Az egész világot elláthatná a szélenergia
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#102
Semmi értelme a házi szélkeréknek, mert egyszerûen rosszabbul használod fel a rendelkezésre álló erõforrásokat. Semmi értelme 1000 db 1 kWe névleges teljesítményû szélkeréknek, mert ugyannak az árából 1 építhetsz 1 db 1 MWe-set aminek azért magasabb a fajlagos teljesítménye, mert kiemeled jobban az atmoszférikus határrétegbõl. Azt, hogy hogyan milyen területi eloszlással és hol alkalmazható a házi, az meg aztán tényleg igen problémás dolog.
Pontosan ilyen hülyeség volt Kínában a népi kohók találmánya. Ipari méretkeben kell az áram, akkor ipari méretû gépekkel is kell termelni. Nem viccbõl olyan a termelési és elosztási oldal, amilyen. Nem valami összeeskövés eredmény. Azért ilyen, mert így olcsóbb. A 20 és 50 MWe alatti erõmûvek azóta jöttek divatba, mióta támogatják õket mert részben "megújuló" energiaforrással mennek vagy azért, mert a kapcsolt hõtermelés miatt dotálták õket. (Gázmotorok lakóparkok közelében.) Ennek ellenér ezek is meghalnak nagyrészt dotáció nélkül. Ez nem elémélet, itthon a KÁT változása óta ezek a hatások játszanak. A biogáz erõmûveket befejezeték, de újak nemigen épülnek. Legalább három olyan biomassza erõmûrõl tudok, amit a KÁT változása kaszált el.
A magyar energetikai politika minden szemponból a béka segge alatt van. Sajnos.
Pontosan ilyen hülyeség volt Kínában a népi kohók találmánya. Ipari méretkeben kell az áram, akkor ipari méretû gépekkel is kell termelni. Nem viccbõl olyan a termelési és elosztási oldal, amilyen. Nem valami összeeskövés eredmény. Azért ilyen, mert így olcsóbb. A 20 és 50 MWe alatti erõmûvek azóta jöttek divatba, mióta támogatják õket mert részben "megújuló" energiaforrással mennek vagy azért, mert a kapcsolt hõtermelés miatt dotálták õket. (Gázmotorok lakóparkok közelében.) Ennek ellenér ezek is meghalnak nagyrészt dotáció nélkül. Ez nem elémélet, itthon a KÁT változása óta ezek a hatások játszanak. A biogáz erõmûveket befejezeték, de újak nemigen épülnek. Legalább három olyan biomassza erõmûrõl tudok, amit a KÁT változása kaszált el.
A magyar energetikai politika minden szemponból a béka segge alatt van. Sajnos.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#101
Asszem igazad van, az akkor olyan 101 km^3? Ha nem számolok át valamit háromszor, akkor általában hibázok <#hamm>.
A Budapest-Bécs kontextust pedig csak példaképp hoztam fel, lehet jobb lett volna a Frankfurt-Bukarest példa, a jelszinkronizálás meg szerintem megoldható egy olyan elektronikai elemmel, ami figyeli a hálózati frekvenciát, és aszerint hangolja az invertert.
Molnibalage #100:
"A házi szélkerék egy nagyon rossz ötlet. Minden energiatermelési formára igaz, hogy a mérettel csökken a fajlagos költség. "
Meg az is igaz, hogy a keresletnövekedés magával hozza az árak csökkenését a nagy mennyiségben elõállító ipari üzemek gyártásba állítása miatt. Szerintem a házi szélkerék egyáltalán nem rossz ötlet, és a korábban fennálló problémákat, mint a zaj, vagy az élõvilágban okozott károk (madarak), egyre jobban tudják (tudjuk) kezelni.
Nekem például sárga-feketére vannak a lapátok festve. Amíg fel volt állítva (több mint fél év) egyetlen madár sem repült neki az élõvilágból kölcsönzött jelzõszínek miatt.
Minél többen akarják használni, annál olcsóbb lesz beszerezni (egyébként Angliából már most is elég olcsó behozatni, csak nálunk szorozzák be elviselhetetlenül drágára). De beszéljen helyettem Uwe Hallega: Szélkerék Házilag címû könyve. Nagyon sok tévhitet eloszlat, és megtudhatjuk belõle azt is, hogy a mi lakóhelyünkön pontosan milyen típusú szélkereket tudnánk a leghatékonyabban alkalmazni.
Persze nem akarok hittéríteni, csak remélni tudom, hogy az energiahiány nem fog gondot okozni a jövõben, és akkor nem kell ilyesmivel foglalkoznia senkinek, akinek nem elektromérnöki diplomája van.
A Budapest-Bécs kontextust pedig csak példaképp hoztam fel, lehet jobb lett volna a Frankfurt-Bukarest példa, a jelszinkronizálás meg szerintem megoldható egy olyan elektronikai elemmel, ami figyeli a hálózati frekvenciát, és aszerint hangolja az invertert.
Molnibalage #100:
"A házi szélkerék egy nagyon rossz ötlet. Minden energiatermelési formára igaz, hogy a mérettel csökken a fajlagos költség. "
Meg az is igaz, hogy a keresletnövekedés magával hozza az árak csökkenését a nagy mennyiségben elõállító ipari üzemek gyártásba állítása miatt. Szerintem a házi szélkerék egyáltalán nem rossz ötlet, és a korábban fennálló problémákat, mint a zaj, vagy az élõvilágban okozott károk (madarak), egyre jobban tudják (tudjuk) kezelni.
Nekem például sárga-feketére vannak a lapátok festve. Amíg fel volt állítva (több mint fél év) egyetlen madár sem repült neki az élõvilágból kölcsönzött jelzõszínek miatt.
Minél többen akarják használni, annál olcsóbb lesz beszerezni (egyébként Angliából már most is elég olcsó behozatni, csak nálunk szorozzák be elviselhetetlenül drágára). De beszéljen helyettem Uwe Hallega: Szélkerék Házilag címû könyve. Nagyon sok tévhitet eloszlat, és megtudhatjuk belõle azt is, hogy a mi lakóhelyünkön pontosan milyen típusú szélkereket tudnánk a leghatékonyabban alkalmazni.
Persze nem akarok hittéríteni, csak remélni tudom, hogy az energiahiány nem fog gondot okozni a jövõben, és akkor nem kell ilyesmivel foglalkoznia senkinek, akinek nem elektromérnöki diplomája van.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#100
A házi szélkerék egy nagyon rossz ötlet. Minden energiatermelési formára igaz, hogy a mérettel csökken a fajlagos költség.
A vízienergia nagyléptékû hasznosításánál sajnos nagy tartalékok már nincsenek.
A vízienergia nagyléptékû hasznosításánál sajnos nagy tartalékok már nincsenek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#99
Szinkronizáció szerintem nem olyan nagy gond, GPS-szel simán tudunk ns-os értékre szinkronizálni.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#98
Pontatlan voltam: az elõbb a 80% hatásfokot úgy értettem, hogy eltárolni + visszanyerni.
#97
A hatásfokkal van a legnagyobb gond. A megtermelt energiát jó lenne minimum 80% hatásfokkal eltárolni, és ezt a metilalkoholos rendszer nem tudja. Attól persze a közlekedés üzemanyag-problámira kiváló megoldást jelent majd, és a vegyipar alapanyag szükségletét is kiválthatja a kõolaj helyett.
A metanol-etanol estében ha 2,2*10^7 J/kg energiatartalommal számolok, akkor a
4,5*10^20 / 2,2*10^7 = 2*10^13 kg, azaz 2*10^10 tonna, azaz 20 milliárd tonna.
Ha az összes veszteséget belesaccolva 25% végsõ hatásfokkal számolunk, akkor 80 milliárd tonna jön ki (nekem, most), ami nem kevés, de némi összesített emberiség-akarattal kezelhetõ lenne. (NEM 10ezer köbkilométer, az már kezelhetetlen lenne, szerintem)
Más.
A szélenergia hívei szokták hangoztatni, hogy "valahol mindig fúj a szél". Lehet, hogy némi túlméretezéssel ez a probléma kezelhetõvé válna, de egyvalami biztos: NEM Budapest-Bécs távolságokon belül.
Vannak gyakran olyan hónapok, amelyek egész Európában szélcsendesebbek, msok meg viharosabbak.
Nagyobb távolságra viszont nem éri meg a villamosenergiát szállítani. Hiába egyenáramú a vezeték, mert a legnagyobb veszteséget a koronakisülés okozza, NEM az antennahatás meg a vezeték-talaj kapacitásból eredõ "átvezetés"
Van még egy probléma, amit meg kell oldani: ez pedig a rengeteg apró erõmûre épülõ hálózat stabilizálása. Az erõmûveknek ugyanis szinkronban kell az energiát a drótba nyomni, ami kis számú nagy erõmûnél meg van oldva (néha ugyan támad zavar), ám sok százezer kis erõmûre még senki sem próbálta.
Én attól tartok, hogy ezzel nagy gondok lesznek.
A metanol-etanol estében ha 2,2*10^7 J/kg energiatartalommal számolok, akkor a
4,5*10^20 / 2,2*10^7 = 2*10^13 kg, azaz 2*10^10 tonna, azaz 20 milliárd tonna.
Ha az összes veszteséget belesaccolva 25% végsõ hatásfokkal számolunk, akkor 80 milliárd tonna jön ki (nekem, most), ami nem kevés, de némi összesített emberiség-akarattal kezelhetõ lenne. (NEM 10ezer köbkilométer, az már kezelhetetlen lenne, szerintem)
Más.
A szélenergia hívei szokták hangoztatni, hogy "valahol mindig fúj a szél". Lehet, hogy némi túlméretezéssel ez a probléma kezelhetõvé válna, de egyvalami biztos: NEM Budapest-Bécs távolságokon belül.
