A Planck szerint is létezik a "gonosz tengelye"

Akkor még rosszabb a helyzet 😊

"Viszonyitásképp a Föld kb. akkora a világegyetemhez képest, mint egy atom a testedhez képest."


-Sokkal, több nagyságrenddel rosszabb az arány, azaz a Föld nem olyan nagy a Világegyetemünkhöz képest mint az ember egy atomhoz képest.

Már onnantól kezdve hit, hogy a Világegyetem összes anyaga egy óriáscsillagnyi térfogaton belül van. Már az olyan elképesztõ anyagsûrûség, aminél az anyag olyan új és ismeretlen dolgot csinál aminek a fizikáját nem ismerjük.

Mi van, itt mostanában minden fanatikus átmegy hülyébe amikor kétségbe vonják amit szajkóznak? 😄

A fizika a valósággal foglalkozik, de hogy 13 milliárd éven keresztül milyen ütemben tágult a világegyetem, úgy hogy sem a kiinduló állapont nem ismert sem a közbelsõ állapotok, sõt a részecskék viselkedése sem mondjuk a nagy bummkor (mert ilyet még soha senki nem látott azt sem tudjuk hogy akkor az akkori rendszer milyen fizikai törvényeknek engedelmeskedett), de még csak az sem hogy egyáltalán mennyi anyag van a világegyetemben, nos ez nem fizika hanem ahogy irtam csirkebélbõl való jóslás.

Ez a szintiszta hit, én csak úgy hivom hogy tudományos fanatikus, kb. pont ugyanaz mint a vallási fanatikus.

Az a hires képleted egyébként arra alapoz hogy mennyi is a világegyetem tágulása amirõl viszont senkinek sejtelme sincs. Pontosabban azt most tudjuk hogy mennyi csak azt nem hogy korábban mennyi volt. Ahogy Nexus nagyon helyesen irta, ha most megmérem hogy 1 nap alatt 1 fokkal nõtt a hõmérséklet, akkor nagy lelkesen kiszámolhatom hogy 10 millió évvel ezelõtt -10 millió*365 fok volt a Földön. Ja nem... És akkor még olyan apróságok bejönnek a képbe hogy a világegyetem simán lehet pulzáló, sõt magát a világegyetemet is "nyomhatja" valami ami befolyásolja a tágulást. Kb. mint egy dobozban fújt lufit. És ezek csak ilyen "apróságok" amikrõl sejtelmünk sincs, viszont nagy lelkesen számolgatunk valamit amirõl fogalmunk sincs, mert a rendszer apró töredékét sem ismerjük.

Viszonyitásképp a Föld kb. akkora a világegyetemhez képest, mint egy atom a testedhez képest. És most képzeld el hogy a körmöd egy atomján élõ apró élõlény a körmöd "tágulásából" megpróbálja megmondani hogy mikor keletkezett a tested...

Nem matematika modell, fizika modell, és nem egy van. Abban minden kozmológus egyetért, hogy ez nem a végsõ modell, ezzel nem mondtál újat. Fõleg, hogy a Standard-modell mára használhatatlanná vált. A tudomány nem a végsõ igazságot mondja ki, hanem a pillanatnyit. Az sg. kívül senki nem állítja, hogy már pedig 100%, hogy a kapott évszám az univerzum kora. Nálad is javaslom, a sima földi méréstechnikai fogalmakat átnézni... nagyon sok választ kaphatsz a feltett kérdésedre. 😉

Ja, hogy te nem hiszed? Azt eddig is gondoltam, hogy ez nálad egyszerûen csak hit kérdése, mert tudás mögötte nincs. Méréstechnika még mindig, a tudatlanság nem mentség... 😉

Akkor nem értettél meg, úgy kezdem ez SEM a végleges eredmény. A hozzám hasonlók 55-ben is, ma is ezt mondják. Tudom, sõt azt is tudom, hogy vannak olyan elméletek amik 40 milliárd éves az univerzum, csak bizonyíték hiányzik rá. 1955-ben még nem voltak precíziós kozmológiai mérések, sõt ilyen mérések sem voltak! Banyek legalább a cikket olvasd el! Kösz. Továbbá, ha csak egy picit konyítanál a méréstechnikához tudnád, hogy nincs pontos mérés, csak közelítõ mérés van, még itt a földön is. Tudod, a hibahatárt az mindig odarakják ... publikációba. De te olyat még csak messzirõl sem láttál, csak sg. bulvár szemetet, és osztod az észt nekem. Megtisztelsz vele, tényleg! Azt még általános iskolában tanulhattad, hogy a fizika a valósággal foglakozik, és az a képlet - amit nem értettél - semmi más mint ennek a valóságnak a matematikai leírása...

