Hunter

Bennünk is megvannak a mágneses érzékelés alapjai

Sok állat, köztük a teknősök, galambok és méhek is rendelkeznek egy rendkívül hasznos képességgel, ami nekünk nincs a birtokunkban: képesek testükkel érzékelni a Föld mágneses mezőit. A Massachusetts Egyetem kutatása szerint azonban úgy tűnik, hogy bennünk is ott rejtőzik a "mágneses látás".

Steven Reppert és kollégái azokat az ősi fényérzékeny fehérjéket, az úgynevezett kriptokrómokat tanulmányozták, amikkel minden állat rendelkezik, és a belső óra szabályozása mellett sok fajnál a navigációban is kulcs szerepet játszik. Reppert tudta, hogy a muslicák is ezeknek a proteineknek a segítségével észlelik bolygónk mágneses mezőit, ezért kipróbálta, hogy vajon az emberi változat is alkalmas-e ennek a feladatnak az ellátására. A kutatók a kísérleti alanyoknak kiszemelt Drosophila melanogaster muslicáknál genetikai úton leállították a fényérzékeny fehérjék termelését, majd miután meggyőződtek mágneses tájékozódási képességük elvesztéséről, a kriptokrómokat az emberi retinában található hCRY2-vel helyettesítették.

A muslicákat egy labirintusban tesztelték, melyeknek kizárólag a mágnesezett járatainak végén helyeztek el jutalmat, esetünkben cukrot. Megfosztva mágneses látásuktól a muslicák egyenletes eloszlást tanúsítottak a járatokban, azonban miután megkapták az emberi kriptokrómot, újra a mágneses járatok felé kezdtek orientálódni, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy a rovarok képesek az emberi változatot is alkalmazni, másrészt pedig azt jelzi, hogy mi is rendelkezünk a mezők észleléséhez szükséges "hardverrel", csak valamilyen oknál fogva ez a képességünk nem aktív, taglalta Reppert.

Klaus Schultent, az Illinois Egyetem kutatóját, aki nem vett részt a tanulmányban, meglepték az eredmények, azonban nem számít további kutatásokra a rejtett képességünkkel kapcsolatban. "Ha képesek lennénk érzékelni a Föld mágneses mezőit, arról mostanra már minden bizonnyal tudnánk" - mondta. Mivel jó ideje tudjuk, hogy akárcsak a költöző madarak, az emberek is rendelkeznek kriptokrómokkal, az 1980-as években egy hosszas kutatássorozat zajlott le az emberi mágneses mező érzékeléssel kapcsolatban.

Dr. Robin Baker, a brit Manchester Egyetem kutatója több ezer önként jelentkezővel folytatott kísérleteket, melyek azt sugallták ugyan, hogy az emberek is képesek a mágneses mezők közvetett észlelésére, a mechanizmust azonban soha nem sikerült azonosítani. Azóta több kutatócsoport is megismételte a kísérleteket, melyek ellentétes eredményeket hoztak.

Reppert kutatása újra bizakodással töltötte el Bakert, aki fenntartja az emberi mágneses mező észleléssel kapcsolatos nézeteit. "Azt hiszem az egyik dolog, ami miatt 20 évvel ezelőtt elvetették az emberi magnetorecepció elvét, az egy nyilvánvaló receptor hiánya volt" - nyilatkozott Baker a BBC News-nak. "Látva ezeket az eredményeket, talán elegendő lehet, hogy elmozdítsuk a mérleg nyelvét a hitelesség irányába"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • wraithLord #645
    Az átcsúszott hibák javítására többek között ott a környezet is. Ezt hívják evolúciónak. Minden hiba, ami az adott környezetben nem az egyed túlélését szolgálja. De nem minden változás hiba, mivel lehet előnyösebb, mint az adott "vad" típus, ráadásul a környezet is folyamatosan változik... Környezet a legtágabb értelemben (nem csak az időjárás :)).

    Majdnem jól érted, de tegyük hozzá, hogy a többsejtű szövetes, ivarosan szaporodó eukarióta élőlények vannak a legjobban kitéve az "evolúciós veszélynek", vagyis ők a legrugalmasabbak a környezet változásaival szemben. Többek között a relatíve rövid egyedi élettartam miatt. Mivel az egysejtűek (legyen a prokarióta vagy eukarióta) és minden élőlény, ami szintén klónozza magát, jó megközelítéssel halhatatlannak mondható.
    Nem nehéz evolúciós bizonyítékot prezentálni, ezért nem hívják manapság elméletnek az evolúciót. Mert bizonyított hogy van (és nem csak volt - ez nagyon lényeges; aki azt mondja, hogy "volt", az nincs tisztában azzal, hogy mi az evolúció). Angolul: Theory of Evolution - Itt a "theory" nem azt jelenti, hogy elmélet. Ez egy hülye magyar félrefordítás. Itt tudományos modellt jelent, ami axiómák rendszeréből épül fel. Axiómának csak olyasmit lehet nevezni, amit elfogadunk, mert úgy van. Mint pl. az is axióma, hogy a Földön minden lefelé esik, ami nincs alátámasztva. :D

    A környezettel szembeni rugalmasság ugyanolyan lényeges, mint bármi más az evolúcióval kapcsolatban. Egyszerűen azért, mert egymás nélkül nincs értelmük.
  • kukacos #644
    Kár ezzel maszatolnod, egyáltalán nem fizetős mind. Ahol ott látod a .pdf-et a cikk mellett, azt letöltheted. A kutatók sokszor maguk is felrakják saját weboldalukra a saját cikkeiket, erre a kiadók is engedélyt szoktak adni. Valamivel többet kell keresgélni hozzá.

