SG.hu
Első alkalommal rendelt el orvosi evakuációt a NASA az űrállomásról
A NASA történetében példátlan döntést hozott, amikor ellenőrzött orvosi evakuációról határozott a Nemzetközi Űrállomásról, miután az egyik ott tartózkodó űrhajósnál egészségügyi problémát észleltek.
Az amerikai űrügynökség ma bejelentette, hogy a hétfős állomási személyzetből négyen a tervezettnél korábban térnek vissza a Földre. A döntés hátterében egy a hét elején történt orvosi eset áll, amelyről a NASA szűkszavúan nyilatkozott, és mindeddig nem hozta nyilvánosságra, melyik űrhajós érintett. James JD Polk, a NASA egészségügyi és orvosi főigazgatója újságíróknak elmondta, hogy az érintett űrhajós állapota teljesen stabil, ugyanakkor az ügynökség az óvatosság elvét követve döntött a hazatérés mellett. A szóban forgó űrhajós a Crew 11 küldetés tagja, amely augusztus 1-jén indult az űrállomásra, és eredetileg február 20-a körül tért volna vissza a Földre. A mostani határozat értelmében azonban a Crew 11 legénysége a következő napokban leválik az ISS-ről, majd belép a Föld légkörébe, és ejtőernyős vízre szállással érkezik meg a Csendes-óceánba Kalifornia partjainál.
„Miután egyeztettünk a vezető egészségügyi és orvosi tisztünkkel, Dr. JD Polk-kal, valamint az ügynökség vezetésével, arra a döntésre jutottam, hogy az űrhajósaink legjobb érdekét szolgálja, ha a Crew 11 a tervezettnél korábban tér vissza”. - mondta a NASA vezetője, Jared Isaacman. Az egész legénység együtt tér haza, mivel ugyanazt a SpaceX Crew Dragon űrhajót használják mentőeszközként is, amellyel több mint öt hónappal ezelőtt elindultak. A Crew 11 parancsnoka a 38 éves Zena Cardman, aki első űrmisszióját teljesíti. A pilóta a 58 éves Mike Fincke, aki már a negyedik űrrepülésén vesz részt. A csapatot Kimiya Yui japán űrhajós és Oleg Platonov orosz kozmonauta egészíti ki. Isaacman jelezte, hogy a NASA a következő 48 órában további részleteket közöl majd a leválás és a visszatérés pontos menetrendjéről.
Az ügynökség hangsúlyozta, hogy a döntés nem pánikreakció. Polk szerint „mivel az űrhajós teljesen stabil, ez nem egy sürgősségi evakuáció. Nem azonnal hagyjuk el az állomást és hozzuk le az űrhajóst”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a pontos diagnózis hiánya miatt marad valamennyi kockázat, ha az érintett személy hosszabb ideig marad mikrogravitációs környezetben. Ez a fennmaradó bizonytalanság volt az egyik fő oka annak, hogy a NASA vezetése a küldetés idő előtti lezárása mellett döntött.
Az incidens részleteiről az ügynökség adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott tájékoztatást. Polk egyértelműen fogalmazott: „Nem fogok beszélni egyetlen konkrét űrhajósról vagy egyetlen konkrét diagnózisról sem. Azt kérem, tartsuk tiszteletben az űrhajós magánéletét.” A főorvos ugyanakkor kiemelte, hogy az esetnek semmi köze nem volt a fedélzeten zajló műveletekhez vagy az űrsétára való felkészüléshez, amelyet Cardman és Fincke éppen csütörtök reggel hajtott volna végre. „Ennek semmi köze nem volt az űrsétára való felkészüléshez. Teljesen független volt bármilyen fedélzeti művelettől” - mondta Polk, hozzátéve, hogy az orvosi probléma felismerése és kezelése a mikrogravitációs környezet és a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök miatt különösen összetett feladat.
A történtek szerdán kezdődtek, amikor Kimiya Yui kapcsolatba lépett a houstoni irányítóközponttal, és egy zárt, magánjellegű orvosi konzultációt kért egy repülésorvossal. Ezt követően kérte a földi csapatokat, hogy kapcsolják be az űrállomás belső kameráit a konzultáció előtt. Az ilyen orvosi megbeszélések elkülönített kommunikációs csatornákon zajlanak, így nem hallhatók azokon a nyílt vonalakon, amelyeket a NASA folyamatosan közvetít az interneten. Röviddel a kérés után az ügynökség le is vette a YouTube-ról az élő hangközvetítést.
