Berta Sándor

Hasznos-e a digitális tanulás?

Megoszlanak a vélemények arról, hogy hosszú távon kifizetődő vagy éppen káros a különböző készülékek alkalmazása a képzésben.

John Hattie új-zélandi oktatáskutató szerint a hagyományos képzés még mindig a leghatékonyabb. A szakember számos tanulmányt készített a témában és ezek eredményeinek összesítése után jutott erre a megállapításra. Ezzel ellentétes álláspontot képvisel Maurice de Hand: a 22 hollandiai iPad-iskolából álló hálózat megalapítója drasztikusan fogalmazott. Úgy vélte, hogy a klasszikus oktatási intézmények a gyermekeinket a múltra készítik fel és a hagyományos oktatás esetén a diákok már öt perc után készenléti üzemmódba váltanak át.

A Boston melletti Auburn öt kiválasztott elemi iskolájában 2010 óta alkalmaznak iPad készülékeket. Minden gyermek az első osztálytól kezdve a táblagépeken tanul. A Boston College 16 csoport 266 diákjának tanulási eredményeit hasonlította össze egymással. A gyerekek fele használt táblagépet és róluk elmondható volt, hogy sokkal nagyobb mértékben fejlődtek, részben azért, mert szórakoztatóbb volt a számukra a tanulás.


Globális összehasonlításban talán az amszterdami iPad-iskolákban a legfejlettebb a digitális tanulás. Ott már nincsenek hagyományos értelemben vett osztályok, csak nagy felületek, amelyeket szőnyegek borítanak és üvegfalak választanak el egymástól. 70 különböző korú gyerek játszik és tanul az intézményekben táblagépek segítségével. Minden készüléken több mint 50 tankönyv és lexikon van, valamint az adott gyermek személyre szabott óra- és munkarendje, amelyek célzott feladatokat tartalmaznak.

Az iskolákban sok a játék és minden diák maga dönti el, hogy mikor tart szünetet és a szüleik döntenek arról, hogy mikor mennek el vakációra. Egyetlen dolog számít: a fiataloknak minden évben nagyjából hasonló mennyiségű órát kell tanulással tölteniük. A tanárok mindig csak egy nebulóval foglalkoznak, ezért pihentebbek, s jobban tudnak a rájuk bízott csemetére és annak különlegességeire figyelni.

Sir Ken Robinson egyik előadását már több mint 40 milliószor tekintették meg a felhasználók. Ő azt hangsúlyozza, hogy a kreativitást az önkényuralmi államokban veszélyesnek tekintik, de a modern demokráciák és a gazdasági fejlődés szempontjából viszont szükség van rá. Szerinte a mai iskolarendszer még mindig a gyárakban lévő futószalagok mintájára működik, mint ha egy gyerek "gyártási dátuma" határozná meg a tanulási igényeiket.

Amíg Németországban a pedagógusok 9 százaléka tanít notebook és táblagép segítségével, addig Kanadában ez az arány 73 százalék, Ausztráliában 66 százalék, míg Dániában 42 százalék. A 14 éves németeknek csak a 6,5 százaléka használhat a tanóráján tábla PC-t, míg az európai átlag 16 százalék, Moldovában pedig 22 százalék.

A digitális tanulásnak bőven vannak ellenzői is. 2014-ben az Association of Teachers and Lecturers (ATL) nevű brit szövetség tagjai közölték, hogy a táblagépet használó gyerekek sokkal rosszabbul teljesítenek a tanulás során és a tábla PC-kkel kapcsolatos függőség káros a fejlődésük szempontjából. A szigetországi pedagógusok tapasztalatai alapján a diákok kiválóan kezelik a táblákat, de például az építőkockákkal már alig vagy egyáltalán nem boldogulnak. A német Gyermek- és Ifjúsági Orvosok Szövetsége (BVKJ) szerint pedig a túl fiatalon kezdett okostelefon- és tábla PC-használat egyáltalán nem tesz jót a kicsik fejlődésének. A helytelen eszközhasználat miatt a fiatalok túlterheltek lehetnek, fejfájás és pszichikai megbetegedések léphetnek fel náluk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kaeblo #7
    Egy hatalmas előnye a digitális oktató anyagoknak, hogy azt elég egyszer jóra megcsinálni, aztán javítgatni. Egyébként meg ha rossz a tanár, akkor az óra is az lesz. Itthon pedig rengeteg a rossz tanár, már csak abból kifolyólag, hogy nem megbecsült szakma és nem a jó/okos emberek mennek tanárnak átlagosan.
    Nem is értem mi itt a kérdés. A (közel?)jövő oktatásában a tanároknak konzultációt kell csak tartani. Elég csak azokat a részeket elmagyarázni, ami nem jött át. Plusz open source mintára segítenek fejleszteni az anyagot.
  • Akva #6
    Baromság! Én hagyományosan tanultam, és ugyanúgy elboldogulok a számítógépen, mint a lányom, aki már számítástechnikát is tanult, sőt, van amit tőlem kérdez meg. Én pl. nagyjából otthon vagyok HTML-ben, ő meg nem. Pedig már 10 éves korában volt mobilja.
  • arty #5
    mintha Goethet magolna papírkönyvből? persze!
    Utoljára szerkesztette: arty, 2016.09.05. 22:46:47
  • dyra #4
    és aki iPad-n tanul abból jobb programozó lesz vagy mi?
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2016.09.05. 21:32:56
  • arty #3
    oké, akkor most nézz utána mennyi favágóra és mennyi IT szakemberre van - pl itthon - szükség :)

    magyarisztán képzi a gyári munkást, csak hova, mire?
    kölkök faszán megtanulnak magolni - és még mit?
    gondolkodni képtelen, képzetlen, zombi biorobottal tele a padlás már most is.... persze ahogy a cikk is írta, bizonyos rendszereknek ez a tuti....
  • dyra #2
    "Úgy vélte, hogy a klasszikus oktatási intézmények a gyermekeinket a múltra készítik fel és a hagyományos oktatás esetén a diákok már öt perc után készenléti üzemmódba váltanak át."

    He he, 10 éve kvarckijelzős mobiljaink voltak. Ki tudja 10 év múlva hol lesznek az iPadek. Viszont a hagyományos oktatás ami ember és ember közt zajlik a legegyszerűbb eszközökkel itt van már velünk több ezer éve. Ezek az emberek szépen benyalták az IT cégek marketingjét. Ha nem használod elavult vagy, régimódi és a múltban élsz. Baromság. Az emberi képzelőerőhöz nem kell semmilyen digitális kütyü.

  • ugh #1
    Szerintem minden tanulas digitalis.
    Vagy tanulsz [1], vagy nem [0].
    Komolyan a Faszom kivan ezekkel a paraszvakito, nephulyito, mumajjer, marketingbol atvett okorsegekkel.
    Ugye a kilencvenes evek kozepetol minden multimedias volt, aztan 3d meg a fogkefe is, most meg minden digitalis, meg vr....