Berta Sándor
Digitális oltási igazolványért lobbizik Magyarország is
Az észt kormánytól származó ötletet támogatja a magyar és az izlandi kabinet is.
A három ország egy olyan technológiát akar tesztelni, amely a beoltott személyek számára lehetővé teszi, hogy egy QR-kód beszkennelésével bizonyítsák az egészségügyi állapotukat. A VaccineGuard nevű platform célja, hogy kapcsolatot lehessen kiépíteni a különböző piaci szereplők között, legyen szó a vakcinagyártókról vagy az egyes határátlépőket ellenőrző határőrökről, s létre lehessen hozni egy olyan rendszert, amely számos forrás bevonásával megbízható adatokat nyújt az oltási folyamatról és biztosítja az országhatárokon átnyúló információcserét.
Az európai uniós állampolgároknak a VaccineGuard egy digitális oltási igazolvány lenne, amelynek hagyományos megfelelőjét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítja ki, sárga kártyaként is ismert és a megkapott oltásokat felvonultató nemzetközi egészségügyi útlevélként működik. A VaccineGuard esetében az oltást adó szolgáltató köteles egy digitális tanúsítványként szolgáló QR-kódot generálni, amelyhez a beteg e-mailben vagy alkalmazáson keresztül, illetve nyomtatott formában férhet hozzá.
A szolgáltatást fejlesztő Guardtime bejelentett egy észtországi együttműködést az AstraZeneca brit vakcinagyártóval. Az elképzelés lényege, hogy a vakcinagyártók a blokklánc technológia segítségével képesek legyenek az általuk készített oltóanyagok üvegcséit sorozatszámokkal ellátni, hogy így tegyék lehetővé az egyes adagok nyomonkövethetőségét. Ezáltal pontosan tudni lehet majd, hogy egyetlen vakcinát sem hamisítottak meg és az egészségügyi hatóságok is tudni fogják, hogy a kiadott tanúsítványok száma megegyezik-e a valóban leszállított és beadott oltóanyagok számával.
Ain Aaviksoo, a Guardtime egészségügyi vezetője közölte, hogy a végső cél az oltási folyamat megbízhatóságának erősítése. Miután minden adat egy információtérben található, így ezáltal nő az oltási folyamat integritása és megbízhatósága, s független garancia adható azzal kapcsolatban, hogy a bemutatott adatok megfelelnek a valóságnak. A VaccineGuard egy Észtország és a WHO között tavaly októberben megkötött egyezménynek köszönhetően jöhetett létre.
Marten Kaevats, az észt kormány digitális tanácsadója elmondta, hogy valószínűleg minden állam fog vakcinaazonosítási módszert alkalmazni, amely azonban nem biztos, hogy a VaccineGuard lesz. A fő céljuk az, hogy ezek a különböző megoldások együtt dolgozzanak. Az oltási tanúsítványok kiadása csupán egy dolog, de arról is meg kell bizonyosodni, hogy mindegyik tanúsítvány megbízható. Ehhez szükség van egységes szabványokra, mert azok nélkül még a legkorszerűbb technológiák is elbuknak. Meg kell bizonyosodni arról is, hogy a közölt információk valósak-e. Amennyiben mondjuk valaki egy londoni kórházban beoltatta magát, akkor egy észt orvos vagy hivatalnok honnét tudja, hogy ez az információ igaz-e és hogy tényleg létezik az a londoni kórház? Éppen ezért a témának sokkal inkább a nemzetközi joghoz van köze, mint a technológiához.
Bizalmi kapcsolatot kell kiépíteni az egyes kabinetek és az egészségügyi intézményeket tanúsító állami helyek között. Vagyis a projekt voltaképpen egy globális bizalmi architektúra létrehozásáról szól. A szakértő azt reméli, hogy a WHO májusi gyűléséig a program már működni fog. Aaviksoo rámutatott, hogy tisztázni kell többek között, hogy a dokumentumokhoz és információkhoz kik férhetnek hozzá, s rendkívül fontos, hogy a rendszer robusztus legyen. Az embereknek, a vakcinagyártóknak, az egészségügyi intézményeknek és a kormányoknak egyaránt biztosaknak kell lenniük abban, hogy a digitális formában megadott és látott adatok mindegyike valós.
