Egy modern autó már elképzelhetetlen elektronikus eszközök nélkül, és az informatikai és az autógyártó iparág vezetői szerint a jövőben ez még inkább így lesz. A köztük kötött megállapodásokból kitűnik, hogy az autókban lévő számítógépek nemcsak kényelműnket és biztonságunkat szolgálják majd, hanem az "okos" autók funkciógazdagsága még a Knight Rider-sorozat KITT-jével is felveheti a versenyt.

A General Motors koncepcióautói szerint 2012-2015 táján mindennapos lesz a fedélzeti radar, a vezetéknélküli internetkapcsolat és a - ma még a repülőgépeknél sem teljesen általános - a mechnikusat teljesen felváltó elektronikus vezérlés. Persze a kormánykerék és az erőforrás maradni fog, legalábbis az autóelektronikai téren vezető német Bosch vállalat igazgatója, Bernd Bohn szerint. Jóslatában 2015-ben még a belsőégésű motorok birtokolják a piac 95%-át, és ez 2025-re is csak 85%-ra csökken, és csak a fennmaradó pár százalékon osztozik a hidrogén és más alternatív megoldások.


Ma még csak a korszak hajnalán vagyunk, de a tendencia arra mutat, hogy az elektronika minden területen lecseréli a mechanikus szerkezeteket, és még a középkategóriás modellek is szenzorokkal, kamerákkal, TFT-kijelzőkkel lesznek telezsúfolva. A fejlődést jól érzékelteti, hogy az elmúlt két évben a Bosch autóvezetést támogató rendszerein dolgozó mérnökök száma megháromszorozódott.

A helyzet érettségét jól mutatja, hogy a Microsoft is átgondolja stratégiáját. Szándékuk szerint a szórakoztatástól a műholdas kapcsolatig mindent a Windows CE egy speciális változata fog vezérelni. Érdeklődésük a piac iránt érthető: a General Motors közlése szerint már most az elektronika és a szoftverek jogdíjai teszik ki egy átlagos autó árának egyharmadát. Az IBM alelnöke, Nick Donofrio szerint két év múlva ez az arány meg fogja közelíteni a 40, öt év múlva pedig a 90(!) százalékot.

A Microsoft egy detroiti konferencián be is mutatott egy Hummert, melyben egy GPS-vevővel és Bluetooth-kapcsolódással kiegészített Windowst futtató számítógép volt a hátsó ülés alatt. A vállalat véleménye szerint a vezetők meglévő mobilszolgáltatójukon keresztül telefonjukkal kapcsolódhatnak az internetre, és vehetik igénybe az MSN szolgáltatásait. Mivel a rendszer ismeri az autó helyzetét, hangvezérléssel lekérhető a legközelebbi benzinkút iránya, és az árakról is tájékozódhatunk. A konszern termékeitől biztonsági megfontolások miatt ódzkodók számára megnyugtató lehet, hogy a rendszer semmilyen kapcsolatban nincs az autó vezérlésével.


A piacra a többi szórakoztató elektronikai óriás is szemet vetett: a Thomson és a Pioneer is bejelentette, hogy az otthoni rendszerekkel egyenrangú hang- és videóberendezéseket szeretnének az autókban látni. Az IBM is nyomul, a DaimlerChryslernek már kifejlesztettek egy nyílt szabványokon alapuló szoftverplatformot, kézhasználatot nem igénylő navigációs rendszerüket pedig a Honda fogja alapfelszerelésként szállítani a 2005-ös Acura RL modellbe, ráadásul a BMW-nek is besegítenek szoftvertervek kidolgozásával. A Texas Instruments is nemrég mutatta be a nyilvánosság előtt komplett, autókba szánt multimédiás rendszerét, melyben még a műholdas adatátvitel is van, illetve a helyi hálózatokra is rá tud kapcsolódni. John Heywood, az MIT autómérnöki karának vezetője szerint a következő évtizedben az alábbi változásokra lehet számítani:

A biztonsági rendszerek a passzív védelemről (mint a légzsák) az aktív irányba mozdulnak el, azaz a fedélzeti számítógép a kamerák és a radarok információit elemezve vészhelyzet esetén a vezérlést is átveszi. "Már légzsákokat helyeztünk mindenhova, ahova csak lehet" - mondta John Weiner, a Toyota termékmenedzsere. "Öt év múlva az autók már be is fognak avatkozni a balesetek elkerülésére."

