SG.hu

A PC-n túli világ felé terjeszkedik az Intel

Még több termékben lesznek Intel proceszorok, mivel a vállalat a visszaeső PC-piac miatt egyre nagyobb kínálattal fordul a hordozható eszközök felé, azonban csak a jövő év második felében jelenik meg a területen igazán versenyképes chipjük.

A vállalat mozgalmas évet tudhat maga mögött, új vezetést üdvözölhettek és új chiparchitektúra alkalmazását kezdték meg - mondta el az Intel évzáró sajtótájékoztatóján Pavel Svoboda, az Intel regionális PR menedzsere. A halódó asztali szegmenstől való elfordulást erősítette meg Horváth Richárd, az Intel kiskereskedelmi marketing menedzserének prezentációja is, aki szerint még több termékben lesznek Intel proceszorok: már a kólaautomatákban, kabátokban és gépjárművekben is ilyeneket találhatunk majd. "Ha csak a járművekre gondolunk, ahhoz, hogy a jövőre megjelenő 7-es sorozatú BMW-kben Intel-alapú dolgok legyenek ahhoz három évvel ezelőtt kellett véglegesíteniük a mérnököknek a terveket, Több, mint nyolc autómárkában fognak megjelenni inteles hardver-szoftver megoldások, a processzoron túl vírusvédelem is." Elmondása szerint a kiskeskedelem felé is terjeszkednek, ahol egy webkamerás projektet említett: egy boltba belépéskor ezzel azonosítják, hogy férfiak vagy nők vagyunk, megbecsülik az életkort és a magasságot és azonnal ajánlanak egy terméket a jelenlévő választékból.


Prezentációja szerint a PC-t még nem kell temetni, az Intel nagy erőkkel dolgozik annak újraélesztésén, rengeteg innovációval tennék ismét csábítóvá. Ennek egyik része a Microsofttól való távolodás, az operációs rendszer-semlegesség deklarálása; számukra mindegy lesz melyik rendszert használjuk, az adott feladatra legjobbat ajánlják majd. "Az év első felében még kevésbé volt neutrális az Intel álláspontja, viszont olyan sebességgel nőnek ezek az eddig csekély darabszámokat jelentő szegmensek, hogy a társaság egy picit hátrább lép, és a piacra hagyja a döntés felelősségét."

Horváth Richárd a tabletté átalakítható eszközökkel kapcsolatban azon a véleményen volt, hogy ezen a téren eltalálták a vásárlók igényeit, a monitorba épített All-in-One számítógépekről pedig elmondta, hogy ezek az egyre szélesebb választható termékskála ellenére Magyarországon nem igazán fogynak. Előbbiekkel kapcsolatban némi szerencséjük volt, ugyanis az ultrabook piac felépítésével időben reagáltak egy régóta létező igényre a vékony, könnyű, de sokáig működő készülékek iránt, és ezután jött az érintőképernyős forradalom, a táblagépek berobbanása, amire a cég részéről a kettő az egyben gépek jelentenek megfelelő választ. Az állítás igazolására ismertetett egy felmérést, ami szerint az emberek 81 százaléka pozitívan viszonyul ehhez a kategóriához, illetve a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy korábban 10 collos tabletet akart venni, de miután értesült róla, hogy léteznek ilyen eszközök is, egy ilyen mellett döntött. (Persze ez a világszintű felmérés nem teljesen érvényes a mi régiónkban.)


Az Intel valószínűleg annak az eredménynek örül a legjobban, mely szerint a tabletfelhasználók 82 százaléka tervezi asztali számítógépe frissítését, de itt is kiemelte, hogy az avulás erősen régiófüggő, van ahol már 4 évnél is több ez az időtartam. A cég jövőbeli reménye a 2014 második felétől elérhető Broadwell architektúra, mely 14 nm-es gyártási eljárással készül és ventilátor nélkül lesz beleszerelhető a hordozható eszközökbe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • whesterz84 #31
    "Visszatérve Nyquist elméletéhez, a 96kHz mintavételi frekvencia 48khz-es kimenetre kerül, ami nincs túl messze a legjobb analóg hangreprodukciótól."

