440
  • Gravitoni
    #400
    Az előző hozzászólásból még nem derül ki egyértelműen, hogy mi köze ennek a PI "matematikai" végtelenségének a "fizikai" világ végtelenségéhez...

    Nos , kezdjük mindkét végpontból egyszerre... a Schläfli-szimbólumokból egyértelműen kiderül, ha valami eléri a 6-ot benne , akkor az egész történet visszazuhan 2 dimenziós síkba...(pl. {3,6} vagy {6,3} stb.) ugyanakkor tudjuk azt is hogy 6 darab a platóni testek maximuma a 4 dimenziós térben.

    Ugyanakkor tudjuk azt is , hogy 5 dimenziótól a végtelen dimenziókig már csak pontosan 3 darab platóni test van.
    Ugyanakkor tudjuk azt is hogy "szigorú értelmezés" szerint pontosan 4 darab és "nemszigorú értelmezés" szerint pontosan végtelen számú konvex szabály sokszög van a 2 dimenziós térben.

    Nos ezek konkrét értékek konkrét dimenziókon ebből kéne tehát kiindulni.
  • Gravitoni
    #399
    5 x 5 ! = 5^2 x 4 ! ( = 600)

    Ha a "műveletek" közt konstans különbség van akkor maguk a műveletek is számok. Nem tudom tudjátok-e követni amit mondok?

    Pl.
    + = 1
    - = 2
    * = 3
    / = 4

  • CrazyAchmed
    #398
    Egyetértek veled abban, hogy a jelenlegi elméleteink nem teljesek, hiszen sokmindent nem értünk, sőt ki tudja hogy mennyi az, amit valójában tudni vélünk. Viszont a jelenlegi elméleteinket meg kell hogy őrizzük, mert egyenlőre nincs jobb.
    "lehet hogy én is nagy ökörségeket mondtam az altérrács-szerkezeti megoldás javaslatommal" ezzel sincsen semmi gond, mégha idővel ki is derül, hogy valami nem úgy van, mégis az mozdítja előre a szekeret, ha próbálkozunk. Szóval én mindenképpen támogatlak az ötletelésben, mégha nem is értek egyet a konkrétumokkal.

    A Pi-vel viszont vitatkoznék. A Pi végtelenségét nem vitatom, viszont az egy matematikai fogalom, mint ahogy a tökéletes kör is. A természetben nem létezik tökéletes kör, így a Pi sem létezik.

    A Pi
  • Gravitoni
    #397


    https://en.wikipedia.org/wiki/Hilbert's_sixth_problem
  • Gravitoni
    #396
    Szóval annyit szerettem volna kihámozni az egészből, hogy sajnos vagy nem, végtelen az Univerzum, végtelen bármerre nézel és te magad is végtelen sok Univerzumot tartalmazol , mégiscsak egy végtelen van mindösszesen, mert egyszerűen nincs több hely egy másik számára , már ha logika címszó alatt beszélünk saját >DE<>finició<nkról..

    Szóval lehet hogy én is nagy ökörségeket mondtam az altérrács-szerkezeti megoldás javaslatommal, de hogy ti igen, arra nemesebbik szervem is rá merném tenni a dolgok jelen állása szerint... annyi biztos, hogy totálisan másképpen működnek a dolgok, mint eddig azt képzelték.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.17. 02:47:16
  • Gravitoni
    #395
    A végtelen azért ennél sokkal többről szól. Az arról szól, hogy vegyük most ezt a PI dolgot, pl. végtelen , gondolom ezt már azért te sem vitatod, kb. ~400 éve bizonyított és ezt még én sem vitatom...szóval van ez a PI dolog ami végtelen, na most ezzel az a probléma hogy akkor viszont ha ésszel gondolkozunk akkor ez a PI dolog az amiből én is meg ti is meg minden más is áll mivel hogy nem az van hogy van csak úgy egy végtelen oszt jónapot így mellettem, meg a fejemben, hanem arról van itt nagyba szó, hogy akkor viszont én is meg mindenki más is ugyanebben az egy végtelenben van benne, nemdebár?
  • Gravitoni
    #394
    Végtelen hosszú a PI, és bárhol adsz is neki "utolsó" számjegyet az eredmény hibás lesz, hibás eredményből nem lehet helyes konzekvenciát levonni. Bárhol végesíted a végtelen Univerzumot az valóság amit látni fogsz csalni fog hibás elvek mentén.
  • defiant9
    #393
    Ahhoz hogy elméletben fel tudd vágni végtelen darabra ahhoz energia kell ugyanis az így létrejövő információ nem függetleníthető egy fizikai rendszertől, ezt a Maxwell-démon óta tudjuk. Minden egyes bit információ mögé valós energiát kell tenni anélkül nem létezhet még tonyó gyerek fejében sem a PI. Ami egyébként attól közel sem hordoz végtelen információt hogy tizedestört formában végtelen hosszú lenne egy papírra leírva.
  • CrazyAchmed
    #392
    Bekezdésenként:
    - az, hogy a jelenlegi fizikánk nem ismeri a 96%-ot, még nem bizonyítja a másik konstrukció helyességét, annak önmagában kell megállnia
    - az állításod lehet akár helyes, de lehet hibás, nincs bizonyítva
    - az "erősen valószínűsíthető" messze nem elég
  • Gravitoni
    #391
    Bár tudom, hogy a jelenlegi kép amit fest a tudomány az Univerzumról, efféle "alapokkal" , mint a "hosszúság" (avagy "távolság" , és "méret") megszokott, és logikusnak TŰNIK, de amint látjuk ez az illúzió csupán ~1930-ig tartott, amikor elkezdtek szembesülni, az Arisztotelészi axiómák, az Univerzum végesítésének az alapvető logikai hibáival, azaz "paradoxonaival"... Ezért mondom, sajnos nincs más reális út a további kutatásokhoz, mint, hogy okosan átgondoljuk a PI-t generáló függvényeket és valahol ott fogunk választ kapni további kérdésekre.
  • Gravitoni
    #390
    Bizonyításához elég megfigyelni a tényeket : van egyszer egy "fizika" amelyik nem ismeri az Univerzum 96%-át és van egyszer ugyanez a "fizika", amelyik nem érti a matematika alapjait:

