1281
-
Amergin #561 Nos hogyan jön létre a semmiből valami? Válaszold meg! -
Amergin #560 Ha le tudnák írni már Nobel-díjat kaptak volna érte. Nem igaz amit írsz. -
JMáté #559 A fénysebességről meg annyit hogy lehet hogy egyszer kiderül hogy nem úgy van ez a bonyolult, elvont matematikai izé ahogy gondoltuk, de az biztos hogy valami még elvontabb, még bonyolultabb, még matematikaibb izé veszi át a helyét. Pl. állítólag van egy olyan elmélet amiben a fénysebességnél gyorsabban haladó részecskék vannak, de nem fogd kitalálni mi a csavar a sztoriban. Elmondjam? Imaginárius a tömegük! -
Joaquin #558 A valóságot természetesen nem az ember alkotta, de még nem is a számok, csak "furcsa" módon a világ engedelmeskedni látszik a matematika törvényeinek (sic!), mi pedig ezt felfedeztük és a mai napig ki is használjuk. -
kutanmiki #557 Hawking az expert, én hiszek neki. hozzátéve, hogy a filozófia sose élt, engem legalábbis mindig meg akartak ölni vele... -
#556
"Hinni a főpapoknak és a többi vallási vezetőnek miben más, mint hinni a tévébemondónak meg a reklámoknak?"
Ha te a fizikát tévébemondók és reklámok alapján akarod megtanulni, akkor ott már komoly gondok vannak, és nem a világnézeteddel. -
#555
Azért, mert istent nehezen tudod behelyettesíteni a világot leíró differenciálegyenlet-rendszerekbe, a sötét energiát meg minden további nélkül. -
#554
Olyan apróságokon meg te ne akadj fenn, hogy a "robbanás" szó pontosan egy ilyen elbaszott analógia, amiről már nem is tudom, hány hozzászólás óta tépem a számat.
Hányszor mondjam még el, hogy ha az elbaszott, laikusoknak szóló magyarázatokból indulsz ki, akkor nincs más esély, csak az, hogy hülyeségekre juss? -
JMáté #553 Nem azt mondtam hogy nem volt ősrobbanás. Azt mondtam hogy az ősrobbanásban maga négydimenziós téridő robbant ki a semmiből -
Amergin #552 Hawking vajon "hisz" a sötét energiában? És aki materialista-ateista attól szintúgy kérdem: hisztek a sötét energiában?
Igen? (mert hogy se bizonyítékotok rá, se megmondani nem tudjátok, hogy az mi, tehát csakis hihettek benne)
Nos ha igen, akkor ez miért is "jobb", mint hinni "Istenben"?
Hinni a főpapoknak és a többi vallási vezetőnek miben más, mint hinni a tévébemondónak meg a reklámoknak? -
#551
Pár éve Hawkingnak volt egy ilyen brutális kijelentése, ha megtaláljuk a világegyetem végső formuláját, akkor annak esetleg önmagában van valami teremtő hatása. Leugrik a papírlapról, vagy nem tudom mire gondolt.
Szal lehet hogy tolószékben ül, de néha úgy tűnik gombázik rendesen!;))) -
JMáté #550 Ezt is írtam már. Az idő is az ősrobbanásban keleteketzett, tehát a "mi volt az ősrobbanás előtt" azt jelenti hogy mi volt az idő előtt, vagyis mi volt a legelső pillanat előtt. Ez a kérdés pedig nyilván értelmetlen. -
gforce9 #549 Hawking és Penrose: A tér és az idő természete
Hawking: Az idő rövid története
Hawking: A világegyetem dióhéjban
Ha ezeket a könyveket legalább 1x felületesen nem olvasta valaki, akkor felesleges Hawkingot leszólni. Először meg kell ismerni egy dolgot, lehetőleg részletesen, majd utána lehet kritizálni. Szerintem.... -
#548
Olyan apróságokon meg ne is akadjunk ki, hogy a végtelen sűrűségű szingularitások, fekete lyukak meg a mai ismereteink szerint nem szoktak fölrobbanni. Csak úgy.
:) -
Polaris Outlaw #547 Matematika az alább írtak szerint: ember alkotta dolog.
Ezt is nézhetjük úgy, mint egy hit, mert elhiszed, hogy úgy van, mert a számok bizonyítást adtak róla.
Akkor most van 2 lehetőség: vagy a számok kreálták a világot a semmiből (még mindig érdekes ez a semmi, mert senki nem tudja mi az), vagy az emberek csináltak mindent (ami szintén elég érdekes).
Anno az emberek elhitték, hogy a Föld lapos.