A NASA csak később, szerdán hozta nyilvánosságra, hogy orvosi aggály merült fel az egyik űrhajóssal kapcsolatban, majd az esti órákban bejelentette, hogy mérlegelik a legénység korai hazahozatalát. Polk hangsúlyozta, hogy a fedélzeti személyzet magas szintű kiképzése kulcsszerepet játszott a helyzet kezelésében. „Nem megyek bele az orvosi esemény konkrét részleteibe, de a legénység rendkívül felkészült, és azonnal a segítségére sietett a társuknak, ez is része annak, amiért ilyen alapos képzést kapnak” - mondta.
A Nemzetközi Űrállomás jól felszerelt orvosi eszközökkel és gyógyszerekkel rendelkezik. Az űrhajósokat arra is kiképzik, hogy ultrahangvizsgálatot végezzenek, defibrillátort használjanak, vagy intravénás kanült helyezzenek be. A fedélzeten elérhető ellátás nagyjából annak felel meg, amit a Földön egy mentőegység nyújthat kórházba szállítás közben. Polk ugyanakkor rámutatott, hogy az ISS nem rendelkezik azzal a teljes diagnosztikai háttérrel, amely egy földi sürgősségi osztályon adott lenne.
A Crew 11 távozása után az űrállomás ideiglenesen csökkentett létszámmal, háromfős személyzettel működik tovább a következő küldetés megérkezéséig. A Crew 12 indítását jelenleg február 15-re tervezik, de a NASA és a SpaceX vizsgálja annak lehetőségét, hogy előbbre hozzák az indulást. Addig az állomáson Chris Williams NASA-űrhajós és két orosz kozmonauta, Szergej Kud Szvercsikov és Szergej Mikajev marad. Ők novemberben érkeztek egy Szojuz űrhajóval, amely egyben mentőjárműként is szolgál számukra.
A Nemzetközi Űrállomás történetében nem példátlan a kisebb létszámú működés. A komplexum első évtizedében rendszeresen csak háromfős személyzet dolgozott rajta, és előfordult, hogy mindössze két ember tartózkodott fedélzeten. A hatfős standard létszámot 2009-ben vezették be, majd 2020-ban emelték hét főre. Most Chris Williams lesz az egyetlen amerikai űrhajós az állomáson, ami azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok szegmenséhez kapcsolódó feladatok felügyelete kizárólag rá hárul. A megnövekedett karbantartási teher miatt több tudományos kísérletet várhatóan elhalasztanak.
Az is következmény, hogy az amerikai részről nem lesz lehetőség űrséták végrehajtására, ami Amit Kshatriya, a NASA egyik vezetője szerint „enyhén megnövekedett kockázatot” jelent abban az esetben, ha olyan komoly műszaki hiba lépne fel, amelyet csak külső beavatkozással lehetne elhárítani. Ugyanakkor a NASA és az orosz Roszkoszmosz 2022-ben kötött úgynevezett üléscsere megállapodása biztosítja, hogy mindig legyen amerikai és orosz szakember az állomáson, ami a mostani helyzetben különösen értékesnek bizonyult.
A NASA fennállása alatt most először fordult elő, hogy emberes űrmissziót orvosi okokból idő előtt megszakítottak. Kshatriya szerint „ez az első alkalom, hogy ellenőrzött orvosi evakuációt hajtunk végre egy űreszközről, ami szokatlan”. Történelmi párhuzamként említhető, hogy a Szovjetunió 1985-ben a Szaljut 7 űrállomás egyik expedícióját volt kénytelen idő előtt lezárni, miután a parancsnok megbetegedett. Polk szerint bizonyos értelemben meglepő, hogy ilyen eset csak most történt. Elmondása alapján előrejelző modellek azt mutatták, hogy nagyjából háromévente számítani lehetne egy orvosi evakuációra az ISS-ről, ehhez képest 25 év telt el az első ilyen döntésig. Ez részben annak köszönhető, hogy az évek során jelentősen fejlődtek az űrhajósok önellátó orvosi képességei. Ma már olyan problémákat is képesek kezelni a fedélzeten, amelyek korábban automatikusan a hazatérés mellett szóltak volna. 2018-ban például egy űrhajósnál mélyvénás trombózist diagnosztizáltak, mégsem szakították meg a küldetést, míg 2021-ben egy becsípődött ideg miatt szenvedő űrhajós további hét hónapot maradt az állomáson.
Az ISS egyik legfontosabb küldetése, hogy tesztkörnyezetet biztosítson az emberi élet és munka feltételeinek tanulmányozására a Földön kívül. A fedélzeten végzett kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük az űrrepülés emberi szervezetre gyakorolt hatásait, valamint hogy kipróbáljuk azokat az életfenntartó rendszereket, amelyek a hosszú távú mélyűri utazásokhoz szükségesek. Jared Isaacman szerint a mostani esemény is tanulságokkal szolgál majd. „Mindezt azért csináljuk, hogy tovább tanuljunk. Ebből a helyzetből is tanulni fogunk, hogy ez hogyan formálhatja a jövőbeli fedélzeti műveleteinket, akár az űrállomáson, akár a jelenleg tervezett holdbázison, és végső soron a Mars felé vezető küldetéseken” - mondta.
