Bennünk is megvannak a mágneses érzékelés alapjai
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Tudod e ezt a feltevést cáfolni?
Olvasd el. Az egész arról szól, hogy a lehetetlennel egyenlõ a valószínûsége annak, hogy a komplex élet spontán létrejöjjön. Ezt egy nyilvánvalóan hibás számításra alapozza. Ezek után jönnek hasonlatok meg szép képek. A végét pedig rágalmazásokkal zárja.
A beszélgetésünk után ha figyelmesen újból elolvasod, rá kell jönnöd hogy egy bullshit az egész. Egy propagandakiadvány. Az a könyv saját maga cáfolata.
Még egyszer felteszem a kérdést. Szerinted mi mozgatja a molekulákat a sejtben? Semmi. Véletlenszerûen mozognak. A kulcs ugyanaz amit a DNS-kódnál írtam. Az esélyek nem ugyanakkorák. Értem ez alatt azt, hogy bizonyos helyeken nagyobb valószínûséggel tartózkodnak mint máshol. De nincs semmilyen irányító rendszer ami odarakná a molekulákat.
És már mondtam. Felejtsd el az össze hasonlatodat, mert azoknak a fogja vagy. Te elképzeled valamilyennek a sejtet, majd pedig ezzel bizonyítod, hogy olyan is.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
De nem írom le többször, mert úgysem fogod elolvasni és/vagy nem akarod/nem tudod megérteni.
Látod én küldtem neked, nem azt mondtam, hogy keresd meg a neten.
Az tuti, hogy nem véletlenül találnak oda, mert információ másolás történik.
Ugye nem gondolod azt, hogy amikor átmásolsz egy filmet a vinyódra, akkor véletlenül állnak be pont úgy a kis mágnesecskék, hogy a másolat hibátlanul nézhetõ legyen?<#conf>#conf>
Pedig mindennek az alapja a molekulák véletlenszerû mozgása a sejten belül.
Számold ki, hány molekula van egy sejtben. Hogy kerülnek oda a megfelelõ helyre? Szimplán véletlenül odatalálnak. Most tedd fel a kérdést, hogy ennek mekkora az esélye?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Már a feltételezés is értelmetlen, hogy azt képzelem a teremtõ folyamatosan felügyeli a sejtet.
A véletlenszerûségre annyit tudnék mondani, hogy az E. coli baci képes fél óra alatt osztódni. Fél óra alatt lemásol kb 4 millió DNS bázispárt. Ez azt jelenti, hogy másodpercenként átlag kb 2200 db bázispárt másolt át, gyártott le minimális hibával. Szerinted mennyire kell megszervezni egy ilyen "munkát", hogy minden alapanyag kéznél legyen?
Ha van kedved, számold ki, hogy az ember megtermékenyített petesejtje milyen sebességgel osztódik és másolja hibátlanul a 3,15 milliárdos DNS-ét.
A sejtek mûködésénél egy-egy fehérje nagyon fontos. A gyógyszerek mind úgy hatnak, hogy egy helyre bekapcsolódnak és ez egy lavinát indít el. A baktérium is úgy pusztul el, hogy egy megfelelõ funkcióját bénítják.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Remélem nem kezdünk el azon vitázni, hogy a kivett csavarok darabszámától hogyan függ az Airbus várható lezuhanási ideje. <#sniffles>#sniffles>
Evolúciós szempontból egyáltalán nincs is értelme fajról beszélni, mert ott eleve a _változás_ van a hangsúly. Az evolúció biológia épp ezért populációkban gondolkodik. Nem a fajfogalmat tekeri ki, hanem egyszerûen nem foglalkozik vele, mert _nincs értelme_, érted?
Te itt szajkózod a fajfogalom legtriviálisabb univerzális definícióját (Élõlények olyan csoportja, melynek egyedei szaporodni képesek egymással, és termékeny utódokat létrehozni.) Szerinted ezzel kizárólag ivartalanul szaporodó egyedek esetén mi a fenét lehet kezdeni? Vagy egy mikrobiológus ezzel mi a fenét tud kezdeni (fajprobléma)? Vagy a genetika ezzel mit tud kezdeni? Vagy fenetikus jegyek alapján dolgozó biológia mit tud ezzel kezdeni? És még sorolhatnám.
Sokkal jobb univerzális fajdefiníció az, hogy "A faj azon populációk összessége, melyek genetikailag elszigeteltek más fajoktól." Ezzel meg csupán az a "pici" probléma van, hogy csak váltivarú fajokra alkalmazható.
Nincs egzakt fajfogalom, ki lehet ragadni belõle a modellünk szempontjából lényeges elemeket belõle, de abszolút fajdefiníció nem létezik. Miért nem? Mert a valóságban nincsenek fajok, populációk vannak és folyamatos biodiverzitás van.
