1002
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#82
szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelően kis méretű motor és táp - na ez még(!) nincs
Ennél kicsit összetettebb a dolog. A legnehezebb repülni képes madár sincs 15kg-nál nehezebb, és neki is két és fél méteres szárnyfesztávja, és majdnem három négyzetméteres szárnyfelülete van. Egy 85kg-os átlagos férfi és mondjuk legyen további 25kg (mert igen fejlettek vagyunk) "géptömeg" esetében számolhatunk minimum 6-8 méteres szárnyfesztávval és 12-15 m2-es szárnyfelülettel. Vagyis hatalmas szárnyakra lenne szükség, amiknek nagyon-nagyon könnyűeknek és mégis igen szilárdaknak kell lennie. Na ilyen még nincs. Egy ekkora tömegű merev szárny vitorlázógépnél elképzelhető, de "csapkodó" szárnynak az nem elég masszív...
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Évszázadok? Ez esetben már legalább 100 fényévre jutottak el, az kicsit mókás már. :)
Az FTL egyáltalán nem létszükséglet, a teljesen magukra utaltság pedig egy Mars kolónia esetében is megvan, tehát nem csillagközi, hanem bolygóközi szinten is. De jobbat mondok, a Föld körül keringő ISS esetében is nagyon magukra vannak utalva bármilyen vészhelyzet esetén a személyzet. Nem lehet rövid úton mentőhajót küldeni fel, a problémákat maguknak kell megoldani, lásd például a Mir-en történt baleseteket.
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható időtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható időn belül meg is érkeztek.
James Cook egy-egy útja 3-4 évig tartott, a Holland hajósoknak kb. másfél év volt elérni Hollandiából Ausztráliába. Út közben persze ki-ki kötöttek feltölteni a készleteiket.
A Tea Clipperek csinálták meg 3 hónap alatt a Kína-Anglia utat, de ekkor már 1866-ot írunk, és azok a hajók jó szélben akár 18-20 csomóval is képesek voltak haladni (1 csomó = 1.816km/h). Az 1600-as évek vitorlásai jó esetben tudtak 10 csomót.
A gyarmatosítás esetén sokszor szinte semmi nem jött vissza a kolóniákról, például az első angol kolóniák Észak-Amerikában egyenesen képtelenek voltak még magukról is gondoskodni. A kolónia lényege az volt, hogy az adott földrész vagy annak része Anglia, Franciaország, Spanyolország vagy Hollandia gyarmatává, tulajdonává vált. A kereskedelem (vagyis a valós kereskedelmi működés, nem csak a fosztogatás, mint a Dél-Amerikai spanyol hadjáratok!) jellemzően inkább egy-két évszázaddal később indult be, egyes esetekben még akkor sem, például Ausztrália sose volt erős kereskedelmi forrása Nagy-Brittaniának, ez inkább India és Kína esetében volt elmondható.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható időtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
Még egyszer: élő példa erre Ausztrália vagy Új-Zéland kolóniái.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világűr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erősítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
Másképpen is meg lehet közelíteni. Az új területek előbb-utóbb hasznosak lesznek minden képen, a későbbi utazásoknál az előretolt kolóniák lehetnek az új indulási pontok, illetve feltöltési lehetőséget adnak a csillagközi űrhajóknak (mint a nagy kikötők a XVI.-XIX. századi hajózásban).
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
Az ISS űrállomás esetében milyen profitról beszélhetünk? Megismerés, tudományos felfedezések, stb. Gazdaságilag megtérült a cirka 100 milliárd dolláros befektetés? Nem. :) -
EnxTheOne #81 Jet packre visszatérve, kb az oldal felénél van egy táblázat az eszközöröl, és van egy olyan model ami már 9 pecig képes repülni.
-
haxoror #80 "Madárként repülni aligha fogunk" Miért nem?
