Sokkal fiatalabb lehet az Univerzum

"Már ez elején is linket kellett volna adnod."
DEHOGY IS!!! A feladat része volt alkalmas videók keresése!

"nem kell CGI ahhoz hogy messzebbre szálljon a por és ne kavarogjon, ha megdöntöd a felületet és légkör nélkül valami pneumatikus rúddal lököd meg port majd a felület vizuális vízszintezése(illúzió keltés) után ráraksz egy szkafanderes bakancsot akkor olyan mintha az űrhajós rúgott volna bele"
Hülyeségek kitalálása NEM volt feladat! EGYES rúgási eseményeket, elszigetelt történéseket talán lehetne hamisítani így-vagy-úgy, CSAKHOGY a holdpor mozgását NAGYON SOK videó részleten láthatjuk az űrhajósok, a különféle eszközök, és a holdjármű MOZGÁSÁVAL EGYÜTT, ráadásul úgy, hogy a holdporra általában egyáltalán nem is figyeltek oda, mint írtam még a hosszasan vitatkozó felek sem!

"LEJTŐS CSALÁST":
Ha egy lejtő változtatná meg a por mozgását, akkor az NEM lehetne szimmetrikus azokban a pillanatokban, amikor az űrhajós nem lép vagy rúg, hanem éppen TOPPANT / UGRIK. Márpedig nagyon sok ilyen kevert mozgást látunk, mert hogy az űrhajósok szemlátomást kísérleteztek azzal, hogy milyen technikával tudnának a legkönnyebben közlekedni!

"GURULÓ PORSZEMEK":
Mi ez a hülyeség?!? Már az elején leírtam, hogy elektrosztatikus feltöltődésre erősen hajlamos, nagyon finomszemcsés porról van szó, amelyben természetesen helyenként akadtak kövek (kavicsok) is. Egy ultra nagy felbontású kamerával közelről (makrózva) dolgozva esetleg felbukkanhattak volna nem várt érdekességek is (habár guruló porszemek azok tutira NEM), de ami biztosan felbukkant így is, az a következő dolog: a felrúgott porból alapvetően NEM VÁLT SZÉT a por úgy, hogy a kavicsok hamarabb lepottyantak volna, a finom por meg hosszan kavargott volna (mint a Földön szokta), hanem az egész anyag parabola pályán mozogva legkésőbb pár másodpercen belül visszahullott a talajra. A kavargás hiánya és a szemcsemérettől független haladási sebesség természetesen a légkör hiányára megy vissza. A lecsökkent g-re az egymáshoz viszonyított mozgási sebességek és az időtartamok megváltozott arányaiból lehet következtetni.

"HOGY MI A KÖNNYEBB?":
Erről is írtam már! Mutass EGYETLENEGY(!!!) hollywoodi szuperprodukciót, amelyben helyesen mutatják be a jelenséget, vagy EGYETLENEGY NASA animációs videót, és akkor tárgyalhatunk! (Bár 1969-ben a CGI lehetőségek úgy 5-6 nagyságrenddel voltak rosszabbak, a korabeli szuperszámítógépeket alapul véve).

"GYORSAN ERESZKEDŐ TEHERLIFT":
Ha egyenletes sebességgel esik a lift, akkor csak a normális g-t kapod. Ha szabadon esik a lift, akkor majdnem nullát, miközben egy 60 másodpercig tartó videónál ilyenkor a lift megtenne: 0.5 x 10 x 60^2 = 18000 métert (18 kilómétert).
Persze ha egy trükkös szabályozó rendszerrel előállítod, hogy a liftben észlelhető g csak a normál érték 1/6 része legyen, akkor elég kompenzálni az 5/6 részét, és így valójában "csak" *(5/6)x18000= 15000 métert kell megtennie a liftnek. Igaz, a 60 másodperc alatt a végsebessége elérné a 600 m/s-ot (= 2160 km/h), illetve sikeres g/6 szimulációnál csak: 500 m/s-ot (1800 km/h). Nem véletlen az, hogy a VALÓDI zero-g kísérleteket nem liftekben, hanem nagy magasságokból induló ZUHANÓ REPÜLŐKÉPEKBEN hajtották végre (és hajtják végre a mai napig is, leszámítva az űrállomást).
Megjegyzés: az emberiség egyelőre "vért pisil", hogy akár csak 1 (egy) kilóméternél magasabb valamit is építsen, nem hogy 15-18 km magas lifteket. Egy rakéta/űrhajó program nagyon sokszorosan könnyebb feladat!

"De az alább linkelt videóknál azért akadnak sokkal jobb minőségűek is"
Már ez elején is linket kellett volna adnod.
Ahogy mondtam szvsz. nem kell CGI ahhoz hogy messzebbre szálljon a por és ne kavarogjon, ha megdöntöd a felületet és légkör nélkül valami pneumatikus rúddal lököd meg port majd a felület vizuális vízszintezése(illúzió keltés) után ráraksz egy szkafanderes bakancsot akkor olyan mintha az űrhajós rúgott volna bele. A lejtős felületes csalás olyan nagy felbontáson ütközne ki ahol látszódna hogy maguktól is gurulnak egyik irányba a porszemek, ezek a felvételek nagyon messze vannak ettől. Az meg hogy mi a könnyebb erősen véleményes, ha választanom kell hogy végigtolok egy komplett holdprogramot vagy egy stúdióba tolom a pénzmagot akkor a megmaradó zsetonon simán tudom a Bahamákon rugdosni a fehér homokot 😊 Ennyi pénzből simán kijött volna még az is hogy gyorsan ereszkedő teherliftben veszik fel a por mozgási fázisait, ott pedig adott keretek közt G effektív értéke leszabályozható akár 0-ig is.

A porszemek természetesen EGYETLEN videón sem látszanak, minthogy fekete/fehér NTSC TV felvételekről van szó, névlegesen olyan 640x480 pixeles felbontással és kb. 30 fps képkocka sebességgel, miközben a tényleges (sávszélesség határolt) felbontás 320x240 alatt maradt még a legjobb minőségű eseteknél is. (Csak évtizedek múlva ért el az analóg TV közvetítési technika az elméleti felbontás közelébe.)

