Bennünk is megvannak a mágneses érzékelés alapjai
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#95
"A gerincvelõ végét alkotó farkcsont a medencecsont környéki csontokat erõsíti és támasztja meg, illetve kisebb izmok támaszpontja."
Mennyivel hihetõbb az "elcsökevényesedett farok" elmélet, mint a fenti?
Kizártnak tartod, hogy szükséged van a farkcsontodra?
Az embernek több olyan csontja van, ami csak azért áll ki, mert izmok, inak kötõdnek hozzá, a nagyobb erõkar miatt.
Mennyivel hihetõbb az "elcsökevényesedett farok" elmélet, mint a fenti?
Kizártnak tartod, hogy szükséged van a farkcsontodra?
Az embernek több olyan csontja van, ami csak azért áll ki, mert izmok, inak kötõdnek hozzá, a nagyobb erõkar miatt.
#94
(mármint nem link hanem idézet)
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#93
1. Mire gondolsz pontosan a nagy lépések alatt?
2. Ez nem pont így megy, ahogy gondolod. Éppen ebbõl adódnak azok a tévhitek ami miatt az evósok elhiszik az evót. Túl egyszerûnek képzelitek a világot. Az RNS replikáció meg a sejtfalépítés folyamata nem egy egylépéses folyamat, ahonnan csak egy fogaskereket kell kiütni.
Ha kiütsz egy fogaskereket valóban bedöglik a folyamat a legtöbb baciban, de itt jön az információ vesztés (egy fogaskerékkel kevesebb), és egyes bacik kibírják enélkül a fogaskerék nélkül is és szaporodnak tovább. Ti pedig ezt evolúciónak hívjátok, sõt egyértelmû bizonyítékként kezelitek.
3.Látom nem értetted mit akartam mondani. A szív csak akkor kezd el mûködni, amikor már mûködõképes. Amíg félkész, addig nem szivattyúz. És van az a pont amikor még él az embrió is és a szíve még nem mûködik.
4. Ha nem is 100%-os a valószínûségszámítás megbízhatósága, becsléshez nem utolsó szempont.
2. Ez nem pont így megy, ahogy gondolod. Éppen ebbõl adódnak azok a tévhitek ami miatt az evósok elhiszik az evót. Túl egyszerûnek képzelitek a világot. Az RNS replikáció meg a sejtfalépítés folyamata nem egy egylépéses folyamat, ahonnan csak egy fogaskereket kell kiütni.
Ha kiütsz egy fogaskereket valóban bedöglik a folyamat a legtöbb baciban, de itt jön az információ vesztés (egy fogaskerékkel kevesebb), és egyes bacik kibírják enélkül a fogaskerék nélkül is és szaporodnak tovább. Ti pedig ezt evolúciónak hívjátok, sõt egyértelmû bizonyítékként kezelitek.
3.Látom nem értetted mit akartam mondani. A szív csak akkor kezd el mûködni, amikor már mûködõképes. Amíg félkész, addig nem szivattyúz. És van az a pont amikor még él az embrió is és a szíve még nem mûködik.
4. Ha nem is 100%-os a valószínûségszámítás megbízhatósága, becsléshez nem utolsó szempont.
#92
Hagyd, én kérdeztem.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#91
"A Haeckel és követõi által „faroknak” elnevezett rész pedig az ember csigolyája, csak mivel elõbb nõ ki, mint a lábak, úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne."
Igen az csigolya. És igen elõbb fejlõdik ki mint a végtagok. (Ahogyan a törzsfejlõdésben is elõbb fejlõdött ki.) Viszont a farok még nem tûnik el mikor a láb elkezd kifejlõdni.
Sõt jobbat mondok. Van olyan genetikai rendellenesség amikor a farok nem sorvad el.
Innentõl kezdve ez a link nem túl hiteles.
Igen az csigolya. És igen elõbb fejlõdik ki mint a végtagok. (Ahogyan a törzsfejlõdésben is elõbb fejlõdött ki.) Viszont a farok még nem tûnik el mikor a láb elkezd kifejlõdni.
Sõt jobbat mondok. Van olyan genetikai rendellenesség amikor a farok nem sorvad el.
Innentõl kezdve ez a link nem túl hiteles.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#90
A tiedre szerinted ki kíváncsi?