    A pénzt a kiadók kérik el, akiknek elég drága nagy terjedelmű és jó minőséget igénylő nyomatokat, sokszor színes ábrákkal készíteni, pár ezres példányszámban. Nagyjából ennyi ember érdekel egy-egy ilyen cikk. A kutatók semmit nem kapnak, sők, legtöbbször ők fizetnek érte, többnyire konferencia-díjak formájában.

    A cikkek könyvtárakon keresztül általában ingyenesen, vagy közel elérhetőek a nagyközönség számára. A tudományos folyóiratok legnagyobb előfizetői a különböző szakkönyvtárak.
  • Molnibalage #643
    Azért, mertr sok pénzbe kerül egyes dolgokat kiderítni. Miért árulják pénzért a kenyeret? Micsoda szemétség, hogy az ételért fizetni kell.

    Nap mint nap sikerül alúlmúlni saját magad.
  • JMáté #642
    Ha elmész egy könyvtárba az ottani gépről jó eséllyel a fizetős cuccok nagy részét is elolvashatod.
  • Hugo Chavez #641
    Kösz, de fizetős cuccokkal nem tudok mit kezdeni.

    Amúgy miért árulják pénzért a tudományt?
    Vajon ez az emberiség érdeke?
  • kukacos #640
    http://scholar.google.co.uk/scholar?hl=en&q=radiometric+dating&btnG=Search&as_sdt=0%2C5&as_ylo=&as_vis=0

    60700 cikk. Válogadhatsz belőlük ábrákat kedvedre. Átlagosan három szerző cikkenként, szerzőnként mondjuk húsz cikk, az annyi mint tízezer kutató.

    Szerinted mind hülye, hazudik, vagy gonosz hatalmak ügynöke.
  • SgtPepper #639
    >Na, hát csak sikerült kisütnöd a legjobb választ.
    >Bár egy ideig eltartott.


    Nem lógok 24/7 a gép előtt, más dolgaim is vannak.

    >Azért a 3.8 napos felezési idő elég lehet egy bizonyos mértékű diffúzióra, tekintettel arra, hogy minden egyes ólom atom képződése ezen keresztül vezet.
    >Tehát van egy kontrollálhatatlan veszteségünk.


    Hát így, hogy említed a diffúzió fogalmát, hogy őszinte legyek diffúziók tárgyalásánál még sosem láttam olyat, hogy valaki számolt volna intersztíciós atomok sűrűségcsökkenésével.
    Egyébként miért is gond, ha a bomlás során bomlási termékek elvésznek? A mi esetünkben a vizsgált meteoritokban nincsenek ilyenek.
  • Hugo Chavez #638
    Na, hát csak sikerült kisütnöd a legjobb választ.

    Bár egy ideig eltartott.

    Azért a 3.8 napos felezési idő elég lehet egy bizonyos mértékű diffúzióra, tekintettel arra, hogy minden egyes ólom atom képződése ezen keresztül vezet.
    Tehát van egy kontrollálhatatlan veszteségünk.
  • SgtPepper #637
    >Az ólomizotópok keletkezése során nem keletkezik e egy másik nemesgáz, ami szintén elveszhet, így soha nem lesz belőle a helyszínen ólom?

    Az egyetlen olyan nemesgáz izotóp ami képes lenne ólommá bomlani az a radon lenne. Az U238 és a Th232 bomlási soraiban szerepel is egy radon izotóp, viszont annak a felezési ideje az egyik sorban 56s, a másikban pedig 4 nap, ami a többmillió évhez képest elenyészően kicsi időmennyiség. Tehát az Rn gyakorlatilag rögtön tovább bomlik.
  • Hugo Chavez #636
    Én se mondtam, hogy a DNS javító mechanizmusok minden hibát ki tudnak javítani, de azt mondtam, hogy az ezen a rendszeren átcsúszott hibákra még ott vár a többi beépített védelmi vonal.

    Nem tudom jól értem e, hogy ezek szerint az eukarióták vannak kitéve a legnagyobb evolúciós veszélynek? Miért olyan nehéz akkor bizonyítékot prezentálni az evolúcióra?

    A nem kódoló DNS szakaszok szerepére írt tippem, valóban csak tipp. Nem tudok olyan kutatási eredményről, ami alátámasztaná. De hát nem ezen múlik az "evolúció volt vagy nem" vita kimenetele.

    A környezettel szembeni rugalmasság megint csak nem az a kategória ami perdöntő. Nem is értem miért elmélkedsz rajta? De, ha szerinted annyira fontos, akkor magyarázd el jobban.