22410
A Wargaming új MMO játéka
-
Action #2942 Sziasztok!
Nincs vkinek esetleg fölösleges invite kódja? :) Szivesen kipróbálnám a játékot...
Köszi:) -
#2941
"Aki parancsot ad, mindig többet tud az adott körülményekről, mint az aki kapja."
Már bocsi de ez hülyeség. Számtalan példa van a hadtörténelemben amikor a parancsnok olyan hibás parancsot adott ki amiről a beszottjai is tudták, hogy eleve kudarcra ítélt parancs és a vége katasztrófa lesz. -
StrikeFor #2940 pontosan! és az sem véletlen,hogy ez így van már évezredek óta! -
Toweliee #2939 Namost gondolj bele mi lenne ha egy háborúban mindenki a saját feje után menne. Vagy hol van az a határ, amikor egy katona megkérdőjelezheti a parancsot? Aki parancsot ad, mindig többet tud az adott körülményekről, mint az aki kapja.
Utoljára szerkesztette: Toweliee, 2015.05.07. 05:55:44 -
StrikeFor #2938 ![]()
-
kissssss #2937 nem a parancs betűjét kell követni hanem a "szellemét", hasonló helyzetben én is ugyan így járnék el mint Wilhelm Marschall, amit vele tettek a győzelme után az jól bizonyítja hogy a német haditengerészetnél mennyire rugalmatlan agyilag zokni emberek voltak fontos pozíciókban.
tengeralattjáró hadviselésben és kisebb felszíni hajókkal végrehajtott hadműveletekhez jól értetek de mikor kezükbe adtak 2 csatahajót egyszerűen nem tudtak velük mit csinálni, bum neki kiküldték portyázni a bismarckot egymagában.... pont olyan feladatot adtak neki ami egy BB feladatkörében létező legutolsó helyen kéne hogy legyen, de tegyük fel ha sikerül kitörnie az atlanti óceánra a hood kilövése után és mindenféle hülye sérülés nélkül akkor mégis mit kezdtek volna? volt egyáltalán tervük arra hogyan jutnak vissza hazai kikötőbe? :DDD kötve hiszem.
és akkor még ezek nekiálltak anyahajót is építeni.... -
Dewri #2936 Az attól függ. Ha egy idióta ad idióta parancsot, az nem vezet sehova. Csak egy jó hadvezér/stratéga/vezető parancsait követve lehet elérni valamit...
"Fisher tengernagy aranyköpését lehet idézni: "A parancsok arra valók, hogy megszegjék őket! A parancsot követni minden hülye képes!" "
A gondolkodás előbbre való az ostoba parancsteljesítésnél. Legalábbis az kéne legyen. Ha gondolkodnának az emberek, akkor a legtöbb háború simán elkerülhető lenne, mert senki nem gyilkolná le a szomszédját csak azért mert valami gyökér a hátország kényelmében, távol mindentől, politikai okok miatt kitalálja... Hány kép van a neten, ahol a harcoló felek karácsonykor pár nap fegyverszünetet kötnek, együtt ünnepelnek, cigiznek, stb, aztán 3 nap múlva újra ölik egymást. Ez szimpla hülyeség, ahogy pl a mostani orosz-ukrán konfliktus is az...