#89
De.
#88
"A Haeckel és követõi által „faroknak” elnevezett rész pedig az ember csigolyája,
csak mivel elõbb nõ ki, mint a lábak, úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne."
A kiálló csigolyadarabokat faroknak nevezik mifelénk. Fõleg ha
"úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne."
csak mivel elõbb nõ ki, mint a lábak, úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne."
A kiálló csigolyadarabokat faroknak nevezik mifelénk. Fõleg ha
"úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne."
#87
Ha nem haragszol, nem vagyok kíváncsi az ostobaságaidra.
#86
"Az emberi embrió „kopoltyúiról”, amelyekrõl azt állították,
hogy az elsõ szakaszban jelennek meg, kiderült, hogy valójában az ember középfülcsatorna-,
(paratiroid-), illetve csecsemõmirigy-kezdeményét takarják"
Hát épp errõl van szó. Bonyolult szervek úgy alakulnak ki hogy elõször valami másra jók.
A fül pl nagyon bonyolult, nem is egyik napról a másikra fejlõdöttaz füllé. Elõször mondjuk kopoltyú volt, aztán más. Csökkenthetetlen komplexitás mehet a kukábna.
hogy az elsõ szakaszban jelennek meg, kiderült, hogy valójában az ember középfülcsatorna-,
(paratiroid-), illetve csecsemõmirigy-kezdeményét takarják"
Hát épp errõl van szó. Bonyolult szervek úgy alakulnak ki hogy elõször valami másra jók.
A fül pl nagyon bonyolult, nem is egyik napról a másikra fejlõdöttaz füllé. Elõször mondjuk kopoltyú volt, aztán más. Csökkenthetetlen komplexitás mehet a kukábna.
#85
"Az evolúciós elméletnek nincsen embrionális alapja
Manapság számos evolucionista kiadványban tudományos tényként mutatják be a
„rekapituláció” elméletét, amit a tudományos szakirodalomból már rég eltávolítottak.
A rekapituláció kifejezés annak az elméletnek az összefoglalása, amit az
Ernst Haeckel a tudományos tények
elferdítésétõl sem riadt vissza
156 AZ EVOLÚCIÓS CSALÁS
evolucionista biológus Ernst Haeckel a 19. század vége felé vetett fel, miszerint:
„az egyedfejlõdés a törzsfejlõdés megismétlõdése” (Ontogeny Recapitulates
Phylogeny).
A Haeckel elõterjesztette elmélet azt állította, hogy az élõlények embrionális
szakaszaikban ismételten azokon az evolúciós folyamatokon mennek keresztül,
amiken õseik. Például az emberi embrió az édesanya hasában elõször hal, majd
hüllõ tulajdonságokat mutat és végül emberré alakul.
Jóllehet a késõbbi években kiderült, ez az elmélet csupán egy képzelet szülte
forgatókönyv. Az emberi embrió „kopoltyúiról”, amelyekrõl azt állították,
hogy az elsõ szakaszban jelennek meg, kiderült, hogy valójában az ember középfülcsatorna-,
(paratiroid-), illetve csecsemõmirigy-kezdeményét takarják. Az
embriónak arról a részérõl pedig, amit a „tojássárgája zacskójához” hasonlítottak,
megtudtuk, hogy valójában egy olyan zacskó, amely vért állít elõ a baba számára.
A Haeckel és követõi által „faroknak” elnevezett rész pedig az ember csigolyája,
csak mivel elõbb nõ ki, mint a lábak, úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne.
Olyan tények ezek, amiket az egész tudományos világ ismer. Az evolucionisták
is elfogadják ezeket. A neodarwinizmus egyik megalapítója, George Gaylord
Simpson azt írja: „Haeckel tévesen mutatta be az evolúciós fejlõdést. Ma már
biztosan tudjuk, hogy az élõlények embrionális fejlõdése nem tükrözi a
múltjukat”.171"
171 G. G. Simpson, W. Beck, An Introduction to
Biology, New York, Harcourt Brace and World,
1965, 241. o.
Manapság számos evolucionista kiadványban tudományos tényként mutatják be a
„rekapituláció” elméletét, amit a tudományos szakirodalomból már rég eltávolítottak.
