Sokkal fiatalabb lehet az Univerzum

Ha abból indulunk ki, hogy a sötét anyag túlnyomó része amolyan üstökös-szerű objektumokra kifagyott hidrogén formájában van jelen, két egyforma valóságos galaxis ütközésénél azt várhatjuk, hogy BIZTOSAN megnő a csillagképződésre alkalmas gáz halmazállapotú hidrogén mennyisége, de a magam részéről extrém növekedésre azért nem számítanék, mert hiszen mennyit is számít a csillagközi tér hőmérséklete szempontjából az, ha mondjuk megduplázod a csillagok mennyiségét? Szinte semmit, a teljes térfogatnak továbbra is messze nagyobb mint 99.9%-a 14 K alatt lesz. Ugyanígy, önmagában az sem számít szinte semmit, ha a sötét anyag mennyiségét duplázod meg, Ami számít, az kizárólag csak a DISSZIPÁCIÓVAL JÁRÓ ÜTKÖZÉSI JELENSÉGEK, tehát:
- Amikor az egyik galaxishoz tartozó csillagok átszántanak a másik csillagot távolabbról körülvevő sötét anyag tartományon, kb. mint egy távoli üstökös zónán. (A csillagok közelében a térfogat - a bolygókat leszámítva - szinte üres, mert hiszen az eredetileg ott tartózkodott gáz a csillagban kötött ki.)
- Amikor a csillagokat, vagy nemrég szupernóva robbanáson átesett egykori csillagokat körülvevő meleg gáz ütközik a másik galaxishoz tartozó sötét (mert hideg) tartományokkal.
- Amikor két egymással ütközös sötét anyag tartomány üstökös-szerű objektumai egymással ütköznek.
Az elvégzett szimuláció NEM veszi tételesen figyelembe ezeket a dolgokat, úgyhogy legfeljebb csak kvalitatíve sülhet ki belőle egy-két dolog.
Mindenesetre, pontos számolás nélkül is megérthetünk pár dolgot. A Nap körül pl. nagyjából 10-szeres Plútó távolságtól kezdve esik a hőmérséklet 14 K alá, tehát fagyott hidrogénre attól kijjebb számíthatunk. A legközelebbi másik csillag Alpha Centauri-ig a féltávolság az előbbi távolságnak (a 10-szeres Plútó távolságnak) a bő 300-szorosa. Amikor tehát egy másik galaxishoz tartozó Nap-szerű csillag átszel egy ilyen tartományt, akkor arra számíthatunk, hogy egy legfeljebb egy kb. 20 Nap-Plútó távolság vastagságú track mentén tudja elgázosítani a kotrábban fagyott hidrogént. Kérdés, hogy a csillagoktól távol az általam feltételezett fagyott hidrogénnek milyen a sűrűségeloszlása. Erről ugye kísérletileg nem sokat tudunk (egyelőre). Induljunk ki abból a "favágó" hipotézisből, hogy eredetileg ez a hideg anyag sűrűség mindenfelé kb. hasonló volt. Ha most elfogadjuk, hogy a galaxis teljes látható tömegének a 10-szereséről van szó, akkor figyelembe véve azt, hogy a hideg térfogat 300x300x300-szoros, annak relatív sűrűségére 10/(300x300x300)=3.7x10^-7 -t kapunk. Ha pedig ezen átszel egy másik galaxishoz tartozó Nap-szerű csillag, akkor még 300 nagyobb lesz a kisöpört (aktivált, felmelegített, elgázosított) tartomány, de ez még így is csak kb. tízezred része annak a gáz mennyiségnek, amely a csillagokban van.
Most becsüljük meg, hogy milyen sűrűn szelhetik át a csillagok az ilyen hideg tartományokat:
Vegyük úgy, hogy a mi galaxisunkban van ezer milliárd csillag, ami: 1000x1000x1000, az átmérője meg 100 000 fényév nagyságrendű, szóval nagy átlagban és gömszerű alakot feltételezve ez kb. 100 fényév átlagos távolságnak felel meg. Ezt most nagyvonalúan csökkentsük le 10 fényévre (ami majdnem megfelel a lokális csoportunk csillagsűrűségének). Eszerint ha keresztülnézünk egy ilyen 10x10 fényév keresztmetszetű és 1000 fényév hosszú tartományon, akkor kevesebb, mint 100 útbaeső csillagra kell számítanunk, de esetleg csak 0.1-re. Ez azt mutatja, hogy a galaxisok csillagai úgy fognak átszántani egymás sötét (hideg) anyag tartományain, hogy a hideg tartományok csak a galaxisok sűrűbb helyein (pl. centrum) fognak találkozni többször is idegen csillagokkal.
Mindezekért két olyan galaxis ütközésénél, amelyekben a gázok mennyisége és ezért a csillagképződés már lényegében leállt, látványos lehet a tüzijáték, de amúgy a galaxisok teljes fényességének a jelentős megnövekedésére azért nem lehet számítani.
Akárhogy is, ezek a fényességek STATISZTIKAILAG jól vizsgálhatók (mármint az üyközésben lévő galaxisoké), úgyhogy ebből LEHETNE visszafelé következtetni a sötét anyag eloszlására és jellegére is.

"Ezért magyaráztam el már többször is, hogy nem gáz, hanem fagyott hidrogén, és ezért közvetlenül NEM látható."

Kifejtenéd végre mit értesz fagyott hidrogén atomokon vagy molekulákon ami nem gáz? Mert ez gáz.

