Gyurkity Péter
Még idén bemutatkozik a Concorde utódja
A kisebb prototípust néhány év múlva követné a teljes méretű változat, akár 55 utassal.
A szuperszonikus repülés témája (problematikája) az utóbbi években ismét előkerült, ezen a területen több szereplő is igyekszik komoly előrelépést elérni, hogy idővel visszatérjünk a Concorde búcsúzása előtti állapotba, illetve némileg meg is haladjuk azt. Ez utóbbi 2003-ban fejezte be pályafutását (bár az akkori baleset egy másik gépről levált, majd pedig a szárnyba fúródott alkatrész miatt következett be), most azonban egy amerikai magáncég szeretné bemutatni saját megoldását, méghozzá az ősz folyamán.
Az év elején mi is beszámoltunk arról, hogy a NASA is dolgozik a halkabb szuperszonikus repülés megvalósításán, ennek érdekében kiterjedt tesztelésre kerül sor, az ehhez szükséges gépre pedig már rá is bólintottak. A denveri központú Boom Supersonic azonban a napokban rövid bejegyzésben tette egyértelművé, hogy házon belüli fejlesztését, pontosabban annak háromszor kisebb változatát, még idén kipróbálnák, az évtized közepéig pedig elkészülne a teljes méretű gép, amely az első tesztrepülések után állna szolgálatba. Erre már mutatkozik némi igény, a cég korábban japán és brit érdeklődő részéről is kapott megrendeléseket, bár ez még a vírus megjelenése előtt volt, így nem teljesen világos, hogy a korlátozások miatti visszaesés mennyiben módosítja majd a megállapodásokat.
Az XB-1 névre keresztelt típus kifejlesztése és megépítése érdekében az ágazat számos eltérő szereplőjétől toboroztak szakembereket, itt a nagyobb sebesség és a kényelmes utazás mellett a 100%-ban megvalósított karbonsemlegesség is a kiemelt szempontok között szerepel. A teljes méretű példány már az Overture néven jelenne meg, nagyjából 4-5 év múlva, ez pedig legfeljebb 55 utast szállítana a hangsebesség 2,2-szeresével, vagyis nagyjából 2700 km/h-s maximális sebességgel, bár a szolgálatba állítás jó eséllyel egészen 2030-ig elhúzódik majd. Egyetlen darab 200 millió dollárba kerülne a gyártó számára, itt viszont már 6 milliárd dollárban kaptak előzetes megrendeléseket, a COVID-19 terjedése miatt előállt helyzetben azonban nem tudni, hogy az érdeklődés kitart-e addig, hiszen a teljes ágazatban komoly visszaeséssel kell számolni.
Bárhogy is legyen, október folyamán rántanák le a leplet a kisebb prototípusról, az első repülésre a jövő év elején kerülhet majd sor.
A szuperszonikus repülés témája (problematikája) az utóbbi években ismét előkerült, ezen a területen több szereplő is igyekszik komoly előrelépést elérni, hogy idővel visszatérjünk a Concorde búcsúzása előtti állapotba, illetve némileg meg is haladjuk azt. Ez utóbbi 2003-ban fejezte be pályafutását (bár az akkori baleset egy másik gépről levált, majd pedig a szárnyba fúródott alkatrész miatt következett be), most azonban egy amerikai magáncég szeretné bemutatni saját megoldását, méghozzá az ősz folyamán.
Az év elején mi is beszámoltunk arról, hogy a NASA is dolgozik a halkabb szuperszonikus repülés megvalósításán, ennek érdekében kiterjedt tesztelésre kerül sor, az ehhez szükséges gépre pedig már rá is bólintottak. A denveri központú Boom Supersonic azonban a napokban rövid bejegyzésben tette egyértelművé, hogy házon belüli fejlesztését, pontosabban annak háromszor kisebb változatát, még idén kipróbálnák, az évtized közepéig pedig elkészülne a teljes méretű gép, amely az első tesztrepülések után állna szolgálatba. Erre már mutatkozik némi igény, a cég korábban japán és brit érdeklődő részéről is kapott megrendeléseket, bár ez még a vírus megjelenése előtt volt, így nem teljesen világos, hogy a korlátozások miatti visszaesés mennyiben módosítja majd a megállapodásokat.
Az XB-1 névre keresztelt típus kifejlesztése és megépítése érdekében az ágazat számos eltérő szereplőjétől toboroztak szakembereket, itt a nagyobb sebesség és a kényelmes utazás mellett a 100%-ban megvalósított karbonsemlegesség is a kiemelt szempontok között szerepel. A teljes méretű példány már az Overture néven jelenne meg, nagyjából 4-5 év múlva, ez pedig legfeljebb 55 utast szállítana a hangsebesség 2,2-szeresével, vagyis nagyjából 2700 km/h-s maximális sebességgel, bár a szolgálatba állítás jó eséllyel egészen 2030-ig elhúzódik majd. Egyetlen darab 200 millió dollárba kerülne a gyártó számára, itt viszont már 6 milliárd dollárban kaptak előzetes megrendeléseket, a COVID-19 terjedése miatt előállt helyzetben azonban nem tudni, hogy az érdeklődés kitart-e addig, hiszen a teljes ágazatban komoly visszaeséssel kell számolni.
Bárhogy is legyen, október folyamán rántanák le a leplet a kisebb prototípusról, az első repülésre a jövő év elején kerülhet majd sor.