A rekapituláció kifejezés annak az elméletnek az összefoglalása, amit az
Ernst Haeckel a tudományos tények
elferdítésétõl sem riadt vissza
156 AZ EVOLÚCIÓS CSALÁS
evolucionista biológus Ernst Haeckel a 19. század vége felé vetett fel, miszerint:
„az egyedfejlõdés a törzsfejlõdés megismétlõdése” (Ontogeny Recapitulates
Phylogeny).
A Haeckel elõterjesztette elmélet azt állította, hogy az élõlények embrionális
szakaszaikban ismételten azokon az evolúciós folyamatokon mennek keresztül,
amiken õseik. Például az emberi embrió az édesanya hasában elõször hal, majd
hüllõ tulajdonságokat mutat és végül emberré alakul.
Jóllehet a késõbbi években kiderült, ez az elmélet csupán egy képzelet szülte
forgatókönyv. Az emberi embrió „kopoltyúiról”, amelyekrõl azt állították,
hogy az elsõ szakaszban jelennek meg, kiderült, hogy valójában az ember középfülcsatorna-,
(paratiroid-), illetve csecsemõmirigy-kezdeményét takarják. Az
embriónak arról a részérõl pedig, amit a „tojássárgája zacskójához” hasonlítottak,
megtudtuk, hogy valójában egy olyan zacskó, amely vért állít elõ a baba számára.
A Haeckel és követõi által „faroknak” elnevezett rész pedig az ember csigolyája,
csak mivel elõbb nõ ki, mint a lábak, úgy néz ki, mintha egy „farok” lenne.
Olyan tények ezek, amiket az egész tudományos világ ismer. Az evolucionisták
is elfogadják ezeket. A neodarwinizmus egyik megalapítója, George Gaylord
Simpson azt írja: „Haeckel tévesen mutatta be az evolúciós fejlõdést. Ma már
biztosan tudjuk, hogy az élõlények embrionális fejlõdése nem tükrözi a
múltjukat”.171"
171 G. G. Simpson, W. Beck, An Introduction to
Biology, New York, Harcourt Brace and World,
1965, 241. o.
#84
Mi az hogy hasonlít a farokra de nem az?
A gerinc meghosszabbítása az ágyék után mi ha nem farok?
A gerinc meghosszabbítása az ágyék után mi ha nem farok?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#83
Chavezt nem kell komolyan venni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#82
1. Nem. Te mindig a nagy lépések bizonyításával jössz.
2. RNS replikáció nélkül mit kezd a rezisztens baktérium? Meg sejtfal nélkül a gyomorban a rezisztens E.coli?
3. Az anya csak táplálékkal látja el közvetve. Nincs semmilyen közös keringési rendszerük! Az anya csak egy élettér, amiben egyedül él a magzat. Kb annyi köze van a magzatnak az anyához, mint a Földnek hozzánk.
4. Valószínûségszámítás nem lehet használni, mivel nem ismerjük a mûködõképes variációk számát. Becsülni meg bármit lehet. Olyan ez mint Drake formula. Ez nem cáfolat.
2. RNS replikáció nélkül mit kezd a rezisztens baktérium? Meg sejtfal nélkül a gyomorban a rezisztens E.coli?
3. Az anya csak táplálékkal látja el közvetve. Nincs semmilyen közös keringési rendszerük! Az anya csak egy élettér, amiben egyedül él a magzat. Kb annyi köze van a magzatnak az anyához, mint a Földnek hozzánk.
4. Valószínûségszámítás nem lehet használni, mivel nem ismerjük a mûködõképes variációk számát. Becsülni meg bármit lehet. Olyan ez mint Drake formula. Ez nem cáfolat.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#81
Látod, pont errõl beszéltem. Nem cáfolsz, csak kijelented hogy meg van cáfolva. Valaki leírta hogy van kopoltyú (ez most a hivatalos álláspont, 5 perc google után rengeteg forrást találsz róla), te meg leírod hogy nincs és kész. De ez nekem új, úgyhogy nem ártana alátámasztani valamivel.
#80
"Az embriót az anya tartja életben, amíg ki nem fejlõdnek a szervei."
Szerintem jobban nézz utána hogy mit csinál a köldökzsinór. A gyerek félkész agyát az anya kipótolja azon keresztül?
