Újabb amerikai űrrepülő készül a végső határ meghódítására
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#56
Ezek még egy koncpeció terv szintjét sem érik el. Gyakorlatilag ötletelnek és firkálgatnak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#55
#54
Húdebaró progi!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#53
Gondolom szimpatikusabb nekik az a visszatérési módszer hogy egy reptérre szálljanak le mint az hogy csobbanjanak valamelyik nagy pocsolyában. Pláne ha valami baj miatt használnák mint mentõkabint.
OFF: Ha valaki tényleg érdekel az ûrmegódíccsa téma, akkor próbálja ki a "Kerbal Space Program" nevû "játékot" Ott megtervezheti a neki tetszõ ram/scram/rocket egylépcsõs gépet.. ha sikerül. 😉
OFF: Ha valaki tényleg érdekel az ûrmegódíccsa téma, akkor próbálja ki a "Kerbal Space Program" nevû "játékot" Ott megtervezheti a neki tetszõ ram/scram/rocket egylépcsõs gépet.. ha sikerül. 😉
"A masik jo alternativa meg egy valtoztathato uzemmodu ram/scram/rocket hajtomuvu ssto gep lenne,"
A koncepció elsõre szimpatikus, de nem látom, hogy miért ne ütközne ki rajta az egyfokozatú rakéta problémája. Egy ilyen összetett rendszer a bonyolultságából adódóan jóval nehezebb egy egyszerû rakétahajtómûnél, így jóval nagyobb az a holt súly amit magával kell cipelnie, és irreálisan megnöveli az üzemanyag igényt. A többfokozatú rakéta ezt úgy hárítja el, hogy a fokozatokkal sorra ledobálja a holt súlyt. A légi indításnál a platformon marad az alacsony légkörben hatékony hajtómû. Ez viszont vinné magával a világûrbe az egészet. Ez jó eséllyel még a legnagyobb energiasûrûségû elérhetõ üzemanyaggal is felesleges pazarlás lenne, mert az üzemanyag jelentõs része a holt súly kijuttatásához szükséges üzemanyag magasba juttatásához szükséges üzemanyag magasba juttatásához ... szükséges üzemanyag magasba juttatására pazarlódna el.
Ha nem a légkör elhagyása a cél, csak a nagy magasságú repülés, vagy a nagy magasságú indítás, akkor mûködhetne a dolog, de ehhez is valószínûleg hidrogén üzemanyag kellene.
Amíg nem lesz kis holtsúlyú nukleáris meghajtás, ami kellõ energiasûrûséggel rendelkezik, hogy ne jelentkezzen az üzemanyag hatványozódás problémája, addig el lehet felejteni az univerzális ûrhajó koncepcióját. Ha nem tudják leszorítani a hajtómû holt súlyát, ami azért nukleáris meghajtásnál is könnyen elõfordulhat, akkor ez is csak egy nagy magasságú indítóplatformnak lenne jó.
Elvileg még megoldhatná a problémát, ha valamilyen effektussal a visszatérõ ûrhajó gyorsítaná a kilépõt, de ez nagyon elvi lehetõség.
A koncepció elsõre szimpatikus, de nem látom, hogy miért ne ütközne ki rajta az egyfokozatú rakéta problémája. Egy ilyen összetett rendszer a bonyolultságából adódóan jóval nehezebb egy egyszerû rakétahajtómûnél, így jóval nagyobb az a holt súly amit magával kell cipelnie, és irreálisan megnöveli az üzemanyag igényt. A többfokozatú rakéta ezt úgy hárítja el, hogy a fokozatokkal sorra ledobálja a holt súlyt. A légi indításnál a platformon marad az alacsony légkörben hatékony hajtómû. Ez viszont vinné magával a világûrbe az egészet. Ez jó eséllyel még a legnagyobb energiasûrûségû elérhetõ üzemanyaggal is felesleges pazarlás lenne, mert az üzemanyag jelentõs része a holt súly kijuttatásához szükséges üzemanyag magasba juttatásához szükséges üzemanyag magasba juttatásához ... szükséges üzemanyag magasba juttatására pazarlódna el.
Ha nem a légkör elhagyása a cél, csak a nagy magasságú repülés, vagy a nagy magasságú indítás, akkor mûködhetne a dolog, de ehhez is valószínûleg hidrogén üzemanyag kellene.
Amíg nem lesz kis holtsúlyú nukleáris meghajtás, ami kellõ energiasûrûséggel rendelkezik, hogy ne jelentkezzen az üzemanyag hatványozódás problémája, addig el lehet felejteni az univerzális ûrhajó koncepcióját. Ha nem tudják leszorítani a hajtómû holt súlyát, ami azért nukleáris meghajtásnál is könnyen elõfordulhat, akkor ez is csak egy nagy magasságú indítóplatformnak lenne jó.
Elvileg még megoldhatná a problémát, ha valamilyen effektussal a visszatérõ ûrhajó gyorsítaná a kilépõt, de ez nagyon elvi lehetõség.
#51
A legi inditas igazbol a nagy sebessegu hordozoknal erheti meg. Tehat ha a hagyomanyos elso fokozat sebesseget eleri a hordozo jarmu es megfelelo szogben indit. Elonye, hogy a hordozo tenyleg mehet lassan is az also legkorben, tovabba biztos, hogy nem kell oxidaloszert magaval vinnie. Persze ugyanezt el lehet erni egy szarnyas sugarhajtomuves raketaval is, de ezt repulogepnek is hivhatjuk.
A masik jo alternativa meg egy valtoztathato uzemmodu ram/scram/rocket hajtomuvu ssto gep lenne, de az meg odebb van. A fenti kis urrepulo a fozzunk abbol ami van koncepciojara epit. Felfele ugy megy mint egy kapszula, visszafele meg mint egy repulo, bar ez utobbinak nincs annyi elonye, mint egy sima ballisztikus palyan belepo kapszulanak, viszont a bonyolultabb felepites miatt kisebb a hasznos teher. Viszont legalabb sejtik, hogy meg lehet csinalni es a sima kapszulas megoldast mar amugy is megepitettek a dragon-nal.
A masik jo alternativa meg egy valtoztathato uzemmodu ram/scram/rocket hajtomuvu ssto gep lenne, de az meg odebb van. A fenti kis urrepulo a fozzunk abbol ami van koncepciojara epit. Felfele ugy megy mint egy kapszula, visszafele meg mint egy repulo, bar ez utobbinak nincs annyi elonye, mint egy sima ballisztikus palyan belepo kapszulanak, viszont a bonyolultabb felepites miatt kisebb a hasznos teher. Viszont legalabb sejtik, hogy meg lehet csinalni es a sima kapszulas megoldast mar amugy is megepitettek a dragon-nal.
