440
  • Gravitoni
    #320
    Végre valami! Mégse vagy te troll!

    Mit mond a te tudományod arról, hogy mi az oka, hogy a 4 Euklidészi térben van a legtöbb :

    - szabályos térki,töltő háló,
    - és szabályos test

    ?


  • DcsabaS
    #319
    Akár te írtad, akár más, a magam részéről nem vesztegetem az időm olyan művekre, amelyeknek már a legelső sora is ilyen "sajtóhibákkal" (jóindulatú voltam) terhes. Mindezzel egyébként NEM állítom, hogy pl. az egyetemi tankönyvekben is ne lenne elfogadhatatlanul sok hiba. Egyszer pl. elkezdtem összeszámolni őket Nagy Károly: Kvantummechanika c. könyvében, és az első negyven oldalon átlagosan oldalanként 30-at találtam. Igaz, nem voltam elnéző, ami csak félreérthető volt, azt is hibának vettem, mert hiszen egy tankönyvnek a sokadik kiadásáról volt szó. A 40. oldalnál abbahagytam, de egy darabig magamnál hordtam a könyvet, hogy aki merészelte azt állítani, hogy jók az egyetemi tankönyvek és jegyzetek, annak azonnal az orra alá dörgölhessem.
    Szóval nem állítom, hogy a linkelt dolognak biztosan nincs semmi értelme, csak azt, hogy a beharangozója nem győzött meg arról, hogy érdemes elolvasnom.

    Nade térjünk inkább rá valami konkrét problémára, hogy az elméleted vajon mit tud segíteni a megoldásában, illetve mennyiben vezet más eredményre, mint a hagyománmyos fizika. A feladat ne legyen akkora, mint CrazyAchmed javasolja (Standard Modell és hasonlók), de legyen dimenzió-érzékeny. Nos, én a következőt fundáltam ki:
    Legyen adott két kommunikálni vágyó fél ("U" és "V") akik a 3D térben ismert "x" távolságban vannak, ámde közöttük légüres tér van, leszámítva 2 db kommunikációs csatornát, amely összeköti őket:
    "A csatorna": Ez egy "d" belső átmérőjű egyenes cső, benne közönséges állapotú levegővel.
    "B csatorna": Ez egy végtelen sík lemezpár egymástól "d" távolságra, közöttük az előbbi közönséges állapotú levegővel.
    Az előbbi kommunikációs csatornák közegében (levegő) HANGHULLÁMOKKAL lehet kommunikálni, amihez beépített mikrofonok és hangszórók állnak rendelkezésre.
    Na most:
    - Geometrialilag a 3D térben vagyunk, de
    - hogyan fog terjedni a hang az "A" és a "B" csatornán át?
    - Hogyan terjedne a hang a 3D térben, ha ott is ugyanaz a normál állapotú levegő lenne légüres tér helyett?
    - Mi történik akkor, ha egyszerre is lehet kommunikálni mindhárom úton át?
    - A matematikai/geometriai térnek, vagy csak a kölcsönhatási térnek (közegnek) a dimenziója változik?
    - Mit segít pl. egy ilyen probléma megoldásánál az elméleted?
  • Kelta
    #318
    A matematikában az X (valós) topológiai felület TX Teichmüller-tere az a tér, ami komplex struktúrákat paraméterez az X felületen homeomorf módon úgy, hogy azok izotópikusak legyenek az identitással. TX minden pontja jelölt Riemann-felületek izomorfiaosztálynak tekinthető, ahol a jelölés X-ből X-be menő homeomorfiák egy izotópiaosztálya. A Teichmüller-tér a (Riemann-) modulustér egyértelmű univerzális fedő orbifoldja.
    Vannak sima négy-sokaságok, amelyek homeomorfak, de nem diffeomorfak egymással. Ez igaz a négy dimenziós R4 térre is. Egzotikus R4-nek nevezik azokat a sokaságokat, amelyek homeomorfak, de nem diffeomorfak a négy dimenziós euklideszi térrel.
    Más dimenziókban a Kirby–Siebenmann-invariáns meghatározza a PL struktúra létezését. Egy kompakt topologikus sokaság PL-struktúrájú, ha Kirby–Siebenmann-invariánsa H4(M,Z/2Z)-ben eltűnik. Alacsonyabb dimenziókban minden topologikus sokaságnak van lényegében egyértelmű PL-struktúrája. Négy dimenzióban azonban a Kirby–Siebenmann-invariáns akkor is nullává válhat, ha nincs PL-struktúra.
    A sima h-kobordizmustétel a nem négy dimenziós kobordizmusokra teljesül azzal a feltétellel, hogy határuk sem négy dimenziós. Donaldson megmutatta, hogy ha a határ nem négy dimenziós, akkor a tétel nem teljesül.
  • CrazyAchmed
    #317
    Nem értjük egymást. Konkrét, megfigyelhető fizikai folyamatok leírását sehol nem találtam az írásaidban. Hogy maradjunk az eredeti cikknél, a Te elméleted szerint mennyi a Hubble állandó mértéke, és mennyi az univerzum életkora? Ha már önnmaga cáfolatának tartod a standard modellt, akkor a te elméletednek ezeket az értékeket csípőből dobnia kell.

