Berta Sándor
Udacity - a világ első online egyeteme
Új projektjével az élethosszon át tartó tanulást akarja megreformálni a Google X kutatólaboratórium vezetője és a Stanford Egyetem professzora.
Sebastian Thrun többek között részt vett a Google robotautójának kifejlesztésében. A 47 éves szakembert még 2011-ben bízta meg Larry Page a Google X kiépítésével, ezzel párhuzamosan pedig néhány kollégájával együtt létrehozta az Udacity nevű online egyetemet, amely a világ első ilyen jellegű oktatási intézménye. Az Udacitynek ma már 120 munkatársa és több mint 3 millió hallgatója van.
"Az Udacity névből a nagy U az egyetemre utal, míg a szó többi része az angol audacity szóból származik. Azért hagytam ott a Stanford Egyetemet és a Google kutatólaboratóriumát, mert ez a program teljesen lekötötte a figyelmemet. Az Udacity számomra több mint egy vállalat, ez az én misszióm. Forradalmasítani akarom az egyetemi világot, nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon. Az oktatási rendszert több száz éve nem újították meg. Több mint 100 országból több mint 3 millió hallgatónk van."
"Olyan végzettségeket kínálunk, amelyeket mindenki elismer. A diákok több mint 60 százaléka tesz sikeres vizsgát. A klasszikus egyetemek többségétől ugyanakkor távol tartjuk magunkat, a képzési ajánlatunkat az olyan óriáscégekkel közösen építjük ki, mint a Google és a Facebook. Ezek a cégek nagyon sok pénzt fektetnek a projektbe. A kezdeményezésünket nagyon jól fogadták, a végzettség sok vállalatnál egyetemi diplomának felel meg" - emelte ki Sebastian Thrun.
A kurzusok széles tudásanyagot fednek le
A menedzser közölte, hogy jelenleg az Udacity műszaki egyetemként működik, ahol a témák között szerepel az IT, a statisztika és a mesterséges intelligencia. Ők és a Georgia Institute of Technology közösen kínálnak informatikai mesterkurzust, ez náluk kevesebb, mint 7000 dollárba kerül, míg a GT-n akár 45 000 dollárt is elkérhetnek. Az együttműködés kezdete óta 30 százalékkal többen jelentkeztek a GT informatikai mesterkurzusára és ehhez jön még 2500 olyan ember, aki csak online tanul.
"Az oktatási rendszer forradalma még csak most kezdődik. Bill Gates mondta mindig, hogy a leginkább azoktól az emberektől fél, akik egyetlen találmánnyal megváltoztathatják a szabályokat. Ezt tette a Google is a keresőjével. A jövőben is fel lesznek találva olyan dolgok, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A szabály- és az értékrendszerek radikálisan meg fognak változni. Mindenesetre globális vitát indítottunk el a tanulás jövőjéről. A professzorok valamikor felébrednek majd, mert mellettünk az olyan cégek is a vetélytársaik lesznek, mint a Coursera."
"A Harvard, a Stanford vagy a Princeton egyenként évente csupán legfeljebb néhány ezer embert képeznek. De hol van a többi ember? A kevésbé ismert főiskolákon is csak a hallgatók 20-30 százaléka diplomázik le sikeresen, ez pedig pénzpocsékolás. Az elitegyetemek ennek ellenére jó munkát végeznek és a jövőben is meg fognak élni a nevükből. De, ha a mi képzésünk legalább ugyanolyan jó, de olcsóbb lesz, akkor felmerül majd a kérdés, hogy jogos-e ennyi pénzt kiadni ezen professzorok előadásaiért. Fontos, hogy a jövőben a pénz és a származás ne legyen meghatározó. A tudás demokratizálásán fáradozunk. Aki tanulni akar, az ezt megteheti majd, bárhol is legyen a világon és függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. "
"A tanulást egyre inkább a szükség fogja meghatározni. Régen mindent megtanultunk fiatalkorunkban, amire később szükség volt a munkánkhoz. A mai világ radikálisan változik, így a korábbi módszernek már nincs értelme. Mindig újat kell tanulnunk. Egy átlag amerikai 4-5 éven át tarthatja meg a munkáját, utána valami újat kell keresnie. Könnyebben talál, ha folyamatosan képezi magát. Öt év múlva a világ legnagyobb és legjobb egyeteme akarunk lenni, de nem úgy, mint a Harvard vagy a Stanford. Annyi embert akarunk jól képezni, amennyit csak lehetséges, ezzel változtathatjuk meg a világot" - hangsúlyozta Sebastian Thrun.