A galaxisok mozgásából az jön ki hogy a tömeg nagy része sötét anyagban van(változó arányban, a tejútrendszernél akár 90% is). Azt is látjuk hogy ez is csomósodik, de kevésbé mint a látható anyagrész(ellenben a sötét energiával ami a kb. homogénen ott kell hogy legyen az intergalaktikus térben is). A pillanatfelvételek nyilván igénylik az extrapolációs modellezést, de nekem nagyon nem az jön le hogy 2x +90% körüli fagyos hidrogént kapnak az ütköző galaxisok, ez szvsz. extrém intenzív csillagképződést kellene hogy triggeljen. Az ütközés felvételén azt látjuk hogy a gravitációs lencse hatást okozó anyag jóval beelőzte a látható röntgen sugárzást gerjesztő anyagot, úgy hogy jelentősen nagyobb a gravitációs lencse hatása is(vagyis a mennyisége). A két itteni okostojást leszámítva értelemszerűen senki nem tudja hogy miből áll a sötét anyag, egyik ismert részecske sem fedi le a működését, de itt azért látok esélyt arra hogy véges időn belül meglesz a válasz, ellenben a gyorsuló tágulással, persze ha itt lenne Irasidus(tényleg hol van? 😊) nyilván jönne a kvintesszenciával, de az sem túl meggyőző számomra mint irány.

Ezzel a fizika végére értünk. Akarjátok még tovább égetni magatokat, vagy hajlandóak vagytok értelmes dolgokról is beszélni?

Hogy a WIMP-ek feles, vagy egész spinűek-e, azt most figyelmen kívül hagyhatod, mert roppant távol vannak az alapállapotuktól. Messze vannak, nem egyensúlyi állapotban, jelentős gravitációs potenciális energiával. Hogy a feketelyukak se zavarjanak, NE legyen belőlük annyi, hogy át tudjanak menni feketelyukba. (Neutroncsillagba meg már azért sem tudnak, mert nem vesznek részt az erős kölcsönhatásban.) Arra koncentrálj, hogy mit tehet egy ilyen WIMP-részecske rendszerrel a gravitáció.

Két sötét anyag TERMÉSZETESEN különösebben látványos kölcsönhatások nélkül képes áthaladni egymáson. Mert szemben pl. két gázfelhővel, ahol az ötközés miatt azonnal megjelenne a disszipáció és a felmelegedés, ha a sötét anyag elkülönült pályákon haladó viszonylag ritkás "üstökös-szerű" képződményekben van jelen, akkor annak zöme ütközés nélkül haladna át egymáson, és legfeljebb ITT-OTT lépnének fel ütközések, ahol viszont az ütközés energiája miatt lokális gázfelhők is képződnének.
Ha olyan ütközést tételezünk fel, ahol a sötét (és szerintem hideg) anyag egy már ELEVE MELEG GÁZFELHŐVEL ütközik, ott a meleg gázfelhő felolvaszthatja és elgázosíthatja a sötét anyagban lévő fagyott hidrogént is, vagyis összességében a gázfelhő mennyiségének a megnövekedésére számíthatunk.
A fénykibocsátás növekedésének kérdése már nem ilyen egyértelmű helyzet, ugyanis nem maga a gázfelhő az elsődleges fénykibocsátó, hanem tipikusan egy vagy több csillag. Ha egy csillag körül növeljük a gázfelhő méretét amelybe beleburkoljuk, akkor egy darabig nőni fog a gázfelhőről reflektálódott fény, de aztán még dúsabb/nagyobb gázfelhőnél esetleg a csillag direkt fénye már el sem fog tudni jutni hozzánk, hanem esetleg csak a nagyon felmelegedett gázfelhőt fogjuk látni, mint másodlagos hőmérsékleti sugárzót.
Sőt: valójában a csillagok felépítése is eléggé ezt a logikát követi: a magfúzió csak a belső magban zajlik, nagyon magas nyomáson és hőmérsékleten, de az ott keletkező fotonokkal mi NEM találkozunk, mert a sugárzó energia csak rétegről rétegre, nagyon lassacskán tud kifelé haladni (milliárdszor elnyelődve, majd újra kisugárzódva). A Nap felíszén is a kb. 6000 K hőmérsékleten igazából NEM történik semmi különleges. Belülről melegítik a melegebb részek, kifelé meg leadja a kapott energiát zömmel hőmérsékleti sugárzás formájában.
Kivételt csak a Nap belsejében keletkező neutrinók jelentenek, mert azok lényegében egyből el tudják hagyni a Napot. Akár azt is mondhatjuk, hogy az igazi csillag az a sokkal kisebb tartomány, amelyben a magfúzió zajlik és ahol a neutrinók is keletkeznek, és ehhez képest a külső részei csupán egy nagyon sűrű gázfelhő, amit a csillag bundakabátként a visel, és tényleg azért, mert hogy segít neki fenntartani a fúzióhoz szükséges nagy nyomást és hőmérsékletet.
Szóval ha egy hideg és ezért sötét anyag találkozik egy meleg gázfelhővel, akkor biztosan növekednie kell a gáz formájában rendelkezésre álló hidrogénnek, és az is valószínű, hogy összességében több elektromágneses hullámot kaphatunk erről a megnövekedett gázfelhőről, de hogy milyen frekvencián és hogy mennyit közvetlenül a csillagoktól, az már minimum kétes.

Mivel szerinted a sötét anyag:

Két altérrácskonfiguráció metszésgörbületi hányadosa

aminek az égvilágon semmi értelme, az én definícióm szerint viszont:

A sötét anyag pedig a rózsaszínű teknősszar

Ez mindenképpen értelmes, tehát az én definícióm az igaz, szemben a te értelmetlenségeddel...

Ha a WIMPek feles spinű részecskék és pont annyian vannak (vagy kevesebben), hogy a gravitáció hatására összehúzódva kitöltik a térrészt a Fermi-felületükig, akkor semmi (gyakorlatilag ugyan az, mint egy neutroncsillag), ha kilógnak a saját Fermi felületükön túlra, akkor tovább húzódnak össze és fekete lyuk lesz belőlük...

"Ezért magyaráztam el már többször is, hogy nem gáz, hanem fagyott hidrogén, és ezért közvetlenül NEM látható."
De itt két galaxisunk van. A galaxist felé közelít B. B tömegének egy része képes úgy áthaladni A-n hogy nem kapunk szignifikáns extra sugárzást(nincs lassító faktor sem), más része esetén kapunk. Tehát a sötét anyag rész nem gerjeszti a A-ban lévő gázfelhőket. Akárhány K-sak is lennének a hidrogén atomok ha belőjük őket nagy tömegben egy már eleve sugárzó csillagködbe akkor jelentősen emelkednie kellene a kibocsájtásának.