A 4/7-re csökkenõ tömeg elsõre jól hangzik (a Himalájából kellene föllõni mindent), de ez önmagában nem mond semmit, mert ezt össze kell vetni a levegõbõl való indítás "költségével".
Egy másik megközelítése a problémának:
Kétfokozatú rakétahajtómûnél is mondhatjuk azt, hogy az igazából egy levegõbõl való indítás, ahol az elsõ fokozatot "platform"-nak nevezem, ahonnan a rakétát indítom.
Szerintem nagy a hasonlóság a többlépcsõs illetve a levegõbõl való indítás között, és ahogy a plusz lépcsõk se jelentenek minden esetben hatékonyságjavulást, úgy a légi indítás se biztos, hogy összességében megéri.
Egy másik megközelítése a problémának:
Kétfokozatú rakétahajtómûnél is mondhatjuk azt, hogy az igazából egy levegõbõl való indítás, ahol az elsõ fokozatot "platform"-nak nevezem, ahonnan a rakétát indítom.
Szerintem nagy a hasonlóság a többlépcsõs illetve a levegõbõl való indítás között, és ahogy a plusz lépcsõk se jelentenek minden esetben hatékonyságjavulást, úgy a légi indítás se biztos, hogy összességében megéri.
"Mert egy szárnnyal rendelkezõ testnek nem kell a saját tömegét meghaladó tolóerõt produkálnia a repüléshez, ahhoz, hogy gyorsuljon, ellentétben a rakétákkal, ezért a hajtómû lehet viszonylag kis teljesítményû/tömegû"
De nem is fog olyan rövid idõ alatt följutni, és ugye azzal integrálni köll! Illetve, ahol a felhajtó erõ jelentõs, ott a súrlódás is az.
Egyáltalán nem egyértelmû, hogy a szárnyak elõnyt jelentenek.
"és emellett a légkör oxigénjét is használhatja akár."
Megint nem egyértelmû az elõny, mert ha a levegõ oxigénjét használod, akkor a technika jelent plusz súlyt. Az üzemanyag energiasûrûsége is kérdés, mert ha az kellõen magas, akkor bánja fene, hogy nem nem használ légköri oxigént, illetve van ahol nem kell oxigén.
Egyetlen esetet tudnék elképzelni, ahol az általad vázolt "fölrepülés" koncepció biztos eséllyel indul. A hidrogén üzemanyag használata. Ez az egyetlen eset amikor biztosan érdemes spórolni a magaddal vitt oxigénen, ami csak a lassú emelkedéssel egyeztethetõ össze.
De nem is fog olyan rövid idõ alatt följutni, és ugye azzal integrálni köll! Illetve, ahol a felhajtó erõ jelentõs, ott a súrlódás is az.
Egyáltalán nem egyértelmû, hogy a szárnyak elõnyt jelentenek.
"és emellett a légkör oxigénjét is használhatja akár."
Megint nem egyértelmû az elõny, mert ha a levegõ oxigénjét használod, akkor a technika jelent plusz súlyt. Az üzemanyag energiasûrûsége is kérdés, mert ha az kellõen magas, akkor bánja fene, hogy nem nem használ légköri oxigént, illetve van ahol nem kell oxigén.
Egyetlen esetet tudnék elképzelni, ahol az általad vázolt "fölrepülés" koncepció biztos eséllyel indul. A hidrogén üzemanyag használata. Ez az egyetlen eset amikor biztosan érdemes spórolni a magaddal vitt oxigénen, ami csak a lassú emelkedéssel egyeztethetõ össze.
#48
Elektromágneses kilövõ rendszer vagy elektromágneses kombinálva rakétás megoldással nem lehetséges? Úgy értem a gyorsulás tényleg olyan nagy lenne, ami használhatatlanná tenné?
#47
Elõször is: egy 8km magasból induló rakétának más az optimális repülési profilja, mint egy tengerszintrõl indítottnak.
Másodszor: A rakéta repülési profiljáról az adott rakéta fokozatainak tolóerõ/tömeg arányai nélkül nincs értelme beszélni.
Egy átlagos hordozórakéta 8km magasan a hangsebesség környékén 15-20 fokkal tér el a függõlegestõl (A Szojuznál 20 fok pl.), ezért aztán az oldalirányú sebessége kb. 100m/s a függõleges meg kb. 300 m/s.
Csakhogy nem ez számít hanem a gravitációs veszteség, amit azzal spórol meg hogy a 8km emelkedést kihagyja. Ez többszöröse annak a 300m/s hátránynak amiben egy képzeletbeli versenyben lenne.
Egy földtõl induló hordozórakéta esetén a gravitációs veszteség 2-2,2km/s plusz gyorsításnak megfelelõ hajtóanyagot visz el. A légellenállási veszteség csak olyan 50-60m/s-t visz el. A Szükséges gyorsítás így 7,8km/s (orbitális sebesség 200km magasan), mínusz 0,4km/s (a Föld forgása kb. 28 fokos szélésségen), plusz 0,05km/s légellenállási veszteség, plusz 2,1km/s gravitációs veszteség (leegyszerûsítve ez az az üzemanyag a mit a rakéta nem vízszintes gyorsításra hanem emelkedésre fordít). Ez összesen 7,8-0,4+0,05+2,1=9,55km/s. Ezek Szojuz adatok egyébként.
Ezzel szemben egy 8km magasról repülõbõl ledobott rakétánál a gravitációs veszteség 0,8km/s lesz, még úgy is hogy esésbõl kell visszagyorsulni. A rakétának összesen 7,8-0,4+0,8=8,2km/s gyorsítást kell tudnia. Ezek egyébként a DARPA Quickreach-2 programjának az adatai.
A rakétameghajtás tömegarányának az elérendõ sebességhez képest logaritmikusan növekvõ volta miatt az 1,35km/s-al kisebb gravitációs veszteség kb. 4/7 részére csökkenti az elõbbi légi indítású rakéta tömegét, a földi indításhoz képest.
Másodszor: A rakéta repülési profiljáról az adott rakéta fokozatainak tolóerõ/tömeg arányai nélkül nincs értelme beszélni.