Ez az egyik sarokköve. Rendszeresen hivatkozik utána arra, hogy ennek meg annak milyen kicsi az esélyes.
Nem fogom rajtad számon kérni, hogy mit olvastál.
Igen a sejtben az összes molekula (és abból jóval több van mint genetiai információból) véletlenszerûen mozog. Mégis mûködik a sejt. Azt azért említettem, mert a kreacionisták a sejtet egy jól szervezett komplexumként mutatják be. Illetve azért említettem, hogy lásd maga az élet is szimplán véletlen mozgásokra építkezik. Vagy azt gondolod, hogy a TEREMTÕ folyamatosan irányítja a sejtekben a molekulákat? Mert abból a gondolatmenetbõl amit te követsz erre kellene következtetni. Hiszen a egy gyárban a munkások sem véletlenszerûen mozognak, úgy nem mûködne.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Hidd el, hogy 100 csavar kivétele után az Airbus elõbb utóbb lezuhan.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Én meg nem.
"Nem fogom végigcáfolni neked ezt a könyvet. Megtették már sokan. Házi feladat: nézz utána!"
Nehezedre esik egy linket küldeni?
Már csak azért, hogy ne azt mond utána, hogy te nem arra gondoltál, amit én találtam. Elolvasom, elhiheted.
"Például arra hogy hibásan használja a valószínûségszámítást."
Igen, abban én is látok hibát. De ez nem cáfolja az egész elméletet.
A sejtes problémádat nem értem. Most véletlenszerûen mozognak a vegyületek vagy nem? Mit akarsz mondani?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Apró változásokból minden gén rengeteg történt.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mégegyszer ideidézem a könyvbõl:
"Harun Yahya fõ célja, hogy a hitetlen filozófia érveit megdöntse, és övé legyen az „utolsó szó”, teljesen elnémítva a vallás ellen felhozott kifogásokat"
Õ abból indul ki hogy van vallás.
Nem fogom végigcáfolni neked ezt a könyvet. Megtették már sokan. Házi feladat: nézz utána!
Néhány hülyeségre viszont már próbáltam rávilágítani. Például arra hogy hibásan használja a valószínûségszámítást.
Egy másik hiba ahogy a sejtrõl mint gépezetrõl beszél. Elfelejti megemlíteni, hogy sejtben MINDEN véletlenszerûen mozog! Kérdem én ha a mozgás ott véletlenszerû, hogy mûködhet a sejt? Hiszen annyi minden van ott, hogy találja meg mindenki a helyét?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Minél egyszerûbb valami, annál könnyebb egy lépéssel tönkretenni.
Vegyél ki egy csavart a húsdarálóból, meg vegyél ki 100 csavart egy Airbus-ból.
Mellesleg azok a gének sem mentek tönkre teljen, amelyek a megváltozottak kicsiny csoportjába kerültek, csak apróbb változások történtek a szekvenciájukban. Én valószínûsítem, hogy rosszabbak, mint eredetileg voltak, de még képesek ellátni a feladatukat.
Mit számít mi volt a szerzõ?
Az általa összegyûjtött bizonyítékokat nem õ gyártotta. Elismert tudósok munkáira hivatkozik forrásmegjelölésekkel.
Pontosan 224. db van a könyv végén indexelve.
De a lehetõség elõtted áll. Sorold fel mely hivatkozások idézetek hamisítványok, kitalációk. Bizonyítsd be, hogy aljas szándékból ferdítenek.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Láthatod, hogy milyen lassú a romlás a régebben már megbeszélt cikkbõl is.
Gratulálok!
Mint te is beismered a korábbi tanulmányaid foglya vagy.
Mi lenne, ha kicsit nyitottabb lennél?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Miért, nem ez van?
Egyre rosszabb az emberiség genetikai állománya.
Egyszer szét fog rohadni, jól mondod.
A könyvbõl idézek:
"Harun Yahya fõ célja, hogy a hitetlen filozófia érveit megdöntse, és övé legyen az „utolsó szó”, teljesen elnémítva a vallás ellen felhozott kifogásokat"
Tipikus radikális muszlim hozzáállás.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
(Kicsit kezdesz komolytalankodni)
Elég, ha csak a tudományos érveket veszed figyelembe és elvonatkoztatsz az író világképétõl.
Tudod cáfolni a tudományos érveket?
Nem az író találta ki ezeket, hanem összegyûjtötte más tudósok eredményeit.
A trabantot is karbantarthatod, de elõbb utóbb szétrohad.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Pontosan azért nem amortizálódott még le a DNS-ünk, mert védik a már emlegetett mechanizmusok.
