#38
"Van egy egyenlet aminek segítségével ki lehet számítani a világegyetem korát. Az egyenletben vannak olyan tagok aminek az értékét meg kell mérni. Minnél pontosabb a mérés, annak függvényében változik a kor. 1955-ben még csak becsülni tudtak értékeket. Porblem?"
Namost ez a képlet, algoritmus gyakorlatilag csak egy matematikai modell, amivel "csak" 2 dolog lehet a gond.
Az egyik, hogy habár nagyjából ismerjük a valós fizikai rendszereket, de valami miatt annak matematikai megfelelője nem teljes, jelenleg viszonylag kis eltérések vannak benne (pl az egyik állandót bizonyos paraméterek változása függvényében egy beágyazott másik, eddig ismeretlen képlet adja meg). Ez a jobbik eset, de nem biztos hogy végül a megjósolt értékekben ez a viszonylag kis eltérés arányosan kisebb eltérést okoz a végeredményben is a valóshoz képest.
A másik gond, hogy egy adott elvont logika rengeteg alternatív fizikai dologra ráhúzható. Pl vegyük a fraktálokat. Az, hogy egy ilyen eljárással egy partvonalat, fenyőfát, felhőket, vagy egy város alaprajzához hasonló valamit rajzolsz az csak pár érték módosításán múlik.
Akkor, most a fraktállal való rajzolgatás megvilágosítja nekünk a légkörfizika, a geológia, és az urbanisztika minden aspektusát és a feltáratlan kérdését? Megmondja, hogy 100 év múlva milyen időjárás lesz, 1000000000 év múlva hol helyezkednek el a kontinensek és hogy Kerepestarcsa határai 50 év múlva hol húzódnak?
Sajna nem. Egy képlet az egy képlet a valós fizikai folyamatok, meg teljesen más dolgok. Ha az agyunk képes lenne a világegyetem totális megismerésére már rég megismertük volna és nem kéne olyan elvont rendszerek, gyakorlatilag egyszerűsítések nyújtotta mankókhoz folyamodnunk, mint amilyen a matematika.