A slusszkulcs eltűnik, és általánossá válik a bankkártyához hasonló indítókártya. Ez már ma is megtalálható a drágább típusokban.

A műszerfalon lévő kijelző navigációs rendszere a GPS-re támaszkodva nemcsak az autó helyzetét közli, hanem helyi információkkal is szolgál, ezenkívül a nálunk lévő hordozható berendezésekkel (laptop, mobiltelefon) interaktívan tartja a kapcsolatot.

Minden autóban lesz Wi-Fi kapcsolat, azaz lekérhetjük az időjárásjelentést, vagy a fontos híreket. A benzinkutaknál és az éttermekben alapkövetelmény lesz az internetkapcsolat lehetősége.

Az információáramlás kétirányú, azaz az autógyártók és forgalmazók is információkat gyűjtenek, és megjelenik a távoli diagnosztika lehetősége, azaz várhatóan kevesebbszer fordul elő hogy az útpadkán kell a szerelőre várnunk.

15 éven belül 10-15 kamera fog segíteni a holtterek figyelésében, a szűk helyeken való manőverezésben.

Az eszközszám és az áramfelvétel növekedésével a 12 voltos rendszer nem bírja tartani a lépést, mindenképpen növelésre szorul.

A ma még csak luxusautókban megtalálható hangvezérlés hétköznapivá válik.

Az autók menettulajdonságai nagyban módosíthatóak lesznek, azaz eldönthetjük hogyan viselkedjen az úton: sportosan vagy luxusjárgány módjára.


A kerekekben a belső légnyomást érzékelő szenzorok lesznek
Persze ezek a változások országonként eltérő időpontokban jelennek meg, nemcsak gazdasági, hanem kultúrális és földrajzi okokból is. Például hiába jó egy biztonsági rendszer, a gyártók az Egyesült Államokban az esetlegesen hibás működés miatti perektől félve csak kipróbált rendszereket mernek bevezetni. Jól mutatja ezt az elektronikus menetstabilizáló esete: a Bosch adatai szerint Németországban az újonnan eladott modellek felében, Franciaországban 20%-ánál, Olaszországban 12%, az Egyesült Államokban pedig az autók mindössze 5%-ában található meg.

A vezetéknélküli kapcsolat megjelenése olcsó lehetőséget biztosít a hozzáadott szolgáltatások növelésére. Jó példa erre egy német rendszer, ahol egy számítógépes forgalomfigyelő automata adatai az ülésből is lekérhetők, elkerülve a dugókat. De a híreken, e-mailezésen kivül az igazi áttörés az autók egymás közötti kommunikációjának megjelenése lesz. A fedélzeti számítógépek nem egy központtal, hanem a többi erre képes járművel is kapcsolatot tudnak teremteni, például egy baleset esetén a környező autókkal közölve a dolog tényét, riasztva azok vezetőit, melyet természetesen azok is továbbadnak a saját hatókörükben. Ezáltal kiküszöbölhetőek lennének a látási viszonyok romlása (pl. köd, eső) miatti tömegszerencsétlenségek.