Mi kell hozzá:
szintetikus szárnyak - már ma is lehet ilyet készíteni
fedélzeti számítógép ami irányítja - ma is megoldható
interfész ami összeköti a számítógépet az idegrendszerrel - már fejlesztik
megfelelően kis méretű motor és táp - na ez még(!) nincs
...ennyi, az egész cucc akár a mindennapi ruha része is lehet majd egyszer. A hátrakéta a jelen, amire én gondolok az a jövő. (természetesen a jövő itt nem a holnap délutánt jelenti hanem pár évtizedet)
Az FTL (vagy akármi más ami ugyan azt a cél szolgálja) létszükséglet, nélküle nem szervezett terjeszkedés hanem "magvetés" történne ahol a kolóniák teljesen magukra lennének utalva, minden kolónia egy külön sziget lenne amik nem tudnak a többiekkel normális kapcsolatot tartani, a távolabbi kolóniák között még az elküldött kérdésekre is csak évszázadok múltán érkezne meg a válasz stb.
Pont ezért nem jó példa a XVI. századi gyarmatosítás.
...illetve jó példa de pont az FTL szükségességére :)
A felfedezések korában a tengeri utak többnyire max pár hónapig tartottak, a kommunikáció elfogadható időtartamon belül zajlott és a kapcsolattartás/felügyelet illetve a kereskedelem biztosítva volt, a nyersanyagok mozgatása nem okozott problémát és volt értelme telepeseket küldeni a kolóniákra mert belátható időn belül meg is érkeztek.
Ami itt fontos: a pár hónap és a pár száz év nem ugyan az a kategória, a pár hónap még elfogadható időtartam de a generációkon át elhúzódó már nem, senki sem fektet be olyan üzletbe ami csak évszázadok múlva térül meg.
És elérkeztünk a lényeghez, akkoriban azért gyarmatosítottak mert MEGÉRTE gyarmatosítani, a világűr meghódításának is az célja hogy az emberi fajt erősítse és nem az hogy "elveszett törzseket" szórjunk szét.
FTL nélkül nincs profit, profit nélkül nincs terjeszkedés.
comment sponsored by the Weyland-Yutani Corporation
-
#79
A "repülni, mint a madár" opcióhoz még is ez van közelebb, mint egy vitorlázógép, szerintem. ;) -
#78
Ez sajna bruteforce-szal megy. A madárnak van szárnya, ez meg folyamatosan fenntart pusztán a rakéta hajtóerejével (míg egy vitorlázó géppel is lehet órákat repülni akár üzemanyag nélkül. Evvan. Ez csak fél perc móka így. -
#77
Itt egy nagyszerű oldal (angolul).
Egy kicsit leegyszerűsítve:
A nukleáris fizika ugyan szépen fejlődött, de gyakorlatban még nem látott senki mesterségesen előállított nukleáris reakciót. Csodálatos elméletek voltak, ám ezeket ki kellett próbálni. Fermi fogta magát, és meggyőzte a feletteseit, hogy a számításai elég pontosak, hogy egy biztonságos nukleáris reakciót végrehajtó "reaktort" építsen. A reaktor azért nem helyes szó, mert effektíve 400 tonnányi grafit tégláról beszélünk, amelyek 2/3-ádban uránium-fém illetve uránium-oxid volt bezárva. A grafit moderátorként működik, lelassítja az urániumból felszabaduló gyors neutronokat, amelyek így könnyebben okoznak maghasadást, tehát magyarul segítik azt, hogy a láncreakció beinduljon. Hogy a láncreakció ne szaladhasson meg, kadmium rudakat helyeztek el a téglák közé. A kadmium ártatlanul elnyeli a neutronokat, így akadályozva meg a láncreakciót. Az egész reaktor egy Squash teremben volt elhelyezve, egy gumiból készült "lufi" (helyesebben inkább sátor) belsejében. A grafit ugye szén, emiatt mindenki, aki az építésben részt vett, gyakorlatilag tetőtől talpig úgy nézett ki, mint egy szénbányász, vagyis fekete volt, mint a kút mélye, csak annyi különbség volt a bányászokhoz képest, hogy eredetileg fehér köpenyt viseltek. :)
Noha Fermi biztos volt a számításaiban, a valóságban nem tudták pontosan, hogy mennyi szabad lassú neutron kell, hogy beinduljon a láncreakció, és hogy még szebb legyen, az egész hóbelevanc nem rendelkezett sem sugárzásbiztos borítással, sem hűtőberendezéssel. A biztonsági intézkedés három lépcsője a következő volt:
-Egy ember lent a téglarakásnál, aki a kadmium rudakat tudta ki és betolni. A működéshez egyesével szépen kihúzta a rudakat, majd figyelték a neutron számlálókat és a hőmérőt, hogy mikor indul be a reakció.