De az alább linkelt videóknál azért akadnak sokkal jobb minőségűek is, főleg olyan szempontból, hogy szerencsésebb geometriában, tisztán látva a folyamat elejét és végét is, stb., csak most nincs kedvem keresgélni. Nagyon jó videók vannak arraól is, hogy a holdjármű kerekei hogyan mozgatják meg a port. Szóval bőven LEHETETT sebességeket és gyorsulásokat számolni, egészen jól kijött (emlékszem rá), hogy a holdbéli nehézségi gyorsulás határozottan 1/6 környékére jött ki, tehát NEM 1/5 és NEM 1/7 környékére. Minthogy a képkockák átlag 33 ms-onként követik egymást, ez azt jelenti, hogy az előbbi minimális pontosság eléréséhez olyan "rúgásokat" kellett keresni, amikor a por legkevesebb 6x33ms= .0.2 másdopercig repült, de anno találtam másodperc körülieket is.
Azt egyébként NEM értem, hogy a NASA miért nem veszi a fáradságot ahhoz, hogy a youtube-on NE a gyenge minőségű kópiák legyenek a sztárok (aláfestve hülyébbnél hülyébb zenékkel, és elcsúnyítva mindenféle logókkal, stb.), dehát nem az én döntésem. (Amúgy a magyar cégek sem viselkednek másképp. Pl. egy időben - amíg létezett a műsor - a Delta gyakran járt nálunk, a kollégák kaptak is hivatalos másolatokat a riportokról, ámde rosszabb felbontásúakat, mint amit a TV-ből tudtam rögzíteni...)
De nehogy azt hidd, hogy ez csupán a magyaros nemzeti karakter, mert képzeld csak, 2011 úta van saját youtube csatornám, és egy időben még úgy volt, hogy aki megkapta a 2. "copyright strike"-ot egy éven belül, annak törölték a csatornáját. És hát én az első ilyen copyright strike-omat a Skót Királyi Televíziótól kaptam (nem vicc), mert észrevették, hogy az a rekonstruált és helyrepofozott videó, amit feltettem Kylie Minogue-nak az 1996-os nagysikerű Glasgow-i koncertjéről, azt voltaképpen ők csinálták. CSAKHOGY: hiába voltak kint a koncerten (több kamerával), és rögzítették is az egészet, később mégsem adták le a TV-ben, sohasem, egyszer sem, csupán 2-3 részletet belőle, meg az interjúkat. Ezt onnan tudom, hogy skót emberek SZÁZAI áramlottak a csatornámra azon örvendezni, hogy hű, erre már ÉVTIZEDEK ÓTA vártak hogy felbukkanjon valahol, mert ott voltak a koncerten, és látták a kamerákat - de a TV-ben mégsem jelent meg.
Na szóval, a felvétel-töredékekhez én úgy jutottam, hogy valami modernizációba kezdtek a skótok, és kidobtak csomó régi cuccot, így azokat a Digital Beta Max kazettákat is, amelyekre a kamerák dolgoztak! Egy jószándékú skót hazafi meg visszatermelte a szemétből. Ő nem sokat értett a videókhoz, így csak annyit tudott tenni, hogy egy-az-egyben felnyomta a youtube-ra, amiket talált. Ehhez azt kell tudni, hogy ezek a kamerak MPEG-2 formátumban dolgoztak, ami lehetővé teszi több hangcsatornát, és hogy a kép és a hang jelentősen elcsúszhasson egymáshoz képest, mert majd a lejátszó eszköznek kell ezt helyretennie. Hasonló problémák voltak a hang jelszintjével és frekvenciamenetével is. Ezért a felvételek konkrétan élvezhetetlenek voltak, de én ezeket a problémákat mind tudtam korrigálni, és összeraktam az egész koncert anyagát, amit feltettem, és ezután persze gyorsan az egyik legnépszerűbb videómmá vált. És ekkor tűnt fel a skót TV, mert a kamerákról észrevették, hogy "de hiszen ez az ő eredeti anyaguk", és ahelyett, hogy értelmes tisztességes tárgyalásba kezdtek volna, arra játszottak hogy ZÁRJÁK BE a youtube csatornámat. Nekem pedig már akkor is fenn volt már vagy kétszáz videóm, olyanok, amelyekbe kimondottan sok és minőségi munkát öltem, úgyhogy nagyon megharagudtam a skótokra, amiért tényleg ilyen mérhetetlenül SKÓT módjára viselkedtek.
Bő egy évvel később, amikor törölték a copyright strike-omat, kaptam egy másikat. Nem fogod kitalálni, hogy kiktől! Hát a Magyar Médiaszolgáltató és Támogató izétől (MTV és csatolt részei), mert merészeltem helyrepofozni egy régi, a rendszerváltás előtti időkből származó Bergendy koncert felvételt (Tabán). Akkor kapott a magyar médiaszolgáltató vagy 500 millió extra forintot, hogy szolgáltassák a médiát (gondolom), ezért rápillantottam a csatornájukra, hogy na vajon mit szolgáltatnak és hogyan. Azt hittem berosálok azon, amit láttam. Nem is csak az értéktelen dolgokon, hanem hogy összesen 5 milliós nézettséget hoztak össze a több milliárd forintnyi pénzből, meg az archívúmokból amikre rátették a kezüket, ki tudja hány munkatárssal. Az én AMATŐR youtube csatornám NULLA pénzből működött (és működik), és volt akkortájt bő 3 milliós nézettsége.
Mindezeket azért meséltem el ilyen részletesen, hogy FELBOSSZANTSALAK (ugyi milyen gonosz vagyok?), mert megfigyelésem szerint főbb vonalakban a NASA is ilyen degenerált. Nem értik meg, hogy mi volna a jelentősége annak, hogy minőségi anyagokat tegyenek közkinccsé, és lehetőleg addig, amig nem semmisül meg a saját archívumuk (ami részben egyébként már egyszer bekövetkezett).

Visszatérve az alapproblémára: CGI-vel persze ELMÉLETILEG bármit meg lehetne csinálni, de ahogyan már írtam:
- Először is mutassanak nekem egy ilyen szempontból jól elkészített videót, akár a leges-leges-leges legújabb filmbből - aztán tárgyalhatunk.
- 1969-ben (de még évtizedekkel később sem) ilyesmire lehetőség NEM VOLT. A tényleges holdutazás messze könnyebben kivitelezhető volt, mint egy hitelesnek tűnő hamisítás! :-)))

Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.01. 21:46:32

Ezt a 6-ot a videókból sem tudod kiszámolni, mert egy alacsony felbontású zajos felvétel amin még tükröződések is vannak. Az UFO konteo felvételek tipikus kelléke is az alacsony képminőség. Simán bele lehet magyarázni a fenti felvételbe még azt is hogy a szél fújja a port, és idétlen mozgásuk van az űrhajósoknak mert csak utólag montázsoltak össze 2 stúdió felvételt(ami a kontrasztos szkafander körvonal miatt egyébként analóg technikával sem akkora ördöngösség nem kell greenbox). Nem ismerem teljes körűen ezen videókat, de nem hiszem hogy van olyan ahol a porszemek kivehetőek lennének. Az érdekesebb kérdés hogy HD kamerát hogyan lehetne átverni. Első körben azt mondom hogy légritka tér, döntött talaj már elég hozzá, nem kell CGI. Vaspor, mágneses tér, ventilátor, légsűrűség, időmanipuláció, egymásra montázsozás a további eszközök. Konteó-snak ezek a régi felvételek nem perdöntő bizonyítékok.

Nem tudom, azt hiszem én alapvetően türelmes típus vagyok. Már hét évesen is képes voltam heteket áldozni egy adott probléma tisztázására (amúgy érdekes történet). Aztán mivel sikerrel zárult, így megmaradt a türelmem. :-)
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.01. 19:43:25

Ezt így most jól látom! :-)

Kifinomult kísérletekkel és számításokkal csak megfelelően intelligens embereknek lehet bármit is bizonyítani, vagy cáfolni.

Adott esetben ha légritka teret lehet is csinálni a Földön, még kimondottan nagy térfogatokban is, és akár még az űrhajósokat is csüngetheted kiretusált gumiköteleken, vagy rugókon, de érdekes módon a mozgásoknál a videó lelassításával nem lehet hitelesen azt a látszatot kelteni, hogy a gravitációs gyorsulás az 1/6 részére esett. Mert ahhoz ugyan, hogy pl. egy kődarab feldobásánál és visszaesésénél 6-szor kisebbnek tűnjön a sebesség és a gyorsulás is, ugyan megfelelő lenne a 6-szoros lassítás (persze 6-szoros sebességű kamera is kellene hozzá), de hogy közben az űrhajósok mozgása a lassítás után mégis normálisnak tűnjön, ahhoz meg azt kellene elérni, hogy a gyorskamera felvétel készítésekor az űrhajósok 6-szor gyorsabban mozogjanak, bármit is csináljanak (akár pl. ha integetnek, vagy egy kalapáccsal ütnek, stb). (Megnézném én azt az embert, amelyik 6-szor gyorsabban üt, mint én, még ha Bruce Lee is a neve. Ugyanis a 6-szor nagyobb sebesség 36-szoros kinetikus energiát, vagyis azonos testméret mellett "36-szor edzettebb izomzatot" feltételezne... (Ekkora különbségnek még a huszada sem fordul elő edzett emberek között.)

Na, hát én ilyen alapos számításokra nem lettem volna képes 😊
Tetszett a feladvány, meg amúgy a hozzaszolasaid is alaposak, könnyen érthetők (már akinek 😄) és jók a hasonlatok.

Hogy van neked ehhez türelmed?

Egyrészt a konteósoknak nincs meg a tudása, hogy értelmezze a porhullást, másrészt a konteót cáfolók felhozzák ezt, de mivel a konteós nem érti, figyelmen kívül hagyja, és elkönyveli, hogy a másik egy gondolkodásra képtelen birka, akit megvezettek.

