1088
-
#234
Ma este nézzétek a CNN-t 8-tól, Richard Quest az OECD főmuftiját (secretary-general, az főtitkár?) fogja interjúztatni, és a kelet európai országok jövője lesz a téma. -
#233
Hát... Mondjuk az elég furcsa is lenne, ha nem elég, hogy elbasztam, le kell építenem a vállalkozásomat, ki kell rúgnom embereket, _ráadásul_ még meg is basznának miatta, merthogy hogy képzelem...
Vagy mégis, szerinted hogy kéne?
De nem is értem, hogy gondolod. Már miért is tartozna egy cég felelősséggel (a törvény szabta kereteken túl) a dolgozói felé? Már hogyne rúghatna ki akit csak akar? Miért kellene ezért megbüntetni?
Amikor mérnökként vállalsz felelősséget, az abszolúte más kérdés, akkor az elkészült termék megfelelőségére vállalsz felelősséget. Szerintem teljesen más a két eset. -
#232
A kamat és főleg inflációmentes pénz, sőt, a túl egyenletesen erősödő pénz gyengíti a gazdaságot. Ki a franc akar dolgozni, ha elég ülni a pénzen, és még úgy is egyre többmindent lehet belőle venni? -
remark #231 Ajánlom a The Corporation c. könyvet (magyarul is megjelent), ahol jól le van írva hogy a kapitalizmus hajnalán hogyan dobták le magukról a "cégek" a felelősségrevonhatóság terhét. Mindezt már akkor is - ahogy azt ma is csinálják - olyan társadalmi előnyökre hivatkozva melyekből semmi sem valósult meg. Ennek megfelelően a kapitalizmus lényegi eleme több száz éve az, hogy az üzleti vállalkozások haszna felett csak egy szűk kör rendelkezik, a tevékenységükért a felelősséget viszont az egész társadalom vállalja egységesen. Ennek a filozófiának a "terméke" az ún. externalizáció, azaz a vállalkozás költségeinek vállalkozáson kívüli szereplőkre terhelése a tevékenységből származó profit maximalizálása mellett. Maximum nyereség minimális kiadás és felelősség mellett.
Ja, és mindez nem véletlenül alakult ki. A rendszert emberek alkották. Konkrét törvényeket kellett konkrét embereknek megalkotniuk. Az egész visszakövethető. Azokat kik aktívan részt vettek a dolgok ilyesforma alakításában, együtt nevezhetjük főmérnököknek.
És mivel a rendszert emberek alkották, így ugyanezen vagy más emberek elvileg bármikor alkothatnak másikat. A kérdés csak az, hogy kinek az érdeke az hogy minden maradjon úgy ahogy van, és kinek az érdeke a változás. -
#230
Akkor a cégek és szervezetek vezetői mégis milyen felelősséggel tartoznak azon kívűl, hogy legyen profit? Ház ez röhejes. Én is szeretnék olyan állást ahol 6-7 számjegyű a fizetés dollárban és semmiféle felelősségem nincs. Ha nagyon eltolok valamit akkor max. kírúgnak. Ja, X milliós végkielégítéssel. Fú, de komoly...
Miért is van az, hogy annyira ellenszenvesek a pénzügyi világ egyes szereplői? Lehet tippelni. -
remark #229 Mivel annak megtárgyalása hogy kik a főmérnökök összeesküvés elméletnek és/vagy politikának minősül, és ebből itt mindkettő tiltva van, így inkább nem reagálok a provokatív 
megjegyzésedre.
Ilyen körülmények között annyit tudok csak mondani hogy igazad van!
PS: Most akkor jegeltük a "kamatmentes pénz" témát? Ha már ennyit dolgoztam a válaszom összeállításán, legalább annyit írj meg hogy miért nem válaszoltál a felvetéseimre: meguntad a témát vagy nincs igazam vagy... -
#228
Itt nincs főmérnök. -
#227
Lám akkor, hogyan is jutottunk el oda ahol vagyunk? -
#226
Akkor mégsem 0 valószínűségű. Magyarán valaki valamit elrontott. Műszaki életben ezt nevezik méretezési hibának vagy ha szar modellel számolsz akkor történik ilyen. Érdekes módon ott van felelős. Itt nincs? -
Thanatos #225 pontosan, ált ebből jönnek mindig a bajok amikor amikor a csoda "managerek" és egyébb "szakemberek" elkezdenek gyk kaszinózni olyan dolgokkal amihez lövésük sincs csak azért mert jól mutat... -
#224
Csak a józan észt nem helyettesíti.
