halgatyó#90
Nézzük a vízbontással és hidrogéntárolással elkövetett energiatárolást.
1kg H2 gázban kb. 120 MJ energia van.
Ekkor a korábban saccolt 4,5*10^20 J eltárolására 3,75*10^12 kg hidrogént kell eltárolni, azaz 3,75 milliárd tonnát.
(Az emberiség jelenlegi olajtároló kapacitása nincs ennyi, pedig az olajat sokkal könnyebb kompakt módon eltárolni és kezelni, mint a hidrogént. De azért ez megoldható.)
Ha 1 atm nyomású gáz formában tároljuk, akkor ez 42*10^12 m3, vagyis 42 ezer köbkilométer. Hát, ez igen hatalmas építkzést kíván.
Ha 200 atm nyomással tároljuk, akkor ennek a térfogatnak a 200-ad része kell, vagyis 210 köbkilométer, ez viszont vastagfalú óriási tartályokat jelent.
(Vajon hogyan tiltakozna a Grimbusz (írd: greenpeace) egy ilyen, pár köbkilométeres, 200 bar nyomású hidrogéntartály ellen? pfúúú bele se merek gondolni)
Másik probléma a visszaalakítás, főleg villamos energiává. A tüzelőanyag-cellákhoz ma még igen ritka fémekre (katalizátor) van szükség, a gázturbinák hatásfoka pedig töredéke a víztározós rendszerének.
Szóval összegezve: én nem tartom könnyebben megvalósíthatónak a megújuló energiákra való átállást, mint a fúzióra