Mért kellene? 😊)

de legyen, erre cserélem, ha már melóztál vele 😊
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.10.01. 12:40:35

Ezt kellene látni? 😊


Utoljára szerkesztette: quatlander, 2019.10.01. 12:30:46

Egy konteo-s számára ez sovány cáfolat, azt mondja hogy légritka térben volt a stúdió, a felvételeken meg lassítva látjuk a port, ami eleve finom vasreszelék volt, ráadásul EM térben van az egész 😊

Az űrhajósokat még csak-csak fel tudták volna függeszteni valamilyen nagyon hosszú és fekete gumival vagy rugóval, de hogyan tudták volna megtenni ezt a porral? :-)))
Sajnos egyébként úgy néz ki, hogy valójában nem készültek fel eszközökkel jóelőre arra, hogy készítsenek profi holdpor-mozgatásos méréseket és videókat, ezért amiket látunk, azok többnyire vagy olyan holdpor-mozgatások, amelyek teljesen akaratlanul történtek meg (és ezért a sebesség függőleges komponense olyan kicsi, hogy a por kb. csak tized másodpercekig repül, majdnem vízszintesen a felület felett, vagy csak amolyan játszadozások, mint az általad linkelt videón is Aldrin által.

Mindenesetre ezen tapasztalatok után felvetődik a kérdés, hogy pl. a Marson végeztek-e valamilyen hasonló marspor-megpöcköléses kísérleteket, és készült-e róla videó? A hatás persze kisebb, de azért jól láthatónak és mérhetőnek kellene lennie...

Az is érdekes volna, ha a Holdon állnánk neki kissé alaposabb játszadozásra (kínaiak? japánok?) a kicsiny gravitációval (ami a megbeszéltek szerint nehezebben hamisítható, mint a nulla gravitáció), a vákuummmal (amit kicsiben persze ismerünk a Földön is, de a Holdon egy tollpihe szerű dolgot is ki lehetne lőni puskagolyó-szerűen, aminek komoly okító hatása lehetne), és a porral (a finomságával, az elektrosztatikus tulajdonságaival, az optikai tulajdonságaival - amíg a felszín felett száll), de még azzal is, hogy ha valahová beledurrantanak a porba, az hogyan fog szétterülni. Az ilyen kísérletek azért fontosak, mert a nem szakember emberek szinte csak ilyesmiket tudnak megérteni, ugyanakkor áttételeken keresztül az űrkutatási pénzek megszavazása rajtuk is múlik. (A hidegháború idején könnyebb volt pénzt szerezni, mert csak a katonákat kellett meggyőzni.)

"Visszatérve a kérdés apropójára: amint megpillantottam az első ilyen holdporban csoszogó űrhajós videót, egyből ledöbbentett, hogy ennek a jelenségnek a könnyű megfigyelhetőségét és iszonyat nehéz hamisíthatóságát hogyhogy nem vették észre a vitatkozó felek?!?"

Egyszerű: fingjuk nincs arról mennyire finom a holdpor, fél-, negyed milliméteres sóderként tekintenek rá, ha ilyen felvételt látnak. (Az űrhajósok furcsa mozgásán sem akadnak ki... há' fel vannak függesztve valamiféle nagyon rugalmas damillal a stúdióplafonra <#circling> )

Mondjuk több videón a véletlenszerűen fel-felrúgott por túl kis távolságra megy és nagyjából egyben marad ahhoz, hogy a finomsága kiütközzön. Jobbak azok a videók ahol szándékosan nagyobbat rúgnak pl. mint itt Aldrin, miután kiment a képből jobbra:
Youtube video
Utoljára szerkesztette: veszettróka, 2019.10.01. 02:58:03

Ha a Földön belerúgunk egy porkupacba, akkor az hosszú percegig is szállingózhat a levegőben. Akár egy szobában is: Az istennek sem akar leüllepedni, különösen ha olyan finom, mint mondjuk a korom. De bezzeg a Holdon ilyen nincs. Nics a gáz termodinamikai hatása, ezért a legkisebb porszemcsék is ballisztikus pályán közlekednek, és MÁSDOPERCEK ALATT határozottan véget ér minden. Nincs határozatlan idejű porszállingózás.
Tehát akkor nézzük, hogy mi az, ami van. Vízszintesen csak annyi a különbség, hogy nincs meg a légkör fékező hatása, de ez nem fog feltűnni, hacsak nem ütünk el egy tollaslabdát, mert akkor igen. (Az erősen megütött tollaslabda éppúgy elszáguldana, mint a golflabda.)

FÜGGŐLEGESEN a gravitáció csupán 1/6-os, ezért ha mondjuk 1 m/s sebességgel rúgjuk felfelé a port, és 2 m/s sebességgel vízszintesen előre (sétálás, ugrabugrálás vagy csoszogás közben), akkor az nem csupán 0.1 másodpercig fog felfelé emelkedni mint a Földön, hanem 0.6 másodpercig (t=v/(g/6) = 6v/g), majd pedig ugyanennyi időbe kerül neki vissza is pottyanni, ami összesen 1.2 másodperc, de aztán kész, vége, a por tovább már nem szállingózik!
Ezalatt az 1.2 másodperc alatt a por vízszintes sebessége végig állandó maradt (2 m/s), ezért előre megtesz összesen 1.2 x 2 = 2.4 m távolságot. Szóval ha az űrhajósok ilyen viszonylag nagyokat rúgdalnak a holdporba, az akkor is visszahullik egy nagyon korlátos idő, esetünkben pár másodperc alatt. A rúgás nagyságától függően fél métertől néhány méterig terjed az a tartomány, ameddig a por elszáll, de egyáltalán nem gomolyogva, hanem meglehetősen pontos parabola pályán.
Ha valaki akarja, megnézheti az Apolló űrhajók videóiról, hogy milyen gyorsan mozogtak az űrhajósok, ezért akaratlanul is mekkora sebességgel rúgták meg vízszintesen. A por visszahullásából pedig megkaphatjuk a sebesség függőlege komponensét, és ebből kiadódik, hogy a pornak milyen messzire kell eljutnia, amit összehasonlíthatunk azzal, hogy a videók szerint milyen messze jutott el a megrugott Holdpor. Én végeztem ilyen számolgatásokat, amelyekből az jött ki, hogy a holdpor messze intelligensebb, mint akár a mai hollywoodi animátorok, de legalábbis a fizikát az sokkal jobban tudja :-))).
A számítógépes animációk tudományos pontossága még manapság sincs a hamisításhoz szükséges szinten, nemhogy a hatvanas években. De eleve nem is gondoltak volna ilyen dolgokra, mint ahogy még manapság sem gondolnak!
Ha pedig az a kérdés, hogy hogyan lehetne az 1/6-os g-t szimuláni valahol a Földön, hát az is rendkívül húzós. Az űrhajósok a g-mentes mozgásokat VÍZ ALATT gyakorolták, de ott ugyebár olyan hatalmas a közegellenállás, hogy nem jó egy ilyen hamisításhoz. Vettek részt olyan szimulációkban is, amikor egy repülőgép nagy magasságból SZABADESÉSSEL pottyant, de az ugye szintén NEM 1/6-os g-t ad, hanem 0 körülit! Végül pedig gyakoroltak speciális centrifugákban is, de azok meg csak arra jók, hogy a többszörös g-s terheléseket vizsgálják, azzal a módszerrel NEM lehet a földi g-t az 1/6 részére kompenzálni! (De ha valakinek van hamisításhoz használható ötlete, hát elő vele!)
Visszatérve a kérdés apropójára: amint megpillantottam az első ilyen holdporban csoszogó űrhajós videót, egyből ledöbbentett, hogy ennek a jelenségnek a könnyű megfigyelhetőségét és iszonyat nehéz hamisíthatóságát hogyhogy nem vették észre a vitatkozó felek?!?...
Már nem tudom melyik volt az egykori videó, de itt megfigye;lhető a holdpor viselkedése többféle mozgásnál: http://www.youtube.com/watch?v=bVNTNeNMH8Q

Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.01. 01:45:41

Akkor talán az lesz a megoldás, hogy mivel a Holdon csak 6od akkora a gravitáció, mint a Földön, ezért 6x lassabban érnének földet, illetve holdat a zuhanó dolgok, de mivel légkör hiányában a légellenállás nem lassitja őket ezért azok ennél lényegesen gyorsabban érik el a felszínt. A videókon látható viselkedését a pornak pedig abban az időben semmilyen anyaggal, közegben vagy egyéb módszerrel képtelenek lettek volna hamisítani.

