1634
Napenergia, hálozatba visszatáplálás kicsiben az interneten beszerezhető komponensekből
  • Duchovny
    #87
    Igaz hogy a négyzetméterenként 100-120W elmarad egy vákuumcsöves kollektorok 900-950W-val szemben csúcsidőben, de ne feledjük hogy ez már tiszta egyenáram. Ami a kombosabb teljesítményt illeti a mi éghajlati viszonyunknál elfogadható áron négyzetméterenként nehéz lesz kifacsarni többet.
    Mondjuk helyhiányra hivatkozva egy hibrid síkkollektor/napelem kombo egész érdekes lehet, 100W elektromos + 700W hőenergia.
    A hűtési hőt átlehetne egy hőcserélőn keringetni és kémiai úton tárolni télire, de hogy mibe kerülne ez az már más kérdés.
  • sanyicks
    #86
    hát nem valami bíztató. Harmatos a teljesítmény, még mindig drága hogy egy combosabb teljesítmény meglegyen, és még hűteni is kell...
    Még kell pár év a napelemeknek fejlődni, addig marad a kollektor.
  • Duchovny
    #85
    65Wp teljesítmény görbe v2.0
    2010.12.27, 11:30

    Amíg szabin vagyok, gondoltam kihasználom ezeket a szép napos dél körüli időket. Ma talán még szebb idő van, mint december 23.-án. Összeraktam a teszt kacatokat hozzátettem egy vadi új H4-es halogén izzót. Így már ezek kombinációjával össze tudok hozni 10-12 munkapontot. Pár krokodilt kicseréltem egy kicsit nagyobbra hogy lejjebb tudjam vinni a rövidre zárt értéket, így is csak 1,41V-ig sikerült lemenni, de így már csak 3,4W a huzalokban levő veszteség.
    Részletek ITT
  • Duchovny
    #84
    2010 dec. 23, 11:50
    65Wp teljesítmény görbe.

    Tegnap elkészült a második 65Wp-s panel. A költségek nem változtak, mert ugyan abból az anyagból építettem, tehát maradt az 47Eur ~0.73Eur/Wp összköltség. Ma van az év legrövidebb napja ráadásul verőfényes napsütés, nem lehet kihagyni egy átfogóbb tesztelést.

    Részletek ITT
  • Duchovny
    #83
    0.73EUR/Wp az még nem az igazi. Most ERREfáj a fogam. 0.38EUR/Wp huzalozással együtt. Ha beválik a 3 65Wp-s panel amit most építek akkor ez lesz a következő lépés.
  • joebacsi
    #82
    Tekintve, hogy 1,7 eur/wp körül vannak a jó ár/érték arányú napelemek itthon, jó vagy ezzel a 0,73-as értékkel.
  • birdo #81
    Nem jön be a " részletek ((
  • Duchovny
    #80
    2010 dec. 13, 11:35
    65Wp panel 2. téli tesztelése
    Szebb idő van mint tegnap. Verőfényes téli napsütés, a panelt 80 fokos szögbe állítottam. A teszteléshez ma a 55/60W-os H4-es halogén autóizzót használtam. Kiderült, hogy télen a panel ideális munkapontja jóval 14V alatt van. Először csak az izzó 55W-os ágát kötöttem be, ma sokkal jobban világított, mint tegnap. Ezután sorba kötöttem a tompított és a távolsági ágat és úgy kötöttem rá, szépen égett mind a két wolfram szál, ekkor leadott cirka 23W-ot. Igaz hogy a feszültség csak 10V körül volt ami a 14-28V-os inverteremnek használhatatlan tartomány.

    Részletek ITT
  • Duchovny
    #79
    12.12.2010 12:25, teszteltem a 65Wp-s panelt.

    Részletek ITT
  • Duchovny
    #78
    Igen, sanyicks is írta hogy Magyarországon 85%-a piaci árnak.

    Elkészült az első 18V-os 65Wp-s panel.
    Költségek:
    36x1,8W cella - 35Eur,0.54Eur/Wp
    4mm-es üveg - 7Eur
    2x3A dióda + huzalozás - 5Eur
    a többi anyag (szilikon, Alu L profil, hátsó műanyag lap) még mindig ingyenes :)

    Összköltség: 47Eur ~0.73Eur/Wp - ez már olcsóbb mint a prototípus volt.

