Habár a navigációs készülékek már hosszú évek óta léteznek és segítik az utazókat, itthon mégis mostanság vált csupán tömegtermékké. Többszáz különböző modell és a szoftvereken belüli ezernyi apró funkció viszont összezavarhatja a laikus felhasználót. A helyzet kicsit olyan, mint mikor 1988-ban boldog-boldogtalan videómagnót vásárolt Ausztriában, hazaérve viszont azt sem tudta hogyan kell bekapcsolni. Cikkünk segítséget nyújt a megfelelő modell kiválasztásától a használat közbeni legapróbb trükkökig.

A GPS egy műholdas helymeghatározó rendszer (Global Positioning System - Földrajzi helymeghatározó rendszer), ami nem keverendő össze a GPRS-szel (General Packet Radio Service), ami viszont egy mobiltelefon hálózatokon használatos adatátviteli szolgáltatás. A navigálás alapja, hogy a készülékünk jeleket fogad a magasban lebegő navigációs műholdaktól, amelyek másodpercenként küldenek adatot arról, hogy ők hol (és mikor) vannak éppen. A kézikészüléknek legalább három, de ideális esetben 8 - 12 - 20 műhold jeleit kell folyamatosan fognia ahhoz, hogy háromszögeléssel ki tudja számolni, hogy éppen milyen koordinátákon és milyen magasságban tartózkodunk.

A módszerben tehát semmi ördögi nincs, csupán matematika. A műholdak egyébként az amerikai hadsereg tulajdonában állnak, de jó ideje engedélyezett a civil felhasználás is, sőt mostanra eljutottunk oda, hogy már akár 90 centiméter pontossággal behatárolható a vevőkészülék helyzete. A rendszer teljesen passzív, tehát kizárólag a műholdról érkezik jel a vevőre és onnan vissza nem, tehát nem nyomonkövethető. Ebből következően akár repülőgépen is nyugodtan játszadozhatunk GPS vevőnkkel, mert jeleket nem ad ki, csupán vesz. A navigációhoz persze szükség van egy szoftverre és egy térképre is, mivel a GPS vevő csupán arról tájékoztat, hogy melyik hosszúsági és szélességi koordinátákon vagyunk, a többi a kiszolgáló program dolga.

Aki vásárlás előtt áll, annak nem árt először tisztáznia, hogy a készüléket mire is szeretné pontosan használni. Manapság számos kategória áll rendelkezésre és nem feltétlenül érvényes, hogy minél drágább készüléket választ valaki annál jobban jár. A legáltalánosabb felhasználás az országuti vagy városi autós navigáció. A legnagyobb modellkínálat éppen ezért erre a területre esik, de kialakításuk miatt ezek a készülékek sokszor nem praktikusak gyalogos használatra, és semmiképp nem ajánlottak túrázáshoz (erdőbe) vagy éppen vizi/légi navigációhoz.

A túrázók, sportolók számára készült verziókban a legerősebb gyártó a Garmin. Célkészülékeinek kijelzője természetesen messze elmarad a csillogó-villogó, multimédiás kütyükétől, cserébe 2-3 órás készenléti idő helyett akár egy egész napot átvészel külső áramforrás nélkül. Funkcióiban és szoftverében is egészen különbözőek, hiszen többnyire beépített valós (digitális) iránytűvel, precíz magasságmérővel rendelkeznek, illetve automatikusan tárolják a megtett utat, amin akár vissza is tudnak vezetni több tízezer ponton keresztül. Ezeknek a készülékeknek az ára 40 ezer Ft-ról indul, de a profibb darabokért akár 200 ezret is ki kell perkálnia a komoly túravezetőknek.

A második csoportba az okostelefonok sorolhatóak, melyek elsődlegesen mobil funkciókkal rendelkeznek, de emellett beépített GPS vevőjükkel képesek helymeghatározásra is. Ez a megoldás főként a nagyvárosi izgő-mozgóknak ajánlott, akiknek nem kritikus a nagy kijelző, a bőséges szolgáltatás kínálat, csak egyszerűen gyakran kerülnek olyan szituációba, amikor meg kell találniuk egy címet.

Legyen szó arról, hogy a haver új lakását kell megtalálni vagy egy átmulatott éjszaka után haza kell találni az újdonsült partner lakásától, ezek a masinák mindig a zsebünkben lesznek. Egy komolyabb utazást mégsem érdemes okostelefonnal navigálni, hiszen a kezelőfelülete nem éppen a vezetés közbeni használatra lett kihegyezve, ráadásul a kis kijelző bogarászása igen balesetveszélyes is lehet. A GPS-es okostelefonok árai jelenleg 50-150 ezer Ft között vannak általában.