    Amúgy érdekelnek az alternatív elméletek, és hogy teljesen őszinte legyek, érdekesnek gondolom az elképzelést, de ez még messze nem jött ki a matekfüzetből. Sok ilyen van, a legtöbb ott is marad.
  • Gravitoni
    #316
    Azt nem én írtam. Csak bedobtam egy linket a techexplore oldalról.. hogy vannak mások is rajtam kívül akik "hasonló" "eredményre" "jutottak", persze ők, velem ellentétben nem is sejtik a valódi egyszerű matematikai okait mindannak amiről írnak. És amit e topikban alább kifejtettem a szabályos testek darabszámával összefüggésben. Nevezetesen hogy pontosan hogyan is lesz abból a pontosan 1 dimenziós térből pontosan 4 dimenziós tér.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 22:05:09
  • Gravitoni
    #315
    Altérrácsok nélkülem is léteztek csak más néven futottak: >geometrizációknak nevezték őket pl.:

    1.1.1.<1 -> 1.1.1.>0


    1.1.1.1 -> 1.1.1.x -> 1.1.1.0


    vagy

    1.1.1.1 -> x.x.x.x -> x.x.x.0 -> 1.1.1.0

  • Kelta
    #314
    olyan hogy altérrács nem létezik
  • Gravitoni
    #313
    A választ a kérdésedre alább megtalálod a blog oldal fő topikjában:

    A Matematika Alapjai című taktusban.

    Le van vezetve mi a Sötét Anyag és Sötét Energia, mik az ún. altérácskonfigurációk ezen jelenségeknél, miért, és hogyan alakul.

    Valamint hogy mik az altérrácsok, az altér és az altérrács definíciós modelljének teljeskörű leírása absztrakt ábrázolástól kezdve, a pontos algebrai jelölésekig minden.

    A "Standard" "Modellt" te már ne nagyon akard összeereszteni semmivel se, mert önmagát cáfolta azzal, hogy a 96%-áról semmit nem tud mondani a saját Univerzumának, ehhez még az én algebrai pontosságú szigorú cáfolási rendszerem sem szükséges.
  • CrazyAchmed
    #312
    Nem válaszoltál a kérdésemre. Vezess le belőle valamit, ami mást mond, mind a standard modell, vagy amire az nem tud válaszolni. El lehet játszadozni, matekozgatni, de sajnos ameddig nem tudsz kihámozni belőle valami használhatót, nem ér semmit.
    Ilyen "forradalmi" levezetések szép számmal keletkeznek, és tűnnek is el a süllyesztőben, amikor szembesülnek a megfigyelésekkel. A tiéd még nem jutott el addig a kidolgozottsági fokig, hogy össze lehessen ereszteni a standard modellel, ez jelenleg valamilyen valláshoz lehet hasonló. Ott is tényként jelenik meg nagyon sok minden, telis tele olyan tételekkel, ami nem bizonyítható, de nem is cáfolható.
  • DcsabaS
    #311
    Attól tartok a fizikában előbb találták fel a vektorokat, és a vektorok követésével kapható útvonalakat és másfajta erővonalakat is, mint hogy te egyáltalán megszülettél volna...

    Azt viszont csak relatíve igen kevesen gondolhatják, hogy "minden jelenség leírható körülöttünk 4 darab szám közé tett 3 darab ponttal..".
  • Gravitoni
    #310
    A különbség az én modellem és a fizika között kb. pontosan olyan mint a raszter és a vektor alapú képalkotás.. a fizika jelenleg raszteres képalkotást használ, részecskékre bontja a világot és már egész nagy felbontásnál járt amikor szembesültek vele hogy akármilyen nagy felbontás is kevés mint kempingsajtban a sátorvas, ha valódi összefüggéseket akarnak találni a dolgok közt, és mindent egyszerre akarnak magyarázni. Az én elméletem vektor alapú képalkotást használ ahol nincsenek raszterpontok, csak az origok léteznek két vektor (vagy görbe) meghatározásánál. Gyanúm szerint minden jelenség leírható körülöttünk 4 darab szám közé tett 3 darab ponttal.. kérdés hogy melyik részét vizsgáljuk az Univerzumnak, mennyire "kicsi" vagy milyen "nagy" térrészt és ott hány darab és milyen konfigurációk szomszédosak egymással.
  • DcsabaS
    #309
    Könyörgöm! Idézet: "A line is the shortest distance between two points ..." Most sírjak, vagy sírjak?
    Helyesen: "The DISTANCE is the shortest LINE between two points"