-Ha a rudakat kezelő emberrel valami történne, vagy a téglarakás túlságosan is beindul, egy második ember állt a balkonon egy speciális kéziszerszámmal, nevezetesen egy baltával. A téglarakás felett további kadmium rudak voltak felfüggesztve, ezek köteleit kellett volna elvágnia, hogy azok a rakásba hatolva megállítsák a reakciót.
-Ha a második lépcső is kudarcot vall, akkor a végső megoldásként az egész termet kadmium-só oldattal locsolták volna be.
Amúgy a Squash terem Chicago legnépesebb részében, a belvárosban volt, az Egyetem sportlétesítményének alagsorában. Ha a téglarakás túlfut, akkor a világ első mesterséges nukleáris robbanása valószínűleg nagy katasztrófát okozott volna.
Szerencsére Fermi szerencsejátéka bejött, a rakásban létrejött a láncreakció, és nem egész fél óráig működött, félelmetes, fél wattos teljesítménnyel. De a lényeg, hogy bebizonyították, hogy lehetséges mesterségesen önfenntartó láncreakciót létrehozni. -
#76
Lehet, hogy könnyebbnek tűnik, de a fizikai törvényeket nem lehet áthágni. Valahol az egész topic háttere ez. A világűr egy olyan közeg (na ez nem a legjobb szó :D), amely az átlag embernek ismeretlen, szokatlan. Könnyű azt mondani, hogy az X-Wing féle "űrfizika" könnyen értelmezhető, de hiába, mert a világűrben nem ezek a szabályok érvényesek.
Mondok egy egyszerű példát, az X-Wingben a sebesség kvázi állandó. Mondjuk az X-Winggel tudsz 0 és 100 Mglt közötti sebességet elérni, pont és kész. Ha a hajtómű teljes erővel működik, akkor 100 Mglt-t érsz el, ha nem működik, akkor állsz.
Ezzel szemben a világűrben relatív sebesség létezik. Ha működik a hajtómű, akkor gyorsulsz, ha leállítod, akkor egy fix ponthoz, mondjuk a Naphoz képest még mindig mozogsz, nem állsz meg egy helyben. Ha a hajód elfordul 90°-al, és újra begyújtja a hajtóműveit, akkor azzal a pályád megváltozik, de ez innentől máris összetettebb dolog, hiszen el kell fogadni, hogy a pályádra külső erők hatnak. A Nap gravitációja, a közelben lévő égitestek gravitációja, és így tovább.
Te most azt próbálod javasolni, hogy egyfajta "szimulátorral" a valós, Newtoni fizikát használó űrhajót lehessen úgy vezetni, mint egy repülőgépet. Csakhogy ez két eltérő közeg, eltérő szabályok érvényesek rá. Huhh, hogy lehetne ezt jobban érzékeltetni? Mondjuk egy evezős csónakkal akarsz indulni a Formula-1 versenyen, mert te jó evezős vagy, de pocsék autóversenyző. Komikusan nézne ki, mert egy kenu a vízfelszínen való haladásra lett kitalálva, oda való, ott nagyszerűen teljesít. A Hungaroringen viszont használhatatlan.
A maximum, amire számíthatsz, hogy magas szintű automatizálásnál az űrhajódnak megmondhatod, hogy mondjuk te a Hold körül keringő űrhajóddal el akarsz jutni az Európára (a Jupiter egyik holdja). Ekkor a számítógép az üzemanyag mennyiség és a bolygók állása alapján kiszámolja a pályát, és végrehajtja a szükséges gyorsító és lassító manővereket, te pedig utasként élvezed végig az egészet.