  • birdo #77
    Annyit sikerült kiderítenem, hogy Magyarországon az energiaellátók a szerződéses fogyasztásom 85%-át fizetik vissza ha megújuló energiát termelek, és átadom a " többletet.
  • Duchovny
    #76
    Nálunk szlovákiban a fotovoltalikus rendszerekből számázó energiát 100kW telepített teljesítményig 369,72 €/MWh áron 15 évig köteles megvenni a szolgáltató. Ha összejön a 2kWp-s rendszer akkor bolond lennék nem kihasználni ezt a lehetőséget. Bár a dokumentációt nem tudnám magam megcsinálni azért fizetnem kellene, kb. 700 € körül kóstál.

    De egyenlőre még csak a felhasznált áram egy részének kiváltását tervezem. Kb. egy évig szeretném tesztelni a 300W-os invertert 3-4 65Wp-s panellal, aztán majd minden az eredményektől függ.

    Tegnap láttam az E-Bay-en a srácnál akitől vásárolok 1kW (555 darab+huzalozás) cellát 380€-ért, lehet karácsonyra meglepem magam vele.
  • birdo #75
    Az " átvételi árak nagyon alacsonyak "
    Az elektromos áram megvételére gondolsz ??
  • Morphin
    #74
    Na, azért haladsz rendesen...kár, hogy én nem nagyon értek az elektronikai dolgokhoz.Sok sikert a továbbiakhoz!
  • Duchovny
    #73
    04.12.2010 12:10, teszteltem a 'nagy testvért'.
    Mért adatok
    Dőlésszög: 80 fok
    Tájolás : dél
    Feszültség : 8,1V
    Áramerősség : 4,3A
    Teljesítmény: ~35W (ez a 56Wp 62%-a)

    Utánanéztem a dolgoknak és a Wp nem a csúcsteljesítmény hanem a nominális teljesítmény az elem gyártó szerint, amit 1000W/m2 és 25°C hőmérsékleten mérnek, ez olyan április/május elejei idő lehet. Ha ez így van akkor a 56Wp könnyen lehet nyáron 70W is. De ezt hiszem ha majd látom.
    Lassan elkészül az első 18V-os 65Wp-s panelom is, már nagyon kíváncsi vagyok hogy mit fog produkálni.
  • Duchovny
    #72
    Elkészült a nagy testvér. 16*3,5W ~ 56Wp (8V*7A). 6V-os aksit fog tölteni, talán szerzek hozzá egy 6V-12V DC/DC convertert és mehet róla az udvar és a kert LED világítása.


    Elkezdtem a visszatápláláshoz tervezet 36*1,8Wp ~ 65Wp (18V*3,6A) panel első példányát. Másodosztályú elemeket vettem ami 0,52 euró/Wp-ba került, kicsit töredezett, több vele a munka de 15-20% spóroltam az árán. A 300W-os visszatápláló inverter 4 ilyet elbír.
    Remélem tavaszra minden kész lesz.


  • Duchovny
    #71
    Megvan, nátrium-szulfát dekahidrát.

    Viszonylag alacsony értéken (32,4 °C-on) magas olvadáshőt képez: oldhatósága 0 és 32,4 °C között több mint tízszeresére növekszik, és innentől az oldékonyság mértéke a hőmérséklettől majdnem teljesen független marad. A megolvadt vegyület akár 10 napig is képes tárolni az elnyelt napenergiát, majd a hőmérséklet hűlésének következtében visszakristályosodva adja le újra a felvett hőt. A dermedéskor ily módon felszabaduló fázisátalakulási hő 82-szer nagyobb a víz olvadáshőjénél.
  • Duchovny
    #70
    Van egy hasonló elv csak nem tudom milyen anyagot használnak. Biztos láttátok már ti is. Én nyakmelegítő párnában láttam. A lényeg az hogy normális esetben ez szilárd, ha viszont forró vízbe teszed elnyeli a víz hőjét és folyékonnyá válik. Van benne valami kis vacak amit megpattintasz és akkor elkezdi visszaadni az elnyelt hőt és nagyon forró lesz közben pedig megszilárdul.
  • 0ppika
    #69
    Új módszer a napenergia tárolására

    Egy molekula furcsa alakváltozásai a napenergia eddig megoldhatatlannak tűnő tárolására adnak lehetőséget – írja a Discovery News.

    A napenergiával kapcsolatban – ahogyan más megújuló erőforrásokkal is – az egyik legfőbb gond, hogy nagyon nehéz tárolni, a hasznosítását például az energiafogyasztás csúcsidőszakaira halasztani. Éppen hétfőn érkezett Németországból egy hír a probléma megoldására, miközben Amerikában szintén dolgoznak kutatók a napenergia tárolásán.