Így van!
Simán ki lehet találni olyan fizikai modellt, aminél a világegyetem 6000 éves, teremtették és pont olyan képet mutat, mint amilyet a távcsövek is érzékelnek. Ehhez megfelelõ matematikát is lehet társítani, amivel elõrejelzéseket lehet tenni.

Az, hogy nem ilyen fajta modellek felállításával foglalkozik a tudomány mainstream része, illetve az, hogy ha valaki komolyan megpróbálja, azt eccerûen lehüjézik, az csakis ideológiai és nem tudományos kérdés.

"Kritikusok azt vetik a kutatás szemére, hogy nem objektíven vizsgálja a csillagot, hanem kapásból abból indul ki, hogy azt mindenképpen fiatalítania kell, .."

Hát igen. Így mûködik a "tudomány".

"Van egy egyenlet aminek segítségével ki lehet számítani a világegyetem korát. Az egyenletben vannak olyan tagok aminek az értékét meg kell mérni. Minnél pontosabb a mérés, annak függvényében változik a kor. 1955-ben még csak becsülni tudtak értékeket. Porblem?"

Namost ez a képlet, algoritmus gyakorlatilag csak egy matematikai modell, amivel "csak" 2 dolog lehet a gond.
Az egyik, hogy habár nagyjából ismerjük a valós fizikai rendszereket, de valami miatt annak matematikai megfelelõje nem teljes, jelenleg viszonylag kis eltérések vannak benne (pl az egyik állandót bizonyos paraméterek változása függvényében egy beágyazott másik, eddig ismeretlen képlet adja meg). Ez a jobbik eset, de nem biztos hogy végül a megjósolt értékekben ez a viszonylag kis eltérés arányosan kisebb eltérést okoz a végeredményben is a valóshoz képest.

A másik gond, hogy egy adott elvont logika rengeteg alternatív fizikai dologra ráhúzható. Pl vegyük a fraktálokat. Az, hogy egy ilyen eljárással egy partvonalat, fenyõfát, felhõket, vagy egy város alaprajzához hasonló valamit rajzolsz az csak pár érték módosításán múlik.
Akkor, most a fraktállal való rajzolgatás megvilágosítja nekünk a légkörfizika, a geológia, és az urbanisztika minden aspektusát és a feltáratlan kérdését? Megmondja, hogy 100 év múlva milyen idõjárás lesz, 1000000000 év múlva hol helyezkednek el a kontinensek és hogy Kerepestarcsa határai 50 év múlva hol húzódnak?

Sajna nem. Egy képlet az egy képlet a valós fizikai folyamatok, meg teljesen más dolgok. Ha az agyunk képes lenne a világegyetem totális megismerésére már rég megismertük volna és nem kéne olyan elvont rendszerek, gyakorlatilag egyszerûsítések nyújtotta mankókhoz folyamodnunk, mint amilyen a matematika.

Ki kell ábránditsalak, te ülsz forditva a lovon. Ugyanis a hozzád hasonlók 1955-ben pont ugyanilyen vehemenciával állították hogy a világegyetem 6 milliárd éves, mert az akkori legpontosabb mérések alapján ez a szám jött ki. Aztán volt 20 milliárd év is most meg épp 13.x milliárd év, bár a fenti cikk alapján ez épp most változott meg némileg.

Viszont az ismereteink még mindig döbbenetesen kevesek ezért van az hogy az elmúlt 50 évben a világegyetem feltételezett kora 6 és 25 milliárd év között változott és azok a képletek amiket használnak tele vannak feltételezésekkel.

