Az egész világot elláthatná a szélenergia
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#52
saccra 90%+ hatásfokkal... de meg kell nézni a jelenlegi HVDC rendszereket (mert már ma is van jó pár ilyen távvezeték), és nem 230V-re konvertálnak, hanem több tíz KV-re, ugyanis a gerinchálón annyi a feszültség, 230(400V 3 fázis) az a házad közelében lévõ trafótól van.
Az ok amiért, az AC terjedt el, mert rövid távon, kisebb feszültségen, olcsóbb és egyszerûbb, és az AC generátorok is egyszerûbbek, és csak az utóbbi 30 évben vált csak lehetõvé a hatékony és megbízható AC/DC átalakítás.
Az ok amiért, az AC terjedt el, mert rövid távon, kisebb feszültségen, olcsóbb és egyszerûbb, és az AC generátorok is egyszerûbbek, és csak az utóbbi 30 évben vált csak lehetõvé a hatékony és megbízható AC/DC átalakítás.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#51
#43 Szóval tuti, hogy meleg víz fog csöpögni a nyakamba, mikor rádobok egy jégkockát a mûködõ kollektorra.
Ez a kollektorra nézve jó, a napelemre nézve már kevésbé.
Mintha mindig ugyan oda lyukadnánk ki, hogy tökmindegy hol és mit csinálunk, az valahol valamilyen problémát fog okozni.
De talán azért, mert ez a rendszer egyszer már ki lett találva és nem erre, vagy igen ?
Ez ennyit tud. Napocska, bárányfelhõk, falevelek, zsiráfok, az árnyékban meg a húsevõk; ez a legprofesszionálisabb technológia, ami ebbõl a rendszerbõl kihozható.
Ha ez kevés, akkor egy olyan komplex rendszert kell MEGALKOTNUNK, ami jobb ennél.
Szerintem amíg ez nem sikerül, addig marad a környezetünk szennyezése. Ez a mostani mozgásterünk.
Azt gondolom, hogy a szélerõmûveknek – legyenek vertikálisak vagy horizontálisak – megvan a helyük,
akár háztetõkön, akár ipari méretekben. A lehetõ legkörültekintõbben kell eljárni velük szemben is, mint ahogy pl.: az atomerõmûvekkel teszik ...... ( ide azt gondoltok amit akartok ).
Bár igaz, hogy szerintem CSAK lokálisan segíthetnek jótékonyan rajtunk, nem globálisan.
No meg persze az energia tárolása IS lehet macerás és drága, bannedusermailnak szerintem igaza van. Remélhetõleg Még igaza van.
Például a szélerõmûbõl kijövõ nagy U egy kis tekergés után belemegy a vízszivattyúba,
ami felpumpálja a vizet egy „hegy” tetején lévõ ménkû nagy víztározóba. Ha az megtelik, a víz lecsordogál egy vízerõmûvön keresztül ahhoz hasonlatosan, mint ahogy mûködik egy szivattyús-tározós erõmû. Az energia így tárolva van, ha fú ha nem fú, már „csak” ki kell számolni, hogy mennyi az annyi...
Ez a kollektorra nézve jó, a napelemre nézve már kevésbé.
Mintha mindig ugyan oda lyukadnánk ki, hogy tökmindegy hol és mit csinálunk, az valahol valamilyen problémát fog okozni.
De talán azért, mert ez a rendszer egyszer már ki lett találva és nem erre, vagy igen ?
Ez ennyit tud. Napocska, bárányfelhõk, falevelek, zsiráfok, az árnyékban meg a húsevõk; ez a legprofesszionálisabb technológia, ami ebbõl a rendszerbõl kihozható.
Ha ez kevés, akkor egy olyan komplex rendszert kell MEGALKOTNUNK, ami jobb ennél.
Szerintem amíg ez nem sikerül, addig marad a környezetünk szennyezése. Ez a mostani mozgásterünk.
Azt gondolom, hogy a szélerõmûveknek – legyenek vertikálisak vagy horizontálisak – megvan a helyük,
akár háztetõkön, akár ipari méretekben. A lehetõ legkörültekintõbben kell eljárni velük szemben is, mint ahogy pl.: az atomerõmûvekkel teszik ...... ( ide azt gondoltok amit akartok ).
Bár igaz, hogy szerintem CSAK lokálisan segíthetnek jótékonyan rajtunk, nem globálisan.
No meg persze az energia tárolása IS lehet macerás és drága, bannedusermailnak szerintem igaza van. Remélhetõleg Még igaza van.
Például a szélerõmûbõl kijövõ nagy U egy kis tekergés után belemegy a vízszivattyúba,
ami felpumpálja a vizet egy „hegy” tetején lévõ ménkû nagy víztározóba. Ha az megtelik, a víz lecsordogál egy vízerõmûvön keresztül ahhoz hasonlatosan, mint ahogy mûködik egy szivattyús-tározós erõmû. Az energia így tárolva van, ha fú ha nem fú, már „csak” ki kell számolni, hogy mennyi az annyi...
#50
Akkor magyarázd meg azon szõlõtermelõknek, akik Kaliforniában érzik a lokális éghajlatváltozást.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49
A teljesítmény értéked picit vicces. A Szaharában van ekkora délben. A napi átlagos telejesítményt nézzed meg ami tiszta idõra vonatkozik. 300-400 kW/m2 feletti átlagot nemigen találasz, a beesési szög és a szélességi körtõl függõen a nem sivatagos területeken.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#48
Tedd hozzá, hogy "szerinted".
A Földet egy zárt rendszerként lehet/kell megfigyelni, és ott az energia állandó. Minden okkal történik. Ha valami módosítasz a rendszer válaszolni fog rá. A legenyhébb válasz az atomerõmûvekre van. A többre csak nem figyel(t)ünk fel.
Ha kidörrentünk egy szélerõmûparkot, az úgy fogja lassítani, módosítani a széláramlatokat, mint egy nagyváros. Nagymértékben többet is számíthat (ezalatt több 100ra gondolok).