Egy átlagos hordozórakéta 8km magasan a hangsebesség környékén 15-20 fokkal tér el a függõlegestõl (A Szojuznál 20 fok pl.), ezért aztán az oldalirányú sebessége kb. 100m/s a függõleges meg kb. 300 m/s.
Csakhogy nem ez számít hanem a gravitációs veszteség, amit azzal spórol meg hogy a 8km emelkedést kihagyja. Ez többszöröse annak a 300m/s hátránynak amiben egy képzeletbeli versenyben lenne.
Egy földtõl induló hordozórakéta esetén a gravitációs veszteség 2-2,2km/s plusz gyorsításnak megfelelõ hajtóanyagot visz el. A légellenállási veszteség csak olyan 50-60m/s-t visz el. A Szükséges gyorsítás így 7,8km/s (orbitális sebesség 200km magasan), mínusz 0,4km/s (a Föld forgása kb. 28 fokos szélésségen), plusz 0,05km/s légellenállási veszteség, plusz 2,1km/s gravitációs veszteség (leegyszerûsítve ez az az üzemanyag a mit a rakéta nem vízszintes gyorsításra hanem emelkedésre fordít). Ez összesen 7,8-0,4+0,05+2,1=9,55km/s. Ezek Szojuz adatok egyébként.
Ezzel szemben egy 8km magasról repülõbõl ledobott rakétánál a gravitációs veszteség 0,8km/s lesz, még úgy is hogy esésbõl kell visszagyorsulni. A rakétának összesen 7,8-0,4+0,8=8,2km/s gyorsítást kell tudnia. Ezek egyébként a DARPA Quickreach-2 programjának az adatai.
A rakétameghajtás tömegarányának az elérendõ sebességhez képest logaritmikusan növekvõ volta miatt az 1,35km/s-al kisebb gravitációs veszteség kb. 4/7 részére csökkenti az elõbbi légi indítású rakéta tömegét, a földi indításhoz képest.
#46
Kis összevetés:
10km-en az STS ment 1,5 Mach-ot, a ma is használatos "hagyományos" hordozórakéták 2 Mach körül, ráadásul ehhez a sebességhez tartozó vektor a pályára álláshoz szükséges irányba mutat. Az STS eddigre a boosterek üzemanyagának 50%-át, míg a normál rakéták az 1. fokozat üzemanyagának jellemzõen 25-35% használják el.
Repülõrõl startolva, "könnyen elérhetõ" technikával ugyanebben a magasságban 0,6-0,8 Mach sebesség jöhet számításba, ráadásul nem megfelelõ vektorral, így az eddig elért sebességnek csak kb. 2/3-a vehetõ figyelembe.
10km-en az STS ment 1,5 Mach-ot, a ma is használatos "hagyományos" hordozórakéták 2 Mach körül, ráadásul ehhez a sebességhez tartozó vektor a pályára álláshoz szükséges irányba mutat. Az STS eddigre a boosterek üzemanyagának 50%-át, míg a normál rakéták az 1. fokozat üzemanyagának jellemzõen 25-35% használják el.
Repülõrõl startolva, "könnyen elérhetõ" technikával ugyanebben a magasságban 0,6-0,8 Mach sebesség jöhet számításba, ráadásul nem megfelelõ vektorral, így az eddig elért sebességnek csak kb. 2/3-a vehetõ figyelembe.
#45
Bocs, de szuborbitális repülések pályája eleve más, mert az égésvégi sebesség is más. Egyébként meg nem értem, hogy mi köze a szubortbitális repülének, egy árva szó nem hangzott el róla és teljesen lényegetelen a téma szempontjából...
Nem számít a 10-13 km-es magasság? Nézd már meg kvp adatát. Cirka 1/3-dal kisebb a rakéta. Kisebb mûholdak 100 tonnánál kisebb rakétával feltolhatók LEO pályára.
Ahhoz, hogy 10-12 km-nél magasabbra emelkedj iszonyatos erõfeszítés kell. Tényleg ilyen nehéz felfogni? Nézd már meg, hogy hány nagyméretû gép volt efölé emelkedni komoly teherrel úgy, hogy az sem külsõ teher volt. Iszonyatosan sokat számít a légkör alsó rétegének légellenállása. Hiába lenne eszméletlenül nagy tolóerõd, szilárdsági okokból nem lehet egyszerûen gyorsítani, mert a szerkezet szétszakadna. Ha erõsebbre épíed, akkor meg túl nehéz lenne. ---> Ahelyett, hogy gyorsítanál a korlátozott max. sebesség mellet több ideig kell ellentartani a gravitációnak. Nagy magasságban indítva az idáig felmászás idejének megfelelõ idõ megspórolható. Mivel az emelkedés szükséges tüzelõanyag durván "halmozódik" a spórolás igen nagy. 0-10 között kb. 1/3, de 10-20 km között a 10 km-heu képest már nem olyan nagy a nyereség, ellenben az, hogy felmenj 20-re annyira megnöveli a platform tömegét, hogy a nyert tüzag. mennyiséget simán meghaladja. Ha 10-12 km magasságban indítasz egy rakétát, akkor ott nem fogja vissza szerinem semmi. Folyamaotsan gyorsíthat.
Nem számít a 10-13 km-es magasság? Nézd már meg kvp adatát. Cirka 1/3-dal kisebb a rakéta. Kisebb mûholdak 100 tonnánál kisebb rakétával feltolhatók LEO pályára.
Ahhoz, hogy 10-12 km-nél magasabbra emelkedj iszonyatos erõfeszítés kell. Tényleg ilyen nehéz felfogni? Nézd már meg, hogy hány nagyméretû gép volt efölé emelkedni komoly teherrel úgy, hogy az sem külsõ teher volt. Iszonyatosan sokat számít a légkör alsó rétegének légellenállása. Hiába lenne eszméletlenül nagy tolóerõd, szilárdsági okokból nem lehet egyszerûen gyorsítani, mert a szerkezet szétszakadna. Ha erõsebbre épíed, akkor meg túl nehéz lenne. ---> Ahelyett, hogy gyorsítanál a korlátozott max. sebesség mellet több ideig kell ellentartani a gravitációnak. Nagy magasságban indítva az idáig felmászás idejének megfelelõ idõ megspórolható. Mivel az emelkedés szükséges tüzelõanyag durván "halmozódik" a spórolás igen nagy. 0-10 között kb. 1/3, de 10-20 km között a 10 km-heu képest már nem olyan nagy a nyereség, ellenben az, hogy felmenj 20-re annyira megnöveli a platform tömegét, hogy a nyert tüzag. mennyiséget simán meghaladja. Ha 10-12 km magasságban indítasz egy rakétát, akkor ott nem fogja vissza szerinem semmi. Folyamaotsan gyorsíthat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#44
Mertaztmontam és kész!😄
Amúgy amit letárgyaltunk, már ezerszer, hogy a magasság nagyjából semmit nem jelent, lásd szuborbitális repülések. Ott felmennek 100 km magasra, de ott már zéró a sebességük ezeknek az eszközöknek. És nem is állnak orbitális pályára.
