Nincs mennyország, a filozófia pedig halott!

Nem én kevertem ide.

Régebben ateista voltam, de rájöttem hogy én vagyok isten. 😄

Nyilván nem én fogom eldönteni, de nem is te. Majd a világ dönt helyetted. Ez objektív dolog, hogy melyik tapasztalat használható és melyik nem, nem emberi döntésé.

De éppen példát mondtam arra, hogy nem csak a tudomány szolgáltat hasznos dolgokat az embernek.

A jog kiváló példa arra, hogy egy nem tudományos metódusú gondolatrendszer bizony nagyban hozzájárul az emberek életéhez.

Azt hogy én a #714-ben érvekkel is alátámasztottam a mondandómat. Te ilyet nem tettl ezidáig. Persze nem kötelezõ, csak így magadat és a vallási fanatikusokat égeted.

Ja, izé, ebben a cikkben van errõl szó. Nem tudom már melyik topikban járok... 😄

Miért keverjük ide a jogot, amikor annak az a szerepe, hogy elkerüljük a káoszt és valaki uralkodjon a többi ember felett?
Egyszerû manipuláció az egész...

Nem, ez a filozófia 😊

Bizony ebben is van valami. 😊

Nem értek egyet. A jog a józan racionális gondolkodáson alapul. Úgy jön létre hogy okos emberek leülnek és gondolkodnak. Ez pedig tudomány.

Tudomány=vallás
Na ehhez mit szólsz<#nyes>

Ez teljesen igaz.
Én nem is mondtam, hogy bölcsebb dolog lenne.
Itt az a lényeg, hogy a cikkben olyat ír Hawking, hogy nincs mennyország és a semmibõl keletkezett az egész.
Hiszem ha látom elvvel nem magyarázható, tehát egyiket se tudja biztosan, csak elHISZi, hogy így van, mert bizonyítani nem tudja.
Vallás az a dolog, amiben sokan hisznek és jobban érzik magukat.
Tény, hogy a tudomány nagyon jó és hasznos dolog, de a Világ keletkezését amíg nem tudja bizonyítani, felesleges bármit is állítania bizonyítás nélkül a vallás egyes dolgairól.
Nem mondom, hogy a vallás bizonyított bármit is, de én úgy látom, hogy Isten-t nem kell bizonyítani, hogy létezik és így meg van magyarázva a Világ keletkezése.

"Az ilyen kérdésekkel a filozófia foglalkozik, és az képes válaszokkal szolgálni ezekre."

Kérdés, hogy mire használhatjuk ezeket a válaszokat, ha a kiindulási alapjuk eleve hülyeség? Az elõzõ cikkben pont arról van szó, hogy a filozófusok hülyék a fizikához, így ne is várjunk tõlük túl sok használható dolgot.

"Te abban a tévedésben élsz, hogy a tudomány meg tud válaszolni minden kérdést."

Te meg abban a tévedésben élsz, hogy tudsz gondolatot olvasni. Nem, nem tud megválaszolni minden kérdést, és nem is várom el. Azokra a kérdésekre majd én válaszolok magamnak. Amivel a filozófusok foglalkoznak, és amennyire megbízható válaszokat adnak, annyira én is kompetens vagyok a témában, és nem kell, hogy más válaszoljon ezekre a kérdésekre helyettem, köszönöm szépen.

Ez nem tudományos magyarázat a tudomány kialakulására már megbocsáss, de ez nem is témája a topicnak.

Ösztön=Tudomány

Az élettapasztalat terén ne tegyél kinyilatkoztatásokat, hogy mi "használható" és mi nem. Eldönthetem és, hogy az én élettapasztalatomból mi az ami használható?
Megengeded?<#beka3>

És hogy alakultak ki az ösztönök? Pl. a "ne rohanj oroszlán felé"? Úgy hogy valaki felé futott, aztán nem lett jó vége. Kísérletet végzett és negatív eredményt kapott. A barátai meg vagy megismételték, vagy inkább továbbadták a génjeiket. Íme a tudományos magyarázat a tudomány kialakulására. Vallásuk viszont nincs az állatoknak.