Autós navigációra két jó megoldás adódik a PDA, illetve a PNA. Újabb hárombetűs szavaink közül az első a Personal Digital Assistant, azaz egy kéziszámítógép, melyek közül sok manapság már a WiFi és Blutooth kapcsolat mellett GPS vevővel is rendelkezik. Ezek a gépek a leguniverzálisabbak, hiszen a többnyire Windows Mobile operációs rendszerrel működő kütyükön a böngésző, szövegszerkesztő, médialejátszó, játékprogramok mellett szinte minden elérhető, ami egy asztali gépen, csak kicsiben.

Az áruk viszont jóval magasabb: egy korrekt GPS-szel felszerelt PDA 100 000 Ft felett elérhető, ráadásul ez az ár komolyabb navigációs szoftver nélkül értendő. Egy teljes Európa térképes szoftver még további 50 000-es költséget jelenthet. PDA vásárlása csakis olyan felhasználóknak ajánlott, akik ki is tudják használni a benne rejlő lehetőségeket. Ha fontos ember és határidőnaplót vezet, ha sokat utazik és filmeket nézne út közben vagy egyszerűen csak Skype-olna, MSN-ezne, emailezne minden hotspot mellett, akkor érdemes elgondolkodni rajta.

Ellenkező esetben a PNA (Personal Navigation Assistant) lehet a megoldás, ami egy célszerszám. Kezelőfelülete és telepített szoftverei speciálisan a navigációhoz lettek szabva és többnyire semmi másra nem is alkalmazhatóak. Emiatt viszont jóval alacsonyabb áron lehet beszerezni őket, idén nyáron már 40 ezer Ft körüli dömping áron is lehet találni PNA készüléket Kelet-Európa térképpel.

A legnagyobb színkavalkád viszont ebben a szegmensben van, hiszen a legegyszerűbb belépő szintű modellek mellett akadnak iPod-szerű multimédiára kihegyezett változatok is, melyekkel főleg a fiatalokat célozták meg, de egészen profi taxisoknak, kamionosoknak szánt nagy kijelzős modellek is léteznek bőséggel. A laikus rétegnek a legnehezebb döntést hoznia, hiszen számukra mit sem mondanak a megahertzek vagy a megabyteok, nem tudják mi az a SirfIII-as GPS vevő chip és azt sem értik igazán, hogy mitől QVGA egy kijelző.

Nekik, ha azt sikerült tisztázni, hogy mire szeretnék az eszközt használni, akkor érdemes nem hipermarketekben próbálkozni, hanem inkább szaküzleteket felkeresni, ahol az eladók nagy valószínűséggel tapasztaltak és tudnak segíteni. A kiválasztott modellről pedig teszteket, internetes fórumokat olvasgatni, hogy kiderüljenek az apró titkok is.

Az ideális választás szinte bár­ki szá­mára egy olyan ké­szü­lék, ami az em­lített SirfIII-as na­vi­gációs chip­pel sze­relt. Ez pon­tosabb és gyor­sabb po­zíci­onálásra ké­pes, mint elő­dei. To­váb­bá nem árt, ha egy lega­lább 200 Mhz-es pro­cesszor do­bog a gép belse­jében, hi­szen az út­vonal­terve­zés, újra­terve­zés sebes­sé­ge első­sor­ban et­től függ. Főleg nyár­on ne hagyja ki sen­ki azt a ziccert, hogy a vásár­lás előtt bekap­csolt állapotban a készü­léket kipró­bálja szik­rázó napsü­tésben és amennyi­ben semmi nem lát­szik a kijel­zőn, akkor keres egy normálisabb modellt.

Aki városnézéshez is szívesen használná PNA-ját, annak érdemes a kisebb kijelzős modellek közül választani, hiszen kényelmesebb hurcolni és az akkumulátor idő is jócskán magasabb ezeknél. Ahol gyerek van a családban vagy egyszerűen csak szeretnek szórakozni, azok mindenképp böngésszék végig, hogy milyen szórakoztató funkciókkal van felvértezve a szett. Egyre gyakoribb az MP3 és filmlejátszásra is képes, játékprogramokkal felszerelt készülék. Ezek a funkciók némileg megdrágíthatják a készüléket, de aki megteheti, annak talán érdemes rászánnia plusz 15-30 ezer forintot.