Nomeg nemillik a 2-300 tonnás szélerõmûveket egylapra tenni az egyévighasználom és lecserélem szifonokkal/tv-kkel.
Nem tudok kiciócó kínai szélerõmûrõl, se atomról. (Apropó tavaly 6 kínai híd omlott össze, valaki említette nekem.)
Egy kisvárost el tud tartani 2-3, de az ipari üzemeket egyáltalán nem. Építésük és üzemeltetésük csak úgy gazdaságos, hogy elõre meghatározott árat fizetnek a szélerõmûs áramért.
A Földet egy zárt rendszerként lehet/kell megfigyelni, és ott az energia állandó. Minden okkal történik. Ha valami módosítasz a rendszer válaszolni fog rá. A legenyhébb válasz az atomerõmûvekre van. A többre csak nem figyel(t)ünk fel.
Ha kidörrentünk egy szélerõmûparkot, az úgy fogja lassítani, módosítani a széláramlatokat, mint egy nagyváros. Nagymértékben többet is számíthat (ezalatt több 100ra gondolok).
Nomeg nemillik a 2-300 tonnás szélerõmûveket egylapra tenni az egyévighasználom és lecserélem szifonokkal/tv-kkel.
Nem tudok kiciócó kínai szélerõmûrõl, se atomról. (Apropó tavaly 6 kínai híd omlott össze, valaki említette nekem.)
Egy kisvárost el tud tartani 2-3, de az ipari üzemeket egyáltalán nem. Építésük és üzemeltetésük csak úgy gazdaságos, hogy elõre meghatározott árat fizetnek a szélerõmûs áramért.
Minnél több idõt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
#47
Szép és jó, de én valahogy nem bízok ezekben a félvezetõs megoldásokban, amiket ebben használnak. Elismerem, tényleg jó a HVDC oda, ahol _nagyon_ nagy távolságokat kell megtenni, de oka van annak, hogy az AC terjedt el.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#46
"Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhetõ az idõjárásban résztvevõ energiákkal."
Sok helyen halottam, olvastam azt erteket, hogy a foldre kb 10000-szer annyi napenergia erkezik, mint amennyi energiat osszesen termelunk. Ebbol a szel energia durva becslessel legyen mondjuk 10 szazalek, mert az is napenergiabol van. 10 %-nal valoszinuleg tobb, de biztos nem kevesebb. A 10 % azt jelenti, hogy minimum 1000-szer annyi energia van a szelben, mint amennyire szuksegunk volna. Tehat ennek az energianak eleg volna maximum a 2-3 ezred reszet (veszteseget is beleszamolva) kivonnunk a termeszetbol.
Nem hinnem, hogy nehany ezrednyi veszteseg szamottevoen valtoztatna a bolygo idojaras rendszeren. Szerintem ennel jelenleg sokkal durvabban avatkozunk bele a bolygo okoszisztemajaba, a szen,gaz,olaj egetessel.
Ez persze egy nagyon durva becsles volt, de nagysagrend azert erzekelheto belole.
Sok helyen halottam, olvastam azt erteket, hogy a foldre kb 10000-szer annyi napenergia erkezik, mint amennyi energiat osszesen termelunk. Ebbol a szel energia durva becslessel legyen mondjuk 10 szazalek, mert az is napenergiabol van. 10 %-nal valoszinuleg tobb, de biztos nem kevesebb. A 10 % azt jelenti, hogy minimum 1000-szer annyi energia van a szelben, mint amennyire szuksegunk volna. Tehat ennek az energianak eleg volna maximum a 2-3 ezred reszet (veszteseget is beleszamolva) kivonnunk a termeszetbol.
Nem hinnem, hogy nehany ezrednyi veszteseg szamottevoen valtoztatna a bolygo idojaras rendszeren. Szerintem ennel jelenleg sokkal durvabban avatkozunk bele a bolygo okoszisztemajaba, a szen,gaz,olaj egetessel.
Ez persze egy nagyon durva becsles volt, de nagysagrend azert erzekelheto belole.
#45
Ez, hogy az idõjárásba beleszól, ez egyszerûen röhejes érv. Sokszorosa energia van ott, meg sem érezné a szél, ha az aljából, földközelben kicsit kisúrolunk belõle, mert valójában errõl van szó, csak a legaljából kisúrolunk valamennyit. Mindazonáltal és sem hiszem, hogy a szélenergia lesz a megoldás mindenre, de mindenképp, az olyan helyeken, ahol stabil és állandó a széljárás, leveheti a terhet a fosszilis erõmûvekrõl. Ugyanúgy az olyan helyeken ahol sok a napsütés a napenergia lehet segítõ kéz. Egyébként a szájtépõs "ezértmegazértnemlehet" embereknek: Azt a hülye is meg tudja mondani, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni. A gondolkodás ott kezdõdik, hogy valamit !hogyan lehet! megcsinálni. Mert az biztos, hogy ezek az érvek, mint: "drága a kiépítése" basszus a kõolaj köré kiépített infrastruktúra az ingyen volt mi? Meghogy: "nincs rá erõforrás" bezzeg 3 évente tv-t meg telefont gyártani a fél földnek van erõforrás mi? Valamint: "nem térül meg belátható idõn belül" ja persze, a kõolaj felhasználása meg aztán semmilyen következménnyel nem jár. Az üvegházhatás nem befolyásolja a klímát, csak a szélerõmûvek. A szélerõmûvek, na az aztán a klímánk rákfenéje, bezzeg a kõolaj felhasználásunk által keltett üvegházhatás, na az humbug, de még ha igaz is, akkor is csak gyógyítja a klímát.
#44
"1. Megnézném én, milyen hatásfokkal konvertálgatsz több GW DC-t, úgy, hogy a végén 230 V színusz legyen."
Ne gondold, hogy az egyenaramu tavvezetek halozat, az valami jovobeni csoda amibol majd egyszer talan lesz valami.