Eddig jó! :-)))

Sajnos most buszon vagyok és a mobilnet nem éppen kedvez a video elemzesnek 😊 szamitasokhoz meg kevés vagyok, de arra tippelek, hogy a por nem gomolyog és nem terül szét, hanem amerre kapja az erőt arra halad a földinél elnyújtottabb pályán.

Először is, NAGYON ÖRÜLÖK, hogy végre akadt próbálkozó!
És ha egyelőre még nem is pontos a megoldásod, ne izgulj, mert NAGYON JÓ úton jársz azzal, hogy megtetted az első lépést! A többi már szinte gyerekjáték! Nos tehát:
A kulcs valóban az, hogy a Hold felszínén
1,) kisebb a gravitáció (g/6), és
2.) nincs légkör.
Ezek azok a dolgok, amelyek azonnal látható módon megváltoztatják a por viselkedését. Vannak amúgy továbbiak is, pl. a víz teljes hiánya, amiért is a holdpor rendkívül száraz, szigetelő, elektrosztatikus aktivitásra nagyon hajlamos (és éppen ezért igen nehezen letakarítható az űrruháról). De ezt az extra effektust is most felejtsük el, az űrhajósoknak is csak második odafigyelésre tűnt fel. Az a kérdés, hogy milyen módon befolyásolja a felrúgott holdpor viselkedését a kisebb gravitáció (jó lenne,ha számszerűsíteni is tudnád!), és a légkör hiánya!
Ehhez szabad megnézni youtube videókat is, de kérem a jelenség pontosabb leírását és magyarázatát!

Tiszteletem 😊
"Miben és miért más a felrúgott por viselkedése a Holdon?"
Úgy látom erre még nem jött semmilyen megoldás, szóval akkor bepróbálkozok:
Szerintem a kisebb gravitáció és a légkör hiánya miatt, meszirre "spriccel" a felrúgott por.
Erre gondoltál?

Bármi lehet
bármi is..

és egyértelmű a nyomó izé nyomta össze ekkorára 😊)

Nos, ezek szerint láttam a következőket, "VY Canis" feliratból:
- Az Y nyakának az alját
- a space alját :-)
- a C betű alsó harmadát
- és az n betű elejének az alsó harmadát
A jól látom, ez még nem is az eredeti közepén van... Misztikus... (Nem lehet, hogy mégis csak a gravitáció TOLTA el?!? LOL)
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.30. 18:29:52

passz, a szöveg alsó fele maradt meg mert ide icipici gif kell 😊



Itt a teljes kép 😊
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.09.30. 18:07:42

Na így már különbözik! De nálam legalábbis úgy néz ki, minha valami nagyobb ikonnak csupán az alsó fele látszana. (Persze akadnak esetek, amikor az alsó fertály a fontosabb, de hát ki tudja, hogy ez az eset is olyan-e? Inkább csak következtetni tudok arra, hogy az ikonodon talán valami I-CGI szerű szöveg lehetne, mert mondom, csak az alsó felét/harmadát látom.)

Tényleg hasonló? már cserélem is 😊

Mert hasonlóak az ikonok és a nevet nem láttam. (Apropó, mi értelme van ilyen hasonló ikonokat használni?)

Mért nekem írsz erről?

összehúzza, csak több pontba, mert az összehúzódás akkor indul meg ha adott területen a gáz összesűrűsödik (áramlások, akármi miatt) és kialakulnak a csillagok, bolygók..
és mivel a gáz összesűrűsödik, máshol igen ritka lesz, így ott nem alakul kis semmi,
ezért alakulnak ki a gázfelhőkben csillagok, bolygók stb..
Téridő görbület az adott akármi (bolygó, csillag stb) körül alakul ki, mert a gravitációja meggörbíti a teret maga körül, nem mindenhol görbe a tér, és centrifugális, centripetális erőkről hallottál? na ezek kölcsönhatása a gravitációs vonzással, akadályozza meg hogy pl a hold bezuhanjon a földbe 😊
és van igen ahol összeütköznek az univerzum a hatalmas dolgai, de van ahol nem, az hogy a nagy összezuhanás létrejön, az vagy igaz vagy sem..elméletek vannak, de nem tudjuk
és semmilyen nyomó izé nincs, gravitonsugárzás sincs
mutass már egy akármit ahol kimutatták 😊
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.09.30. 13:36:20

Az előbbi üzenetemben már valójában érintettem ezt a kérdést:
HA (ismétlem HA) nem létzezne magfúzió és hasonló nyalánkságok, akkor a kezdetben impulzusmomentum-nélküli gázfelhő tömörödését a HŐMÉRSÉKLETE (a gázrészecskék kinetikis energiája, vagyis sebessége) korlátozná, ugyanis a gázfelhő csak addig lenne képes tömörödni, amíg a molekulák (atomok) sebessége nem haladja meg az aktuálisan érvényes graviticiós szökési sebességet. Ezért a gázfelhő csak ANNAK FÜGGVÉNYÉBEN tudná folytatni a gravitációs kollapszusát, hogy mennyi energiát tud KISUGÁROZNI. Másszóval, a kisugárzási intenzitás fogja kontrollálni a tömörödési sebességet. Ezzel a mechanizmussal tudtak keletkezni a legelső és leghatalmasabb sugárzó források.

De mit változtat az, hogy a hiodrogén magfúziója beindul egy adott hőmérsékleten? Hát azt, hogy annyi energia fog járulékosan felszabadulni a folyamatban (tehát nem a gravitációs kollapszusból), hogy az majd az elektromágneses sugárzás KIFELÉ TOLÓ hatása révén megakadályozza azt, hogy további gázok hullhassanak a csillagba. Másszóval, egy csillag érdemi növekedése csak addig lehetséges, amíg nem indul be a belsejében a magfúzió! Amint ez bekövetkezik, a "tömörödni vágyó" gázoknak másfelé kell tömörödniük. Ez a mechanizmusa annak, hogy egy hatalmas gázfelhőből miért egy NAGY RAKÁS csillag keletkezik, ahelyett, hogy csak egyetlenegy keletkezne középen.

Megjegyzés:
A tiszta hidrogén fúziója MAGASABB HŐMÉRSÉKLETEN indul be, mint egyes más elemeké, amelyeket az első generációs csillagok termelnek (mondjuk SN robbanáskor), ezért az első generációs csillagok nagyobbra tudnak nőni, mint a későbbiek.

Ha vonzó gravitáció van (de nincs) akkor miért nem húzza egy pontba össze?

Ha téridő kunkorodás van (de nincs) akkor miért nem gurul egy pontba össze?

Az eső amikor esik miért nem egy darabban esik?

Egyébként egy pontba esik össze. Később. Először csillag gócok alakulnak ki és csillagok. Ezek mind a galaxis középpontja felé tartanak majd belepotyognak a központi feklukba amelyek már több millió napot benyeltek. Van olyan elliptikus amely 3 ezer milliárd Naptömegű, pl a Virgo A = 3 TSun.

A galaxisok ütköznek és összeolvadnak. Majd a clusterek is rendeződnek fonalakká, falakká, lásd Laniakei például vagy a Nagy Fal (ez nem kínai).

A vége pedig az lesz, hogy egy központi, master BH alakul ki amely besöpri az Univerzum teljes anyagát. Ebből lesz az új Ősrobbanás.

