440
-
#118
Érdemesebb volna megmaradni előbb a matematika alapjainak a mélyebb megértésénél, még mielőtt és nélkül és alapok nélkül belefolynál az Univerzum működésének a megértésébe, és ilyen "fizika" című esti mesékbe. -
DcsabaS #117 Sajnos alighanem ki kell ábrándítsalak.
Meglehetősen légbőlkapottak a spekulációk, eléggé jellemző, hogy egy-egy nagy marhaságot relatíve kisebb hülyeségek konvergens sorozatával igyekeznek kezelni, kb. úgy, mint ahogy a bolygók mozgását próbálták meg leírni a geocentrikus világképben.
Ezért csak annyit jegyeznék meg, hogy HA IGAZ VOLNA AZ, hogy létezik egy egyetemes, mindenhol ható sötétenergiás hatás, akkor annak arányos részét a Naprendszeren belül is tapasztalnunk kellene. De nem tapasztaljuk.
(De pont azért, mert túl sok epiciklust iktattak már be a magyarázatokba, érdemesebb megmaradni a KONKRÉT és MÉRHETŐ problémáknál, nem mindjárt nekiugrani az Ősrobbanásnak.)
-
#116
"Persze más lehetséges magyarázatok is szóba jöhetnek..."
Ja szóba jöhet az is hogy hülye vagy mint szódás a lovát. És már a "matematikád" "alapjai"nál súlyos megNEMértéseid vannak...
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 20:15:30 -
Csaba161 #115 Mivel ez a "felfedezett" anyag jó esetben is csak megkétszerezi a hidrogén mennyiségét, így elenyésző a világegyetem teljes anyagához képest...
-
#114
Hol a bizonyíték a barionos sötét anyagra? És mekkora az a nagy adag? a 85% sötét anyag mekkora további %-a? -
#113
Akkor már ki is zárhatod ezt a jelleget, mert egy nagy adag sötét anyagot már kimutattak és az éppen barionos, a legteljesebben normál anyag, H2.
A feltételezés - kimutatás mérkőzés 0 - 1 re vezet. -
#112
"A SÖTÉT ENERGIA kérdése problematikusabb. Sokkal több elmélet és hipotézis ékelődik közbe, és ezért nem csak az válik bizonytalanná, hogy "MI A SÖTÉT ENERGIA", hanem már az is, hogy "VAN-E EGYÁLTALÁN SÖTÉT ENERGIA". Ennek érdemi taglalása sajnos szétfeszíti az itteni kereteket."
Van-e egyáltalán "fizika" amely mindezek létezését FELTÉTELEZI? 
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 20:04:59 -
defiant9 #111 De ha feltételezzük ezt a jelleget akkor a barionos anyagot ki is zárhatjuk a jelöltek közül? (Astrojan szomorú lenne:)) -
Csaba161 #110 Ez nem egészen így van, ha elfogadjuk az ősrobbanás elméletet, akkor a kezdeti inhomogenitások, és ezen belül a lokális anyagsűrűsödések és a bennük képződő csillagok a tágulás miatt rövid ideig együtt maradva sűrűbb részekké is tömörülhettek volna és csak pár száz millió év múlva kezdtek volna fellazulni, mert a gravitáció nem tarthatta volna őket egybe. (Lásd pl. a horizontproblémát, emiatt ezek a sűrűsödések nem tudtak termolizálódni, így nem alakulhatott volna ki ekkor sem teljesen homogén világegyetem.) Ehhez tehát az kell, hogy a tágulás üteme és az átlagos sűrűsödések aránya olyan kell legyen, hogy a kialakuló galaxisok energiamérlege pozitív legyen és így idővel felbomlanak.
Persze a méretük, sűrűségük és eloszlásuk teljesen más lett volna, mint az általunk ismert világegyetemben a galaxisoké és életidejük is rövid lett volna...
Az általunk ismert világegyetemben azonban ez úgy játszódott le, hogy erősen negatív lett a kezdeti sűrűsödések energiamérlege (a tágulás miatt) és egyben maradtak a galaxishalmazok és azon belül a galaxisok.
Az, hogy nálunk miért alakulhattak ki a tartós galaxisok, azt a modellszámítások szerint az is okozhatta, hogy volt egy csak gyengén kölcsönható, semleges részecske kb. 15 eV tömeggel, aminek az eloszlása éppen az átlagos méretű galaxisokat adja ki. (ifj. Szalai Sándor elmélete.) Persze más lehetséges magyarázatok is szóba jöhetnek...