Vannak gyakran olyan hónapok, amelyek egész Európában szélcsendesebbek, msok meg viharosabbak.
Nagyobb távolságra viszont nem éri meg a villamosenergiát szállítani. Hiába egyenáramú a vezeték, mert a legnagyobb veszteséget a koronakisülés okozza, NEM az antennahatás meg a vezeték-talaj kapacitásból eredõ "átvezetés"
Van még egy probléma, amit meg kell oldani: ez pedig a rengeteg apró erõmûre épülõ hálózat stabilizálása. Az erõmûveknek ugyanis szinkronban kell az energiát a drótba nyomni, ami kis számú nagy erõmûnél meg van oldva (néha ugyan támad zavar), ám sok százezer kis erõmûre még senki sem próbálta.
Én attól tartok, hogy ezzel nagy gondok lesznek.
#96
Van néhány dolog, amit ezek a zöldek sohasem vesznek figyelembe.
Mo.-n veres posztó Bõs-Nagymaros óta a vízi-erõmû, pedig az is tiszta, zöld energia. Egyszer megépítik, aztán hosszú-hosszú ideig használják.
Pl. Tiszalököt 52-ben adták át, és amellett, hogy az egész Kelet-Alföldön lehetõvé teszi az öntözést, még évente termel olyan 50 MWó körüli áramot évente.
Az osztrákok is telerakták az összes folyót erõmûvekkel, dolgoznak is szépen.
Ami a naperõmûveket illeti, most a nyáron zárta be a Sanyo a dorogi napelemgyárat, pont akkor, amikor a németek négyzetkilométer számra veszik a napelemet.... Utcára került olyan 450 ember...
Ami a rendelkezésre-állást illeti, a napelemnek ez mindössze olyan 10%, ha nincs forgatóberendezésre szerelve. Azzal talán 20%.
A szélerõmûnek meg legfeljebb 30%. Nálunk. Mert nálunk sem a tengerpartra jellemzõ rendszeres parti szél nincs(lásd Hollandia és a szélmalmai), sem pedig olyan természetes szélcsatorna, mint a Duna-völgye az osztrákoknál.
Ami pedig a metános, hidrogénes teljesítmény-átvitelt illeti, az sem olyan szerencsés.
Az elektromos vízbontók hatásfoka kb. 50-75% százalék körüli, a visszaalakító energiacellái szintúgy. Szóval pocsék a hatásfok.
Ipari méretekben nem is vízbontással szokás elõállítani a hidrogént, mert így baromi drága. Földgáz a kiindulási anyag, amibõl kémiai úton állítják elõ a hidrogént. Így sokkal olcsóbb.
Nemrég már leírtam, a Siemens szakértõi szerint a német atomerõmûvek leállítása kb. 1700 milliárd euróba fog fájni a német nemzetgazdaságnak, és nagy valószínûséggel be kell állítani jó pár gázerõmûvet is, az északi-tengeri földgázmezõkre alapozva.
Az elektromos hálózat átszerelésének költségét elsõ lépcsõben olyan 30-40 milliárd euró körülire becsülik, de lesz az több is.
Mo.-n veres posztó Bõs-Nagymaros óta a vízi-erõmû, pedig az is tiszta, zöld energia. Egyszer megépítik, aztán hosszú-hosszú ideig használják.
Pl. Tiszalököt 52-ben adták át, és amellett, hogy az egész Kelet-Alföldön lehetõvé teszi az öntözést, még évente termel olyan 50 MWó körüli áramot évente.
Az osztrákok is telerakták az összes folyót erõmûvekkel, dolgoznak is szépen.
Ami a naperõmûveket illeti, most a nyáron zárta be a Sanyo a dorogi napelemgyárat, pont akkor, amikor a németek négyzetkilométer számra veszik a napelemet.... Utcára került olyan 450 ember...
Ami a rendelkezésre-állást illeti, a napelemnek ez mindössze olyan 10%, ha nincs forgatóberendezésre szerelve. Azzal talán 20%.
A szélerõmûnek meg legfeljebb 30%. Nálunk. Mert nálunk sem a tengerpartra jellemzõ rendszeres parti szél nincs(lásd Hollandia és a szélmalmai), sem pedig olyan természetes szélcsatorna, mint a Duna-völgye az osztrákoknál.
Ami pedig a metános, hidrogénes teljesítmény-átvitelt illeti, az sem olyan szerencsés.
Az elektromos vízbontók hatásfoka kb. 50-75% százalék körüli, a visszaalakító energiacellái szintúgy. Szóval pocsék a hatásfok.
Ipari méretekben nem is vízbontással szokás elõállítani a hidrogént, mert így baromi drága. Földgáz a kiindulási anyag, amibõl kémiai úton állítják elõ a hidrogént. Így sokkal olcsóbb.
Nemrég már leírtam, a Siemens szakértõi szerint a német atomerõmûvek leállítása kb. 1700 milliárd euróba fog fájni a német nemzetgazdaságnak, és nagy valószínûséggel be kell állítani jó pár gázerõmûvet is, az északi-tengeri földgázmezõkre alapozva.
Az elektromos hálózat átszerelésének költségét elsõ lépcsõben olyan 30-40 milliárd euró körülire becsülik, de lesz az több is.
#95
Persze itt még bejön a képbe ennek a költsége, és megvalósíthatóságának realitása, amirõl még semmit sem tudunk ilyen méretekben. Én egyébként azon a véleményen vagyok, hogy a nap-szél-víz energia hármas ésszerû hasznosítása, és az energiapazarló rendszerek, és szokások megszüntetése jelentõsen oldhatja az energiahiánytól való félelem okozta feszültséget.
Jómagam is építettem már szélkereket, és fogok is még. Háztartási méretekben gondolkozva, több millió hibrid (nap-szél) üzemû rendszer nagy területen elnyúló hálózaton összekapcsolva (egész Európa)jelentõsen csökkentené, ennek az energiaformának a fluktuációiból adódó problémákat.
Képzeljük el, hogy negyven év múlva minden második háztartás fel lesz szerelve ilyen berendezésekkel, amelyek úgy vannak méretezve, hogy ha rendelkezésre áll az energiaforrás, akkor többletet termeljen, és azt a hálózatra táplálja. Így lesz majd arra példa, hogy mondjuk Bécsben három napig nem fúj a szél, és a nap sem süt, de Budapesten viszont verõfényes napsütés van, és a szél is lengedezik, így megtermelõdik annyi energia, amennyi Bécs háztartásainak is elég. Máskor pedig pont a fordítottja lesz az elmondható, Bécsben lesz orkán erejû szél, és a nap is hosszú idõkre kisüt, amíg Budapesten egy watt áramot nem termelnek a berendezések.Ebben a volumenben válhat majd csak kiegyenlítetté a megújuló energiák termelése. Fontos még hozzá tennem, hogy ez az elgondolás (ami nem a sajátom) csak a háztartások energia ellátására vonatkozik, és a mainál jobb költség-hatásfokú berendezésekkel számol. Az iparnak továbbra is az erõmûvekhez kell majd fordulnia ezért a nyersanyagért.
Jómagam is építettem már szélkereket, és fogok is még. Háztartási méretekben gondolkozva, több millió hibrid (nap-szél) üzemû rendszer nagy területen elnyúló hálózaton összekapcsolva (egész Európa)jelentõsen csökkentené, ennek az energiaformának a fluktuációiból adódó problémákat.
Képzeljük el, hogy negyven év múlva minden második háztartás fel lesz szerelve ilyen berendezésekkel, amelyek úgy vannak méretezve, hogy ha rendelkezésre áll az energiaforrás, akkor többletet termeljen, és azt a hálózatra táplálja. Így lesz majd arra példa, hogy mondjuk Bécsben három napig nem fúj a szél, és a nap sem süt, de Budapesten viszont verõfényes napsütés van, és a szél is lengedezik, így megtermelõdik annyi energia, amennyi Bécs háztartásainak is elég. Máskor pedig pont a fordítottja lesz az elmondható, Bécsben lesz orkán erejû szél, és a nap is hosszú idõkre kisüt, amíg Budapesten egy watt áramot nem termelnek a berendezések.Ebben a volumenben válhat majd csak kiegyenlítetté a megújuló energiák termelése. Fontos még hozzá tennem, hogy ez az elgondolás (ami nem a sajátom) csak a háztartások energia ellátására vonatkozik, és a mainál jobb költség-hatásfokú berendezésekkel számol. Az iparnak továbbra is az erõmûvekhez kell majd fordulnia ezért a nyersanyagért.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#94
Nincs kedved kiszámolni direkt metanolos energiacellával? Ha jól tudom, ugyanúgy elõ tudja állítani a metanolt a reakció végtermékekbõl energia befektetéssel, mint az energiát üzemanyag ráfordítással. Mivel a kifejlesztésében oroszlánrésze volt Dr. Oláh Györgynek, már hazafias kötelességbõl is számolnunk kell ezzel a lehetõséggel is.
Tehát a 4,5*10^20 J energiát a 2,2*10^7 j/kg^-1 etanollal, és 30%-os laboratóriumi hatásfokból saccolt 25%os ipari hatásfokkal számolva 2,04*10^12kg szor négy=8,16*10^12 kg etanol, ez se kevés, de lényegesen egyszerûbb "kompakt" módon tárolni, mint a hidrogént. A 789kg/m^3-es sûrûséggel 1,03*10^10 m^3-en férne el, az sacc/kábé 10000 köbkilométer. Ez a fejlett országokban szerintem elszórtan elférne.
Ha valamit elszámoltam azért sorry, de egész nap dolgoztam. Fáradt vagyok.