    Ilyesmik után legyen kedvem elolvasni is a kifejtett verziót?!?
  • DcsabaS
    #308
    Csodálkoznék, ha nem az lenne az elméletével a helyzet, hogy vagy nem lehet egyáltalán felhasználni (az adott problémánál), vagy ha mégis, akkor akármilyen eredményt ki lehet vele hozni. Ezért csak akkor "használható" valaminek a kiszámolására, ha már tudjuk azt is, hogy mi kell legyen a végeredmény. :-)))
  • Gravitoni
    #307
    "Valamit az istennek sem akarsz megérteni. Az ember NINCS abban a helyzetben, hogy megmondja a fizikai valóságnak, hogy milyen legyen. Egy matematikus megteheti, hogy úgy definiál dolgokat ahogyan csak akar, akár ellentmondásosan is, csak akkor meg azzal kell számolni, hogy a fizikai valóságra nézve a gyakorlati használati értéke NULLA lesz"

    Eddig tökéletesen egyetértünk és amint láthatod, a "fizika" az pont az ilyen ellentmondásos modellek miatt nem ismeri most az istennek se a világ nagy részét..

    https://techxplore.com/news/2019-10-one-dimensional-morph-dimensions.html

    Ha már nekem nem hiszel, vagy nem érted a mondandóm lényegét, valahogy nem megy át.. itt egy cikk róla

    ahogy mások is fejtegnek hasonló dolgokat.

    One-dimensional objects morph into new dimensions



    A line is the shortest distance between two points, but "A-line," a 4-D printing system developed at Carnegie Mellon University, takes a more circuitous route.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 18:49:40
  • DcsabaS
    #306
    Valamit az istennek sem akarsz megérteni. Az ember NINCS abban a helyzetben, hogy megmondja a fizikai valóságnak, hogy milyen legyen. Egy matematikus megteheti, hogy úgy definiál dolgokat ahogyan csak akar, akár ellentmondásosan is, csak akkor meg azzal kell számolni, hogy a fizikai valóságra nézve a gyakorlati használati értéke NULLA lesz.

    Amúgy a tudományt NEM az önkényes definíciók definiálják (mint szemlátomást hiszed), hanem a fizikai valóságra vonatkozó hasznavehető tudásunk. Ilyen szempontból pedig a fizikának megvannak a maga (kísérleti alapokra visszamenő) definíciói, amelyekkel szemben a matematika bármilyen szigorú definíciói SINCSENEK meghatározó szerepben. Konfliktus esetén NEM az elmélet, hanem a kísérleti eredmény a döntő. Vicces formában:
    - Tudod-e mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?
    - ELMÉLETILEG semmi...

    Ezért ha igazolni szeretnéd, hogy az elméleted nem egy öncélú baromság, ahhoz kellene legalább 1-etlen-1 példa, amely bemutatja a hasznosságát valamely olyan értelmes eredménnyel, amely másképp nem kapható meg. (A Pi = 4 dolgot nem tudom ilyennek elfogadni. Ennél már a régi egyiptomiak is jobban tudták...)


    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.07. 18:44:26
  • CrazyAchmed
    #305
    Oké, a játék kedvéért tételezzük fel, hogy az elméleted rendesen kidolgozott. Kérdésem az, hogy hogyan lehetne igazolni, miben ad ki másabb eredményt, mint a standard modell?
  • Gravitoni
    #304
    hát ezen a térszerű dolgon jót röhögtem, jól jellemzi a fizikád tudománySZERŰségét...

    amolyan definícióSZERŰség.. akarna lenni , már csak az alapjai hiányoznak !

    Ez a "térszerű" dolog se nem szigorú , se nem algebrai, főleg nem definíció, legfőképp nem pontos.

    Amikor ezzel "fizikai" "objektumokat" akarsz "definiálni".