Azt, hogy X-Wing szerűen vezess egy űrhajót, sose fog megvalósulni, egyszerűen azért, mert a világűrben nem olyan szabályok érvényesülnek, mint a légkörben. George Lucas meg persze a Star Warsban olyan légiharcokat akart látni, mint a II.Világháborús felvételeken. Ugyebár a félkész verzióban, amit megmutatott Spielbergéknek is, az űrharcok helyett II.Vh-s felvételek voltak láthatóak, ahol a vadászgépek látványosan leborítottak, orsóztak, és így tovább. Csakhogy a valóságban ilyen manőverekre a világűrben nincs szükség, hiszen a repülőgépek azért teszik ezeket, hogy "lecsapjanak", ráforduljanak valamire, egyszóval így használják ki az aerodinamika törvényeit. A gond csak az, hogy a világűrben nincs légkör, így az aerodinamika törvényei nem érvényesülnek. Ha te a világűrben "lefele" akarsz menni, akkor begyújtod a kormányhajtóműveket, amíg a hajód orra "lefele" nem néz, majd begyújtod a fő hajtóművet, ami erőt fejt ki, hogy a hajód elinduljon abba az irányba... -
#75
Én is így gondolom. -
#74
Én személy szerint a kettő vegyítésében hiszek. :)
Egy jó fizikai képlet vagy felfedezés nagyszerű alapot nyújthat a nagyszerű mérnöki teljesítményhez, lásd még atomóra.
A gyakorlati megközelítéssel annyi a baj, hogy az igazán nagy áttörésekhez ma már mindenképpen komoly fizikai, kémiai, biológiai, stb. áttörés kell. Hogy maradjunk az űrbéli dolgoknál, az űrlift szép elmélet, de a megvalósításhoz olyan áttörésre van szükség az anyagtechnológiákban, amihez mindenképpen komoly kémiai, fizikai tudományos háttér kell. -
#73
Az Ikarusz féle repülés (szabad mozgás a levegőben minimális segédeszközökkel, "tollakkal") is idővel megoldható lesz, addig köztes megoldást használunk (nagy méretű gépek) adva volt egy cél amire az emberiség vágyott, ha elsőre nem is pont a mítosz szerint de megvalósítottuk.
Madárként repülni aligha fogunk, valamiféle "kis" segédeszközzel lehet, de mindig lesznek hátulütői. Példa a "rocket belt", ami ugye egy viszonylag egyszerű, hátra csatolható eszköz, ez áll (szerintem) a legközelebb az emberi repülés álmához. Csak annyi a hátránya, hogy egy feltöltéssel legfeljebb fél-egy percig repkedhet. Ha tehát ezt nézzük, a madarak órákig tartó repülését nem tudjuk utánozni.
![]()
Bárki (najó, aki elég tehetős) számára elérhető rakéta-hátizsákok...
A fénynél gyorsabb utazás is ilyen cél/vágy, sőt alapvető szükséglet a világűr meghódításához, az emberiség akarja ezt ezért el is fogja érni, az hogy ez végül is milyen technológiával fog megvalósulni igazából nem fontos.
Na pont erről beszéltem. Az FTL nem létszükséglet a világűr meghódításához. Miért várja el mindenki (na jó, nagyon sok laikus) azt, hogy az FTL hajtómű nélkül nincs értelme az emberi űrterjeszkedésnek? A hajdani hajósok hónapokig, olykor évekig hánykolódtak a tengereken, amíg elérték a világ túloldalát. Az talán nem volt elég jó? Dehogy nem, sőt, akkoriban pont azon országok, hatalmak voltak egyre erősebbek, akik az ilyen terjeszkedésre helyezték a hangsúlyt. Még csak méretek és erőforrások terén sem kellett csodákat produkálni, elég belegondolni, hogy Németalföld (Hollandia) mit ért el a kolonizáció akkori megfelelője, a gyarmatosítás terén.
