Berta Sándor
Stresszhez vezet a munka állandó megszakítása
Az ideális a folyamatos tevékenység lenne.
Az ETH Zürich kutatóinak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy az emberi szervezet erősebben termeli a stresszhormonokat akkor, ha valakit folyton megzavarnak a munkája során. A pszichológiai stressz ennek ellenére nem erősödik hasonló mértékben. A szakemberek kimutatták, hogy mindegy, hogy a megszakítások például a kollégáknak köszönhetők-e vagy sem, s a megszokott rutinokat akár egy csengő okostelefon is megszakíthatja.
Jasmine Kerr pszichológusnő kiemelte, hogy a kutatómunka első szakaszában azt akarták kideríteni, hogy a közösségi nyomás és a különböző megszakítások - a két leggyakoribb stressztényező - milyen hatással vannak a munkavégzésre és azokat hogyan lehet mérni a munkahelyeken. A projektben még Mara Nägelin matematikus és Raphael Weibel informatikus vett részt.
A szakemberek 90 önkéntes bevonásával végezték el a közel 2 órán át tartó teszteket. Mindenki kapott egy széket, egy számítógépet monitorral és egy nyálmintavevő egységet. Az utóbbival a kortizolszintet mérték. A 90 résztvevőt három különböző csoportba sorolták be és mindegyiket eltérő mértékű stressznek tették ki. Az adatok kiértékelésekor kiderült, hogy a kortizol termeléséhez és a szívritmus növekedéséhez már egy kitalált előléptetésről szóló helyzet is elegendő volt. A tudósok a megszerzett tapasztalatok felhasználásával egy digitális előrejelző rendszert akarnak kifejleszteni, amely a gépi tanulási módszerek segítségével valós időben képes lesz felismerni a stresszt.
Az ETH Zürich kutatóinak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy az emberi szervezet erősebben termeli a stresszhormonokat akkor, ha valakit folyton megzavarnak a munkája során. A pszichológiai stressz ennek ellenére nem erősödik hasonló mértékben. A szakemberek kimutatták, hogy mindegy, hogy a megszakítások például a kollégáknak köszönhetők-e vagy sem, s a megszokott rutinokat akár egy csengő okostelefon is megszakíthatja.
Jasmine Kerr pszichológusnő kiemelte, hogy a kutatómunka első szakaszában azt akarták kideríteni, hogy a közösségi nyomás és a különböző megszakítások - a két leggyakoribb stressztényező - milyen hatással vannak a munkavégzésre és azokat hogyan lehet mérni a munkahelyeken. A projektben még Mara Nägelin matematikus és Raphael Weibel informatikus vett részt.
A szakemberek 90 önkéntes bevonásával végezték el a közel 2 órán át tartó teszteket. Mindenki kapott egy széket, egy számítógépet monitorral és egy nyálmintavevő egységet. Az utóbbival a kortizolszintet mérték. A 90 résztvevőt három különböző csoportba sorolták be és mindegyiket eltérő mértékű stressznek tették ki. Az adatok kiértékelésekor kiderült, hogy a kortizol termeléséhez és a szívritmus növekedéséhez már egy kitalált előléptetésről szóló helyzet is elegendő volt. A tudósok a megszerzett tapasztalatok felhasználásával egy digitális előrejelző rendszert akarnak kifejleszteni, amely a gépi tanulási módszerek segítségével valós időben képes lesz felismerni a stresszt.