    A fotovoltaikus elemek, napelemek nem elsősorban az energiatárolásra, hanem a közvetlen hasznosítására alkalmasak: hőt vagy elektromos áramot képesek termelni. A napenergia nagy részét ezek a jelenlegi berendezések, eszközök nem is képesek hasznosítani, így a sugárzás nagy része „kárba vész”.

    Ezen próbálnak most segíteni a híres amerikai műszaki egyetem, a MIT kutatói. Jeffrey Grossman és kollégái jelenleg csak a kísérletek kezdeti fázisánál tartanak, de már most ígéretes eredményeket értek el a napenergia befogásában és tárolásában. Ha sikerül módszerüket kiterjeszteni más anyagokra is, mint amit kutatásaikban használnak, akkor a napenergiát korlátlanul lehetne elraktározni és szállítani.

    A MIT-kutatások a fulvalén-diruténium molekuláira koncentrálnak jelenleg. Ezt a ritka, drága és platinaszerű elemből, a ruténiumból állítják elő. Grossman és csoportja úgy találta, hogy ez a molekula, amikor napsugárzás éri, félstabil formációt vesz fel, vagyis alakját megváltoztatja. Ha a vegyülethez egy katalizátort adnak, a molekula visszanyeri eredeti alakját.

    Mindez azért érdekes, mert a napenergiát ezáltal tárolni tudja a molekula, amely mindaddig megőrzi módosult alakját, amíg a katalizátort hozzá nem adják. Ha viszont visszanyeri az alakját a fulvalén-diruténium, akkor leadja a tárolt energiát áram vagy hő formájában.

    Túl drága?

    Grossman szerint a molekulát cseppfolyós állapotban lehetne felhasználni a napenergia átalakítására és tárolására. Szerinte egy mély medencében lehetne a napfényre kirakni az általuk vizsgált vegyületet. Mire az oldat „feltöltődik”, vagyis a molekulák kellő számban változtatják meg az alakjukat, a folyadékot el lehetne szállítani – csöveken vagy más szállítóeszközökkel – más helyekre is. Mindez távoli alkalmazásokat is lehetővé tenne – véli Grossman.

    A fulvalén-diruténiumból nyert üzemanyag, illetve tüzelőanyag 200 Celsius fokra is felmelegedhet, ami elég a lakások fűtéséhez vagy éppen egy motor meghajtásához, amely elektromos áramot képes termelni.

    Mindössze egyetlen probléma van a módszerrel: a fulvalén-diruténium rendkívül drága, így újratölthető cseppfolyós akkumulátorként (rechargeable liquid battery) nem lenne túl praktikus. Most ezért Grossmanék más, „olcsóbb molekulákat” keresnek, amelyek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.

    Mitől különleges a molekula?

    De mi is ez a tulajdonság, ami különlegessé teszi a fulvalén-diruténiumot? Más molekulák is megváltoztatják az alakjukat energiabevitel hatására, ám ezek nem tartják meg stabilan a módosult formációt. A molekulák többsége előtt ugyanis egyetlen kvantummechanikai „energiagát” áll, amelyről a természetben jelenlévő más energiaforrások hatására egyszerűen „lecsúsznak”, vagyis visszanyerik eredeti alakjukat, és leadják a felvett energiát.

    A fulvalén-diruténium módosított állapotban azonban egy „dupla energia-gátrendszer” közé kerül a napfény hatására. Vagyis, ha más energiabehatás is éri a molekulát, akkor sem lendül ki könnyen a fél-stabil állapotából. Ennek oka az, hogy a napsugárzás hatására egyfajta – az eredeti állapotánál azért magasabb szinten lévő – „energiavölgybe” kerül, ahol mindkét oldalról védi egy-egy energiagát attól, hogy visszanyerje eredeti alakját.