Eh, mindegy, vissza a hajókhoz... És egyebekhez: voltunk pl Kecelen a tankmúzeumban, ahol hegyekben rozsdásodnak a régi teherautók, tankok, egyéb gépek. Vagy épp nemrég volt hír, hogy valami rég halott francia milliomos kihalt házánál olyan autórégiségek rohadtak a garázsban, amik milliókat érnek és igazi ritkaságok... Ugyanígy méltatlanul van elfeledve sok hajó és sok ütközet. Történelemórákon nem is említenek ilyeneket, amikről itt a fórumban tudomást szereztem a napokban... -
StrikeFor #2935 -
StrikeFor #2934 a parancs lényege,hogy ne gondolkozz rajta hanem tedd meg! Hidd el,hogy bár ez kivételes eset legtöbbször és leghatékonyabban a parancs teljesítésével lehet eredményt elérni egy harcban -
Dewri #2933 Olvasgattam ma néhány csatahajós cikket. És még így olvasva is elszomorító egy-két eset, pl a Tirpitz, korának legjobb csatahajója és végig állt egy kikötőben, pár havonta szarrá bombázták, kijavították, aztán állt tovább, majd partvédő hajót csináltak belőle, de ott is szarrá bombázták... Mindezt úgy, hogy végig a közelükben állomásozott egy reptérnyi Luftwaffe alakulat és egyszer sem szálltak föl segíteni nekik! Nemhogy kiküldték volna még utoljára harcolni a vízre, akkor már úgyis mindegy volt, legalább dicső halála lett volna a hajónak is és az embereknek is... És miután annyit szenvedett (és helytállt), simán feldarabolták és széthordták a roncsot évekkel később...:(
A másik a Bismarck. Klasszikus eset, mikor hozzá nem értő idióták a vezetők (a mai világban ugyanez megfigyelhető, szinte bármilyen nagyobb cégnél, egyik főnök nagyobb állat, mint a másik...). Ezzel a hajóval is mit lehetett volna kezdeni, ha meg van rendesen tankolva, ha nem kis rombolók kísérik, hanem egy másik csatahajó, ha foglalkozik azzal, hogy angol cirkálók és egy angol felderítőgép is észrevette, ha nem hagyja elmenekülni a Prince of Wales-t a Hood kilövése után, ha megpróbálják lerobbantani a sérült kormánylapátot, stb. stb. Döntésképtelen ostoba kapitány és vezérkar miatti hibák okozták a vesztét... Azóta is lent fekszik az óceán fenekén...:(
Marschall esete meg egyenesen szánalmas (egyben ismét számos példa hozható fel a mai civil életből erre is...):
"Marschall azt a parancsot kapta, hogy támadja meg a Norvégiában harcoló angol csapatok ellátó bázisát, a harstadi kikötőt. Csakhogy saját légi felderítése jelentette Marschallnak, hogy a britek kiürítették Harstadot. A német tengernagy ezt jelenti is a főparancsnokságnak, de válaszként csak az eredeti parancs megismétlését kapja. Marschallnak azonban esze ágában sincs a semmit lövetni az üres kikötőben. A többször megismételt parancsnak fittyet hányva nyugat felé fordul, abban bízva, hogy elkaphat néhányat a kiürítést végző angol hajókból. A német kötelék június 07-én találkozik a Juniper aknarakóval, és az Oil Pioneer tankhajóval, és mindkettőt elsüllyesztik. Másnap, június 08-án reggel újabb két hajót fognak el. Az Orama teherhajót elsüllyesztik, az Atlantis kórházhajót futni hagyják. Aznap délután aztán sor kerül a legnagyobb fogásra, a német hajók találkoznak a Glorious anyahajóval és kísérő rombolóival, és mindhárom hajót elsüllyesztik. A Scharnhorstot közben egy torpedótalálat súlyosan megrongálja. A győzelem jutalmaként Raeder azonnal kirúgatta a haditengerészet kötelékéből Marschallt, és éveken át szabályos bosszúhadjáratot folytatott ellene. Vagyis nem fontos a győzelem, nem fontos az eredmény, hanem kizárólag a parancs feltétlen teljesítése az, ami igazán fontos, és elismerésre méltó."
Ezek szerint csak néhány helyi harctéri kiválóság akadt a németeknél, akikből legenda lett (Wittman, Marschall, Rommel, stb..), a felső vezetés tele volt alkalmatlan idiótákkal? Ilyen sztorik után már érthetővé kezd válni miért bukták a VH-t... -
Dewri #2932 Én már eladtam, hogy meglegyen a Pensacola, de lehet hogy visszaveszem majd, mert a tűzgyorsasága 2x akkora mint a Pensacolának, egyéb értékei meg szinte ugyanazok, az MM-nek meg tökmindegy, hogy hatos vagy hetes tierben vagyok...