Utoljára szerkesztette: Csaba161, 2019.09.28. 19:48:24 -
DcsabaS #109 A sötét anyag ugyebár attól sötét, hogy az elektromágneses kölcsönhatásban nem látjuk a résztvételét, vagyis egy ütközési folyamatban megy előre, ahogyan a lendülete viszi, a pályáját meg csak a gravitáció módosítja.
Ezzel szemben az a gáz komponens, amelyből a röntgen sugárzás is származik, nyilvánvalóan kölcsönhatásba lépett valamilyen gerjesztő elektromágneses sugárzással, és az GYORSAN LEFÉKEZTE a mozgását. A Nap is csinál hasonló dolgokat egészen úgymond a naprendszer határáig, lásd napszél.
Hasonlat:
Tegyük fel, hogy pár keV energiára gyorsított hidrogén ATOMOKAT (tehát nem protonokat, hanem semleges atomokat) ütköztetünk egy nagyon vékony fémhártyába, mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy lesz-e különbség az ELEKTRONOK és a PROTONOK viselkedése között. Ezek ugye mindketten egyformán részt vesznek az elektromágneses kölcsönhatásban (ugyanakkora az elektromos töltésük), de ugye a proton tehetetlensége mégis csak vagy 1836-szor nagyobb. Vajon mi fog történni?
Az fog történni, hogy az elektronok sokkal hamarább megállnak, mert ugyanakkora kölcsönhatási erővel szemben kisebb a lendületük és a kinetikus energiájuk, a protonok meg közben rá sem hederítve a dolgokra száguldanak tovább (viszi őket a tehetetlenségük, vagy ha tetszik az, hogy a tehetetlenségükhöz képest RELATÍVE kisebb az elektromágneses kölcsönhatásuk), HACSAK nem trafálnak el (nagyon ritkán) egy-egy atommagot.
Végeredményben a vékony fémhártya időnként fel fog villanni (tipikusan röntgen, de más is) és elektromosan negatív töltésűvé válik, a hártya túloldalán pedig lassacskán többségbe kerülnek az elektronjaiktól lecsupaszított protonok, tehát az a térrész meg egyre pozitívabbá válik. Végeredményben kialakulhat egy olyan elektromos tér, amely igyekszik ellene hatni annak, hogy a protonok végleg eltávozzanak, amely valójában egy hasonló tértöltési tartomány, mint amit a félvezető pn átmeneteknél is ismert.
A sötét anyagra vonatkozóan mindebből az az érdekes, hogy a sötét anyagot (a modellje a proton) a napszélhez hasonló dolgok nem tudják lestoppolni és gerjeszteni, de bezzeg a gázokat (a modellje az elektron) igen.
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 19:31:27 -
DcsabaS #108 Az a megfogalmazás, hogy "szétrepült volna" egy kissé félrevezető, mert inkább arról van szó, hogy ha nem lett volna ott elegendő tömeg, akkor a szóbanforgó a csillagok gravitációsan sohasem kötődtek volna a galaxishoz, márpedig a jelek szerint eleve úgy jöttek létre, hogy a gravitációs kötődés már megvolt. (Sőt, maguk a csillagok is hidrogén gázfelhők gravitációs kollapszusa révén alakultak ki.) -
defiant9 #107 Az ütközések dinamikája is árulkodó:
The Bullet Cluster with Cold Dark Matter
Kérdés hogy miért látjuk azt hogy a gravitációs lencse hatás(amit a sötét anyagnak tulajdonítunk) az ütközés során beelőzi a normál anyagot(amiből a látható röntgen sugárzás származik), nyugalmi helyzetben pedig a gravitáció szabályosan egy tömegközéppont köré rendez mindent. Látszólag a sötét anyagnak kisebb a 'tehetetlensége', noha ennek csak a tömegétől kellene függenie.
-
Csaba161 #106 Egyértelmű bizonyíték, hogy a látható anyag nagysága ismert és a mozgási sebessége is egy adott galaxis esetében, és ha más anyag nem lenne ott, akkor az egész galaxis LÁTHATÓ anyaga már évmilliárdokkal ezelőtt szétrepült volna. Az hogy együtt van, az azt jelenti, hogy több anyag van egy galaxisban, mint amennyit LÁTUNK. Ezt a nem látható anyagot hívják - értelem szerűen - sötét anyagnak...