    "Úgyhogy már kezdheted is a 3+1+1+++ dimenzionális geometria kiagyalását"

    Már minden le volt írva ezzel kapcsolatba a topikban.

    4-y is lehet pl. vagy 4.-y ként is le lehet írni... azt ami 3.x

  • DcsabaS
    #303
    Számomra azért NEM jelent gondot különféle girbe-görbe objektumok (akár vonalak) dimenziójának a meghatározása, mert eleve megkülönböztetem a geometriai (avagy matematikai) teret (amelynek a dimenziószáma korlátlan), a fizikai objektumok kölcsönhatásai által meghatározott BELSŐ "térszerű" dologtól (nevezzük bárminek).
    Ezért tehát egy tetszőleges fizikai objektum dimenzionális kiterjedését az fogja meghatározni, hogy legkevesebb hány dimenziós külső matematikai teret kell feltételeznünk ahhoz, hogy az képes legyen az objektumot magába foglalni.
    Ezért ebben a felfogásban NEM IGAZ, hogy egy vonal feltétlenül 1-dimenziós objektum csupán csak azért, mert a BELSŐ szemléletmód szerint elegendő lehet egyetlen koordinátasor is bármely részének (pontjának) a megadásához. A dolgok ilyetén (hibás) leegyszerűsítése csak addig tartható, amíg nem vagyunk kénytelenek MÁS vonalakat is egyszerre szemlélni vele, amelyek esetleg másfelé görbülnek.
    Egy vonal lehet 1-dimenziós (egyenes vonal), 2-dimenziós (pl. kör), 3-dimenziós (pl. rugó alak), vagy akárhány magasabb dimenziós is, amely esetben nem is fogjuk látni a folytonosságát, hanem esetleg csak itt-ott egy-egy pontot, vagy rövidebb részt, amelyek véletlenül éppen beleesnek a mi 3D terünkbe, holott a hozzá tartozó (befoglaló) magasabb dimenziós térből szemlélve látható, hogy az egy folytonos vonal (csak éppen magasabb dimenzióban).

    Hogy FIZIKAI KÖLCSÖNHATÁSI szinten milyen alakú és dimenziójú objektumok jönnek létre, azt maguk a fizikai kölcsönhatások (távolságfüggése) határozza meg. Ezt NEM célszerű összezagyválni a "matematikai térrel/idővel" (és azok dimenziójával), mert mint írtam, a matematika ettől független, a matematikai tér tud akárhány dimenziós is lenni, mert a matematikai tér NEM korlátozhatja semmiféle módon és mértékben a fizikai események helyét, idejét, sebességét, gyorsulását, gyorsulásának a változását, stb. Ha tehát van "c" sebességi korlát a természetben (fizikai tapasztalataink szerint van), akkor az NEM lehet a matematikai tér sara, hanem kizárólag csak a világunknak, mint FIZIKAI OBJEKTUMNAK és KÖZEGNEK a TULAJDONSÁGA.
    Ezért tehát akit érdekel az, hogy hány dimenziós is a mi fizikai világunk, azt PUSZTÁN MATEMATIKAI okoskodásokkal nem lehet képes kideríteni, hiszen az nem a matematikai, hanem a fizikai világunk tulajdonsága!
    Megjegyzem, az Einstein-féle relativitáselmélethez csatolt Minkowski-féle 4-dimenziós téridő egy ELVILEG HELYTELEN konstrukció, ugyanis valójában magának a geometriai térnek van több mint 3 dimenziója, és közülük az egyikkel van nagyon szoros kapcsolatban az idő (a "c" fénysebesség közvetítésével), és EZÉRT élhetünk azzal a matematikai trükkel, hogy ahová a 4. térdimenziót kellene írni, oda az időt írjuk be (megfelelő szorzó tényezővel ellátva), és mégsem ökörségeket kapunk, hanem viszonylag értelmes dolgokat.
    Úgyhogy már kezdheted is a 3+1+1+++ dimenzionális geometria kiagyalását... :-)))
  • Kelta
    #302
    Zagyva értelmetlen szócséplés
    te azt hiszed ennek van értelme amiket összehordtál?

    írogass csak, ennél szánalmasabb úgyse leszel, hadd ne cáfolgassak, bugyuta alaptalan értelmetlen, minden alapot és valóságot nélkülöző "elméleteket" amiket te hiszel
    hidd..kutyát se érdekli:)
  • Gravitoni
    #301
    "Eddig jutottam.
    Egy önellentmondásos fogalomalkotás jó arra, hogy bármi levezethető legyen belőle, de nem jó azért, mert bármi levezethető belőle (bármely állítás tagadása is), ezért a gyakorlatban használhatatlan, illetve csak arra használható, hogy elgáncsolja az értelmesen működő dolgokat létrehozni szándékozó gondolkodást.