Rendben, ha ennyire szimpatizálsz a WIMP-szerű sötét anyag jelöltekkel, akkor induljunk ki a következő példa helyzetből, csak hogy lássuk, milyen következményre vezetnének a WIMP-ek, már ha lennének:
1.) Kezdetben legyen kétféle részecskénk, az egyik "He" (közönséges anyag), a másik pedig "WIMP", amelynek ugyanakkora a tömege (tehát mint egy He atomé), de NEM vesz részt semmiféle elektromágneses és ún. erős kölcsönhatásban, és az ún. gyengében sem durván 130 GeV-ig (ahol egyesül a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás). Az egyetlen kölcsönhatás amelyben érdemben részt vesznek a WIMP-ek, az a gravitáció, ezért pl. egymással sem ütköznek a szó igazi értelmében.
2.) Tegyük fel, hogy kezdetben UGYANANNYI van e kétfajta részecskéből, ráadásul AZONOS és EGYENLETES SŰRŰSÉGBEN,
3.) egy hatalmas gömb alakú tartomány belsejében, továbbá
4.) a kezdeti sebességük ZÉRUS legyen.
5.) Még azt is megengedem, hogy a He esetében NE kelljen magfúziós folyamatokkal kalkulálni.
A feladat az, hogy állapítsuk meg, legalább kvalitatíve, hogy milyen történések várhatók ebben a rendkívül egyszerű kiinduló helyzetben! (Lesz nagy csodálkozás!)
(Jótanács: előbb azt próbáld megállapítani, hogy mi lenne akkor, ha CSAK WIMP-ek lennének!)

Az összes anyag 85%-a a sötét anyag 15%-a a "normál" anyag, az összes energia 24-30%-a a sötét anyag, 4-5%-a a "normál" anyag, és 65-72%-a a sötét eneriga, hogy a te idióta "tudományod" nyelvével fogalmazzak.. de ezek akkora baromságok, hogy már az akasztókötelet készítem magamnak olyan sötétek vagytok.. főleg te , aki még tetézi a bajt.. még a fizikánál is nagyobb hülyeségekkel, ami már nem ki szó. <#falbav>
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 21:26:23

"Ezért Newton, nagyon helyesen, nem akart belebonyolódni felesleges hipotézisek gyártásába."

Én pedig nem bonyolítom , hanem egyszerűsítem a dolgokat, egy megfelelő ésszerű magyarázattal, Sir William Ockham tökéletes logikai borotvájával miszlikre szaggatom a teljes idióta "tudományodat".. Egyetlen dimenzióval , amit 4 darab szám közé tett 3 darab ponttal tudok leírni a te tökéletesen illogikus és felesleges 500 oldalas "algebrai" krix-krax-aid helyett, amiket szintúgy feldughatsz most, mikor a 72% sötét energiáról egy büdös szót nem tudsz kifejteni, meg a 24% sötét anyagról sem.

Csaba a sötét anyag nem a Világegyetem anyagából hiányzik, hanem a galaxisokéból. Csak sokkal faszábbul hangzik ha wimpeket képzelsz a helyére mintha a láthatatlan hidrogént értenéd alatta.

A Világegyetem összetétele a következő:

https://www.spacetelescope.org/images/opo0109h/



amiből látszik, hogy a csillagok 0.5%- ot tesznek ki, míg a hidrogén 4%, így ideje lenne felhagynod a H2 molekuláris hidrogén mennyiségének semmibe vételével.

A Világegyetem anyagából nem a sötét anyag hanem a sötét energia hiányzik de csak azért mert azt hiszitek, hogy az Univerzum gyorsulva tágul. De nem tágul gyorsulva, mert ez az elképzelés mérési hibára épül. A sötét energia gyorsítaná a tágulást.

Ennek ellenére van egy sötét energia, ami a gravitációs sugárzás, de ez nem gyorsítja a tágulást hanem fékezi. Ugyanúgy mint a feldobott követ. Azt is fékezi.

114: a sötét anyag NEM 85% hanem kb 20%. De mivel a sötét energia (ami gyorsítaná a tágulást) az egy mérési hiba eredménye, így a Világegyetem összetétele alapvetően változhat, mert a gravitonsugárzást nem tudom mekkora %- ban vennék figyelembe ha egyáltalán.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2019.09.28. 21:11:58

Te már sajnos számomra kellő alapossággal bizonyítottad, hogy a gondolkodásod nem eléggé "matematikai". Ugyanis elmagyaráztam egy dolgot olyan szinten, amit bármelyik értelmes középiskolásnak meg kell tudni értenie, de nem volt foganatja, Arra is hoztam hasonlatot (lásd a #99-es üzenetemet), hogy milyennek látom a gondolkodásod. Szerintem NEM alkalmas a fizika művelésére, de ha más a véleményed, akkor válaszold meg a #101-es problémát, és ha a válaszod kellően épkézláb lesz, újra nekiugorhatunk.

A FELTÉTELEZÉSEK (hipotézisek) NEM a fizikából, hanem az emberekből fakadnak. Okos emberek nem használnak felesleges feltevéseket. Pl. Newton is TUDTA, hogy az ő gravitációs elmélete elvileg (ha tetszik filozófiailag) kifogásolható, mert hogy TÁVOLHATÁSKÉNT működik (amiről már akkor is tudták, hogy hülyeség kell legyen), de nem tudott olyan elmélettel előrukkoni, amely ne lett volna sokkal bonyolultabb, szintén jó eredményeket adott volna, és kiállta volna a filozófia próbáját. (Ez majd később a Maxwell-elmélettel történt meg.) Ezért Newton, nagyon helyesen, nem akart belebonyolódni felesleges hipotézisek gyártásába.
Laplace-nak is volt egy jellemző esete Napoleonnal. Mindketten nagyon okos emberek voltak, Napoleon (tűzérként) a matematikához is konyított, és elolvasta Laplace egyik matematikai munkáját, aztán magához rendelte a tudóst, akit nagyon sokra tartott, de azért csak megkérdezte tőle, hogy mégis hogyan lehetséges az, hogy sehol a hosszú könyvben meg sem említi Istent?!?
"Felség, nem volt szükségem erre a hipotézisre." - volt Laplace válasz - és igaza volt. :-)))

Amit manapság fizika vagy csillagászat címén főleg TV műsorokban előadnak, hihetetlen mennyiségben tartalmaznak sokszor vadabbnál vadabb hipotéziseket. Ez része annak a folyamatnak, ahogyan a tudomány frontvonala egyre inkább elszakad attól, amit abból az emberek képesek és hajlandók megérteni. Az embereknek ma is a bölcsek köve kell, vagy legalábbis az ígérete - és akadnak is ígérgetők bőven.