Japánban a Honda Inspire tartozékaként 2-3000 dollárért kapható egy ütközéselhárító rendszer, ami figyelmezteti a vezetőt a fehér vonal átlépésekor, és radarja figyeli az autó előtt lévő utat. Egy potenciális karambolnál jelzőfénnyel riaszt, megkezdi a fékezést, és akár vészmegállásra is képes. Ezt a rendszert azonban nem lehet mindenhol bevezetni. Michael Lembke, az Audi marketingigazgatója már tesztelte a rendszert, de számos apróság miatt más piacokon elfogadhatatlan lenne: az útjelzések Japánban teljesen egységesek, és az északi országokban kemény havazás esetén nem is láthatóak. A jövő erőforrása tekintetében az iparág két részre szakadt. Míg a japánok és az amerikaiak a hibrid benzínes-elektromos járművekben hisznek (pl. Toyota Prius vagy Honda Civic), addig a németek a kiforrott dízeltechnikában - becslések szerint jövőre ez fog dorombolni az Európában újonnan eladott autók 44 százalékában. Az utóbbi 15 évben a számítógépes vezérlés 30%-kal hatékonyabbá tette a motorokat, de az üzemanyag-felhasználás a nagyobb motorok többletfogyasztása miatt mégsem csökkent.


A Siemens az üzemanyagszint-jelzőt és más apróságokat LCD-vel helyettesítené
Ez különböző új technikák révén változni fog: a GM már dolgozik az igény szerinti felhasználás megvalósításán, azaz átlagos vezetés közben csak a hengerek fele fog dolgozni. Az Intel és AMD processzoroknál a fogyasztás visszafogására már évek óta alkalmazott módszer a gyártó várakozásai szerint 2008-ra már kétmillió autóban lesz jelen. A BMW és más vállalatok javított szelepvezérlése további megtakarítást hoz majd. A Bosch egy új rendszere lehetővé teszi a motor azonnali kikapcsolását megállás esetén, azaz stoplámpáknál vagy dugókban. A gázpedál megnyomására a motor ismét beindul, ezt egy speciális adagolórendszerrel érnék el, 5%-kal csökkentve a motorok étvágyát. Az elektronikus kézifék nemcsak helymegtakarítást jelent majd (esélyt adva a dizájnereknek a tér eltérő kihasználására), hanem megállás esetén azonnal bekapcsolódva a biztonságot is növeli - az ár emelkedése nélkül.

Persze az új technológiáknak hátrányai is vannak. A jövő autójában a CD- és videólejátszó, a navigációs rendszer és más kütyük miatt indokolt annak veszélye, hogy a vezető kevesebb figyelmet fordít az útra. Ugyan az internetkapcsolat Japánban és Európa egyes országaiban már most is üzembiztosan működik, az Audi szándékosan mellőzi, mivel használata véleményük szerint túlságosan megosztaná a sofőr koncentrációját. Az elektronika terjedésével a magánszféra védelme is előtérbe kerül: hiába lehet hasznos egy a vezetési stílust (sebesség, használat gyakorisága stb.) rögzítő rendszer mind a gyártó, mind az autót vezető számára, azonnal kételyek merülhetnek fel a felhasználás módjáról.


A visszapillantó tükröket kamerák váltanák fel
A változások gyorsaságát emberi szempontok is visszafogják. Hiába okoz légellenállás-javulást, ezáltal üzemanyagmegtakarítást a külső visszapillantó tükrök kamerákra cserélése, a dolog nem csak a középkorú vásárlóknál vet fel kételyeket. Az elektronika megjelenése a váltásban szükségtelenné teszi a középső váltókart is, hisz mivel nincs fizikai kapcsolat, az bárhova helyezhető, mégis nyilvánvaló hogy az sokáig nem fog eltűnni. Kérdéses a számítástechnika világában általános upgrade-ek alkalmazása - az autót az emberek még a gazdag országokban is sok éves használatra veszik, ezért a berendezéseknek nemcsak megbízhatóaknak kell lenniük, hanem tartósaknak is, ráadásul elgondolkodtató, hogy egy PC-szerű eszköz 7-8 év múlva egyáltalán használható lesz-e, mennyire hat rá a szabványok folyamatos változása.

Az egyértelmű tendencia ellenére egy dolog biztos: a vezetéshez még pár évtizedig biztosan szükség lesz magára az emberre. Chris Gerdes, a Stanford Egyetem mérnök professzora szerint ez borzasztóan komplex feladat. "Az automatizált vezetés egyike azon dolgoknak, amelyek 1940 óta mindig 15 évre voltak tőlünk. Ez most sincs másként."