DcsabaS#109
A sötét anyag ugyebár attól sötét, hogy az elektromágneses kölcsönhatásban nem látjuk a résztvételét, vagyis egy ütközési folyamatban megy előre, ahogyan a lendülete viszi, a pályáját meg csak a gravitáció módosítja.
Ezzel szemben az a gáz komponens, amelyből a röntgen sugárzás is származik, nyilvánvalóan kölcsönhatásba lépett valamilyen gerjesztő elektromágneses sugárzással, és az GYORSAN LEFÉKEZTE a mozgását. A Nap is csinál hasonló dolgokat egészen úgymond a naprendszer határáig, lásd napszél.
Hasonlat:
Tegyük fel, hogy pár keV energiára gyorsított hidrogén ATOMOKAT (tehát nem protonokat, hanem semleges atomokat) ütköztetünk egy nagyon vékony fémhártyába, mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy lesz-e különbség az ELEKTRONOK és a PROTONOK viselkedése között. Ezek ugye mindketten egyformán részt vesznek az elektromágneses kölcsönhatásban (ugyanakkora az elektromos töltésük), de ugye a proton tehetetlensége mégis csak vagy 1836-szor nagyobb. Vajon mi fog történni?
Az fog történni, hogy az elektronok sokkal hamarább megállnak, mert ugyanakkora kölcsönhatási erővel szemben kisebb a lendületük és a kinetikus energiájuk, a protonok meg közben rá sem hederítve a dolgokra száguldanak tovább (viszi őket a tehetetlenségük, vagy ha tetszik az, hogy a tehetetlenségükhöz képest RELATÍVE kisebb az elektromágneses kölcsönhatásuk), HACSAK nem trafálnak el (nagyon ritkán) egy-egy atommagot.
Végeredményben a vékony fémhártya időnként fel fog villanni (tipikusan röntgen, de más is) és elektromosan negatív töltésűvé válik, a hártya túloldalán pedig lassacskán többségbe kerülnek az elektronjaiktól lecsupaszított protonok, tehát az a térrész meg egyre pozitívabbá válik. Végeredményben kialakulhat egy olyan elektromos tér, amely igyekszik ellene hatni annak, hogy a protonok végleg eltávozzanak, amely valójában egy hasonló tértöltési tartomány, mint amit a félvezető pn átmeneteknél is ismert.
A sötét anyagra vonatkozóan mindebből az az érdekes, hogy a sötét anyagot (a modellje a proton) a napszélhez hasonló dolgok nem tudják lestoppolni és gerjeszteni, de bezzeg a gázokat (a modellje az elektron) igen. Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 19:31:27