Szerintem jobban nézz utána hogy mit csinál a köldökzsinór. A gyerek félkész agyát az anya kipótolja azon keresztül?
#79
Az evolúción már nincs mit bizonyítani, a bizonyítása eleve nem az én dolgom, hanem a biológusoké, genetikusoké, kutatóké. Én maximum megpróbálhatok rávilágítani a tévedéseidre, elmagyarázni amit nem értetek, erre tettünk kísérletet jópáran az általad belinkelt topikban. Semmit nem hoztál fel ami cáfolná az evolúciót, hogy a genetikai mutációk eredményezhetnek olyan változásokat, amik az ADOTT KÖRNYEZETBEN (ez az egyik, ami teljesne meghaladja a szellemi képességeidet) nem hátrányos a változat fennmaradása számára, hosszú távon eredményezhetnek olyan változást, ami komplexebb elõdjéhez képest, hatékonyabb, akár a szerv teljes átalakulását eredményezheti. (más/újabb fehérjekódoló gének, amik más szerepet alakítanak, új funkciók, stb..).
Belinkeltél egy cikket, amiben állítólag felfedeztek egy újabb mechanizmust, ami röviden annyiról szól, hogy az inaktív szekvenciák késõbb egy nagyobb változást okozhatnak, ez neked szintén egy egyértelmû bizonyíték, hogy egyik tudós sem hiszi el, hogy kialakulhatnak lépésenként ilyen változások.
Én inkább csöndbe maradnék a te helyedbe, aki olvasta a topikot az látja a te "bizonyítékaidat", ami úgy meggyõzött minket, hogy...
Belinkeltél egy cikket, amiben állítólag felfedeztek egy újabb mechanizmust, ami röviden annyiról szól, hogy az inaktív szekvenciák késõbb egy nagyobb változást okozhatnak, ez neked szintén egy egyértelmû bizonyíték, hogy egyik tudós sem hiszi el, hogy kialakulhatnak lépésenként ilyen változások.
Én inkább csöndbe maradnék a te helyedbe, aki olvasta a topikot az látja a te "bizonyítékaidat", ami úgy meggyõzött minket, hogy...
#78
"Nézz meg egy magzatot, farka van. Meg kopoltyúja."
Figyelj, ezek amiket itt mondasz, már jó régen megbuktak, mint evolúciós bizonyíték. Se farok nincs, se kopoltyú, csak hasonlít rá, de hát nem az.
Ezért mondom az evóhívõknek, hogy kicsit mûvelõdjenek, ne ismételgessék a bukott bizonyítékokat.
Persze ezek alapján tök logikus az evolúció, csak hát az alapzat hamis.
Figyelj, ezek amiket itt mondasz, már jó régen megbuktak, mint evolúciós bizonyíték. Se farok nincs, se kopoltyú, csak hasonlít rá, de hát nem az.
Ezért mondom az evóhívõknek, hogy kicsit mûvelõdjenek, ne ismételgessék a bukott bizonyítékokat.
Persze ezek alapján tök logikus az evolúció, csak hát az alapzat hamis.
#77
1. Tévedés. Más bizonyítékot is elfogadnék.
Ellenben az evolúció hívõk bizonyítékként kezelik a több száz millió évet arra, hogy annyi idõ biztos elég egy evolúciós fejlõdéshez, hiába nem tudják bebizonyítani.<#smile>
2. Pedig de.
3. Az embriót az anya tartja életben, amíg ki nem fejlõdnek a szervei. De hát vannak tojások is. Látod milyen jól ki van találva ez a rendszer. Mert azt talán te sem gondolod, hogy az 1 sejtbõl álló szív már képes szivattyúzni?
Ugye érted mit akarok ezzel mondani?
4. Nagyon nem dobálóztam valószínûségekkel. De valóban, a valószínûség számítás alapján sem lehetséges az evolúció.
Pedig a 184-ben leírtam egy lehetséges módot.
Ellenben az evolúció hívõk bizonyítékként kezelik a több száz millió évet arra, hogy annyi idõ biztos elég egy evolúciós fejlõdéshez, hiába nem tudják bebizonyítani.<#smile>
2. Pedig de.
3. Az embriót az anya tartja életben, amíg ki nem fejlõdnek a szervei. De hát vannak tojások is. Látod milyen jól ki van találva ez a rendszer. Mert azt talán te sem gondolod, hogy az 1 sejtbõl álló szív már képes szivattyúzni?
