1281
-
JMáté #721 Nem értek egyet. A jog a józan racionális gondolkodáson alapul. Úgy jön létre hogy okos emberek leülnek és gondolkodnak. Ez pedig tudomány. -
Amergin #720 Tudomány=vallás
Na ehhez mit szólsz
-
Polaris Outlaw #719 Ez teljesen igaz.
Én nem is mondtam, hogy bölcsebb dolog lenne.
Itt az a lényeg, hogy a cikkben olyat ír Hawking, hogy nincs mennyország és a semmiből keletkezett az egész.
Hiszem ha látom elvvel nem magyarázható, tehát egyiket se tudja biztosan, csak elHISZi, hogy így van, mert bizonyítani nem tudja.
Vallás az a dolog, amiben sokan hisznek és jobban érzik magukat.
Tény, hogy a tudomány nagyon jó és hasznos dolog, de a Világ keletkezését amíg nem tudja bizonyítani, felesleges bármit is állítania bizonyítás nélkül a vallás egyes dolgairól.
Nem mondom, hogy a vallás bizonyított bármit is, de én úgy látom, hogy Isten-t nem kell bizonyítani, hogy létezik és így meg van magyarázva a Világ keletkezése.
-
#718
"Az ilyen kérdésekkel a filozófia foglalkozik, és az képes válaszokkal szolgálni ezekre."
Kérdés, hogy mire használhatjuk ezeket a válaszokat, ha a kiindulási alapjuk eleve hülyeség? Az előző cikkben pont arról van szó, hogy a filozófusok hülyék a fizikához, így ne is várjunk tőlük túl sok használható dolgot.
"Te abban a tévedésben élsz, hogy a tudomány meg tud válaszolni minden kérdést."
Te meg abban a tévedésben élsz, hogy tudsz gondolatot olvasni. Nem, nem tud megválaszolni minden kérdést, és nem is várom el. Azokra a kérdésekre majd én válaszolok magamnak. Amivel a filozófusok foglalkoznak, és amennyire megbízható válaszokat adnak, annyira én is kompetens vagyok a témában, és nem kell, hogy más válaszoljon ezekre a kérdésekre helyettem, köszönöm szépen. -
Amergin #717 Ez nem tudományos magyarázat a tudomány kialakulására már megbocsáss, de ez nem is témája a topicnak. -
JMáté #716 Ösztön=Tudomány -
Amergin #715 Az élettapasztalat terén ne tegyél kinyilatkoztatásokat, hogy mi "használható" és mi nem. Eldönthetem és, hogy az én élettapasztalatomból mi az ami használható?
Megengeded?
-
JMáté #714 És hogy alakultak ki az ösztönök? Pl. a "ne rohanj oroszlán felé"? Úgy hogy valaki felé futott, aztán nem lett jó vége. Kísérletet végzett és negatív eredményt kapott. A barátai meg vagy megismételték, vagy inkább továbbadták a génjeiket. Íme a tudományos magyarázat a tudomány kialakulására. Vallásuk viszont nincs az állatoknak. -
#713
(Na jó a végét visszavonom, az nem teljesen OK úgy) -
blessyou #712 A tudomány sosem lesz képes erre választ adni. A tudomány a célnak megfelelően van definiálva, a célja pedig az, hogy konkrét helyzetek megismerését segítse, mert ha ismerjük a konkrét helyzeteket, akkor uralhatjuk azokat, ezáltal növelve túlélési esélyeinket és kényelmünket, ha az adott helyzet felmerül. Vagyis a tudomány MINDIG a Mindenség egy behatárolt szeletét vizsgálja, mindig meg kell mondania az adott elv, ismeret érvényességi területét. A tudománynak ez a feladata, értelmetlen tőle olyan válaszokat várni, mint a létezés eredete, vagy a dolgok értelme. Ezekre nem tud válaszolni, gondolati és fogalmi rendszere képtelenné teszi rá, mert másra van megalkotva.
Az ilyen kérdésekkel a filozófia foglalkozik, és az képes válaszokkal szolgálni ezekre.