Természetesen nem kell elfogadni az ősrobbanás elméletét, de ha igaz, akkor a galaxisok kialakulása is valahogy emiatt történt.

Mint írtam, a Szalai-féle elmélet csak egy lehetséges magyarázat. (A sötét energiáról meg nem is írtam.)

Az persze más kérdés, hogy ha a sötét anyagot a galaxist mindenütt kitöltő gyengén kölcsönható könnyű részecske adja ki, akkor az a Naprendszert, a Földet és azon minden laboratóriumot is kitölt. Így egy egyszerű kísérlettel (Pl. a tenger alatti vagy bányák mélyén lévő Cserenkov-detektorok seregével) már rég ki kellett volna mutatni...

A barionos anyagot azon az alapon szokták egyes részecskefizikusok kizárni, mert feltételezik hogy "az nyilván hidrogén gáz lenne, tehát láthatónak kellene lennie". Ezért magyaráztam el már többször is, hogy nem gáz, hanem fagyott hidrogén, és ezért közvetlenül NEM látható.
Sőt mi több: kiszámolhatjuk, hogy ha mégis láthatónak tekintjük, akkor kb. mekkora eltérést jelenthet a CMB háttérsugárzás ELOSZLÁSÁBAN (mert reflektálva a távoli csillagok fényét mégis csak magasabb lesz a hőmérsékletük egy incuri-pincurit), akkor azt kapjuk, hogy a CMB értékének kb. a negyedik-ötödik tizedes jegyében lesz várható változás, ami hogy, hogy nem, megfelel az észlelt eloszlás fluktuációjának. Ha a sötét anyag valójában barionos, akkor az is kézenfekvő, hogy az eloszlása nem fog olyan rettenetesen eltérni a látható anyagétól (bár alább beszéltünk relatíve kisebb eltérésekről).
Ha a sötét anyag nem barionos, hanem pl. WIMP-szerű részecskékből áll, na akkor aztán tényleg látványosan másképp mennének a dolgok, de igen jellemzően NEM szokták végiggondolni ezeket az eseteket, mert akkor elég hamar kiderülne, hogy ezek az elképzelések IRREÁLISAK, már ha úgy vesszük hogy WIMP-ek jelentős mennyiségben vannak. Ezért alkalmazzák azt a stratégiát, hogy kisiklatják a "barionos anyag mint sötét anyag" gondolkodást és közben "lebegtetik a WIMP mint sötét anyag jelölt" vonalat, ámde tartózkodva a komoly belegondolástól.

Te nagyon hülye nézd már meg hogyan kezdődik , mivel kezdődik a sor, és milyen matematikai jelek váltoggatják ott egymást - és + , te nagyon hülye erről beszélek már a topik eleje óta, hogy nem a konvergens érték számít hanem az hogy mit mivel csinálsz ahhoz, hogy megkapd a pi-t amit ráadásul te nagyon hülye kerekítve használsz az idióta "fizikádban" és még jössz itt véges Univerzummal, amikor egy végtelen hosszú számot ráadásul lecsonkolva használsz az idióta "tudományodban" <#falbav> <#idiota>
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 20:37:10

A matekhoz te vagy teljesen kutyaütő, a PI egy konkrét transzcendens szám:



És ezt akárhányszor számolod ki, mindig ugyan azt kapod.

Ami pedig azt a "bizonyítást" illeti, hogy a PI 4 lenne, az úgy faszság, ahogy van...

Érdemesebb volna megmaradni előbb a matematika alapjainak a mélyebb megértésénél, még mielőtt és nélkül és alapok nélkül belefolynál az Univerzum működésének a megértésébe, és ilyen "fizika" című esti mesékbe.

Sajnos alighanem ki kell ábrándítsalak.
Meglehetősen légbőlkapottak a spekulációk, eléggé jellemző, hogy egy-egy nagy marhaságot relatíve kisebb hülyeségek konvergens sorozatával igyekeznek kezelni, kb. úgy, mint ahogy a bolygók mozgását próbálták meg leírni a geocentrikus világképben.
Ezért csak annyit jegyeznék meg, hogy HA IGAZ VOLNA AZ, hogy létezik egy egyetemes, mindenhol ható sötétenergiás hatás, akkor annak arányos részét a Naprendszeren belül is tapasztalnunk kellene. De nem tapasztaljuk.
(De pont azért, mert túl sok epiciklust iktattak már be a magyarázatokba, érdemesebb megmaradni a KONKRÉT és MÉRHETŐ problémáknál, nem mindjárt nekiugrani az Ősrobbanásnak.)

"Persze más lehetséges magyarázatok is szóba jöhetnek..."

Ja szóba jöhet az is hogy hülye vagy mint szódás a lovát. És már a "matematikád" "alapjai"nál súlyos megNEMértéseid vannak... <#falbav>
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 20:15:30

Mivel ez a "felfedezett" anyag jó esetben is csak megkétszerezi a hidrogén mennyiségét, így elenyésző a világegyetem teljes anyagához képest...

Hol a bizonyíték a barionos sötét anyagra? És mekkora az a nagy adag? a 85% sötét anyag mekkora további %-a?

Akkor már ki is zárhatod ezt a jelleget, mert egy nagy adag sötét anyagot már kimutattak és az éppen barionos, a legteljesebben normál anyag, H2.

