Hunter

Aggasztóan keveset tudnak a fiatal sportolók szívleállásairól

Amikor a londoni maraton orvosi vezetőjét, Sanjay Sharma-t riasztották, hogy a célvonaltól egy mérföldre szívleállás miatt összeesett az egyik futó, egy hetvenes éveiben járó vállalkozó szellemű öregúrra számított.

"Alig tudtam palástolni a megdöbbenésem, amikor láttam, hogy egy atletikus fiatal nő" - mondta. "Szükségem volt pár másodpercre, hogy feldolgozzam a látottakat, mielőtt megkezdtem az úrjaélesztést"

A földön fekvő Claire Squires 30 éves volt, akinek hirtelen halála, az olasz labdarúgó Piermario Morosini és a norvég olimpiai úszó Alexander Dale Oen esete mellett újra a figyelem középpontjába állította a fiatal sportolókat sújtó szívproblémákat. A múlt hónapban az angol első liga labdarúgója, Fabrice Muamba esett össze a pálya gyepszőnyegén nézők ezrei előtt.

Sharma a brit fővárosban egy sporttudományi konferencián szólalt fel a 2012-es londoni olimpiai játékok kapcsán, ahol közel 10.000 sportoló fogja saját határait feszegetni. "Valami tenni kell, ha arra ösztönözzük a sportolókat, hogy ennyire hajtsák magukat" - mondta. "Védjük a mozgásszervi rendszerüket, védjük az agyukat, óvjuk az étkezési szokásaikat, akkor miért nem tudjuk megvédeni a szívüket?"

A hirtelen szívhalálkor (SCD) a szív váratlanul és hirtelen áll meg, a szakértők ezt egy "elektromos problémaként" jellemzik, amit általában egy szívritmus probléma, a kamra fibrilláció idéz elő. A hirtelen szívleállás (SCA) esetében, ami Muambát is sújtotta, a szív képtelen vért pumpálni a test többi részébe. Szerencsére a Bolton Wanderers középpályását sikerült megmenteni, azonban Richard Weiler, a University College London sporttudósa szerint a hozzá hasonló esetek a szűrővizsgálatok ellenére is fel fognak merülni, mivel a kiváltó okról nagyon keveset tudnak a szakemberek. "Minden fiatal sportolói élet, amit elvesz az SCD, vagy kettétör az SCA emlékeztető, hogy gyarapodó tudásunk ellenére számos alapvető kérdésre nem rendelkezünk megfelelő válaszokkal" - írta Weiler.

Az egyik legkézenfekvőbb tudásbeli hiányosság a számokban mutatkozik meg. A szakértők szerint az SCD ritka, százezerből csupán néhány embernél fordul elő, emellett gyakoribb a sportolóknál, mint az általános populáció esetében. Ezeket az adatokat a jelentős sporteseményekben bekövetkezett esetekből gyűjtötték össze, főként a médiumok beszámolói alapján, azonban nincs megfelelő nyilvántartás, ami akár sportáganként, akár országonként, de a sport egészére vagy kontinensekre levetítve támpontul szolgálhatna.

A legjobb utalásokkal az Egyesült Államokban elvégzett SCD tanulmányok szolgálnak, amit az NCAA (Nemzeti Egyetemi Atlétikai Szövetség) végzett el 2004 és 2008 között. Az eredmények szerint összességében az afroamerikaiak körében háromszor gyakoribb az SCD, mint a kaukázusiaknál, ez az arány azonban jelentős eltéréseket mutat, ha sportáganként vizsgáljuk. Az amerikai futballban az SCD aránya négyszerese a kaukázusiaknál az afroamerikaikhoz viszonyítva, míg a labdarúgásban az öt év alatt egyetlen esetet sem regisztráltak.