Tehát a 4,5*10^20 J energiát a 2,2*10^7 j/kg^-1 etanollal, és 30%-os laboratóriumi hatásfokból saccolt 25%os ipari hatásfokkal számolva 2,04*10^12kg szor négy=8,16*10^12 kg etanol, ez se kevés, de lényegesen egyszerûbb "kompakt" módon tárolni, mint a hidrogént. A 789kg/m^3-es sûrûséggel 1,03*10^10 m^3-en férne el, az sacc/kábé 10000 köbkilométer. Ez a fejlett országokban szerintem elszórtan elférne.
Ha valamit elszámoltam azért sorry, de egész nap dolgoztam. Fáradt vagyok.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#93
http://nextbigfuture.com/2011/03/deaths-per-twh-by-energy-source.html
Az "elhanyagolható veszély" = nukleárisnál fajlagosan 3-szor rosszabb eredmény...
Az "elhanyagolható veszély" = nukleárisnál fajlagosan 3-szor rosszabb eredmény...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#92
Minél hosszabb távon számolod, annál olcsóbb az atomerõmû. Gyakorlatialg nincs olyan atomerõmû, ami 25-30 év után ne termelte ki volna az árát. Egyébként kibaszottul elegem van a bullshit dumával, hogy nem számolható költség. A paksi bevételek valami 20 vagy 25%-át egy alapbe teszik, abbõl fedezik az eltakarítást. Jelen állás szerint bõven elég lesz a pénz. A nemrég épült lerakó is ebbõl a pénzbõl épült. Az atomerõmûvek élettartam gyak. minimûlisan 40-50 év most már.
A több száz fõs hadsereggel õrzésen röhögtem, de jót. A száz méter feletti szélkerék átmérõnél a szélerekek közötti távolság km-es nagyságrendû. Olvasd már a Energy withot the hot air írást. Benne van, hogy a nagyobb szélkerék ESETLEG jobb $/MWe befektetési arányt ad, de a területve vetített fajlagos teljesítményen alig növel valamit.
A szélkereket eltakarítására hol tesznek félre? Jelenleg ott tartnuk, hogy 20-50%-os állami kiegészítés meg kötelezõ átvétel van a világon a széláramra, tehát kifizeti állambácsi a veszteséget. No, comment...
A több száz fõs hadsereggel õrzésen röhögtem, de jót. A száz méter feletti szélkerék átmérõnél a szélerekek közötti távolság km-es nagyságrendû. Olvasd már a Energy withot the hot air írást. Benne van, hogy a nagyobb szélkerék ESETLEG jobb $/MWe befektetési arányt ad, de a területve vetített fajlagos teljesítményen alig növel valamit.
A szélkereket eltakarítására hol tesznek félre? Jelenleg ott tartnuk, hogy 20-50%-os állami kiegészítés meg kötelezõ átvétel van a világon a széláramra, tehát kifizeti állambácsi a veszteséget. No, comment...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#91
"A világ legnagyobb szélturbinái olyan 10MW-osak és kb.13milliárd forintba kerûlnek (2010-es adat.) Ez a 10MW, kb. 2000 háztartást lát el."
Azert ugye belatod, hogy nem teljesen korrekt, egy meg szinte kiserleti szelturbina arat venni alapul, raadasul az arban mar valamilyen uzemeltetesi koltseg is benne van. Mikor majd 10 ezer szamra gyartjak, akkor valoszinuleg negyed ennyibe fog kerulni.
Az atomeromu, csak azert tunik olcsobbnak, mert sok olyan koltseg van, amit nem ismerunk, amivel nem tudunk szamolni.
Akkor lehetne korrekten osszehasonlitani, ha mondjuk 30-evre elore kiszamolnank a szelturbina es az atomeromu teljes koltseget.
Az atomeromuvet evente uzemanyaggal kell feltolteni, a szelturbinat nem kell.
Az atomeromuvet napi 24 oraban tobbszaz fos hadsereggel kell orizni, szerintem csak az orzesi koltsegek 30 ev alatt tobbe kerulnek, mint az azonos teljesitmenyu szeleromu ara.
Szamolni kene az atomeromu kornyezeti hatasaval, honan jon az uzemanyag, milyen kornyezetszennyezs aran termelik.
Es persze szamolni kell a baleset kockazataval, a szeleromunel ez elhanyagolhato.
"A 176db szélturbának igen tekintélyes terület kell, lehet, hogy az országunk felén turbina erdõk lennének, és akkor a pénzrõl még nem is volt szó."
Ne esunk tulzasba. Mondjuk ha egymastol 500 meterre telepitjuk ezeket a turbinakat, akkor 36 negyzetkilometer helyet foglalna. Ez nem keves, de nem az orszag fele, meg csak a tizede sem, de meg csak az ezrede sem. De szerintem negyed ekkora terult is elegendo lenne. Es akkor ez a terulet meg sok mindenre felhasznalhato, mert nem egy eletveszelyes ipari helyrol van szo.
Azert ugye belatod, hogy nem teljesen korrekt, egy meg szinte kiserleti szelturbina arat venni alapul, raadasul az arban mar valamilyen uzemeltetesi koltseg is benne van. Mikor majd 10 ezer szamra gyartjak, akkor valoszinuleg negyed ennyibe fog kerulni.
Az atomeromu, csak azert tunik olcsobbnak, mert sok olyan koltseg van, amit nem ismerunk, amivel nem tudunk szamolni.
Akkor lehetne korrekten osszehasonlitani, ha mondjuk 30-evre elore kiszamolnank a szelturbina es az atomeromu teljes koltseget.
Az atomeromuvet evente uzemanyaggal kell feltolteni, a szelturbinat nem kell.
Az atomeromuvet napi 24 oraban tobbszaz fos hadsereggel kell orizni, szerintem csak az orzesi koltsegek 30 ev alatt tobbe kerulnek, mint az azonos teljesitmenyu szeleromu ara.
Szamolni kene az atomeromu kornyezeti hatasaval, honan jon az uzemanyag, milyen kornyezetszennyezs aran termelik.
Es persze szamolni kell a baleset kockazataval, a szeleromunel ez elhanyagolhato.
"A 176db szélturbának igen tekintélyes terület kell, lehet, hogy az országunk felén turbina erdõk lennének, és akkor a pénzrõl még nem is volt szó."
Ne esunk tulzasba. Mondjuk ha egymastol 500 meterre telepitjuk ezeket a turbinakat, akkor 36 negyzetkilometer helyet foglalna. Ez nem keves, de nem az orszag fele, meg csak a tizede sem, de meg csak az ezrede sem. De szerintem negyed ekkora terult is elegendo lenne. Es akkor ez a terulet meg sok mindenre felhasznalhato, mert nem egy eletveszelyes ipari helyrol van szo.
#90
Nézzük a vízbontással és hidrogéntárolással elkövetett energiatárolást.
1kg H2 gázban kb. 120 MJ energia van.
Ekkor a korábban saccolt 4,5*10^20 J eltárolására 3,75*10^12 kg hidrogént kell eltárolni, azaz 3,75 milliárd tonnát.
(Az emberiség jelenlegi olajtároló kapacitása nincs ennyi, pedig az olajat sokkal könnyebb kompakt módon eltárolni és kezelni, mint a hidrogént. De azért ez megoldható.)
Ha 1 atm nyomású gáz formában tároljuk, akkor ez 42*10^12 m3, vagyis 42 ezer köbkilométer. Hát, ez igen hatalmas építkzést kíván.
Ha 200 atm nyomással tároljuk, akkor ennek a térfogatnak a 200-ad része kell, vagyis 210 köbkilométer, ez viszont vastagfalú óriási tartályokat jelent.
(Vajon hogyan tiltakozna a Grimbusz (írd: greenpeace) egy ilyen, pár köbkilométeres, 200 bar nyomású hidrogéntartály ellen? pfúúú bele se merek gondolni)
Másik probléma a visszaalakítás, fõleg villamos energiává. A tüzelõanyag-cellákhoz ma még igen ritka fémekre (katalizátor) van szükség, a gázturbinák hatásfoka pedig töredéke a víztározós rendszerének.
Szóval összegezve: én nem tartom könnyebben megvalósíthatónak a megújuló energiákra való átállást, mint a fúzióra
1kg H2 gázban kb. 120 MJ energia van.
Ekkor a korábban saccolt 4,5*10^20 J eltárolására 3,75*10^12 kg hidrogént kell eltárolni, azaz 3,75 milliárd tonnát.
(Az emberiség jelenlegi olajtároló kapacitása nincs ennyi, pedig az olajat sokkal könnyebb kompakt módon eltárolni és kezelni, mint a hidrogént. De azért ez megoldható.)
Ha 1 atm nyomású gáz formában tároljuk, akkor ez 42*10^12 m3, vagyis 42 ezer köbkilométer. Hát, ez igen hatalmas építkzést kíván.
Ha 200 atm nyomással tároljuk, akkor ennek a térfogatnak a 200-ad része kell, vagyis 210 köbkilométer, ez viszont vastagfalú óriási tartályokat jelent.
(Vajon hogyan tiltakozna a Grimbusz (írd: greenpeace) egy ilyen, pár köbkilométeres, 200 bar nyomású hidrogéntartály ellen? pfúúú bele se merek gondolni)
Másik probléma a visszaalakítás, fõleg villamos energiává. A tüzelõanyag-cellákhoz ma még igen ritka fémekre (katalizátor) van szükség, a gázturbinák hatásfoka pedig töredéke a víztározós rendszerének.
