Dojcsák Dániel
EasyNote: Laptopvásár lusta hallgatóknak
A korábban Magyar Bálint zászlajára tűzött 1 eurós laptop program ugyan állami segítség nélkül, de megvalósult piaci alapokon EasyNote néven, mely egy kedvezményes hitelkonstrukciót kínál egyszerűsített eljárással. Az ügyintézés a kiválasztástól a laptop kézhezvételéig a kampuszon történik, azaz igazán lusta egyetemisták számára is ideális az akár két szeminárium között lebonyolítható eszközvásárlás.
Az EasyNote programot "egyedülálló notebook-vásárlási hitelkonstrukciónak" titulálta kitalálója, a Communication Concept Kft., akinek azon túl, hogy sikerült összefognia a felsőoktatási intézmények egy részét, egy nagy internetszolgáltatót, egy nagy bankot és négy hardver beszállítót, nem sok innovációja van a történetben. Egyedülálló valójában az a programban, hogy nem kell a bankban sorban állni, nem kell a hipermarketek és a számítástechnika boltok végtelen kínálatából bölcsen dönteni, sőt el sem kell ezekig menni.
A partnerintézményekben (valószínűleg a hallgatói önkormányzatok segítségével) EasyNote irodák működnek, ahol a hallgató áttekintheti a 9-12 Lenovo, HP, Dell vagy Apple laptop kínálatot, majd a kiválasztást követően a megfelelő adatokat egy webes felületen keresztül futtathatja át a hitelbírálaton. Amennyiben ez sikeres (kb. 20 perc) máris veheti a vonatjegyet haza, mert önálló jövedelemmel nem rendelkezvén a szülő lehet a kezes. Persze nem szükséges a családot elrángatni a tanulmányok helyszínére, bármelyik OTP fiókban folytatható az elkezdett művelet.
Amennyiben minden rendben van, 1-2 héten belül az EasyNote pontban a hallgató át is veheti új masináját. A piaci ajánlatokkal szemben előnyös 3 év garanciát kínálnak a készülékhez, illetve kihasználva a hallgatók lehetőségét a kedvezményes Campus licenchez, megspórolhatják az OEM operációs rendszer körülbelül 30 ezer forintos árát is.
Magukról a készülékekről annyit kell tudni, hogy a négy gyártó mindegyike szerepeltet a kínálatban egy belépő szintű, illetve egy felsőkategóriás modellt és általában bekerül a kínálatba egy-egy középkategóriás készülék - tudtuk meg Gacsal Józseftől (Intel Magyarország). A legolcsóbb "bölcsészlaptop" 156 ezer Ft-ba kerül, míg a legdrágábbak közel fél milliós tételek. A hardvereszköz mellé a hallgató a Campus licencben foglalt Microsoft Windows XP (később Vista) és Office programcsomagon túl egyéb hasznos dolgot nem kap. Nem vontak be biztonságtechnikai céget, így vírusellenőrző vagy egyéb security megoldás nélkül kerül a naív egyetemista kezébe az új gép.
Ennek ellenére mindegyik készülék rendelkezik vezetéknélküli hálózati adapterrel, tehát az intézményekben már alapvető WiFi hálózaton akár azonnal elkezdhet spyware-eket és vírusokat összegyűjteni. A beszállítók ugyan vállalnak garanciát a hardverre, de a rendszer épségéért már nem felel a support, sőt az egyetemistáknál nagy kockázatot jelentő gondatlanságból eredő károkra sincs biztosítás (külön köthető).
Intel, HP, Lenovo, Apple, Dell, OTP, Comm.Concept
A konstrukció másik oldala a hardveren túl a hitel. Mivel a diákhitelt, tanulmányi ösztöndíjat, szociális támogatást az OTP bank nem hajlandó elfogadni jövedelemként (annak ellenére, hogy ez az összeg bizonyos esetekben bőven meghaladhatja a minimálbér összegét), ezért a legtöbb nappali tagozatos hallgatónak szüksége lesz egy jövedelemmel rendelkező kezesre, aki alapértelmezésben természetesen a szülő. Ez a momentum az ügymenetet megbonyolítja, emiatt valószínűbb lesz, hogy a hallgató hamarabb megy be egy hipermarketbe vagy egy szaküzletbe, ahol hasonló konstrukcióban juthat laptopokhoz.
Kálmán László, az OTP fogyasztási hitel igazgatója elmondta, hogy a maximum 500.000 Ft összegig, 0 Ft kezdő befizetéssel és 24 - 48 hónapos futamidővel elérhető hitelek kamatköltsége a piacinál valamivel alacsonyabb 20-22%-os THM, ami miatt már érdemes lenne itt vásárolni. Ugyanakkor jelenleg nem elérhetőek akciós hitelek, így a piacon valószínű, hogy van jobb ajánlat is. A havi törlesztés egyébként 6-12 ezer Ft átlag kiadást jelent, persze a csúcskategóriás készülékek esetében ennél jóval magasabbat.