    egyszerre csak egy végét tudod kijelölni a végtelen Univerzumnak, vagy az additív csoport origoját helyezed le, mint "legkisebb" "egység" ebben az esetben viszont , az Univerzum mérete lesz végtelen, vagy az Univerzum méretét végesíted be , ebben az esetben viszont a "legkisebb" "egység" lesz végtelenül kicsi (1/∞) a multiplikatív csoportban... Én ezzel szemben annyit állítok, hogy már eleve mindkét irányban végtelen ezért az "egység" fogalma sem létezhet benne, nemhogy abból "legkisebb" vagy "legnagyobb".

    Bizonyítása tehát a tények megfigyeléséből erősen valószínűsíthető. Továbbá azt kéne megérteni, hogy a valódi végtelen koordináta rendszerben nem lehet valódi véges pontokat, mint origokat kijelölni, még akkor sem ha azok "csak" félig végtelenek, mert "oda"erőltettük az egyik "végét", mint origo-t.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.16. 12:30:43
  • CrazyAchmed
    #389
    "még a Planck-hossz is tovább osztható további végtelen sok alszakaszra" Na látod ez az, amit te sem tudsz bizonyítani, és én sem az ellenkezőjét.
  • Gravitoni
    #388
    Nincs alapraszter. Nincs legkisebb. Végtelenben, maximum azonos nagyságrendű dolgokat lehet forszírozva kijelölni benne. ... pl. 0.1 úgy aránylik a 0.3 -hoz mint az 1 a 3-hoz.. ezért jött a relatívitás "elmélete" ami sajnos a gyakorlatban úgy néz ki, hogy , mivel nincs alapraszter, nincs mit mihez viszonyítani.. Bár vannak "dolgok" az Univerzumban aminek ez a legkisebb "alapegysége" , ez nem teszi ki, amint láthatjuk a dolgok 100%-át, a maradék 96%-ban lévő dolgok, feltehetőleg a Planck-hossz alatt , illetve a teljes látható Univerzum hossza felett léteznek.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.16. 12:06:00
  • Gravitoni
    #387
    Minden szakasz , még a Planck-hossz is tovább osztható további végtelen sok alszakaszra.. az egy dolog hogy a "fizika" nem képes erre, viszont a valóság az igen.
  • CrazyAchmed
    #386
    "Ha az Univerzumban létezik akárcsak egyetlen olyan szám is , amelyik végtelen hosszú, mint pl. a PI, márpedig a PI létezik, mivel egy valós megfigyelésből lett visszavezetve, majd később bizonyítva, hogy végtelen hosszú, nos ha viszont létezik, akkor sajnos az Univerzumnak is végtelennek kell lennie, amely tartalmazza azt. Ha viszont az Univerzum végtelen , akkor a zérusnak ( a semminek ) is szerepelnie kell benne , enélkül ugyanis véges az a végtelen."

    Mondjuk ezzel a "gondolatkísérlettel" azért vitatkoznék. Ha egy kört, ami ugye tartalmazza a pi-t, beleteszünk egy dobozba (kocka), ami véges, akkor attól a kocka nem lesz végtelen, ami viszont része az univerzumnak. Másik, hogy egy véges hosszú madzagot is fel tudunk vágni végtelen darabra (matematikailag) attól a madzag, és az azt tartalmazó univerzum nem lesz végtelen. Amúgy, ha a planck hosszt vesszük alapul, mint az alaprasztert, akkor a pi véges.
    A matematikát (pi) és a fizikát (univerzum) ne keverd
  • CrazyAchmed
    #385
    Ez így korrekt, folytasd csak a gondolatmenetet, én csak azt kértem/kérem, hogy ne úgy add elő, mint az elején, hogy itt van kérem a full kész Mindenség Elmélete, az összes jelenlegi fizikakönyv mehet a kukába.
  • Gravitoni
    #384
    Az elmélet azt állítja, hogy az elemi részecskéket végtelen hosszú számtestek határozzák meg, ezért egyelőre ötletem sincs, hogyan lehetne végtelen hosszú számtesteknek nekiesni, én is ugyanott akadtam el, ahol anno Arisztotelész kénytelen volt megalkudni saját magával:

    és zérusponttal véget vetni a végtelen űrnek..