    De, valszeg sajnos mégis messze van, merthogy még a belinkelt cikkben sem tesznek említést arról, hogy a kvantálás ténye miatt a Nyquist-frekvenciával egy kalap-rozmaringot sem érnek el minőség-összehasnlítás szempontjából, hiába adja vissza VALAHOGY az adott mitavételi frekvencia felén a jelet, ha egyszer összeaszott négyszögjeleket kapunk vissza a sokféle eredeti jel harmóniája helyett, amit egy LP vélhetőleg, már csak a kvantálás hiánya miatt is, ilyen durva torzítástól kicsit mentesebben (bár nyilván a rendszer tehetetlensége/karakterisztikája miatt ott sem teljesen mentesen) ad vissza, ami nem olyan jelpusztító jellegű, mint a digitalizálásnál.

    De még ha egy LP nem is 50kHz-es, hanem mondjuk csak 18kHz-es hangot tudna (a megkövetelt amplitudó szinten) visszaadni (tehát a jelformából az analóg rögzítés sajátosságai miatt tán meg is marad valami jellemvonás), az nem mérhető egy lapon a 22,05kHz-es frekijű jelmaradvánnyal, ami digitalizálás esetén marad meg, tehát teljesen hibás a közkeletű Nyquist-frekvencia fogalmához való nyúlás, de nem tudom felfogni hogy ez a probléma ilyen viták során hogy nem tud felbukkanni egyáltalán a felek között. Ez sokkal alapvetőbb probléma, mint hogy 16 vagy 24 bit legyen-e a felbontás.
    Ha meg csak egy kicsi igaz abból hogy 50kHz-es jelet is vissza lehet belőle nyerni, akkor egyértelmű hogy bármilyen ismert digitális média minősége mesze van ettől, messzebb mint gondoltam volna, bár ez lehet hogy nem az LP, hanem valami más.

    "Néhány zene ígényli a magasabb mintavételezést (88.2 vagy 96kHz): az akusztikus gitárok, a vokál, az akusztikus hangszerek és a dobok esetében jobbnak tűnik, de ez a különbség hajszálnyi."

    Persze hogy hajszálnyi(nak tűnik?), ezért is írtam azelőtt, hogy a 192kHz, mivel csak kb. 4,5x-e a 44,1kHz-nek, nem fog sokat segíteni, de ez azért van mert a 192kHz-es mintavétel is bődületesen kevés akkor, ha felharmonikusokról beszélünk. Még akkor is ha csak 18-20kHz-es felharmonikusról vanik szó, egyszerűen a kvantálás jellegzetességei miatt... természetesen az sem kerül említésre hogy a bonyolult rendszerek D/A átalakítók is torzítanak ez az egyik alapprobléma.
  • Mardel #30
    Rly?
  • whesterz84 #29
    "Csőnél is az van, hogy ha nem az torzítaná a hangot hanem a tranyó, akkor az utóbbival néhány DSP-s torzítással nem lehetne elérni az előbbi hangját. De lehet, fordítva viszont nem.

    DSP-s "vissza"torzítással (már eleve kizárt a hanghűség megmaradása) és eleve kapcsolási torzításokkal rendelkező tranzisztoros, mindenképpen agyonkompenzálást igénylő erőlködővel elérni a legdrágább, eleve magas feszültségtartományon belül működő csövekkel/trafókkal megtervezett, minimális mennyiségű további alkatrészeket tartalmazó és így minimálisan torzító erősítőt? :D Ez ugye most azért nem komoly? :D

    Ezt az elméletet a tranzisztoros cső-emulálásról még sosem hallottam, csak olyat hogy pár évtizede speciális, magasabb feszű FET-eket fejlesztettek ki a csövek helyettesítésére, de nyilván, mint minden egymástól teljesen különböző felépítésű, működésű alkatrésztípus, így ez a kettő sem fogja minőségi, jelhűségi szempontból 100%-osan kiváltani a másikat, akkor sem ha hasonló célra használják fel. Ez már a fizika törvényszerűségeivel is ellenkezne.