    Mindez ahhoz hasonló, mintha egy magasan fekvő hegyvidék egyik völgyébe pumpálnánk fel vizet, amelyet két oldalról völgyzáró gátak stabilizálnak. Ilyenkor a víz helyzeti energiája megnő, amit lezúdulásakor elektromos energiává lehet alakítani a vízierőművekben.
  • Zoli007
    #68
    Az inverter telesz@rja a jelet felharmonikusokkal és valószínűleg ezért mér félre a wattméter.
  • Duchovny
    #67
    Teszteltem az invertert és az alacsonyabb tartományokban baromira érdekes eredmények születtek. 109W-nál hozta a 90% gyártó által megadott hatásfokot, többel sajnos nem tudtam tesztelni mert a lab. tápom csak 4A-ig teljesít.
    Azok véleményét várom akik tényleg vágják a témát mert biztos hogy nem örökmozgót teszteltem.
    Minden esetben a cos(fí)=1.00, legalábbis ezt írta ki a wattmérő.
    A képek mobillal készültek gyenge fénynél úgyhogy előre is elnézést a minőségért.
    A wattméter és a lab. táp ugyan abban az elosztóban volt de szerintem ez nem zavarhat be ennyire. Az elosztónak van túlfeszültség védelme ez talán bezavarhat. A lab. táp szerintem +-5% pontossággal mér, a wattméter is a gyártó szerint +-3%. Megpróbálhatom még azt hogy a visszatáplálást egy másik fázisú konnektorra csatlakoztatom.

    12W -> 37VA


    26W -> 43VA



    72W -> 75VA


    109W -> 95VA

  • atomkrumpli
    #66
    Remélem sikerrel jársz

    Említetted az EU-s direktívát, ez jutott eszembe:
    Egyik legfontosabb eu alapelv a termékek és a szolgáltatások szabad áramlása erre fel itt 2004-ben bevezették a regisztrációs adót és sz*rtak a közösségi jogra és persze azóta is nagy ívben :-(

    Néhány hónapja volt egy cikk a zoldtech.hu oldalon hogy csődbe ment egy szélerőműves társaság de a többi sem áll valami fényesen pedig már bizonyították hogy a szélerőművek itt is gazdaságosan üzemeltethetőek de az átvételi árak nagyon alacsonyak és persze ahogy itt szokott lenni még törvényi szinten is megpróbáltak trükközni (burkolt átvételi árcsökkentés)
  • Duchovny
    #65
    Van egy ilyenem ezzel tudsz vezerelni de ebben mar benne van a mikrovezérlő ami a PC-vel kommunikál USB-n a saját driverén keresztül. De én nem akarom hogy a notebook non-stop menjen. Ezert vannak az ilyen kicsi hardver-ek hogy par mW-al megold az egészet.
  • Duchovny
    #64
    Na igen, a PC kommunikál a mikrovezérlővel USB-n (Bluetooth, LAN, WiFi) keresztül. USB-vel nem tudsz directbe vezerelni mint anno LPT-n keresztül, oda csak pár tranzisztor meg ellenállás kellet.
  • sanyicks
    #63
    manapság nem értem miért kéne mikrovezérlővel szórakozni... számítógép, usb. Ennyi könnyű programozni, akár netes előrejelzést is figyel, és talán már vannak a neten megosztva kész vezérlőprogramok.
  • Duchovny
    #62
    Négyzetenként 200W-ot nem adhat vagy csak júniusban 12-kor a tűző napon ideális szögben, a drágább panelok adnak 150Wp/m2. Szerintem max. 100W-ot adhat normál körülmények között de inkább 80W-t.
    Így elnézve a képeket nem nagy cucc gyártani egy ilyen cserepet, még UV álló műanyag is lehetne.
  • sanyicks
    #61
    Az a baj hogy nagyon nem éri meg... ugyanis bár konkrét árat sehol sem írnak, csak annyit 200000 alatt négyzetméterenként, ami 200w teljesítményt ad... tehát vehetjük 190k-nak négyzetméterenként, ami egy vicc.
  • Duchovny
    #60
    Megjott az inverter Hong-Kong-ból, 4 nap alatt, nem rossz FedEx.
    Még ma letesztelem egy laboratóriumi táppal.
    A napelemek forrasztásába kicsit megfájdul az ember nyaka :)

  • Duchovny
    #59

  • Duchovny
    #58
    Opsz, valami miatt lemarat az első kettő
  • Duchovny
    #57
    Nem tudom mennyibe kerülnek de sokkal jobban mutatnak a tetőn mint a standard panelok és még a cserepet és a konstrukciót is megspórolod.



  • Duchovny
    #56
    Én úgy vagyok vele hogy nekem nem kell 30-35% hatásfok 10$/Wp-ért nekem 8-10% hatásfok kell 1$/Wp-ért
  • Duchovny
    #55
    Napkövető mechanika... ne vicceljünk már, 2 villanymotor, parabolatükör meg otthon barkácsolható.