Vagy persze vannak olyan elméletek is, hogy a gravitációs kölcsönhatást nem értjük jól, és emiatt hisszük, hogy ott több anyag van, pedig csak a gravitáció működik másképp...
-
DcsabaS #105 A SÖTÉT ENERGIA kérdése problematikusabb. Sokkal több elmélet és hipotézis ékelődik közbe, és ezért nem csak az válik bizonytalanná, hogy "MI A SÖTÉT ENERGIA", hanem már az is, hogy "VAN-E EGYÁLTALÁN SÖTÉT ENERGIA". Ennek érdemi taglalása sajnos szétfeszíti az itteni kereteket. -
DcsabaS #104 A sötét ANYAGRA VAN.
Persze a fizikából nem száműzheted a matematikát, mert ahogyan Galilei is helyesen megállapította, "a természet a matematika nyelvén beszél". Ezért a fizikai mérésekből is úgy jön ki a bizonyíték, hogy közben számolnunk is kell, és tudni kell, hogy mely képletettel, hogyan és miért.
A sötét anyag létezésére vonatkozó fizikai bizonyítás menete a következő:
1.) A csillagoknak a tömegét meg tudjuk becsülni a fényességükből, fajtájukból (spektrumukból) és távolságukból. Ebben akár tévedhetünk is, kifejezetten nagyot is, de mégsem gond, mert a számításból később úgyis kiesik, ha a látható csillagok tömegéhez képest RELATÍVE akarjuk megadni a sötét anyag tömegét, márpedig pontosan ezt akarjuk tenni (százalékokkal dolgozni).
2.) Newton törvényeivel kiszámolhatjuk, hogy amikor egy csillag keringő mozgást végez mondjuk a saját galaxisa centruma körül, akkor ehhez mekkora tömegnek kell lennie a csillag pályáján belül (NEM kell pont a centrumban lennie!). Ehhez azonban ismerni kell a csillag sebességét.
3.) A csillagok keringési sebességét viszont meg tudjuk állapítani a Doppler-effektus segítségével, mert az nem csak a hangra, hanem a fényre is működik. Ennek a lényege ugyebár az, hogy ha hozzánk éppen közeledik a hullámforrás, akkor az újabb és újabb hullámhegyeknek egyre rövidebb utakat kell megtennük, és ezért magasabb frekvenciát észlelünk, amikor pedig távolodik, akkor alacsonyabbat. Erre pontos képletet tudunk levezetni.
4.) Nos tehát, látjuk a csillag keringő mozgásának a sebességét, és a pályájának a (szintén látott) sugarából ki tudjuk számolni, hogy mekkora az ún. centripetális gyorsulása, azaz mennyire gyorsítja "valami" a galaxis közepe felé. Elvileg "angyalok" és "istenek" is gyakorolhatnának ilyen hatást (Kepler idejében még komolyan felvetődött!), de Newton óta a GRAVITÁCIÓT tekintjük a helyes magyarázatnak.
5.) Igen ám, de ha meghatározzuk az adott nagyságú centripetális gyorsítást létrehozni képes tömeget, akkor arra tipikusan néhányszor nagyobb értéket kapunk, mint amit a látható csillagok tömegeiből kiadódik.
6.) Tehát vagy az van, hogy nem látunk minden csillagot (sőt, esetleg a többségüket), vagy az anyag nagyobb része nem is valamilyen csillag formájában van jelen, hanem másképp, láthatatlanul.
7.) Ezen a ponton szoktak egy TÉVES hipotézist tenni, miszerint ha nem láthatatlan csillagok, akkor biztosan "hiodrogén gázfelhők" lehetnek a háttérben, de ez NEM igaz, mert az Univerzum túlnyomó többsége 2.7 K-en van, ezért a hidrogén nem tud gázként megmaradni, hanem azonnal kondenzálódik (kifagy), amint alkalma nyílik rá, és akkor már nem látjuk, tehát sötét anyag lesz.
8.) Szoktak egzotikus részecskékre (WIMP) is hivatkozni, amelyekről azt feltételezik, hogy gravitációja van, de nem vesznek részt az elektromágneses kölcsönhatásban, és ezért nem látjuk, és így definíció szerint sötét anyag. Ezek a részecskék nem számítanak logikai, vagy fizikai képtelenségnek, de a feltételezésük szükségtelen.