    Illetve az egyetlen használhatónak tűnő ötlet az az hogy, a számtest helyett közvetlenül a számtestet generáló algoritmust keressük, vagy próbálgatjuk..

    Pl. a lenti képletek mindegyike a PI-t adja ki a végtelenben, de a sor eleje az még mérhetően sőt akár egész számokkal is eltérhet egymástól két függvény közt azonos számú lépésnél.




    Én nem alkuszom, és esek bele abba a hibába, mint az ősök, hogy "paradox" megállapításokra építkezek, ha valami "paradox", akkor az jelzi hogy az alapok amik mögötte állnak HIBÁSAK.

    Ilyen alapvető paradoxon pl.:

    Ha az Univerzumban létezik akárcsak egyetlen olyan szám is , amelyik végtelen hosszú, mint pl. a PI, márpedig a PI létezik, mivel egy valós megfigyelésből lett visszavezetve, majd később bizonyítva, hogy végtelen hosszú, nos ha viszont létezik, akkor sajnos az Univerzumnak is végtelennek kell lennie, amely tartalmazza azt. Ha viszont az Univerzum végtelen , akkor a zérusnak ( a semminek ) is szerepelnie kell benne , enélkül ugyanis véges az a végtelen.

    Ez a legalapvetőbb első számú logikai paradoxon és egyszerű az egyszerű megoldása semmi több, mint hogy mind a két dolog létezik, és szükségszerűen létezik , a semmi és a végtelen, sőt matematikailag pl. egy és ugyanaz a jelenség, különböző nézőpontokból nézve.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.15. 21:45:22
  • DcsabaS
    #383
    Első körben nem érdemes "mindent megmagyarázni akarni", bőven elegendő, ha EGYETLNEGY (de nem triviális és mégis ellenőrizhetően igaz) eredményt ki lehet belőle hozni...
  • CrazyAchmed
    #382
    Köszi, ezt én is láttam, gondolom akkor egyszemélyben vagy a kitaláló, nem feltételezem hogy loptad az ötletet. Viszont ez így nagyon kevés, nem nevezhető elméletnek. Láttam, hogy definiáltad az elemi részecskét, kezdd akkor azzal, hogy az elemi részecskék közötti kölcsönhatásokat is kiszámolod a saját elméleted mentén, kiszámolod a gravitációs hatásokat a saját elméleted mentén, mindezt a két dolgot egyszerre, és már készen is vagy, megvagy egy rendes elmélettel, amit lehet később bizonyítani, ha megvan hozzá a technika.
    Persze tudom, hogy ez rengeteg munka, de akkor viszont ne azzal kezdd az írásaidat, hogy íme a Mindenség Elmélete, mert az nincs meg. Ez így jelenleg filózgatás.
  • Gravitoni
    #381
    specialpidimensiontheory.quora.com

    Itt egy teljes absztrakt logikai ábrázolás az alapoktól , az alap(re)definícióktól kezdve szavanként, és jelölésenként...

    Itt néhány már eddig is ismert dologra hívom fel a figyelmet, hogy ezek egy más kontextus szerint vizsgálva sokkal jelentősebb pozíciót foglalnak el a tudás legalján... és ezeket kell legalsó téglaként a tudomány aljára ékelni, ezek pedig a következők:

    a szabályos testek darabszáma Euklidészi dimenziókon , és ezen egész számok összefüggései a PI-re használt generálófüggvényekben, és az egyszerű algebrai műveletekkel, amely szvsz olyan jelentőségű logikai kapocs a valódi tudomány legalján, hogy ennek felismerése nélkül maximum a Sötétben lehet tapogatózni, ún. "tudomány" címszó alatt..

    Az egy dolog, hogy ez egy vadonat új felismerés a dolgok működésével kapcsolatban, és ezen logika mentén ki tudja, újabb száz és ezer éveknek kell majd eltelnie, mire végre a valódi logika mentén is felépül már végre egy tudomány.

