Bennünk is megvannak a mágneses érzékelés alapjai
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Egyébként egyik sem bizonyíték, amiket felsoroltál.
Olyan ez, mint az élõ és élettelen. Nincs határa, az egész egy átmenet, tehát teljesen önkényes, hogy a gradiens mentén hol húzunk határt. Semmi sem fekete és fehér, ahogy mondani szokás. De lovagolni lehet rajta, mint ahogy te is teszed.
(Manapság is van, hogy valamit két külön fajnak mondanak, aztán egy fajba sorolnak, aztán megint két külön faj, vagy alfaj, nem alfaj stb. A faj definíciója már régóta nem az, amit te itt írtál, de ezt már leírták neked 600x.)
Az evolúció bizonyítása e kettõ bizonyítása.
Válassz melyiket bizonyítsam a spontán mutációt, vagy a természetes szelekciót?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mivel ez a definíció alapja, így tényleg nehéz. De nem lehetetlen. Vannak keresztezések amelyek szaporodóképes utódokat hoznak a világra. Pl van szaporodóképes öszvér is, csak ritka.
Ha a 6000 éve tenyésztett kutyák nem tudnak szaporodni az õsökkel z azt jelenti hogy új fajnak számítanak.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Hiányolom az erre vonatkozó bizonyítékokat.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Nagyon kényelmetlen, hogy a fajok csak saját egyedeikkel képesek szaporodóképes utódokat létrehozni, meg az is, hogy a 6000 éves kutyák még mindig szaporodóképesek az õseikkel. Ennyi idõ alatt sem sikerült új fajt létrehozni az evósok legnagyobb bánatára.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Azért van annyi rákos, mert az ember elcseszi a saját világát. Szabad akaratából.
Ha mindenki egészséges, nyugodt környezetben élhetne szerinted hány rákos ember lenne?
A 'faj' egyébként egy önkényes, mesterséges beskatujázás. A szünbiológiai tudományok használják, mint a vizsgálat tárgyát képezõ egység. De szerintem a mi esetünkben nem éppen szerencsés használni.
De most inkább megyek aludni. Jó éjt!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Miért lenne érzékeny a rezisztens baktérium?
Csak egy okot mondj. Mert az elméletednek ezt tetszene?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ha egy faj nem tud megbirkózni a túlélés nehézségeivel, akkor egyértelmûen kipusztul.
Arról, hogy most az emberiség a környezetszennyezésével és az egészségtelen életvitel terjesztésével ez ellen dolgozik én nem tehetek.
Innen a számítógép mellõl a te verziód is lehet igaz, logikai alapon.
Ahhoz, hogy eldöntsük mi az igazság, kellene egy olyan kísérletet végezni, hogy penicillin mentes környezetbe betenni penicillinrezisztens bacikat, meg az elõdjeiket a penicillin érzékenyeket és megnézni melyik nyeri a szaporodási versenyt. Egyetértesz?
Esetleg tudsz ilyen kísérletrõl?
Mert nem mindenkinél alakul ki aki hajlamos rá. Szóval a te makroszintû védelmeden is simán átcsúszik a hibás mutáció. A semlegest és az elõnyöst pedig nem szûri.
makro szintû védelem = természetes szelekció + mutáció => evolúció
Lassan meg lesz ez!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Onnan, hogy a penicillin hatékony volt, mivel a 99%-át elpusztította a kórokozóknak, tehát a nem rezisztens bacik hatékonyabban szaporodtak, mint a rezisztens mutáns társaik."
Ezt nem gondolhatod komolyan! Hát nem logikusabb.
Nem azért voltak többen a nem rezisztensek mert hatékonyabban szaporodtak, hanem mert kezdeti számbeli elõnyük volt.
Amikor a rezisztencia megjelent egy egyedben az összes többi nem rezisztens volt. Amíg nem jött a penicilin, és ezzel nem mutatkozott meg az evolúciós elõny, addig az arányok sem tudott változni.
Ez kb. olyan mintha az mondanánk, hogy egy etióp falusi azért szegényebb mint egy olajsejk fia, mert hülyébb.
Az a véleményem hogy fogalmad sincs az evolúcióról.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ha nagyon rosszra fordul az idõjárás akkor az adott faj el tud vándorolni, de van bizonyos mértékû tûrõképessége is alapból.
Sokan már gyerekkorban elkapják. Sajnos.