A készülékben lévő szoftver Magyarországon többnyire az iGo alapú megoldás, ami könnyen tanulható, de elsősorban a számítógéphasználatban rutinosaknak lesz magától érthetődő. Korábbi tesztjeink során kiderült például, hogy a Garmin rendszere a tapasztalt számítógépeseknek kevésbé szimpatikus, de a laikusok számára átláthatóbb és könnyebben kezelhetőbb. Ezeken kívül a TomTom, ViaMichelin megoldásai tűntek jónak, de itthon ezek kevésbé elterjedtek. A fenti leírásnak megfelelő általános tudású PNA készülék ára egyébként idén nyáron körülbelül 65-75 ezer Ft, ami általában Kelet-Európa vagy teljes Európa térképet is tartalmaz. A multimédiás változatok 90-110 ezer Ft-ba kerülnek, míg a professzionálisabb, nagykijelzős, mindent tudó modellek 170-230 ezerbe. Amint sikerült kiválasztani álmaink navigációs rendszerét, akkor lehetőség szerint az első használat ne egy éles bevetés legyen, mert komoly meglepetésekhez és eltévedéshez, plusz kilométerekhez és bosszúsághoz vezethet a program kiismerése nélküli vezetés. Első alkalommal érdemes olyan útvonalakon tesztelni, amit egyébként is jól ismerünk.

A navigációk beállítási lehetőségei között a legfontosabb a tervezés módja. "Legrövidebb" opció a lehető legkevesebb méternyi utat mutatja meg, legyen abban bármennyi kanyar, kis utca, sikátor. Ilyenkor képes árkon-bokron átvezetni. "Leggyorsabb" opció az időben legrövidebb utat kínálja fel, figyelembe véve az utakon lévő sebesség korlátozásokat, míg a "Gazdaságos" opció az egyenletes haladásra optimalizál, tehát akár plusz perceket vagy métereket is beáldoz a kereszteződések elkerülése végett. A programok kivétel nélkül képesek gyalogosra, kerékpárosra, autósra, teherautóra, buszra is optimalizálni az útvonalat. Városnézéskor állítsuk át gyalogosra a gépet és máris megnyílnak a korzók és a terek is, de a kocsiba visszaülve soha ne felejtse el senki visszaállítani.

Utazás közben a vizuális navigáció mellett a hangnavigáció a legnagyobb segítség, aminél szintén érdemes az utasítások jelentésével tisztában lenni. Minden esetben közöl egy távolságot és egy manővert, amit végre kell hajtani. Hálás dolog, hogy tudjuk, 300 méter után kell jobbra fordulni, amit akár a kijelzőn, akár az autó számlálóján követve ellenőrizhetünk. A tarts jobbra/balra minden esetben sávváltást jelent szétváló utaknál, az enyhén jobbra/balra 90 fokosnál kisebb szögű, az élesen jobbra/balra pedig 90 fokosnál nagyobb szögű kanyart jelöl.


Néhány országban a térképek nem tökéletesek, ezért hidaknál, pillangó kereszteződéseknél összezavarodhat a program, ilyenkor akár felül is lehet bírálni az utasításokat. Egyébként viszont a kiszámolt útvonalra vonatkozó vezényszavakat érdemes pontosan követni. Az útvonalról való letérés esetére választhatunk az automatikus és a rákérdezéses újratervezés között. Ismeretlen terepen az előbbi, míg hazai pályán az utóbbi bizonyul hasznosabbnak. Az újratervezés ideje alatt viszont próbáljunk meg nem kanyarodni, letérni vagy újabb utcákat elhagyni, várjuk meg, amíg kis útitársunk összeszedi magát.

Az autós GPS rendszerekről tudni kell, hogy csak a koordinátát képesek meghatározni, azt nem, hogy melyik irányban állunk, ezért főként gyalogosan navigálva nem árt, ha bekapcsolás után mozgunk egy keveset, mielőtt utat tervezne a gép. A hangnavigálás autópályák, főutak esetén tökéletesen elegendő, de főként városban hasznos néha rápillantani a kijelzőre, hogy mi felé is közeledünk éppen. A legjobb hatás eléréséhez az automatikus zoom funkció segít hozzá, ami a lassú, kanyargós részeken néhány méteres közelségbe hozza a térképet, míg az egyenes, gyors szakaszon átfogó képet mutat.

Menet közben persze mindenki figyeljen oda arra, hogy a tekintetét ne vonza túl sokáig a kijelző és lehetőség szerint inkább a mitfahrer piszkálja a menüket és ne a sofőr 90-130-as tempónál. 100 km/h-s sebességnél másodpercenként közel 30 métert tesz meg egy autó, egy 5 másodperces bogarászás alatt tehát közel 150 métert, ami egy elütött gyalogost, elnézett kanyart, vagy egy másik autó hirtelen fékezésének nem észrevételét jelentheti.