MIKOR JÖNNEK MÁR AZ USA CSATAHAJÓK??? -
Dagohun74 #2931 Bocsánat. -
StrikeFor #2930 OMFG! ez lesz az én hajóm :)
![]()
-
DantesHUN #2929 Nem nagy ügy. Ha időben észre veszem-olyan 6-7 kmről- a repülőket, én is simán kitudom manőverezni a torpedókat. -
StrikeFor #2928 Fuso 55 HIT-->100k dmg.......azaz 1800-as átlag sebzés...........volt 3 citadella HIT-em is...OFC semmit nem küldtem a tengerfenékre..........oké mind 10-12km es találat volt,de akkor is viccesen alacsony
Utoljára szerkesztette: StrikeFor, 2015.05.06. 18:20:34 -
kissssss #2927 a konkurens war thunderben van éjszaka meg esős időjárás de nagyon ritkán látni ilyet(talán csak sim battle-ben van) mondjuk azért ott se viszik túlzásba.
most jobban belegondolva mégsem lenne olyan jó ötlet ez a éjszakai csata a wows-ban :DD egynéhány szaros romboló már így is pont akkor tűnik fel mellettem a fűst és sziget mentes nyílt vízen mikor már rég késő... hát akkor mi lenne éjszaka jajjj.
Utoljára szerkesztette: kissssss, 2015.05.06. 17:50:06 -
Dewri #2926 Tirpitz elleni harc leírás:
"A torpedóvetők negyed tízkor érkeztek meg, s három csoportra bontakozva szét, egyszerre két oldalról támadták a német hajót. A támadás alig tíz percig tartott. Néhány torpedó veszélyesen közel ment el a Tirpitz mellett, de a csatahajónak, a kormányszerkezetet a végsőkig igénybe vevő éles kitérőmanőverekkel sikerült kikerülnie az összeset."
WTF? Csatahajóval "éles kitérőmanőverek" kétoldali torpedótámadás elől, sikeresen??? Lehet, átküldöm a cikket a Wargaming-es fiúknak, hogy tanulmányozzák...:) -
DantesHUN #2925 Erről beszéltem, lényegében ezért van, valószínűleg a második pontról van szó. -
davidbog #2924 A 16" Mark 7-eseknek 36,5 km-re pedig 80 másodperc volt a repülési idejük. Csak 10 másodperc a különbség, azt hittem több lesz. Vajon ez le lesz-e modellezve? Mert ha igen, akkor az azt jelentené, hogy ugyanakkora távolságot hamarabb tesz meg a laposabb röppályájú lövedék (pl német) mint a meredekebb (pl USA), azaz nem kell annyira elé tartani a célpontnak a német löveggel mint mondjuk az amerikaival. Nagy távolságokon már lehet hogy számítana.
A játékban se pattan le amikor sebez, hanem átmegy a lövedék a vékony lemezen robbanás nélkül, mert nem aktiválódott a gyújtás.
Dagohun74: Tényleg nagyon jók ezek az idézetek, Zoli hajóiról vannak kimásolva. Nem ártana őket idéző jelbe tenni, mivel mástól származnak. (Hacsak nem te vagy Horváth Zoltán, amin igencsak meglepődnék.)
-
#2923
és amikor az ap 150et sebez? megkarcoltad az övpáncélt,nem olyan fancy a hajó,nesze bünti 150 hp :D -
DantesHUN #2922 Ez nem ilyen egyszerű. Amikor nem sebez:- rossz szögben találtad el, és azért pattan le
vagy
-rossz helyen találtad el, és nem robbant. -
#2921
megcsinálhatnák,élmény lenne reflektorozni a kis destroyerek után nehogy felnyomjanak a hátsódba pár torpedót :)
de hát látjuk a wotban,dinamikus időjárás vagy éjszakai pálya egy darab se :) valszeg itt sem lesz. -
kissssss #2920 viszont éjszaka biztos halálosan szép látvány lenne :) -
Dewri #2919 Olvasgatom a Bismarck adatait. Azért nem semmi, hogy 36 km-re lőve a lövedék 70 másodpercig repült mire odaért. Így már nem csoda, hogy a játékban a romboló meg a cirkáló is simán kimanőverezi a 20 km-s lövéseket, pedig itt nem is tart egy percig mire odaérnek... Bár gyanítom, a valóságban nem lehetett látni a lövedéket ahogy közeledik, maximum hallani.
Illetve a Bismarck AP lőszer:
"Páncélátütő képességük 4.572 méter (5.000 yard) távolságon, 2,4 fokos becsapódási szögnél, oldalpáncél esetén 616 mm, fedélzeti páncél esetén 19,3 mm volt. 27.000 méter távolságon, és mintegy 25 fokos becsapódási szögnél, ezek az értékek az oldalpáncélnál 304 mm-re, a fedélzeti páncélzatnál 126 mm-re változtak."