Az amerikai tanulmánysorozat és az egyéb fellelhető tudományos irodalmak alapján egyértelműen kijelenthető, hogy nagyon sok kérdésre nincs kielégítő válasz. "Túl sok az ismeretlen" - mondta Weiler. "Nem tudjuk, mi váltja ki a hirtelen szívhalált. Nem ismerjük a különböző sportágaban a kockázati tényezőket, azt sem tudjuk, hogy a verseny vagy a genetika gyakorol hatást, és azt sem tudjuk, hogy miért marad annyi SCD eset megmagyarázatlanul"

Bár ezek a halálesetek hirtelen és váratlanul következnek be, Sharma, a londoni Szent György Kórház kardiológus főorvosa úgy véli, a legtöbb szívspecialistának megvannak az eszközei a kiváltó körülmények diagnosztizálásához, így megtalálhatják azokat, akiknél különösen nagy a kockázat. Sharma szerint az SCA és SCD általában a szív örökletes elektromos vagy szerkezeti hibái miatt következnek be, amik kimutathatók a vizsgálatok során, vagy a családi kórtörténetekben.

A sporttudósok egy része ez alapján az átfogóbb szűrővizsgálatokban látja a megoldást. A FIFA kötelezővé teszi a kardiológiai vizsgálat elvégzést minden olyan játékosnál, aki részt vesz az általuk kiírt bajnokságokban, kupákban, a szakemberek azonban nem hozhatnak rendelkezést minden országra és sportágra vonatkozóan. Sharma az olasz Veneto régiót hozza fel példaként, ahol a sportolók számára éves kötelező szűrővizsgálatot javasoltak és eltiltják a versenysporttól azokat, akiknek aggasztó az egészségi állapota. Ez az intézkedés 90 százalékkal csökkentette a sportolóknál a hirtelen szívhalálok számát, 3,6/100.000-ről 0,4/100.000-re.

Az olasz program azonban kizárta a sportolók 2 százalékát, amire a kritikusok azzal válaszoltak, hogy minden megelőzött haláleset közel 1.000 sportoló szükségtelen eltiltását eredményezi szertett sportáguktól. Emellett a szűrés költséges is, felvetve a költséghatékonyság kérdését is, mivel a probléma viszonylag ritkának nevezhető. "Hajlamosak vagyunk túlzott aggodalomba esni, és semmi sem garantálja, hogy nem lesz olyan, aki nem csúszik át a hálón. Nem igazán tudjuk, mit is keresünk valójában" - összegzett Weiler.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • thsanyi5 #41
    Azért áll le a szívük mert elfogyott a pillanatnyilag felhasználható energia. Az izmokhoz kell egy adenosine triphosphate, röviden ATP nevű vegyület. Mikor ez lebomlik, energia keletkezik amitől az izmok össze tudnak húzódni.
    Nem kell élsportolónak lenni ahhoz, hogy valaki addig tudja hajtani magát, hogy már kezd megszédülni. Egy idő után még ha talpon bír maradni felhasználja a szervezetében lévő összes ATP-t. Ha ez teljesen elfogy akkor a szívnek se lesz már miből még egyet összerándulni és megáll. Olyan mint mikor nem dugjuk rá a telefont a töltőre és a telefon "lemerül az aksi" jelzése ellenére is addig telefonálunk vele amíg egyszer csak kikapcsol.
    A másik lehetőség, hogy olyan intenzíven hajtja magát, hogy a túlterheléstől omlik össze.
    Aki doppingol annak + pont. Még könnyebben el tudja vele érni ezeket a határokat.
    Csak tipp, de a kettő közül mindkettő nagyon-nagyon valószínű. Ha nem is hajtja túl magát, mert az edzés miatt hozzá van szokva ahhoz a terheléshez. De kifogyni akkor is kitud.
  • Jötün #40
    Leszállnátok már erről a kurva médi/um/dák/...stb, baromságról végre?!
    A könyökömön jön ki a sok kis grammarnáczi egymás felé történő oltogatása, mert ez az egyetlen amit megjegyeztek az általános iskola 8 évfolyama alatt! A faszomat sem érdekeli, hogy mi-minek a többes-egyes száma, ez egy kibaszott külföldi szó, amit úgy írunk ahogy jólesik, nem a miénk. Védjék meg a latinok ha nem tetszik nekik, amúgy meg ki nem szarja le!