Tehát a sötét anyag jelenlétére és mennyiségére vannak fizikai bizonyítékaink. Hogy konkrétan mi mindenből áll, arra viszont nincsenek, mert csak a gravitációs hatása révén tudunk róla, hogy ott van egy adott helyen. De adott esetben előfordulhat, hogy egy helyen, ahol hirtelen kitör egy szupernóva, megvilágítja és felmelegíti a környező tartományt, és kiderül, hogy mi volt ott a sötétben - pl. fagyott hidrogén. -
Oliwaw #103 Azt kérdezem, hogy a sötét energia jelenlétének van e mért fizikai bizonyítéka ? (nem matematikai hókuszpókuszokra vagyok kíváncsi amik beleszuszakolják a rendszerbe az egyelőre megmagyarázhatatlant) -
Oliwaw #102 Azt kérdezem, hogy a sötét anyag jelenlétének van e mért fizikai bizonyítéka ? (nem matematikai hókuszpókuszokra vagyok kíváncsi amik beleszuszakolják a rendszerbe az egyelőre megmagyarázhatatlant) -
DcsabaS #101 Ha megengeded, akkor adnék egy kis gondolkodnivalót (ha az eddigiek tetszettek). Pár évtizede vetődött fel, amikor az első nagy felfutása volt Magyarországon annak, hogy egyesek elkezdték kétségbevonni a Holdraszállást. Természetesen az volt a vezérmotívum, hogy a fotókat és a videókat is nyilván a Földön HAMISÍTOTTÁK. Akkoriban a számítógépes videó még gyermekcibőben járt, de valójában még most is az a helyzet, hogy a százmillió dollárokba kerülő hiper-szuper hollywoodi csúcsprodukciókban sem olyanok a szimulációk, hogy a szakértő szem ne venné észre szinte azonnal a fizikai képtelenségeket, amikor a dolgok nem úgy történnek, ahogyan kellene. Velem mondhatni az ellenkezője történt, mert belinkelt valaki pár videót amelyen az űhajósok szerencsétlenkedtek az amerikai zászló kitűzésével kapcsolatban, és nekem egyből feltűnt egy nagyon érdekes dolog, ami állati nehezen volna hamisítható, kellően látványos is, de szinte mindenkinek elkerüli a figyelmét (azóta is), akár pro- akár kontra- vitatkozik a kérdésben.
Nos, azt tudjuk, hogy a Hold tuti biztosan VIDÉKNEK számít, akkora nagy ott a por. Az űrhajósok is küzdöttek vele rendesen, noha őket azért védte az űrruha, csak persze a sétáik után mégis csak be kellett vinni a holdkompba, stb. Amikor a Földön járunk erősen poros vidékeken, akaratlanul is felkavarjuk a port. Hát a Holdon még lépni sem lehet anélkül, hogy porba ne botlanánk.
Na most próbáld meg kitalálni, hogy mi az, ami mellbevághatott engem szinte azonnal, ahogyan megpillantottam az első ilyen videót? (Linket nem adok, de a youtube-on könnyen találhatsz.) Miben és miért más a felrúgott por viselkedése a Holdon? (Csupán középiskolás fizika kell hozzá.) -
DcsabaS #100 Többen is kérdezték már, de egyelőre nem tervezek ilyesmit. De amíg itt vagyok, addig lehet beszélgetni és kérdezgetni, és szerintem érdemes is, mert olyasmiket is kivesézhetünk amiket nem lehet csak úgy copy/paste-tal megkaparintani az internetről, mert hogy "ott se nincsen rajta". :-)))
-
DcsabaS #99 Még középiskolásként hallottam az egyik első humorfesztiválon, hogy:
"A MAGYAR SLICCGOMBON A 4 LYUK AZ 5 VILÁGRÉSZT SZIMBOLIZÁLJA"
Nos, ennek az elméleti alaptételnek a kompakt őrületét úgysem tudod meghaladni, úgyhogy kár is próbálkoznod vele... :-))) -
Csaba161 #98 Ez itt egy légbőlkapott őrültség, aminek semmi köze nemhogy a valósághoz, de még a matematikához se. Aki azt hiszi, hogy "matematikailag" "bebizonyította", hogy a PI 4 vagy akármennyi, az még az elemi iskolai matematikát sem érti.
A világ leírására én ennél jobb leírást is adtam, mint a tiéd: a Világot a Rózsaszín Teknősbéka viszi a vállán, és a Lila Elefántok húzzák, és a sok tudós meg te is elmehetnek a francba, mert ez az elmélet bizonyítja, hogy a sötét energia a lila elefántfing, a sötét anyag pedig a rózsaszínű teknősszar...