Az FTL hajtómű nem alapvető szükséglet. Ha 40 vagy 100 év alatt érünk el a szomszéd naprendszerbe, akkor 40 vagy 100 év alatt érünk el. Ennyi idő még az emberiség szempontjából sem sok, ha figyelembe vesszük, hogy az írt történelem már sokezer éves múlttal bír.
Persze jelentősen meggyorsíthatja és megkönnyítheti, de ez ugyan az, mintha az európai hatalmak (vagy hogy ne legyünk európa-koncentrikusak, akár a persze, kínai, japán, inka, stb. hatalmakat is vehetjük) megvárták volna a sugárhajtású repülőgépeket, és csak utána álltak volna neki körülnézni, hogy milyen is India, Dél-Amerika vagy Ausztrália... -
#72
Szóval a nagy tudósok úgy építettek reaktor, hogy szépen kézileg pakolgatták a grafit tömöböket - vagy az általuk felügyelt munkások - amígy úgy érzeték, hogy ez már jó nem lesz.
Érdekes tudományos megközelítés. Persze számolgattak, de mivel akkoriba nem volt nagy a numerikus kapacitás finoman szólva, inkább saccaméterrel próbálkoztak.
Érdekes vetülete az elmélet vs. gyakorlatnak főleg, hogy az elméleti szakemberek vezették, mert gyakorlati még nem volt. -
#71
Engem érdekelne. Egyébként remek topik, +fav. -
#70
Végeztél már valaha mérnöki munkát? Mert ki helyett bassza el szerinted? Mert az elméleti fizikusok rikán terveznek gyakorlatban alkalmazható dolgokat. Ő csak felfedeznek egy alapötletet és a mérnökök próbálnak valami értelmeset összehozni belőle. Ismered az első atomeraktor építésének történetét? -
harcu #69 Mindig azon gondolkodom, játszva az Indipendence Warral elég sokat, hogy mindenki azt szajkózza, hogy az ám az igazi, az egyetlen űrszimulátor, nem az X-Wing, mert az a newtoni fizikára épül. Ez megint a tipikus korlátos emberi gondolkodás, hogy mert ma csak erre lennénk képesek, ezért a jövőben is biztos így lesz. Márpedig meddig tartana megoldani az űrhajók manőverezését X-Wing stílusúra, ha a térugrás hétköznapibb tevékenység lenne a vécére menésnél? Mert praktikusan egy X-Winget könnyebb kormányozni a Tea-vadászok ellen, mint az I-Warban űrcsatázni. -
harcu #68 Nagy általánosságban a mérnök az, aki az elméleti számításokat a gyakorlatba átültetve elb@ssza. Sokkal ritkábbak azok az esetek, hogy az elméletben van a hiba. Aztán jön a mérnök, és rádöbben, hogy minek oda annyi anyag, itt meg kevés van, oda jó lesz az olcsóbb is, és a végén csak nem jön össze. Aztán ráfogja a tervezőre, és belekezd az újabb projectbe. -
#67
Ez kb. olyan, hogy XY energiamennyiséggel meg lehet csinálni. Ok. És műszakilag ez megvalósítható?
Én elhiszem a fizikus mikéntjét, de én a gyakorlati alkalmazás híve vagyok. -
#66
A fizikus (pláne a zelméleti) könnyen mondja, hogy lehet, mer ő a kibic, nem neki kell megvalósítani a valóságban is a hagymázas elméleteit. De a mérnöknek ki is kell viteleznie mindent. Nomármost, a dolgoknak nem csak elméleti és fizikai stb. akadályai vannak, hanem egyéb körülményeket is figyelembe kell venni, ITT jön a képbe a mérnök véleménye, aki már elégszer pofára esett, elégszer megvonták a költségvetését, stb.-stb. A mérnök a természetes szabályzó erő, ami gátat szab az elme túlzott agyfingásainak napvilágra kerülése elé! -
#65
egy mérnök sem tud a fizikusok elméletei nélkül belekezdeni valamibe:)
Hamarabb hiszem el egy fizikus lehetjét mint egy mérnök nemlehetjét:) -
#64
A jelek szerint nem. Ez a "borzalmas" ember tette lehetővé, hogy fórumozzál. Borzalmas... 