Tehát igen, a gravitonsugárzás egy pontba nyomja össze a gázfelhőket. Később.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2019.09.30. 09:59:04

"Ahha. Szerinted mi különbözteti meg a csillagközi vákuumot a galaxisközi vákuumtól ha választunk egy olyan helyet ahol nem látszik tipikus gázfelhő?"
Provokatív kérdésedre legszívesebben azt válaszolnám, hogy elvileg az emberek agyát sem különbözteti meg sokminden, mindegyikben főleg víz van - igaz, egyeseknél kifejezetten ez a lényegi komponens.
Ha a galaxisokon belüli csillagközi teret nézzük, arrafelé pont a csillagok jelenléte bizonyítja, hogy, legalábbis egykor NAGYOBB KELLETT LEGYEN a gázok sűrűsége, mint azokon a helyeken, ahol nincsenek is galaxisok, legfeljebb csak egy-egy csillag, nagyon ritkásan. Ezért föbb vonalakban az valőszínűsíthető, hogy a látható anyag KÖRÜL/KÖRNYÉKÉN nagyobb a sötét anyag a koncentrációja, mint máshol. Gravitációsan is ugyanez valószínűsíthető.
Hasonlatkén: ha egy ismeretlen ország piacait nézegeted, akkor azokon a környékeken jobb termőföldet feltételezhetsz, ahol a piacon sok terményt látsz, mint azokon a helyeken, ahol szinte semmit. Pedig a földeket nem is láttad. (De ettől függetlenül időnként előfordul az is, hogy van ugyan jó termőföld, csak éppen emberek nincsenek, akik megműveljék. Ezért ilyen alapon csak valószínűsíteni lehet a nem látható termőföldeket.)

"Egy méretes gázfelhő magától melegszik ..."
Ez pedig egy méretes hülyeség a tudomány szerint. Ugyanis utóbbi szerint a felmelegedés vagy azért van, mert mondjuk egy csillag a sugárzásával melegíti (és közben akadályozza a gázfelhő koncentrálódását), vagy pedig a gázfelhő a saját gravitációja miatt koncentrálódni kezd, ami közben a gravitációs potenciális energia előbb kinetikus energiává, majd pedig az ütközéses termalizáció révén hővé alakul, végül pedig, ha nem volt annyi koncentrálódó gáz, hogy kiteljen belőle egy magfúziós igazi csillag, a hő ki fog sugárzódni hőmérsékleti sugárzás formájában, és valahány millió év alatt lehűl a környezet átlagos hőmérsékletére, ami manapság még galazisok belsejében is legtöbb helyen a CMB hőmérsékletét jelenti, ezért a gáz maradéka és a koncentrálódott része is fagyottá és láthatatlanná válik majd (azaz sötét anyaggá).

"Az a gondolatod alighanem téves miszerint egy gázfelhő leginkább SN robbanás maradványa,"
Csakhogy én abszolút NEM ezt állítottam! Az én állításom annak felel meg, hogy egy erősen felhős éjszaka a tanyasi utat csak azokon a helyeken fogod LÁTNI, ahol van valamilyen világítás (pl. közvilágítás). Ahol nincs, ott nem fogod látni, hogy van-e út valahol, és ha igen, akkor hol.
Egy szupernóva robbanás MEG TUDJA VILÁGÍTANI a jelenlévő gázfelhőt (ha van), és energiájával fel tudja melegíteni a korábban fagyott sötét anyagot (ha volt), továbbá valamennyi saját gázkibocsátása is van (ami tény), de mindez SEMMIT sem állít arra nézve, hogy csakis ott lehetnének gázokfelhők, ahol SN robbanás is volt. Pl. a Nap környékén is elég régen volt ilyen robbanás, és mégis, a Nap körül is található gáz, pl. mindjárt a napszélből fakadóan, illetve ezért is, mert a > 10-szeres Plútó távolságból beérkező üstökösök által hordozott fagyott hidrogént is felmelegíti (elpárologtatja) amint beérkezik a Nap közelébe. A hatás teljesen hasonlóan végbemegy a hidrogénnél nehezebb gázokra is, és ezt az üstökösökkel kapcsolatban már legalább kétszer leírtam.
Szóval próbáld meg ABBAN A FORMÁBAN MEGÉRTENI A DOLGOT, ahogyan írom: az Univerzum mai hideg formájában gázokat csak ott lehet látni, ahol van valamilyen ENERGIAFORRÁS IS, amely MELEGÍTI (de ez az energiaforrás többféle dolog is lehet).

Az egykori gázfelhők tényleg lehettek relatíve nagyon nagyok, akár leendő csillagok MILLIÓI számára biztosítva elegendő anyagot. Első körben az ilyen gázfelhők olyan első generációs csillagokat eredményeztek, amelyek gömbhalmaz-szerű geometriai eloszlást követnek. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy ahogyan beindult egy-egy hatalmas gázfelhő gravitációs tömörödése, ahol kialakult egy-egy csillag, ott a csillag által reprezentált gravitációs centrum (vagyis a csillag) már nem tudott további gázt fogadni a csillagszél toló hatása (!) miatt, ez viszont lehetővé tette azt, hogy a "hoppon maradt" gáz tovább tömörödjön a gázfelhő egészének gravitációs centruma irányában, és ahogyan tartott ez a globális tömörödési folyamat a centrum felé egyre sűrűbben alakultak ki csillagok. Bár a milliónyi csillag soknak tűnhet, és pl. a mi Galaxisunkban is találtunk már vagy 150 ilyen gömbhalmazt, de ugyan mekkora tétel 150 millió csillag a Galaxis teljes látható csillagkészletéhez képest: 300-1000 MILLIÁRD.
A mi Napunk is egy olyan második generációs csillag, amely alighanem sok ezernyi társával együtt keletkezhetett egy egykori első generációs óriáscsillag maradványaiból. És a saját Galaxisunk méreteihez képest mégis csak mákszemnyi.

A galaxisok közötti térben azért nehéz bármit is meglátni, mert magukat a galaxisokat is csak azért látjuk, mert sok milliárdnyi csillag világítja meg. Egy elszigetelt hiper-szuper gömbhalmaz is 3-300 ezerszer kevesebb csillagot tartalmaz, mint a legkisebb törpegalaxis.
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.30. 09:38:23

Már bocs, de ha nyomó sugárzás van, a felhőt akkor mért nem nyomja egy pontba össze? mért sok csillag alakul ki? hiszen a nyomásnak egy helyre kéne összenyomnia az egész felhő anyagát..
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.09.30. 09:10:42

Ahha. Szerinted mi különbözteti meg a csillagközi vákuumot a galaxisközi vákuumtól ha választunk egy olyan helyet ahol nem látszik tipikus gázfelhő?

Egy méretes gázfelhő magától melegszik (igen, a nyomó gravitáció gravitonsugárzásának elnyelése következtében). Minél nagyobb vagy méginkább minél sűrűbb a gázfelhő, annál melegebb lesz és csillagok százai alakulhatnak ki belőle.

Az a gondolatod alighanem téves miszerint egy gázfelhő leginkább SN robbanás maradványa, ezeket planetáris ködöknek hívják és ezek valóban csillag méretűek (= tömegűek). Itt láthatsz belőlük egy csomót:

http://astrojan.hostei.com/nebula.htm

De a gázködök ettől milliószor nagyobbak, belőlük sok csillag születik az összenyomódás által. Ekkor felmelegszenek csillag hőmérsékletre és a nagyobbak kigyulladnak. Sok ilyen csillagközi gázköd van és a galaxisok között ilyen nem látható.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2019.09.30. 08:07:10

Beszélgessetek inkább a nyomó gravitációról, az sokkal viccesebb..

"Szóval akkor azt gondolod, hogy a galaxisok közötti űr tele van sötét anyaggal?"

NEM. Sötét anyagot csak ott kell feltételezni, ahol muszáj. És csak ott muszáj, ahol a csillagok (és galaxisok) mozgásából az derül ki, hogy sokkal nagyobb GYORSULÁSOK mellett mozognak, mint amit a látható anyag tömege azt magyarázni képes. Ilyen módon tehát FEL LEHET TÉRKÉPEZNI, hogy hol mennyi (tömegű) sötét anyagot MUSZÁJ pluszban feltételeznünk. Csupán csak azért, mert a galaxisok közötti tér az elektromágneses spektrumban egyöntetűen sötétnek látszik, még NINCS okunk azt gondolni, hogy az adott helyen
- sok sötét anyag van
- kevés sötét anyag van
- homogén eloszlású a sötét anyag van
- inhomogén eloszlású a sötét anyag van
Ezek mind olyan feltevések, amelyek NEM dönthetők el pusztán abból, hogy az adott tartományban "egyöntetűen sötét van".

