SG.hu
Kína szerint az arcfelismerést nem szabad rákényszeríteni az egyénekre
Kína kibertér-szabályozó hatósága ma közzétette az arcfelismerő technológia használatára vonatkozó szabályozást, külön leszögezve, hogy a magánszemélyeket nem szabad arra kényszeríteni, hogy személyazonosságukat ilyen technológiával igazolják.
Kína élen jár az arcfelismerő technológia alkalmazásában, amelyet a közbiztonsági apparátus minden szintjén alkalmaznak a bűnözők felkutatására, valamint a másként gondolkodók, petíciót benyújtók és etnikai kisebbségek megfigyelésére. Az új szabályok nem említik a biztonsági hatóságok arcfelismerő technológia alkalmazását. A kínai kibertér-felügyelet (CAC) szerint a szabályozást a társadalomban egyre növekvő aggodalmakra reagálva tették közzé, amelyek az arcfelismerő technológia széles körű használata által az adatvédelemre jelentett kockázatokkal kapcsolatban merültek fel.
„Azoknak a személyeknek, akik nem járulnak hozzá az arcadatokon keresztül történő személyazonosság-ellenőrzéshez, más, ésszerű és kényelmes lehetőségeket kell biztosítani” - írta honlapján a CAC. Indoklásuk szerint a szabályozás célja az olyan, egyre elterjedtebb gyakorlatok visszaszorítása, mint például az arcfelismerő technológia használata szállodai bejelentkezéshez vagy egy zárt közösségbe való belépéshez.
A kínai közbiztonsági minisztérium által jóváhagyott és júniusban hatályba lépő rendeletek hangsúlyozzák, hogy az arcfelismerő kamerákból adatokat gyűjtő vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy csak az egyén beleegyezését követően dolgozzák fel az arcadatokat. A rendeletek nem pontosították, hogy ez hogyan érvényesülne a közterületeken, de megjegyezték, hogy mindenütt, ahol arcfelismerő technológiát alkalmaznak, táblákat kell elhelyezni, ami már széles körben elterjedt gyakorlat a kínai városokban. Az olyan hazai vállalatok, mint a Sensetime és a Megvii, évente több tízmillió dollárt fektetnek be a legújabb, mesterséges intelligencia által vezérelt képalkotó technológiák kutatásába és fejlesztésébe, amelyek az egyre kifinomultabb arcfelismerő szoftvereket táplálják.
Az arcfelismerő technológia elterjedése a kínai mindennapi életben az elmúlt években a magánélet védelmével kapcsolatos társadalmi aggodalmak növekedéséhez vezetett. Egy 2021-ben a The Beijing News állami médiumhoz kapcsolódó agytröszt által végzett felmérés szerint a válaszadók 75%-a aggódik az arcfelismerés miatt, és 87%-uk ellenzi a technológia használatát nyilvános munkahelyeken. 2021 júliusában a kínai legfelsőbb bíróság megtiltotta a technológia használatát a személyazonosság ellenőrzésére nyilvános helyeken, például bevásárlóközpontokban és szállodákban, és lehetővé tette a lakosok számára, hogy alternatív ellenőrzési módszereket kérjenek a környékükre való belépéshez. Ugyanezen év novemberében lépett hatályba a személyes adatok védelméről szóló törvény, amely előírta a felhasználók hozzájárulását az arcadatok gyűjtéséhez, és súlyos bírságokat szabott ki a nem megfelelő vállalatokra.
Kína élen jár az arcfelismerő technológia alkalmazásában, amelyet a közbiztonsági apparátus minden szintjén alkalmaznak a bűnözők felkutatására, valamint a másként gondolkodók, petíciót benyújtók és etnikai kisebbségek megfigyelésére. Az új szabályok nem említik a biztonsági hatóságok arcfelismerő technológia alkalmazását. A kínai kibertér-felügyelet (CAC) szerint a szabályozást a társadalomban egyre növekvő aggodalmakra reagálva tették közzé, amelyek az arcfelismerő technológia széles körű használata által az adatvédelemre jelentett kockázatokkal kapcsolatban merültek fel.
„Azoknak a személyeknek, akik nem járulnak hozzá az arcadatokon keresztül történő személyazonosság-ellenőrzéshez, más, ésszerű és kényelmes lehetőségeket kell biztosítani” - írta honlapján a CAC. Indoklásuk szerint a szabályozás célja az olyan, egyre elterjedtebb gyakorlatok visszaszorítása, mint például az arcfelismerő technológia használata szállodai bejelentkezéshez vagy egy zárt közösségbe való belépéshez.
A kínai közbiztonsági minisztérium által jóváhagyott és júniusban hatályba lépő rendeletek hangsúlyozzák, hogy az arcfelismerő kamerákból adatokat gyűjtő vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy csak az egyén beleegyezését követően dolgozzák fel az arcadatokat. A rendeletek nem pontosították, hogy ez hogyan érvényesülne a közterületeken, de megjegyezték, hogy mindenütt, ahol arcfelismerő technológiát alkalmaznak, táblákat kell elhelyezni, ami már széles körben elterjedt gyakorlat a kínai városokban. Az olyan hazai vállalatok, mint a Sensetime és a Megvii, évente több tízmillió dollárt fektetnek be a legújabb, mesterséges intelligencia által vezérelt képalkotó technológiák kutatásába és fejlesztésébe, amelyek az egyre kifinomultabb arcfelismerő szoftvereket táplálják.
Az arcfelismerő technológia elterjedése a kínai mindennapi életben az elmúlt években a magánélet védelmével kapcsolatos társadalmi aggodalmak növekedéséhez vezetett. Egy 2021-ben a The Beijing News állami médiumhoz kapcsolódó agytröszt által végzett felmérés szerint a válaszadók 75%-a aggódik az arcfelismerés miatt, és 87%-uk ellenzi a technológia használatát nyilvános munkahelyeken. 2021 júliusában a kínai legfelsőbb bíróság megtiltotta a technológia használatát a személyazonosság ellenőrzésére nyilvános helyeken, például bevásárlóközpontokban és szállodákban, és lehetővé tette a lakosok számára, hogy alternatív ellenőrzési módszereket kérjenek a környékükre való belépéshez. Ugyanezen év novemberében lépett hatályba a személyes adatok védelméről szóló törvény, amely előírta a felhasználók hozzájárulását az arcadatok gyűjtéséhez, és súlyos bírságokat szabott ki a nem megfelelő vállalatokra.