Ha viszont nem lenne légkör és tengerszinten megfelelõ sebességgel rendelkezne egy test, akkor az viszont körpályára állna.
A légkör abból a szempontból számít, hogy a sûrû légkör megakadályozza a további gyorsítást. Azonban a rakéták is kb 1 M-mel hagyják el a troposzférát, a legsûrûbb részt. Ezt a sebességet viszont jó lenne elérni legalább. Ráadásul a légkör ritkább része viszont igen is kihasználható, akár a Kármám-határig tartó gyorsításra, ami ott már orbitális sebességet jelent! Mert egy szárnnyal rendelkezõ testnek nem kell a saját tömegét meghaladó tolóerõt produkálnia a repüléshez, ahhoz, hogy gyorsuljon, ellentétben a rakétákkal, ezért a hajtómû lehet viszonylag kis teljesítményû/tömegû és emellett a légkör oxigénjét is használhatja akár.
Ha egy troposzféra felsõhatárán repülõ szubszonikus göbzirõl elengedek egy rakétát az nem sokat ér, akkor már inkább a földi indítású, újrefelhasználható rakéták egyszerûbb megoldást jelentenek.
Szerintem
Amúgy amit letárgyaltunk, már ezerszer, hogy a magasság nagyjából semmit nem jelent, lásd szuborbitális repülések. Ott felmennek 100 km magasra, de ott már zéró a sebességük ezeknek az eszközöknek. És nem is állnak orbitális pályára.
Ha viszont nem lenne légkör és tengerszinten megfelelõ sebességgel rendelkezne egy test, akkor az viszont körpályára állna.
A légkör abból a szempontból számít, hogy a sûrû légkör megakadályozza a további gyorsítást. Azonban a rakéták is kb 1 M-mel hagyják el a troposzférát, a legsûrûbb részt. Ezt a sebességet viszont jó lenne elérni legalább. Ráadásul a légkör ritkább része viszont igen is kihasználható, akár a Kármám-határig tartó gyorsításra, ami ott már orbitális sebességet jelent! Mert egy szárnnyal rendelkezõ testnek nem kell a saját tömegét meghaladó tolóerõt produkálnia a repüléshez, ahhoz, hogy gyorsuljon, ellentétben a rakétákkal, ezért a hajtómû lehet viszonylag kis teljesítményû/tömegû és emellett a légkör oxigénjét is használhatja akár.
Ha egy troposzféra felsõhatárán repülõ szubszonikus göbzirõl elengedek egy rakétát az nem sokat ér, akkor már inkább a földi indítású, újrefelhasználható rakéták egyszerûbb megoldást jelentenek.
Szerintem
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#43
Miért is nem...? <#fejvakaras>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#42
Höhöhö. Tudom, de most valahogy nem látszik.
Úgy értem, most sem.
😄
Úgy értem, most sem.
😄
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#41
Elõször is nincs rendszerben nagy teljesítményû, 3 M-re optimalizált sugáhajtómû. Ki kell fejleszteni.
A jelenlegi repülõeszközök jellemzõen szubszonikus tartaományban üzemelnek, ahol nem jellemzõ a sárkány jelentõs hõterhelése, ezért gyakorlatilag mindenhol mûanyagokat használnak. Ki kell fejleszteni, újra gyártásba kell venni a nagyszilárdságú, hõálló ötvözeteket, ezek megmunkálására szerszámokat, gyárat kell építeni.
Ebben a mûfajban nincs polcról levett technológia, ezt írtam.
A rakétás ûrrepülésben van, az arra alapuló cégek azért tudnak terjedni. Egy rakéta ráadásul nagyságrendileg is egyszerûbb szerkezet egy repülõhöz képest.
A jelenlegi repülõeszközök jellemzõen szubszonikus tartaományban üzemelnek, ahol nem jellemzõ a sárkány jelentõs hõterhelése, ezért gyakorlatilag mindenhol mûanyagokat használnak. Ki kell fejleszteni, újra gyártásba kell venni a nagyszilárdságú, hõálló ötvözeteket, ezek megmunkálására szerszámokat, gyárat kell építeni.
Ebben a mûfajban nincs polcról levett technológia, ezt írtam.
A rakétás ûrrepülésben van, az arra alapuló cégek azért tudnak terjedni. Egy rakéta ráadásul nagyságrendileg is egyszerûbb szerkezet egy repülõhöz képest.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
Trolololol, elsö képen teljesen ugy néz ki mit egy cet cápa 😄
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#39
Szerinted...? Áramlástechnikai mérnökként végeztem, erõs affinitással a repülés irányába...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#38
Ja, tökre igazad van! Kb ugyan annyi idõ alatt, mint anno. 10 év.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Tisztába vagy te egyáltalán a repülés és különösen az ûrrepülés alapvetõ problematikájával?
;D
;D
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
Tévedés, a technológiai régen túlhaladta a B-70-et, simán össze lehetne rakni ma is. Csak ki költene rá egy valag pénzt...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Ember, ha jól látoom, ez pontosan az, ami mellett én érveltem...
Az elsõ fokozat szubszonikus nagy teherbírású gép. Az, hogy a többi rakétafokozatot minek titulálják, az engem nem érdekel. A valódi platfrom az 1. gép, mert annak nincs rakétahajtómûve... Ugyanúgy egy többfokozatú rakétahajtású eszközzel állítanak pályára valamit.
Az elsõ fokozat szubszonikus nagy teherbírású gép. Az, hogy a többi rakétafokozatot minek titulálják, az engem nem érdekel. A valódi platfrom az 1. gép, mert annak nincs rakétahajtómûve... Ugyanúgy egy többfokozatú rakétahajtású eszközzel állítanak pályára valamit.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#34
Az XB-70 a WS-110A pályázatra készült, amit egy 10-20 tonna hasznos tehert szállító szuperszonikus bombázóra írtak ki.