    "Offtopik" példa: Ez kb. olyan mint tipikus Wintel-PC-vel emulálni egy olyan architektúrát, amit eleve más minőségi megfontolások figyelembevételével terveztek. Például a grafikában a sokáig (állítólag már nem, de tán mind a mai napig) vsync-hibáktól hemzsegő, több évtizedes PC-k esetében pedig a kép-hang analóg továbbítása közben rengeteg zavarjelet szenvedő géppel nem igazán lehet olyan gépek emulációját maradéktalan minőségben megoldani, amik hw-s tulajdonságai elektronikai és architektúrális szinten más elvárások szerint készültek. Még egy C64-es hangját sem lehet átlag hangkárolyokkal teljességgel emulálni, mert az analóg jelgenerálást nyilván nem tudják visszaadni, márcsak emiatt is torzulások lépnek fel. Sőt még egy Amiga MOD-ot sem tud egy nem-különleges hangkályha maradéktalan eredetiséggel lejátszani, mert a bonyolult időzítések, hullámtáblás megoldás, modulációk képessége, egyszerűbb de létező analóg lowpass-filterezés, csak szoftveresen utánozható, úgy ahogy, és nem hibátlanul szokott megtörténni... A PC (tehát a benne lévő GPU) az SGi-t is rég lehagyta elvileg teljesítményben, de minőségben nem tudom mi a helyzet. Ha a PC-ben mondjuk a videokártyák egy teljesen önálló általános célú arch.-okká alakulnak és nem húzza majd vissza koloncként a "gazdaszervezet", akkor fogok abban hinni hogy lehetőség nyílik - ha a gyártók is úgy akarják - minőségi ugrás megvalósulására. Csak akkor minek a PC-s körítés? Tápot adni anélkül is lehet :)

    Az más kérdés hogy ezek a különbségek az emberek rettentő nagy részét nem érdeklik, de ettől még létezik a minőségcsökkentő hatásuk.
  • whesterz84 #28
    "De meglepő módon a vinyl-ről rippelt 44khz, 16bites flac is sokkal jobban szól mint ugyan ez cd-ről rippelve. Ha elérhető lenne a normális túlhangosítatlan master máshonnan is, eltűnne a vinyl, de nem elérhető, csak vinyl-en. Ezért ahogy a loudness war elharapódzik, úgy terjed a vinyl is."

    Egészen nyilvánvaló hogy a Lodness War figyelembevételével együtt szólt már az eredeti kérdésem is. Épp ez a kérdés: Ha a CD audio tech. megengedi ugyanazt a minőséget mint az LP, akkor miért nem tűnik már el most és miért nem szintén CD-n adják ki a most is vinyl-re tett anyagot?
  • sanyicks #27
    "Van tehát szűk rétegnek szánt igényesebb kiadás, csak éppen LP-n? Miért is? Miért csak LP-s változat van jól masterelt anyagból a szintén CD-s változat helyett ha már olyan jól utóléri a CD az LP-t? :) Egyébként _állítólag_ ma már LP-re is CD-hez hasonló anyagot vésnek, ezért nem értem, bár bevallottan nem tudom jelenleg ellenőrizni."

    Loudness war mond valamit? Az idióta igénytelen zenehallgatóknak (mainstream), az tűnik jobb minőségnek ha hangos a zene(lásd sokan azért sírnak mert nekik a fülsértő hangerő is kevés az mp3-mp4 lejátszóknál), amit követnek a kiadók. De mivel elérték a CD határát, már 10 éve dinamika kompresszálást is alkalmaznak, hogy még hangosabb legyen a rá rakott anyag, úgy hogy a halk részeket is felhangosítják. Sőt vannak már olyan kiadványok is, ahol a nagyobb színuszok teteje levágódik, mert még jobban felhangosították, és már a kompresszióval is kilóg a rögzíthető tartományból.
    Mivel a CD mainstream ezért arra kerül ez a rommá hangosított master. A vinylt pedig olyanok veszik akik ezért anyáznak.
    De meglepő módon a vinyl-ről rippelt 44khz, 16bites flac is sokkal jobban szól mint ugyan ez cd-ről rippelve. Ha elérhető lenne a normális túlhangosítatlan master máshonnan is, eltűnne a vinyl, de nem elérhető, csak vinyl-en. Ezért ahogy a loudness war elharapódzik, úgy terjed a vinyl is.
    CD és CD között is van különbség. Pl ugyan az a zene egy 80-as években kiadott CD-n sokkal jobban szól mint egy "remastered" (túlhangosított) újrakiadása.

    Loudness war

    Vinyl esetében a frekvenciavisszaadásnál egy nagy probléma van, a fizika. Nem lehetséges egy bizonyos határon túl kisebb barázdák belevágása, na meg egy nagy változásra való reakció is biztosan gyengébb, a tehetetlenség miatt, már ha tűs lejátszóról van szó. De valószínűleg a nyomáskor is vannak erős korlátok.

