Gyurkity Péter

Kisgép az első engedélyezett e-repülő

Megkapta a zöld jelzést az első fejlesztés, amely egy szlovén gyártótól ered.

Az elektromos repülőgépek területével kapcsolatos fejleményekről időről-időre mi is beszámolunk, bár itt (érthető okokból) viszonylag lassabban, ritkábban futnak be az újabb hírek, mint az e-autók szegmenséből. Legutóbb már utasszállító típusról is írtunk, most viszont egy európai példány elsőként kapta meg az illetékes hatóság engedélyét.

A szlovén illetőségű Pipistrel büszkén jelentette be, hogy a nagyjából 3 évig tartó tesztelés után végre megkapta engedélyét a Velis Electro típus, amely tulajdonképpen egy 2011-ig visszanyúló időszakra, annak tapasztalataira és gyümölcseire épül, bár 9 évvel ezelőtt még egészen más formában igyekeztek megvalósítani a tisztán elektromos meghajtásra épülő repülést. Pár évvel később még a NASA versenyét is sikerült megnyerniük, ezt azonban egy rázósabb időszak követte, mivel a Csatorna átrepülését a brit és francia engedélyek birtokában sem sikerült az előre tervezett időpontban végrehajtani, a teljesen saját konstrukcióra támaszkodó új típus viszont az elmúlt 3 évben komoly eredményeket ért el, így most végre összejött a hivatalos engedélyek megszerzése, vagyis piacra dobhatják a repülőt.

Az európai hatóság, az EASA, saját közleményében kiemelte, hogy a gyártó mellett számukra is nagyon hasznos és értékes volt a 3 évig tartó folyamat, hiszen ennek során mindkét fél komoly tapasztalatokra tett szert, ami később jól jöhet a további hasonló fejlesztések engedélyeztetésénél. Ebben az időszakban összesen 400 órát repültek a fejlesztéssel, amelynek teljes repülési ideje egyébként jelen pillanatban 50 perc, a további részletekkel kapcsolatban pedig szintén elárultak több érdekességet. A szinte teljesen digitális műszerfal mellett a két, párhuzamosan működő akkumulátor, a vízhűtés, a két ülés jelenléte, a 10,7 méteres fesztávolság, a mozgó alkatrészek számának jelentős csökkentése, a csendes üzemelés, a háromágú fix kompozit légcsavar, az 57,6 kilowattos teljesítmény, a 600 kg-os maximális felszállósúly, a 90 csomót elérő utazósebesség, valamint a +4 és -2 g közötti terhelhetőség érdemel még említést, a már említett repülési idő mellett.

A hírek szerint máris több érdeklődő van a típus iránt, bár a leszállított darabszám egyelőre nem lesz magas, ez az idei évben 30 körül lesz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • molnibalage83 #60
    Soha nem értem, hogy azok, akik ilyen komplex rendszerekkel akarnak szívni nem veszik észre, hogy a hatásfok a béka segge alatt. Egyszerűbb simán használni egy benzin hibridet és csá.

    Semmi értelme nincs a helyi áramtermelésnek. Az drágán termeli az áramot. Az ipari forradalom óta tudjuk, hogy kicsiben MINDEN DRÁGÁBB.
    Fent kell lenni a griden és csá. Az az olcsó.
  • molnibalage83 #59
    A teherszállító léghajó egy értelmezhetetlen szókapcsolat. A GZ anno a méreteivel összevissza 10 tonnát tudott emelni. Ha 0 szerkezetű tömegű lenne egy léghajó, akkor is a hidrosztatika keretei adottak, hogy mennyit tud emelni egy adott térfogatú léghajó. Soha nem lesz ilyen, mert nem praktikus és drága. Főleg, ameddig az akku is rohadt nehéz.
    Egy Tesla 85 kWh akksija 580 kg. A GZ teherbírásának 6%-a. Kemény...
  • ostoros #58
    A helyi áramtermelésnek autózásban egyfajta értelme lehet. HA az üzemanyagcellák képesek lesznek a benzint/dízelt hatékonyabban átalakítani árammá mint az elégetése kerül, beleértve az elektromos motort és a hajtásláncot is. Mondom, benzin/dízel üzemű lesz még mindig a kocsi, csak hatékonyabb HA megtudják oldani. Ha nem lehetséges, akkor meg nem lesz.
  • miles_Christi #57
    Igazából lenne rá mód, hogy repülésben teherszállítók használjanak villanymotort és napelemeket is. Csak az energiának nem arra kéne elmennie, hogy felhajtóerőt termeljen.
    Például lehetne teherszállító léghajókhoz. Igaz, ott sok más egyéb probléma lépne fel,...
  • molnibalage83 #56
    Az egész zöld szél és napelem buzulás az energia és teljesítmény egyensúly kifordításán alapszik. És ez nem tűnik fel a többségnek.

    Mindig azzal dobálózik a sok gyö2,. hogy de hát megtermeli az éves mennyiség x%-át a ez és az.

