102
-
![505thZajcev[PT]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10431179801079915435.gif "505thZajcev[PT]")
#62
Ezzel a szamitassal az a baj hogy nem 13 milliardba kerul egy. Lehet hogy a legnagyobb annyiba kerul, de ami kisebb es nem egyedi, hanem szeriaerett, az joval olcsobb. Teljesitmeny is sokkal kissebb, de mivel aranyaiban sokkal olcsobb, igy tobb eromu, tobb energia, azonos koltseg mellett. -
#61
Ha ennyire egyszerű lenne...
Alapvető probléma az, hogy kontinensek vannak. A másik az, hogy az északi féltekén jóval több a szárazföld és a fogyasztó, mint a délin. Ez már önmagában olyan rendszeriányítési és veszteség problémát jelenten, amitől ma mindenkit a frász kerülgetne. Azon felül az olajfüggésnél is durvább lenne a helyzet, mert az egész világ 2-4 helytől tenné függővé magát, ha technikailag valami csoda folytán kivitelezhető lenne ez az agyrém ötlet?
A baj az, hogy hiába a nagy összenergia, ha a teljesítmény sűrűsége borzalmasan kicsit. Azrt sok az energia, mert nagy a Föld emberi léptékben. Viszont nagyon híg ez az energia. Nézegesd meg, hogy az átlagos teljesítménye a napsugárzásnak mekkora. Ne a maxra gondolj, az átlagosra.
Fotovoltatikus cellából az elmúlt 30 évben nem gyártottak annyit összesen - névleges teljesítménnyel számolva, amennyi kis hazánk átlagos fogyasztását fedezné. A széntermelés 240 év alatt lett 800-szoros. A fotovoltatikusnál olyan legalább 1000-szerest kellene elérni, hogy érdemben legyen komoly hatása a nagy összképre. Ennek meg fizikai korlátai vannak, a gyártásuk egyáltalán nem környezetabarát és tudtommal sok-sok áram kell hozzá. Nem véletlen van az, hogy a "versenyképességük" azt jelenti, hogy 15 évre garantált átvétel és fix ár miatt építik és a paksi áramhoz képest 5-10-szeres áron veszik át. Ezek után nyilvánvaló, hogy fotovoltatikus = vicc.
A tükrös módszernek is az a hátránya, hogy iszonyatosan nagy terület kell hozzá, a m2-re eső elektromos teljesítmény baromira alacsony. A rendszer igen nehezen szabályozható, más erőművet rángatnak helyette.
Jelen technikai tudásunk alapján nem lehetséges olyan villamosáramot termelni és szállítani olyan termelő oldallal, ami cask megújulóra alapul. (Ott kezdődik, hogy ezeket megújulónak nevezni több szempontból is parasztvakítás, mert előállításuk során felhasználnak olyan nyersanyagot, ami röhejesen gyorsan elfogyna, ha felpörgetnéd ezek gyártását.) Drága, nem szabályozható. Jelenleg nincs olyan energetikai rendszer, amiben 15%-nál magasabb szél + napenergia van, és már ezzel is izzad a rendszerirányító egyes helyzeteken. Vagy úgy van ennél magasabb, hogy gigantikus vizíerőmű vagy más rángatható erőmű van mellé. (A Föld töredékén lehet ezt összehozni.)
Féreértés ne essék, helye van a szélnek és a napnak is. Az viszont idióta, aki ilyenek állít, hogy "egész Föld, csak ezzel", stb. Az energetika amúgy sem törekszik monokultúrára. Jó okkal. -
#60
Téves, ugyanis a rendelkezésre állásszal nem számolsz, meg a teljesítmény tényezővel. A névleges kapacitás az éves üzemóra 20%-ban, ha rendelkezésre áll, hacsak nem a tenger vagy óceán közepére rakod le...