A három ország egy olyan technológiát akar tesztelni, amely a beoltott személyek számára lehetővé teszi, hogy egy QR-kód beszkennelésével bizonyítsák az egészségügyi állapotukat. A VaccineGuard nevű platform célja, hogy kapcsolatot lehessen kiépíteni a különböző piaci szereplők között, legyen szó a vakcinagyártókról vagy az egyes határátlépőket ellenőrző határőrökről, s létre lehessen hozni egy olyan rendszert, amely számos forrás bevonásával megbízható adatokat nyújt az oltási folyamatról és biztosítja az országhatárokon átnyúló információcserét.
Az európai uniós állampolgároknak a VaccineGuard egy digitális oltási igazolvány lenne, amelynek hagyományos megfelelőjét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állítja ki, sárga kártyaként is ismert és a megkapott oltásokat felvonultató nemzetközi egészségügyi útlevélként működik. A VaccineGuard esetében az oltást adó szolgáltató köteles egy digitális tanúsítványként szolgáló QR-kódot generálni, amelyhez a beteg e-mailben vagy alkalmazáson keresztül, illetve nyomtatott formában férhet hozzá.
A szolgáltatást fejlesztő Guardtime bejelentett egy észtországi együttműködést az AstraZeneca brit vakcinagyártóval. Az elképzelés lényege, hogy a vakcinagyártók a blokklánc technológia segítségével képesek legyenek az általuk készített oltóanyagok üvegcséit sorozatszámokkal ellátni, hogy így tegyék lehetővé az egyes adagok nyomonkövethetőségét. Ezáltal pontosan tudni lehet majd, hogy egyetlen vakcinát sem hamisítottak meg és az egészségügyi hatóságok is tudni fogják, hogy a kiadott tanúsítványok száma megegyezik-e a valóban leszállított és beadott oltóanyagok számával.
Ain Aaviksoo, a Guardtime egészségügyi vezetője közölte, hogy a végső cél az oltási folyamat megbízhatóságának erősítése. Miután minden adat egy információtérben található, így ezáltal nő az oltási folyamat integritása és megbízhatósága, s független garancia adható azzal kapcsolatban, hogy a bemutatott adatok megfelelnek a valóságnak. A VaccineGuard egy Észtország és a WHO között tavaly októberben megkötött egyezménynek köszönhetően jöhetett létre.
Marten Kaevats, az észt kormány digitális tanácsadója elmondta, hogy valószínűleg minden állam fog vakcinaazonosítási módszert alkalmazni, amely azonban nem biztos, hogy a VaccineGuard lesz. A fő céljuk az, hogy ezek a különböző megoldások együtt dolgozzanak. Az oltási tanúsítványok kiadása csupán egy dolog, de arról is meg kell bizonyosodni, hogy mindegyik tanúsítvány megbízható. Ehhez szükség van egységes szabványokra, mert azok nélkül még a legkorszerűbb technológiák is elbuknak. Meg kell bizonyosodni arról is, hogy a közölt információk valósak-e. Amennyiben mondjuk valaki egy londoni kórházban beoltatta magát, akkor egy észt orvos vagy hivatalnok honnét tudja, hogy ez az információ igaz-e és hogy tényleg létezik az a londoni kórház? Éppen ezért a témának sokkal inkább a nemzetközi joghoz van köze, mint a technológiához.
Bizalmi kapcsolatot kell kiépíteni az egyes kabinetek és az egészségügyi intézményeket tanúsító állami helyek között. Vagyis a projekt voltaképpen egy globális bizalmi architektúra létrehozásáról szól. A szakértő azt reméli, hogy a WHO májusi gyűléséig a program már működni fog. Aaviksoo rámutatott, hogy tisztázni kell többek között, hogy a dokumentumokhoz és információkhoz kik férhetnek hozzá, s rendkívül fontos, hogy a rendszer robusztus legyen. Az embereknek, a vakcinagyártóknak, az egészségügyi intézményeknek és a kormányoknak egyaránt biztosaknak kell lenniük abban, hogy a digitális formában megadott és látott adatok mindegyike valós.