Sebastian Thrun többek között részt vett a Google robotautójának kifejlesztésében. A 47 éves szakembert még 2011-ben bízta meg Larry Page a Google X kiépítésével, ezzel párhuzamosan pedig néhány kollégájával együtt létrehozta az Udacity nevű online egyetemet, amely a világ első ilyen jellegű oktatási intézménye. Az Udacitynek ma már 120 munkatársa és több mint 3 millió hallgatója van.
"Az Udacity névből a nagy U az egyetemre utal, míg a szó többi része az angol audacity szóból származik. Azért hagytam ott a Stanford Egyetemet és a Google kutatólaboratóriumát, mert ez a program teljesen lekötötte a figyelmemet. Az Udacity számomra több mint egy vállalat, ez az én misszióm. Forradalmasítani akarom az egyetemi világot, nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon. Az oktatási rendszert több száz éve nem újították meg. Több mint 100 országból több mint 3 millió hallgatónk van."
"Olyan végzettségeket kínálunk, amelyeket mindenki elismer. A diákok több mint 60 százaléka tesz sikeres vizsgát. A klasszikus egyetemek többségétől ugyanakkor távol tartjuk magunkat, a képzési ajánlatunkat az olyan óriáscégekkel közösen építjük ki, mint a Google és a Facebook. Ezek a cégek nagyon sok pénzt fektetnek a projektbe. A kezdeményezésünket nagyon jól fogadták, a végzettség sok vállalatnál egyetemi diplomának felel meg" - emelte ki Sebastian Thrun.
A kurzusok széles tudásanyagot fednek le
A menedzser közölte, hogy jelenleg az Udacity műszaki egyetemként működik, ahol a témák között szerepel az IT, a statisztika és a mesterséges intelligencia. Ők és a Georgia Institute of Technology közösen kínálnak informatikai mesterkurzust, ez náluk kevesebb, mint 7000 dollárba kerül, míg a GT-n akár 45 000 dollárt is elkérhetnek. Az együttműködés kezdete óta 30 százalékkal többen jelentkeztek a GT informatikai mesterkurzusára és ehhez jön még 2500 olyan ember, aki csak online tanul.
"Az oktatási rendszer forradalma még csak most kezdődik. Bill Gates mondta mindig, hogy a leginkább azoktól az emberektől fél, akik egyetlen találmánnyal megváltoztathatják a szabályokat. Ezt tette a Google is a keresőjével. A jövőben is fel lesznek találva olyan dolgok, amelyekről ma még fogalmunk sincs. A szabály- és az értékrendszerek radikálisan meg fognak változni. Mindenesetre globális vitát indítottunk el a tanulás jövőjéről. A professzorok valamikor felébrednek majd, mert mellettünk az olyan cégek is a vetélytársaik lesznek, mint a Coursera."
"A Harvard, a Stanford vagy a Princeton egyenként évente csupán legfeljebb néhány ezer embert képeznek. De hol van a többi ember? A kevésbé ismert főiskolákon is csak a hallgatók 20-30 százaléka diplomázik le sikeresen, ez pedig pénzpocsékolás. Az elitegyetemek ennek ellenére jó munkát végeznek és a jövőben is meg fognak élni a nevükből. De, ha a mi képzésünk legalább ugyanolyan jó, de olcsóbb lesz, akkor felmerül majd a kérdés, hogy jogos-e ennyi pénzt kiadni ezen professzorok előadásaiért. Fontos, hogy a jövőben a pénz és a származás ne legyen meghatározó. A tudás demokratizálásán fáradozunk. Aki tanulni akar, az ezt megteheti majd, bárhol is legyen a világon és függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. "
"A tanulást egyre inkább a szükség fogja meghatározni. Régen mindent megtanultunk fiatalkorunkban, amire később szükség volt a munkánkhoz. A mai világ radikálisan változik, így a korábbi módszernek már nincs értelme. Mindig újat kell tanulnunk. Egy átlag amerikai 4-5 éven át tarthatja meg a munkáját, utána valami újat kell keresnie. Könnyebben talál, ha folyamatosan képezi magát. Öt év múlva a világ legnagyobb és legjobb egyeteme akarunk lenni, de nem úgy, mint a Harvard vagy a Stanford. Annyi embert akarunk jól képezni, amennyit csak lehetséges, ezzel változtathatjuk meg a világot" - hangsúlyozta Sebastian Thrun.