  • CrazyAchmed
    #380
    Nincs elméletem, de mint ahogy te magad is írtad, hogy az "elméleted" jelenleg nem alkalmas jelenségek magyarázatára, így el kell ismerned, hogy neked sincs. Pusztán ennyi a kifogásom, ha visszaolvasod a kommentjeimet láthatod, hogy sehol sem akarom cáfolni a dolgaidat. Jelenleg nincs módszer/technológia a bizonyításra, és gyanítom, hogy mi már nem is érjük meg hogy legyen. A te "elméleted" nem a relelmélettel van egy ligában, hanem a húrelmélettel, viszont abban sok tudós rengeteg munkaórája benne van...
    Továbbra is azt mondom, hogy ez így, ahogy leírod, nem értékelhető. Nem azért mert nem igaz (mint kifejtettem olyanokat állítasz, amit sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet), hanem azért sem semmi következtetés nem származik belőle.
    Azt is írtam, hogy érdekes az alapötlet, ha adsz linket, szívesen utánaolvasok, ha van valamilyen hivatalosabb publikáció (ne wikipédia és pláne nem astrojan féle weboldal). Ha viszont a teljes dolog a te szüleményed, akkor dolgozd ki rendesen, publikáld, és hidd el, elolvasom.
  • Gravitoni
    #379
    Nos én viszont újragondoltam hogy mikor lesz kompakt és mikor lesz egyenes egy dimenzió.
    És ez úgy néz ki algebrailag, hogy amikor tört szám 0.0'"01 és 0.999"'999 között akkor úgy hívjuk, hogy "idő" és amikor úgy néz ki algebrailag, hogy -1.0 vagy 1.0 akkor úgy hívjuk : "tér".

    Nincs ebbe semmi különös a kérdés csupán annyi hova teszed benne az origot , mint véget.. vagy kezdetet is tehetsz bele, a kérdés melyik polaritás felől nézed.



  • DcsabaS
    #378
    A kompakt dimenziók fogalmát már régen feltalálták, de akik megtették, azok példát is adtak arra, hogy mikor és milyen értelemben használhatók.
  • Gravitoni
    #377
    Gondold csak el hogy a végtelen legvégén miért ne létezhetne a végtelenben? Miért pont az hiányozna ? Anélkül véges volna az a végtelen !
    Nemde?

  • DcsabaS
    #376
    Nem is annyira hogy 1-dimenziós, de csak kompakt dimenziós lehet, mert mindig visszatér önmagába...
  • Gravitoni
    #375
    Nos ha nem értesz ezzel egyet van-e még neked valamic (~n+100 ezredik) javaslatod a "tudomány" szavaival az említett jelenségekre ?
  • CrazyAchmed
    #374
    Nem, sajnos már itt sem értünk egyet. Szerintem nem kell "teljesen más alapokra" helyezni minden tudományt. Ez az általad leírt felvetés egy dolog, ha utánaolvasol, van ilyenből rengeteg. A húrelméletnek is (ha jól tudom) egy sokkal korábbi tisztán matematikai levezetés adta az alapját.
    Szóval oké, hogy jól cseng a dolog meg minden, de lehet, hogy az első bizonyítási kísérlet megborítja. Mint írtam is korábban, nekem nincsen bajom veled, és maga a felvetésed is érdekes, de sajnos még nagyon kezdetleges (és megfelelő további ismeretek nélkül az is marad). Ebben a helyzetben viszont túl pökhendi a hozzáállásod, hogy ez basszus minden jelenlegi tudásunkat átírja.
  • Gravitoni
    #373
    Addig nem tudunk érdemben továbblépni amíg nem érted meg az alapjait, ha csak egy apró szót nem értesz a legelején jelezd, és egyből elmagyarázom.. mondjuk addig legalább képes vagy felfogni az egész mondanivalm lényegét, hogy a jelenlegi 96% nemtudással tovább nem lehet érdemben haladni, és ezért teljesen más alapokra kell helyezni minden "tudományt" , szóval legalább eddig egyetértünk vagy már itt is vannak esetleg nézeteltérések?
  • CrazyAchmed
    #372
    Az a gond, hogy kb. azon a szinten vagy, hogy bárki bármit is kérdez, akkor ugyanazt a néhány bekezdéses "elméletet" magyarázod újra és újra.
    Azt kell, hogy mondjam, hogy pont maguk a kommentjeid egydimenziósak... ;)
  • DcsabaS
    #371
    Sic transit gloria mundi.
  • Gravitoni
    #370
    Az a helyzet hogy alapvető tényekről beszélek, amiket fel kéne fogni előbb ahhoz, hogy egyáltalán bármilyen valódi tudományról beszéljünk..

    Bármilyen furcsa is a jelenlegi dolgok, látszata hatalmasat csal és a dolgok valójában teljesen, tökéletesen máshogy, szinte homlokegyenest fordítva működnek , mint ahogyan eddig gondoltátok !


    Ezt a relatív abszolút dolgot kéne a helyükre tenni, tehát ha nem tudunk kellően "kis" "méretű" "részecskéről" beszélni, akkor mi lehet az amiről egyáltalán tudunk?

    Marad a dimenzió fogalma, mint az első és egyetlen , "tudományos" alapokon visszamaradt csonk, a teljes mai tudományból.

    Mit tudunk kezdeni tehát egyetlen dimenzióval, hogy lesz belőle 4 ?



    És miért pont 4?



    És ha ezt az egy dimenziót már egyszer tudjuk úgy csavargatni, hogy létrehozzon különböző konfigurációkat, akkor miért is ne lehetne ez az Univerzumunk egyszerű működése?