Sajnos vagy nem, az orvostudomány fejlõdésével rohamosan romlik az emberiség genetikai állománya, mert nagy számban túlélnek olyan egyedek is, akik mondjuk 200 éve még meghaltak volna.
Organikus rendszerek esetében pedig a változás, az csak változás (mint írták, bármi lehet), lásd szõkék megjelenése. Vagy elég megnézegetni az emberi koponyákat sok ezer évvel ezelõtrõl, na meg a miénket, valamiért csak változott a formája.
Összefoglalva laikusként: szeretnék én hinni, a teremtésbe, de nem megy, mert a tanultak nem engedik, szóval +1 pont az evolúciósoknak.
Ahhoz, hogy összehúzódj, El?bb ki kell tágulnod, Ahhoz, hogy elgyöngülhess, El?bb meg kell er?södnöd, Ahhoz, hogy összeomolj, El?bb fel kell épülnöd,
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ha ezek hibák, hogyhogy nem amortizálódott még le a DNS-ünk?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Pont ez volt a krea agymosás. Gondolom utánanéztél az ott felsorol hivatkozásokban. Utána tovább keresgettél a témában az interneten.
Azt a könyvet egy híres kreacionista írta. Egy jól megfogalmazott, erõsen manipulatív olvasmány. Például a darwinizmust összeköti a terrorizmussal, a kommunizmussal, a fasizmussal, a kapitalizmussal. Egy ilyen könyv minden csak nem elfogulatlan. Hidd el hogy az a könyv a féligazságok, és apró hazugságok gyûjteménye.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
A párhuzamod hibás, mert eleve nincs olyan, hogy az ilyen vagy olyan alakú hegy a jó hegy, tehát mindenféle alakú hegy hegy, azaz jó hegy.
Viszont, ha azt mondod, hogy az egyiptomi piramisok eróziója egyszer oda vezet, hogy már dombra fog inkább hasonlítani, mint piramisra, akkor beláthatod, hogy a piramis eróziója már nevezhetõ meghibásodásnak.
A válasszal mégis adós maradsz, hogy: miért?
Az egész környezetünk változik.
Pl.: a hegyek folyamatosan erodálódnak, feltöltik a medencéket. Az alföld meg a dombságok ezek szerint elromlott hegyek?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mi más lenne, ha nem hiba?<#conf>#conf>
Mivel a mutáció véletlenszerû, nem tervezett eltérés az eredetileg elõállítani szándékozott DNS-tõl ezért csakis hibának nevezhetjük.
De megadom a lehetõséget, hogy meggyõzz az ellenkezõjérõl.
Nem kaptam túl sok kreacionista agymosást. Elolvastam egy könyvet, majd utána néztem pár dolognak.
Ezzel én is kiegyeznék.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
Maga a tény, hogy létezik élet bizonyítja, hogy a mutáció nem egyszerûen hiba.
Mert hidd el a DNS valamilyen kis mértékben mindenkiben mutálódik. Ha nem így lenne akkor nem lehetne DNS alapján azonosítani az embereket.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ha viszont nem, hanem valami pszichológiai stressztûréssel kapcsolatos teszt részesei vagyunk, akkor remélem elég anyagot szolgáltattunk már egy cikkhez. Bár most senki sem akadt ki.
És utána nem csak a kedvenc, adekvát ingert jelentõ mondatra a betanult szabványszöveget felhasználva reflexszerûen ugrani, hanem esetleg megpróbálni megérteni a többi mondatot is. Tudom, nehéz, de nem lehetetlen. Csak sokat kell olvasgatni.
Te abban hiszel, hogy a mutáció hiba.
Ezek után pedig nem érdemes folytatni.
Pedig értelmesnek tûnsz, de úgy tûnik, bocs a megfogalmazást, túl sok kreacionista agymosást kaptál. Kár.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Nem hiszek a pozitív eredményû meghibásodások sorozatában.
Úgyhogy, jóéjt.<#wave>#wave>
Nem az nem hiba, hanem változás.
A hiba negatív, a változás lehet negatív, semleges, pozitív.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
A természetes szelekció pedig a szûrés egyik módja.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Én is leírtam, hogy miért nem az. <#wink>#wink>
Az a törzsfejlõdéshez kell.
"Egyébként egyik sem bizonyíték, amiket felsoroltál."
Na ez az amit ha felfognátok akkor egybõl megértenétek a dolgokat.
Nem ezek nem bizonyítékok. A spontán mutációt és a természetes szelekció tények. A kettõnek a közvetlen logikai következménye pedig az evolúció.
Tényleg nem bonyolult.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!