Az útvonal terveztetés a navigáció mellett egy újabb művészet. Főként a gyengébb teljesítményű készülékeken érdemes rövidebb etapokra felosztani az utat és nem azzal kínozni a gépet, hogy a három hetes Európa körút precíz útvonalát újratervezze minden egyes benzinkúthoz való kiálláskor. Mivel a legtöbb készülék nem képes forgalmi adatok fogadására, másrészt a legtöbb országban nincs is ilyen szolgáltatás, ezért előfordulhat, hogy útlezárásokba, terelésekbe, dugókba ütközünk, amit valahogyan el kell kerülni.

A kerülőút funkcióval megadhatunk egy szakaszt, amit nem szeretnénk útbaejteni, a tervező így másik lehetőséget keres majd, de Budapesten vagy bármelyik nagyvárosban kocsikázva már magunktól is tudhatjuk, hogy mely helyek dugulnak be biztosan. A leggyorsabb tervezési módban például folyamatosan a Nagykörúton vinne végig Budapest belvárosában, de épeszű ember napközben oda nem megy be autóval, ha nem muszáj. Ilyenkor a rutinos navigátor kikapcsolja az automatikus újratervezést, rögtönöz keveset, elmegy alternatív útvonalakon a cél közelébe és ott újra engedi a gépet okoskodni.

Az autós navigációk eddig nem említett jósága, a POI szolgáltatás is sokat segíthet az út során. A POI - Point of Interest, azaz érdekes pont - egy adatokkal kiegészített térképpont, amit tematizált listába gyűjtöttek, így bankautomatát, kávézót, benzinkutat, hotelt vagy turista látványosságot keresve sem kell kérdezősködni vagy a véletlenre bízni bármit. A szoftverben kiválaszthatjuk a kívánt kategóriát, majd a találatokat a kiválasztott ponthoz képesti távolságok sorrendjében szemlélhetjük. Sajnos nem tökéletes még a megoldás, hiszen egy benzinkút lehet 4 km-re tőlünk, de nem biztos, hogy előttünk és nem biztos, hogy az autópályán. Utazás közben az ilyen célpontok kiválogatását mindenképp az egyik utasra érdemes bízni, mert sokáig tarthat.

A készülékek többnyire tartalmaznak több ezer eltárolt fontos pontot, de saját magunk is hozzáadhatjuk a kedvenc helyeinket, barátaink tóparti nyaralóját vagy bármit. Fontos tanács, hogy idegen városba érkezve a városnézés előtt az autó mellé tegyünk le egy új pontot, így bárhonnan visszanavigál a készülék a parkolóba. Nem laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy a GPS adta magabiztosság hülyeséggel párosulva 1,5 órás autókeresgéléshez vezethet. Emellett érdemes odafigyelni, hogy az autós navigáció 2-4 óránál tovább nem képes akkumulátorról üzemelni, ezért városnézés közben nem szabad folyamatosan bekapcsolva tartani, hanem inkább néha elővéve válasszuk ki célpontjainkat, majd utána hagyjuk pihenni. Lemerült akksival ugyanis az autó eltárolt koordinátája sem lesz elérhető.

Utazgatás közben a helyes irány mellett a szoftver több hasznos információval is ellát minket a fent említett fontos pontokon túl is. Készülékenként változik, de általában látjuk a GPS által detektált valós sebességünket, az adott útszakaszon érvényben lévő sebesség korlátozást, a következő manőverig vagy a célpontig hátralévő távolságot, illetve akár az időt is. Városi közlekedésben ez inkább elméleti, de a tesztek alatt 1500 km autópályás menetidőt (a pihenők idejét hozzáadva) 6 perc differenciával sikerült egy iGo szoftvernek előre jeleznie az érkezés időpontját. Ez természetesen csak akkor működik, ha az aktuális sebességkorlátozást betartva haladunk folyamatosan.

A nyaralásról hazaérve pedig a fényképezőgép tartalmának feltöltése mellett egy GPS segítségével az egész utazás nyomvonala lépésről-lépésre feltölthető a számítógépre. Szinte mindegyik modell képes exportálni az elmentett nyomvonalakat, bár a tesztelt megoldások közül némelyik elég furcsa módon tette ezt. A számítógépre átmásolt XML fájlok a kompatibilis szoftverekbe áttölthetőek, mondjuk a Google Earth-be, ahol ráadásul a fényképeket a készítés pontos helyéhez szúrhatjuk be. 36 kockás tekercs filmek és lepedő méretű térképek helyett ma már a digitális nyaralás dívik. Ez nem a jövő, hanem a jelen, mindenkinek.