Azt senki nem cáfolja, hogy egy mai egyetemistának szüksége van hordozható számítógépre, hiszen folyton utaznia kell otthona és az intézmény között, internetelérés az intézmény területén belül van ingyenesen, gyakran már elektronikusan kötelesek beadni dolgozataikat, de az órai prezentáció és a tanárokkal való kapcsolattartás is jóval egyszerűbb egy hordozható számítógéppel. A probléma viszont az a programmal, hogy szinte semmivel nem több bármelyik külső piaci ajánlatnál, leszámítva hogy helyben van.
Állami garancia nincs a hitelekre, tehát a konstrukció kialakításánál a banknak be kellett építeni a magas kockázatokat, a hitel bedőlések okozta plusz költségeket is, ami nélkül alacsonyabb kamatok is elérhetőek lennének. Emellett semmilyen állami támogatást sem élvez a program és figyelembe véve a GKM nyilatkozatait, nem is várható elmozdulás ebbe az irányba. Így éppen újra azok maradnak ki az állítólag hiperegyedi és szuperkedvezményes lehetőségből, akiket eddig is megfosztott az élet egy lapos számítógéptől. Ki adna hitelt egy szegénynek? Senki, a bankok legalábbis nem.
Ebből a szempontból az akció nem más, mint az OTP, a négy nagy gyártó és egy felsőoktatási PR projektekkel foglalkozó cég közös platformja arra, hogy olcsón elérjék az egyébként reklámkerülő, hagyományos eszközökkel nehezen motiválható fogyasztói réteget. Ha az OTP képviselője is állítja, hogy találunk jobb ajánlatot ennél, ha a szervező cég képviselője a sajtóeseményen alapvető kérdésekre nem tudja a választ, akkor valami bűzlik. Ugyanakkor a mundér becsületét védi, hogy a felsőoktatás speciális terepére szabták a programot, minden különleges eshetőségre gondoltak. A realitásokból indultak ki, kezdve a lusta és szétszórt egyetemista karakterétől a Campus licenc lehetőségéig, sőt az Invitel által kínált kedvezményes DSL csomag figyelembe veszi, hogy július-augusztus nem oktatási hónap, tehát ekkor 0 Ft a havidíj.
A jelenleg 16 intézményben működő program a mai napig 46 hallgatót tett boldog notebook tulajdonossá, illetve további 60 esetben folyamatban van az ügyintézés. A szervezők bizakodóak és leszámítva az ELTE-t - amely az OTP helyett ragaszkodott a saját szerződött bankjához - mindenhol sikeres indulásról beszélnek. Amennyiben tömegessé válik a laptoppal rohangáló egyetemista minden intézményben, akkor reméljük a hallgatók nevében, hogy az ehhez szükséges tartalom és szolgáltatás is megjelenik az iskolák falain belül.
Az EasyNote programot "egyedülálló notebook-vásárlási hitelkonstrukciónak" titulálta kitalálója, a Communication Concept Kft., akinek azon túl, hogy sikerült összefognia a felsőoktatási intézmények egy részét, egy nagy internetszolgáltatót, egy nagy bankot és négy hardver beszállítót, nem sok innovációja van a történetben. Egyedülálló valójában az a programban, hogy nem kell a bankban sorban állni, nem kell a hipermarketek és a számítástechnika boltok végtelen kínálatából bölcsen dönteni, sőt el sem kell ezekig menni.
A partnerintézményekben (valószínűleg a hallgatói önkormányzatok segítségével) EasyNote irodák működnek, ahol a hallgató áttekintheti a 9-12 Lenovo, HP, Dell vagy Apple laptop kínálatot, majd a kiválasztást követően a megfelelő adatokat egy webes felületen keresztül futtathatja át a hitelbírálaton. Amennyiben ez sikeres (kb. 20 perc) máris veheti a vonatjegyet haza, mert önálló jövedelemmel nem rendelkezvén a szülő lehet a kezes. Persze nem szükséges a családot elrángatni a tanulmányok helyszínére, bármelyik OTP fiókban folytatható az elkezdett művelet.
Amennyiben minden rendben van, 1-2 héten belül az EasyNote pontban a hallgató át is veheti új masináját. A piaci ajánlatokkal szemben előnyös 3 év garanciát kínálnak a készülékhez, illetve kihasználva a hallgatók lehetőségét a kedvezményes Campus licenchez, megspórolhatják az OEM operációs rendszer körülbelül 30 ezer forintos árát is.
Magukról a készülékekről annyit kell tudni, hogy a négy gyártó mindegyike szerepeltet a kínálatban egy belépő szintű, illetve egy felsőkategóriás modellt és általában bekerül a kínálatba egy-egy középkategóriás készülék - tudtuk meg Gacsal Józseftől (Intel Magyarország). A legolcsóbb "bölcsészlaptop" 156 ezer Ft-ba kerül, míg a legdrágábbak közel fél milliós tételek. A hardvereszköz mellé a hallgató a Campus licencben foglalt Microsoft Windows XP (később Vista) és Office programcsomagon túl egyéb hasznos dolgot nem kap. Nem vontak be biztonságtechnikai céget, így vírusellenőrző vagy egyéb security megoldás nélkül kerül a naív egyetemista kezébe az új gép.