    Egyszerű formulákat és számtesteket kellene benne összehasonlítani valóságos történésekkel. Miközben a valóságos történéseket megfigyeljük , mostmár a helyes logika mentén !
  • Gravitoni
    #369
    Ha "csak" a sötétség a közös, akkor már van közös pontjuk. És ha van közös pontjuk, akkor akár bizonyos nézőpontból nézve közös halmazba is tartoznak. Én annyit sugallok, hogy igen, végülis mind a kettő szó szerint ugyanaz a hétköznapi sötétség, mint amikor "árnyékba" nézel, és a "tudósok" meglehetősen árnyékra vetődtek ennek (is) a felismerésével kapcsolatban... elég relatív hogy mi mikor milyen kicsi vagy milyen nagy nemdebár? Innentől az árnyék ahova benézel, relatív kicsi de a saját szintjén eléggé szupermasszív fekete lyukacskák raját alkotja , körülöttük még nem hajlik annyira meg a téridő , még csak pi alá zuhan és húzzák maguk felé "kívülről" "befelé" a múlt cselekményeit... távolságot mint üveggolyót megkapod , a fizikát, mint krepp-papírt feldughatod... annyira egyszerű sima egy egyszerű trükkel kibővített egyszerű matematika van helyette, szerény véleményem szerint.
  • DcsabaS
    #368
    Végső fokon még mindig azt bizonyítod, hogy NEM AKAROD MEGÉRTENI, amit írtam. A sötét anyag és a sötét energia között csak a "sötétség" a közös, vagyis hogy egyelőre egyiket sem látjuk direkt módon az elektromágneses spektrumban. De a sötét anyag 100%-osan MAGYARÁZHATÓ a jelenlegi részecskékkel és erőkkel. Meg is magyaráztam, vedd hozzá a fáradságot, olvasd el újra!

    A sötét energia helyzete MÁS. Rá nézve nincsenek 100%-os erejű bizonyítékok, és nem csak arra vonatkozóan, hogy hogyan működik, de még arra sem, hogy egyáltalán létezik-e. Ezért ha erre akarod az elméletedet építeni, az kb. olyan, mintha valaki a boszorkányok nemi életére alkotna elméletet gyártani. Ki tudja, talán boszorkányok mégis vannak, és van nekik nemi életük is (talán patkányokkal, vagy varangyos békákkal), és ha valakinek nagyon tetszik, elmerenghet ilyen dolgokon is, de eleddig nincsenek szilárd bizonyítékaink arra, hogy léteznének boszorkányok (bár igaz, ami igaz, amióta Baba Jaga néni a szomszédba költözött, a tehenünk megdöglött... LOL)
  • DcsabaS
    #367
    Azt én nem is várom, hogy egy új elméletből egyből minden kijöjjön amit már tudunk, de JÖJJÖN KI LEGALÁBB 1 VALAMI, amit még eddig NEM TUDTUNK, vagy NEM JÓL TUDTUNK.
    Számomra amúgy szinte hihetetlen, hogy valaki nem érzi át ennek a követelménynek a fontosságát. Általános iskolás (és gimnazista) koromban meglehetősen sokat foglalkoztam elektronikával, amely barkácsolásnak általában pont az volt az egyik legfontosabb motivációja, hogy a tapasztalatilag is ellenőrizzem egy-egy elképzelésem érvényességét, hasznavehetőségét, és ezzel összefüggésben olyan dolgokat is megértettem, amit sokan mások még az egyetemen sem. Csak egy jellegzetes példa:

    Olvastam Sipos Gyula (okl. IC szakmérnök) egyik könyvében, hogy azóta tudnak kis torzítású hanglemezeket gyártani (a korábbi gramofon lemezek helyett), hogy egyrészt észrevették, hogy a torzítást az okozza, hogy habár az ős-lemez gyártásánál a vágófejbe vezetett elektromos áram még egyenesen arányos a hasznos jellel, ámde a vágófej tűjének a mozgása már NEM, ugyanis azt folyton eltérítik mindenféle erők és rezonanciák, DE HA megmérjük, hogy hogyan is térül el a vágótű mozgása a kívánatostól, akkor lehetőségünkben áll úgy módosítani a vágófejbe vezetett elektromos áramot, hogy maga a tű VÉGEREDMÉNYBEN pont úgy mozogjon, ahogyan kell! Hát nem zseniális? De: a korábbi 10-20%-os torzítás lecsökkent kb. 0.2%-ra, vagyis KÉT NAGYSÁGRENDNYI javulást értek el!!!
    Ami történt, az nem volt más, mint a NEGATÍV VISSZACSATOLÁS kiterjesztése a teljes elektromechanikai rendszerre. Elektronikán belül már korábban is ismerték és használták, az újdonság tehát annyi volt, hogy rájöttek: a mechanikára is ki lehet és kell terjeszteni. Ahhoz, hogy az elv használható legyen, meg kell oldani azt, hogy valamilyen módon mérni tudjuk a vágótú mozgásának a SEBESSÉGÉT, ami nem gond, mert egy egyszerű indukciós tekercsben pont a sebességgel arányos jel fog indukálódni, ha mágneses térben mozog (megfelelő geometriában). Az egésznek ún. "mozgási visszacsatolás" néven lehet utánakeresni.
    Akkortájt olvastam azt is, hogy a HANGSZÓRÓK torzításait is lehet csökkenteni hasonló elven. Persze, ha nem én gyártom a hangszórót, akkor nehézségekbe ütközik egy második tekercs elhelyezése, ámde némi gondolkodással rá lehet jönni, hogy valójában nem is kell egy második tekercset használni, mert a "meghajtó" tekercsről is le lehet azt szedni, amihez 2 dolog kell:
    - A hangszóró membránját mozgató tekercsben indukálódott jelből (önindukció!) ki kell vonni az eredeti meghajtójele,
    - amihez viszont vagy egy megfelelő nagyságű sorbakapcsolt ellenállás kell (ami lerontja a teljesítmény hatásfokot), vagy pedig a hangszórók tipikus ún. feszültség-generátoros meghajtása helyett ún. áramgenerátoros meghajtást kell használunk.
    Utóbbihoz természetesen érteni kell azt, hogy hogyan lehet áttervezni egy végfokozatot úgy, hogy áramgenerátorként működjön a kimenete.
    Na most az elektronikai részletek mellőzésével elmondanám a következőket:
    Kipróbáltam minden eszembe jutott módszert (itt nem taglaltakat is), többnyire nagyon érdekes eredményekkel. AMIKOR MÁR MŰKÖDÖTT az elv, akkor jöttek az igazi csodák. Egy potméterrel folyamatosan tudtam állítani a mozgási visszacsatolás mértékét, és közben megfigyelni azt, hogy hogyan változik meg a hangszóróból szóló zene. Az állás egyik végén volt a közönséges hangzás, amit leginkább "Sokol-rádió hangzásnak" lehet nevezni, a másik végén pedig begerjedt a rendszer, azonban a két határérték között lehetett fokozatosan közeledni a pontos kompenzációnak megfelelő ponthoz, és közben a hang valami varázslatos jelleggel kitisztult: olyan volt, mintha már nem a Sokol rádió szólna, hanem tényleg az orrom előtt szólna az igazi zenekar!
    A következő években meg is jelentek olyan csúcs Hi-Fi AKTÍV HANGSZÓRÓK, amelyek felhasználták ezt az elvet, és persze megjelentek az olyanok is, ahol mozgási visszacsatolás NUKU, csupán a hangdobozba tették a végerősítőt - oszt' jónapot, és megetették a zembereket, hogy valami jót vettek. (Felültették őket a divathullámra, az igazi érték mellőzésével.)
    A végerősítőkbe önmagukban azért NEM építik be ezt a visszacsatolási lehetőséget, mert értő módon össze kellene hangolni a hangszóróval, márpedig az változó, hogy mikor milyen hangszórót is tesznek rá, RÁADÁSUL a többutas hangfalak szűrőváltói MEGZAVARJÁK a visszacsatolás helyes működést. Maradnak tehát a méregdrága aktív hangfalak, és a legmodernebb AKTÍV FEJHALLGATÓK, felhasználási terepnek.