Aztán kiderült, hogy mégse.
Mikor átlépjük majd a fénysebességet, kiderül majd, hogy Einstein elmélete se igaz, hiába mondták azt akkor a számok, valaki utána arra is tud írni majd egyenletet, hogy mégis lehetséges.
@Jmáté:
Akkor ha mindenhol volt, nem is volt soha semmi.
Így nincs értelme kutatni a dolgot, mert egyértelmű minden.
Nem keletkezett soha, hanem volt-van-lesz, igaz?
-
#546
A Vénusznak nagy a tömege. Plusz az ionoszférája brutális, és hasonló hatása van, mint a Föld magnetoszférájának.
A Mars terraformálásával kapcsolatban meg két dolgot felejtesz el:
1. nem lehet gyorsan csinálni
2. a légkör dúsítása közben is szökik el folyamatosan -
morden #545 És mi volt az ősrobbanás előtt ? (Ekkor jön be a képbe a hit, vagy a legújabb vonal elmélet :D) -
#544
Kicsit még olvasgass a témában, akkor nem lesznek ilyen értelmetlen kérdéseid.
Felejts el mindent, amit a világról tudsz. Az ősrobbanás pillanatában nem létezett tér és idő. Így nem is értelmezhető a "hol?" kérdés. Nem robbanás valójában, hanem a tér létrejötte.
De ez a tökéletes példa arra, hogy a sántító, köznapi szóhasználatra lefordított analógiákból egész egyszerűen nem lehet megérteni a dolgot. Kell hozzá a matematika. -
#543
amúgy nekem a nat.geo filméből az jött le, hogy teljesen reális dolog az hogy a Marsot be akarják népesíteni. igazából az első lépés a legnehezebb eljutni a Marsig, és létrehozni a "gyárakat", mert utána már csak azt kell csinálnunk amiben a legjobbak vagyunk, vagyis globális felmelegedést ;-) -
#542
vagyis ha kevesebb idő alatt tudunk csinálni amennyi idő alatt eltűnne akkor nincs probléma -
#541
Jajmár. Szinte fáj, mennyire fordítva ülsz a lovon. Nem a világ működik a matematika szerint, hanem a matematika egy olyan elvont rendszer (emberi találmány!), aminek a segítségével jól írható le a valóság. -
JMáté #540 A tér is az ősrobbanásban keletkezett, tehát a "hol történt az ősrobbanás?" kérdésre az egyetlen értelmes válasz a "mindenhol". -
#539
A Vénusznak meg nincs magnetoszférája, közelebb kering a Naphoz és a földihez képest 93X-os tömegű légköre van.
Szerinted mennyi idő alatt fújná el a Nap a Mars légkörét ha pár száz év alatt csinálnánk neki? 10 000 év, 100 000 év, 1 000 000?
Szerintem nagyjából beláthatatlan ahhoz képest, amennyi ideig esetleg tartana a létrehozása! -
#538
Azért, mert rajta kívül egyetlen filozófus sem érti valójában a fizikát. Ha nem a nyers fizikai modellekből indulsz ki, hanem a fizikusok által adott, sántító, félig sem igaz analógiákból, akkor borítékolható, hogy az összes következtetéseddel kitörölheted.
És a filozófusok 99.99%-a nem elég képzett ahhoz, hogy közvetlenül az elméletekből induljon ki, innentől kezdve meg nem sok értelme van az egésznek. -
JMáté #537 Már mondtam, nem Hawking állítja hogy a filozófia halott, hanem egy Wittgenstein nevű filozófus:
"Nem marad más feladat a filozófia számára, mint a nyelvek elemzése." -
Polaris Outlaw #536 Valószínűleg, én leszek itt most a legbutább, mert én hiszek egy Természetfeletti dologban.
Tehát most Te mint filozófus, meg az itt lévő tudáspalánták közt én leszek a legbutább.
Nekem alapjába véve az ősrobbanásnál már nem stimmel a dolog...
Volt a nagy sűrűségű pont ugye, ami felrobbant.
Volt-volt, de hol volt?
A semmi közepén?
Mi az a semmi?
Hogy került oda egy pont?
Ki/mire rakta oda?
Csak véletlen lett, amikor semmi nem volt?
Mivel ezekre a kérdésekre még sehol nem találtam meggyőző választ, ezért gondolom úgy, hogy létezik Isten (hívjuk akárhogyan is), aki odatette azt a pontot, hogy útjára induljon az egész és a hitben az legjobb, hogy ott nem kell magyarázkodni, mert vagy hisz az ember, vagy nem.