De ha érdekel a privát SEJTÉSEM, akkor véleményem szerint elsősorban ott van a sötét anyag (ami nézetem szerint igen nagy részben kifagyott hidrogén), ahol a gáz hamarább hűlt le, mint hogy csillaggá tudott volna sűrűsödni (gravitációs kollapszussal). Ez a "veszély" pedig elsősorban azokat a tartományokat "fenyegethette", ahol az Ősrobbanás után (most fogadjuk el ezt az elméletet) a hidrogén gáz sűrűsége relatíve kisebb volt. Aztán az első generációs óriáscsillagok ÁTRAJZOLTÁK ezt a térképet, majd az újjabb generációs csillagok szintén.
Ugyanakkor mint korábban már írtam, csak azután nyílt érdemi lehetőség a hidrogén kifagyására, hogy a kozmikus háttérsugárzás (CM😎 hőmérséklete alá esetett a hidrogén fagyáspontjának, azaz 14 K-nek. Márpedig ez a hideg korszak nagyjából 2.8 milliárd évvel ezelőtt kezdődött, vagyis az általam feltételezett modell szerint az első 2.8 milliárd évben csak másfajta sötét anyag formák létezhettek (mondjuk szupermasszív feketelyukak), azóta viszont hogy fagyásba mentek át a dolgok, nemcsak a csillagkeletkezés általános üteme esett vissza drámaian (ami tény), hanem a hidrogén egyre nagyobb része is átment "sötét anyagba".

A galaxisok belsejében, sőt, a viszonylag sűrűn elhelyezkedő csillagok között is a térfogat nagy része 14 K alatt van. Ahhoz, hogy mindenütt melegebb legyen, kb. 15-20-szoros Plútó távolságonként (ezred fényév) kellene lennie egy-egy újabb csillagnak. Ez kb. 30 milliószor nagyobb csillagsűrűséget jelent, mint ami a környékünkön van. Nagyon jellegzetes módon viszont a Galaxisunk centrumában az átlagos csillagsűrűség (most tessék megkapaszkodni) durván 50 milliószor nagyobb, mint felénk. Amiből is egyből megérthető, hogy a Galaxisunk centrumában a helyi mőmérséklet 14 K fölött kell legyen, nem lehet tehát fagyott a hidrogén, hanem gázként kell rendelkezésre állnia, amiért is a csillagképződésnek sincs komoly akadálya, annak ahhoz hasonlónak kell lennie, mint volt az Univerzum fiatal korában ( < 2.8 milliárd év).
(Szép gázködöket manapság leginkább csak szupernóva-robbanások környékén láthatsz, az eddigiekben megbeszéltek szerint.)
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.29. 21:28:48

Szóval akkor azt gondolod, hogy a galaxisok közötti űr tele van sötét anyaggal? Ami tulajdonképpen hidrogénhó golyó? Mondjuk erre pont nincs szükségünk.

Viszont a galaxisokban lévő csillagközi űrben is H2 hógolyók vannak nagy számban ami szerinted magyarázhatná a hiányzó sötét anyagot, jól értelek?

Azért vannak ám gázködök egy galaxisban szép számmal, itt egy:

http://www.stern-fan.de/Seiten/galerie_Bild_IC1805-Heart-RGB.html

Neutroncsillagra hivatkoztál, annál pedig VAN erős kölcsönhatás.
Fermionok és Bozonok: írtam már, hogy ROSSZ NYOMON jársz. A mi WIMP részecskéink rendkívül magasan gerjesztett állapotúak, úgyhogy semmiféle kizárási elvnek NINCS jelentősége. (Még nem késő áttekintened azt a részt, hogy a Fermi-nívóval kapcsolatban mindig az ALAPÁLLAPOT közeli gerjesztéseket vizsgáljuk.)
A mi esetunkben olyan borzasztó (BORZASZTÓ!!!!) sok lehetőségük van egymástól különböző kvantumállapotba kerülni a WIMP részecskéknek, hogy ki sem tudnánk mutatni, hogy Fermionok-e!
És mint írtam, az egész feketelyukas sztorit is felejtsd el, meg pláne a kvantumgravitációs okoskodásokat! NEM ezekre vonatkozott a kérdés, hanem a következőkre (bemelegítő kérdés):
Mi történik egy olyan WIMP-nek nevezett részecskékből álló felhővel, amely wimpeknek VAN tömegük, de nem vesznek részt semmilyen más kölcsönhatásban (most a gyengét is felejtsd el!), homogén eloszlásban vannak egy nagy gömb alakú tartományban, nulla kezdősebességgel?

Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.29. 18:03:01

Írtam már (#142), hogy egy helyen lemaradt a 3-as szorzótényező említése, és a szöveget tíz perc után már nem engedi a fórum szoftver javítani, úgyhogy ki vagyunk téve az ilyen elírások veszélyeinek. Mindenesetre a gondolatmenet (amellyel azt kívántam bemutatni, hogy a kör úgymond kerülete 4-nél nagyobb is lehet a bemutatotthoz hasonló logikát követve) a következő volt:
- Vegyünk egy egységnyi sugarú kört! (R=1)
- Rajzoljunk köré egy szabályos háromszöget!
- A sugár a háromszög magasságának az 1/3 része lesz, avagy a háromszög magassága a sugár 3-szorosa.
- Ha a háromszög magasságából ki akarjuk számolni az egyik oldalának a hosszát, akkor négyzetgyök(3)/2-vel kell megszoroznunk. (Pl. a pitagorász tételből.)
- A teljes kerületet 3 db ilyen oldalél adja.
- Ezért a teljes kerület: 1 x 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 = 15.5584... sugárnyi, avagy 7.7942... átmérőnyi, ami > 4.

Azt is leírtam, hogy nem szabályos (hanem hosszúkás) körülrajzolt háromszögekkel is megismételhető a gondolatmenet és a cakkozás. Ha pl. nagyon magas egyenlőszárú háromszöggel operálunk, akkor a háromszög alapja közelíteni fog a kör átmérőjéhez (elhanyagolható), a szárai viszont akármilyen hosszúak lehetnek, ezért akármekkora "kör kerületet" is kihozhatunk.

-----------
Hidrogén kifagyás. A jelek szerint nem láttál még hópelyheket sem., Szerinted mire fagy ki a H2O?
- A gázként megmaradó nitrogénre?
- A gázként megmaradó oxigénre?
- A gázként megmaradó, de egyébként is szublimációra hajlamos széndioxidra?
- A magasabb légkörből jórészt hiányzó porra és kormra?
Képzeld csak, ha eléggé túl vannak hűlve a H2O molekulák, akkor azok EGYMÁSON tudnak kondenzálódni és MEGFAGYNI. Ehhez csak az kell, hogy elegendően alacsony legyen a hőmérsékletük, és képesek legyenek másodlagos kémiai kölcsönhatásokba lépni egymással, amikor érintkezésbe kerülnek (ütköznek). Amikor már jelen vannak alacsony hőmérsékletű makroszkopikus objektumok, azok főleg akkor gyorsítják fel a kondenzációs (és kifagyási) folyamatot, ha a hőmérséklet nem sokkal van a fagyáspont alatt. Csakhogy a 2.7 K a 14 K-hez képest nagyon erős túlhűtésnek számít, másrészt az Univerzum térfogatának a nagyobb része már milliárd évekkel ezelőtt 14 K alá hűlt!