    Ha valami képes önmagát metszeni és több annál, mint ami csak egy pont, akkor annak RÉSZEI VANNAK.
    Ha részei vannak, akkor NEM IGAZ, hogy eleve ne lehetnének koordinátái.
    A metszéspontokat tekintheted különleges koordinátáknak, de mert minimum ezek meghatározzák a "NEM METSZÉSPONTOKAT" is, ezért tehát vannak nem metszéspont koordinátáid is, még ha másképpen is nevezed azokat.

    De tegyük fel, hogy a gondolati konstrukciód a girbe-görbe egyetlen dimenziódról mentesíthető a belső ellentmondásodtól! A gond az, hogy ez még rosszabb, mint az a dimenzió konstrukció, amit általában elfogadnak, vagy amit a relativitáselméletben igyekeznek használni, ugyanis egy BELSŐ szemléletmódot igyekszik általánosnak feltüntetni, ami kb. ahhoz hasonlítható, mintha valaki a heliocentrikus világképtől visszamasírozna a geocentrikusra, ami KIZÁRÓLAG akkor bír némi praktikus haszonnal, ha csak a Földön lezajló eseményeket akarjuk leírni, mert amúgy a világ nagyobb részére igen nagy hülyeségek adódnak belőle.
    Ugyanígy, habár egy belső szemléletes dimenzió felfogás esetenként egyszerűsítheti bizonyos belső törvényszerűségek felírását, varhatóan rendkívül elnehezíti a dolgok általános leírását. Hasonlatként azt mondanám, hogy pl. egy rugó vonalát is tekintheted az egyetlen és egyenes dimenziónak, de ha ezek után úgy adódik, hogy mégis csak kilátsz a saját pirinyó rugó-világodból a nagyobb és igazibb Világra, akkor arra nézve majd abszurd mozgásokat fogsz észlelni."

    Nincsen semmiféle önelletmondás, lent láthatod, hogy amikor az egyetlen dimenzió típusairól beszélek, a végtelen két végén történő műveleti operandusz, azaz csoportváltásról beszélek.

    A dimenzió, ha önmagáról értelmezed akkor egyenes és tér , nem fog találkozni önmagával, csak akkor ha "kívülről" nézed. Ha viszont "kívülről" óhajtod nézni, akkor neked is szükséged van hozzá minimum 1 újabb dimenzióra ahhoz, hogy lásd, mivel azonban összesen csak egy van , ugyanazt a dimenziót figyeled meg akármerre nézel és te magad is azon állsz.

    Szükségtelen bármit is feltenni, lent láthatod az egyszerű magyarázatát 2-3-4 dimenziós szabályos testekkel, hogy mik is ezek valójában egyszerű egész számokkal 2-3-4 -ig és , hogy mi az összefüggés ezek közt a számok közt és a PI egyes generáló algoritmusai közt, és hogy milyen összefüggésben áll mindez a 4 alapművelettel, és az egyetlen dimenzió önmetszési alakzataival , ahol 4 a teteje az ábrázolási struktúrának.

    Ezenkívül mivel Euklidész óta 3-mat és Einstein óta 4-et számoltak össze ezekből a "dimenzió"K""-ból tényszerű, hogy valami hasonló van, de viszont úgy , ahogy leírtam, 1 darab van és 3 szor találkozik magával egy ponton, ezért 4-nek tűnik. Kérdés milyen tulajdonságát figyeljük meg, darabszámilag 4 , de a formája az nem minden esetben feltétlenül egyenes minden ponton.. sőt szükségszerűen elgörbül ha elkezdjük megfigyelni.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 16:27:29
  • Gravitoni
    #300
    Rászolgáltál a címeres Troll névre !






    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 14:55:12
  • DcsabaS
    #299
    "a dimenzió nálam önmagát metszi, nincsenek koordinátái , ehelyett a saját metszéspontjai önmaga koordinátái.. "
    Eddig jutottam.
    Egy önellentmondásos fogalomalkotás jó arra, hogy bármi levezethető legyen belőle, de nem jó azért, mert bármi levezethető belőle (bármely állítás tagadása is), ezért a gyakorlatban használhatatlan, illetve csak arra használható, hogy elgáncsolja az értelmesen működő dolgokat létrehozni szándékozó gondolkodást.