A vilagon 25-30 eve epitenek egyenaramu HVDC halozatokat, evtizedek ota bevalt ipari megoldasok vannak a problemara. Az olyan helyeken, ahol nincs elterjedve a hagyomanyos valtoaramu halozat,(Kina, Brazilia, Afrika, India) leginkabb
egyenaramu halozatokat epitenek. Egyszeruen azert, mert fele akkora a vesztesege mint a valtoaramu halozatoknak, es ezert fele annyiba kerul az uzemeltetes.
Itt egy lista a jelenlegi es jovobeni HVDChalozatokrol.
Ne gondold, hogy az egyenaramu tavvezetek halozat, az valami jovobeni csoda amibol majd egyszer talan lesz valami.
A vilagon 25-30 eve epitenek egyenaramu HVDC halozatokat, evtizedek ota bevalt ipari megoldasok vannak a problemara. Az olyan helyeken, ahol nincs elterjedve a hagyomanyos valtoaramu halozat,(Kina, Brazilia, Afrika, India) leginkabb
egyenaramu halozatokat epitenek. Egyszeruen azert, mert fele akkora a vesztesege mint a valtoaramu halozatoknak, es ezert fele annyiba kerul az uzemeltetes.
Itt egy lista a jelenlegi es jovobeni HVDChalozatokrol.
#43
Nem teljesen. Aszfalt vs homok nyáron. Az aszfalt alig járható, a homok meg kényelmes.
Gyors fejszámolás:
1km=1000m
1km^2=1000*1000m =10^6 m2
A Napállandó 1370W/m2, szóval 1370*10^6 napenergia éri el a kollektorokat, hatásfok függõ, de legyen csak 1 kW a hõteljesítmény. Az 10^6 kW, 10^3 MW, azaz 1 GW. Pompás, nem? Ennyivel fûtene.
#30: Az 500km^2 kb 500GW hõenergiát termelne. Egyben nem tudjuk felmérni, hogy mi lehet a végeredmény, de szétszórtan, házakon/ felett simán elviselhetõ.
Kiváló doktori téma lehet egy környezetmérnöknek, vagy akinek ez beleesik a profiljába.
Gyors fejszámolás:
1km=1000m
1km^2=1000*1000m =10^6 m2
A Napállandó 1370W/m2, szóval 1370*10^6 napenergia éri el a kollektorokat, hatásfok függõ, de legyen csak 1 kW a hõteljesítmény. Az 10^6 kW, 10^3 MW, azaz 1 GW. Pompás, nem? Ennyivel fûtene.
#30: Az 500km^2 kb 500GW hõenergiát termelne. Egyben nem tudjuk felmérni, hogy mi lehet a végeredmény, de szétszórtan, házakon/ felett simán elviselhetõ.
Kiváló doktori téma lehet egy környezetmérnöknek, vagy akinek ez beleesik a profiljába.
Minnél több idõt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.
A kulcs az, hogy drága a zöld energia. Nézd meg mennyi a villanyszámlád! Most szorozd meg öttel és megkapod mennyit kellene fizetned, ha mind ez nap meg szélenergiából lenne. De lehet, hogy tízzel kellene. De ugye nem csak áramról beszélünk, ha mindent kiakarnánk váltani, akkor ugye a fûtés sem gázzal menne, az autók sem benzinnel, és eljutunk oda, hogy az energiaszámla meghaladja a magyar átlagjövedelmet, akkor szépen leülünk, és tüzeljük tovább a szenet, gázt, olajat és örülünk, hogy van atom.
Aki ezt nem értri, az hülye. Nem kicsit, nagyon. És aki hülye, annak marad a károgás, hogy az olajlobbi.
És csak a háztartásokról beszéltem, hiszen egy ostobának nehéz lenne fejben kimodellezni, hogy mennyibe kerülne a telefonja, a gatya, ami rajta van, és a kaja, amit zabál, ha azok árát is drágítaná a zöld energia.
Van kérdés?
Aki ezt nem értri, az hülye. Nem kicsit, nagyon. És aki hülye, annak marad a károgás, hogy az olajlobbi.
És csak a háztartásokról beszéltem, hiszen egy ostobának nehéz lenne fejben kimodellezni, hogy mennyibe kerülne a telefonja, a gatya, ami rajta van, és a kaja, amit zabál, ha azok árát is drágítaná a zöld energia.
Van kérdés?
#41
Én eddig úgy tudtam, hogy nullponti energia alatt a vákuumenergiát szokták érteni, ami ott van a térben mindenütt, csak körülményes (sokak szerint lehetetlen) kinyerni.
#40
Nem fedik le az egészet, csak egy kis részét.
Errõl van szó, elvileg már épül. Nem napelemet használnak, hanem tükröket.
Errõl van szó, elvileg már épül. Nem napelemet használnak, hanem tükröket.
Hibás a megfejtésed. Villamos energia lesz belõle. Az meg pont annyi hõt ad többletként a bolygónak, mint az erõmûvek, szóval semmi nem változna.
Nem korlátlan és nem olcsó, ez az oka, hogy semmi nincs belõle, nem az olajlobbi. Van a szénbányászat, van az olajipar, van a nukleáris szektor, meg a zöld iparág, na meg a vízlépcsõk is jelentõsek. Mindegyik ad energiát, mindegyik versenytársa a többinek, úgyhogy eléggé értelmezhetetlen maszlag az olajlobbis károgásod. Miért hiszi azt mindenki, ha kiejti a száján azt a szót, hogy olajlobbi, okosnak fogják hinni?
#37
"Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhetõ az idõjárásban résztvevõ energiákkal."
Így van.
Így van.
#36
"Amíg technológia társadalom lesz a Földön, addig mindig bele fog avatkozni - többnyire károsan - a Föld kényes ökoszisztémájába."
Ez egyáltalán nem szükségszerûen van így.