-
slowtroll #97 @DcsabaS nagyon érdekesek és érthetőek az írásaid! nem vezetsz véletlenül blogot valahol ilyen témákban? -
#96
A háromszög alapú térkitöltő háló pont egyel több határvonalat igényel, mint a szülő dimenziók száma. A négyzet alapú térkitöltő háló meg pontosan annyi határvonalat igényel, mint a szülő dimenziók száma. Az áltudomány az a te "tudományod" , az aki a 96%-áról semmit nem tud mondani a saját Univerzumának, méghozzá alapvető matematikai tények megNEMértése miatt.
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 13:06:02 -
DcsabaS #95 Az igazi matek és fizika révén alkotott számítógépeken, és a rájuk írt programokkal generálja a szemetet... Az ilyesmit nyilván nem lehet megakadályozni ha valaki csak a saját rovására teszi. de az sg.hu-nak illene eltöprengenie azon, hogy vajon tudományos, vagy ÁLTUDOMÁNYOS rovatot óhajt-e fenntartani. (Utóbbi esetben már veszem is a kalapom.)
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 10:21:27 -
DcsabaS #94 Látom, szemetelni azt tudsz.
Én azt próbáltam meg elmagyarázni, hogy az a "Pi közelítő logika" ami a linken be volt mutatva, képes adni 4-nél nagyobb értéket is a Pi-re, ezért nyilvánvalóan helytelen.
Pl. rajzoljunk az egységnyi sugarú kör köré (R=1) egy szabályos háromszöget! E háromszög magassága 3R, tehát 3 lesz, egyik-egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is.
Na most, erre a háromszögre elvégezhetjük ugyanazt a fajta becakkozást (a csúcsainak a visszatükrözését) hogy a csúcsok pont a kör kerületére essenek, és ez ugyanúgy nem fogja megváltoztatni a kerület nagyságát, ahogyan a négyzetnél sem tette. Ha ezt az eljárást folytatjuk, akkor kapunk egy olyan sokszög sorozatot, amely a kör köré van rajzolva, a kerülete mindnek ugyanannyi, miközben bizonyos értelemben egyre jobban közelít (hasonlít) a körhöz. Ez is csak egy olyan közelítése lesz a Pi-nek, amely voltaképpen NEM konvergál hozzá ahogyan folytatjuk a cakkozást, és amúgy közelítésnek nem túl jó. A kör belsejébe rajzolt szabályos háromszöggel is hasonló a helyzet, csak az meg kisebb számmal fogja helyettesíteni a Pi-t, mint belülre rajzolt négyzet.
(Mint írtam, a helyes közelítési módszer az, hogy maradunk a szabályos sokszög alaknál (a csipkézés, vagy cikk-cakkozás) helyett, és úgy növeljük a szögek számát.)
Megjegyzés:
Ha nem szabályos háromszöggel dolgozunk, természetesen AKKOR IS tudunk olyan külső háromszöget rajzolni, amelynek az oldalai érintik a kört. Ebben az esetben a kör kerülete NAGYOBB lesz, mint a körülírt szabályos háromszögnél volt, és persze ő is megtartja ezt a kerületét, ha cakkozni kezdjük.
Természetesen lehet kreálni ÖNKÉNYES fektételeket, hogy miért éppen a 3-szög, a 4-szög, az 5-szög, a 6-szög, stb. esete adná helyesen a Pi értékét, de mint korábban írtam, ezek külön-külön mind rossz közelítések, és a cakkozás semmit sem tesz a Pi-hez való konvergálás érdekében.
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 10:11:10 -
defiant9 #93 "nem értik a saját Univerzumuk 96%-át "
Ez ugye az általad tagadott fizika számolta ki. Ezek szerint mégis elfogadod ez a fizikát? Vagy a te altereid milyen számokat adnak ki a sötét anyag/energia mennyiségére? Gyanítom hogy semmilyent, mert te még a naprendszer működésének apró részét sem tudod leírni. Amikor ilyen kérdést kapsz akkor elsunnyogsz a válasz elől mint egy kis óvodás. -
#92
Nem. A 4 a teteje, mert a köré írt négyzet oldalai párhuzamosak a szülő dimenziójával. De algebrai oka is van : a gamma függvény.