Te abban a tévedésben élsz, hogy a tudomány meg tud válaszolni minden kérdést. Vannak kérdések, melyeket sosem fog tudni megválaszolni, mert a tudomány egy gyakorlati célú gondolkodás, azon puszta elv vezérli, hogy növelje a túlélési esélyeket.
Számtalan dolog nem vezethető le a tudományból, mégis eredményesen alkalmazzuk, nem az egyetlen eredményes megismerés. Például ott a jogrendszer. Az, hogy egy jól működő társadalmat létrehozz, nem csak tudományos ismeretekre van szükség, de megfelelő jogi foglomrendszer híján elképzelhetetlen. Márpedig a jog nem megismerés alapon működik, teljesen idegen a tudományos metódustól, mégsem vitathatod a hasznosságát és eredményességét. -
Amergin #711 A háziállatok érzik a földrengésveszélyt és menekülnek. Az ember nem. A műszerek sem.
Jön a földrengés az állat megmenekül az ember meghal a romok között.
Az ösztön "bölcsebb", mint a tudomány? -
#710
Na látod ebben nagyon tévedsz. A használható élettapasztalatok a tudományos módszer elveit követik. Sőt valójában az különbözeti meg a használható élettapasztalatot a használhatatlantól, hogy a tudományos módszert követte-e. És bizony az állatok is használják, persze nem tudatosan.
Ez meg az embert különbözteti meg az állattól, hogy tudatosan használja-e a tudományos módszert, vagy nem. -
JMáté #709 Egy vak ember kevésbé jó műszerekkel végez méréseket mielőtt átkel az úttesten, nagyobb az esélye hogy téved. De ez még nem jelenti azt hogy bölcsebb volna csak imádkozni és simán átsétálni. -
#708
Például a "paráználkodjak?" kérdésre a vallás ad egy nem túl népszerű választ... :P -
Amergin #707 Nem a "válasz" a lényeg, hanem hogy az a válasz használható-e annak, aki kapja!
Az állatvilág pedig, amelyik "túlél", az nem a "tudományos módszertant" alkalmazza, hanem az ösztöneit. Tudományos módszertan használata nélkül is köszöni szépen megvan!
-
JMáté #706 Mondj egy olyan kérdést amire vallás adott választ, és a tudomány nem. És ha esetleg sikerülne, még mindig ott van a probléma hogy a tudományos módszertant te is, meg a legelvakultabb mohamedán is nap mint nap alkalmazzátok mikor kávét főztők, vagy átkeltek az úttesten. -
#705
Nem is mondta senki, hogy az biztosan úgy volt.
Felírtunk egy matematikai egyenletrendszert, ami a mai megfigyeléseinkkel összhangban van. (tehát "bizonyított")
Behelyettesítettük a T=0-át, aztán kijött a V=0. Ennyi. Ezt lefordítva gagyira jön az ki, hogy ezt úgy hívjuk, hogy ősrobbanás. -
Amergin #704 Attól függ mit nevezel "eredménynek". -
Polaris Outlaw #703 Ezt biztos nekem szántad, köszönöm ezt az építő jellegű hozzászólást.
Te a hiszem, ha látom elvre gondolsz, ami nem feltétlen tudományos.
Pl egy vak ember esetében ezt hogy írnád le?
Amit hall, igaz?
Elektromos autó/bicikli, szinte hallhatatlan.
Mellesleg nem látta, mi történt, tehát feltételez és elhiszi azt, mert azt adják ki a számok -> ez is egyfajta hit.
Hiszem ha látom elv, mutasd meg hogy lesz a semmiből valami.
-
#702
Az egyetlen eredményes módja. -
Amergin #701 A tudomány a hogyanokra képes egész használható válaszokat adni, de a miértekre már kevésbé. Arra pedig, hogy valami MICSODA, arra meg egyáltalán nem tud megfelelni.
Tanulmányozza az anyagot, az időt, a teret, az energiát, de hogy ezek mik valójában arról az égegyadta világon SEMMIT nem tudnak megmondani.
Az arra adott válsza hogy a fizika törvényei miért olyanok, amilyenek abban merül ki: "véletlen", ezt dobta a gép.
És ez a "tudományos gondolkodás".