A probléma ott van, hogy jelenleg a technológiai fejlesztések 1. számú prioritása a profit maximalizálás.
Ha a környezetbarátosság <#rolleyes> lenne a legfontosabb szempont, akkor minimális lenne a káros beavatkozás a természetbe.
Ez egyáltalán nem szükségszerûen van így.
A probléma ott van, hogy jelenleg a technológiai fejlesztések 1. számú prioritása a profit maximalizálás.
Ha a környezetbarátosság <#rolleyes> lenne a legfontosabb szempont, akkor minimális lenne a káros beavatkozás a természetbe.
"Az meg tényleg meglol, hogy egyesek bele sem gondolnak, hogy ezzel az idõjárásba belenyúl az ember, mert nem a semmibõl van az az energia kivonva..."
Ezt sokat hangoztattad már, de szerintem tévedsz, amit felülvizsgálhatsz, ha elgondolkodsz a következõn.
Az idõjárást nem a talajszint légmozgásai határozzák meg, hanem a magasabb és a felsõ légköri áramlatok. Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhetõ az idõjárásban résztvevõ energiákkal.
Ezt sokat hangoztattad már, de szerintem tévedsz, amit felülvizsgálhatsz, ha elgondolkodsz a következõn.
Az idõjárást nem a talajszint légmozgásai határozzák meg, hanem a magasabb és a felsõ légköri áramlatok. Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhetõ az idõjárásban résztvevõ energiákkal.
#34
Mar irtak itt is, hogy az enegia tarolasa es szallitasa legjobban szintetikus metannal oldhato meg. Ez egy egyszeru es olcso technologia.
A napelem problemat egyebkent stirling generatorokkal lehet kikerulni. Ezek egyreszt hatekonyabbak, masreszt szinte nincs hulladekho, mivel pont a hokulonbozet hajtja oket. Hatalmas elonyuk, hogy semmilyen ritka anyag nem kell hozzajuk, vasbol, rezbol es aluminiumbol eloallithatoak. A nasa fele tanyeros valtozathoz csak minimalis elektronika kell, mert valtakozo feszultsegu es aramerossegu valtoaramot allit elo, ezert ezt egyeniranitani es utanna inverterrel normalizalni kell. Persze ha eleve metan gyartasa a cel, akkor ez kikerulheto.
Egyebkent a szel/aramlas/foldforgasi (scifi neven nullponti) generatoroknak mind az a bajuk, hogy joreszt a Fold forgasi energiajabol veszik ki a termelt energiat. A foldforgasi generator pl. tisztan abbol. Lattam belole mukodo peldanyt, egy 19. szazad vegi magyar oktato eszkoz formajaban es mukodik, de ipari meretben kataszrofalis lenne a hatasa. (mukodese: a mag es kereg eltero forgasi sebessege miatt letehozhato egy olyan ketreces generator ami a magneses terbol vesz ki energiat, ezzel csokkentve a sebessegkulonbseget, ezt hivjak sokan nullponti energianak, pedig nem az, csak sima elektrodinamikus)
A napelem problemat egyebkent stirling generatorokkal lehet kikerulni. Ezek egyreszt hatekonyabbak, masreszt szinte nincs hulladekho, mivel pont a hokulonbozet hajtja oket. Hatalmas elonyuk, hogy semmilyen ritka anyag nem kell hozzajuk, vasbol, rezbol es aluminiumbol eloallithatoak. A nasa fele tanyeros valtozathoz csak minimalis elektronika kell, mert valtakozo feszultsegu es aramerossegu valtoaramot allit elo, ezert ezt egyeniranitani es utanna inverterrel normalizalni kell. Persze ha eleve metan gyartasa a cel, akkor ez kikerulheto.
Egyebkent a szel/aramlas/foldforgasi (scifi neven nullponti) generatoroknak mind az a bajuk, hogy joreszt a Fold forgasi energiajabol veszik ki a termelt energiat. A foldforgasi generator pl. tisztan abbol. Lattam belole mukodo peldanyt, egy 19. szazad vegi magyar oktato eszkoz formajaban es mukodik, de ipari meretben kataszrofalis lenne a hatasa. (mukodese: a mag es kereg eltero forgasi sebessege miatt letehozhato egy olyan ketreces generator ami a magneses terbol vesz ki energiat, ezzel csokkentve a sebessegkulonbseget, ezt hivjak sokan nullponti energianak, pedig nem az, csak sima elektrodinamikus)
#33
1. Megnézném én, milyen hatásfokkal konvertálgatsz több GW DC-t, úgy, hogy a végén 230 V színusz legyen.
2. Terroristák/helyi érdekek smafu? Jön valami hülyegyerek, elvágja a kábelt a világ másik végén, mit csinálsz?
2. Terroristák/helyi érdekek smafu? Jön valami hülyegyerek, elvágja a kábelt a világ másik végén, mit csinálsz?
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#32
Nem értem. Miért csak az USA fegyverkezése értelmetlen? Kibaszottul szánalmas ez az USA fikázás...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#31
Kapitalizmus van, nem hinném hogy az akarat hiányzik. Egyszerüen amig van más módszer ami alacsonyabb kockázatú és magasabb nyereségü addig azt fogják nyomatni.
Másrészt sokszor azért hiányzik a technologiai áttörés is, mint pl. a elektromos autók esetében az akkumlátoroknál. De persze ugyanez a probléma fennáll mindenféle más alternativ áramtermelõ módszernél, nem megoldott a felesleges áram hatékony tárolása.
Másrészt sokszor azért hiányzik a technologiai áttörés is, mint pl. a elektromos autók esetében az akkumlátoroknál. De persze ugyanez a probléma fennáll mindenféle más alternativ áramtermelõ módszernél, nem megoldott a felesleges áram hatékony tárolása.