Emiatt PI_1 = 2
Tehát egy 1 dimenziós szakasz r sugara középen elválasztva egy 0 dimeziós origoval pontosan fele akkora mint a d átmérőjű szakasz,
tehát az 1 dimenzió / 0 dimenzió aránya : 2 = PI_1
2 dimenzió és 1dimenzió arányának célértéke : PI tehát PI_2
3 dimenziós gömb és a 2 dimenziós alapkörének arányának célértéke , tehát PI_3 =: 4
4 dimenziós hipergömb és a 3 dimenzió hiperfelületének arányának célértéke : 3/2 PI_2 = PI_4
Tétel:
____Minden PI_n határértékei megegyeznek a körülvevő dimenziók PI- értékének célértékével.____
És a tétel megfordítása: a nagy autogeometrizációs tétel.
Egy sima egyszerű összefüggés a négy alapművelet operandusz rotációja és a PI között , és a logikai operandusz-rotációk nélkül te nem tudsz semmiféle "tudományról" beszélni.
![]()
![]()
![]()
-
DcsabaS #91 Ha ilyen alapon helyettesítünk egy görbét (vonalat) egy másikkal, a helyettesítő (vonal) hossza akárhányszor nagyobb is lehetne, mint a helyettesítendő görbéé, tehát NEM csak a "Pi = 4" látszhatna igaznak, mert a 4 helyett bármilyen Pi-nél nagyobb szám is állhatna (csak erősebben kell cikk-cakkozni).
De ahogyan a két pont közötti távolságot sem a feleslegesen hosszú lehetséges útvonalak végtelen sokasága definiálja, hanem a LEGRÖVIDEBB ÚTVONAL, úgy egy görbe hosszúságát sem a végtelen sok lehetséges feleslegesen hosszú útvonal definiálja, hanem a MINIMÁLIS HOSSZÚSÁGÚ.
Vonalakat lehet definiálni igen furmányos módon is, de a számunkra fontos esetekben folytonos és differenciálható függvényekkel írhatók le, ezekben az esetekben pedig a függvény meredekség vektor elemei hosszúságainak az integrálásával lehet megkapni az előbbi MINIMÁLIS HOSSZÚSÁGOT. (A meredekség vektor megállapításához szükséges a függvény deriváltja.)
Hogy melyik közelítő módszer a jó, és melyik a rossz, azt onnan lehet sejteni, hogy konvergál-e egyáltalán, és jó felé-e. Adott esetben pl. teljesen hasonló logikával a kör BELSEJÉBE is rajzolhanánk egy négyzetet (1 lenne az átlója), majd nekiláthatnánk a sokszögesítésének, amely ugyanúgy NEM konvergálna felfelé, mint ahogy a KÍVÜLRE rajzolt sokszög kerülete sem konvergál lefelé. Ezért ebből csak annyit tudunk meg a Pi értékéről, hogy kisebb mint 4, de nagyobb, mint 4/(négyzetgyök 2) = 2.828...
Ha a kör köré és belsejébe szabályos sokszögeket rajzolunk, és a határátmenetet úgy képezzük, hogy a szögek számát emeljük, akkor a körül írt sokszög kerülete csökkenni fog, a belül írt sokszögé meg növekedni, miközben határértékben a különbségük minden előre meghatározott piciny epszilon számnál kisebbé válik, ha a sokszög szögeinek a számával eléggé felmegyünk, ugyanakkor a Pi értéke (amely kifejezi az egységnyi sugarú kör kerületét), az mindig az előbbi kettő között marad. EZÉRT biztos, hogy ez a határérték a Pi-t adja meg, a kör köré rajzolt cakkozott négyzet pedig NEM. -
#90
Próbáltam súgni, de reménytelen esetek vagytok, a tudósok helyében én beásnám magam jó 2 méter mélyre a sárga földig, nem pedig magyarázkodnék hülyeségekről, meg okoskodnak itt olyan dolgokról amiről fingjuk sincs. Mint pl. az Univerzum egyszerű működése.
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 00:31:33 -
#89
Te meg olyan ügyes vagy , hogy 5 éves korodban már elengedett kézzel tudtál ülni a bilin... a "tudósok" meg szintúgy. Csak éppen a bökkenő hogy nem értik meg azt sem , hogy miért nem értik a saját Univerzumuk 96%-át , mert olyan hülyék tisztelt hölgyeim és uraim, mint a döngölt agyag, és szerintem ezeket a "tudósokat" már eleve külön tenyésztik, mert ennyire hülye nem lehet valaki.. -
#88
... helyett mindaz ami a cikkben van, és amit ti itt összehordtatok, az egy esti mese ahhoz képest amit én írtam. -
DcsabaS #87 Amit összeírtál, az csupán az egykori csillagjósokra jellemző halandzsa (de már pár száz éve is csak kórházakban írogattak hasonlókat).
