Gyurkity Péter
Sokkal fiatalabb lehet az Univerzum
A különbség akár 2 milliárd és is lehet, ám itt még mindig sok a kérdőjel.
A Világegyetem kutatása terén még annak pontos kora, illetve a kor meghatározása is komoly fejtörést okoz a szakembereknek, itt pedig továbbra sem találni teljes egyetértést, hiszen az eltérő módszereket alkalmazó kutatások különböző eredményekre jutnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egyesek szerint nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme, most pedig egy új tanulmány látott napvilágot, amelyben magát a kort kérdőjelezik meg.
A friss munkát a Science magazin oldalán tették közzé, ezúttal német kutatók jóvoltából. A Max Planck Intézet munkatársai szerint szintén nem stimmel a Hubble-állandó mértéke, amely a tágulás ütemét határozza meg számunkra, itt pedig ennek következtében akár 2 milliárd évet is le kellene faragnunk az Univerzum életkorából, vagyis ez utóbbi 12 milliárd év alá is mérséklődhet. A NASA legutóbb még 2012-ben tette közzé saját újabb becslését, akkor 13,8 milliárd évben határozták meg a teljes életkort, a német szakemberek azonban most leszögezik, hogy a távoli csillagok mozgását illetően továbbra is nagy a bizonytalanság, amennyiben pedig ezek gyorsabban mozognak, maga a tágulás rövidebb időt vett igénybe.
A Hubble-konstans értékét a korábbi kutatásokban 70-nél húzták meg, a mostani eredményt közzétevő csapat szerint azonban ez ehelyett 82,4, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes életkor 11,4 milliárd évre rúg. Mások azonban rögtön hozzáteszik ehhez, hogy a csapat mindössze két gravitációs lencsét használt fel a kutatás során, emiatt pedig a hibahatár mérete is megugrott, ennek következtében pedig az is lehetséges, hogy az életkor nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ezen komoly korlátozás miatt egyes szakemberek szerint további munkára lesz szükség, bár azt elismerik, hogy a módszer kétségkívül érdekes megközelítésnek minősül – tekintettel azonban arra, hogy a mérőeszköz sem pontos, az eredményt még kevésbé tekinthetjük annak.
Adam Riess, aki 2011-ben Nobel-díjat kapott az Univerzum életkorának és a tágulás mértékének kutatásáért, valamint a sötét energia jelenlétének kimutatásáért, kiemelte, hogy kedvező fejlemény az alternatív módszerek iránti érdeklődés felerősödése, a konkrét eredmények tekintetében azonban nincs áttörés.
A Világegyetem kutatása terén még annak pontos kora, illetve a kor meghatározása is komoly fejtörést okoz a szakembereknek, itt pedig továbbra sem találni teljes egyetértést, hiszen az eltérő módszereket alkalmazó kutatások különböző eredményekre jutnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egyesek szerint nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme, most pedig egy új tanulmány látott napvilágot, amelyben magát a kort kérdőjelezik meg.
A friss munkát a Science magazin oldalán tették közzé, ezúttal német kutatók jóvoltából. A Max Planck Intézet munkatársai szerint szintén nem stimmel a Hubble-állandó mértéke, amely a tágulás ütemét határozza meg számunkra, itt pedig ennek következtében akár 2 milliárd évet is le kellene faragnunk az Univerzum életkorából, vagyis ez utóbbi 12 milliárd év alá is mérséklődhet. A NASA legutóbb még 2012-ben tette közzé saját újabb becslését, akkor 13,8 milliárd évben határozták meg a teljes életkort, a német szakemberek azonban most leszögezik, hogy a távoli csillagok mozgását illetően továbbra is nagy a bizonytalanság, amennyiben pedig ezek gyorsabban mozognak, maga a tágulás rövidebb időt vett igénybe.
A Hubble-konstans értékét a korábbi kutatásokban 70-nél húzták meg, a mostani eredményt közzétevő csapat szerint azonban ez ehelyett 82,4, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes életkor 11,4 milliárd évre rúg. Mások azonban rögtön hozzáteszik ehhez, hogy a csapat mindössze két gravitációs lencsét használt fel a kutatás során, emiatt pedig a hibahatár mérete is megugrott, ennek következtében pedig az is lehetséges, hogy az életkor nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ezen komoly korlátozás miatt egyes szakemberek szerint további munkára lesz szükség, bár azt elismerik, hogy a módszer kétségkívül érdekes megközelítésnek minősül – tekintettel azonban arra, hogy a mérőeszköz sem pontos, az eredményt még kevésbé tekinthetjük annak.
Adam Riess, aki 2011-ben Nobel-díjat kapott az Univerzum életkorának és a tágulás mértékének kutatásáért, valamint a sötét energia jelenlétének kimutatásáért, kiemelte, hogy kedvező fejlemény az alternatív módszerek iránti érdeklődés felerősödése, a konkrét eredmények tekintetében azonban nincs áttörés.