A játékban meg tolod a 150-310 sebzést 5 km-ről. Mert lepattan. Persze...
Utoljára szerkesztette: Dewri, 2015.05.06. 16:09:50 -
Dewri #2918 Hát ez az, az MM nem is volt baj, a baj a csapattal volt, amint azt a táblázat mutatja. Szemben a fél csapat 1000 pont fölötti, nálunk meg én vagyok a legjobb 2 killel, 600 pontosan, persze szinte elsőként haltam meg, egyedül harcolva 3 hajóval... Miközben a mi hármas szakaszunkban még teamkill is volt. Röhej... -
Dagohun74 #2917 Ezt írtam is korábban hogy pl. a bismark elvesztéséhez nagyban hozzájárult a német hülyeség is hogy a parancsot mindig végre kell hajtani. És rossz parancsok születtek és végre is hajtották.
Utoljára szerkesztette: Dagohun74, 2015.05.06. 15:10:08 -
Kotomicuki #2916 Válasz a #2909-re:
Szép idézet.
A németeknek már akkor sem a hajóik, vagy azok legénysége miatt kellett szégyenkezniük, hanem a (felső) vezetésük volt "lemaradva" egy kicsit e-téren is...
Pl. ahogy Wilhelm Marschall-t kirúgták a flottától azért, mert az értelmetlen parancs - a frissen kiürített, üres Narvik lövetése - végrehajtása helyett, öntevékenyen üldözőbe vette a briteket és elsüllyesztette a HMS Glorious anyahajót, és 2 kísérő rombolóját. Ezt hihetetlen mértékű parancsmegtagadásként értelmezték ott "fönt" és eltávolították a tisztet beosztásából - máshol, ilyesmiért kitüntetés, előléptetés járt, pl. a briteknél is.
Utoljára szerkesztette: Kotomicuki, 2015.05.06. 14:39:58 -
DantesHUN #2915 Azért a Monarchia esetében túl sok hajó így sincs. Még nagy és még nagyobb csatahajó terv akad, de azok se versenyképesek a II. vh körüli hajókkal. De cirkálókból még rosszabb a helyzet. Legalábbis, német nyelvű írásokban, könyvben néztem, és szegényes. Ha csak nem lenne a fele hajó tiszta fantasy hajó. Akkor meg inkább prém hajóként kerüljenek be, vagy valami mellék ágként. -
Jacktor #2914 ![]()
Felszerelések és hatásaik -
#2913
Elég részletes ír az övpáncélról és nem látom, hogy azt írná, hogy az adatok feltételezésen alapúlnak. -
Kotomicuki #2912 Mivel tervek mindig bőven születtek - sokkal olcsóbbak voltak, mint a valódi hajók és ha mással nem lehetett "szórakozniuk" az admirálisoknak, mert nem kaptak rá elegendő pénzt... - , egy-egy, megépült hajóra akár tucatszám is jutott, így nem félnék attól, hogy nem volna elegendő lehetőség, akár csak a kisebb nemzetek közül is teljes fák létrehozására, némi trükközéssel, akár.
A magyarok esetében hátrányos lehet, hogy a tengerpart elveszett az első VH után, így EZÉRT nem lehet majd teljes nemzetként ott az osztrákokkal karöltve a végén.
De kisebb tier-ű prémiumhajóként, vagy fél-faként, a németekhez csapva, el tudom őket képzelni. -
Dagohun74 #2911 Jaja a tirpitz nagyobb volt. -
DantesHUN #2910 Hiába, az egy osztályba tartozó hajók se ugyanolyanok pontosan, és nem ugyanakkorák dekára meg centire. -
Dagohun74 #2909 A német csatahajók védett övezetére (immunity zone) vonatkozó eredeti adatok meglepő módon nem maradtak fenn. A háború után az US Navy mérnökei a rendelkezésükre álló adatok alapján megpróbálták kikalkulálni, a csatahajók milyen távolságokról élveztek volna védettséget a 406 mm-es amerikai hajóágyúkkal szemben. (Talán érdemes hozzátenni, a német csatahajók tervezésekor ezek az ágyúk még nem is léteztek. A német hajóknak a 38 cm-es ágyúkkal felszerelt francia, és a 35 cm-es lövegekkel épített angol csatahajók ellen kellett volna tevékenykedniük.) A védett övezet értékeit végül 10.973 és 21.031 méterben állapították meg, azaz számításaik alapján az amerikai hajóágyúk 406 mm-es lövedékei 11 ezer méter alatt lettek volna képesek átütni a német hajó oldalpáncélzatát, 21 ezer méter felett pedig a fedélzeti páncélzatát. A kettő közti távolságokon a csatahajók páncélzata –elméletileg- védelmet biztosított a lövedékekkel szemben.