    Ha valami képes önmagát metszeni és több annál, mint ami csak egy pont, akkor annak RÉSZEI VANNAK.
    Ha részei vannak, akkor NEM IGAZ, hogy eleve ne lehetnének koordinátái.
    A metszéspontokat tekintheted különleges koordinátáknak, de mert minimum ezek meghatározzák a "NEM METSZÉSPONTOKAT" is, ezért tehát vannak nem metszéspont koordinátáid is, még ha másképpen is nevezed azokat.

    De tegyük fel, hogy a gondolati konstrukciód a girbe-görbe egyetlen dimenziódról mentesíthető a belső ellentmondásodtól! A gond az, hogy ez még rosszabb, mint az a dimenzió konstrukció, amit általában elfogadnak, vagy amit a relativitáselméletben igyekeznek használni, ugyanis egy BELSŐ szemléletmódot igyekszik általánosnak feltüntetni, ami kb. ahhoz hasonlítható, mintha valaki a heliocentrikus világképtől visszamasírozna a geocentrikusra, ami KIZÁRÓLAG akkor bír némi praktikus haszonnal, ha csak a Földön lezajló eseményeket akarjuk leírni, mert amúgy a világ nagyobb részére igen nagy hülyeségek adódnak belőle.
    Ugyanígy, habár egy belső szemléletes dimenzió felfogás esetenként egyszerűsítheti bizonyos belső törvényszerűségek felírását, varhatóan rendkívül elnehezíti a dolgok általános leírását. Hasonlatként azt mondanám, hogy pl. egy rugó vonalát is tekintheted az egyetlen és egyenes dimenziónak, de ha ezek után úgy adódik, hogy mégis csak kilátsz a saját pirinyó rugó-világodból a nagyobb és igazibb Világra, akkor arra nézve majd abszurd mozgásokat fogsz észlelni.
  • Gravitoni
    #298
    Sajnálom, hogy nem érted, de ha mondanál valamit, vagy bármit, valami vagy bármi konkrétat, hogy hol akadtál el , tudnék segíteni.

    Annyit tehát megtudtunk, hogy a világunk az 1.1.1.1 konfigurációnál kezdődik és az 1.1.1.0 konfigurációban fejeződik be, amikor és ahol belezuhan egy fekete lyukba.

    "Legyen világosság !" -

    Mondta Isten a Nagy Bumm felvillanásakor a 4 egész számú dimenzió - magyarul, amikor és ahol mind az egydimenzió találkozik 3-szor önmagával - a foton felvillanásakor , majd jött egy Einstein nevű csóka és azt mondta, hogy :

    "Hoppá , itt relativitás van !"

    Tehát eléggé relatív, hogy a Nagy Bumm az mennyire "kicsi", vagy mennyire "nagy", sőt az is elég relatív mennyire "gyorsan" telik benne az "idő" mihez képest? a végtelen méretű Univerzumban a Nagy Bummunk az egyenlő a nullával.. kéremszépen, ha már logikánál tartunk ,

    nemdebár ?

    Akkor meg mi értelme van továbbra is ilyen dolgokról hadoválni, mint "méret", "távolság", "hosszúság" és "fizika"?

    Meg hogy az "Univerzum" mekkora "Nagy" Bumm része kerül bele a fekete lyukba tehát éri el az 1.1.1.0 konfigurációt...
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 14:41:21
  • Gravitoni
    #297
  • Gravitoni
    #296
    A fizikában háromtest problémaként ismert komoly probléma gyökerére próbálok rávilágítani, amely arra világít rá, hogy nem részecskék építik fel az Univerzumot, amely differenciált téridőt görbít maga körül, hanem az eleve , egy egyszerű algebrai ok miatt - amely eddig ismeretlen volt a tudomány számára- dinamikusan differenciált egyetlen dimenzió görbületei , melyek végtelen mélységig végtelen konfigurációban állnak össze, építik fel az úgynevezett részecskéket.