(Na jó a végét visszavonom, az nem teljesen OK úgy)

A tudomány sosem lesz képes erre választ adni. A tudomány a célnak megfelelõen van definiálva, a célja pedig az, hogy konkrét helyzetek megismerését segítse, mert ha ismerjük a konkrét helyzeteket, akkor uralhatjuk azokat, ezáltal növelve túlélési esélyeinket és kényelmünket, ha az adott helyzet felmerül. Vagyis a tudomány MINDIG a Mindenség egy behatárolt szeletét vizsgálja, mindig meg kell mondania az adott elv, ismeret érvényességi területét. A tudománynak ez a feladata, értelmetlen tõle olyan válaszokat várni, mint a létezés eredete, vagy a dolgok értelme. Ezekre nem tud válaszolni, gondolati és fogalmi rendszere képtelenné teszi rá, mert másra van megalkotva.

Az ilyen kérdésekkel a filozófia foglalkozik, és az képes válaszokkal szolgálni ezekre.

Te abban a tévedésben élsz, hogy a tudomány meg tud válaszolni minden kérdést. Vannak kérdések, melyeket sosem fog tudni megválaszolni, mert a tudomány egy gyakorlati célú gondolkodás, azon puszta elv vezérli, hogy növelje a túlélési esélyeket.

Számtalan dolog nem vezethetõ le a tudományból, mégis eredményesen alkalmazzuk, nem az egyetlen eredményes megismerés. Például ott a jogrendszer. Az, hogy egy jól mûködõ társadalmat létrehozz, nem csak tudományos ismeretekre van szükség, de megfelelõ jogi foglomrendszer híján elképzelhetetlen. Márpedig a jog nem megismerés alapon mûködik, teljesen idegen a tudományos metódustól, mégsem vitathatod a hasznosságát és eredményességét.

A háziállatok érzik a földrengésveszélyt és menekülnek. Az ember nem. A mûszerek sem.
Jön a földrengés az állat megmenekül az ember meghal a romok között.
Az ösztön "bölcsebb", mint a tudomány?

Na látod ebben nagyon tévedsz. A használható élettapasztalatok a tudományos módszer elveit követik. Sõt valójában az különbözeti meg a használható élettapasztalatot a használhatatlantól, hogy a tudományos módszert követte-e. És bizony az állatok is használják, persze nem tudatosan.

Ez meg az embert különbözteti meg az állattól, hogy tudatosan használja-e a tudományos módszert, vagy nem.

Egy vak ember kevésbé jó mûszerekkel végez méréseket mielõtt átkel az úttesten, nagyobb az esélye hogy téved. De ez még nem jelenti azt hogy bölcsebb volna csak imádkozni és simán átsétálni.

Például a "paráználkodjak?" kérdésre a vallás ad egy nem túl népszerû választ... 😛

Nem a "válasz" a lényeg, hanem hogy az a válasz használható-e annak, aki kapja!
Az állatvilág pedig, amelyik "túlél", az nem a "tudományos módszertant" alkalmazza, hanem az ösztöneit. Tudományos módszertan használata nélkül is köszöni szépen megvan!<#vigyor1>

Mondj egy olyan kérdést amire vallás adott választ, és a tudomány nem. És ha esetleg sikerülne, még mindig ott van a probléma hogy a tudományos módszertant te is, meg a legelvakultabb mohamedán is nap mint nap alkalmazzátok mikor kávét fõztõk, vagy átkeltek az úttesten.

Nem is mondta senki, hogy az biztosan úgy volt.

Felírtunk egy matematikai egyenletrendszert, ami a mai megfigyeléseinkkel összhangban van. (tehát "bizonyított")
Behelyettesítettük a T=0-át, aztán kijött a V=0. Ennyi. Ezt lefordítva gagyira jön az ki, hogy ezt úgy hívjuk, hogy õsrobbanás.

Attól függ mit nevezel "eredménynek".

Ezt biztos nekem szántad, köszönöm ezt az építõ jellegû hozzászólást.

Te a hiszem, ha látom elvre gondolsz, ami nem feltétlen tudományos.
Pl egy vak ember esetében ezt hogy írnád le?
Amit hall, igaz?
Elektromos autó/bicikli, szinte hallhatatlan.
Mellesleg nem látta, mi történt, tehát feltételez és elhiszi azt, mert azt adják ki a számok -> ez is egyfajta hit.
Hiszem ha látom elv, mutasd meg hogy lesz a semmibõl valami.

Az egyetlen eredményes módja.