A számítások során az oldalpáncélzatnál a 320 mm-es oldalpáncélzatot, és a döntött páncélfedélzetet vették figyelembe, azt viszont már figyelmen kívül hagyták, hogy egy vízvonalon becsapódó lövedéknek ezek leküzdése után még a 45 mm-es torpedóvédő válaszfal felső részén is át kell hatolnia, ha el akarja érni a csatahajó belső tereit. A fedélzeti páncélzat esetében annak leggyengébb, 50+80 mm-es vastagságát vették számításba. A fedélzeti páncélzat erősebb részein becsapódó lövedékek esetében a védett övezet második értéke 23.319 méterre tolódott volna ki. A belső, 30 mm-es hosszanti válaszfalat minden esetben figyelmen kívül hagyták.
Az ilyesféle számítások persze mindig nagyon megbízhatatlanok, elvégre minden nagyhatalom hajlamos a saját fegyvereit tekinteni a technika felülmúlhatatlan csúcsának. (Alekszander Jakovlev véleménye a Me-262-ről: „Kimondottan rossz gép. Repülés közben instabil, nehéz kezelni. A németek sokat össze is törtek. Ha rendszerbe állítjuk, el fogja ijeszteni pilótáinkat a sugárhajtású repülőktől.”) Ennek, és a kalkulációk előbb említett hiányosságainak a dacára az amerikai szakértők alapvetően kedvező véleménnyel voltak a német csatahajók védettségéről, és azt összességében véve jónak értékelték. -
Dagohun74 #2908 http://acelmonstrum.host22.com/tirpitz.html
Itt olvass utána. -
#2907
Tirpitz esetében nem maradt fent adat? Gondolom a páncélzata azonos vagy közel megegyező volt. Még is csak egyazon hajó osztály tagja.
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2015.05.06. 13:22:10 -
Dagohun74 #2906 Csak érdekesség képen írtam. Igazából ahol én utána olvastam ott írták szóval akár mi lehet.De az oroszoknál tuti lesz hiteles forrás. -
#2905
Igen ezt írtam én is, hogy premium hajóként vagy a kis nemzetek sorai között. -
DantesHUN #2904 A kerekítés, átváltási probléma biztos benne lehet. Megnéztem az angol wikin, oké a wiki nem a legpontosabb forrás, de hosszra ezt írja:
hossz, overall:( és nem vízvonalnál, mert ügye ez se mindegy hol a hossz) 823 láb. Ami 251 méter. Egész pontosan 250,8504 méter, amit lehet van ahol 250,5-re, máshol 251-re stb, kerekítettek. És lehet a 823 láb se pontos, kitudja azt honnan vették, és melyik adatból melyiket váltották át, oda vissza. -
DantesHUN #2903 Ha angol vagy amerikai hajó lenne, akkor amiatt is lehetnek eltérő számok ,hogy nem méterben mérnek, és az átváltásnál hogy kerekítettek. Mondjuk ez német hajó, de ettől még lehet ilyen probléma is, hogy átváltja a métert lábra az angol szerző, majd a magyar szerző a ezt vissza méterre, és és szépen sikerült is kicsit más eredményt kapni. Persze nem biztos erről van szó, de az eltérő mértékegységek, és apró fordítási bakik, szoktak zavart okozni.
A másik dolog: a hajó hossza. Nem akarok nagy hülyeséget mondani, nem mindegy hol a hajó hossza.
http://militaryhistory.x10.mx/shippictures/warshippictures/gallery/Bismarck.jpg Ha megnézed a képet, a hajó nem mindenütt ugyanolyan hosszú. Bár én logikusnak gondolnám, hogy a legfelső fedélzet hosszát értik hosszúságon, de ki tudja? Lehet egyik szerző ezzel számolt, másik szerző mással.