Ezen felül egy atomerőmű élettartama 40-50 év, de az új reaktorok lehet, hogy már 70-80 évet is bírnak majd. Tehát nem elég, hogy több szélkereket kell letenni, de a 20-25 éves becsült élettartam során 2-3-szor le kell rakni őket újra.
Ordítóak a hátrányok. Van helye a szélnek, de erre alapozni nettó marhaság. Ezt bármelyik nem dilettáns energetikus megmondja. A rendszerirányító meg legszívesebben száműzné ezeket a szabályozhatatlan vackokat... -
OGMontana #59 Napelemmel nem lenne egyszerűbb? Nap mindig süt, ezen kívül ciklikusan változik a földre sugárzott energia mennyisége is. Szél meg nem mindig fúj.
Valaki leírta kommentben, hogy a földre beeső napenergia mennyisége 10000-szerese a most felhasznált mennyiségnek. Igazából kicsit sok, mindössze olyan 8000-szerese. Egy óra alatt annyi napenergia éri a Föld felszínét, hogy egy évre elegendő lenne a Föld energiaszükségletéhez.
Nem lepődnék meg, hogyha 30-40 év múlva majd Egyiptomot meg Líbiát lerohannák az amcsik, hogy naperőműveket építsenek a sivatagba. -
MacropusRufus #58 véleményem szerint meg marhaság, hogy az egész világnak elég lenne az energia.
A világ legnagyobb szélturbinái olyan 10MW-osak és kb.13milliárd forintba kerűlnek (2010-es adat.) Ez a 10MW, kb. 2000 háztartást lát el.
Namost Paksunk 4x440MW-os generátorral rendelkezik. 1760MW. Ez 176db 10MW-os szélturbina lenne... 13milliárd x 176 = 2288milliárd forint. ÉS ez CSAK Magyarország kb. felét látja el... Tehát 2x ennyi kell ami 4576milliárd forint
A 176db szélturbának igen tekintélyes terület kell, lehet, hogy az országunk felén turbina erdők lennének, és akkor a pénzről még nem is volt szó.
Világ lengagyobb szélturbinája -
nlght #57 már senki sem emlékszik a magyar világszabadalomra? új típusú szélerőmű nagyobb hatásfokkal? ezzel mi történt azóta?
új szélerőmű
-
sanyicks #56 nyilván az olajcégek segítségével mutatták ki ;) -
#55
Igen. "Véletlenül" pont a szélerőművek lerakása óta tart a hatás és nem véletlenszerű. Állandó. A helyik klímát mindenképpen befolyásolja, ez kimutatható. -
duke #54 "de oka van annak, hogy az AC terjedt el"
Azert, ahogy sanyicks is irta, mert csak 30 eve allnak rendelkezesre olyan nagy aramu tobb szaz ezer volt feszultseget elviselo felvezetok, amivel jo hatasfokkal lehet az egyenaramot le-fol konvertalni. Gyakorlatilag mara, csak azert nincs mindenhol egyenaramu rendszer, mert 1000 milliardokba kerulne, a hetvenes evekre kiepult elektromos halozatok csereje. Es annyival azert nem olcsobb az egyenaramu rendszer, hogy megerje a cseret. Olyan helyen eri meg, ahol meg nincs semmilyen halozat, vagy akkorak a tavolsagok, hogy valtoaramu rendszerrel megoldhatatlan az atvitel. -
sanyicks #53 azok inkább a globális felmelegedésből adódó változás, és mondjuk a közeli LA fölött terjengő szmogfelhő miatt éreznek változást... Vagy mondjuk pl az itthoni aszály és az egyre melegebb nyarak is a kaliforniai szélerőműveknek köszönhetőek szerinted? -
sanyicks #52 saccra 90%+ hatásfokkal... de meg kell nézni a jelenlegi HVDC rendszereket (mert már ma is van jó pár ilyen távvezeték), és nem 230V-re konvertálnak, hanem több tíz KV-re, ugyanis a gerinchálón annyi a feszültség, 230(400V 3 fázis) az a házad közelében lévő trafótól van.
