Elsőként az elektronikus útdíjfizetési rendszer (ED) ellenőrzésére szóló pályázatot, majd ezt követően az üzemeltető kiválasztására szolgáló tendert írják ki.

Az ED bevezetését előkészítő lépések sorában azért szerepel elsőként az ellenőrzési tender, mert ez viszonylag hamar lezárható. Az ellenőrzésre ugyanis az ÁAK-t (Állami Autópálya-kezelő Zrt.) szemelték ki, így egy tárgyalásos közbeszerzési eljárással gyorsan lebonyolítható a "kiválasztás". Ez a fejlemény azért érdekes, mert a néhány héttel ezelőtti állapot szerint teljesen más metódus alapján választották volna ki az ellenőrző céget - nagy valószínűséggel nem az ÁAK lett volna. Jogi szakvélemények szerint ugyanis a cég bennfentes információk birtoklása miatt nem indulhatott volna a nyílt tenderen.

Az ÁAK számára más tekintetben is kedvező lehet a tárgyalásos eljárás. A cég - amelyet a kormány szándékai szerint néhány éven belül tőzsdei kibocsátással privatizálnának - az ED rendszer ellenőrzési jogának megszerzésével komoly perspektívához jut. Ha pedig ez kiegészül azzal, hogy a matricaeladások bevétele is az ÁAK-hoz kerül, akkor kifejezetten vonzó cég kerülhet privatizációra. (Az ÁAK tavalyi árbevétele 30,5 milliárd forint volt, az idei terv 36 milliárd.)

Az elmúlt héten megjelent kormányhatározat szerint ezt és az ED üzemeltetésére szóló tendert augusztus 28-áig kell kiírni, hogy tartható legyen a határidő. Az ED bevezetésének határideje a határozat szerint 2009. január 1., vagyis az üzemeltetésre szóló szerződést legkésőbb jövő év január végéig - s nem a korábban megjelölt 2007. december 31-ig - kell megkötni.

Az ED-ellenőrzési rendszer bevezetése értesüléseink szerint nem igényel jelentős beruházást az ÁAK-tól - még akkor sem, ha az üzemeltetési rendszer kiválasztására csak az év végén kerül sor. A jelenleg működő, rendszámfelismerésen alapuló technológia ugyanis alkalmas a továbbfejlesztésre. A korábban megjelent adatok szerint az ED rendszer bevezetését követő öt esztendőben az állam 320-330 milliárd forint bevételre tesz szert, amelyből a rendszer üzemeltetésére 69 milliárdot fordítanak az ötéves időtartam alatt. A fenti, úgynevezett rendelkezésre állási díj mellett az ellenőrzési költségekre 20 milliárdot szánnak. Ez azt jelenti, hogy az állam 235 milliárdos bevételt könyvelhetne el - ez évente átlagosan nettó 47 milliárdot jelent.

Az ED rendszer magánberuházásból épül meg, ami azt jelenti, hogy a pályázaton nyertes cég építi és üzemelteti majd a teljes rendszert. Ennek ellentételezéseként öt éven át havi rendelkezésre állási díjat kap, ezt követően a rendszer infrastruktúrája az állam tulajdonába kerül.