    Igen, nekem is össze van gyűjtve majdnem minden alkatrész hozzá, csak össze kellene rakni. De a kezdeti lelkesedés után most kicsit megtorpantam. Mikrovezérlőt felprogramozni meg nem gond, a gond szélsőséges helyzetek érzékelésével van, ha vihar van menjen parkoló helyzetbe, ha nem süt eléggé a napot ne kövesse, éjjel menjen szépen parkolni, ha 5 centis jég van ráfagyva ne erőlködjön, stb ...

    Egy komolyabb tükröt (15-20 m2) nem is olyan egyszerű forgatni.
  • PrasCo
    #54
    Idézek, "A szilícium a földkéreg tömegének 25,7%-át adja, ezzel a második legelterjedtebb eleme." (The Encyclopedia of Earth)
    Gond inkább a felhasznált vegyszerekkel és az energiával van. :\

    @sanyicks: Ez számomra nem evidens. Egyfelől a wafer ára egy dolog, de az önmagában még semmit nem fog csinálni; hogy arra "mit építesz", milyen hatásfokkal, az a másik, az viszont már izomból belenyúl az árba. És ez sem teljesen igaz, mert már ott is fordul a tehén, hogy az alapanyag egykristály, polikristály, multikristály, de, hogy adjunk a sz*rnak egy pofont, egyáltalán nem csak szeletből lehet kiindulni napelemgyártáshoz, sőt! De vegyük azt, hogy van egy kicsiny napelemed. Ezt folyamatosan fókuszban kell tartani, a parabolatükröt a nap után kell igazítani... ilyent mozgásban még nem is láttam. Kísérleti jelleggel láttam "sima" napkövető, automatizált megoldást (amit leírtál, ugye, nem szabályozás, csak vezérlés, de az se vajaskenyérrel megy), de ezt még koncentrálni is... tán nem véletlen, hogy nem elterjedt. :] Persze, sok sikert hozzá, nem kívánlak lebeszélni róla. Annyi biztos csak, hogy én ugyan nem sz*pnék vele.

    "Több száz fokon" működő napelemek pedig nem újkeletűek, (franc sem emlékszik pontosan, talán gallium-arzenid?) de a világűrön kívül máshol nemigen érik meg. Minthogy minek szénné égetni valamit, ha lehet hűteni is?
  • sanyicks
    #53
    tető van elég, de a waferek ára adott területre viszont nagyjából fix... és ez a gond, ezért érdemes kicsi napelemben gondolkodni.
  • sanyicks
    #52
    Éppen az a lényeg, hogy nemrég egy olyan napelemet csináltak ami több száz fokon is működik (mivel a koncentrált az nem 60 fokot jelent, hanem jóval többet.
    Napkövető mechanika... ne vicceljünk már, 2 villanymotor, parabolatükör meg otthon barkácsolható.
    Arról a cserepes napelemről hallottam, kár hogy ahogy látom a fele sem igaz. Egyrészt nem lehet kapni, másrészt baromi drága.
  • joebacsi
    #51
    Nyersanyag viszont nem biztos.
  • joebacsi
    #50
    Szólj, ha részvénykibocsátáson töröd a fejed :)
  • PrasCo
    #49
    Osztom ezt a véleményt.

    A gyártóknak jelenleg presztízskérdés a hatásfok, ezt viszont az anyaghibák miatt maximálni csak négyzetmilliméteres tartományban lehet. Én tehát éppen ellenkezőleg, annak örülnék, ha nem a mérettel és az energiakoncentrációval szórakoznának, hanem olcsó napelemtáblákat fejlesztenének ki. Mégegyszer: "Tető van elég." :]
  • Duchovny
    #48
    A koncentrált napelemeknél fellép egy probléma, 60-70 fok körül a napelem nagyon sokat veszt a hatásfokából, de aktív hűtéssel ez megoldható. Nem biztos hogy a napkövető mechanika + a tükrök annyival olcsóbbak hogy megérje. Mai arák mellet már nem biztos hogy megéri a +40%-ért a nap felé forgatni a sima paneleket sem. Én a megoldást a nagyon olcsó 8-10% hatásfokú tetőcserépbe épített napelemekben látom. Az ára nem sokkal több mint a hagyományos cserépé és mindenki telerakhatja vele a tető déli oldalát. 60-80Wp négyzetméterenként kihozható belőle, 20-30 négyzetméternél már egész jó kis házi erőműved van.