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.27. 21:55:23 -
#86
Okos vagy, ha itt lennél most megsimogatnám a buksidat.
Mindenesetre végeztem némi szalámítást és sikerült kimutatni egy negyedik dimenziós konvergens határértéket is amelynek az értéke 3.15. Ekkor kezdődik a felmelegedés és a legtöbb balatoni testet lehet megfigyelni ettől a speciális időponttól kezdve egészen 9.15 -ig. Ez valószínűleg attól van, hogy a 4. dimenzió földi adása éppen 9.15 -kor kezdődik az idő logika mint egyenes mentén.
De nem szeretném elvenni előled a felfedezést, mivel a lángelméd nélkül sose jöttem volna rá ezen óbelt érő kivilágosodásra. -
#85
én is számszerűen ellenőriztem pár dolgot:
a PI, amihez a te "tudományod" egyetlen egy konkrét fix értéket rendel, az egy függvény és mint olyan , 3, azaz számszerűleg három darab értékkel rendelkezik, két divergens határértékkel, egy alsó és egy felső , és egy konvergens célértékkel. Ezek értéke számszerűleg 2 , PI és 4.
Továbbá számszerűleg a 4 a térdimenziók teteje , mert számszerűleg ott van a legtöbb platóni test (szabályos test) , számszerűleg 6 darab. És ott van a legtöbb szabályos térkitöltőháló , számszerűleg 3 darab.
Ezenkívül van egy aprócska tény, mégpedig az hogy amit te "időnek" nevezel az semmi több mint egy tört szám. A 3 darab egész számú tér dimenzió felett . pl. PI (~3.14) a proton esetén, ahol 3 darab egész (tér) és egy darab 0.14 értékű "idő" dimenzió metszi egymást, pontosabban az egy dimenzió metszi 3-szor önmagát, ebből 2-szer egyenesek, és egyszer egy görbe mentén.
Úgyhogy ezek után jöhetsz te nekem "számszerűséggel", meg "logikával", meg "tudománnyal", de maximum öblösen röhögök rajtad. -
DcsabaS #84 Ami azt illeti, én KIMONDOTTAN vettem hozzá a fáradságot, hogy számszerűen is ellenőrizhető kijelentéseket tegyek. Továbbá NAPOK álltak rendelkezésedre, neked is meg másoknak is, hogy emésztgessétek, de ezek szerint részedről ez nem történt meg.
(Továbbá, ha nem vetted volna észre: az előző posztom éppen annak DEFINIÁLÁSA volt - kissé szájba rágós stílusban - hogy mi pluszt jelent a "TÉRIDŐ" egy szimpla koordinátarendszerhez képest, amely tartalmaz 3 térkoordinátát és negyedikként az időt. De a jelek szerint egyáltalán nem vagy nyitott értelmes párbeszédre, amivel főleg saját magadnak ártasz.) -
#83
És ez mond neked valamit?
https://www.vice.com/en_uk/article/8xwm54/number-theorist-fears-all-published-maths-is-wrong
Nézd mások is azt fejtegetik, hogy totálisan rossz az egész tudományod , a velejéig romlott az egész teljesen a LEGelejétől és persze ugyanezzel a lendülettel a LEGvégéig, úgy ahogy mondtam: egy büdös szó nem sok, annyi nem igaz az egész történetetekből,
az 1+1 = 2 sem igaz...
a jelöléseket a négy alapvető matematikai alapművelet, mint 4 térdimenzió teteje , még ennyit SEM ismertetek fel 2300 év "tudomány"története során. Nos, én 5 év kutatással állok nemhogy orr, de testhossz előnnyel előttetek, nemcsak fejtegetések és ZÉRÓ konkrétum, hanem egy sor logikai KONKRÉT magyarázat, bizonyítáSOK és arra fektetett új matematikai modell van erre felmutatva.