Az XB-70 mivel a SZU-a kellett elrepülnie ezért kb 150 t üzemanyagot kellett volna magával vinnie.
Értelem szerûen azonban egy ûrindításkor egy inkább percekben, mint órákban mérhetõ repülés a hasznos teher további növelését tenné lehetõvé. A nagyobb indítási sebesség és magasság, viszont az indítójármû további csökkenését/a végsõ hasznos teher növelését eredményezhetné.
De mint mondtam, MA nincs ilyen technológiánk, bár 40 éve még volt!
Igazából kár azon vitatkozni, hogy ez miért lenne szar, mert nem lenne az. Politikai döntés született azonban az ilyen technológiák törlésérõl. Nem kell most utólag fényezni, technikai, tudományosan megindokolni az ilyen évtizedekre szólóan negatív hatású döntést.
Ennyi.
Az XB-70 mivel a SZU-a kellett elrepülnie ezért kb 150 t üzemanyagot kellett volna magával vinnie.
Értelem szerûen azonban egy ûrindításkor egy inkább percekben, mint órákban mérhetõ repülés a hasznos teher további növelését tenné lehetõvé. A nagyobb indítási sebesség és magasság, viszont az indítójármû további csökkenését/a végsõ hasznos teher növelését eredményezhetné.
De mint mondtam, MA nincs ilyen technológiánk, bár 40 éve még volt!
Igazából kár azon vitatkozni, hogy ez miért lenne szar, mert nem lenne az. Politikai döntés született azonban az ilyen technológiák törlésérõl. Nem kell most utólag fényezni, technikai, tudományosan megindokolni az ilyen évtizedekre szólóan negatív hatású döntést.
Ennyi.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
Akkor szólj a Boeing-nek, hogy hagyják abba!!!!
😄DD
Boeing többlépcsõs légiindítású rendszere.
Itt a White Knight II-t használják elsõ lépcsõnek (ami nem egy nagy gép, és valójában nem is orbitális indítóplatformnak tervezték, hanem szuborbitálisnak!), de van egy második lépcsõ, ami 4,5 M ig gyorsít, majd egy harmadik, ami hiperszónikus repülésre +10M-ig van optimalizálva és errõl indul a rakétahajtású fokozat LEO-ra. Igaz, hogy kis mûholdakat tud csak feljuttatni, azonban 300 000 $-os áron indításonként már nem lenne olyan rossz ez a megoldás.
Ha a rendszert optimálisan terveznék és nem kvázi hozott anyagból legóznák össze, akkor simán kiváltható lenne a WK II és a szuperszónikus fokozat egy géppel. Pl az XB-70-nel, ha az még rendszerben lenne, és nem állították volna le az egész projektet 40 éve!
😄DD
Boeing többlépcsõs légiindítású rendszere.
Itt a White Knight II-t használják elsõ lépcsõnek (ami nem egy nagy gép, és valójában nem is orbitális indítóplatformnak tervezték, hanem szuborbitálisnak!), de van egy második lépcsõ, ami 4,5 M ig gyorsít, majd egy harmadik, ami hiperszónikus repülésre +10M-ig van optimalizálva és errõl indul a rakétahajtású fokozat LEO-ra. Igaz, hogy kis mûholdakat tud csak feljuttatni, azonban 300 000 $-os áron indításonként már nem lenne olyan rossz ez a megoldás.
Ha a rendszert optimálisan terveznék és nem kvázi hozott anyagból legóznák össze, akkor simán kiváltható lenne a WK II és a szuperszónikus fokozat egy géppel. Pl az XB-70-nel, ha az még rendszerben lenne, és nem állították volna le az egész projektet 40 éve!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#32
Nem, nem lenne, lásd kvp írását. Iszonyatos erõfeszítés önmagában a 3M-et elérni 0 hasznos teherrel is. Bónuszt szinte alig ad az M1.0 képest. Nem a sebességet, a teherbírást kell növelni 12-13 km-es repülési magassgában. Lényegében "csak" nagyobb gép kell, ami jóval egyszerûbb, mint gyorsat építeni. Technikaialg tudtommal semmi akadálya An-225-nél nagyobb gép építésének, csak igény nincs rá. A repterek nagy része még az sem tudja rendesen fogadni... Tehát, ha létezne is egy ilyen platform, a világon alig pár helyrõl tudna üzemelni csak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#31
Légköri repüléshez kell hajtómû, ha azt felrakod rá meg a tüzag-t is, akkor alig spórolsz valamit, cserébe jó komplikált lesz a cucc. Egyszerûen nincs elég hatékony és alacsony fogyasztású hajtómû, ami alkalmas légköri és ûrbeli használatra is. A légkör alsó 10-20 km-e túl sûrû közeg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#30
A bibi az, hogy az An-225 max. tömeggfel fel nem mászik még 10km-re sem, az ziher. Ezen felül a terhelési egészen máshogy oszlik le, ha nem belsõ térben viszi. ---> Úú gép kell. ---> Ki kell fejleszteni, le kell gyáratni. Mivel ilyenm gépbõl kell kb. 2-3 db, egy ilyen gép ára dollármillárdokban lesz mérhetõ. ---> Bukta az egész, erre senki nem költ pénzt, túl kockázatos. Inkább indítják és építgetik a több százmillió dolláros rakétákat...
Ugyanazt leírtad, amit én is próbáltam megfogalmazni. A platfrom nehezebb lesz M2.0 táján, mint amit az indítandó gépen meg lehet spórolni.
Ugyanazt leírtad, amit én is próbáltam megfogalmazni. A platfrom nehezebb lesz M2.0 táján, mint amit az indítandó gépen meg lehet spórolni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Ez a repülõgép akkor lenne az igazi ha a kifutóról indulna, önerõbõl hagyná el a légkört, és végre felhagynánk a rakétákkal.
#28
Az STS 10 000 m-en kb 1,3 M-mel ment, az SRB-k leválasztásánál, meg, 3,5 M körül, ha jól informálódom.
Egy hagyományos szállítóról 15 km magasan feleannyi sebességgel indítva azt jelenti, hogy a rakétás indítási profilhoz képest "bele kell húzni", ami plusz üza.