#30
"Az odatett napelem közel 100%-ban elnyeli a fényt, cserébe 20%-ból lesz energia, a maradék 80% pedig a közvetlen környezetében fûti fel a légkört, ami így jóval késõbb sugárzódik ki a világûrbe"
Valoszinu, hogy a napelemek miatt osszesegeben tobb ho maradna itt a foldon, viszont cserebe a leallitott szen, gaz, olaj, atomeromuvek hotermelese ezt tobbszorosen ellensulyozna. Plusz a kevesebb CO2 miatt csokkene a globalis felmelegedes. Es nem kene az egesz sivatagot napelemmel boritani, az egesz fold energia termelesenek kivaltasahoz, eleg lenne egy 500x500 kilometeres napelem mezo. Ez a fold feluletenek 0.05 % -a, ez meg akkor sem boritana fel lenyegesen a fold hoegyensulyat, ha a fosszilis eromuvek valtozatlanul fustolnenek tovabb.
Valoszinu, hogy a napelemek miatt osszesegeben tobb ho maradna itt a foldon, viszont cserebe a leallitott szen, gaz, olaj, atomeromuvek hotermelese ezt tobbszorosen ellensulyozna. Plusz a kevesebb CO2 miatt csokkene a globalis felmelegedes. Es nem kene az egesz sivatagot napelemmel boritani, az egesz fold energia termelesenek kivaltasahoz, eleg lenne egy 500x500 kilometeres napelem mezo. Ez a fold feluletenek 0.05 % -a, ez meg akkor sem boritana fel lenyegesen a fold hoegyensulyat, ha a fosszilis eromuvek valtozatlanul fustolnenek tovabb.
#29
"De már van technológia amivel drasztikusan le lehet csökkenteni a szállítási veszteségeket. A neve "HVDC" azaz "high voltage DC". Lényegében magasfeszültségû egyenáramot továbbítnak vezetékeken. "
Ja a Siemens-nek mar most van olyan technologiaja, amivel 11 ezer kilometerre tudnak aramot szallitani. Ez mar osszemerheto a fold meretevel, nem tul sok lakott hely maradna a bolygon, amit ne lehetne igy elerni.
Ma mar nem a technologia hianyzik, meg csak nem is a penz, hanem kizarolag a politikai akarat, hogy valamilyen formaban megvalosuljon a vilagmeretu megujulo energia termeles.
Ezer millio kifogast lehet hallani, hogy miert nem lehet a nap szel eromuveket felepiteni. Persze 50 ezer szeneromuvet, tobb ezer atomeromuvet, millionnyi atombombat, tobb mint egy milliard autot azt nem volt problema legyartani, de a szelturbina gyartas az biztosan nem menne.
Dubajban nemi tulzassal, hetente adnak at, egy 500 meter magas felhokarcolot, csak azert mert egy olaj milliardos meg akarja mutatni a szomszednak, hogy o nagyobb hazat epit. Egyetlen egy ilyen teljesen feleslegesen felepitett luxus torony helyett, 10 ezernyi szelturbinat lehetne telepiteni, annak minden szukseges infrastrukturajaval egyutt. Szoval minden meg van, csak az akarat hianyzik.
Ja a Siemens-nek mar most van olyan technologiaja, amivel 11 ezer kilometerre tudnak aramot szallitani. Ez mar osszemerheto a fold meretevel, nem tul sok lakott hely maradna a bolygon, amit ne lehetne igy elerni.
Ma mar nem a technologia hianyzik, meg csak nem is a penz, hanem kizarolag a politikai akarat, hogy valamilyen formaban megvalosuljon a vilagmeretu megujulo energia termeles.
Ezer millio kifogast lehet hallani, hogy miert nem lehet a nap szel eromuveket felepiteni. Persze 50 ezer szeneromuvet, tobb ezer atomeromuvet, millionnyi atombombat, tobb mint egy milliard autot azt nem volt problema legyartani, de a szelturbina gyartas az biztosan nem menne.
Dubajban nemi tulzassal, hetente adnak at, egy 500 meter magas felhokarcolot, csak azert mert egy olaj milliardos meg akarja mutatni a szomszednak, hogy o nagyobb hazat epit. Egyetlen egy ilyen teljesen feleslegesen felepitett luxus torony helyett, 10 ezernyi szelturbinat lehetne telepiteni, annak minden szukseges infrastrukturajaval egyutt. Szoval minden meg van, csak az akarat hianyzik.
#28
Nem gondoltam:
A sivatag albedója 0,2-0,4 tehát 20%-40% visszasugárzódik, és némi veszteséggel ugyan, de eltávozik a Földrõl.
Az odatett napelem közel 100%-ban elnyeli a fényt, cserébe 20%-ból lesz energia, a maradék 80% pedig a közvetlen környezetében fûti fel a légkört, ami így jóval késõbb sugárzódik ki a világûrbe (tükrös-tornyos naperõmûnél ugyanez).
És ez csak így nagyvonalakban.
Törõdj bele: ha valamibe belenyúlunk, akkor az mindent megváltoztat.
(Ugyanúgy, ahogy egy mérni kívánt rendszer megfigyelése önmagában megváltoztatja a rendszer mûködését és így a mérés eredményét.)
A sivatag albedója 0,2-0,4 tehát 20%-40% visszasugárzódik, és némi veszteséggel ugyan, de eltávozik a Földrõl.
Az odatett napelem közel 100%-ban elnyeli a fényt, cserébe 20%-ból lesz energia, a maradék 80% pedig a közvetlen környezetében fûti fel a légkört, ami így jóval késõbb sugárzódik ki a világûrbe (tükrös-tornyos naperõmûnél ugyanez).
És ez csak így nagyvonalakban.
Törõdj bele: ha valamibe belenyúlunk, akkor az mindent megváltoztat.