Szóval egyszerüen csak egy kis józan mérlegelést kérnék, engem megijeszt az az elképesztõ arrogiancia amivel mostanában találkozok azok részérõl akik az éppen aktuális mai eredményeket tartják szent és sérthetetlennek fõleg ha azok olyan elképzelhetetlenül régen és olyan elképzelhetetlen körülményekrõl szólnak mint a világegyetem keletkezése.

Szóval maradjunk a racionalitásoknál, ha az univerzum korára vonatkozó mostani becslés száz éven keresztül tartja magát (plusz-minusz egy-két százalék) akkor talán kijelenthetjük hogy nagyjából biztosak vagyunk magunkban. De addig ez nem más önhittséggel párosult butaság, kb. olyan szintü mint hogy bõ száz évvel ezelõtt még úgy gondolták hogy a Nap 6000 éves mert szénbõl van. Azóta persze kiderült egys más...

Egy kerdesben mi a lofasz tud ertelmes lenni edesbogaram?
<#papakacsint>

Én nem hiszem, hogy az univerzum egésze egy olyan egyszerû rendszer lenne, ami pár állandó megismerésével lehetõvé tenné azt, hogy idõben elõre és visszavetíthetõen megjósolhatók legyenek a nagybani állapotok.

Pl ma megmérem hogy hány fok volt, megmértem tegnap is, akkor 10 fokkal melegebb volt. Ez azt jelenti tehát, hogy egy hónap múlva Bp-n a hõmérséklet eléri az abszolút zérót, 1000 nappal korábban, meg Bp-n + 10 000 fok volt?
Hülye példa, de ma itt tart a kozmológia. Kb ennyire jók az elõrejelzései, és az univerzum régebbi állapotára tett megállapításai.

Szerintem.
<#hehe>

Szerintem az anyagi világ kortalan, pontosabban idõben kifejezve pozitív és negatív irányban végtelen. Abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy a semmibõl nem lesz valami. Márpedig az univerzum anyaga nem kevés, de még egy árva atom sem keletkezhet a semmibõl. Vagyis: mindig lennie kellett. Anyag-energia ekvivalencia ugyan létezik, de csupán energia anyag nélkül nincs, mint ahogy fordítva is igaz.
Az õsrobbanás egy kitaláció, ami semmire sem ad magyarázatot. Mi robbant fel, miért, és ami felrobbant az honnan a bánatból volt. Ennyi.

Az univerzum nem tagul egyre gyorsabban, hanem a Fold es az egesz Naprendszer gyorsul a galaxis kozeppontja korul, ezert az ido mulik nallunk egyre lassabban. Ez okozza azt, hogy a relativitaselmelet mukodese szerint mi gyorsulni latjuk a tagulast, azaz valojaban gyorsulni latunk mindent ami nem gyorsul velunk egyutt. Mivel a kornyezo csillagok a galaxisnak ugyanezen a karjan tartozkodnak, ezert velunk egyutt gyorsulnak, tehat ezt a valtozast a megfigyelesukkel nem lehet eszrevenni. A tavoli galaxisok eseten meg nincs megfeleloen merheto referencia.

ps: Elvileg az univerzum merete es a lathato merete kozti kulonbseg abbol adodik, hogy a felfuvodas kezdete es a fotonok megjelenese kozti idoben is nott a merete. Az univerzum koranak es meretenek vizsgalatanal ezt az idot is figyelembe kell venni, amit raadasul nem tudunk megvizsgalni a hattersugarzas meresevel sem.

"1992 januárjában"

az Univerzum idõsebb mint hitték?

"Azonban Sandage csoportja a
Cepheidákról készült új észleléseket használta mérõeszközül, hogy a
szupernova maximum fényességét és a galaxis pontos távolságát megállapítsák.
Az új és pontos távolságot használva a csoport a Hubble állandó értékéül
14 km/s/millió fényévet kapott. Ez pedig az univerzum korául 15 miliárd évet
ad, ami már elég jó eredménynek tekinthetõ a korparadoxon feloldásához."

Pár milliárd évet letagadhat a Matuzsálem

Le vagy maradva. Mérési pontatlanság egy csillag korát illetõen igen nagy, fõleg ennél a típusnál.