Ugye érted mit akarok ezzel mondani?
4. Nagyon nem dobálóztam valószínûségekkel. De valóban, a valószínûség számítás alapján sem lehetséges az evolúció.
Pedig a 184-ben leírtam egy lehetséges módot.
#76
Egy valamihez viszont hozzászólnék.
"Az ember farokcsontja nem farok maradvány, csak te még a Darwini idõkben élsz."
Nézz meg egy magzatot, farka van. Meg kopoltyúja.
"Az ember farokcsontja nem farok maradvány, csak te még a Darwini idõkben élsz."
Nézz meg egy magzatot, farka van. Meg kopoltyúja.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#75
Megvan #184, úgy gondolod a világ teremtett.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#74
Aki végig olvasta azt a topikot, az pontosan tudja, hogy amit itt állítasz az nem igaz.
#73
1. Az a baj, hogy te bizonyítéknak csak olyan dolgokat fogadnál el amik emberi idõskálán vizsgálhatatlanok. Ettõl kezdve téged nem lehet meggyõzni.
2. A gyógyszer rezisztenciánál nem szimplán eltûnik egy rész, mert az esetek többségében ezzel kiesne valamilyen funkció és elpusztulna a baktérium. Például van olyan antibiotikum, amelyik a sejtfal felépítését végzõ rendszert bénítja, egy másik az RNS replikációt.
3. Azt mondod, hogy az összetett szervek nem képesek ellátni funkciójukat, csak tejes mértékben kifejlõdve. Sõt azt állítod, hogy amíg ki nem fejlõdik addig ez csak teher, ami viszont ellentmond az evolúciónak. Akkor hogyan is fejlõdnek ki a magzat szervei? Egyetlen egy sejtbõl indul, és mindvégig életben van. Ha a félig kifejlett szív nem bírna semmilyen funkcióval, ugyan mi tartaná fönt a kezdetleges keringési rendszerét, amire viszont szüksége van?
4. Dobálózol valószínûségekkel. Pl.: mekkora a valószínûsége annak, hogy x milliárd bázispár megfelelõ sorrendben áll össze. Ezt gondolom kiszámolod úgy, hogy:
"valószínûség = 1/a variációk száma"
Ez viszont feltételezi, hogy a folyamatban minden variációnak ugyanakkora a valószínûsége. Ez hibás feltételezés. Elõször is a DNS nem egyben kódol valamit, hanem kisebb szakaszokban. Minden bizonnyal elõször a kisebb szakaszok jöttek létre, majd ezek álltak össze nagyobb egységgé. Ezek nagyságrendileg 100-1000 bázishármasból állnak. Ezeknek a variációja már sokkal kisebb. Ráadásul ezekben is sok ismétlõdõ szekvencia található, ami azért fontos, mert ezek nagyobb valószínûséggel alakulhatnak ki. Tehát az egyes variációk kialakulásának a valószínûsége NEM azonos, amit a fenti számítás nem vesz figyelembe.
A másik hiba az, hogy ez egy bizonyos szekvencia valószínûségét jelenti. A DNS egy része viszont bizonyos mértékig "szabadon variálható" anélkül, hogy a funkció lényegesen változna. (Ez azért van, mert az általuk kódolt fehérjének csak egy néhány aminosavas része adja az aktív centrumot, a többi csak a vázat. Ez a váz viszont nagyon sokféleképpen felépülhet.) Tehát nem egy DNS sorrendben kell gondolkodni, hanem nagyon sok egymással ekvivalens variációban, amelyekbõl bármelyik megfelelõ fehérjét kódol. Ez a számolásban azt jelenti, hogy le kell osztanod a vázvariációk számával.
A végeredmény az, hogy egy értelmes szekvencia kialakulása nem feltétlenül értelmezhetetlenül valószínûtlen.
(Ott feltett konkrét kérdésekre most nem fogok válaszolni.)
A kérdésemre viszont ott sem kaptam választ (bár nem olvastam végig). Te szerinted az egész hogy alakult ki?