(Ugyanúgy, ahogy egy mérni kívánt rendszer megfigyelése önmagában megváltoztatja a rendszer mûködését és így a mérés eredményét.)
http://www.dock4phone.com - http://gyar.eu/2A-dock4phone \"Az autónak is két tengelye van, mégsem függvény\"
#27
és gondoltad így napelem nélkül elteleportálódik az ûrbe, napelemmel meg nem, akkor melegíti a légkört :)
hát nem, helytelen megfejtés.
hát nem, helytelen megfejtés.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#26
Nyilván érdemes lenne utánaszámolni, és hatástanulmányokat végezni. Ehhez mi viszont kicsik vagyunk.
Amit viszont mindannyian tudunk: Energia nem vész el, csak átalakul.
Na de majd a fúziós erõmû... :)
Amit viszont mindannyian tudunk: Energia nem vész el, csak átalakul.
Na de majd a fúziós erõmû... :)
#25
Helytelen megfejtés.
Áram abból lesz, amit hasznosítani tudunk belõle. A többi meg elsugárzódik a légkörbe hõként... (így is a világûrben köt ki az a hõ elõbb-utóbb, csak így inkább sajnos utóbb)
Áram abból lesz, amit hasznosítani tudunk belõle. A többi meg elsugárzódik a légkörbe hõként... (így is a világûrben köt ki az a hõ elõbb-utóbb, csak így inkább sajnos utóbb)
http://www.dock4phone.com - http://gyar.eu/2A-dock4phone \"Az autónak is két tengelye van, mégsem függvény\"
#24
Egyébként a troposzféra vastagsága kb 10 km, itt van a légkör tömegének túlnyomó része. Na most ebbe beteszünk egy csomó erõmûvet, az lehet, hogy valamelyest beleszól a talajközeli áramlásba, de a nagytérségûbe nem valószínû.
Szerintem a kivágott erdõkkel már eleve jelentõsebben csökkentettük az érdességi paramétert, mint amit szélerõmûvekkel hozzá tudnánk adni.
Szerintem a kivágott erdõkkel már eleve jelentõsebben csökkentettük az érdességi paramétert, mint amit szélerõmûvekkel hozzá tudnánk adni.
#23
A helyes megfejtés: Áram lesz belõle... a maradék pedig ugyanúgy melegíti a légkört mint ahogy napelem nélkül tette a szahar...
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#22
abból lesz az elektromos energia
ami egyébként elõbb utóbb persze úgyis hõvé alakul, de ez a fosszilis esetében is így van
De persze a hõmérséklete is más lenne, mint a Szahara jelenlegi hõmérséklete és ha egy kis El-Ninocska bele tud szólni a bolygó idõjárásába, akkor egy Szahara méretû teljesen megváltozott albedójú felszín teljesen fel is boríthatja.
ami egyébként elõbb utóbb persze úgyis hõvé alakul, de ez a fosszilis esetében is így van
De persze a hõmérséklete is más lenne, mint a Szahara jelenlegi hõmérséklete és ha egy kis El-Ninocska bele tud szólni a bolygó idõjárásába, akkor egy Szahara méretû teljesen megváltozott albedójú felszín teljesen fel is boríthatja.
#21
Egyet kellene megérteni, és megjegyezni végre:
Amíg technológia társadalom lesz a Földön, addig mindig bele fog avatkozni - többnyire károsan - a Föld kényes ökoszisztémájába.
Szén-kõolaj: teleköpjük a légkört mérgezõ anyagokkal
Szélerõmûvek milliárdjai: lelassítjuk, kioltjuk a természetes légáramlatokat, megszûnik az "egyenletes" hõelosztás a légkörben.
Áramláserõmû: dettó ugyanez. Ha eleget raksz le a golf áramlat mentén, máris lefagyasztottad a téli Nagy-Britanniát (vagy épp megsütötted a nyárit), és ezzel együtt azt hiszem, a britek gondja lenne a legkisebb a Földön...
Naperõmûvek: Lekötjük a beérkezõ napfény által hozott hõenergiát, ahelyett hogy visszasugárzódna természetes módon a világûrbe.
Talán egyszer leszünk olyan ügyesek, meg okosak, hogy ezeket a mellékhatásokat ellensúlyozni tudjuk a Föld javára, addig meg túl sokat nem tehetünk, csak tovább romboljuk - sajnos - a bolygót, amelyen élünk, mert hát gondolom a kõkorszakba nektek sincs kedvetek visszatérni...
Amíg technológia társadalom lesz a Földön, addig mindig bele fog avatkozni - többnyire károsan - a Föld kényes ökoszisztémájába.
Szén-kõolaj: teleköpjük a légkört mérgezõ anyagokkal
Szélerõmûvek milliárdjai: lelassítjuk, kioltjuk a természetes légáramlatokat, megszûnik az "egyenletes" hõelosztás a légkörben.
Áramláserõmû: dettó ugyanez. Ha eleget raksz le a golf áramlat mentén, máris lefagyasztottad a téli Nagy-Britanniát (vagy épp megsütötted a nyárit), és ezzel együtt azt hiszem, a britek gondja lenne a legkisebb a Földön...
Naperõmûvek: Lekötjük a beérkezõ napfény által hozott hõenergiát, ahelyett hogy visszasugárzódna természetes módon a világûrbe.
Talán egyszer leszünk olyan ügyesek, meg okosak, hogy ezeket a mellékhatásokat ellensúlyozni tudjuk a Föld javára, addig meg túl sokat nem tehetünk, csak tovább romboljuk - sajnos - a bolygót, amelyen élünk, mert hát gondolom a kõkorszakba nektek sincs kedvetek visszatérni...
http://www.dock4phone.com - http://gyar.eu/2A-dock4phone \"Az autónak is két tengelye van, mégsem függvény\"
#20
Ami az energia torlás és szállítás problémáját illeti, a megoldás már adott, sõt gyakorlatba már alkalmazza is az Audi.
Semmi hókuszpókusz nincs benne: A széllel/napelemmel megtermelt energiával tengervízbõl és széndioxidból metánt állítanak elõ. A metán már tankolható autóba (nyilván erre kialakított autóba). Szállítható gázerõmûvekbe, stb. Lényeg, hogy a metánban tárolható olcsón a zöld energia, szállításához pedig az infrastruktúra adott.