-
VolJin #82 A dadaista költészet mond neked valamit? :-D -
#81
Ez mind esti mese, a nagy semmiről megy a vita itt már 70 poszt óta. Jöttök ilyen szavakkal mint "gravitáció" , miközben nem létezik rá a definíciótok sem. Sokkal alapvetőbb dolgokat nem értetek meg, mint pl. az ultra konvex tér fogalma, a PI/2 -nél kisebb vagy egyenlő szögű szabályos testek és térkitöltő hálók darabszáma n dimenziós terekben. Meg kéne értenetek, hogy amíg alapvető matematikai hiányosságokkal küzdtök, amire próbálja valaki felhívni a figyelmetek, addig eszetekbe se jusson továbbmenni és logika, meg "tudomány" címszó alatt bármiről is beszélni... mert az pontosan oda fog fajulni ahol a "vitátok" tart.. gyermekmese szintjét sem megütő totális káosz ahol még a legalapvetőbb "defincióitokat" sem tudtátok hova leszögezni.
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.27. 19:27:05 -
DcsabaS #80 A "téridő" minimális esetben legalábbis egy fogalom, ami megragadható, megérthető, elmagyarázható jelentéssel bír az emberek számára, de ha senki semmit sem ért rajta, akkor csak egy egyszerű betűsor, vagy hangsor, hasonlóan számtalan más, jelentés nélküli hangsorhoz, amelyek előfordulhatnak a világban.
Ha egy ember szándékosan, "szóként" használja ezt a hangsort, akkor elvárható, hogy képes legyen elmondani, hogy mit szeretett volna vele kifejezni. Az már egy következő lépés, hogy annak a dolognak megfeleltehető-e valami a való világban vagy sem.
Adott esetben a relativitáselmélet keretei között azért használjuk a "téridő" kifejezést, mert a rajta értett fogalom TÖBBET jelent, mint csupán azt, hogy a 3 térkoordináta mellé felvettük negyediknek az időt. Ezt sajnos szinte sohasem magyarázzák el jól, ezért a legtöbben azt hiszik, hogy a térkoordináták mellé csupán hozzácsaptuk az időt - oszt' jónapot - "ez nem olyan nagy wasistdas, sőt, jóformán semmi".
A valóság az, hogy NEM csupán egy formális összekapcsolásról van szó, annak tényleg nem lenne sok értelme, hiszen tetszőleges mennyiségeket ábrázolhatunk közös koordinátarendszerben ilyen formális egyesítéssel, és általában azokból sem jön ki semmi - miért is jönne.
Ott jelenik meg az értelmes plusz, hogy a tér és az idő koordináták között olyan PLUSZ összefüggések lépnek fel, amelyek nem lehetnének igazak, ha azok a mennyiségek függetlenek lennének. Hasonlat képpen képzeljünk el egy körpályán egyenletes nagyságú sebességgel mozgó testet. Vizsgálhatjuk a mozgásának a komponensteit külön-külön (Vx, Vy, Vz), és eközben gondolhatjuk azt, hogy ezek mind ide-oda változó, és egymástól független mennyiségek, és gondolhatjuk még azután is, hogy ugyanabban a 3D koordinátarendszerben tüntetjük fel. De az is lehet, hogy észrevesszük a következőt:
Ha kiszámoljuk a (Vx^2 + Vy^2 + Vz^2) mennyiséget, akkor annak nagysága ÁLLANDÓ MARAD a test mozgása során, továbbá ha négyzetgyököt vonunk az előbbi összegből, akkor ugyancsak sebesség dimenziójú mennyiséget kapunk, csak éppen ÁLLANDÓ nagyságút, ezért a test mozgását ezek után úgy képzelhetjük el, hogy az IGAZÁBÓL az X-Y-Z 3D térben megy végbe, a Vx, Vy és Vz pedig annak csupán csonka vetületei, de amelyek ÖSSZETARTOZNAK, tehát szó sincs arról, hogy egymástól függetlenül vennék fel az értékeiket.
Az előbbihez hasonlóan a relativitáselmélet téridejében az idő NEM csupán egy "felesleges negyedik kerék", mert a Lorentz-transzformáció szerint az eseménypárok által meghatározott térbeli távolságok és időtartambeli különbségek között olyan speciális összefüggések léteznek, amelyek arra utalnak, hogy a valóságos fizikai mozgások nem külön-külön mennek végbe egy 3D térben plusz az időben, HANEM egy egységes (közös) 4D téridőben mennek végbe, és pontosan ezért lép fel az a hatás is, hogy az órák (mint fizikai jelenségek) sebességét BEFOLYÁSOLJA a haladó mozgásuk, a gyorsulásuk, illetve a gravitáció. -
#79
Pedig az a valami az a lószar. Ha ezt a valamit téridőnek nevezed el attól az nem lesz téridő, csak egy lószar.
A téridőszagról mit gondolsz? Isten? Szellemek? Buburác? Hófehérke?