A tudomány a hogyanokra képes egész használható válaszokat adni, de a miértekre már kevésbé. Arra pedig, hogy valami MICSODA, arra meg egyáltalán nem tud megfelelni.
Tanulmányozza az anyagot, az idõt, a teret, az energiát, de hogy ezek mik valójában arról az égegyadta világon SEMMIT nem tudnak megmondani.
Az arra adott válsza hogy a fizika törvényei miért olyanok, amilyenek abban merül ki: "véletlen", ezt dobta a gép.
És ez a "tudományos gondolkodás".
Nem szidom, mert helye van a többi vallás között, de a valóság végtelen számú megragadásának csupán egyetlen módja...

TÉK bazdmeg!

Az ugye világos hogy amikor sétálsz a városban, az úttesthez érve körülnézel és ha nem látsz semmi veszélyeset akkor átmész, olyankor te a tudományos módszertan szerint jártál el?

Nem is a vallás változik, hanem a vallásba belépõ és azt más vallásra cserélõ vagy azt elhagyó emberek gondolkodása. Az változik.
Éppen úgy, ahogyan a tudósoké is.

A filozófia is tudomány. Az egyetemeken van olyan tanszék. Vannak professzorai és állami pézeket is osztogatnak a Heller-féléknek, hogy kutassanak.
Tagadod-é hogy ez tudomány?<#nyes>

...ami szintén nem változott semmit 1000 éve. Jó kis csere.

A tudomány a bizonyításon alapul, amit nem tud bizonyítani, az nincs.
Jelen esetben nem tudja bizonyítani, hogy a semmibõl lett a valami.
Itt a tudomány is hitként van jelen.

"Itt ér véget az emberi tudás, és innen kezdõdik a hit. Ugyanis az, hogy most ez az Elsõ Ok az anyag (materializmus), vagy Isten (idealizmus), az már merõben az egyén szubjektív döntésén múlik, és egyik sem alátámasztható, vagy cáfolható."

Kihagytad a harmadik lehetõséget: "még nem tudjuk, és az is lehet, hogy soha nem derül ki teljes bizonyossággal". És itt ér véget a hit, meg a filozófiai maszturbáció, és kezdõdik a tudomány.

A vallásban meg lehet hinni egy ideig és utána el is lehet hagyni egy másik meggyõzõdésért. A tudomány is pontosan ugyanezt csinálja.

"Itt ér véget az emberi tudás, és innen kezdõdik a hit. Ugyanis az, hogy most ez az Elsõ Ok az anyag (materializmus), vagy Isten (idealizmus), az már merõben az egyén szubjektív döntésén múlik, és egyik sem alátámasztható, vagy cáfolható."

Ez a szövegrész nagyon tetszik és tele van sok igazzal.

A tudósok már csak ilyenek. Néha eszükbe jut valami, rá áldozzák az életüket, aztán rájönnek hogy tévedtek, és beismerik. Ettõl jobb a tudomány minta vallás.

mi van ha a b változatban, a sok folyamatot látom, de van egy folyamat, ami egy új tényezõ és emiatt, egy késõbbi idõben csak azokat a körfogásokat látom? MEgváltoztatta a jövõt vagy csak hatott rá?

Bocs, nem tudtam, hogy nem jártál iskolába. De akkor meg nem is kezdem részletezni, úgysem mondanak neked semmit azok a nevek, hogy Newton meg Maxwell...

" Nincs "miért", csupán a szerencsének köszönhetjük, hogy itt vagyunk, semmi másnak. "

Különös ezt hallani egy olyan ember szájából, aki egész életét a "miért" megtalálására tette fel. Na mind1

Továbbá azt, hogy nekünk "ezt dobta a gép" azaz szerencsénk volt (bár "Isten nem kockajátékos- ezt meg Einstein mondta, na megint csak mind1) még csak el is lehet fogadni, ám arra nem ad választ Hawking, hogy miért van a VAN egyáltalán?
Miért létezik egyáltalán bármi?

ilyen elven meg amiket leírogattam, akkor az anyag független a mozgató erõktõl, de hát ezt mindenki tudja, az erõ nagyobb rejtély, mint az anyagok formája

Sõt, ilyen kijelentésre a tanárom sem ragadtatta magát soha, pedig 12-nél sokkal több évet foglalkozott fizikával.