    Nade visszatérve arra, hogy mit is figyeltem meg:
    Ahogy közeledtem a helyes kompenzációhoz, vajon hogyan kezdett el viselkedni a hangszóró membránja? Én a magam részéről KI NEM TALÁLTAM VOLNA! Ha nem szólt zene és a kezemmel megnyomtam a membránt, az szokatlanul nagy erővel ELLENÁLLT neki. A mozgási visszacsatolás észlelte, hogy ez egy olyan mozgása a membránnak, ami NEM felel meg az eredeti bemeneti jelnek, ezért aztán olyan áramot adott rá a hangszóró tekercsére, ami GÁTOLTA ezt mozgást. De gátolni is többféle képpen lehet. Itt az történt, hogy nem mintha a membrán felfüggesztési rugóállandója nőtt volna meg, hanem MINTHA A TÖMEGE!!! Az ujjammal lassacskán mozgásba tudtam hozni a membránt, ami a lendkerekes kisautókhoz hasonlóan még azután is haladt tovább egy darabig, hogy már nem toltam, vagyis voltaképpen az történt, hogy az elektromechanikai rendszer rezonanciafrekvenciáit tolta sokkalta lejjebb. Sokféle érdekes kísérletet el lehetett végezni, pl. egy ilyen hangszórómembránra rádobott pingponglabda szinte veszteség nélkül pattant vissza! Akármilyen kísérletet végeztem, abból mind az jött ki, hogy "a membrán tömege drámaian megnőtt" - holott a membránnal pont nem csináltam semmit. Ekkor jutott eszembe Einstein E=mc2 egyenlete, és hirtelen ráeszméltem arra, hogy eszerint alighanem HELYTELEN az, ahogyan a nyugalmi tömegről gondolkodunk (valami passzív, semmittevő, "tehetetlen" dolog), mert a jelek arra utalnak, hogy egy DINAMIKAI JELENSÉGRŐL van szó. Ahol tehetetlen tömeg van, ott belül rendkívül intenzív kölcsönhatások, és a mozgási visszacsatoláshoz hasonló dolgok vannak. Később az egyetemen, amikor szilárdtestfizikából elkezdték taglalni az elektronok effektív, meg virtuális tömegét, már nem is volt min meglepődnöm.
    De bezzeg az én egykori kísérleteim még tartogattak meglepetéseket: utána számolva a dolgoknak, úgy találtam, hogy ha feszültséggenerátoros módban állítom elő a mozgási visszacsatolást, az valójában annyit tesz, hogy KOMPENZÁLJA A HANGSZÓRÓ TEKERCSÉNEK AZ OHMOS ELLENÁLLÁSÁT! Ha a tekercs ellenállása nulla volna (lásd szupravezetés!), akkor egy nulla kimenő dinamikus ellenállású végerősítővel meghajtva is elérhetnénk a mozgási visszacsatolási hatást! Hogy egy hangszóró mennyire közelíti meg az ilyen értelemben vett ideális hangszóró esetét, azt úgy ellenőrizhetjük, hogy megnézzük, milyen a membrán mozgása akkor, ha a tekercsvégeit RÖVIDRE ZÁRJUK. Ehhez a kísérlethez tehát nincs szükség semmiféle erősítőre, csak egy viszonylag nagydarab és jó hatásfokú hangszóróra!
    Továbbá: ha a tekercs ellenállását nem is lehet csökkenteni (amatőr viszonyok között nem használunk szupravezető tekercseket), ámde viszont lehet ERŐSEBB ÁLLANDÓMÁGNESEKET (többnyire ritkaföldfém alapúakat), és annak is hasonló lesz a hatása! Etéren a mai hangszórók 2-3-szor is jobbak, mint voltak a pár évtizeddel ezelőttiek (főleg amiket fejhallgatókban használnak).
    De még mindig nincs vége! Hamarosan rájöttem, hogy de hiszen az analóg magnetofon készülékek meghajtó villanymotorját is mozgási visszacsatolással hajtják meg! E motoroknak ugyanis változó tápfeszültség és változó terhelés mellett is pontosan meg kellett tartaniuk a névleges forgási sebességüket! A mozgási visszacsatolás azt figyelte, hogy milyen sebességgel forog a villanymotor, és bármilyen irányú eltérést észlelt, azonnal beavatkozott.

    Ezt az egészet azért írtam le, hogy akár csak egyetlen témakörrel kapcsolatban is hányféle elméleti problémát érinthetnek és segíthetnek megérteni egyszerű "háztáji" elektronika kísérletek a relativitáselmélettől kezdve (a tehetetlen tömeg igazi természete) a kvantumfizikáig (nulla ellenállású szupravezetők). A kísérletezés és az elméletek intim kapcsolata megtermékenyítik egymást, és segítik a mi működésünket is a helyes mederben haladni.


  • Gravitoni
    #366
    Végsősoron legalább egy dologban van némi hasonlóság a két "Sötét" jelenség között. Mégpedig hogy egyik sem igazán magyarázható a jelenlegi "részecskékkel" és "erőkkel", ilyenformán nagyon is elképzelhető, hogy mégiscsak valahogy egy "kategóriában" vannak. Pl. ahogy én hívom : közös altérrács összeg szinten.
  • defiant9
    #365
    A valóság ami kifog az elméletén, azt már a legelején megkapta hogy írja le pl. az ütköző protonokon a keletkező részecskék görbéinek kialakulását. Mellébeszélés, sunnyogás, túlméretes irreleváns gif a válasz, addig el sem jutott hogy van quark glüon plazma, részecskeeső, leírása szerint foton fog keletkezni, ami nem felel meg a megfigyeléseknek, ergó cáfolta is az elméletét Ennél tovább nem fog jutni, csak mantrázni fog, a szakirodalom szerint magára kell hagyni:)
  • DcsabaS
    #364
    NE SZABOTÁLJ!
    #356-es üzenetemben ismét figyelmeztettelek, hogy a SÖTÉT ANYAG, és a SÖTÉT ENERGIA státusza, megértettségi szintje NAGYON különböző. Te pedig minduntalan egyenlőségjelet próbálsz tenni közéjük, mintha a világon SEMMIT sem értettél volna meg azokból a dolgokból, amiket e helyen TÖBB TUCAT ÜZENETBEN részleteztem. (Ha tényleg úgy áll a helyzet, hogy nem értettél meg belőle semmit, akkor game over, menthetetlen vagy, mert az értelmes középiskolások szintjén vezettem le mindent.).