Az ok amiért, az AC terjedt el, mert rövid távon, kisebb feszültségen, olcsóbb és egyszerűbb, és az AC generátorok is egyszerűbbek, és csak az utóbbi 30 évben vált csak lehetővé a hatékony és megbízható AC/DC átalakítás. -
thesalamon #51 #43 Szóval tuti, hogy meleg víz fog csöpögni a nyakamba, mikor rádobok egy jégkockát a működő kollektorra.
Ez a kollektorra nézve jó, a napelemre nézve már kevésbé.
Mintha mindig ugyan oda lyukadnánk ki, hogy tökmindegy hol és mit csinálunk, az valahol valamilyen problémát fog okozni.
De talán azért, mert ez a rendszer egyszer már ki lett találva és nem erre, vagy igen ?
Ez ennyit tud. Napocska, bárányfelhők, falevelek, zsiráfok, az árnyékban meg a húsevők; ez a legprofesszionálisabb technológia, ami ebből a rendszerből kihozható.
Ha ez kevés, akkor egy olyan komplex rendszert kell MEGALKOTNUNK, ami jobb ennél.
Szerintem amíg ez nem sikerül, addig marad a környezetünk szennyezése. Ez a mostani mozgásterünk.
Azt gondolom, hogy a szélerőműveknek – legyenek vertikálisak vagy horizontálisak – megvan a helyük,
akár háztetőkön, akár ipari méretekben. A lehető legkörültekintőbben kell eljárni velük szemben is, mint ahogy pl.: az atomerőművekkel teszik ...... ( ide azt gondoltok amit akartok ).
Bár igaz, hogy szerintem CSAK lokálisan segíthetnek jótékonyan rajtunk, nem globálisan.
No meg persze az energia tárolása IS lehet macerás és drága, bannedusermailnak szerintem igaza van. Remélhetőleg Még igaza van.
Például a szélerőműből kijövő nagy U egy kis tekergés után belemegy a vízszivattyúba,
ami felpumpálja a vizet egy „hegy” tetején lévő ménkű nagy víztározóba. Ha az megtelik, a víz lecsordogál egy vízerőművön keresztül ahhoz hasonlatosan, mint ahogy működik egy szivattyús-tározós erőmű. Az energia így tárolva van, ha fú ha nem fú, már „csak” ki kell számolni, hogy mennyi az annyi... -
#50
Akkor magyarázd meg azon szőlőtermelőknek, akik Kaliforniában érzik a lokális éghajlatváltozást. -
#49
A teljesítmény értéked picit vicces. A Szaharában van ekkora délben. A napi átlagos telejesítményt nézzed meg ami tiszta időra vonatkozik. 300-400 kW/m2 feletti átlagot nemigen találasz, a beesési szög és a szélességi körtől függően a nem sivatagos területeken. -
Cleawer #48 Tedd hozzá, hogy "szerinted".
A Földet egy zárt rendszerként lehet/kell megfigyelni, és ott az energia állandó. Minden okkal történik. Ha valami módosítasz a rendszer válaszolni fog rá. A legenyhébb válasz az atomerőművekre van. A többre csak nem figyel(t)ünk fel.
Ha kidörrentünk egy szélerőműparkot, az úgy fogja lassítani, módosítani a széláramlatokat, mint egy nagyváros. Nagymértékben többet is számíthat (ezalatt több 100ra gondolok).
Nomeg nemillik a 2-300 tonnás szélerőműveket egylapra tenni az egyévighasználom és lecserélem szifonokkal/tv-kkel.
Nem tudok kiciócó kínai szélerőműről, se atomról. (Apropó tavaly 6 kínai híd omlott össze, valaki említette nekem.)