Az előbbiek miatt a mai Univerzumban gázfelhőkre KIZÁRÓLAG akkor lehet számítani, ha van valahol a környéken egy jelentősnek mondható energiaforrás, tipikusan csillag. De még ilyenkor is ritkaság a gázfelhő, mert ha valahol van gáz elegendő mennyiségben az pár millió év alatt gravitációsan összeomlik. Ezért komoly gázfelhőket leginkább csak azokban az ÁTMENETI időkben észlelhetünk, amelyek egy szupernóvarobbanást vagy hasonlót követnek, összességében a galaxisok tárfogatának csak nagyon kicsiny részén. A kisebb-nagyobb (akár kisbolygó méretű) "hidrogén hópelyheket" viszont nem fogod látni, mert túl kicsi az ereddő hatáskeresztmetszetűk (alább hoztam számolási példát), spektrálisan pedig ELEVE NEM GÁZOK.

Hogy a csillagközi űr egyes részein mennyi ilyen sötét (és hideg, fagyott) anyag lehet, arról a gravitációs tér felmérése után mondhatunk valamit.

Mert nem vagy képes felfogni Thor isten naccságát. Pedig tejesen jó az elképzelése, iszen kiszámoltam, hogy a pi csaknem pontosan 3.15

És lőn. Kisérletet végeztem ennek belátására, mert az asszony éppen főzött a téridő konyhában és monta itt a lábos mega centi, mér meg. Jó, mondom.

A lábos 26.6 cm átmérőjű lett és a centit végigvezetve a lábos kerületén pont 83.8 cm lett. Amit elosztva a 26.6 -al kijött a 3.15.

Tehát igaza van Tór istennek, kisérletileg alá lett támasztva, így valóban gyomorbajos giliszták rágják az Univerzum húsát. Értelmetlen újat húzni vele.

Egy háromdimenziós térben tekergő gyomorbajos gilisztának mi köze van az elemi részecskékhez???

Szerintem az általam vázolt elmélet, miszerint a sötét anyag pedig a rózsaszínű teknősszar, az sokkal értelmesebb ennél a Móriczka-ábránál...

Én sehol sem írtam az erős kölcsönhatásról, már csak azért sem, mert a WIMPek - ahogy a nevük is mutatja - kizárólag gyengén hatnak kölcsön.

Annál több köze van a spinhez, mivel a feles spinű részecskéket fermionoknak is hívják és innen a teret kitöltő környezetük neve a Fermi-felület. Ugyanis a kvantummechanika szerint (még nem késő a kvantummechanikát is megtanulni!) a feles spinű részecskék nem lehetnek ugyan abba az energia- (pontosabban kvantum-) állapotban: Pauli-elv! Ezért ha egy térrészre koncentrálódnak, akkor azt kitöltik, mivel alapállapotban csak egy részecske lehet, a következő részecske a következő állapotba és így tovább. Azt a térrészt amelyet így hiánytalanul kitöltenének, annak a határát hívják Fermi-felületnek, akár van a részecskék közt kölcsönhatás, akár nincs. Ha van köztük kölcsönhatás, akkor persze termikusan gerjesztettek lehetnek, így nem töltik ki a teljes teret a Fermi-felületen belül.
Felcserélési kölcsönhatás azonban mindig van. Ugyanis ha a részecskék megkülönböztethetetlenek és feles spinűek, akkor két részecskét felcserélve a kvantumállapotuknak mindig ANTISZIMMETRIKUSNAK kell ellnie (két antiszimmetrikus függvény összege, nem biztos, hogy antiszimmetrikus lesz, ahhoz, hogy az antiszimmetria megmaradjon, megfelelő előjellel kell összeadni az állapotokat), és az energiának is meg kell maradnia. Ebből a két tapasztalati tényből már következik a Pauli-féle kizárási elv.

Ebből pedig következik mindaz, amit leírtam!

De tegyük fel, hogy a spinjük egész, ekkor Boze-gázt alkotnak - mivel Bozonoknak is hívják az egész spinű részecskéket. Ez esetben már csak a kvantummechanikai bizonytalanság, azaz másképpen a Heisenberg-féle bizonytalansági reláció vonatkozik rájuk. Továbbá a bozonokból akármennyi lehet ugyan abban az állapotban, mivel az ezeket leíró állapotfüggvény mindig szimmetrikus és két szimmetrikus függvény összege mindig szimmetrikus lesz. Ekkor kétséges, hogy bárki manapság meg tudja mondani, alkothatnak-e egyáltalán fekete lyukat a nem kölcsönható bozonok, és ha igen, akkor mikor, mivel nem ismert a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közös általánosítása.

Azt nem lehet érteni, hogy ha a háromszeg oldala négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldala van a háromszegnek, akkor miért 9 négyzetgyök(3)/2 a háromszög kerülete és miért nem 3 azaz három négyzetgyök(3)/2.

Hogy nem látod át ezt a problémát kihúzod a gyufát 😊

Szóval kifagy. Magyarul szerinted megszilárdul a hidrogén és a csillagközi űrben (ahol nincsenek kifejezett gázfelhők), mondjuk a galaxisok között azért nem látszanak a hidrogén felhők, mert hógolyók lettek belőlük. Ráfagynak egy üstökösre. Vagy egy bolhára amely ott ugrál a galaxisok között és abból lesz a sündisznő.

Na ha nem látod, akkor helyesen: "... a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is."
Ezen mit nem lehet nem érteni?!? (De most komolyan!)

Tovább értetlenkedsz (és ezzel kihúzod nálam a gyufát): "Mit értesz az alatt, hogy kifagy? Pontosabban mit értesz az alatt, hogy kifagy egy hidrogén atom vagy egy hidrogén molekula."
Konkrétan leírtam (többször is), hogy a túlhűlt hidrogén atomok és molekulák találkozván az amolyan üstökös-szerű objektumokkal, AZOKRA RÁFAGYNAK. (De ráfagynak egyébként egymásra is a milliárd évek alatt, másszóval amikor ütköznek egymással az ütközéseik egy része a másodlagos kémiai kötőerők miatt nem rugalmas, hanem rugalmatlan lesz, és összetapadnak)

Ha a dolog energetikai részét nem értenéd tisztán:
Közeledjen egymáshoz 1-1 db hidrogén atom, nagyon kis sebességgel és önmagában nagyon kis energiás, mondhatni alapállapotban. Az összesen 2 db transzlációs kinetikai szabadsági fokot jelent.
Amikor ezek egymással közvetlen kölcsönhatásba lépnek (azaz ütköznek), akkor egy bizonyos valószínűséggel előfordulhat, hogy kialakul egy H2 molekula, amelynek ezután lesz 2 db rotációs és 1 db longitudinális rezgési szabadsági foka (a tömegközépponti rendszerből nézve), és ha a megjelent harmadik szabadsági fok elegendő a két ütköző hidrogén atom kinetikus energiájának a tárolásához, akkor még extra folyamat sem kell a dolog bekövetkezéséhez. Ha a beérkező hidrogén atomok kissé nagyobb energiával érkeztek (T > 14 K), akkor a H2 molekula csak úgy tud kialakulni, ha a fölös energia vagy azonnal kisugárzódik elektromágneses hullámok formájában, vagy pedig átveszi egy harmadik kölcsönható test (itt van jelentősége a már korábban kialakult fagyott testeknek.)
Ha hideg H2 molekulák készülnek összeütközni, akkor azokban kezdetben molekulánként 4 db szabadsági fokban lesz eloszolva az energia (1 transzlációs, 1 vibrációs és 2 rotációs), tehát összesen 8-ban. Ha viszont már egy 4 atomos komplexumot alkotnak, akkor lesz 3 rotációs, és 4x3/2 =6 vibrációs, összesen 9 db szabadsági fok (ismét csak tömegközépponti rendszerből szemlélve a dolgokat), szóval ha a H2 gáz eléggé hideg (< 14 K), akkor ezúttal is úgy tud összetapadni a 2 db H2 molekula, hogy nem kell semmilyen extra folyamat.

Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.29. 12:40:25

De nem érthető meg a dolog, mert zavarossá teszi valami, de mi? Nem látom mit tartasz helyesnek, mert megismételted ezt:

"E háromszög magassága 3R, tehát 3 lesz, egyik-egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is."

Akkor ez most így helyes vagy így rossz? Én nem látom a gondolataidat csak amit leírsz, ezt kifogásolom.