Az elégetett metán pedig vízzé és széndioxiddá bomlik, ami így visszakerül a természetes körforgásba. A folyamat így továbbra is zöld marad.
A változó széljárásra is adott a megoldás: Oszlop szélturbinák, ami nem mellesleg magyar találmány. Továbbá évek óta feszegetik a témát, hogy áramlás erõmûveket is lehetne építeni melyek irány sokkal stabilabb mint a szélé. ráadásul a tenger-, óceánfenéken a kutyát sem zavarja.
Összegezve: Nem akarásnak nyögés a vége.
Semmi hókuszpókusz nincs benne: A széllel/napelemmel megtermelt energiával tengervízbõl és széndioxidból metánt állítanak elõ. A metán már tankolható autóba (nyilván erre kialakított autóba). Szállítható gázerõmûvekbe, stb. Lényeg, hogy a metánban tárolható olcsón a zöld energia, szállításához pedig az infrastruktúra adott.
Az elégetett metán pedig vízzé és széndioxiddá bomlik, ami így visszakerül a természetes körforgásba. A folyamat így továbbra is zöld marad.
A változó széljárásra is adott a megoldás: Oszlop szélturbinák, ami nem mellesleg magyar találmány. Továbbá évek óta feszegetik a témát, hogy áramlás erõmûveket is lehetne építeni melyek irány sokkal stabilabb mint a szélé. ráadásul a tenger-, óceánfenéken a kutyát sem zavarja.
Összegezve: Nem akarásnak nyögés a vége.
#19
Szerinted ha elnyeli a fényt, nem pedig visszasugározza a világûrbe, ahogy azt a Föld is teszi, akkor az így lekötött hõmennyiség hová lesz?
Megfejtés:
Növeli az átlaghõmérsékletet.
Megfejtés:
Növeli az átlaghõmérsékletet.
http://www.dock4phone.com - http://gyar.eu/2A-dock4phone \"Az autónak is két tengelye van, mégsem függvény\"
#18
fekete max csökkenti a napfény emissziót, mivel elnyeli. Valószínûleg pedig semmivel sem növelne semmilyen átlaghõmérsékletet.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#17
Kryon: egy Szahara méretû naperõmû napelemeinek fekete színe már kimutathatóan növelné az egész Föld napfény emisszióját, ezzel az egész bolygó átlaghõmérsékletét megnövelné. Vagyis - paradox módon - globális felmelegedést okozna.
#16
ezt neki ne mond, neki usa izrael, és az olaj a szentháromság :D
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#15
"1,5 milliárd hatalmas szélturbinára" Nem is sok. A világ tehetõsebb rétege vásáoljon a kertbe egy szélturbinát és meg van oldva. Ja hogy egyébként pont nekik nem érdekük, hiszen jól élnek õk a drága olajból? :D A Zemberek meg kit érdekelnek? Különben is, lõjünk inkább ki több ezer milliárdos hulladékot az ûrbe mars program néven.
De állítólag már réges-rég tudnának energiát fejleszteni nullponti szinten, számos tudóst és mérnököt tettek már el lábalól, de lehet hogy ez csak egy marhaság, de azért akit érdekel érdemes utánanézni.
De állítólag már réges-rég tudnának energiát fejleszteni nullponti szinten, számos tudóst és mérnököt tettek már el lábalól, de lehet hogy ez csak egy marhaság, de azért akit érdekel érdemes utánanézni.
#14
Pl azért mert az USA az 1. aki milliárdokat költ feleslegesen fegyverekre.
Sokkal esszerûbb dolgokra is költhetnék azt a pénzt. Azért. Plusz ha nem keménykednének a demokrácia álcája alatt mindenhol szintén nem kellene annyi fegyver. Plusz az USA egy elb@szott nép.
Sokkal esszerûbb dolgokra is költhetnék azt a pénzt. Azért. Plusz ha nem keménykednének a demokrácia álcája alatt mindenhol szintén nem kellene annyi fegyver. Plusz az USA egy elb@szott nép.
#13
> Az energiaszállítás költségeivel kalkulált valaki? Az oké, hogy megtermeljük az energiát, de azt el is kell juttatni valahogy. Kicsit irreális, hogy a föld egyik oldaláûn megtermeljük az áramot, majd a másik oldalán használjuk. A hálózati veszteség masszív lenne.
Az energiát szállító vezetékek kiépítése sokba kerülne, az biztos. De már van technológia amivel drasztikusan le lehet csökkenteni a szállítási veszteségeket. A neve "HVDC" azaz "high voltage DC". Lényegében magasfeszültségû egyenáramot továbbítnak vezetékeken. (Miért kell ez: azért mert 1000km vagy azzal összemérhetõ hosszúságú vezeték 50Hz frekvencián már gigantikus antennaként mûködik és szétszórja az energia egy jó részét.)
Az energiát szállító vezetékek kiépítése sokba kerülne, az biztos. De már van technológia amivel drasztikusan le lehet csökkenteni a szállítási veszteségeket. A neve "HVDC" azaz "high voltage DC". Lényegében magasfeszültségû egyenáramot továbbítnak vezetékeken. (Miért kell ez: azért mert 1000km vagy azzal összemérhetõ hosszúságú vezeték 50Hz frekvencián már gigantikus antennaként mûködik és szétszórja az energia egy jó részét.)
#12
> Gazdaságilag totálisan versenyképtelenek és egy jó ideig még azok maradnak...
Jó ideig? Attól függ mennyi az a jó idõ. Attól függ, hogyan változik a szén és az olaj kitermelésének költsége. Oké, szénbõl még azért van tartalék. De olajból már nem annyira. Ha egyszer elkezdünk elektromos autókat használni, akkor az valószínûleg technológiai váltást fog eredményezni az energiatárolás területén, akkor pedig életképesebbé válnak a megújuló energiaforrások is.