-
#535
Nem kell addig visszamenni, Neumann többször is beszélt digitális felépítésű valóságokról és abban fejleszthető életről. Nem hülyeség ha belegondolunk, a mi világunk is nagyrészt matematikai szabályok összessége. -
#534
"Na ja és akkor még olyan önellentmondást nem is boncolgattunk, hogy azt mondja halott erre még is filozófiai témákkal kezd foglalkozni.
Vagy ha ő foglalkozik vele, akkor az nem filozófia?
Hanem mi kinyilatkoztatás?"
Egyetértünk. Ez nem az ő asztala, kinyilatkoztatni meg ugyebár Isten szokott a Bibliában. ;) -
#533
Köszi az ajánlást, utána fogok nézni. :) Persze, a véletlen ismerős, tanulok valószínűséget (sajnos), de valahogy nehéz egyetlen opcióként kezelni. Még úgy is hogy a másik meghaladja az ismereteinket. -
#532
Na ja és akkor még olyan önellentmondást nem is boncolgattunk, hogy azt mondja halott erre még is filozófiai témákkal kezd foglalkozni.
Vagy ha ő foglalkozik vele, akkor az nem filozófia?
Hanem mi kinyilatkoztatás?
Einsteinnek, aki amúgy a kvantummechanika létrehozásáért is legalább olyan sokat tett le, mint a makroméretek fizikájáért a Rel. elm-el, volt egy mondása: Isten nem kockázik.
Ezzel kifejezte abbéli HITÉT:), hogy a kvantummechanika statisztikai jellege mögött egy konkrét mechanizmus van.
Amúgy pl lehetséges a dolgok leírása un káoszelmélet módszereivel. Csak az meg még dúrvább matematikai és számtek apparátust követel, mint a mostani.
Az időjárásnak pl van statisztikai jellegű modellje, meg van egy végtelenül egzakt káoszelmélet. Mindkettő jó eredményeket adhat egy határon belül. Sajnos a káoszelméletes hiába egzakt alapvetően, ha egyrészt iszonyú számtek hátteret követel, másrészt érzékeny a kezdeti feltételekre. A valósághoz képesti kis eltérések exponenciálisan növekednek. -
egynyári üröm #531 lehet furán hangzik, de miért ne kerülne a számítógép a mennyországba? ha Platónra emlékezünk és úgy képzeljük el a világot, amely az ideák világának gyarló mása, akkor a számítógépnek is van egy ideája, ami tehát isteni síkon létezik, erre nem gondolt ez az expert ember? meg arra, hogy vannak dolgok, amelyek azért léteznek, mert elképzeljük őket? amúgy nem értem miért mondja, hogy a filozófia halott. ha ő tudományfilozófusként mondja ezt, akkor az egy erős önellentmondás -
Joaquin #530 Félreérted, maga a kérdés értelmetlen, mivel átfogalmazva így hangzik: mi volt akkor, amikor még semmi se volt? Azt hiszem senki nem fog kétségbeesni attól, hogy erre sosem fogjuk megtudni a választ.
-
#529
Ja, meg töredéke napszelet kap, plusz a Marssal ellentétben van neki magnetoszférája is.
A légkör úgy veszik el, hogy a légkör legkülső rétegében a szállingózó molekulák ütköznek a napszél részecskéivel, és így elérik a szökési sebességet.
A távolsággal egyrészt magának a napszélnek az intenzitása is csökken, másrészt a magnetoszféra eltéríti.
Nem csak a gravitáció számít, de nem tartottam szükségesnek, hogy részletesen belemenjek. -
JMáté #528 Arra még nem vennék mérget, de az én felfogóképességemét mindenképpen. -
Joaquin #527 És nem utolsó sorban letölthető pdf formátumban :) -
Joaquin #526 A véletlen fogalmát ismeri a tudomány, nincs vele semmi gond, de a véletlen nélkül is teljes a kép, lásd a már említett E. Szabó László - A nyitott jövő problémája című művet. Nagyon jó mű, érdemes elolvasni. -
#525
Épp itt a pont. Mi volt az idő létezése előtt? Jön a válasz hogy semmi, mert ugye nem volt idő, de ez szerintem csak annyit bizonyít, hogy elértük tudományos felfogóképességünk határait. -
JMáté #524 A létezésünknek nincs oka. Ez triviális. Az idő az ősrobbanással keletkezett. Az ok időben megelőzi az okozatot. Tehát az ősrobbanás oka az ősrobbanás előtt volt. Tehát az idő létezése előtt. ERROR -
#523
90% CO2 asszem -
#522
Persze, lehetséges, de nem lehet kifejteni, mint tudományos állítást.