-
r4pt0r #63 Nem vagyok emos, csak szimplán látom milyenek az emberek. :D -
#62
A madár sem tollakkal repül. A devér is repül, pedig tolla egy szál se... -
haxoror #61 Úgy tűnik ugyan arról beszélünk :)
Az Ikarusz féle repülés (szabad mozgás a levegőben minimális segédeszközökkel, "tollakkal") is idővel megoldható lesz, addig köztes megoldást használunk (nagy méretű gépek) adva volt egy cél amire az emberiség vágyott, ha elsőre nem is pont a mítosz szerint de megvalósítottuk.
A fénynél gyorsabb utazás is ilyen cél/vágy, sőt alapvető szükséglet a világűr meghódításához, az emberiség akarja ezt ezért el is fogja érni, az hogy ez végül is milyen technológiával fog megvalósulni igazából nem fontos. -
#60
A baj az olyan kis méretű siklóhajókkal, hogy a meghajtás túlságosan is kicsi. Persze meg lehet fél- vagy áltudományos magyarázatokkal indokolni, hogy miért is lehet arra, amit csinál, képes. De a valóságban ilyen kis űrhajót, ilyen nagy szabad belső térrel nagyon nehéz megvalósítani úgy, hogy közben képes légköri repülésre, képes hosszútávú űrbéli repülésre és így tovább. Egy reálisabb "sikló" a Space 1999 TV sorozatban volt látható:
![]()
![]()
Ami a kicsi vs. nagyot illeti, egy ilyen kisebb űrhajóra inkább rövid távú feladatokra lehet alkalmas, nem távoli bolygók és naprendszerek elérésére. Persze az SG-ben ezt úgy oldották meg ha jól rémlik, hogy ezek a kis siklók még éppen átfértek a kapukon, tehát ők a nagy távolságokat kvázi nem a hajtóművükkel, hanem a kapukkal érték el. -
#59
Levezetni levezethették, de legalábbis amelyekkel eddig én találkoztam, az valamilyen szinten megsérti az ismert fizikai törvényeket. A Warp hajtómű elméleténél például úgy hágják át ezt, hogy van egy buborék, azon belül az űrhajó, amelyre az ismert fizikai törvények hatnak. A buborék és a valós tér viszonyára viszont nem feltétlenül kell érvényesnek lennie - már "csak" ezt a problémát megoldják, és kész a működőképes warp hajtómű... -
#58
A mai nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéták is csak a cél közelébe váltanak át önirányító módra, az út közbülső szakaszán az indító gép egy rádióhullámú adatkapcsolattal közli a rakétával, hogy merre is tart a célpont. Ez a világűrben is megvalósítható. -
#57
Az Ikaruszos hasonlatoddal élve anno ugye úgy képzelték, hogy tollakat ragasztottak a karjukra, és így emelkedtek a levegőbe. Ez abszurdum, sose fogunk így repülni (najó, hacsak nem hoznak létre egy ember-madár genetikai hibridet, de az már nem emberi repülés lesz :D). A repülés külső eszközök segítségével valósult meg, de egyik sem olyan, mintha az ember madárként szárnyalna.
Amint írtam én sem teljesen zárom ki az FTL hajtómű lehetőségét, de ha meg is valósul, teljesen biztos, hogy nem úgy és olyan módon, mint amiket eddig felvázoltak a sci-fikben. -
EnxTheOne #56 Primitiv civilizáciok ellen hatásos a kishajó :S De ha már csillag kapu, akkor engem jobban érdekelnek az alteriai és asgard hajók :D -
#55
Kishajó vs nagyhajóra visszatérve... a csillagkapus halálsiklókhoz és társaikhoz mit szóltok? Képesek légköri harcra, így talán már van értelmük. Nem? :) -
#54
Ismered a viccet az emléletről és a gyakorlatról? :)
Én inkább gyakorlati alkalmazást szeretnék látni, a mérnök első sorban ennek hisz. Legalább egy technology demonstratort. -
#53
"Már az is szép eredmény, ha sikerül megközelíteni a fénysebességet (mondjuk a c 10%-át elérnénk)"
Nem tudom de én nemrég azt olvastam, hogy elméletben már levezették hogy lehetséges a térhajtómű megépítése. -
#52
Emos vagy? -
haxoror #51 Állati "találmány" mindegyik.