Jó ideig? Attól függ mennyi az a jó idõ. Attól függ, hogyan változik a szén és az olaj kitermelésének költsége. Oké, szénbõl még azért van tartalék. De olajból már nem annyira. Ha egyszer elkezdünk elektromos autókat használni, akkor az valószínûleg technológiai váltást fog eredményezni az energiatárolás területén, akkor pedig életképesebbé válnak a megújuló energiaforrások is.
#11
Még mindig a Szahara egy részének naperõmûvekkel való lecsempézése tûnik eddig a legéletképesebb ötletnek. A szél vagy fúj vagy nem.
#10
éshaésha elég ien turbinát raknánk pl. az Alföldre, akkor el tudnánk reptetni a bolygót velük oda ahova akarnánk?!?!? :D
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#9
És akkor megint itt van az éghajlatváltozás kérdése is. 4 millió 5 MW-os turbina elég tekintélyes mennyiségû mozgási energiát csapol le a légkörbõl... A légköri mozgások pedig fõ meghatározó szerepet játszanak az éghajlat alakulásában - egyéb tényezõk mellett persze.
#8
Aha. És annak a fenntartása és felépítése mibe kerülne? Soha nem értettem, hogy egy annyira komplex probléma megoldása egyesek szerint hogyan lehetséges úgy, hogy terület x átlagteljesítmény = problem solved.
Komolyan mondom, hogy a térdem csapkodom a röhögsétõl. A sok hülye mérnök mit szenved a rendszerirányítással meg minden mással. Nem valami konetó és lobbi miatt építenek fosszilis és nem megújulú erõmveket, hanem azért mert a FOGYASZTÓ áramot akar venni. Azt meg attól veszi, aki olcsón adja. Ha nem lenne állami támogatás akkor tényleg csak passzióból építenének szél, nap és más viccerõmûvet. Gazdaságilag totálisan versenyképtelenek és egy jó ideig még azok maradnak...
Azt soha nem fogom megérteni, hogy kõkeményen nem megújuló alapanyagokból és erõforrások felhasználásával felépített erõmû, az mitõl megújulóbb sok más hagyományos erõmûnél. Ha azok nem létezének meg egy rakás más ipari üzem, akkor semmi más sem.
Fizikailag totálisan esélytelen annyi naperõmû építése, amit itt egyesek vízionálnak. Ha ezerszeresére kellene növelni ezek építését. Viszonyításképpen, a széntermelés nõtt meg 1760-as évek óta a 800-szorosára...
Komolyan mondom, hogy a térdem csapkodom a röhögsétõl. A sok hülye mérnök mit szenved a rendszerirányítással meg minden mással. Nem valami konetó és lobbi miatt építenek fosszilis és nem megújulú erõmveket, hanem azért mert a FOGYASZTÓ áramot akar venni. Azt meg attól veszi, aki olcsón adja. Ha nem lenne állami támogatás akkor tényleg csak passzióból építenének szél, nap és más viccerõmûvet. Gazdaságilag totálisan versenyképtelenek és egy jó ideig még azok maradnak...
Azt soha nem fogom megérteni, hogy kõkeményen nem megújuló alapanyagokból és erõforrások felhasználásával felépített erõmû, az mitõl megújulóbb sok más hagyományos erõmûnél. Ha azok nem létezének meg egy rakás más ipari üzem, akkor semmi más sem.
Fizikailag totálisan esélytelen annyi naperõmû építése, amit itt egyesek vízionálnak. Ha ezerszeresére kellene növelni ezek építését. Viszonyításképpen, a széntermelés nõtt meg 1760-as évek óta a 800-szorosára...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Az energiaszállítás költségeivel kalkulált valaki? Az oké, hogy megtermeljük az energiát, de azt el is kell juttatni valahogy. Kicsit irreális, hogy a föld egyik oldaláûn megtermeljük az áramot, majd a másik oldalán használjuk. A hálózati veszteség masszív lenne. Inkább sok kicsi különbözõ típusú erõmû összehangolása lenne a célravezetõ. Szél és hullám a tengerpartokon, illetve ahol lehet, nap a sivatagokban, víz a hegyekben. Az ipar meg települjön oda, ahol van energia.
Ha van elég energia, akkor már nem olyan nagy gond valami folyékony, könnyen szállíthaó üzemanyagot szintetizálni a közlekedés számára. Pl a sivatagi naperõmûvekkel. Vagy a szélerõmûvek a felesleget folyékony üzemanyag szintézisébe (pl metanol) fektetik.
Ha van elég energia, akkor már nem olyan nagy gond valami folyékony, könnyen szállíthaó üzemanyagot szintetizálni a közlekedés számára. Pl a sivatagi naperõmûvekkel. Vagy a szélerõmûvek a felesleget folyékony üzemanyag szintézisébe (pl metanol) fektetik.
#6
Ez is nettó hülyeség. A megújulók akkor is olyan hígak, hogy ha 100% hatásfokkal mûködne a "megcsapolás", még akkor sem lehetne rájuk alapozni, "csak" olcsóbbak lennének.
Egyébként nem étem, hogy miért mindig az USA hadi kiadása a mérce... Ennyi erõvel minod azt, hogy az utána követekzõ 6 állam hadi kiadása. Ja értem, akkor nem lehetne divatusafikázónak lenni...
Egyébként nem étem, hogy miért mindig az USA hadi kiadása a mérce... Ennyi erõvel minod azt, hogy az utána követekzõ 6 állam hadi kiadása. Ja értem, akkor nem lehetne divatusafikázónak lenni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#5
Veszteség smafu? Nincs olyan hely a világon, ahol 365 napos napsütés lenne. Marha aki ezt állítja. Az idõjárási hatásokról nem számítva.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#4
Amennyiben USA egy évnyi hadi kiadását a megújuló energiaforrások kutatására fordítaná már nem beszélnénk problémáról. Plusz a kõolaj lobbistákat kellene eltüntetni.