Egy kisvárost el tud tartani 2-3, de az ipari üzemeket egyáltalán nem. Építésük és üzemeltetésük csak úgy gazdaságos, hogy előre meghatározott árat fizetnek a szélerőműs áramért. -
#47
Szép és jó, de én valahogy nem bízok ezekben a félvezetős megoldásokban, amiket ebben használnak. Elismerem, tényleg jó a HVDC oda, ahol _nagyon_ nagy távolságokat kell megtenni, de oka van annak, hogy az AC terjedt el. -
duke #46 "Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhető az időjárásban résztvevő energiákkal."
Sok helyen halottam, olvastam azt erteket, hogy a foldre kb 10000-szer annyi napenergia erkezik, mint amennyi energiat osszesen termelunk. Ebbol a szel energia durva becslessel legyen mondjuk 10 szazalek, mert az is napenergiabol van. 10 %-nal valoszinuleg tobb, de biztos nem kevesebb. A 10 % azt jelenti, hogy minimum 1000-szer annyi energia van a szelben, mint amennyire szuksegunk volna. Tehat ennek az energianak eleg volna maximum a 2-3 ezred reszet (veszteseget is beleszamolva) kivonnunk a termeszetbol.
Nem hinnem, hogy nehany ezrednyi veszteseg szamottevoen valtoztatna a bolygo idojaras rendszeren. Szerintem ennel jelenleg sokkal durvabban avatkozunk bele a bolygo okoszisztemajaba, a szen,gaz,olaj egetessel.
Ez persze egy nagyon durva becsles volt, de nagysagrend azert erzekelheto belole. -
gforce9 #45 Ez, hogy az időjárásba beleszól, ez egyszerűen röhejes érv. Sokszorosa energia van ott, meg sem érezné a szél, ha az aljából, földközelben kicsit kisúrolunk belőle, mert valójában erről van szó, csak a legaljából kisúrolunk valamennyit. Mindazonáltal és sem hiszem, hogy a szélenergia lesz a megoldás mindenre, de mindenképp, az olyan helyeken, ahol stabil és állandó a széljárás, leveheti a terhet a fosszilis erőművekről. Ugyanúgy az olyan helyeken ahol sok a napsütés a napenergia lehet segítő kéz. Egyébként a szájtépős "ezértmegazértnemlehet" embereknek: Azt a hülye is meg tudja mondani, hogy valamit miért nem lehet megcsinálni. A gondolkodás ott kezdődik, hogy valamit !hogyan lehet! megcsinálni. Mert az biztos, hogy ezek az érvek, mint: "drága a kiépítése" basszus a kőolaj köré kiépített infrastruktúra az ingyen volt mi? Meghogy: "nincs rá erőforrás" bezzeg 3 évente tv-t meg telefont gyártani a fél földnek van erőforrás mi? Valamint: "nem térül meg belátható időn belül" ja persze, a kőolaj felhasználása meg aztán semmilyen következménnyel nem jár. Az üvegházhatás nem befolyásolja a klímát, csak a szélerőművek. A szélerőművek, na az aztán a klímánk rákfenéje, bezzeg a kőolaj felhasználásunk által keltett üvegházhatás, na az humbug, de még ha igaz is, akkor is csak gyógyítja a klímát. -
duke #44 "1. Megnézném én, milyen hatásfokkal konvertálgatsz több GW DC-t, úgy, hogy a végén 230 V színusz legyen."
Ne gondold, hogy az egyenaramu tavvezetek halozat, az valami jovobeni csoda amibol majd egyszer talan lesz valami.
A vilagon 25-30 eve epitenek egyenaramu HVDC halozatokat, evtizedek ota bevalt ipari megoldasok vannak a problemara. Az olyan helyeken, ahol nincs elterjedve a hagyomanyos valtoaramu halozat,(Kina, Brazilia, Afrika, India) leginkabb
egyenaramu halozatokat epitenek. Egyszeruen azert, mert fele akkora a vesztesege mint a valtoaramu halozatoknak, es ezert fele annyiba kerul az uzemeltetes.