Szóval összegezve: én nem tartom könnyebben megvalósíthatónak a megújuló energiákra való átállást, mint a fúzióra
#89
Kisifacskám, az orszták szélkerek nincsenek 20 évesek. Volt szerencsém látni 1 hete, ahogy tucatszám szerelték le õket...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#88
Következõ kérdés: az elõbbi hozzászólásomban (86.) kihozott 30 TW teljesítménnyel fél év alatt megtermelt energia eltárolása.
Miért pont fél évet számolok? Ennek több oka is van, ezek közül csak az egyik az évszakos ingadozás.
A másik lényeges ok az egész emberiség léte! Ugyanis ha egyetlen energiaforrásra alapoznánk az energiatermelés gerincét, akkor annak nagyon stabil, nagyon megbízható formának kell lennie!
Egy, az egész földfelszínre kiterjedõ változás (pl. egy globális felhõsödés, vulkánkitörés, akármi) ne pusztíthassa el az emberiséget.
Akkor számoljunk.
30 TW = 3*10^13 Watt. Fél év az kb. 1,5*10^7 sec. A kettõ szorzata 4,5*10^20 J.
Ezt kell tudni eltárolni.
Korábban már kiszámolgattuk, hogy ehhez hány milliárd tonna akkumulátor kellene, ezt most nem részleteznén újra.
Itt, a korábbi hozzászólások között szerepelt, hogy metánt kellene elõállítani, ami tárolható... én ennek ellentmondanék.
Ugyanis a metán elõállítás hatásfoka aligha haladja meg az 50%-ot, a visszalalkítás hatásfoka attól függ, mivé alakítjuk, fûtés estén 100%, de villamosenergiává már csak max. 40% hatásfokkal alakul vissza.
Ennél jobb ötletnek tûnik a víz elektromos felbontása és a hidrogén eltárolása hatalmas tartályokban. Majd ezt is kiszámoljuk, de elõször nézzük a leg-kézenfekvõbb és leg-kipróbáltabb technológiát: a víztározós erõmûvet
Tegyük fel, hogy a víztározós erõmûhöz olyan, magaslati tó tartozik, amelyben a szintkülönbség 100 méter, a vízszint ingadozása a feltöltött-leürített állapothoz képest pedig 10 méter. (tudom, ezek önkényesen felvett adatok.)
Mekkora energiát tárol el ezekkel a paraméterekkel 1 km2 vízfelület?
Az erõmûbe lefutó víz térfogata 1 km2 (10^6 m2) * 10m = 10^7 m3, ennek tömege 10^7 tonna. Mivel a szintkülönbség 100 méter, ezek szorzata 10^13 J.
A fentebb kiszámolt (megsaccolt) 4,5*10^20 J energia eltárolására mekkora vízfelületre van szükség:
Nos, ez az érték 4,5*10^7 km2, azaz 45 millió négyzertkilométer(!)
Összehasonlításul: ez az egykori Szovjetúnió területének a duplája, az USA területének az 5-szöröse, a Föld összes szárazföldjeinek a területének....
számoljatok Ti is <#wink>
Miért pont fél évet számolok? Ennek több oka is van, ezek közül csak az egyik az évszakos ingadozás.
A másik lényeges ok az egész emberiség léte! Ugyanis ha egyetlen energiaforrásra alapoznánk az energiatermelés gerincét, akkor annak nagyon stabil, nagyon megbízható formának kell lennie!
Egy, az egész földfelszínre kiterjedõ változás (pl. egy globális felhõsödés, vulkánkitörés, akármi) ne pusztíthassa el az emberiséget.
Akkor számoljunk.
30 TW = 3*10^13 Watt. Fél év az kb. 1,5*10^7 sec. A kettõ szorzata 4,5*10^20 J.
Ezt kell tudni eltárolni.
Korábban már kiszámolgattuk, hogy ehhez hány milliárd tonna akkumulátor kellene, ezt most nem részleteznén újra.
Itt, a korábbi hozzászólások között szerepelt, hogy metánt kellene elõállítani, ami tárolható... én ennek ellentmondanék.
Ugyanis a metán elõállítás hatásfoka aligha haladja meg az 50%-ot, a visszalalkítás hatásfoka attól függ, mivé alakítjuk, fûtés estén 100%, de villamosenergiává már csak max. 40% hatásfokkal alakul vissza.
Ennél jobb ötletnek tûnik a víz elektromos felbontása és a hidrogén eltárolása hatalmas tartályokban. Majd ezt is kiszámoljuk, de elõször nézzük a leg-kézenfekvõbb és leg-kipróbáltabb technológiát: a víztározós erõmûvet
Tegyük fel, hogy a víztározós erõmûhöz olyan, magaslati tó tartozik, amelyben a szintkülönbség 100 méter, a vízszint ingadozása a feltöltött-leürített állapothoz képest pedig 10 méter. (tudom, ezek önkényesen felvett adatok.)
Mekkora energiát tárol el ezekkel a paraméterekkel 1 km2 vízfelület?
Az erõmûbe lefutó víz térfogata 1 km2 (10^6 m2) * 10m = 10^7 m3, ennek tömege 10^7 tonna. Mivel a szintkülönbség 100 méter, ezek szorzata 10^13 J.
A fentebb kiszámolt (megsaccolt) 4,5*10^20 J energia eltárolására mekkora vízfelületre van szükség:
Nos, ez az érték 4,5*10^7 km2, azaz 45 millió négyzertkilométer(!)
Összehasonlításul: ez az egykori Szovjetúnió területének a duplája, az USA területének az 5-szöröse, a Föld összes szárazföldjeinek a területének....
számoljatok Ti is <#wink>
#87
Áááá, semmi terhelésnek sincs kitéve...
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#86
A szélenergia leggyengébb pontja az energia eltárolása. A szél ugyanis órás, napos, hetes, sõt évszakos (!!) ingadozást is felmutat itt nekünk. Az utóbbi miatt van a nagy gond.
Vizsgáljuk meg az energia eltárolásának fõbb lehetõségeit.
Az alább következõ hosszú hozzászólások számadatait nem akarom ráerõltetni senkire, inkább gondolatébresztõnek szánom. Lehet utánaszámolni
1.) Mennyi energiát kellene eltárolni.
Az emberiség éves energiatermelése (=fogyasztása) 15 TW (tera-watt). Ezt átszámítva kõolaj-egyenértékre:
1,5*10^13 W * 3*10^7 sec (1 évben kb. ennyi másodperc van) = 4,5*10^20 J (Joule, energia).
Mivel 1 kg olaj 43 MJ (mega-Joule) energiatartalmú (vigyázat: ez hõenergia! ezt most elhanyagolom),
mindebbõl következik, hogy az emberiség energiafogyasztása 10^10 tonna olajegyenérték évente (a valóságban egyfelõl ennél több, mert az olaj egy részét 30+ % hatásfokkal égetjük el, másfellõl kevesebb is lehetne, mert nemcsak olajat használunk, hanem atomot, vizet, stb...)
Megjegyzem: ha ezt elosztom az emberiség 7 milliárd fõjével, akkor egy fõre kb. 1,4 tonna olaj jut.
Sok ez, vagy kevés? Pl. mi a helyzet Magyarországon:
Itt nálunk egy átlagos 4 tagú család:
-- elfût és fõz mondjuk 2500 m3 gázt (ez kb. 2 tonna olajnak felel meg),
-- az autó megy 13ezer km-t 8 literes átlagfogyasztással, azaz kb. 1 tonna olaj
(itt már a hatásfok is bele van kalkulálva, vagyis nehezen összehasonlítható a fentivel)
-- a tömegközlekedésre (munkábajárás) szintén elhasznál kb. ugyanennyit (saját magamból kiindulva becsült adat),
-- Elfogyaszt naponta kb. 10kWh villamos energiát, vagyis egy év alatt 3500 kWh-t (ez kb. 30 kg olaj, ha 100% hatásfokkal állítanák elõ, és kb. 100 kg olja, ha 30% a hatásfok)
-- a boltokban megvehetõ termékek elõállításába fektetett energia (mosógép, egyéb fémtárgyak az evõeszköztõl az alumínium kilincsig, üveg- és porcelán tárgyak, papír, mûanyag, stb.....)
Összességében kb. igaz az az adat, hogy Magyarországon az energiafogyasztás kb. 30 millió tonna kõolaj-egyenértéknek felel meg (de ebben benne van az olajat NEM fogyasztó Paks is kb. 10 millióval)
Ez fejenként 3 tonna (azaz 4 tagú családonként 12 tonna olaj)
Ez az adat az egész emberiségre átlagolt 1,4 tonna olaj/fõ értéknek kb. a duplája. Vagyis Magyarország, ez a félig fejlett (szegény) ország is kb. dupla annyit fogyaszt fejenként, mint a világátlag.
Konklúzió:
Mindebbõl valószínûsíthetõ, hogy HA az emberiség az õrült szaporodását meg tudja fékezni, akkor az emberiség energiafogyasztása 20-30 éven belül úgy 30TW teljesítmény körül stabilizálódik majd.
Vizsgáljuk meg az energia eltárolásának fõbb lehetõségeit.
Az alább következõ hosszú hozzászólások számadatait nem akarom ráerõltetni senkire, inkább gondolatébresztõnek szánom. Lehet utánaszámolni
1.) Mennyi energiát kellene eltárolni.
Az emberiség éves energiatermelése (=fogyasztása) 15 TW (tera-watt). Ezt átszámítva kõolaj-egyenértékre:
1,5*10^13 W * 3*10^7 sec (1 évben kb. ennyi másodperc van) = 4,5*10^20 J (Joule, energia).