Azonban, a göbzinél a zoxigént a légkörbõl veszik, ami azért jelentõs tömegcsökkentõ tényezõ. És mondjuk 20 km magasan 3 M az tök ideális lenne. Persze egy batár gép kéne hozzá. A gond az, hogy kb 50 éve komolyan még terv szintjén se nagyon vam ilyen gép. Mondjuk, az XB-70 volt talán az utolsó ilyen kategóriájú projekt. Ezért egyszerûen nincs meg a technológiai tudásunk hozzá.
Ez a valódi ok, hogy miért nincsenek ilyen indító rendszerek.
Egy hagyományos szállítóról 15 km magasan feleannyi sebességgel indítva azt jelenti, hogy a rakétás indítási profilhoz képest "bele kell húzni", ami plusz üza.
Azonban, a göbzinél a zoxigént a légkörbõl veszik, ami azért jelentõs tömegcsökkentõ tényezõ. És mondjuk 20 km magasan 3 M az tök ideális lenne. Persze egy batár gép kéne hozzá. A gond az, hogy kb 50 éve komolyan még terv szintjén se nagyon vam ilyen gép. Mondjuk, az XB-70 volt talán az utolsó ilyen kategóriájú projekt. Ezért egyszerûen nincs meg a technológiai tudásunk hozzá.
Ez a valódi ok, hogy miért nincsenek ilyen indító rendszerek.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#27
Egy 310t indulótömegû mostani Szojuz-FG hordozórakéta 8km magasságban 300m/s sebességnél már csak 210t tömegû. Ez a rakéta olyan 7,5t tömeget tud felvinni.
Légi indításnál a kevesebb üzemanyag miatt kisebb a rakéta szerkezeti tömege, kisebb, könnyebb hajtómû is elég, ami miatt megint kevesebb üzemanyag kell ami miatt... Ezért aztán egy 8km magasságból 250m/s vízszintes sebességnél indított ugyanilyen képességû rakéta indulótömege 180t körül alakulna.
Ez egy An-225 méretû gépet igényelne kb. 500 tonna körüli össz felszállótömeggel (ebben a rakéta is benne van már).
Egy ekkora gép hangsebesség feletti alkalmazása már valóban nem éri meg.
Egyrészt nagyon megugrik a fejlesztési költség.
Másrészt a hangsebesség feletti terhelésekhez szükséges nagyobb szerkezeti tömeg miatt egy ekkora szörny Mach-1 és Mach-2 között már több kerozint zabálna be, mint amennyivel egy Mach-2-nél indított rakéta könnyebb lehetne a Mach-1-nél indított változatnál.
Légi indításnál a kevesebb üzemanyag miatt kisebb a rakéta szerkezeti tömege, kisebb, könnyebb hajtómû is elég, ami miatt megint kevesebb üzemanyag kell ami miatt... Ezért aztán egy 8km magasságból 250m/s vízszintes sebességnél indított ugyanilyen képességû rakéta indulótömege 180t körül alakulna.
Ez egy An-225 méretû gépet igényelne kb. 500 tonna körüli össz felszállótömeggel (ebben a rakéta is benne van már).
Egy ekkora gép hangsebesség feletti alkalmazása már valóban nem éri meg.
Egyrészt nagyon megugrik a fejlesztési költség.
Másrészt a hangsebesség feletti terhelésekhez szükséges nagyobb szerkezeti tömeg miatt egy ekkora szörny Mach-1 és Mach-2 között már több kerozint zabálna be, mint amennyivel egy Mach-2-nél indított rakéta könnyebb lehetne a Mach-1-nél indított változatnál.
#26
Az én jelentéktelen véleményem szerint azok a koncepciók lesznek a (távoli) jövõben életképesek, amelyek a lenti eszmecserében emlegetett nagyobb sûrûségû légrétegeken történõ áthatoláshoz egy földi állomásról kapják majd valamilyen úton az energiát (airspike, vagy könnyû és nagy teljesítményû plazmahajtómû + könnyû jó vezetõképességû elektromos vezeték. Az elõbbi már létezik valamlyien formában, a másodikhoz még sokat kell fejlõdnie a szupravezetõ tech-nek.)
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#25
Ez a konstrukciótól függ. Az U-2 gépek 23 ezer méter táján repülnek a földhöz képes ~800 km/h sebességgel, ami 23 ezer méteren már majdnem átesési sebesség 5:28-nál látszik a KCAS sebesség, ami alig 100 csomó.
A szuperszonikus vadászok eltérõ aerodinamikával és M2.0 sebességgel is kb. 16-18 km-es magasságot tudnak elérni, minden más csak átmeneti úgy, hogy lendületet gyûjetnek és amíg a lendölet tart, addig emelkednek. A Streak Eagle repülési rekodjai is így születtek. Lásd itt és 2. rész.
No nyilvánvaló, hogy az U-2 féle vitorlázó koncepcióval is irgalmatlanul nagy gép kell ahhoz, hogy felemelj ~100 tonnát 12-14 km-re. Asszem volt ilyen hír az SG-n. A felvázolt gép feszátvja 100 méter táján volt, ha jól elmékszem. Ez a méret miatt zizis.
A szuperszonijus koncepció azért, hogy efölé menj több okból is húzosabb. A szuperszonikus repülés elveve húzósabb, ezen felül külsõ rakománnyal elérni aztán tényleg olyan, hogy agyvérzést kap tõle a mérnök. A 12-13 km-hez képest véleményem szerint a 20km elérése és a szuperszonikusság túl nagy ár. Persze ez csak becslés részemrõl, de én így látom.
A szuperszonikus vadászok eltérõ aerodinamikával és M2.0 sebességgel is kb. 16-18 km-es magasságot tudnak elérni, minden más csak átmeneti úgy, hogy lendületet gyûjetnek és amíg a lendölet tart, addig emelkednek. A Streak Eagle repülési rekodjai is így születtek. Lásd itt és 2. rész.
No nyilvánvaló, hogy az U-2 féle vitorlázó koncepcióval is irgalmatlanul nagy gép kell ahhoz, hogy felemelj ~100 tonnát 12-14 km-re. Asszem volt ilyen hír az SG-n. A felvázolt gép feszátvja 100 méter táján volt, ha jól elmékszem. Ez a méret miatt zizis.
A szuperszonijus koncepció azért, hogy efölé menj több okból is húzosabb. A szuperszonikus repülés elveve húzósabb, ezen felül külsõ rakománnyal elérni aztán tényleg olyan, hogy agyvérzést kap tõle a mérnök. A 12-13 km-hez képest véleményem szerint a 20km elérése és a szuperszonikusság túl nagy ár. Persze ez csak becslés részemrõl, de én így látom.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A magasság és a sebesség azért összefügg. Nagy magasságba nem fogsz tudni alacsony sebességû hordozóval följutni a rikuló levegõ miatt.