Idõsebb az Univerzumnál

"A csillagászat egyik legdöbbenetesebben hangzó felfedezése egy HD 140283 kódjelû, Matuzsálemnek is nevezett csillaghoz kötödik... ...A kutatás értetlenül áll a jelenség elõtt. Matuzsálemünket többször, többen is megvizsgálták, korát mind rendkívül idõsre taksálták: 15-16 milliárd évvel ezelõtti születést számítottak ki neki, ami az univerzum Nagy Bummját nem csekély 1-2 milliárd évvel elõzi meg (ugyanis a tudomány jelen állása szerint az 13,8 milliárd éve zajlott le). Azaz Matuzsálem puszta léte is… problematikus."

mivel nem fért bele a tip-top világképbe ezért megalkodtak egy bizonytalansági tényezõt amit 800millió évre lõttek be +/-...

Tehát ha -800 milló akkor belefér a világról alkotott elméletünkbe. De mi van akkor ha +800millió? :o

Az eléggé hülyén néz ki, hogy egy valami öregebb annál mint amiben keletkezett 😊 Tehát valami hibádzik a dologban. Vagy a csillag nem ilyen öreg, vagy az Univerzum öregebb mint hittük. (és nem fiatalabb mint most "mérték")
Azért 800millió év nem kicsi ráhagyás...

Egy százszor ekkora anyaghalmazban ekkora a hubble érték mellet pontosan ugyanezt tapasztalnánk.

Ki kell ábrásítsalak, ez még most sem a végleges kor! Csak tudod, a jelenlegi kozmológiai elméletek és a mért érték passzolnak! Ennyi. Ha majd lesz egy olyan adat, ami nem passzol, akkor az nagy felfedezés lesz! Erre vágyik minden kozmológus, de egyenlõre nincs ilyen adat. Szerintem már az is órási, ha azt meg tudjuk mondani, hogy valahol 8-40 milliárd év között van az univerzum kora! Savanyú a szõlõ, és hõbörgünk az információ korában, hogy miért nem magyarázza el nekünk a bulvármédia? Ja. Egyetértek, ez baj.

Van egy egyenlet aminek segítségével ki lehet számítani a világegyetem korát. Az egyenletben vannak olyan tagok aminek az értékét meg kell mérni. Minnél pontosabb a mérés, annak függvényében változik a kor. 1955-ben még csak becsülni tudtak értékeket. Porblem?

Említetted az kozmológiai állandót. Einstein a kozmológiai állandót, a Állandó állapotú világegyetemre vezette be, mint egy negatív értéket. Azért mert öröktõl fogva létezõ világegyetemeben, a gravitáció már régen összerántotta volna az anyagot egy csomóba. De nem ezt történt. Tévedett, mert a világegyetemnek volt kezdete. És nem a sötét anyag, hanem a sötét energia értéke megközelítõleg akkora mint a kozmológiai állandó értéke. Az, hogy ennek valóban van-e köze egymáshoz, vagy csak egy véletlen egybeesés, egyenlõre nem tudjuk. Viszont a kozmológiai állandó nem magyarázat, az csak egy fizikai állandó, egy érték. És nem behozták, hanem mérték. Éppen az a probléma, hogy nem tuják minek a hatását mérik. Fordítva ülsz azon a lovon.

"Az Univerzum korának kiszámításához szükséges ismeretek is benne vannak a könyvben..."

Igazán? Akkor már csak arra lennék kiváncsi mi ez a cikk itt ami alá kommentelsz, mert mintha a cikk elsõ sora igy kezdõdne:
"A világegyetem szinte tökéletes, 80 millió évvel idõsebb, mint gondoltuk"

Mert akkor vagy a könyved téved vagy a cikk de hogy a világegyetem nem lehet egyszerre x millió éves meg x+80 millió éves is az biztos.