Itt egy lista a jelenlegi es jovobeni HVDChalozatokrol. -
Cleawer #43 Nem teljesen. Aszfalt vs homok nyáron. Az aszfalt alig járható, a homok meg kényelmes.
Gyors fejszámolás:
1km=1000m
1km^2=1000*1000m =10^6 m2
A Napállandó 1370W/m2, szóval 1370*10^6 napenergia éri el a kollektorokat, hatásfok függő, de legyen csak 1 kW a hőteljesítmény. Az 10^6 kW, 10^3 MW, azaz 1 GW. Pompás, nem? Ennyivel fűtene.
#30: Az 500km^2 kb 500GW hőenergiát termelne. Egyben nem tudjuk felmérni, hogy mi lehet a végeredmény, de szétszórtan, házakon/ felett simán elviselhető.
Kiváló doktori téma lehet egy környezetmérnöknek, vagy akinek ez beleesik a profiljába. -
Bannedusermail #42 A kulcs az, hogy drága a zöld energia. Nézd meg mennyi a villanyszámlád! Most szorozd meg öttel és megkapod mennyit kellene fizetned, ha mind ez nap meg szélenergiából lenne. De lehet, hogy tízzel kellene. De ugye nem csak áramról beszélünk, ha mindent kiakarnánk váltani, akkor ugye a fűtés sem gázzal menne, az autók sem benzinnel, és eljutunk oda, hogy az energiaszámla meghaladja a magyar átlagjövedelmet, akkor szépen leülünk, és tüzeljük tovább a szenet, gázt, olajat és örülünk, hogy van atom.
Aki ezt nem értri, az hülye. Nem kicsit, nagyon. És aki hülye, annak marad a károgás, hogy az olajlobbi.
És csak a háztartásokról beszéltem, hiszen egy ostobának nehéz lenne fejben kimodellezni, hogy mennyibe kerülne a telefonja, a gatya, ami rajta van, és a kaja, amit zabál, ha azok árát is drágítaná a zöld energia.
Van kérdés? -
Kryon #41 Én eddig úgy tudtam, hogy nullponti energia alatt a vákuumenergiát szokták érteni, ami ott van a térben mindenütt, csak körülményes (sokak szerint lehetetlen) kinyerni. -
Kryon #40 Nem fedik le az egészet, csak egy kis részét.
Erről van szó, elvileg már épül. Nem napelemet használnak, hanem tükröket.
-
Bannedusermail #39 Hibás a megfejtésed. Villamos energia lesz belőle. Az meg pont annyi hőt ad többletként a bolygónak, mint az erőművek, szóval semmi nem változna. -
Bannedusermail #38 Nem korlátlan és nem olcsó, ez az oka, hogy semmi nincs belőle, nem az olajlobbi. Van a szénbányászat, van az olajipar, van a nukleáris szektor, meg a zöld iparág, na meg a vízlépcsők is jelentősek. Mindegyik ad energiát, mindegyik versenytársa a többinek, úgyhogy eléggé értelmezhetetlen maszlag az olajlobbis károgásod. Miért hiszi azt mindenki, ha kiejti a száján azt a szót, hogy olajlobbi, okosnak fogják hinni? -
Tau Tang Wou #37 "Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhető az időjárásban résztvevő energiákkal."
Így van. -
Tau Tang Wou #36 "Amíg technológia társadalom lesz a Földön, addig mindig bele fog avatkozni - többnyire károsan - a Föld kényes ökoszisztémájába."
Ez egyáltalán nem szükségszerűen van így.
A probléma ott van, hogy jelenleg a technológiai fejlesztések 1. számú prioritása a profit maximalizálás.
Ha a környezetbarátosság
lenne a legfontosabb szempont, akkor minimális lenne a káros beavatkozás a természetbe.