140: nem érdekel a sok duma mellébeszélés csak ezen egy mondat értelmére vagyok kíváncsi:

"Természetesen az ilyen túlhűlt gáz NEM TUD tartósan gázként megmaradni, hanem kifagy."

Mit értesz az alatt, hogy kifagy? Pontosabban mit értesz az alatt, hogy kifagy egy hidrogén atom vagy egy hidrogén molekula.

Érted a kérdést? Röviden, kérlek ne írd le hatszor mi van az Univerzumban, csak azt, hogy miként fagy ki egy hidrogén atom.

Az NE tévesszen meg, hogy egy buta szimulációból nem jön ki valami, amit eleve bele sem tettek! Amíg nem számolnak érdemben a fagyott állapotú hidrogénnel mint sötét anyaggal, addig hiába is várod, hogy a szimulációból kijöjjön. Akkor NEM JÖHET KI.
Gázokkal nyilván számoltak, mert a gázok azok látszanak, ezért csak az idióták nem gondolnának rájuk. Ezért tehát a szimulációba nyilván belekerült a GÁZ-GÁZ kölcsönhatás (ütközés) is, de a GÁZ-SÖTÉT ANYAG kölcsönhatás mindaddig nem kerülhet (illetve csak gravitációsan!!!), amíg nem teszünk értelmes feltevéseket a sötét anyag természetére nézve.
Előző üzenetemben láthattad, hogy elvileg LEHETNE a szimulációt ilyen értelemben is fejleszteni.

De inkább mást mondok:
Az önmagában is egy remek PhD téma lenne, ha valaki azt megnézné, hogy az ütköző galaxisok luminozitása, és a bennük lévő csillagok típusainak (életkorának) az ELOSZLÁSA milyen. Mert ezt az adatmennyiséget LEHETNE értelmes viszonyba állítani a "fagyott hidrogén mint sötét anyag" modellekkel - meg persze más modellekkel is.

Ezek BECSLÉS-szerű számolások, amelyeknél a lényeg az, hogy biztos alsó és felső korlátokat tudjunk találni a legegyszerűbb módon.

A következő szövegemben "négyzetgyök(3)/2" tényező elől véletlenül lemaradt a 3-as szorzó tényező említése, de láthatod, hogy a számításban HELYESEN szerepel, és a szövegből is EGYÉRTELMŰEN MEGÉRTHETŐ a dolog. Sajnos ezen a helyen (is) rém nehéz képleteket írni, így nagyon könnyű sajtóhibákat véteni. (Ugyanakkor meg csak pár percig lehet kijavítani az időközben észrevett elírásokat.)

"E háromszög magassága 3R, tehát 3 lesz, egyik-egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is."

Nyilván ami most csillagközi tér ott nem fog beindulni semmi mert ritka, azonban azt sem gondolom hogy egy meglévő csillag hatósugara szükséges a folyamathoz. Mi történik ha egy több száz fényév átmérőjű köd -be tolunk be jelentős mennyiségű plusz hidrogént(tegyük fel hogy ez a sötét anyag), + kinetikus energiával? Én azt várom hogy ettől be kellene indulnia a csillaggyárnak, ami a sötét anyagból is táplálkozik. A gázfelhők tömörödése+új csillagok születése folyamat persze sötét anyag nélkül is végbemegy az ütközéskor, én arra utalok hogy a többször extra sötét hidrogénnek extra fűtőanyagként kellene szolgálnia, felturbózva a kevésbé sűrű ködöket is. Azonban a látható részekkel ellentétben a sötét anyag jelentősebb interakció nélkül átszáll az ütköző galaxison. Szerintem is valami másnak kell lennie, a hidrogén ezt nem fedi jól.

Ezt is elmagyaráztam már, lásd #63-as üzenetemet.
Én abból indulok ki, hogy ha egy értelmes valaki kérdezett valamit és kapott is rá választ, akkor azt figyelmesen elolvassa és igyekszik is megérteni, és ha sikerült, akkor azt SOHA TÖBBÉ nem kell neki újra elmondani.

De kivételként egy kis ismétlés újfent:
- A 2.7 K-es háttérsugárzás jóval a hidrogén 14 K-es fagyáspontja alatt van, miközben a galaxisok térfogatának > 99.9% gyakorlatilag a háttérsugárzás hőmérsékletén van.
- Ezért tehát a hidrogén gáz döntő része minimum nagyon túlhűlt állapotban van, de nem ám csak most, hanem már 10 milliárd évvel ezelőtt is!
- Természetesen az ilyen túlhűlt gáz NEM TUD tartósan gázként megmaradni, hanem kifagy. Ahol viszonylag nagyobb sűrűségben van jelen, ott "önmagán is", de amúgy remek kifagyási helynek számítanak (mint afféle kondenzációs magok) azok az üstökös-szerű anyagdarabkák, amelyek a mi naprendszerünk környékén egykor felrobbant első generációs óriáscsillag törmelékei. Ahogyan ezek jönnek-mennek a túlhűlt hidrogénben, az RÁJUK FAGY.
- Korábban kiszámoltam (talán kimondottan neked), hogy a hidrogén molekulák mozgási sebessége még 3 K környékén is kb. 200 m/s, ami NAGYSÁGRENDILEG haladja meg egy 10 kilóméteres üstökös gravitációjából a szökési sebességet, ezért teljesen TÉVES az emberek azon naív hiedelme, miszerint az üstökösök a gravitációjukkal kötnék magukhoz a hidrogént (vagy más gázokat). Egy fenét! Az östökösökre KIFAGYNAK ezek a gázok abban a tartományban, ahol a hőmérséklet eléggé alacsony, és elpárolognak róluk, ahogyan közelebb jutnak pl. a Naphoz.
- Az üstökös-szerű objektumokra kb. 10-szeres Plútó távolságtól KIJJEBB tud kifagyni a hidrogén, mert csak ott elég alacsony a hőmérséklet hozzá. (A nagyobb tömegű gázmolekulák négyzetgyökösen kisebb átlagos sebességgel bírnak, ezért tudnak jobban megmaradni kisebb tömegű égitesteken, illetve a Naphoz közelebb is.)

A láthatóságról:
Tegyük fel, hogy van neked 1000 db kockacukrod egyben (nagy kockában), ami ezért kifelé 0.1 x 0.1 = 0.01 négyzetméter felületet mutat él irányban.
Most szedd szét az 1000 db kockacukrot, és helyezd el őket úgy, hogy NE takarják el egymást (mintha "elgázosítanád"😉! Ekkor az él irányban mutatott felület (továbbiakban: hatáskeresztmetszet): 1000 x 0.01 x 0.01 = 0.1 négyzetméter lesz, vagyis 10-szer nagyobb.
A fentiek mintájára általánosan is igaz, hogy ha UGYANAZT a teljes anyagmennyiséget gáz helyett nagyobb adagokban (molekulák, nanorészecskék, szemcsék, porszemek, kavicsok, üstökösök, kisbolygók, bolygók, stb.) koncentrálod, akkor a teljes mutatott hatáskeresztmetszett az objektumok lineáris méretével arányosan CSÖKKEN. Ha most egy hidrogén atomot 0.1 nm (10^-10 m) méretűnek veszünk, akkor ez azt jelenti, hogy ha egy 1 köbméternyi fagyott hidrogént elgázosítanánk és engednénk szétterjedni, akkor a mutatott hatáskeresztmetszete TÍZ NAGYSÁGRENDDEL megnövekedne, és viszont: sok-sok nagyságrenddel csökken a mutatott hatáskeresztmetszet akkor, ha a hidrogén (vagy bármi más) koncentrált anyagdarabkák formájában kifagy. Hát ezért nem látjuk a Naptól távoli üstökösöket (sem). És nem látnánk a csillagokat sem, ha nem sugároznának saját maguk termelte fényt.

Kicsit nagyvonalúan bánsz a számokkal, pl: "a mi galaxisunkban van ezer milliárd csillag, ami: 1000x1000x1000"

vagy itt 94 ben: "E háromszög ..egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk" de nem, így csak a tévedés közelíti a 9-et.