Mivel 1 kg olaj 43 MJ (mega-Joule) energiatartalmú (vigyázat: ez hõenergia! ezt most elhanyagolom),
mindebbõl következik, hogy az emberiség energiafogyasztása 10^10 tonna olajegyenérték évente (a valóságban egyfelõl ennél több, mert az olaj egy részét 30+ % hatásfokkal égetjük el, másfellõl kevesebb is lehetne, mert nemcsak olajat használunk, hanem atomot, vizet, stb...)
Megjegyzem: ha ezt elosztom az emberiség 7 milliárd fõjével, akkor egy fõre kb. 1,4 tonna olaj jut.
Sok ez, vagy kevés? Pl. mi a helyzet Magyarországon:
Itt nálunk egy átlagos 4 tagú család:
-- elfût és fõz mondjuk 2500 m3 gázt (ez kb. 2 tonna olajnak felel meg),
-- az autó megy 13ezer km-t 8 literes átlagfogyasztással, azaz kb. 1 tonna olaj
(itt már a hatásfok is bele van kalkulálva, vagyis nehezen összehasonlítható a fentivel)
-- a tömegközlekedésre (munkábajárás) szintén elhasznál kb. ugyanennyit (saját magamból kiindulva becsült adat),
-- Elfogyaszt naponta kb. 10kWh villamos energiát, vagyis egy év alatt 3500 kWh-t (ez kb. 30 kg olaj, ha 100% hatásfokkal állítanák elõ, és kb. 100 kg olja, ha 30% a hatásfok)
-- a boltokban megvehetõ termékek elõállításába fektetett energia (mosógép, egyéb fémtárgyak az evõeszköztõl az alumínium kilincsig, üveg- és porcelán tárgyak, papír, mûanyag, stb.....)
Összességében kb. igaz az az adat, hogy Magyarországon az energiafogyasztás kb. 30 millió tonna kõolaj-egyenértéknek felel meg (de ebben benne van az olajat NEM fogyasztó Paks is kb. 10 millióval)
Ez fejenként 3 tonna (azaz 4 tagú családonként 12 tonna olaj)
Ez az adat az egész emberiségre átlagolt 1,4 tonna olaj/fõ értéknek kb. a duplája. Vagyis Magyarország, ez a félig fejlett (szegény) ország is kb. dupla annyit fogyaszt fejenként, mint a világátlag.
Konklúzió:
Mindebbõl valószínûsíthetõ, hogy HA az emberiség az õrült szaporodását meg tudja fékezni, akkor az emberiség energiafogyasztása 20-30 éven belül úgy 30TW teljesítmény körül stabilizálódik majd.
#85
Na ismét játszod az agyad, pedig állítólag te mérnök vagy, vagy valami olyasmi. Ha az volnál, tudhatnád, hogy egy 20-30-50 tonnát nyomó(nem annyi a súlya, annyit tud préselni) présgép szerekezetének igénybevétele legalább akkora, mint egy szélturbinának. Kezdj el számolgatni. A tetves szélturbina csak forog, mi azon az a bazinagy terhelés? Te hol élsz? Nem láttál még olyan présgépet ami akkora, mint 1 ház és 50 éve üzemel szinte folyamatosan, minimális karbantartással? Akkor javaslom menj el pár csóringerebb üzembe és nézz szét. A majd 100 éves ruszki böhöm gépek, köszönik szépen, most is mennek. Te azt hiszed, hogy reális a 20-25 év élettartam pár lapátnak meg egy tetves generátornak és a csapágyazásának? Persze reális, ha fosból építik. Tudod bazirégi találmány a generátor, a csapágy, a tengely. Ennél még az általad lol-ozott lehel hûtõ is bonyolultabb szerkezet és még az is tovább bírja mint 20 év.
#84
Az általad felvázolt koncpeció is sci-fi, amíg LEO pályra küldés 5-10k $/kg és szervizelni lehetetlen, mert már STS sincs...
@thesalamon
Persze, hogy nem érdemes, ez csak egy szar mutató a sok közül, ami a "zöld és megújulóra vonatkozik". A hihetõ meg max. annak, aki laikus. Aki kicsit is ért hozzá, annak tudnia kellene, hogy nettó marhaság.
@thesalamon
Persze, hogy nem érdemes, ez csak egy szar mutató a sok közül, ami a "zöld és megújulóra vonatkozik". A hihetõ meg max. annak, aki laikus. Aki kicsit is ért hozzá, annak tudnia kellene, hogy nettó marhaság.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
Nézd, szerintem nem szerencsés csak terület- alapú összehasonlításokat végezni.
A legszembetûnõbb különbség, hogy a villamos energia, mint végtermék minden itt megemlített erõmûben ugyan az, de a különbözõ erõmûvek más forrásokból táplálkoznak, más megoldásokat is kívánnak.
Egy ökör- vagy ló vontatta szekérnek és egy teherautónak is megvan a maga helye, ha úgy tetszik létjogosultsága, mindkettõ azonos célokat is szolgálhat, mégsem lehet egy az egyben összehasonlítani õket.
A másik észrevétel, hogy a a trendet napjainkban a megújuló erõforrások jellemzik. Sokan szimpatizálnak a gondolattal, hogy milyen jó lenne függetlenné válni energia tekintetében is. Persze ezt minél tisztábban, zöldebben: az a szó, hogy szél meg Nap jóval ismertebb, elfogadottabb és barátságosabb, mint a maghasadás, a fisszió, a fúzió, radioaktív hulladék stb. A cikk elsõ mondata így szól:
A szél önmagában képes lenne energiával ellátni az egész világot – állítja egy tanulmány.
Ez hihetõ. Pont. De félrevezetõ is, mert azt sugallja, hogy ez gond nélkül megvalósítható, csak hát ugye csinálni kéne. Az atomot majd elfújja a szél, és a radioaktivitás egy kis félrehallással nem lesz más, mint a városi dugóban ücsörögve reggeli showmûsorba betelefonálni.
Ez így egy illúzió, egy álom, amit viszont sokan szeretnének átélni. Vélemények formálódnak, és az ehhez való ragaszkodás is erõsödik. A lehetõség adott, hogy olyan információk lássanak napvilágot - akár egy fórumban is- , hogy minél tisztább legyen a kép, hogy megértsük és helyére tegyük a dolgokat.
A legszembetûnõbb különbség, hogy a villamos energia, mint végtermék minden itt megemlített erõmûben ugyan az, de a különbözõ erõmûvek más forrásokból táplálkoznak, más megoldásokat is kívánnak.
Egy ökör- vagy ló vontatta szekérnek és egy teherautónak is megvan a maga helye, ha úgy tetszik létjogosultsága, mindkettõ azonos célokat is szolgálhat, mégsem lehet egy az egyben összehasonlítani õket.
A másik észrevétel, hogy a a trendet napjainkban a megújuló erõforrások jellemzik. Sokan szimpatizálnak a gondolattal, hogy milyen jó lenne függetlenné válni energia tekintetében is. Persze ezt minél tisztábban, zöldebben: az a szó, hogy szél meg Nap jóval ismertebb, elfogadottabb és barátságosabb, mint a maghasadás, a fisszió, a fúzió, radioaktív hulladék stb. A cikk elsõ mondata így szól:
A szél önmagában képes lenne energiával ellátni az egész világot – állítja egy tanulmány.
Ez hihetõ. Pont. De félrevezetõ is, mert azt sugallja, hogy ez gond nélkül megvalósítható, csak hát ugye csinálni kéne. Az atomot majd elfújja a szél, és a radioaktivitás egy kis félrehallással nem lesz más, mint a városi dugóban ücsörögve reggeli showmûsorba betelefonálni.
Ez így egy illúzió, egy álom, amit viszont sokan szeretnének átélni. Vélemények formálódnak, és az ehhez való ragaszkodás is erõsödik. A lehetõség adott, hogy olyan információk lássanak napvilágot - akár egy fórumban is- , hogy minél tisztább legyen a kép, hogy megértsük és helyére tegyük a dolgokat.
általában nem értek veled egyet, de személy szerint szinte minden vonatkozó megközelítést éleslátásúnak találok.
az egész szélerõmûves szarság halott ügy.
az ár/érték (=élettartam + hatékonyság), a klíma hatás miatt, az utánuk maradó hulladék miatt, a felhasznált nyersanyag miatt. ugyanezt gondolom a napenergiáról is. egyedüli terület, ahol létjogosultságát látom azoknak az a házak tetején van, a cserepeken vagy egyenesen azok helyet kívánatosabban.
a nap energiával az ûrben érdemes foglalkozni nem a Földön. Kiépíteni egy tükrökbõl álló a Nap körül a Földdel szinkronban keringõ mûholdat, vagy fény parabolát majd a fényt egy a Föld körüli pályán forgatott naperõmbe irányítja. a kapott áramot pedig például olyan mikrohullámokká alakítja, amik kellõen célzottan továbbíthatóak a Földre, hogy abból ismét áramot csináljanak.
de a legéletképesebb az volna, ha igen (és ebben nem értünk egyet) az USA hadászat helyet az EU-val közösen felgyorsítaná például a hélium-3-as erõmûvekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket. egy ekkora összeggel 2050 helyett jó eséllyel 2020-ra megépülhetne az elsõ lakossági fogyasztókat kiszolgáló, nukleáris veszélyektõl mentes erõmûveket. ezzel kéne foglalkozni, nem a szaros szélerõmûvekkel.
nyugaton vonatozgatva az az érzésem támad már, mintha egy poszt-zöld érából tekintenék a mostani jelenünkre, elavultnak és kártékonynak látva mindazt, ami elém tárul. az egész szélerõmûparkos, nap-kollektorparkos franc egy lemúlt kor maradványának hat.
az egész szélerõmûves szarság halott ügy.
az ár/érték (=élettartam + hatékonyság), a klíma hatás miatt, az utánuk maradó hulladék miatt, a felhasznált nyersanyag miatt. ugyanezt gondolom a napenergiáról is. egyedüli terület, ahol létjogosultságát látom azoknak az a házak tetején van, a cserepeken vagy egyenesen azok helyet kívánatosabban.
a nap energiával az ûrben érdemes foglalkozni nem a Földön. Kiépíteni egy tükrökbõl álló a Nap körül a Földdel szinkronban keringõ mûholdat, vagy fény parabolát majd a fényt egy a Föld körüli pályán forgatott naperõmbe irányítja. a kapott áramot pedig például olyan mikrohullámokká alakítja, amik kellõen célzottan továbbíthatóak a Földre, hogy abból ismét áramot csináljanak.
de a legéletképesebb az volna, ha igen (és ebben nem értünk egyet) az USA hadászat helyet az EU-val közösen felgyorsítaná például a hélium-3-as erõmûvekkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket. egy ekkora összeggel 2050 helyett jó eséllyel 2020-ra megépülhetne az elsõ lakossági fogyasztókat kiszolgáló, nukleáris veszélyektõl mentes erõmûveket. ezzel kéne foglalkozni, nem a szaros szélerõmûvekkel.
nyugaton vonatozgatva az az érzésem támad már, mintha egy poszt-zöld érából tekintenék a mostani jelenünkre, elavultnak és kártékonynak látva mindazt, ami elém tárul. az egész szélerõmûparkos, nap-kollektorparkos franc egy lemúlt kor maradványának hat.