    SENKIT nem érdekel. Mert a hálózat alapja a teljesítményegyensúly, amit vezérelni kell. Azt meg pont ezek a vackok cseszik szét.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.20. 12:18:40
  • Palinko #55
    Lol elhiszem hogy az akkori egész világ fogyasztását fedezte volna a Szlovákia méretű napelem, de tudod-e hogy a 1990 óta megduplázódott az energia igény? Pedig nem is most volt a robbanás szerintem mert az első világháború idején valószínűleg még ott sem volt árom ahonnan most írsz, de itt biztosan nem ahonnan én és nem 3. világbeli országban élünk azért, szóval el tudod képzelni azt az energia igény robbanást ami bekövetkezett? Meg mikor elkezdték használni fűtésre, hűtésre az áramot. Kb ha lefednénk egész afrikát napelemmel akkor el tudom képezelni hogy bírná a világ fogyasztását és lenne benne tartalék az elkövetkező évtizedekre.
  • Csaba161 #54
    ... esetleg van bizonyítékod rá, hogy elértük volna az akkutehnika maximumát?

    Van, ha nem is a maximumát, de közel vagyunk hozzá és úgy hívják, hogy a:

    Termodinamika Második Fő Tétele...

    És ez érvényes minden energiaátalakító gépre (a gőzgéptől az erőművek villanyáram termelésétől a napelemekig, de még az emberre is, így nem csoda, hogy ma még a legtöbb széndioxidot az emberek együttese bocsájtja ki, de ha Kína így folytatja a mobilizáció fejlődését és Afrika is felzárkózik, akkor tényleg második helyre szorul vissza az emberi személyek általi szennyezőanyag kibocsátás...)

    Mert a probléma az, hogy csak alacsonyabb entrópiájú energiafajtából lehet magasabb entrópiájú energiát előállítani. Mivel az elektromos áram az egyik legalacsonyabb entrópiájú energiaforma, ezért belőle bármilyen más energiát gyakorlatilag veszteség nélkül állíthatunk elő.
    Ugyanakkor az elektromos energia előállítása mindig nagy veszteséggel jár, amikor magas entrópiájú energiából állítjuk elő, mivel az entrópia mérlegnek ekkor is pozitívnak kell lennie, emiatt az elektromos áram előállításkor termelt magas entrópia általában hő formájában távozik és csak kis része lesz a betáplált energiának az alacsony entrópiás elektromos áram, amit azután felhasználunk (és persze ez az elektromos energia is végső soron a környezetet melegíti a folyamat végén, így aztán tök mindegy mivel termelünk áramot az atomrektortól a szénerőműveken át a napelemekig, végső soron mindegyik a környezetet melegíti és hatására melegszik a Föld)...
  • molnibalage83 #53
    Sajnos a számok nem ezt mondják. Kb. 300-400 gCO2/kWh táján van az, hogy a gyártáskor beletett több energia úgy 150-210 ezer km táján egyenlítődik ki. Nagyon sok ország van ezen szint felett...

    Jelenleg kb. 5-6 országban jelent bármiféle környezetvédelmet a villanyautó, de fejlett ipari az 3 db van. FRA, SWE és NOR. Ennyi, kész, passz...
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.19. 00:24:00
  • mortep #52
    Érteni vélem én végtelen ostobaságomban, hogy a villanyáram kb. 50%-át, globálisan, fosszilis üzemanyagok elégetéséből nyerjük, csupán azt merem feltételezni, hogy ezek által tölteni azt a kib. elektromosautóakkut mégiscsak jobb, ugyanakkor kényemetlenbb, hosszú távon, vagy akár középtávon, mint üzemeltetni a fúrótornyokat (áram, 5o% fosszílis), tanker(1oo% fosszílis), finomító(5o% f.), tartályautó (1oo% f.), benzinkút(elhanyagolható) és ne feledjük, hogy a belsőégésű motorok hatásfoka 25%-os.
    Utoljára szerkesztette: mortep, 2020.06.18. 23:43:46
  • molnibalage83 #51
    Az olaj a közel keletet leszámítva nem nagyon rúg labdába villamosáram termelés terén. Nem olcsó az olaj, inkább finomított terméket csinálnak belőle. Emiatt úgy kb. 3% most a részaránya. A szél és a földgáz hasítanak.

    Az trend az csak a dotáció miatt van. Európában is hol a legdrágább és importfüggő az áram? Dánia és Németország.
    Ja, németeknél is annyira "tör", hogy mióta megvágták és kb. már lassan szabályozhatatlan a hálózat az S görbe szépen kifeküdt... Mert ha még többet tesznek be és egyszer nem tudják a szarjukat eladni, akkor jön a szép blackout. Ja, meg közben szénerműveket nagyobb ütemben építik, mint az USA. Ez ám a zöld forradalom...

    Parancsolj.





    És akkora bukta az egész, mint ide Lacháza. Mármint annak, aki a fogyasztó és a fasz rossz oldalán áll.

    Az, hogy ma trendi a hülyeség, arról nem én tehetek. Ja, már 31 cent táján van az áram...



    Nézegesd ezt pro hozzáféréssel. Amikor nem állt le az ipar a vírus miatt és sírj, mennyire szennyező a német termelés a francia vagy svédhez képet. Ja, hogy ők atomnagyhatalmak.

    Ez a realitás. A trendiség meg elhúzhat a f*szba.

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.06.18. 23:09:13