Egyébként ha már ilyen nagy arcod van és szeretsz olvasni akkor tessék itt egy hasznos link a NASA oldaláról hogy mikor mit gondoltak a viláegyetem méretérõl:
http://cosmictimes.gsfc.nasa.gov/teachers/guide/age_size.html

csak néhány apróság róla:
1955
Age: 6 Billion Years

1965
Age: 10-25 Billion Years

1993
Age: 12-20 Billion Years

2006
Age: 13.7 Billion Years

Tehát az elmúlt 50 évben 6 és 25 milliárd év között változott a világegyetem kora és nem volt különösebben ritka hogy 10 év elteltével már 10 millárd évvel idõsebbnek/fiatalabbnak gondoltak a világegyetemet... Azért ez elég nagy szórás nem gondolod? Szóval lehet hogy én nem tudom hány éves a világegyetem, de hogy más sem az ziher. Majd ha 100 éven keresztül ugyanúgy gondoljuk (max pár százalék eltéréssel) akkor lehet hogy már tényleg van elég ismeretünk de amig egy-két évtized alatt duplázódik/felezõdik ez a szám addig nagyon nincs.

Az Univerzum korának kiszámításához szükséges ismeretek is benne vannak a könyvben... de még a wikipédiában is... nem kell misztifikálni a dolgot, ha te nem tudsz valamit, az nem azt jelenti hogy más sem tudja. Inkább vennéd a fáradtságot és tanulnál...

Valójában az univerzum korát nem lehet kiszámolni mert ehhez nem rendelkezünk elegendõ ismerettel. Igazából ezzel kéne kezdeni ilyen témájú könyvnek, de senki sem szereti ezt beismerni mert akkor úgy érzi nem tünik hitelesnek pedig pont akkor lenne az.

Erre egyébként jó példa a kozmológiai állandó amirõl ugye Einstein elõszõr azt gondolta hogy kell, aztán hogy nem kell, most megint kell a valóság meg az hogy fogalmuk sincs mennyi anyag van a világegyetemben mert ugye az eredeti anyagmennyiség becslés alapján a világegyetem nem lehetne gyorsulva táguló, de a mérések alapján az, erre behozták az un. sötét anyagot ami ráadásul több mint a látható anyag de ha holnap az újabb mérések alapján kiderül hogy mégsem annyira tágul a világegyetem akkor csökkentik az anyagmennyiséget és igy tovább.
Valójában olyan kevés ismerettel rendelkezünk hogy ez az egész nem más mint csirkebélbõl jóslás csak kicsit szofisztikáltabb módszerekkel.

Igy aztán a világegyetem kora is bármennyi lehet, a mai ismeretmennyiség maximum arra elég hogy azt megállapitsuk hogy legalább ennyinek kell lennie de még ez is elég bizonytalan.

A tablet igenis jó dolog. Nyilván egy bizonyos kor felett már nehéz követni a technológiai újdonságokat. 😉

A kivétel erõsíti a szablyát. Vagy valami ilyesmi.

Az Univerzum életkorát én is kiszámoltam, ott van a kozmológiai fejezetben a könyv vége felé, ami az aláírásomban van. Nem kell mást tenned, mint hogy adsz egy linket a te számításaidhoz, aztán összevethetjük öket.

Aspektus: Tekintet, kilátás, szemlélet, nézõpont. Elárulod nekünk is, hogy melyik környezeti "aspektussal" nem számoltak, vagy megtartod magadnak? Én még is csak nagyon kíváncsi vagyok, hogyan számoltad ki az univerzum korát, elárulod vagy megtartod magadnak?

Nem hiszem el, még mindig nem fogják fel a lényeget. Nem gyorsulva tágul ez a kib.szott univerzum, csak nem minden környezeti aspektussal számoltak... erre most meglepõdve konstatálják, hogy a vártnál lassabb a szomszédos galaktika távolodása... Hát errõl vartyogtam itt egy évvel ezelõtt is, de mivel nem vagyok tudós, senkit sem érdekel. De melyik a jobb? Pódiumon ülve hülyeségeket terjeszteni, vagy logikusan átlátva kimondani az igazad, senkiként, tudván, hogy úgysem figyelnek rád... Én ez utóbbira szavazok, mert tudom, hogy 10-20 év múlva úgyis bebizonyosodik az igazság. Most csak egyvalamit mondok. A lényeg, az univerzum cirka 1.4 milliárd évvel idõsebb, mint gondolják. hogy ezt hogy számoltam ki, az most nem érdekes, hosszabb lenne ennél a cikknél is, nem fogom leírni. Az idõ megmutatja, kinek van igaza...