A feltételezés - kimutatás mérkőzés 0 - 1 re vezet.

"A SÖTÉT ENERGIA kérdése problematikusabb. Sokkal több elmélet és hipotézis ékelődik közbe, és ezért nem csak az válik bizonytalanná, hogy "MI A SÖTÉT ENERGIA", hanem már az is, hogy "VAN-E EGYÁLTALÁN SÖTÉT ENERGIA". Ennek érdemi taglalása sajnos szétfeszíti az itteni kereteket."

Van-e egyáltalán "fizika" amely mindezek létezését FELTÉTELEZI? <#falbav> <#taps>


Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 20:04:59

De ha feltételezzük ezt a jelleget akkor a barionos anyagot ki is zárhatjuk a jelöltek közül? (Astrojan szomorú lenne😊)

Ez nem egészen így van, ha elfogadjuk az ősrobbanás elméletet, akkor a kezdeti inhomogenitások, és ezen belül a lokális anyagsűrűsödések és a bennük képződő csillagok a tágulás miatt rövid ideig együtt maradva sűrűbb részekké is tömörülhettek volna és csak pár száz millió év múlva kezdtek volna fellazulni, mert a gravitáció nem tarthatta volna őket egybe. (Lásd pl. a horizontproblémát, emiatt ezek a sűrűsödések nem tudtak termolizálódni, így nem alakulhatott volna ki ekkor sem teljesen homogén világegyetem.) Ehhez tehát az kell, hogy a tágulás üteme és az átlagos sűrűsödések aránya olyan kell legyen, hogy a kialakuló galaxisok energiamérlege pozitív legyen és így idővel felbomlanak.
Persze a méretük, sűrűségük és eloszlásuk teljesen más lett volna, mint az általunk ismert világegyetemben a galaxisoké és életidejük is rövid lett volna...

Az általunk ismert világegyetemben azonban ez úgy játszódott le, hogy erősen negatív lett a kezdeti sűrűsödések energiamérlege (a tágulás miatt) és egyben maradtak a galaxishalmazok és azon belül a galaxisok.
Az, hogy nálunk miért alakulhattak ki a tartós galaxisok, azt a modellszámítások szerint az is okozhatta, hogy volt egy csak gyengén kölcsönható, semleges részecske kb. 15 eV tömeggel, aminek az eloszlása éppen az átlagos méretű galaxisokat adja ki. (ifj. Szalai Sándor elmélete.) Persze más lehetséges magyarázatok is szóba jöhetnek...

Utoljára szerkesztette: Csaba161, 2019.09.28. 19:48:24

A sötét anyag ugyebár attól sötét, hogy az elektromágneses kölcsönhatásban nem látjuk a résztvételét, vagyis egy ütközési folyamatban megy előre, ahogyan a lendülete viszi, a pályáját meg csak a gravitáció módosítja.
Ezzel szemben az a gáz komponens, amelyből a röntgen sugárzás is származik, nyilvánvalóan kölcsönhatásba lépett valamilyen gerjesztő elektromágneses sugárzással, és az GYORSAN LEFÉKEZTE a mozgását. A Nap is csinál hasonló dolgokat egészen úgymond a naprendszer határáig, lásd napszél.

Hasonlat:
Tegyük fel, hogy pár keV energiára gyorsított hidrogén ATOMOKAT (tehát nem protonokat, hanem semleges atomokat) ütköztetünk egy nagyon vékony fémhártyába, mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy lesz-e különbség az ELEKTRONOK és a PROTONOK viselkedése között. Ezek ugye mindketten egyformán részt vesznek az elektromágneses kölcsönhatásban (ugyanakkora az elektromos töltésük), de ugye a proton tehetetlensége mégis csak vagy 1836-szor nagyobb. Vajon mi fog történni?
Az fog történni, hogy az elektronok sokkal hamarább megállnak, mert ugyanakkora kölcsönhatási erővel szemben kisebb a lendületük és a kinetikus energiájuk, a protonok meg közben rá sem hederítve a dolgokra száguldanak tovább (viszi őket a tehetetlenségük, vagy ha tetszik az, hogy a tehetetlenségükhöz képest RELATÍVE kisebb az elektromágneses kölcsönhatásuk), HACSAK nem trafálnak el (nagyon ritkán) egy-egy atommagot.
Végeredményben a vékony fémhártya időnként fel fog villanni (tipikusan röntgen, de más is) és elektromosan negatív töltésűvé válik, a hártya túloldalán pedig lassacskán többségbe kerülnek az elektronjaiktól lecsupaszított protonok, tehát az a térrész meg egyre pozitívabbá válik. Végeredményben kialakulhat egy olyan elektromos tér, amely igyekszik ellene hatni annak, hogy a protonok végleg eltávozzanak, amely valójában egy hasonló tértöltési tartomány, mint amit a félvezető pn átmeneteknél is ismert.
A sötét anyagra vonatkozóan mindebből az az érdekes, hogy a sötét anyagot (a modellje a proton) a napszélhez hasonló dolgok nem tudják lestoppolni és gerjeszteni, de bezzeg a gázokat (a modellje az elektron) igen.
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 19:31:27

Az a megfogalmazás, hogy "szétrepült volna" egy kissé félrevezető, mert inkább arról van szó, hogy ha nem lett volna ott elegendő tömeg, akkor a szóbanforgó a csillagok gravitációsan sohasem kötődtek volna a galaxishoz, márpedig a jelek szerint eleve úgy jöttek létre, hogy a gravitációs kötődés már megvolt. (Sőt, maguk a csillagok is hidrogén gázfelhők gravitációs kollapszusa révén alakultak ki.)

Az ütközések dinamikája is árulkodó:
The Bullet Cluster with Cold Dark Matter
Kérdés hogy miért látjuk azt hogy a gravitációs lencse hatás(amit a sötét anyagnak tulajdonítunk) az ütközés során beelőzi a normál anyagot(amiből a látható röntgen sugárzás származik), nyugalmi helyzetben pedig a gravitáció szabályosan egy tömegközéppont köré rendez mindent. Látszólag a sötét anyagnak kisebb a 'tehetetlensége', noha ennek csak a tömegétől kellene függenie.