-
Bannedusermail #35 "Az meg tényleg meglol, hogy egyesek bele sem gondolnak, hogy ezzel az időjárásba belenyúl az ember, mert nem a semmiből van az az energia kivonva..."
Ezt sokat hangoztattad már, de szerintem tévedsz, amit felülvizsgálhatsz, ha elgondolkodsz a következőn.
Az időjárást nem a talajszint légmozgásai határozzák meg, hanem a magasabb és a felső légköri áramlatok. Továbbá a civilizáció energiaigénye össze sem mérhető az időjárásban résztvevő energiákkal. -
kvp #34 Mar irtak itt is, hogy az enegia tarolasa es szallitasa legjobban szintetikus metannal oldhato meg. Ez egy egyszeru es olcso technologia.
A napelem problemat egyebkent stirling generatorokkal lehet kikerulni. Ezek egyreszt hatekonyabbak, masreszt szinte nincs hulladekho, mivel pont a hokulonbozet hajtja oket. Hatalmas elonyuk, hogy semmilyen ritka anyag nem kell hozzajuk, vasbol, rezbol es aluminiumbol eloallithatoak. A nasa fele tanyeros valtozathoz csak minimalis elektronika kell, mert valtakozo feszultsegu es aramerossegu valtoaramot allit elo, ezert ezt egyeniranitani es utanna inverterrel normalizalni kell. Persze ha eleve metan gyartasa a cel, akkor ez kikerulheto.
Egyebkent a szel/aramlas/foldforgasi (scifi neven nullponti) generatoroknak mind az a bajuk, hogy joreszt a Fold forgasi energiajabol veszik ki a termelt energiat. A foldforgasi generator pl. tisztan abbol. Lattam belole mukodo peldanyt, egy 19. szazad vegi magyar oktato eszkoz formajaban es mukodik, de ipari meretben kataszrofalis lenne a hatasa. (mukodese: a mag es kereg eltero forgasi sebessege miatt letehozhato egy olyan ketreces generator ami a magneses terbol vesz ki energiat, ezzel csokkentve a sebessegkulonbseget, ezt hivjak sokan nullponti energianak, pedig nem az, csak sima elektrodinamikus) -
#33
1. Megnézném én, milyen hatásfokkal konvertálgatsz több GW DC-t, úgy, hogy a végén 230 V színusz legyen.
2. Terroristák/helyi érdekek smafu? Jön valami hülyegyerek, elvágja a kábelt a világ másik végén, mit csinálsz? -
#32
Nem értem. Miért csak az USA fegyverkezése értelmetlen? Kibaszottul szánalmas ez az USA fikázás... -
torreadorz #31 Kapitalizmus van, nem hinném hogy az akarat hiányzik. Egyszerüen amig van más módszer ami alacsonyabb kockázatú és magasabb nyereségü addig azt fogják nyomatni.
Másrészt sokszor azért hiányzik a technologiai áttörés is, mint pl. a elektromos autók esetében az akkumlátoroknál. De persze ugyanez a probléma fennáll mindenféle más alternativ áramtermelő módszernél, nem megoldott a felesleges áram hatékony tárolása. -
duke #30 "Az odatett napelem közel 100%-ban elnyeli a fényt, cserébe 20%-ból lesz energia, a maradék 80% pedig a közvetlen környezetében fűti fel a légkört, ami így jóval később sugárzódik ki a világűrbe"
Valoszinu, hogy a napelemek miatt osszesegeben tobb ho maradna itt a foldon, viszont cserebe a leallitott szen, gaz, olaj, atomeromuvek hotermelese ezt tobbszorosen ellensulyozna. Plusz a kevesebb CO2 miatt csokkene a globalis felmelegedes. Es nem kene az egesz sivatagot napelemmel boritani, az egesz fold energia termelesenek kivaltasahoz, eleg lenne egy 500x500 kilometeres napelem mezo. Ez a fold feluletenek 0.05 % -a, ez meg akkor sem boritana fel lenyegesen a fold hoegyensulyat, ha a fosszilis eromuvek valtozatlanul fustolnenek tovabb. -
duke #29 "De már van technológia amivel drasztikusan le lehet csökkenteni a szállítási veszteségeket. A neve "HVDC" azaz "high voltage DC". Lényegében magasfeszültségű egyenáramot továbbítnak vezetékeken. "
Ja a Siemens-nek mar most van olyan technologiaja, amivel 11 ezer kilometerre tudnak aramot szallitani. Ez mar osszemerheto a fold meretevel, nem tul sok lakott hely maradna a bolygon, amit ne lehetne igy elerni.