  • Gravitoni
    #295
    Abszolút dimenzióból egy van , ennek a geometriai szerkezete azonban változik annak függvényében hogy mely öntalálkozási pontjáról figyeled meg. Az öntalálkozási pontok mentén mindig n+1 számú relatív dimenzió manifesztálódik, amelyeket summázva megjelenik az adott konfiguráció összege.. ha az összeg értéke egész értékű akkor az adott konfigurációt terek építik fel, ha adott konfiguráció összege tört értékű akkor legalább egy törtértékű altér (= idő) is részt vesz a konfigurációban.Az hogy egy altér idő -e vagy tér szintén eltolódik annak függvényében hogy az adott konfigurációról figyelsz meg más eseményeket, vagy az adott konfigurációt figyeled meg más eseményekRŐL.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 13:56:30
  • Kelta
    #294
    értelmetlen áltudományos maszlag.. se értelme se tartalma nincs..
  • Gravitoni
    #293
    Itt és most is ki lett fejtve lehet , hogy nem eléggé szájbarágósan még animációt is készítettem hozzá, mert sajnos e topik forúmmotorja nem támogatja a latex kód jelöléséket, de leírom absztrakt ábrázolással is

    a dimenzió nálam önmagát metszi, nincsenek koordinátái , ehelyett a saját metszéspontjai önmaga koordinátái.. a legjobban a differenciál topológia hasonlít ehhez a te "tudományodban" de statikus dimenziókkal dolgozik, ehelyett én egy dinamikus , 4 alapművelettel és csoport-eltolással differenciálom az egyes geometrizációkat.

    Az alábbi kép segít megérteni a geometriai manifesztációját és az alábbi posztokból pedig kiderül mi az algebrai jelölés rá.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 13:50:31
  • DcsabaS
    #292
    Ha népszerűsíteni óhajtod az elméletedet, akkor NEM teheted meg, hogy az egyik legfontosabb alapfogalmának a definícióját linkek mögé rejted, mindenféle egyéb lomok között elrejtve. Azt ITT és MOST kell megtenni.
    NEM hivatkozhatsz továbbá arra sem, hogy valaki más dimenzió fogalmához képest hogyan kell érteni, ha az a másik személy (jelesül én), még NEM adta meg a saját dimenzió fogalmát (ha van neki - egyébként van).
    De NEM hivatkozhatsz formálisan a tudomány által elfogadott definícióra sem, mert pont az a lényeg, hogy a te gondolkodásod eltér, és ettől kezdve nem lehet biztosra venni azt sem, hogy vajon jól érted-e az általánosan elfogadottad. Ugyanezért egyetemi vizsgán sem szerezhetsz jelest (normális esetben) azzal, hogy biztosítod a professzor urat, hogy te mindenben egyetértesz vele. E helyett le kell írnod a saját definíciódat KONKRÉTAN, és annyira pontosan/világosan, amennyire csak képes vagy rá.

    A hivatalosan elfogadott dimenzió felfogás szerint elméletileg a tér dimenziója is lehet tört, az időt viszont a legritkább esetben sem a görbesége definiálja. Azonban ahhoz, hogy pl. a tört térbeli dimenziók fizikailag értelmesnek tűnjenek, másképp érdemes definiálni a dimenziót, mint általában szokás. (És itt jöhetne az, hogy én hogyan definiálom, de nem hozakodok vele elő, mert nem akarom, hogy keveredjen a te szövegeiddel.)
    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.07. 12:46:49
  • Gravitoni
    #291
    Megtalálod a definícióját az általam használt "dimenzió" nevű fogalomnak.

    A blogon , a magyarázat közben több tíz esetben utaltam is rá. Hasonló mint a te dimenziód, de annyiban különbözik, míg te dimenziód, az vagy ilyen vagy olyan.. pl. Euklidészi vagy Hiperbolikus, az enyém egyszerre lehet ilyen is és olyan is.. egyik öntalálkozási pontjáról tekintve egy másikra, egyik öntalálkozási görbületét tekintve a másikról.

    Ha az öntalálkozási pontnál az értéke egész , a formája egyenes és a te "tudományod" az térnek nevezi... ahol értéke tört ott a formája egy görbe (ív) és a "tudományod" "idő"nek nevezi.
  • DcsabaS
    #290
    Hála a sok "tudománynépszerűsítő" műsornak, valamint a sok sci-fi-nek beállított fantazmagóriának, az emberek úgy hiszik, hogy a tudomány az valami "furaelméleti verseny". Az esetenként kényszerűségből elfogadott szükséges rossz így válik magává a céllá, kb. úgy, mintha a vásárlás célja a pénz elherdálása lenne, és attól lenne valaki okos/ügyes/hatékony/jó vásárló, hogy időegység alatt több pénzt herdál el.
    Ez azonban NEM egy értékelhető tudomány. Hülyeségek és baromságok között is megállapíthatunk összefüggésként jellemző ökörségeket, ámde annak reális esélye nélkül, hogy hasznosítható dolgokra jutnánk.
    Amúgy pedig egy olyan "elmélet" amely kulcsfogalomként használja a "DIMENZIÓT", de szemlátomást NEM olyan értelemben, mint a tudományban szokás, annál a minimum, hogy megadják a DEFINÍCIÓJÁT, de ezzel együtt is érdemes lenne egy másik elnevezést használni, javasolnám pl. a "DEMENCIÓT" - ez jól kifejezné a leginkább érintett tudományt is. (Ugyanúgy, mint a "graviton-->pression" esetében is, amit már javasoltam.)

    Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.10.07. 12:07:44
  • Gravitoni
    #289
    Srácok ! Azt hittem én mondom nektek a legfurcsább elméletet, de Astrojan még nálam is tudott furcsábbat alkotni... ő végeredményben arról próbál beszélni amiről én, csak a fizika szavaival valami bődületesen nagy blődség az egész.. ezt a nyomó-toló gravitációt én egy sima csúszkának nevezem a 4 effektív 1 dimenziós térben az egyik dimenzió görbületi értéke tolódik el ha lentről felfelé , akkor a múltba, s ha felülről lefelé akkor a jövőbe, ha az érték nagyobb lesz egy másik értéknél, akkor az gyorsabb lesz mint a másik érték, ha kisebb , akkor lassabb lesz nála.. ez esetben , míg a másik automatikusan fordítva viselkedik, őhozzá képest, a másik érték fog lassulni és ezáltal az értéke növekedni. Ha az értéke kisebb , mint a másiké akkor a tömege nagyobb lesz nála, ha nagyobb az értéke akkor a tömege kisebb lesz nála.. A tömeg és a sebesség két különböző csoportban helyezkednek el, és fordítottan arányosak. Persze jelentősen függ hogy melyik altérrács-konfigurációt, melyikről figyeljük meg mert aszerint tolódnak a rácsok, illetve azért van egyáltalán lehetőségük eltolódni, mert a 3.x
    (alias: 4.-y) dimenzióban az egyik feltétlenül törtdimenzióvá, így idővé avanzsál és ezzel az összes többi "elhelyezkedését" is "megváltoztatja" de nem győzöm hangsúlyozni, hogy a téridőnk egy natív 4 dimenziós térben nem több, mint egy szobor, egy álló helyzetben lévő spagetti, amely nem mozdul meg az idők végezetéig, csak akkor válik lehetővé a történés fogalma , ha a 4ből az egyiket feláldozod és letöröd idővé, a 4 darab térből, egy foton nevű helyen.
  • Gravitoni
    #288
    Úristen ! Ehhez már nyugágy kell !!!
  • Gravitoni
    #287
    Ha nem tudsz belőle még egy konkrétumot sem kiemelni, akkor te csak trollkodsz.

    Én nem sajnáltam és nem is kíméltem a konkrétumokat alább , amint azt magad is láthatod.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 00:56:42
  • Kelta
    #286
    Teljesen tiszta hogy egy áltudományos halandzsa szöveg..
  • Gravitoni
    #285
    Konkrétan mi nem tiszta neked abból amit leírtam ?
  • Kelta
    #284
    Amit akartam leírtam, értelmetlen zagyválásról ennyi bőven elég..

    az hogy te nem érted a fizikát, meg kb semmit sem, azt bizonyítottad, én meg nem gépelgetek feleslegesen
    disznók elé gyöngyöt?? ugyan minek?
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2019.10.07. 00:32:41
  • Gravitoni
    #283
    Jól van akkor mesélj te valamit az Univerzumról hajjuk !

    Mostmár, hogy tudjuk, hogy a "fizika" az egy tömény bullshit amikor az "Univerzumot" próbálod vele elmesélni, halljuk a te verziód !
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.07. 00:05:09
  • Kelta
    #282
    Dehogyis, te zagyvaságokat írsz, áltudományos blablába oltva..
    az hogy belinkelgetsz értelmetlen,. a témához köze sincs grafikonokat, meg más akármiket
    irreleváns..
    az egész amiket összehordtál, tudománytalan, téves, unalmas hülyeség..
  • Gravitoni
    #281
    ... a "fizikád" az..

    én meg éppen azt próbálom magyarázni, hogy mi a fekete lyuk, és miért hibáztatok rá, hogy igen végülis jah, 4 "téridő" van, vagy valami hasonló .. de nem ilyen Lorentz kontrakciók meg Minkowski-térben hanem egy sima egydimenziós térben, olyan egydimenziós térben, hogy az egy dimenzió 3 - szor találkozik magával és emiatt 4 effektív dimenziós lesz.

    A ti elképzelésetek az valami eszméletlen röhejes nekem, ezek után, már ne is haragudj.


    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.10.06. 23:58:30