Egyébként az elõbb még nem értetted mi volt a baj JMáté kommentjével.<#smile>
Egyébként nagyon oda vagy meg vissza ezzel a tökéletes védelmi rendszerrel, de ha annyira tökéletes lenne, soha nem léteztek volna élõlények. Ugyanis a környezet mindig változik, amihez alkalmazkodni kell vagy szevasz... Tehát egy rendszer saját magát ítéli kapásból halálra, ha semmiféle rugalmasságot sem enged meg magának. És nem így van, mint azt írtam egy másik cikknél.
A bacik közül csak azon kevesek élték túl a penicillin áldásos hatását, amelyek rezisztenciára alkalmas mutációt szenvedtek el.
Honnan tudjuk, hogy kevesen voltak?
Onnan, hogy a penicillin használatbavételekor még nagyon hatékony antibiotikum volt.
Honnan tudjuk, hogy gyengébbek voltak a mutáns (rezisztens) bacik?
Onnan, hogy a penicillin hatékony volt, mivel a 99%-át elpusztította a kórokozóknak, tehát a nem rezisztens bacik hatékonyabban szaporodtak, mint a rezisztens mutáns társaik.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mert semmi sem tökéletes. Ami hiba átcsúszott a mikro szintû védelmen, azt majd kiszelektálja a makro szintû. (Gondolom tudod, hogy a rák az egy halálos hibázás.)
A teljes védelmi rendszeren már csak dévid kopperfild tud átjutni, de abból nem lesz evolúció.<#eplus2>
Persze ez a katyvasz idõvel csökkenhet, ha a természetes szelekció nem a minõség irányába halad (tehát a környezet nem változik), hanem a mennyiség irányába. Tehát a "minél kevesebb intron" verseny indul el, ugyanis egy olyan folyamatban, mint létért folyó küzdelemben elõny, hogy minél kevesebb legyen a felesleges dolog, a sallang, többek között takarékossági szempontból...
Ugyanazon bacifaj egyedei cserélgetik a genetikai kódot vagy különbözõ fajokra gondolsz?
Ezek közül melyik az amelyik végigmegy a DNS-en és megnézi hogy hibás-e mielõtt megöl?
Te a természetes szelekcióról beszél. Az pedig nem a mutánsokat, hanem az életképteleneket válogatja ki. A kettõ pedig nem ugyanaz.
Te egy csodás mozdulattal próbálod meg cáfolni az evolúciót azzal ami az evolúcióalapja. Gratulálok!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Amit nem véd ki a mikro szintû DNS védelem azt kivédi a makroszintû.
DNS javító mechanizmusok, DNS 3-as kódolás.
Makroszinten: betegségek (baktériumok, vírusok, gombák), ragadozók, természet viszontagságai, párválasztás.
Viszont minél fejlettebb egy élõlény, annál nagyobb az élõlény DNS-e, és katyvasz van a DNS-ében... annál több nem kódoló régiót tartalmaz (ide-oda ismétlõdõ régiók, egy rakat stop kodon, ugráló elemek stb.). Ember esetében is pl. a DNS nagy része intron, amibõl semmi sem íródik át érett RNS-be... ez persze nem azt jelenti, hogy semmire sem jó, mert pl. az evolúciót nagyon is jól szolgálhatja.... mint ahogy a meiotikus rekombináció is ezt a célt szolgálja. :)
Mondhatjuk, hogy minél fejlettebb egy élõlény, a DNS-ében annál több a gányolás, ami szerintem nem kifejezetten megtervezettséget sejtet, inkább amolyan próbálkozás-féleséget, mint pl. a természetes szelekció(?)... :)
A mutációk nem csak pontszerûek. Vannak beékelõdések. Sokszorozódások. Ezek mind növelik a genetikai állományt. Ha elég sokszor történik akkor megnõhet 3 nagyságrenddel.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mit nem bizonyítottam?
Az a baj hogy te azt várod el tõlem hogy bizonyítsam fórumon keresztül, hogy a baktériumokban eredetileg nem volt benne a bétalaktám gyûrû bontó enzim. Szerintem eléggé alátámasztottam, hogy ez nagyon nem valószínû.
Azt hogy néhány tíz bázishármas meg tudja változtatni egy fehérje funkcióját, pedig a fehérjék szerkezet bizonyítja. Egy kis részük az aktív hely. Ez és a közvetlen környezetük határozza meg elsõsorban a fehérje pontos funkcióját. Tehát a funkcióváltozáshoz elég ezeket változtatni. Természetesen ezzel nem lehet tetszõleges funkciót elérni.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
Mert állítasz dolgokat, csak a bizonyítékokat hiányolom.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!