#81
Elég vicces húzás hatalmas vas/aclé présgépek élettartamát kivetíteni nagy fordulatszámú hajtómûvel rendelkezõ forgógépekére, meg kõkemény fárasztó igénybevételnek kitett kompozit lapátozokéra. BTW a gyártó ad meg 25 évet, tehát ez a hurráoptimista becslés, mert nemigen ment egyetlen nagy szériában gyártott MW-os szélkerék sem...
A Lehet hûtõs példa meg aztán tényleg meglalol.
A Lehet hûtõs példa meg aztán tényleg meglalol.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#80
"20-25 éves becsült élettartam" ha 50 - 70 évvel ezelõtt tudtak olyan gépeket gyártani (présgépek, lemezhajlítók) 3 mûszakban folyó munkákánál alkalmazva, amik még mindig mennek, akkor az, hogy 20-25 évet becsülnek egy szélerõmûnek, az kamu. Persze, hogy annyi, ha szarul csinálják meg. Egy tetves 2 csillagos lehel hûtõ is kibírt 20-30 évet. Ez a 20-25-éves becslés csak akkor igaz, ha szándékosan szarul csinálják meg.
#79
Gondolom, hogy csak ironizálsz, mert nyilvánvaló, hogy km2-et akart írni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#78
:) Huuu, hogy Budapest energiaigényét Pakson 250 m2-en termelik meg... na ez már nagyon fájt.
Akkor az én energiaigényemet meg egy 200 x 60 x 65,6 cm -es szigetelt doboz oldja meg. Kinyitom a hûtõt...
Szóval, lehetne egy kicsit nagyobb, kicsit szélesebb látószögben kezelni a kérdést, akár megújuló, akár atom ?
Értem ezalatt például a nyersanyagokat, hogy mennyi és milyen technológiákat használunk fel a bányászathoz, ( akár a szélhez -mert valami csak forog meg madarakat csapkod-, akár az atomhoz ) mi az a zagytározó, miért jó nekünk és mit használnak a reprocesszáló üzemekben, miért is kell rekultiválni, mi az a dúsítás, mibõl mennyi kell a dúsításhoz, a porzásgátlás gondolom nem a méhecskék ötlete, és még mit tudom én, hogy mit.
Ha ez mind belefér 250 négyzetméterbe, akkor hajrá.
Akkor az én energiaigényemet meg egy 200 x 60 x 65,6 cm -es szigetelt doboz oldja meg. Kinyitom a hûtõt...
Szóval, lehetne egy kicsit nagyobb, kicsit szélesebb látószögben kezelni a kérdést, akár megújuló, akár atom ?
Értem ezalatt például a nyersanyagokat, hogy mennyi és milyen technológiákat használunk fel a bányászathoz, ( akár a szélhez -mert valami csak forog meg madarakat csapkod-, akár az atomhoz ) mi az a zagytározó, miért jó nekünk és mit használnak a reprocesszáló üzemekben, miért is kell rekultiválni, mi az a dúsítás, mibõl mennyi kell a dúsításhoz, a porzásgátlás gondolom nem a méhecskék ötlete, és még mit tudom én, hogy mit.
Ha ez mind belefér 250 négyzetméterbe, akkor hajrá.
#77
"10 ev mulva lehet, hogy nagyobb lesz a fizetesuk, mint itt"
NEM
NEM
#76
Es ez a 30 milliard csak az eromu felepitese. A fenntartasrol ne is beszeljunk. Vajon mennyi takaritono kellene tobb 100 km2 tukor allando portalanitasahoz? Mert a portol nagymertekben csokken a hatekonysaga.
#75
Annyit meg akkor gyorsan hozzatennek, hogy egy Pakshoz hasonlo atomeromu ha jol tudom, kb. 10-15 milliard euroba kerul. Ez a kicsi naperomu kb. 300 millio euro. Paksi kapacitasban 30 milliard es a naperomunek joval kisebb az elettartama mint az atomeromuveknek.
#74
Kb. x a rendelkezésreállás x teljesítménytényezõ. --> Több ezer km2. Ha az egész ország felhõs akkor meg végtelen...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#73
Nem számolhatsz csúcskapacitással, mert a Nap nem egész nap delel. Még sivatagos területen is "csak" 600-700-as átlag körül jön ki a teljesítmény és ott is van éjszaka...
@blitzkrieg1
Lásd elõzõ kommentem. Egy új atomerõmûnél Pakshoz hasonló kapacitással 3 ezer milliárd Ft-re saccolják. Nagyon megengedõ USD árfolyammal ez 14 milliárd dollár. 30 ilyen erõmû, ha kijönne, mindössze 600 MWe NÉVLEGES kapacitással. Ezek után szerintem nagyon hülyének kell lenni, aki napenergiára akar alapozni. A villanyszámla meg úgy 5-8-szoros, ellátásbiztonság a béka segge alatt. Amúgy sem lehet megcsinálni, mert képtelenség eleget gyártani.
@blitzkrieg1
Lásd elõzõ kommentem. Egy új atomerõmûnél Pakshoz hasonló kapacitással 3 ezer milliárd Ft-re saccolják. Nagyon megengedõ USD árfolyammal ez 14 milliárd dollár. 30 ilyen erõmû, ha kijönne, mindössze 600 MWe NÉVLEGES kapacitással. Ezek után szerintem nagyon hülyének kell lenni, aki napenergiára akar alapozni. A villanyszámla meg úgy 5-8-szoros, ellátásbiztonság a béka segge alatt. Amúgy sem lehet megcsinálni, mert képtelenség eleget gyártani.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#72
Kiszamoltam, kb. 650 km2 teruletet kellene befedni, hogy Magyarorszag ellatasat fedezni tudjak.
#71
Igen, el fog fogyni, a jelenleg ismert keszletek kb. 1000 ev mulva. De addigra ugyis lesz fuzios reaktor.
A naperomu a jovoben csak dragabb lesz. Jelenleg Kina gyartja a legtobb nappanelt, az a Kina, ahol evi 10-15%-al is no a minimalber. 10 ev mulva lehet, hogy nagyobb lesz a fizetesuk, mint itt, szoval a gyartasi koltsegek is megnonek.
A naperomu a jovoben csak dragabb lesz. Jelenleg Kina gyartja a legtobb nappanelt, az a Kina, ahol evi 10-15%-al is no a minimalber. 10 ev mulva lehet, hogy nagyobb lesz a fizetesuk, mint itt, szoval a gyartasi koltsegek is megnonek.
#70
20 MWe névleges max. 420 millió dollárért. 21 ezer dollár / kw fajlagos beruházási költség. Ez lehet, hogy neked nem mond semmit, ezért segítek. Gáz/olak/szénnél ez mérettõl és országtól függõen 1-2,5 ezer dollár /kw. No comment.
Azt is nézd meg, hogy 20 MWe-hez majd 200 hektár sík terület kell. Paks ennél kicsivel kisebb terüelten van és nem kell kör alak, ami csökkenti a helykihasználást. Csak paks 2000 MWe-t termel. Két nagyságrend eltérés van a kettõ között. Ennyire híg a napenergia. Ha valahol nem sík, akkor azzá kell tenni. Hegyes terepen reménytelen, mert a hegyek eltakarják a napot hamarabb és drága a tereprendezés.
Azt is nézd meg, hogy 20 MWe-hez majd 200 hektár sík terület kell. Paks ennél kicsivel kisebb terüelten van és nem kell kör alak, ami csökkenti a helykihasználást. Csak paks 2000 MWe-t termel. Két nagyságrend eltérés van a kettõ között. Ennyire híg a napenergia. Ha valahol nem sík, akkor azzá kell tenni. Hegyes terepen reménytelen, mert a hegyek eltakarják a napot hamarabb és drága a tereprendezés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
az egyik NatGeo újságban volt, hogy Budapest energiaigényét Pakson 250nm-en termelik meg. Ugyan ezt szélturbinákkal azt jelentené, hogy közel fél Budapest méretû területet kellene lefedni velük. És ez csak Budapest.