    Csőnél is az van, hogy ha nem az torzítaná a hangot hanem a tranyó, akkor az utóbbival néhány DSP-s torzítással nem lehetne elérni az előbbi hangját. De lehet, fordítva viszont nem.
  • Vol Jin #26
    A tartós munkához ergonómiailag jobb az asztali. Vonaton, strandon unaloműzőnek a tablet, utazfató nyakkendősnek, mérnöknek meg a laptop.

    Egyébként asztali gépnek lesz egy fontos feladata. Szerverközpontként összekötni a háztartás kütyüjeit. Tudom, felhő meg minden, de gondoljunk csak az NSA-ra, hogy az mennyire praktikus.

    A tablet nem kiváltja, hanem kiegészíti, sőt inkább kibővíti a jelenlegi eszközparkot.
  • torreadorz #25
    De. Asztali számítógépet (nem laptop, nem notebook, hanem az a nagy doboz) már alig vesznek.
    Ahol elavul/tönkremegy egy asztali számítógép ott többnyire nem egy újabbat vesznek helyette, hanem egy laptopot, tabletet, okostelefont vagy ezek kombinációját.

    Egyszerüen ezekre a böhöm nagy dobozokra és kábeldzsungelre az emberek nincs szüksége, csak régen nem volt más.

    Tehát a PC gyártóknak van egy terméke ami 5-10 évvel ezelőtt még kb. a piac 80%-át lefedte 5-10 év múlva meg már csak 5-10%-át fogja, mi ez ha nem az hogy nincs rá szükség?
  • Vol Jin #24
    A PC gyártóknak észre kellett volna venni, hogy nagy üzletből maradnak ki. Ez tény. De az, hogy a termékeik avulása csökkent, nem azonos azzal, hogy a termékeikre többé nincs szükség.
  • Vol Jin #23
    Szerintem is nagyon kevés a 41 KHz-s mintavételezés. Aki tudja, hogy mi a PCM, az józan ésszel belátja. Egyszerűen az még ráfért egy CD-re a 80-s években. A néhány MHz feletti mintavétel az talán megfelelő lenne
  • Vol Jin #22
    ""Asztali PC-t már most sem vesznek a gyereknek" így kezdődött a mondat. Igen, az ultrabook PC, de nem asztali. És ez a lényeg, mert még a PC mezőnyben is erős az elmozdulás a mobilitás irányába."

    Ez már 20 éves tendencia. Akkoriban egy laptop háromszor annyiba került, mint egy asztali. Maga az LCD panel deágább volt, mint az asztali gép. A merevlemez, a processzor, a chipkészlet, a memória, minden komponens drágább volt. Ha tippelnem kellene, akkor az alacsony fogyasztás költségei miatt. Ahogy az LCD kezdett jóárasodni, és a többi összetevőnek a fogyasztásához szükséges technológia hétköznapivá válni, megszűnt a költségkülönbség, és terjedtek a laptopok.

    Én azt gondolom, hogy a tabletek kiegészítők jelenleg, mert erős kompromisszumot jelentenek. Lehet, hogy hurcolászhatók, de egyben kényelmetlenek is. Kézben kell tartani, ha meg billentyűzet is van, akkor meg miről is beszélünk? Csak őgye nincs cserekényszer az asztali gépeknél, ezért a forgalmuk csökken. De ez nem kiszorulást, megszűnést jelent, hanem egy kiegészítő eszköz térnyerését. Ahogy a gameboy sem szorította ki a konzolokat, számítógépeket, a tablet sem fogja. Ma csak a nagyon réfi fépeket cserélik, míg tíz éve mindenki azon siránkozott, hogy milyen már, hogy két évente cserélni kell, mert nem fut rajta az új program. Egy bankfiókban is marhára elvannak az 5 éves gépekkel, sőt. Ha nulláról indul egy cég, akkor vesznek gépeket, mert nincs. Most ne kelljen már azért sírnom, hogy a HP-nek szarul megy, mert nem kényszerülök cserélni. És míg egy családban esetleg van két gép, mert papa mama valamit alkot rajta, a gyerek tudjon játszani, addig ilyen tablet meg okostelefon mindenkinek van, és lehet, hogy nem csak egy. Persze, hogy több fogy belőle. Pláne, ha két évente mindenki lecseréli.