Ha feltételezzük, hogy a világban létezõ dolgok ok-okozati viszonyban vannak egymással, akkor abból SZÜKSÉGSZERÛEN következik az Elsõ Ok léte, ezt logikailag már évszázadokkal korábban levezették a FILOZÓFUSOK, mint például Aquinói Szent Tamás. Ha nincs Elsõ OK, az ok-okozati viszony értelmetlen. Ez egyébként kapcsolatban áll egy Russell nevû matematikus-filozófus késõbbi felfedezésével, a Russell-paradoxonnal.

Elõször is tételezzük fel, hogy ok-okozati kapcsolatok léteznek, ugyanis ennek hiányában a gondolkodás eléggé nehézkes és igazából értelmetlen dolog lenne. Ha léteznek ok-okozati kapcsolatok, akkor arra kell jutnunk, hogy minden létezõnek, amit felfogunk és tapasztalunk, kell lennie oka. Ez azért van így, mert ha (indirekt bizonyítás) nem így van egy esetben, akkor az a valami szükségszerûen az Elsõ Ok (ld. késõbb) vagy kivétel az ok-okozati láncból, ezáltal az elsõ állításunk sérül.
Eddig ott tartunk, hogy beláttuk, hogy a létezõknek van oka, ezáltal részei az ok-okozati láncolatnak.
Most nézzük meg az ok-okozati láncolat két tetszõleges elemét, amelyek tetszõleges távolságra vannak egymástól a sorban. Ennek a két létezõnek szükségszerûen kapcsolatban kell lennie egymással (hiszen ugyanannak a láncolatnak a részei), vagyis a láncolatban "késõbbi" létezõ információt hordoz a "korábbiról" (nem idõben korábbi vagy késõbbi, hanem az okozati láncban. az ok-okozat nem feltételezi az idõ létezését, és az okozati elválasztottság nem feltételez idõbeli elválasztottságot). Ez egymástól bármilyen nagy távolságra (a ok-okozati sorban lévõ távolság) lévõ dolgokra igaznak kell lennie. Vagyis minden létezõben kell lennie egy közös motívumnak, amely minden létezõben azonos. Ez az a közös jellemzõ, melynek eredete az ún. Elsõ Ok. Az Elsõ Ok kivétel az ok-okozati láncból, mivel neki a fenti levezetés szerint nincsen megelõzõ oka.

Alternatív megoldásként még felmerülhet:
a) végtelen ok-okozati lánc. Ez azért ellenmondásos, mert akkor egyetlen létezõnek végtelen sok megelõzõ oka van, tehát szükségszerûen végtelen sok okozattal kell önmagában bírnia, ami egy véges létezõnél ellentmondásos, nem hordozhat végtelen sok információt.

b) az ok-okozati lánc önmagába fordul, vagyis kört alkot. Ezt a filozófiában és a dialektikában úgy hívják, hogy körkörös érvelés, amivel meg az a hiba, hogy önmagában kivételt képez az ok-okozati láncból, mivel önmaga eredetére nem tud magyarázatot adni, ebbõl kifolyólag értelmetlen. Nem véletlenül tartják érvelési hibának.

Vagyis arra jutottunk, hogy ha feltételezzük, hogy létezik a létezõk között ok-okozati viszony, akkor abból szükségszerûen következik, hogy létezik Elsõ Ok, ami kivétel az ok-okozati viszony alól, és amibõl az összes létezõ eredeztethetõ. Ez ugyan látszólag ellentmondás, de ne feledjük, hogy maga az ok-okozati viszony léte is kivétel az ok-okozati viszony alól (Russell-paradoxon). Szerencsére ezt az ellentmondást az Elsõ Ok feloldja.

Itt ér véget az emberi tudás, és innen kezdõdik a hit. Ugyanis az, hogy most ez az Elsõ Ok az anyag (materializmus), vagy Isten (idealizmus), az már merõben az egyén szubjektív döntésén múlik, és egyik sem alátámasztható, vagy cáfolható.

amúgy meg teremtéselmélet :
Elképzelte, elfelejtette és megtörtént a semmibõl a megszületése 😄

Nem dicsekedni akarok, de annak idején 99%-os emelt szintû fizika írásbelit írtam, ennek ellenére nem merném kijelenteni hogy értem akárcsak a klasszikus fizikát.

nem tehetek róla, hogy nem élvezi a szociális életét