Egyértelmű bizonyíték, hogy a látható anyag nagysága ismert és a mozgási sebessége is egy adott galaxis esetében, és ha más anyag nem lenne ott, akkor az egész galaxis LÁTHATÓ anyaga már évmilliárdokkal ezelőtt szétrepült volna. Az hogy együtt van, az azt jelenti, hogy több anyag van egy galaxisban, mint amennyit LÁTUNK. Ezt a nem látható anyagot hívják - értelem szerűen - sötét anyagnak...

Vagy persze vannak olyan elméletek is, hogy a gravitációs kölcsönhatást nem értjük jól, és emiatt hisszük, hogy ott több anyag van, pedig csak a gravitáció működik másképp...

A SÖTÉT ENERGIA kérdése problematikusabb. Sokkal több elmélet és hipotézis ékelődik közbe, és ezért nem csak az válik bizonytalanná, hogy "MI A SÖTÉT ENERGIA", hanem már az is, hogy "VAN-E EGYÁLTALÁN SÖTÉT ENERGIA". Ennek érdemi taglalása sajnos szétfeszíti az itteni kereteket.

A sötét ANYAGRA VAN.
Persze a fizikából nem száműzheted a matematikát, mert ahogyan Galilei is helyesen megállapította, "a természet a matematika nyelvén beszél". Ezért a fizikai mérésekből is úgy jön ki a bizonyíték, hogy közben számolnunk is kell, és tudni kell, hogy mely képletettel, hogyan és miért.
A sötét anyag létezésére vonatkozó fizikai bizonyítás menete a következő:
1.) A csillagoknak a tömegét meg tudjuk becsülni a fényességükből, fajtájukból (spektrumukból) és távolságukból. Ebben akár tévedhetünk is, kifejezetten nagyot is, de mégsem gond, mert a számításból később úgyis kiesik, ha a látható csillagok tömegéhez képest RELATÍVE akarjuk megadni a sötét anyag tömegét, márpedig pontosan ezt akarjuk tenni (százalékokkal dolgozni).
2.) Newton törvényeivel kiszámolhatjuk, hogy amikor egy csillag keringő mozgást végez mondjuk a saját galaxisa centruma körül, akkor ehhez mekkora tömegnek kell lennie a csillag pályáján belül (NEM kell pont a centrumban lennie!). Ehhez azonban ismerni kell a csillag sebességét.
3.) A csillagok keringési sebességét viszont meg tudjuk állapítani a Doppler-effektus segítségével, mert az nem csak a hangra, hanem a fényre is működik. Ennek a lényege ugyebár az, hogy ha hozzánk éppen közeledik a hullámforrás, akkor az újabb és újabb hullámhegyeknek egyre rövidebb utakat kell megtennük, és ezért magasabb frekvenciát észlelünk, amikor pedig távolodik, akkor alacsonyabbat. Erre pontos képletet tudunk levezetni.
4.) Nos tehát, látjuk a csillag keringő mozgásának a sebességét, és a pályájának a (szintén látott) sugarából ki tudjuk számolni, hogy mekkora az ún. centripetális gyorsulása, azaz mennyire gyorsítja "valami" a galaxis közepe felé. Elvileg "angyalok" és "istenek" is gyakorolhatnának ilyen hatást (Kepler idejében még komolyan felvetődött!), de Newton óta a GRAVITÁCIÓT tekintjük a helyes magyarázatnak.
5.) Igen ám, de ha meghatározzuk az adott nagyságú centripetális gyorsítást létrehozni képes tömeget, akkor arra tipikusan néhányszor nagyobb értéket kapunk, mint amit a látható csillagok tömegeiből kiadódik.
6.) Tehát vagy az van, hogy nem látunk minden csillagot (sőt, esetleg a többségüket), vagy az anyag nagyobb része nem is valamilyen csillag formájában van jelen, hanem másképp, láthatatlanul.
7.) Ezen a ponton szoktak egy TÉVES hipotézist tenni, miszerint ha nem láthatatlan csillagok, akkor biztosan "hiodrogén gázfelhők" lehetnek a háttérben, de ez NEM igaz, mert az Univerzum túlnyomó többsége 2.7 K-en van, ezért a hidrogén nem tud gázként megmaradni, hanem azonnal kondenzálódik (kifagy), amint alkalma nyílik rá, és akkor már nem látjuk, tehát sötét anyag lesz.
8.) Szoktak egzotikus részecskékre (WIMP) is hivatkozni, amelyekről azt feltételezik, hogy gravitációja van, de nem vesznek részt az elektromágneses kölcsönhatásban, és ezért nem látjuk, és így definíció szerint sötét anyag. Ezek a részecskék nem számítanak logikai, vagy fizikai képtelenségnek, de a feltételezésük szükségtelen.
Tehát a sötét anyag jelenlétére és mennyiségére vannak fizikai bizonyítékaink. Hogy konkrétan mi mindenből áll, arra viszont nincsenek, mert csak a gravitációs hatása révén tudunk róla, hogy ott van egy adott helyen. De adott esetben előfordulhat, hogy egy helyen, ahol hirtelen kitör egy szupernóva, megvilágítja és felmelegíti a környező tartományt, és kiderül, hogy mi volt ott a sötétben - pl. fagyott hidrogén.