2. A gyógyszer rezisztenciánál nem szimplán eltûnik egy rész, mert az esetek többségében ezzel kiesne valamilyen funkció és elpusztulna a baktérium. Például van olyan antibiotikum, amelyik a sejtfal felépítését végzõ rendszert bénítja, egy másik az RNS replikációt.
3. Azt mondod, hogy az összetett szervek nem képesek ellátni funkciójukat, csak tejes mértékben kifejlõdve. Sõt azt állítod, hogy amíg ki nem fejlõdik addig ez csak teher, ami viszont ellentmond az evolúciónak. Akkor hogyan is fejlõdnek ki a magzat szervei? Egyetlen egy sejtbõl indul, és mindvégig életben van. Ha a félig kifejlett szív nem bírna semmilyen funkcióval, ugyan mi tartaná fönt a kezdetleges keringési rendszerét, amire viszont szüksége van?
4. Dobálózol valószínûségekkel. Pl.: mekkora a valószínûsége annak, hogy x milliárd bázispár megfelelõ sorrendben áll össze. Ezt gondolom kiszámolod úgy, hogy:
"valószínûség = 1/a variációk száma"
Ez viszont feltételezi, hogy a folyamatban minden variációnak ugyanakkora a valószínûsége. Ez hibás feltételezés. Elõször is a DNS nem egyben kódol valamit, hanem kisebb szakaszokban. Minden bizonnyal elõször a kisebb szakaszok jöttek létre, majd ezek álltak össze nagyobb egységgé. Ezek nagyságrendileg 100-1000 bázishármasból állnak. Ezeknek a variációja már sokkal kisebb. Ráadásul ezekben is sok ismétlõdõ szekvencia található, ami azért fontos, mert ezek nagyobb valószínûséggel alakulhatnak ki. Tehát az egyes variációk kialakulásának a valószínûsége NEM azonos, amit a fenti számítás nem vesz figyelembe.
A másik hiba az, hogy ez egy bizonyos szekvencia valószínûségét jelenti. A DNS egy része viszont bizonyos mértékig "szabadon variálható" anélkül, hogy a funkció lényegesen változna. (Ez azért van, mert az általuk kódolt fehérjének csak egy néhány aminosavas része adja az aktív centrumot, a többi csak a vázat. Ez a váz viszont nagyon sokféleképpen felépülhet.) Tehát nem egy DNS sorrendben kell gondolkodni, hanem nagyon sok egymással ekvivalens variációban, amelyekbõl bármelyik megfelelõ fehérjét kódol. Ez a számolásban azt jelenti, hogy le kell osztanod a vázvariációk számával.
A végeredmény az, hogy egy értelmes szekvencia kialakulása nem feltétlenül értelmezhetetlenül valószínûtlen.
(Ott feltett konkrét kérdésekre most nem fogok válaszolni.)
A kérdésemre viszont ott sem kaptam választ (bár nem olvastam végig). Te szerinted az egész hogy alakult ki?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#72
Én teljesen véletlenül abban a topikban is jelen voltam, és már ott sem voltál hajlandó semmilyen konkrétumot leírni. Csak elmondtad kb 100-szor hogy minden bizonyíték az evolúció ellen szól, ami mégse az hamisítvány, és már különben is rég megcáfolták. De hogy ki mikor hol hogyan és miért, azt eddig nem osztottad meg veülnk.
#71
Egymás farkának kényeztetése nem a leghitelesebb módja az evolúciós elmélet bizonyításának. <#eplus2>
#70
A világon 10 féle ember van. Az aki ismeri a kettes számrendszert és az aki nem.
#69
Ez nagyot ütött, aranyos 😄
#68
Isten kétféle embert teremtett, az egyik csoport aki két kategóriára osztja az embereket, a másik aki nem.
<#hehe>
<#hehe>
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#67
Így jár az, aki ökörködik.<#wink>
#66
Ha végig olvasod ezt a topikot, akkor választ kapsz a kérdésedre.
Kb 900-nál kiszálltam, mert az evósok jobban szerettek filozófálgatni egy NWO-s fórumozóval a tudományos vita helyett.
Azért nem írok le újra konkrétumokat, mert még mindig komolytalannak gondolom az érdeklõdésedet.