Az amerikai űrügynökség ma bejelentette, hogy a hétfős állomási személyzetből négyen a tervezettnél korábban térnek vissza a Földre. A döntés hátterében egy a hét elején történt orvosi eset áll, amelyről a NASA szűkszavúan nyilatkozott, és mindeddig nem hozta nyilvánosságra, melyik űrhajós érintett. James JD Polk, a NASA egészségügyi és orvosi főigazgatója újságíróknak elmondta, hogy az érintett űrhajós állapota teljesen stabil, ugyanakkor az ügynökség az óvatosság elvét követve döntött a hazatérés mellett. A szóban forgó űrhajós a Crew 11 küldetés tagja, amely augusztus 1-jén indult az űrállomásra, és eredetileg február 20-a körül tért volna vissza a Földre. A mostani határozat értelmében azonban a Crew 11 legénysége a következő napokban leválik az ISS-ről, majd belép a Föld légkörébe, és ejtőernyős vízre szállással érkezik meg a Csendes-óceánba Kalifornia partjainál.
„Miután egyeztettünk a vezető egészségügyi és orvosi tisztünkkel, Dr. JD Polk-kal, valamint az ügynökség vezetésével, arra a döntésre jutottam, hogy az űrhajósaink legjobb érdekét szolgálja, ha a Crew 11 a tervezettnél korábban tér vissza”. - mondta a NASA vezetője, Jared Isaacman. Az egész legénység együtt tér haza, mivel ugyanazt a SpaceX Crew Dragon űrhajót használják mentőeszközként is, amellyel több mint öt hónappal ezelőtt elindultak. A Crew 11 parancsnoka a 38 éves Zena Cardman, aki első űrmisszióját teljesíti. A pilóta a 58 éves Mike Fincke, aki már a negyedik űrrepülésén vesz részt. A csapatot Kimiya Yui japán űrhajós és Oleg Platonov orosz kozmonauta egészíti ki. Isaacman jelezte, hogy a NASA a következő 48 órában további részleteket közöl majd a leválás és a visszatérés pontos menetrendjéről.
Az ügynökség hangsúlyozta, hogy a döntés nem pánikreakció. Polk szerint „mivel az űrhajós teljesen stabil, ez nem egy sürgősségi evakuáció. Nem azonnal hagyjuk el az állomást és hozzuk le az űrhajóst”. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a pontos diagnózis hiánya miatt marad valamennyi kockázat, ha az érintett személy hosszabb ideig marad mikrogravitációs környezetben. Ez a fennmaradó bizonytalanság volt az egyik fő oka annak, hogy a NASA vezetése a küldetés idő előtti lezárása mellett döntött.
Az incidens részleteiről az ügynökség adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott tájékoztatást. Polk egyértelműen fogalmazott: „Nem fogok beszélni egyetlen konkrét űrhajósról vagy egyetlen konkrét diagnózisról sem. Azt kérem, tartsuk tiszteletben az űrhajós magánéletét.” A főorvos ugyanakkor kiemelte, hogy az esetnek semmi köze nem volt a fedélzeten zajló műveletekhez vagy az űrsétára való felkészüléshez, amelyet Cardman és Fincke éppen csütörtök reggel hajtott volna végre. „Ennek semmi köze nem volt az űrsétára való felkészüléshez. Teljesen független volt bármilyen fedélzeti művelettől” - mondta Polk, hozzátéve, hogy az orvosi probléma felismerése és kezelése a mikrogravitációs környezet és a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök miatt különösen összetett feladat.
A történtek szerdán kezdődtek, amikor Kimiya Yui kapcsolatba lépett a houstoni irányítóközponttal, és egy zárt, magánjellegű orvosi konzultációt kért egy repülésorvossal. Ezt követően kérte a földi csapatokat, hogy kapcsolják be az űrállomás belső kameráit a konzultáció előtt. Az ilyen orvosi megbeszélések elkülönített kommunikációs csatornákon zajlanak, így nem hallhatók azokon a nyílt vonalakon, amelyeket a NASA folyamatosan közvetít az interneten. Röviddel a kérés után az ügynökség le is vette a YouTube-ról az élő hangközvetítést.
A NASA csak később, szerdán hozta nyilvánosságra, hogy orvosi aggály merült fel az egyik űrhajóssal kapcsolatban, majd az esti órákban bejelentette, hogy mérlegelik a legénység korai hazahozatalát. Polk hangsúlyozta, hogy a fedélzeti személyzet magas szintű kiképzése kulcsszerepet játszott a helyzet kezelésében. „Nem megyek bele az orvosi esemény konkrét részleteibe, de a legénység rendkívül felkészült, és azonnal a segítségére sietett a társuknak, ez is része annak, amiért ilyen alapos képzést kapnak” - mondta.