Azt kérdezem, hogy a sötét energia jelenlétének van e mért fizikai bizonyítéka ? (nem matematikai hókuszpókuszokra vagyok kíváncsi amik beleszuszakolják a rendszerbe az egyelőre megmagyarázhatatlant)

Azt kérdezem, hogy a sötét anyag jelenlétének van e mért fizikai bizonyítéka ? (nem matematikai hókuszpókuszokra vagyok kíváncsi amik beleszuszakolják a rendszerbe az egyelőre megmagyarázhatatlant)

Ha megengeded, akkor adnék egy kis gondolkodnivalót (ha az eddigiek tetszettek). Pár évtizede vetődött fel, amikor az első nagy felfutása volt Magyarországon annak, hogy egyesek elkezdték kétségbevonni a Holdraszállást. Természetesen az volt a vezérmotívum, hogy a fotókat és a videókat is nyilván a Földön HAMISÍTOTTÁK. Akkoriban a számítógépes videó még gyermekcibőben járt, de valójában még most is az a helyzet, hogy a százmillió dollárokba kerülő hiper-szuper hollywoodi csúcsprodukciókban sem olyanok a szimulációk, hogy a szakértő szem ne venné észre szinte azonnal a fizikai képtelenségeket, amikor a dolgok nem úgy történnek, ahogyan kellene. Velem mondhatni az ellenkezője történt, mert belinkelt valaki pár videót amelyen az űhajósok szerencsétlenkedtek az amerikai zászló kitűzésével kapcsolatban, és nekem egyből feltűnt egy nagyon érdekes dolog, ami állati nehezen volna hamisítható, kellően látványos is, de szinte mindenkinek elkerüli a figyelmét (azóta is), akár pro- akár kontra- vitatkozik a kérdésben.
Nos, azt tudjuk, hogy a Hold tuti biztosan VIDÉKNEK számít, akkora nagy ott a por. Az űrhajósok is küzdöttek vele rendesen, noha őket azért védte az űrruha, csak persze a sétáik után mégis csak be kellett vinni a holdkompba, stb. Amikor a Földön járunk erősen poros vidékeken, akaratlanul is felkavarjuk a port. Hát a Holdon még lépni sem lehet anélkül, hogy porba ne botlanánk.
Na most próbáld meg kitalálni, hogy mi az, ami mellbevághatott engem szinte azonnal, ahogyan megpillantottam az első ilyen videót? (Linket nem adok, de a youtube-on könnyen találhatsz.) Miben és miért más a felrúgott por viselkedése a Holdon? (Csupán középiskolás fizika kell hozzá.)

Többen is kérdezték már, de egyelőre nem tervezek ilyesmit. De amíg itt vagyok, addig lehet beszélgetni és kérdezgetni, és szerintem érdemes is, mert olyasmiket is kivesézhetünk amiket nem lehet csak úgy copy/paste-tal megkaparintani az internetről, mert hogy "ott se nincsen rajta". :-)))

Még középiskolásként hallottam az egyik első humorfesztiválon, hogy:
"A MAGYAR SLICCGOMBON A 4 LYUK AZ 5 VILÁGRÉSZT SZIMBOLIZÁLJA"
Nos, ennek az elméleti alaptételnek a kompakt őrületét úgysem tudod meghaladni, úgyhogy kár is próbálkoznod vele... :-)))

Ez itt egy légbőlkapott őrültség, aminek semmi köze nemhogy a valósághoz, de még a matematikához se. Aki azt hiszi, hogy "matematikailag" "bebizonyította", hogy a PI 4 vagy akármennyi, az még az elemi iskolai matematikát sem érti.

A világ leírására én ennél jobb leírást is adtam, mint a tiéd: a Világot a Rózsaszín Teknősbéka viszi a vállán, és a Lila Elefántok húzzák, és a sok tudós meg te is elmehetnek a francba, mert ez az elmélet bizonyítja, hogy a sötét energia a lila elefántfing, a sötét anyag pedig a rózsaszínű teknősszar...

@DcsabaS nagyon érdekesek és érthetőek az írásaid! nem vezetsz véletlenül blogot valahol ilyen témákban?

A háromszög alapú térkitöltő háló pont egyel több határvonalat igényel, mint a szülő dimenziók száma. A négyzet alapú térkitöltő háló meg pontosan annyi határvonalat igényel, mint a szülő dimenziók száma. Az áltudomány az a te "tudományod" , az aki a 96%-áról semmit nem tud mondani a saját Univerzumának, méghozzá alapvető matematikai tények megNEMértése miatt.
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 13:06:02

Az igazi matek és fizika révén alkotott számítógépeken, és a rájuk írt programokkal generálja a szemetet... Az ilyesmit nyilván nem lehet megakadályozni ha valaki csak a saját rovására teszi. de az sg.hu-nak illene eltöprengenie azon, hogy vajon tudományos, vagy ÁLTUDOMÁNYOS rovatot óhajt-e fenntartani. (Utóbbi esetben már veszem is a kalapom.)
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 10:21:27

Látom, szemetelni azt tudsz.
Én azt próbáltam meg elmagyarázni, hogy az a "Pi közelítő logika" ami a linken be volt mutatva, képes adni 4-nél nagyobb értéket is a Pi-re, ezért nyilvánvalóan helytelen.
Pl. rajzoljunk az egységnyi sugarú kör köré (R=1) egy szabályos háromszöget! E háromszög magassága 3R, tehát 3 lesz, egyik-egyik oldalának a hossza négyzetgyök(3)/2, és mivel összesen 3 ilyen oldal van, ezért a háromszög kerületére a 3 x 3 x négyzetgyök(3)/2 számot kapjuk, ami ránézésre is nagyobb 9-nél, tehát 4-nél is.
Na most, erre a háromszögre elvégezhetjük ugyanazt a fajta becakkozást (a csúcsainak a visszatükrözését) hogy a csúcsok pont a kör kerületére essenek, és ez ugyanúgy nem fogja megváltoztatni a kerület nagyságát, ahogyan a négyzetnél sem tette. Ha ezt az eljárást folytatjuk, akkor kapunk egy olyan sokszög sorozatot, amely a kör köré van rajzolva, a kerülete mindnek ugyanannyi, miközben bizonyos értelemben egyre jobban közelít (hasonlít) a körhöz. Ez is csak egy olyan közelítése lesz a Pi-nek, amely voltaképpen NEM konvergál hozzá ahogyan folytatjuk a cakkozást, és amúgy közelítésnek nem túl jó. A kör belsejébe rajzolt szabályos háromszöggel is hasonló a helyzet, csak az meg kisebb számmal fogja helyettesíteni a Pi-t, mint belülre rajzolt négyzet.
(Mint írtam, a helyes közelítési módszer az, hogy maradunk a szabályos sokszög alaknál (a csipkézés, vagy cikk-cakkozás) helyett, és úgy növeljük a szögek számát.)
Megjegyzés:
Ha nem szabályos háromszöggel dolgozunk, természetesen AKKOR IS tudunk olyan külső háromszöget rajzolni, amelynek az oldalai érintik a kört. Ebben az esetben a kör kerülete NAGYOBB lesz, mint a körülírt szabályos háromszögnél volt, és persze ő is megtartja ezt a kerületét, ha cakkozni kezdjük.
Természetesen lehet kreálni ÖNKÉNYES fektételeket, hogy miért éppen a 3-szög, a 4-szög, az 5-szög, a 6-szög, stb. esete adná helyesen a Pi értékét, de mint korábban írtam, ezek külön-külön mind rossz közelítések, és a cakkozás semmit sem tesz a Pi-hez való konvergálás érdekében.
Utoljára szerkesztette: DcsabaS, 2019.09.28. 10:11:10