Az állatok pont ugyanazt teszik/tennék amit az ember, az egyetlen különbség hogy az ember a leghatékonyabb mind közül.
A természet rendje nem valami utópisztikus status quo hanem az (embertől függetlenül is) folyamatosan változó bioszférának az éppen aktuális állapota, a természet nem "jó", a természet semleges.
Nincs ebben semmi borzalmas. -
#50
A baj a rakétákkal az, hogy nem vesszük figyelembe, hogy nem lesz műholdas, GPS-es rávezetés, a célpontra tutira kell rávezetni. Azt meg nem tudom, hogy nagy távolságból hogyan lehetne egy nagy sebességgel mozgó célpontra rávinni gond nélkül. -
r4pt0r #49 Nem emberi találmány? :D Hát akkor mi?
Bármi amit egy állat tesz az természetes és a természet rendje, mert nem tudja mit tesz.
Minden amit mi teszünk az tudatos, és ez a borzalmas. -
haxoror #48 Az aerodinamika és a gravitáció midig is jelen voltak attól függetlenül hogy a puszta létezésük és a szabályaik nem tudatosultak bennünk, idő kellett felismerni őket, felismerni a hasznukat és mindezeket gyakorlati alkalmazásokkal munkába állítani, a repülés már az Ikarusz mítosz korában is megoldható lett volna (sárkányrepülő).
Ugyan az a kategória, nem ismerjük 100%-ban a környezetünket tehát a lehetőségeinket sem, a jelenlegi tudásunk és ismereteink szerint nem lehetséges az FTL, ez nem azt jelenti hogy soha nem is lesz az.
Megint, naivitás azt hinni hogy elértük a csúcsot és innentől már nem találunk/fedezünk fel semmi újat.
-
haxoror #47 Háború, gyilkosság, rabszolga tartás, céltalan erőszak, környezetszennyezés, kannibalizmus stb ezek szar dolgok de egyik sem emberi találmány, MINDEGYIK jelen volt már az ember megjelenése előtt.
Két lépés előre, egy hátra. Ez haladás, még ha nem is zökkenőmentes.
Naivitás azt hinni hogy elértük a csúcsot és ennél soha nem fogunk tovább fejlődni, az egész történelmünk pont az ellenkezőjét bizonyítja, a folyamatos fejlődést. -
#46
Emmm... ezzel nem értek egyet, az állatvilágban is sok olyan egymással való üzekedés történt, aminek hatására fajok jöttek és mentek, sőt, kihaltak. Ez a folyamat tehát nem egyedi az állatvilágban sem... -
#45
Ikarusz idejében a tudományos tudásunk még gyerekcipőben járt, keveset vagy semmit sem tudtunk az aerodinamikáról, a gravitációról és így tovább.
Nem lehet összehasonlítani az űrhajózás és a jelenlegi tudásunk korlátaival. Ez már nem az a kategória.
Kizárni persze én sem tudom, hogy egyszer valóban lehetséges lesz az FTL utazás, de az nagyon távoli jövő. Végül is Ikarusz jó példa, hiszen ama történet után jó kétezer év kellett, hogy valósággá váljon a repülés... -
r4pt0r #44 Aztán megint eljutunk ide, és megint ölik egymást. Szerinted valaha befejezik? Az ember a legnagyobb "állat" mind közül. :D -
haxoror #43 Több mint tízezer évbe került eljutnunk oda ahol most tartunk, egy összeomlás után a legrosszabb esetben is "csak" középkori szintre zuhannának vissza a túlélők, pár száz év és újra versenyben lennénk.
A fejlődés elkerülhetetlen