A platformmal nekem az a gondom, hogy ha ki magasságba viszed, akkor nem sokat érsz vele, ha nagy magasságban engeded el, akkor meg a nagy magasságba felvitel lesz komplikált és költséges. De ezt csak úgy érzésbõl mondom.
A platformmal nekem az a gondom, hogy ha ki magasságba viszed, akkor nem sokat érsz vele, ha nagy magasságban engeded el, akkor meg a nagy magasságba felvitel lesz komplikált és költséges. De ezt csak úgy érzésbõl mondom.
Meg se értetted, hogy mi volt a problémája, ugye?
Most meg hozod az ûrsikló vs. autó összehasonlítást. Mit akarsz ebbõl kihozni, hogy az ûrsikló sikeres küldetéseinek az aránya egy autó esetében elfogadhatatlan lenne? Persze b+, de ez neked meglepõ?
Egyáltalán mi mondanivalója lett volna a hszeidnek, azon kívül, hogy szerinted kötözködik veled?
Most meg hozod az ûrsikló vs. autó összehasonlítást. Mit akarsz ebbõl kihozni, hogy az ûrsikló sikeres küldetéseinek az aránya egy autó esetében elfogadhatatlan lenne? Persze b+, de ez neked meglepõ?
Egyáltalán mi mondanivalója lett volna a hszeidnek, azon kívül, hogy szerinted kötözködik veled?
#22
Nem feltétlen, a magasság is számít. A légkör tömegének 98%-a 120 km alatt van. Ez nagyon komoly tényezõ.
Apró gond, hogy a gépek, ha a saját tömegüket felviszik 18 km-re már az nagy szám, a kereskedelmi utas és teherszállítók 10-12 km magasan repkednek. A Concorde tudott picit feljebb menni, de efelett minden már unikum.
Tehát egy akkora indítóplatformot építeni, ami felviszi ekkora magasságra az ûrjármûvet elég macerás...
Az, hogy M1 vagy M3 az indító sebesség, szinte teljesen minegy ekkora magasságban szerintem. M25+ fölé kell gyorsulni. Az, hogy ezt mekkora sebességrõl M1-rõl vagy M3-ról kezded olyan kis különbség, hogy ehaj...
Az viszont nem, hogy a legnagyobb ellenállású részt simán skippeled, az már nagyon durván számít. Nézd meg, hogy az STS booster rakétái mekkora magasságig kell, onnantól az SS hajtómûve is feltolja az egészet.
Apró gond, hogy a gépek, ha a saját tömegüket felviszik 18 km-re már az nagy szám, a kereskedelmi utas és teherszállítók 10-12 km magasan repkednek. A Concorde tudott picit feljebb menni, de efelett minden már unikum.
Tehát egy akkora indítóplatformot építeni, ami felviszi ekkora magasságra az ûrjármûvet elég macerás...
Az, hogy M1 vagy M3 az indító sebesség, szinte teljesen minegy ekkora magasságban szerintem. M25+ fölé kell gyorsulni. Az, hogy ezt mekkora sebességrõl M1-rõl vagy M3-ról kezded olyan kis különbség, hogy ehaj...
Az viszont nem, hogy a legnagyobb ellenállású részt simán skippeled, az már nagyon durván számít. Nézd meg, hogy az STS booster rakétái mekkora magasságig kell, onnantól az SS hajtómûve is feltolja az egészet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Jó ez meg szép, a videó a lelkesítõ zenei aláfestéssel, csillagoscsíkos zászlós újrahasznosítható ûrrepülõ, hurrá, de még mindig nem tudni hogy ez miért jó. Mennyivel jobb ez mint egy hagyományos kapszula?
Az STS egyetlen elõnye ezekkel szemben az volt, hogy vissza tudott hozni földkörüli pályáról egyben nagyobb dolgokat. Aztán erre valahogy soha nem került sor. Cserébe pl. az ISS építésénél föl-le kellett liftezni gyakorlatilag holt teherként az orbiter 68 tonnáját. Ja meg jó volt pár napig kvázi-ûrállomásnak a spacelab programban, hát az se volt a gazdaságos ûrrepülés mintapéldája...
Nyilván ez a dolog se tud könnyebb lenni, mint egy ugyanekkora befogadóképességû kapszula, és látszólag semmi pluszt nem ad a bevált megoldásokhoz képest.
Az STS orbitert minden repülés után félig újjá kellett építeni, és az egy alu vázas konstrukció volt, pont egy pár napja a Boeing 787-rõl megjelent cikkben olvasható, hogy a kompozit szénszálas struktúra alattomosan, észrevétlenül reped, aztán váratlanul darabokra hullik, így az újrahasznosíthatóság és a biztonság tekintetében is erõsen kérdéses a koncept. Mert azért valamivel komolyabb sugárzás, dinamikus- és hõterhelés éri ezt, mint egy utasszállító gépet, ebbõl még lehetnek gondok.
Az ilyen hülyeségek (meglévõ, bevált megoldások lecserélése bonyolult, drága, fölösleges pénztemetõkkel) helyett inkább mennének rá pl. a transhab/bigelow felfújós modulokra, azokban nagy lehetõség van akár földkörüli, akár mélyûr küldetések kapcsán. Persze az adófizetõk a látványos dolgokat kajálják, a drimcsézer meg pont ilyen... Persze ne legyen igazam, de a "nomen est omen" kitétel erre a projektre még nagyon találónak bizonyulhat 😊
Az STS egyetlen elõnye ezekkel szemben az volt, hogy vissza tudott hozni földkörüli pályáról egyben nagyobb dolgokat. Aztán erre valahogy soha nem került sor. Cserébe pl. az ISS építésénél föl-le kellett liftezni gyakorlatilag holt teherként az orbiter 68 tonnáját. Ja meg jó volt pár napig kvázi-ûrállomásnak a spacelab programban, hát az se volt a gazdaságos ûrrepülés mintapéldája...
Nyilván ez a dolog se tud könnyebb lenni, mint egy ugyanekkora befogadóképességû kapszula, és látszólag semmi pluszt nem ad a bevált megoldásokhoz képest.