    Azt is elmagyaráztam már többször, hogy az "elméleted" NEM valamilyen absztrakt bizonyítást igényel, hanem VALAMIT, AMI A FIZIKAI VALÓSÁGBAN ELLENŐRIZHETŐ, ugyanis amúgy végtelenül sok olyan axiómarendszer generálható (akár automatikusan is), amelyek önmagukban vannak olyan jók, mint amennyire csak egy axiómarendszer tud lenni, csak éppen a világon semmire sem használhatók, mert hogy nem igazak a fizikai valóságra!

    Az olyan (méltán) híres matematikusok mint pl. Gauss a VALÓSÁGBÓL vették a megoldandó problémáikat, és ezért ugyanott ellenőrizni is lehetett azokat, hogy mennyire értelmes és hasznos a kapott eredmény, és egyáltalán az egész elmélet.
    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.12. 22:10:53
  • Gravitoni
    #363
    Ez talán segít bennünket közelebb vinni , egy szép napon bizonyos dolgok, mint pl. a Sötét Energia és a Sötét Anyag pontos megértéséhez.Végsősoron rendelkezünk egy konkrét altér-rács szerkezeti felírással, és a bizonyításhoz szükséges első absztrakt ábrázolással. Rendelkezünk egy alapelvvel, mely annyit mond, hogy csak egy dimenzió létezik,és ennek öntalálkozási pontjai "kitüntetett" altér-rács konfigurációs pontokon kitüntetett jelenségeket hoz létre a "fizikában". Rendelkezünk hozzá egy vázlati , elsődleges próbálkozásként bedobott kísérleti algebrával, amelyet többszörösen negált törteknek hívunk és leírható -1.-1.-1.-1 formációban pl. és valójában egy dinamikus differenciáltopológiáról beszélünk egyszerű mátrix algebra , csoport-váltással, ahol az elválasztójelek (pontok) különböző operatív csoportba tehetik a rákövetkező törtet.

    Paradox kérdések:

    a csomó fogalma létezhet-e páros számú dimenzión, és miért nem?

    a csomó fogalma létezhet-e 4 dimenzión és afelett és miért nem?

    a csomó fogalma létezhet-e az 1 dimenzión és miért igen?
  • DcsabaS
    #362
    Na ez most semmiben sem vitt előre minket. Ugyanis az SEMMIT sem számít, hogy bizonyos névvel ellátott, de amúgy talán nem is létező dolgokra ellenőrizhetetlen elméleteket találunk ki. (A tudományt pontosan az különbözteti meg a merő fantáziálástól, hogy csak akkor fantáziál, amikor MUSZÁJ, és csak annyira, amennyire MUSZÁJ. Ennek jegyében NEM jövünk elő olyan látszólag BÁRMIT és MINDENT magyarázó elméletekkel sem, hogy "Nincs a világon semmi törvény, csak az, hogy van egy mindenható "KRPÓBNGFX", aki/ami folyton úgy intézi, hogy nekünk úgy tűnjön.")
  • Gravitoni
    #361




    Annyit azért tudunk, hogy vannak bizonyos bizarr helyek, ahol a kint és a bent fogalma egy és ugyanaz... mint pl. a 4-tér..

    Nos ha a Sötét Energia egy "erő" amely húzza szét a teret , akkor úgy is el lehet képzelni, mint a jövő amely húzza maga fele a múltat.. mivel mint tudjuk az "idő" egyenlő "távolság", a téridőben , nemde? Ebben a kontextusban tehát mindegy hogy a gömb "széle" felé igyekvő anyag "tágul" vagy a gömb "belseje" felé "igyekvő" "anyag" "zsugorodik" , tehát végülis valóban úgy van, ahogy sejtik,

    https://www.livescience.com/black-holes-may-not-exist.html

    Igen a Sötét Energia úgymond ugyanabba az irányba van , mint a Fekete Lyuk, a jövő irányába, viszont ellentétben a Sötét Anyaggal , a Sötét Energia egyszerre három tengelyen is húzza a valóságot szét , míg a Sötét Anyag az csak egy tengelyen húzza a teret a jövő irányába.

    Frederic Brown:

    VÉGE

    Jones professzor évekig foglalkozott időelmélettel.
    -- Kulcsegyenletet találtam -- egyszer így szólt lányának. -- Idő egyenlő mező. Gépet csináltam. Íme. Időmezőknek manipulálásához használható. Gépemmel fordíthatjuk előre és hátra, jövőbe és múltba.

    Beszélt. Közben gombot nyomott és folytatta: -- Indul. Most visszafelé megyünk. Időmezőnk

    MEGFORDUL

    Időmezőnk. Megyünk visszafelé most. Indul. -- folytatta és nyomott gombot közben. Beszélt.

    -- Múltba és jövőbe, hátra és előre fordíthatjuk gépemmel. Használható manipulálásához időmezőknek. Íme. Csináltam gépet. Mező egyenlő idő. -- Lányának szólt így egyszer: -- Találtam kulcsegyenletet.

    Időelmélettel foglalkozott évekig professzor Jones.

    VÉGE
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.12. 09:13:15