    MÉDIÁK! MÉDIÁK! MÉDIÁK! Pukkadjatok meg!

    UFFF!

    A hírhez:

    Ha egy bármilyen szerkezetet a biztonságos határon túl hajtasz meg az tönkremegy. Akinek így megáll a szíve az eddig bírta mert túlment a biztonságos határon.
    Én már régóta mondom, hogy az élsport baromság, és teljesen unalmas is. Mert őszintén: Mi érdekes van abban, hogy egy tízezred másodperccel új olimpiai csúcsot állított be? Na és? Az aki ezért képes széthajtani a szervezetét, az egy idióta, és szellemi fogyatékosként kell kezelni!
    Egy bizonyos mennyiségű mozgás elengedhetetlen az egészséges létezéshez, de ennél több teljesen felesleges, és káros. Az embert az agya emelte ki az állatvilágból, nem az izmai! Bármelyik állat az adott területen röhögve kenterbe veri a világbajnok sportolóinkat, akkor meg mire büszkék? Az agyunk termékeiről a gépekről már nem is beszélve. Erősebb bármely állat egy markolónál? gyorsabb egy motornál? Vagy kitartóbb egy generátornál? Nem, tehát az agyunkkal legyőztük az állatvilágot minden szempontból, és a bolygó uralkodó létformája lettünk! S ezek után a sportolókat csodáljuk, akik az állatokhoz képest is szánalmas teljesítményt nyújtanak... Hát ez már nem is röhejes, hanem érthetetlen...
    Egyetlen területen nem tudnak (még hál'istennek) legyőzni minket a gépek szellemi téren. Remélem ez így is marad.
  • wraithLord #39
    Vagy információközvetítés talán. (Mármint hír helyett. Bár a hír is és az adat is információ... :D)
  • wraithLord #38
    Szerintem a "média" a különböző hírközlő szolgáltatások összefoglaló elnevezése (legalábbis magyarban), a "médium" pedig csak simán közvetítőt jelent, ami akármi lehet. Hírközvetítő, adatközvetítő (úgy, mint adathordozó) vagy éppen szellemek akaratát közvetítő :D stb.

    Szóval itt helyesebb lett volna médiát írni, a szövegkörnyezet alapján konkrétan hírközvetítésre gondolt.
  • WoodrowWilson #37
    És ott, hogy ezt a modoros, magyartalan hülyeséget terjeszted.:P
  • GoCa #36
    Én meg ott hibáztam, hogy a média a többes szám, elnézést...
  • GoCa #35
    #7 !
    A médium szó a média szónak a többes száma.
    Így a cikkíró ott hibázott, hogy a többes számra húzott rá még egy többes számot (bár a médiumok kifejezés már elfogadottá vált), te pedig ott hibáztál, hogy tudatlanul trollkodsz, kínos helyzetbe hozva ezzel saját magad.
  • Omega #34
    A cikk címe a következő: "Aggasztóan keveset tudnak a fiatal sportolók szívleállásairól". Ehhez képest miből állapítottátok meg a doppingot okként? Biztosan nem gondolt erre a lehetőségre egy halom orvos, gyógyszerész, patológus, doppingellenőr, stb. szóval egy csomó ember. Viszont ti tudjátok a megoldást.
    A doppingszerek eredetileg gyógyszerek, a gyógyszereknek pedig vannak mellékhatásai, de nem olyanok, hogy beveszel pl. 1 szem aszpirnt, aztán meghalsz valami egészen másban, amihez nincs is semmi köze az adott szer mellékhatásainak.
  • csimmasz #33
    Lehet maga az életstílus a gáz!
    Sok az edzés és kemény is, mellette a görbe éjszakák és a kokó sem biztos hogy egészséges főleg doppingra meg dögös cicákra.
    Persze hogy elhasználódik a pumpa! :)
  • mgenya911 #32
    Dopping, doppong...