Az STS orbitert minden repülés után félig újjá kellett építeni, és az egy alu vázas konstrukció volt, pont egy pár napja a Boeing 787-rõl megjelent cikkben olvasható, hogy a kompozit szénszálas struktúra alattomosan, észrevétlenül reped, aztán váratlanul darabokra hullik, így az újrahasznosíthatóság és a biztonság tekintetében is erõsen kérdéses a koncept. Mert azért valamivel komolyabb sugárzás, dinamikus- és hõterhelés éri ezt, mint egy utasszállító gépet, ebbõl még lehetnek gondok.
Az ilyen hülyeségek (meglévõ, bevált megoldások lecserélése bonyolult, drága, fölösleges pénztemetõkkel) helyett inkább mennének rá pl. a transhab/bigelow felfújós modulokra, azokban nagy lehetõség van akár földkörüli, akár mélyûr küldetések kapcsán. Persze az adófizetõk a látványos dolgokat kajálják, a drimcsézer meg pont ilyen... Persze ne legyen igazam, de a "nomen est omen" kitétel erre a projektre még nagyon találónak bizonyulhat 😊
#20
És ugye azt is tegyük hozzá, hogy az önmagában semmit nem jelent, ha a gép, csak pár száz km/h-val repül. Az egésznek akkor van igazán értelme, ha a hordozó gép +3 Mach-hal, vagy még gyorsabban megy.
Márpedig +3 M sebességû óriás hordozógépeink nem nagyon vannak. Az egész szuperszonikus utasszállítás fejlesztését a hetvenes években leállították, azóta néha csinálnak néhány tanulmányt, ami bizonyítja ugyan, hogy van már ott a technológia, hogy üzletileg is érdemes lenne belevágni, de senki nem kockáztatja meg.
Még a Boeing, vagy az Airbus sem.
Márpedig +3 M sebességû óriás hordozógépeink nem nagyon vannak. Az egész szuperszonikus utasszállítás fejlesztését a hetvenes években leállították, azóta néha csinálnak néhány tanulmányt, ami bizonyítja ugyan, hogy van már ott a technológia, hogy üzletileg is érdemes lenne belevágni, de senki nem kockáztatja meg.
Még a Boeing, vagy az Airbus sem.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#19
Milyen gyorsan tud ez majd menni? 1 c sec meg lesz 1 óra alatt?
"I am the man who surpasses God!" "Kill me and become a hero, or die by my hand and become one of my victims."" "See you space cowboy..." "Roger, roger."
#18
Pedig így mérik öcsém. Mindenhol...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#17
hát ha a te géped 100+-szor elindul és abból 2x nem áll le, az autód 100-ból kétszer nem érkezik meg rendeltetési helyére, valóban buta fajlagosítás.
egyébként meg az jut eszembe, hogy buta kötözködés.
egyébként meg az jut eszembe, hogy buta kötözködés.
No good deed goes unpunished, outlander. - Azura
#16
Sanszosan azért nincs, mert nincs olyan gép, amire pakolhatnál olyan, akkor tömegû jármûvet, ami értelmes leherrel képes elérni a LEO pályát. Egyáltalán hova raknád, ha a tömeg nem lenne gond? A B747 is a hátán vitte az SS-t, csak éppen töküresen...
Egyszerûen nincs platfrom se...
Egyszerûen nincs platfrom se...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#15
vannak bizonyos technikai és fizikai korlátok amiktõl sajnos még nem tudunk elrugaszkodni <#idiota>
practitioner of the forbidden arts of death Instant no-button: http://www.nooooooooooooooo.com/
#14
Mivel a project vezeto mernokei a nasa-tol kirugott es/vagy nyugdijba ment emberek, ezert ez egyertelmu. Meg a nasa regi formaterv modelljet is elkerte a ceg, amit oda is adtak nekik, mivel a visszautasitott tervek kvazi publikusak. Arrol van szo, hogy a nasa azert segit minden amerikai magancegnek, mert remelik, hogy a modern technikat kihasznalva magantokebol talan megvalosul a toredeke annak amit anno allami penzbol hosszu ido alatt kitalaltak. Ez a kis kapszula is ilyen, mar egyszer megprobaltak mentocsnaknak is eladni az iss-re, de arra se volt penz. Az snc pedig a teljes eredeti tervet szeretne megvalositani. Egyebkent az otlet eletkepes, csak dragabb mint a kapszulas, mert a bonyolultabb jarmu miatt tobb a holt teher.
#13
Igen igen, tudok róla, de én a cikkben írt koncepcióval szemben írtam amit. Mert , hogy ezen a vonalon akarnak újítani. Egyébként sose tetszett a rakétás módszer.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#12
Gratulálok, feltaláltad amint a Virgin már meg is valósított.
Lehet elütöttem pár szót, nem érdekel így is érthető.
#11
Nagyon úgy néz ki, hogy az évtizedekkel ezelõtt elvetett DynaSoar formatervét porolták le.
#10
Én csak azt nem értem, hogy miért annyira jó az ha az ember seggébe egy rakéta van? Igazán lehetne egy hordozó repülõ aminek az aljáról leválva a ritkább légtérben startolna el.
Vagy akár egy vegyes hajtómûvel is meg lehetne oldani a dolgot gázturbina és rakéta kombó.
Vagy akár egy vegyes hajtómûvel is meg lehetne oldani a dolgot gázturbina és rakéta kombó.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#9
Elég buta fajlagosítás, mert felszállásokra szokás statiszikát vonni. Tehát 100+ felszállásból veszett oda 2. Persze ez sem mérhetõ a kereskedelmi repüléshez, csak hát a kettõ egészen más. Egyébként illene összevetni pl. a mûholdak indítási kíséleteivel - ott visszatérés nincs is! - vagy a kapszulás halálozási arányhoz. Van egy sejtésem, hogy más emberes eszköznél is alig van jobb áltag...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#8
Ez egy hatalmas téveszme. A magánszféra azért tart itt, mert az elõdök - lásd NASA - már kikövezték az utat. Sokkal könnyebb 30+ és STS üzemeltetés után levonni a következtetéséket és XXI. századi technológiával megalkotni valamit a tények és igények ismeretében.
Cifu hosszú cikksorozata taglalta, hogy mi is volt az STS rendszere baja. Elsõsorban az, hogy egy ideig feladatot sem találtak neki...
Cifu hosszú cikksorozata taglalta, hogy mi is volt az STS rendszere baja. Elsõsorban az, hogy egy ideig feladatot sem találtak neki...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#7
Miért a kapszula jobb? Mintha a 60-as években lennénk.
Oldal 1 / 2Következő →