Kb 900-nál kiszálltam, mert az evósok jobban szerettek filozófálgatni egy NWO-s fórumozóval a tudományos vita helyett.
Azért nem írok le újra konkrétumokat, mert még mindig komolytalannak gondolom az érdeklõdésedet.
#65
Nyitott kapukat döngetsz.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#64
"Nagyon fárasztó és értelmetlen lett volna mindet alapjaiban különbözõre teremteni, a TERVEZÕ pedig nem hülye!"
Nem, csak te vagy az! Ha jobban belegondolsz nincs is olyan nagy különbség az élõlények között. Hasonlítsd össze pl egy cápa testfelépítését egy delfinével. Biológiai szempontból olyan távol esnek egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl (ti. egyik hal, másik emlõs), és mégis mindkettõnek ugyanolyan torpedóforma teste van, farokuszonya, hátúszója és mellúszói, mivel a vízben ez a forma a legpraktikusabb és leggyorsabb.
Vagy hasonlítsd össze egy madár szárnyát egy denevérével. Meghökkentõ módon aerodinamikai szempontból semmi különbség nincs köztük. Mert a levegõben meg egyfajta szárnnyal lehet közlekedni bizonyos testtömeg fölött (a rovarok, ugye másmilyenek, mert aprók.)
Minden emlõsnek gerince van, két tüdeje, gyomra, szíve, agya, két veséje, lépe, hasnyálmirigye, belei, belsõ szilárd váza (csontváz), két szeme, két füle, mert ugyanabban a környezetben él, ergo csak egyféle szervezet maradhat életben.
A kígyónak pl csak egy tüdeje van, de az meg nem emlõs. A hüllõk meg (majdnem) mind kivétel nélkül hidegvérûek.
Nincs itt közel sem akkora variáció, mint azt a sok kreacionista állítja. Akik meg a teremtéstörténetben hisznek, azok elhiszik azt is, hogy Isten (aki mindnyájunkat teremtett) mindenható, így semmiféle extra nehézséget nem okozott neki e sokszínû faj kitalálása a semmibõl.
Ki és hol állította (bizonyítékokkal), hogy a Darwin-féle evolúció megbukott? Megengedem, hogy lehetnek benne tévedések, amelyet az akkori korban nem tudhatott, viszont elméleti munkának kitûnõ, és a mai napig sem sikerült cáfolni, pedig azóta a technika jócskán haladt.
Nem, csak te vagy az! Ha jobban belegondolsz nincs is olyan nagy különbség az élõlények között. Hasonlítsd össze pl egy cápa testfelépítését egy delfinével. Biológiai szempontból olyan távol esnek egymástól, mint Makó Jeruzsálemtõl (ti. egyik hal, másik emlõs), és mégis mindkettõnek ugyanolyan torpedóforma teste van, farokuszonya, hátúszója és mellúszói, mivel a vízben ez a forma a legpraktikusabb és leggyorsabb.
Vagy hasonlítsd össze egy madár szárnyát egy denevérével. Meghökkentõ módon aerodinamikai szempontból semmi különbség nincs köztük. Mert a levegõben meg egyfajta szárnnyal lehet közlekedni bizonyos testtömeg fölött (a rovarok, ugye másmilyenek, mert aprók.)
Minden emlõsnek gerince van, két tüdeje, gyomra, szíve, agya, két veséje, lépe, hasnyálmirigye, belei, belsõ szilárd váza (csontváz), két szeme, két füle, mert ugyanabban a környezetben él, ergo csak egyféle szervezet maradhat életben.
A kígyónak pl csak egy tüdeje van, de az meg nem emlõs. A hüllõk meg (majdnem) mind kivétel nélkül hidegvérûek.
Nincs itt közel sem akkora variáció, mint azt a sok kreacionista állítja. Akik meg a teremtéstörténetben hisznek, azok elhiszik azt is, hogy Isten (aki mindnyájunkat teremtett) mindenható, így semmiféle extra nehézséget nem okozott neki e sokszínû faj kitalálása a semmibõl.