Csak fantázia és meghasalás kérdése, mint eddig is.

Világrengetö felfedezésröl van szó a cikkben, nekünk meg a billentyüzetkiosztások a legégetöbb kérdés? Na gyorsan vesszünk össze Orbán Viktoron, az evolúción és a Katolikus Egyházon is ha már itt tartunk... 😊

Az, hogy a Planck függetlenül megerösítette a tengelyszimmetriát az Univerzumban egy hatalmas szenzáció. Akkora horderejü felfedezés, mint a tágulásnak magának a felfedezése volt. Nagyon kiváncsi vagyok, hogy milyen Univerzummodellt fognak kidolgozni hozzá.

Nem az, ha tudsz gépírni.
Tõlem aztán kiscicák is lehetnek a billentyûzetre felfestve, akkor is a magyar karakterkiosztást fogom beállítani az OSnál, és vakon gépelek bármilyen billentyûzeten...
Persze nem tudhat mindenki gépírni, de nagyon hasznos. A gépelés sebessége (is) sokkal gyorsabb így.

Egy billentyûzet csere kb 2 perc és 20 perc közé esik. tapasztalat.. nagyon sok billentyûzetet cseréltem. 😉

De hogy tirpák legyek ahogy szeretitek:régen mi felírtuk a magyar megfelelõket a billentyûkre amikor épp angol kiosztás volt elõttünk tartósabban. Sõt megtanultuk melyik betû hol van! Eszméletlen hol tart már a tudomány... és így bizonyították be hogy a föld banán alakú.. 😄

nncs mgnhngzm, krly tblt!

Te sem gondolod komolyan, hogy angol billentyuzetu laptopon, majd magyar nyelvu kiosztast fogok hasznalni..na AZ a szoporoller...

Mindig van lejjebb.

Na tessék, javíthatom ki a kozmológiai fejezetet a könyvben...

Pedig igaza van.

Ez még mindig egy magyar nyelvû fórum. Nem kellett volna felülni a tablet szopórollerre (vagy nem arról kéne ide erõlködni).
Tulajdonképpen mire jó az a hulladék, ha még érdemi kommunikációra sem?

ON:

Érdekes, hogy ennyire rá vannak állva arra a sötét foltra, amikor a "térképen" van még bõven hatalmas nagy kiterjedésû hasonló.

Ekezetek nelkul is ertelmesebb hozzaszolasa volt, es igaza is van,

<#vigyor0>

Szerintem az van kiírva oda hogy : „Elnézést az okozott kellemetlenségekért.”

Nem hiszem, hogy gomb lenne, inkább gömb, vagy gömbszimmetrikus test.
😉

(Baxmeg, a XXI. szd-ban egy utolsó szingapúri turmixgépen is honosított magyar menü van! Nem ciki itt ékezetek nélkül erölködni? Mirõl írsz valami szovjet abakuszról, vagy mirõl?)

Gonosztengelyeeee!????

Minmeghalunk!!!
Szerintem.
😄

A felvétel a látható univerzumról készült, hiszen ezt tudjuk csak érzékelni. 13-14 milliárd év alatt, amit bejárt a fény. A teljes univerzum ennek a sokszorosa, akár olyan arány is lehet, hogy ha a látható univerzum egy proton, akkor a teljes univerzum a Föld bolygó.

A látható univerzum síknak látszik, ugyanúgy ahogy itt a Földön is, ha elsétálunk 2 utcát a közérthez. A teljes világegyetem alakját, meg a benne lévõ anyag, sötétanyag stb aránya befolyásolja. Egyik lehetséges forma a gömb.

Az eredmények hatással vannak a hagyományos és a sötét anyag, valamint a sötét energia eloszlásáról kialakult képre is:
[/img]

Javitson kivalaki, de az univerzum egy cirka gomb, nem ?
Ez meg egy gomb kiteritese.
Akkor a vonal ket vegenek nem kene ugy helyezkedni, hogy talalkozzanak ?