A Nemzetközi Űrállomás jól felszerelt orvosi eszközökkel és gyógyszerekkel rendelkezik. Az űrhajósokat arra is kiképzik, hogy ultrahangvizsgálatot végezzenek, defibrillátort használjanak, vagy intravénás kanült helyezzenek be. A fedélzeten elérhető ellátás nagyjából annak felel meg, amit a Földön egy mentőegység nyújthat kórházba szállítás közben. Polk ugyanakkor rámutatott, hogy az ISS nem rendelkezik azzal a teljes diagnosztikai háttérrel, amely egy földi sürgősségi osztályon adott lenne.
A Crew 11 távozása után az űrállomás ideiglenesen csökkentett létszámmal, háromfős személyzettel működik tovább a következő küldetés megérkezéséig. A Crew 12 indítását jelenleg február 15-re tervezik, de a NASA és a SpaceX vizsgálja annak lehetőségét, hogy előbbre hozzák az indulást. Addig az állomáson Chris Williams NASA-űrhajós és két orosz kozmonauta, Szergej Kud Szvercsikov és Szergej Mikajev marad. Ők novemberben érkeztek egy Szojuz űrhajóval, amely egyben mentőjárműként is szolgál számukra.
A Nemzetközi Űrállomás történetében nem példátlan a kisebb létszámú működés. A komplexum első évtizedében rendszeresen csak háromfős személyzet dolgozott rajta, és előfordult, hogy mindössze két ember tartózkodott fedélzeten. A hatfős standard létszámot 2009-ben vezették be, majd 2020-ban emelték hét főre. Most Chris Williams lesz az egyetlen amerikai űrhajós az állomáson, ami azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok szegmenséhez kapcsolódó feladatok felügyelete kizárólag rá hárul. A megnövekedett karbantartási teher miatt több tudományos kísérletet várhatóan elhalasztanak.
Az is következmény, hogy az amerikai részről nem lesz lehetőség űrséták végrehajtására, ami Amit Kshatriya, a NASA egyik vezetője szerint „enyhén megnövekedett kockázatot” jelent abban az esetben, ha olyan komoly műszaki hiba lépne fel, amelyet csak külső beavatkozással lehetne elhárítani. Ugyanakkor a NASA és az orosz Roszkoszmosz 2022-ben kötött úgynevezett üléscsere megállapodása biztosítja, hogy mindig legyen amerikai és orosz szakember az állomáson, ami a mostani helyzetben különösen értékesnek bizonyult.
A NASA fennállása alatt most először fordult elő, hogy emberes űrmissziót orvosi okokból idő előtt megszakítottak. Kshatriya szerint „ez az első alkalom, hogy ellenőrzött orvosi evakuációt hajtunk végre egy űreszközről, ami szokatlan”. Történelmi párhuzamként említhető, hogy a Szovjetunió 1985-ben a Szaljut 7 űrállomás egyik expedícióját volt kénytelen idő előtt lezárni, miután a parancsnok megbetegedett. Polk szerint bizonyos értelemben meglepő, hogy ilyen eset csak most történt. Elmondása alapján előrejelző modellek azt mutatták, hogy nagyjából háromévente számítani lehetne egy orvosi evakuációra az ISS-ről, ehhez képest 25 év telt el az első ilyen döntésig. Ez részben annak köszönhető, hogy az évek során jelentősen fejlődtek az űrhajósok önellátó orvosi képességei. Ma már olyan problémákat is képesek kezelni a fedélzeten, amelyek korábban automatikusan a hazatérés mellett szóltak volna. 2018-ban például egy űrhajósnál mélyvénás trombózist diagnosztizáltak, mégsem szakították meg a küldetést, míg 2021-ben egy becsípődött ideg miatt szenvedő űrhajós további hét hónapot maradt az állomáson.
Az ISS egyik legfontosabb küldetése, hogy tesztkörnyezetet biztosítson az emberi élet és munka feltételeinek tanulmányozására a Földön kívül. A fedélzeten végzett kutatások hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük az űrrepülés emberi szervezetre gyakorolt hatásait, valamint hogy kipróbáljuk azokat az életfenntartó rendszereket, amelyek a hosszú távú mélyűri utazásokhoz szükségesek. Jared Isaacman szerint a mostani esemény is tanulságokkal szolgál majd. „Mindezt azért csináljuk, hogy tovább tanuljunk. Ebből a helyzetből is tanulni fogunk, hogy ez hogyan formálhatja a jövőbeli fedélzeti műveleteinket, akár az űrállomáson, akár a jelenleg tervezett holdbázison, és végső soron a Mars felé vezető küldetéseken” - mondta.