Való igaz, hogy az atom jelenleg a legolcsóbb energiaforrásunk, és az is tény, hogy az erõmûvek számához viszonyítva kevés katasztrófa volt, viszont az is igaz, hogy ha baj van, akkor az nagy baj. De lehet mérlegelni. Hány év alatt jönne be pl. nálunk, az általam számolt kb. 4500milliárdos beruházás nálunk(szélerõmû)? :o Ráadásúl-mint lejjebb már volt-egy atomerõmû élettartama alatt a szélerõmûveket 2x legalább lecserélik, tehát akkor már 9000milliárd felett vagyunk, egy atomerõmû nem kerûlne ennyibe.
Szoval jelenleg semmiféle alternatíva nincs, csak jól hangzó elméletek. Vagy van még egy megoldás: amolyan p2p hálózatot léterhozni. Értem ez alatt, hogy minden kissebb város saját erõmûvekkel lenne felszerelve (akár nap, akár szél) és az termelné magának az áramot. A felesleget meg nyomnák a közösbe, mert nem mindenhol van szél és nem mindenhol van napsütés. Ebben az esetben lehet nem kellene olyan rohadt nagy atomerõmû, mert az már csak besegítene, ha kell. De akkor is kellene egy backup, mert lehet, hogy nincs szél 4 napig, valahol meg erõsen felhõs és máris gond van. Szóval atom mindíg kell. Legalább is egy ideig biztosan.
Való igaz, hogy az atom jelenleg a legolcsóbb energiaforrásunk, és az is tény, hogy az erõmûvek számához viszonyítva kevés katasztrófa volt, viszont az is igaz, hogy ha baj van, akkor az nagy baj. De lehet mérlegelni. Hány év alatt jönne be pl. nálunk, az általam számolt kb. 4500milliárdos beruházás nálunk(szélerõmû)? :o Ráadásúl-mint lejjebb már volt-egy atomerõmû élettartama alatt a szélerõmûveket 2x legalább lecserélik, tehát akkor már 9000milliárd felett vagyunk, egy atomerõmû nem kerûlne ennyibe.
Szoval jelenleg semmiféle alternatíva nincs, csak jól hangzó elméletek. Vagy van még egy megoldás: amolyan p2p hálózatot léterhozni. Értem ez alatt, hogy minden kissebb város saját erõmûvekkel lenne felszerelve (akár nap, akár szél) és az termelné magának az áramot. A felesleget meg nyomnák a közösbe, mert nem mindenhol van szél és nem mindenhol van napsütés. Ebben az esetben lehet nem kellene olyan rohadt nagy atomerõmû, mert az már csak besegítene, ha kell. De akkor is kellene egy backup, mert lehet, hogy nincs szél 4 napig, valahol meg erõsen felhõs és máris gond van. Szóval atom mindíg kell. Legalább is egy ideig biztosan.
#68
Ez az eromu mennyibe kerult?
Magyarorszagnak kb. 200 ilyenre lenne szuksege, de mivel itt sokkal gyengebb lenne a hatasfoka, mert nem sut annyit es olyan erosen a nap, inkabb 400 kellene.
Magyarorszagnak kb. 200 ilyenre lenne szuksege, de mivel itt sokkal gyengebb lenne a hatasfoka, mert nem sut annyit es olyan erosen a nap, inkabb 400 kellene.
#67
Igen a Szaharáról vagy bármely más egyenlítõi közeli sivatagra igaz az a szám, de lentebb említették, hogy oda tennék. Figyelembe véve hogy közel optimális beesési szögen lenne az összes a vezérelhetõség miatt, majdnem mindig maxon menne.
Magyarországon is mérnek 1000W/m2 körüli értékeket, szóval nem viccesek a számításaim. (Nemtudom, hogy az a honlap mennyire megbítható)
Délebbre érve ez még jobban nõ.
"300-400 kW/m2 feletti" akarod mondani W/m2 (:
Magyarországon is mérnek 1000W/m2 körüli értékeket, szóval nem viccesek a számításaim. (Nemtudom, hogy az a honlap mennyire megbítható)
Délebbre érve ez még jobban nõ.
"300-400 kW/m2 feletti" akarod mondani W/m2 (:
Minnél több idõt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
![505thZajcev[PT]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10431179801079915435.gif)
#66
Azert mert el fog fogyni, ahogy a koolaj is. Most per pill igen hatekonyabb, es olcsobb, de csak azert mert meg nem gyart mindenki minden bokor mogott szelermuvet, nem toltak bele dollar milliardokat a fejlesztesbe, es ezert meg nem olcso. De idovel ez valtozni fog, csak ez egy folyamat lesz, nem egyik pillanatrol a masikra. El fogunk erni abba a fazisba is, remelem meg az en eletemben, hogy olcsobb es hatekonyabb lesz mint a mostaniak.
#65
De nem ertitek, hogy a nap es a szeleromu is sokkal dragabb, mint az atomeromu? A megepitese is dragabb es az uzemeltetese is. Raadasul a naperomu olyan anyagokbol keszul, amiknek az eloallitasa nagyon kornyezetszennyezo.
Miert lenne az atomeromu kornyezetszennyezo?
Evente termel par tonna radioaktiv hulladekot, amit pl. egy regi uraniumbanyaba le lehet vinni es ott tarolni. Eddig is ott volt, ha nem volt vele problema, ezutan se lesz.
Jah, hogy volt atomkatasztrofa?
Persze, a tobb szaz atomeromubol 60 ev alatt 2 felrobbant. A csernobili oriasi emberi hanyagsagbol es regi konstrukcio volt. Ma ilyen mar nem fordulhatna elo.
Japanban pedig egy oriasi cunami es egy meg nagyobb foldrenges kellett ahhoz, hogy kataszrofa legyen. Ilyen se tul gyakran fordulhat elo. Pl. Europaban soha.
Na akkor miert nem kell nekunk az atomenergia?
Miert lenne az atomeromu kornyezetszennyezo?
Evente termel par tonna radioaktiv hulladekot, amit pl. egy regi uraniumbanyaba le lehet vinni es ott tarolni. Eddig is ott volt, ha nem volt vele problema, ezutan se lesz.
Jah, hogy volt atomkatasztrofa?
Persze, a tobb szaz atomeromubol 60 ev alatt 2 felrobbant. A csernobili oriasi emberi hanyagsagbol es regi konstrukcio volt. Ma ilyen mar nem fordulhatna elo.
Japanban pedig egy oriasi cunami es egy meg nagyobb foldrenges kellett ahhoz, hogy kataszrofa legyen. Ilyen se tul gyakran fordulhat elo. Pl. Europaban soha.
Na akkor miert nem kell nekunk az atomenergia?
#63
Amugy a napenergia se feltetlen csak nappal termel. Mutattak be az alternativ energia honlapon egy olyan naperomuvet ami, nappal annyit termel, hogy a folosleget a fold alatti energitarolokban tarolni tudjak, es este is kopi a kilowattokat.
#62
Ezzel a szamitassal az a baj hogy nem 13 milliardba kerul egy. Lehet hogy a legnagyobb annyiba kerul, de ami kisebb es nem egyedi, hanem szeriaerett, az joval olcsobb. Teljesitmeny is sokkal kissebb, de mivel aranyaiban sokkal olcsobb, igy tobb eromu, tobb energia, azonos koltseg mellett.
#61
Ha ennyire egyszerû lenne...
Alapvetõ probléma az, hogy kontinensek vannak. A másik az, hogy az északi féltekén jóval több a szárazföld és a fogyasztó, mint a délin. Ez már önmagában olyan rendszeriányítési és veszteség problémát jelenten, amitõl ma mindenkit a frász kerülgetne. Azon felül az olajfüggésnél is durvább lenne a helyzet, mert az egész világ 2-4 helytõl tenné függõvé magát, ha technikailag valami csoda folytán kivitelezhetõ lenne ez az agyrém ötlet?
A baj az, hogy hiába a nagy összenergia, ha a teljesítmény sûrûsége borzalmasan kicsit. Azrt sok az energia, mert nagy a Föld emberi léptékben. Viszont nagyon híg ez az energia. Nézegesd meg, hogy az átlagos teljesítménye a napsugárzásnak mekkora. Ne a maxra gondolj, az átlagosra.
Fotovoltatikus cellából az elmúlt 30 évben nem gyártottak annyit összesen - névleges teljesítménnyel számolva, amennyi kis hazánk átlagos fogyasztását fedezné. A széntermelés 240 év alatt lett 800-szoros. A fotovoltatikusnál olyan legalább 1000-szerest kellene elérni, hogy érdemben legyen komoly hatása a nagy összképre. Ennek meg fizikai korlátai vannak, a gyártásuk egyáltalán nem környezetabarát és tudtommal sok-sok áram kell hozzá. Nem véletlen van az, hogy a "versenyképességük" azt jelenti, hogy 15 évre garantált átvétel és fix ár miatt építik és a paksi áramhoz képest 5-10-szeres áron veszik át. Ezek után nyilvánvaló, hogy fotovoltatikus = vicc.
A tükrös módszernek is az a hátránya, hogy iszonyatosan nagy terület kell hozzá, a m2-re esõ elektromos teljesítmény baromira alacsony. A rendszer igen nehezen szabályozható, más erõmûvet rángatnak helyette.
Jelen technikai tudásunk alapján nem lehetséges olyan villamosáramot termelni és szállítani olyan termelõ oldallal, ami cask megújulóra alapul. (Ott kezdõdik, hogy ezeket megújulónak nevezni több szempontból is parasztvakítás, mert elõállításuk során felhasználnak olyan nyersanyagot, ami röhejesen gyorsan elfogyna, ha felpörgetnéd ezek gyártását.) Drága, nem szabályozható. Jelenleg nincs olyan energetikai rendszer, amiben 15%-nál magasabb szél + napenergia van, és már ezzel is izzad a rendszerirányító egyes helyzeteken. Vagy úgy van ennél magasabb, hogy gigantikus vizíerõmû vagy más rángatható erõmû van mellé. (A Föld töredékén lehet ezt összehozni.)