Nem szidom, mert helye van a többi vallás között, de a valóság végtelen számú megragadásának csupán egyetlen módja... -
JMáté #700 TÉK bazdmeg! -
JMáté #699 Az ugye világos hogy amikor sétálsz a városban, az úttesthez érve körülnézel és ha nem látsz semmi veszélyeset akkor átmész, olyankor te a tudományos módszertan szerint jártál el? -
Amergin #698 Nem is a vallás változik, hanem a vallásba belépő és azt más vallásra cserélő vagy azt elhagyó emberek gondolkodása. Az változik.
Éppen úgy, ahogyan a tudósoké is. -
Amergin #697 A filozófia is tudomány. Az egyetemeken van olyan tanszék. Vannak professzorai és állami pézeket is osztogatnak a Heller-féléknek, hogy kutassanak.
Tagadod-é hogy ez tudomány?
-
JMáté #696 ...ami szintén nem változott semmit 1000 éve. Jó kis csere. -
Polaris Outlaw #695 A tudomány a bizonyításon alapul, amit nem tud bizonyítani, az nincs.
Jelen esetben nem tudja bizonyítani, hogy a semmiből lett a valami.
Itt a tudomány is hitként van jelen.
-
#694
"Itt ér véget az emberi tudás, és innen kezdődik a hit. Ugyanis az, hogy most ez az Első Ok az anyag (materializmus), vagy Isten (idealizmus), az már merőben az egyén szubjektív döntésén múlik, és egyik sem alátámasztható, vagy cáfolható."
Kihagytad a harmadik lehetőséget: "még nem tudjuk, és az is lehet, hogy soha nem derül ki teljes bizonyossággal". És itt ér véget a hit, meg a filozófiai maszturbáció, és kezdődik a tudomány. -
Amergin #693 A vallásban meg lehet hinni egy ideig és utána el is lehet hagyni egy másik meggyőződésért. A tudomány is pontosan ugyanezt csinálja. -
Polaris Outlaw #692 "Itt ér véget az emberi tudás, és innen kezdődik a hit. Ugyanis az, hogy most ez az Első Ok az anyag (materializmus), vagy Isten (idealizmus), az már merőben az egyén szubjektív döntésén múlik, és egyik sem alátámasztható, vagy cáfolható."
Ez a szövegrész nagyon tetszik és tele van sok igazzal.
-
JMáté #691 A tudósok már csak ilyenek. Néha eszükbe jut valami, rá áldozzák az életüket, aztán rájönnek hogy tévedtek, és beismerik. Ettől jobb a tudomány minta vallás. -
#690
mi van ha a b változatban, a sok folyamatot látom, de van egy folyamat, ami egy új tényező és emiatt, egy későbbi időben csak azokat a körfogásokat látom? MEgváltoztatta a jövőt vagy csak hatott rá? -
#689
Bocs, nem tudtam, hogy nem jártál iskolába. De akkor meg nem is kezdem részletezni, úgysem mondanak neked semmit azok a nevek, hogy Newton meg Maxwell... -
Amergin #688 " Nincs "miért", csupán a szerencsének köszönhetjük, hogy itt vagyunk, semmi másnak. "
Különös ezt hallani egy olyan ember szájából, aki egész életét a "miért" megtalálására tette fel. Na mind1
Továbbá azt, hogy nekünk "ezt dobta a gép" azaz szerencsénk volt (bár "Isten nem kockajátékos- ezt meg Einstein mondta, na megint csak mind1) még csak el is lehet fogadni, ám arra nem ad választ Hawking, hogy miért van a VAN egyáltalán?
Miért létezik egyáltalán bármi? -
#687
ilyen elven meg amiket leírogattam, akkor az anyag független a mozgató erőktől, de hát ezt mindenki tudja, az erő nagyobb rejtély, mint az anyagok formája -
JMáté #686 Sőt, ilyen kijelentésre a tanárom sem ragadtatta magát soha, pedig 12-nél sokkal több évet foglalkozott fizikával. -
blessyou #685 Ha feltételezzük, hogy a világban létező dolgok ok-okozati viszonyban vannak egymással, akkor abból SZÜKSÉGSZERŰEN következik az Első Ok léte, ezt logikailag már évszázadokkal korábban levezették a FILOZÓFUSOK, mint például Aquinói Szent Tamás. Ha nincs Első OK, az ok-okozati viszony értelmetlen. Ez egyébként kapcsolatban áll egy Russell nevű matematikus-filozófus későbbi felfedezésével, a Russell-paradoxonnal.
