droid2#69
Véleményem szerint Magyarországon az internethasználók aránya nem is lesz soha kedvezőbb. Kivéve ha törvényileg kötelezővé teszik az oktatást és vizsgát, valamint eltűnik a bürokráciából a papíralapú ügyintézés és csak az online lehetőségek maradnának. Kb. ugyanúgy mint az írással/olvasással történt. Ma ha egy ember nem tud írni/olvasni akkor gyakorlatilag semmit nem tud kezdeni az életével. Nem tud dolgozni, vásárolni, autót vezetni, gyerekeit iskolába járatni, még egy címre sem tud eltalálni vagy egy levelet elolvasni. De számítógép kezelői ismeretek nélkül még mindig elég jól el lehet boldogulni. Egyszerűen a papír lobbit kell meggyengíteni és minden hivatalos ügyintézést online mederebe terelni. Ha ezt meglépnénk 10-15 év alatt, aki agyilag képes rá az használná az informatikai strúktúrákat.
És még egy dolog, sajnos itthon soha nem voltunk nagy tömegben az ész kivállóságai (kivéve persze a nagy agyakat) egy kis analógia a könyv mint információ forrás a múlt században.
"A századfordulóig a fővárosban kialakultak azok a nagy részvénytársaságok is, amelyek egyszerre kiadói, nyomdai és terjesztői tevékenységet is folytattak, de amelyek részben elnyelték, részben háttérbe szorították a kisebb könyvkereskedéseket. De az ő számukra is problémát okozott az a kedvezőtlen helyzet, amelyben a magyar társadalom jelentős része volt még mindig, életszínvonal és műveltség szempontjából. 1868-ban még mintegy ötezer magyarországi helységben nem volt népiskola, a tanárok fizetése évi 900-1000 forint volt, s ebből 300-400 forint a lakás fenntartására kellett. Az értelmiség száma a szabadságharc idején még csak tízezer körül lehetett, s ez a szám 1870-re 113 ezerre emelkedett. Az ország népessége ekkor 13 és fél millió volt - 1910-re 18 millió fölé emelkedett. Bár a műveltségi szint a kiegyezés után lassan növekedni kezdett, de az analfabéták aránya még 1910-ben is 42% volt (1869-ben: 65%). A könyvet vásárlók a kiegyezés idején mindössze százezren lehettek. A könyvkiadásnak és a könyvterjesztésnek változatlanul nagy nehézségekkel kellett megküzdenie az olvasók megszerzéséért; a korszerű kiadói és könyvterjesztői szervezet ilyen körülmények között jött létre."