"nem értik a saját Univerzumuk 96%-át "
Ez ugye az általad tagadott fizika számolta ki. Ezek szerint mégis elfogadod ez a fizikát? Vagy a te altereid milyen számokat adnak ki a sötét anyag/energia mennyiségére? Gyanítom hogy semmilyent, mert te még a naprendszer működésének apró részét sem tudod leírni. Amikor ilyen kérdést kapsz akkor elsunnyogsz a válasz elől mint egy kis óvodás.

Nem. A 4 a teteje, mert a köré írt négyzet oldalai párhuzamosak a szülő dimenziójával. De algebrai oka is van : a gamma függvény.

Emiatt PI_1 = 2

Tehát egy 1 dimenziós szakasz r sugara középen elválasztva egy 0 dimeziós origoval pontosan fele akkora mint a d átmérőjű szakasz,

tehát az 1 dimenzió / 0 dimenzió aránya : 2 = PI_1

2 dimenzió és 1dimenzió arányának célértéke : PI tehát PI_2

3 dimenziós gömb és a 2 dimenziós alapkörének arányának célértéke , tehát PI_3 =: 4

4 dimenziós hipergömb és a 3 dimenzió hiperfelületének arányának célértéke : 3/2 PI_2 = PI_4

Tétel:

____Minden PI_n határértékei megegyeznek a körülvevő dimenziók PI- értékének célértékével.____


És a tétel megfordítása: a nagy autogeometrizációs tétel.

Egy sima egyszerű összefüggés a négy alapművelet operandusz rotációja és a PI között , és a logikai operandusz-rotációk nélkül te nem tudsz semmiféle "tudományról" beszélni.

Ha ilyen alapon helyettesítünk egy görbét (vonalat) egy másikkal, a helyettesítő (vonal) hossza akárhányszor nagyobb is lehetne, mint a helyettesítendő görbéé, tehát NEM csak a "Pi = 4" látszhatna igaznak, mert a 4 helyett bármilyen Pi-nél nagyobb szám is állhatna (csak erősebben kell cikk-cakkozni).

De ahogyan a két pont közötti távolságot sem a feleslegesen hosszú lehetséges útvonalak végtelen sokasága definiálja, hanem a LEGRÖVIDEBB ÚTVONAL, úgy egy görbe hosszúságát sem a végtelen sok lehetséges feleslegesen hosszú útvonal definiálja, hanem a MINIMÁLIS HOSSZÚSÁGÚ.
Vonalakat lehet definiálni igen furmányos módon is, de a számunkra fontos esetekben folytonos és differenciálható függvényekkel írhatók le, ezekben az esetekben pedig a függvény meredekség vektor elemei hosszúságainak az integrálásával lehet megkapni az előbbi MINIMÁLIS HOSSZÚSÁGOT. (A meredekség vektor megállapításához szükséges a függvény deriváltja.)

Hogy melyik közelítő módszer a jó, és melyik a rossz, azt onnan lehet sejteni, hogy konvergál-e egyáltalán, és jó felé-e. Adott esetben pl. teljesen hasonló logikával a kör BELSEJÉBE is rajzolhanánk egy négyzetet (1 lenne az átlója), majd nekiláthatnánk a sokszögesítésének, amely ugyanúgy NEM konvergálna felfelé, mint ahogy a KÍVÜLRE rajzolt sokszög kerülete sem konvergál lefelé. Ezért ebből csak annyit tudunk meg a Pi értékéről, hogy kisebb mint 4, de nagyobb, mint 4/(négyzetgyök 2) = 2.828...
Ha a kör köré és belsejébe szabályos sokszögeket rajzolunk, és a határátmenetet úgy képezzük, hogy a szögek számát emeljük, akkor a körül írt sokszög kerülete csökkenni fog, a belül írt sokszögé meg növekedni, miközben határértékben a különbségük minden előre meghatározott piciny epszilon számnál kisebbé válik, ha a sokszög szögeinek a számával eléggé felmegyünk, ugyanakkor a Pi értéke (amely kifejezi az egységnyi sugarú kör kerületét), az mindig az előbbi kettő között marad. EZÉRT biztos, hogy ez a határérték a Pi-t adja meg, a kör köré rajzolt cakkozott négyzet pedig NEM.

Próbáltam súgni, de reménytelen esetek vagytok, a tudósok helyében én beásnám magam jó 2 méter mélyre a sárga földig, nem pedig magyarázkodnék hülyeségekről, meg okoskodnak itt olyan dolgokról amiről fingjuk sincs. Mint pl. az Univerzum egyszerű működése.
Utoljára szerkesztette: TOR-rent, 2019.09.28. 00:31:33

Te meg olyan ügyes vagy , hogy 5 éves korodban már elengedett kézzel tudtál ülni a bilin... a "tudósok" meg szintúgy. Csak éppen a bökkenő hogy nem értik meg azt sem , hogy miért nem értik a saját Univerzumuk 96%-át , mert olyan hülyék tisztelt hölgyeim és uraim, mint a döngölt agyag, és szerintem ezeket a "tudósokat" már eleve külön tenyésztik, mert ennyire hülye nem lehet valaki..