Ma mar nem a technologia hianyzik, meg csak nem is a penz, hanem kizarolag a politikai akarat, hogy valamilyen formaban megvalosuljon a vilagmeretu megujulo energia termeles.
Ezer millio kifogast lehet hallani, hogy miert nem lehet a nap szel eromuveket felepiteni. Persze 50 ezer szeneromuvet, tobb ezer atomeromuvet, millionnyi atombombat, tobb mint egy milliard autot azt nem volt problema legyartani, de a szelturbina gyartas az biztosan nem menne.
Dubajban nemi tulzassal, hetente adnak at, egy 500 meter magas felhokarcolot, csak azert mert egy olaj milliardos meg akarja mutatni a szomszednak, hogy o nagyobb hazat epit. Egyetlen egy ilyen teljesen feleslegesen felepitett luxus torony helyett, 10 ezernyi szelturbinat lehetne telepiteni, annak minden szukseges infrastrukturajaval egyutt. Szoval minden meg van, csak az akarat hianyzik. -
#28
Nem gondoltam:
A sivatag albedója 0,2-0,4 tehát 20%-40% visszasugárzódik, és némi veszteséggel ugyan, de eltávozik a Földről.
Az odatett napelem közel 100%-ban elnyeli a fényt, cserébe 20%-ból lesz energia, a maradék 80% pedig a közvetlen környezetében fűti fel a légkört, ami így jóval később sugárzódik ki a világűrbe (tükrös-tornyos naperőműnél ugyanez).
És ez csak így nagyvonalakban.
Törődj bele: ha valamibe belenyúlunk, akkor az mindent megváltoztat.
(Ugyanúgy, ahogy egy mérni kívánt rendszer megfigyelése önmagában megváltoztatja a rendszer működését és így a mérés eredményét.) -
sanyicks #27 és gondoltad így napelem nélkül elteleportálódik az űrbe, napelemmel meg nem, akkor melegíti a légkört :)
hát nem, helytelen megfejtés. -
Crane #26 Nyilván érdemes lenne utánaszámolni, és hatástanulmányokat végezni. Ehhez mi viszont kicsik vagyunk.
Amit viszont mindannyian tudunk: Energia nem vész el, csak átalakul.
Na de majd a fúziós erőmű... :) -
#25
Helytelen megfejtés.
Áram abból lesz, amit hasznosítani tudunk belőle. A többi meg elsugárzódik a légkörbe hőként... (így is a világűrben köt ki az a hő előbb-utóbb, csak így inkább sajnos utóbb) -
Nos #24 Egyébként a troposzféra vastagsága kb 10 km, itt van a légkör tömegének túlnyomó része. Na most ebbe beteszünk egy csomó erőművet, az lehet, hogy valamelyest beleszól a talajközeli áramlásba, de a nagytérségűbe nem valószínű.
Szerintem a kivágott erdőkkel már eleve jelentősebben csökkentettük az érdességi paramétert, mint amit szélerőművekkel hozzá tudnánk adni. -
sanyicks #23 A helyes megfejtés: Áram lesz belőle... a maradék pedig ugyanúgy melegíti a légkört mint ahogy napelem nélkül tette a szahar...