Először is tételezzük fel, hogy ok-okozati kapcsolatok léteznek, ugyanis ennek hiányában a gondolkodás eléggé nehézkes és igazából értelmetlen dolog lenne. Ha léteznek ok-okozati kapcsolatok, akkor arra kell jutnunk, hogy minden létezőnek, amit felfogunk és tapasztalunk, kell lennie oka. Ez azért van így, mert ha (indirekt bizonyítás) nem így van egy esetben, akkor az a valami szükségszerűen az Első Ok (ld. később) vagy kivétel az ok-okozati láncból, ezáltal az első állításunk sérül.
Eddig ott tartunk, hogy beláttuk, hogy a létezőknek van oka, ezáltal részei az ok-okozati láncolatnak.
Most nézzük meg az ok-okozati láncolat két tetszőleges elemét, amelyek tetszőleges távolságra vannak egymástól a sorban. Ennek a két létezőnek szükségszerűen kapcsolatban kell lennie egymással (hiszen ugyanannak a láncolatnak a részei), vagyis a láncolatban "későbbi" létező információt hordoz a "korábbiról" (nem időben korábbi vagy későbbi, hanem az okozati láncban. az ok-okozat nem feltételezi az idő létezését, és az okozati elválasztottság nem feltételez időbeli elválasztottságot). Ez egymástól bármilyen nagy távolságra (a ok-okozati sorban lévő távolság) lévő dolgokra igaznak kell lennie. Vagyis minden létezőben kell lennie egy közös motívumnak, amely minden létezőben azonos. Ez az a közös jellemző, melynek eredete az ún. Első Ok. Az Első Ok kivétel az ok-okozati láncból, mivel neki a fenti levezetés szerint nincsen megelőző oka.
Alternatív megoldásként még felmerülhet:
a) végtelen ok-okozati lánc. Ez azért ellenmondásos, mert akkor egyetlen létezőnek végtelen sok megelőző oka van, tehát szükségszerűen végtelen sok okozattal kell önmagában bírnia, ami egy véges létezőnél ellentmondásos, nem hordozhat végtelen sok információt.
b) az ok-okozati lánc önmagába fordul, vagyis kört alkot. Ezt a filozófiában és a dialektikában úgy hívják, hogy körkörös érvelés, amivel meg az a hiba, hogy önmagában kivételt képez az ok-okozati láncból, mivel önmaga eredetére nem tud magyarázatot adni, ebből kifolyólag értelmetlen. Nem véletlenül tartják érvelési hibának.
Vagyis arra jutottunk, hogy ha feltételezzük, hogy létezik a létezők között ok-okozati viszony, akkor abból szükségszerűen következik, hogy létezik Első Ok, ami kivétel az ok-okozati viszony alól, és amiből az összes létező eredeztethető. Ez ugyan látszólag ellentmondás, de ne feledjük, hogy maga az ok-okozati viszony léte is kivétel az ok-okozati viszony alól (Russell-paradoxon). Szerencsére ezt az ellentmondást az Első Ok feloldja.
Itt ér véget az emberi tudás, és innen kezdődik a hit. Ugyanis az, hogy most ez az Első Ok az anyag (materializmus), vagy Isten (idealizmus), az már merőben az egyén szubjektív döntésén múlik, és egyik sem alátámasztható, vagy cáfolható. -
#684
amúgy meg teremtéselmélet :
Elképzelte, elfelejtette és megtörtént a semmiből a megszületése :D -
JMáté #683 Nem dicsekedni akarok, de annak idején 99%-os emelt szintű fizika írásbelit írtam, ennek ellenére nem merném kijelenteni hogy értem akárcsak a klasszikus fizikát. -
#682
nem tehetek róla, hogy nem élvezi a szociális életét