Féreértés ne essék, helye van a szélnek és a napnak is. Az viszont idióta, aki ilyenek állít, hogy "egész Föld, csak ezzel", stb. Az energetika amúgy sem törekszik monokultúrára. Jó okkal.
Alapvetõ probléma az, hogy kontinensek vannak. A másik az, hogy az északi féltekén jóval több a szárazföld és a fogyasztó, mint a délin. Ez már önmagában olyan rendszeriányítési és veszteség problémát jelenten, amitõl ma mindenkit a frász kerülgetne. Azon felül az olajfüggésnél is durvább lenne a helyzet, mert az egész világ 2-4 helytõl tenné függõvé magát, ha technikailag valami csoda folytán kivitelezhetõ lenne ez az agyrém ötlet?
A baj az, hogy hiába a nagy összenergia, ha a teljesítmény sûrûsége borzalmasan kicsit. Azrt sok az energia, mert nagy a Föld emberi léptékben. Viszont nagyon híg ez az energia. Nézegesd meg, hogy az átlagos teljesítménye a napsugárzásnak mekkora. Ne a maxra gondolj, az átlagosra.
Fotovoltatikus cellából az elmúlt 30 évben nem gyártottak annyit összesen - névleges teljesítménnyel számolva, amennyi kis hazánk átlagos fogyasztását fedezné. A széntermelés 240 év alatt lett 800-szoros. A fotovoltatikusnál olyan legalább 1000-szerest kellene elérni, hogy érdemben legyen komoly hatása a nagy összképre. Ennek meg fizikai korlátai vannak, a gyártásuk egyáltalán nem környezetabarát és tudtommal sok-sok áram kell hozzá. Nem véletlen van az, hogy a "versenyképességük" azt jelenti, hogy 15 évre garantált átvétel és fix ár miatt építik és a paksi áramhoz képest 5-10-szeres áron veszik át. Ezek után nyilvánvaló, hogy fotovoltatikus = vicc.
A tükrös módszernek is az a hátránya, hogy iszonyatosan nagy terület kell hozzá, a m2-re esõ elektromos teljesítmény baromira alacsony. A rendszer igen nehezen szabályozható, más erõmûvet rángatnak helyette.
Jelen technikai tudásunk alapján nem lehetséges olyan villamosáramot termelni és szállítani olyan termelõ oldallal, ami cask megújulóra alapul. (Ott kezdõdik, hogy ezeket megújulónak nevezni több szempontból is parasztvakítás, mert elõállításuk során felhasználnak olyan nyersanyagot, ami röhejesen gyorsan elfogyna, ha felpörgetnéd ezek gyártását.) Drága, nem szabályozható. Jelenleg nincs olyan energetikai rendszer, amiben 15%-nál magasabb szél + napenergia van, és már ezzel is izzad a rendszerirányító egyes helyzeteken. Vagy úgy van ennél magasabb, hogy gigantikus vizíerõmû vagy más rángatható erõmû van mellé. (A Föld töredékén lehet ezt összehozni.)
Féreértés ne essék, helye van a szélnek és a napnak is. Az viszont idióta, aki ilyenek állít, hogy "egész Föld, csak ezzel", stb. Az energetika amúgy sem törekszik monokultúrára. Jó okkal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60
Téves, ugyanis a rendelkezésre állásszal nem számolsz, meg a teljesítmény tényezõvel. A névleges kapacitás az éves üzemóra 20%-ban, ha rendelkezésre áll, hacsak nem a tenger vagy óceán közepére rakod le...
Ezen felül egy atomerõmû élettartama 40-50 év, de az új reaktorok lehet, hogy már 70-80 évet is bírnak majd. Tehát nem elég, hogy több szélkereket kell letenni, de a 20-25 éves becsült élettartam során 2-3-szor le kell rakni õket újra.
Ordítóak a hátrányok. Van helye a szélnek, de erre alapozni nettó marhaság. Ezt bármelyik nem dilettáns energetikus megmondja. A rendszerirányító meg legszívesebben számûzné ezeket a szabályozhatatlan vackokat...
Ezen felül egy atomerõmû élettartama 40-50 év, de az új reaktorok lehet, hogy már 70-80 évet is bírnak majd. Tehát nem elég, hogy több szélkereket kell letenni, de a 20-25 éves becsült élettartam során 2-3-szor le kell rakni õket újra.
Ordítóak a hátrányok. Van helye a szélnek, de erre alapozni nettó marhaság. Ezt bármelyik nem dilettáns energetikus megmondja. A rendszerirányító meg legszívesebben számûzné ezeket a szabályozhatatlan vackokat...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#59
Napelemmel nem lenne egyszerûbb? Nap mindig süt, ezen kívül ciklikusan változik a földre sugárzott energia mennyisége is. Szél meg nem mindig fúj.
Valaki leírta kommentben, hogy a földre beesõ napenergia mennyisége 10000-szerese a most felhasznált mennyiségnek. Igazából kicsit sok, mindössze olyan 8000-szerese. Egy óra alatt annyi napenergia éri a Föld felszínét, hogy egy évre elegendõ lenne a Föld energiaszükségletéhez.
Nem lepõdnék meg, hogyha 30-40 év múlva majd Egyiptomot meg Líbiát lerohannák az amcsik, hogy naperõmûveket építsenek a sivatagba.
Valaki leírta kommentben, hogy a földre beesõ napenergia mennyisége 10000-szerese a most felhasznált mennyiségnek. Igazából kicsit sok, mindössze olyan 8000-szerese. Egy óra alatt annyi napenergia éri a Föld felszínét, hogy egy évre elegendõ lenne a Föld energiaszükségletéhez.
Nem lepõdnék meg, hogyha 30-40 év múlva majd Egyiptomot meg Líbiát lerohannák az amcsik, hogy naperõmûveket építsenek a sivatagba.
véleményem szerint meg marhaság, hogy az egész világnak elég lenne az energia.
A világ legnagyobb szélturbinái olyan 10MW-osak és kb.13milliárd forintba kerûlnek (2010-es adat.) Ez a 10MW, kb. 2000 háztartást lát el.
Namost Paksunk 4x440MW-os generátorral rendelkezik. 1760MW. Ez 176db 10MW-os szélturbina lenne... 13milliárd x 176 = 2288milliárd forint. ÉS ez CSAK Magyarország kb. felét látja el... Tehát 2x ennyi kell ami 4576milliárd forint
A 176db szélturbának igen tekintélyes terület kell, lehet, hogy az országunk felén turbina erdõk lennének, és akkor a pénzrõl még nem is volt szó.
Világ lengagyobb szélturbinája
A világ legnagyobb szélturbinái olyan 10MW-osak és kb.13milliárd forintba kerûlnek (2010-es adat.) Ez a 10MW, kb. 2000 háztartást lát el.
Namost Paksunk 4x440MW-os generátorral rendelkezik. 1760MW. Ez 176db 10MW-os szélturbina lenne... 13milliárd x 176 = 2288milliárd forint. ÉS ez CSAK Magyarország kb. felét látja el... Tehát 2x ennyi kell ami 4576milliárd forint
A 176db szélturbának igen tekintélyes terület kell, lehet, hogy az országunk felén turbina erdõk lennének, és akkor a pénzrõl még nem is volt szó.
Világ lengagyobb szélturbinája
#57
már senki sem emlékszik a magyar világszabadalomra? új típusú szélerõmû nagyobb hatásfokkal? ezzel mi történt azóta?
új szélerõmû
új szélerõmû
#56
nyilván az olajcégek segítségével mutatták ki ;)
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#55
Igen. "Véletlenül" pont a szélerõmûvek lerakása óta tart a hatás és nem véletlenszerû. Állandó. A helyik klímát mindenképpen befolyásolja, ez kimutatható.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54
"de oka van annak, hogy az AC terjedt el"
Azert, ahogy sanyicks is irta, mert csak 30 eve allnak rendelkezesre olyan nagy aramu tobb szaz ezer volt feszultseget elviselo felvezetok, amivel jo hatasfokkal lehet az egyenaramot le-fol konvertalni. Gyakorlatilag mara, csak azert nincs mindenhol egyenaramu rendszer, mert 1000 milliardokba kerulne, a hetvenes evekre kiepult elektromos halozatok csereje. Es annyival azert nem olcsobb az egyenaramu rendszer, hogy megerje a cseret. Olyan helyen eri meg, ahol meg nincs semmilyen halozat, vagy akkorak a tavolsagok, hogy valtoaramu rendszerrel megoldhatatlan az atvitel.
Azert, ahogy sanyicks is irta, mert csak 30 eve allnak rendelkezesre olyan nagy aramu tobb szaz ezer volt feszultseget elviselo felvezetok, amivel jo hatasfokkal lehet az egyenaramot le-fol konvertalni. Gyakorlatilag mara, csak azert nincs mindenhol egyenaramu rendszer, mert 1000 milliardokba kerulne, a hetvenes evekre kiepult elektromos halozatok csereje. Es annyival azert nem olcsobb az egyenaramu rendszer, hogy megerje a cseret. Olyan helyen eri meg, ahol meg nincs semmilyen halozat, vagy akkorak a tavolsagok, hogy valtoaramu rendszerrel megoldhatatlan az atvitel.
#53
azok inkább a globális felmelegedésbõl adódó változás, és mondjuk a közeli LA fölött terjengõ szmogfelhõ miatt éreznek változást... Vagy mondjuk pl az itthoni aszály és az egyre melegebb nyarak is a kaliforniai szélerõmûveknek köszönhetõek szerinted?
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
Oldal 1 / 3Következő →