halgatyó#97
A hatásfokkal van a legnagyobb gond. A megtermelt energiát jó lenne minimum 80% hatásfokkal eltárolni, és ezt a metilalkoholos rendszer nem tudja. Attól persze a közlekedés üzemanyag-problámira kiváló megoldást jelent majd, és a vegyipar alapanyag szükségletét is kiválthatja a kőolaj helyett.
A metanol-etanol estében ha 2,2*10^7 J/kg energiatartalommal számolok, akkor a
4,5*10^20 / 2,2*10^7 = 2*10^13 kg, azaz 2*10^10 tonna, azaz 20 milliárd tonna.
Ha az összes veszteséget belesaccolva 25% végső hatásfokkal számolunk, akkor 80 milliárd tonna jön ki (nekem, most), ami nem kevés, de némi összesített emberiség-akarattal kezelhető lenne. (NEM 10ezer köbkilométer, az már kezelhetetlen lenne, szerintem)
Más.
A szélenergia hívei szokták hangoztatni, hogy "valahol mindig fúj a szél". Lehet, hogy némi túlméretezéssel ez a probléma kezelhetővé válna, de egyvalami biztos: NEM Budapest-Bécs távolságokon belül.
Vannak gyakran olyan hónapok, amelyek egész Európában szélcsendesebbek, msok meg viharosabbak.
Nagyobb távolságra viszont nem éri meg a villamosenergiát szállítani. Hiába egyenáramú a vezeték, mert a legnagyobb veszteséget a koronakisülés okozza, NEM az antennahatás meg a vezeték-talaj kapacitásból eredő "átvezetés"
Van még egy probléma, amit meg kell oldani: ez pedig a rengeteg apró erőműre épülő hálózat stabilizálása. Az erőműveknek ugyanis szinkronban kell az energiát a drótba nyomni, ami kis számú nagy erőműnél meg van oldva (néha ugyan támad zavar), ám sok százezer kis erőműre még senki sem próbálta.
Én attól tartok, hogy ezzel nagy gondok lesznek.