Ki és hol állította (bizonyítékokkal), hogy a Darwin-féle evolúció megbukott? Megengedem, hogy lehetnek benne tévedések, amelyet az akkori korban nem tudhatott, viszont elméleti munkának kitûnõ, és a mai napig sem sikerült cáfolni, pedig azóta a technika jócskán haladt.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#63
Elõre megígérem, egy kommentet se fogok hozzáfûzni. Becs szó.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#62
Ezzel semmi baj nincs, sõt ez a normális.
Arra viszont kíváncsi vagyok, te milyen tényekre alapozod azt, hogy evolúció elmélete hülyeség.
Arra viszont kíváncsi vagyok, te milyen tényekre alapozod azt, hogy evolúció elmélete hülyeség.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#61
<#eljen>
#60
Attól függ... Lehet kreacionista tudós. 😊
#59
Legalább valamiben egyetértünk.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#58
Nem vagy vitaképes.
Keveset tudsz, sokszor tévedsz és nagyon szorgalmas vagy.
A legrosszabb kombináció, ami egy emberrel történhet.
Tudod, amikor a hülyeség szorgalommal párosul.
Keveset tudsz, sokszor tévedsz és nagyon szorgalmas vagy.
A legrosszabb kombináció, ami egy emberrel történhet.
Tudod, amikor a hülyeség szorgalommal párosul.
#57
Esetleg mondanál valami olyat amibe bele lehet kötni (=falszifikálható)? Mert különben kénytelen vagyok a troll szóval jellemezni téged.
#56
Hogy ökörködsz.
#55
Azzal mi van, aki tényekbõl jutott következtetésekre, majd az így kapott következtetéseket próbálja meg újabb tényekre alapozni?
#54
Kétféle ember van. Aki a következtetéseit akarja tényekre alapozni, és aki a tényekbõl próbál következtetésekre jutni... <#idiota>
#53
LOL Ez a legnagyobb trollsag. Elegge szuk a latokorod..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#52
De egyáltalán hogyan lehet szembeállítani az evolúciót a kreacionizmussal? A kreacionizmus mindent érint, az evolúció viszont csak az élõlényekre vonatkozik (Vagy biológiai evolúció mellett beszélünk kémiai evolúcióról is, szóval akkor kezdhetjük a legegyszerûbb szerves molekuláknál is.)
Egyébként az evolúció, mint mechanizmus nem elmélet. Max. az, hogy a valóságban mi mibõl és hogyan alakult ki...
Egyébként az evolúció, mint mechanizmus nem elmélet. Max. az, hogy a valóságban mi mibõl és hogyan alakult ki...
#51
Mi a te véleményed?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#50
Komolytalan vagy, nem gondolod?
#49
Az is igaz. A 4. lehetõséget kihagytam. 😄
#48
"Az evolúciós elmélet bukása nem jelenti automatikusan a kreacionizmus gyõzelmét."
Miért mi a harmadik lehetõség? A dolgok öröktõl fogva léteznek?
Miért mi a harmadik lehetõség? A dolgok öröktõl fogva léteznek?
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#47
Itt egy olyan fehérjecsaládról van szó, ami sok különbözõ helyen tölt be valamilyen funkciót. A mágneses teret érzékelõ állatoknál ebben a plusz érzékelésben is szerepet játszik. De ez a szerep nem biztos, hogy régi, kifejlõdhetett késõbb is. Akár egymástól függetlenül több helyen is.
A fehérjék nagyon nagy számát sokszor emlegetik, de azt már kevésbé, hogy ezek között családonként mekkora hasonlóság van. Ahogyan azt sem emlegetik, hogy nagyon hasonló fehérjék különbözõ élõlényekben teljesen más funkciókat töltenek be.
A fehérjék nagyon nagy számát sokszor emlegetik, de azt már kevésbé, hogy ezek között családonként mekkora hasonlóság van. Ahogyan azt sem emlegetik, hogy nagyon hasonló fehérjék különbözõ élõlényekben teljesen más funkciókat töltenek be.
Ĥ|Ψ>≈iħ∂|Ψ>/∂t (Az ember) \"Tudásra törpe és vakságra nagy.\" \"Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.\" Használj TE is szinkrotronsugárzást!
#46
Ezt a képet szúrtam be: http://i32.photobucket.com/albums/d48/BeauChaotica/JackoPopcorn.gif
Csak valamiért baszik megjelenni.
Csak valamiért baszik megjelenni.