Ennek ellenére mindegyik készülék rendelkezik vezetéknélküli hálózati adapterrel, tehát az intézményekben már alapvető WiFi hálózaton akár azonnal elkezdhet spyware-eket és vírusokat összegyűjteni. A beszállítók ugyan vállalnak garanciát a hardverre, de a rendszer épségéért már nem felel a support, sőt az egyetemistáknál nagy kockázatot jelentő gondatlanságból eredő károkra sincs biztosítás (külön köthető).
Intel, HP, Lenovo, Apple, Dell, OTP, Comm.Concept
A konstrukció másik oldala a hardveren túl a hitel. Mivel a diákhitelt, tanulmányi ösztöndíjat, szociális támogatást az OTP bank nem hajlandó elfogadni jövedelemként (annak ellenére, hogy ez az összeg bizonyos esetekben bőven meghaladhatja a minimálbér összegét), ezért a legtöbb nappali tagozatos hallgatónak szüksége lesz egy jövedelemmel rendelkező kezesre, aki alapértelmezésben természetesen a szülő. Ez a momentum az ügymenetet megbonyolítja, emiatt valószínűbb lesz, hogy a hallgató hamarabb megy be egy hipermarketbe vagy egy szaküzletbe, ahol hasonló konstrukcióban juthat laptopokhoz.
Kálmán László, az OTP fogyasztási hitel igazgatója elmondta, hogy a maximum 500.000 Ft összegig, 0 Ft kezdő befizetéssel és 24 - 48 hónapos futamidővel elérhető hitelek kamatköltsége a piacinál valamivel alacsonyabb 20-22%-os THM, ami miatt már érdemes lenne itt vásárolni. Ugyanakkor jelenleg nem elérhetőek akciós hitelek, így a piacon valószínű, hogy van jobb ajánlat is. A havi törlesztés egyébként 6-12 ezer Ft átlag kiadást jelent, persze a csúcskategóriás készülékek esetében ennél jóval magasabbat.
Azt senki nem cáfolja, hogy egy mai egyetemistának szüksége van hordozható számítógépre, hiszen folyton utaznia kell otthona és az intézmény között, internetelérés az intézmény területén belül van ingyenesen, gyakran már elektronikusan kötelesek beadni dolgozataikat, de az órai prezentáció és a tanárokkal való kapcsolattartás is jóval egyszerűbb egy hordozható számítógéppel. A probléma viszont az a programmal, hogy szinte semmivel nem több bármelyik külső piaci ajánlatnál, leszámítva hogy helyben van.
Állami garancia nincs a hitelekre, tehát a konstrukció kialakításánál a banknak be kellett építeni a magas kockázatokat, a hitel bedőlések okozta plusz költségeket is, ami nélkül alacsonyabb kamatok is elérhetőek lennének. Emellett semmilyen állami támogatást sem élvez a program és figyelembe véve a GKM nyilatkozatait, nem is várható elmozdulás ebbe az irányba. Így éppen újra azok maradnak ki az állítólag hiperegyedi és szuperkedvezményes lehetőségből, akiket eddig is megfosztott az élet egy lapos számítógéptől. Ki adna hitelt egy szegénynek? Senki, a bankok legalábbis nem.
Ebből a szempontból az akció nem más, mint az OTP, a négy nagy gyártó és egy felsőoktatási PR projektekkel foglalkozó cég közös platformja arra, hogy olcsón elérjék az egyébként reklámkerülő, hagyományos eszközökkel nehezen motiválható fogyasztói réteget. Ha az OTP képviselője is állítja, hogy találunk jobb ajánlatot ennél, ha a szervező cég képviselője a sajtóeseményen alapvető kérdésekre nem tudja a választ, akkor valami bűzlik. Ugyanakkor a mundér becsületét védi, hogy a felsőoktatás speciális terepére szabták a programot, minden különleges eshetőségre gondoltak. A realitásokból indultak ki, kezdve a lusta és szétszórt egyetemista karakterétől a Campus licenc lehetőségéig, sőt az Invitel által kínált kedvezményes DSL csomag figyelembe veszi, hogy július-augusztus nem oktatási hónap, tehát ekkor 0 Ft a havidíj.
A jelenleg 16 intézményben működő program a mai napig 46 hallgatót tett boldog notebook tulajdonossá, illetve további 60 esetben folyamatban van az ügyintézés. A szervezők bizakodóak és leszámítva az ELTE-t - amely az OTP helyett ragaszkodott a saját szerződött bankjához - mindenhol sikeres indulásról beszélnek. Amennyiben tömegessé válik a laptoppal rohangáló egyetemista minden intézményben, akkor reméljük a hallgatók nevében, hogy az ehhez szükséges tartalom és szolgáltatás is megjelenik az iskolák falain belül.