Ha vakon elkezd az ember bízni a quantokban ahogy az tették a bankszektorban + végzetesen félreértelmezik azokat a dolgokat amikhez nem is értenek akkor hatalmas problémák jönnek elő... -
Thanatos #223 épp ez volt a mondandóm lényege hogy tökéletesen megbízható modellek nem léteznek, viszont kicsit jobb modellek mint pl a pénzfeldobás, vagy mint az előző modellek, stb., és bizonyos helyeken igen komoly szerepe van a becsléseknek, és nem kell mindig a pontos szám, igazából a valószínűségszámítás és a statisztika kb erre épül, és itt is ugyanúgy mint a szerencsejátékban +1% esélynek is igen nagy szerepe tud lenni hosszú távon -
#222
"még ezzel együtt sem tudnak tökéletesen megbízható előrejelzést készíteni. "
Ezt nem is állította senki. Sőt, szerintem elméletileg sem lehetséges. Nincs 100% nyerő stratégia. (tőzsde Szent Grálja)
"Azt nem vitatom el, hogy bizonyos szintig lehet velük előre tervezni, de ez kb. olyan, mint leírni egy matematikai képlettel azt, hogy hány bolygón lehet élet a galaxisban. A képlet helyes, de pontos számot akkor sem tudunk mondani. :)"
Nem, ez egyáltalán nem olyan. Ez olyan, hogy van egy képleted, aminek a bemenő adata az árfolyam, a kimenő jel meg az adott pillanatban jelentkező "buy!" meg "sell!" jel. Ha a szignálok alapján indított trade-ek közt több a nyerő, mint a bukó (összegre, nem darabra), akkor pénzt kerestél.
Nem világmegoldó atomképletről van szó(az Frayer elképzelése, nem a valóság :P ), hanem ~féltucat egyszerre teljesülő "if"-ről... Ami vagy bejön, vagy nem. -
remark #221 OK. Újrafogalmazom (utoljára): szokás a New Deal-rõl pozitívan nyilatkozni (ezt éreztem ki a te írásodból), és szokás közben elfelejteni azt hogy az inkább a kisebbségnek hozott nagy hasznot (lásd az emlegetett kartellek). -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#220
Nem a New Deal húzta ki Amerikát a gazdasági válságból, hanem a II.Vh háborús termelése. A New Deal bizonyos felületi kezeléseket próbált csak eszközölni, több-kevesebb sikerrel. -
#219
Én ettől függetlenül állítom, hogy a modellek még ezzel együtt sem tudnak tökéletesen megbízható előrejelzést készíteni.
Azt nem vitatom el, hogy bizonyos szintig lehet velük előre tervezni, de ez kb. olyan, mint leírni egy matematikai képlettel azt, hogy hány bolygón lehet élet a galaxisban. A képlet helyes, de pontos számot akkor sem tudunk mondani. :) -
remark #218 Ezzel a megfogalmazással már jobban egyet tudok érteni.
Azért írtam amit írtam, mert a New Deal-t szokás valami csodálatos dologként beállítani, ami kisegítette az USA-t a bajból. A te megfogalmazásodból is inkább ez a pozitív kép érzõdött ki. Közben meg kártékony hatása is volt a csomagnak szépen, amirõl érdemes beszélni, hogy ne legyünk alapból elfogultak mikor a múlt és a jövõ hasonló csomagjairól beszélgetünk.
Az ilyen kartellprogramok a kisebbségnek hoznak óriási hasznot, és a többségnek csak kárt okoz. Mondjuk ha a többség már annak is örül hogy nem ennél is erõszakosabb módon veszik el tõle ami õt illetné meg, akkor végülis fogalmazhatunk úgy hogy a kartellprogramok és más állami csomagok jót tesznek a többségnek is. De a téma innen úgy érzem a másik gazdasági válság topikba jobban illik. -
#217
Még mindig nem érted, hogy a válságot nem az IQ nuku hitelfelvevők okozták. Hanem az hogy az IQ nuku hitelfelvevők portfóója megfelelő arányban lett keverve okos hitelfelvevőkével meg hozzáadtak állampapírt és lefedték az egyészet credit default swappal majd a minősítést megkapták AAA-ra.
Majd ezek a 0-s bedőlési valószínűséggel rendelkező csomagok szétdurrantak egymás után mint a lufik.. oszt mindenki szaladt a pénze után.
Ezért hívják TOXIC assetnek. mert bárhol lehet belőle bármely befektetési portfolióban... És nem nagyon tudsz róla amíg fel nem robban a közelben egy ilyen kis csomag... -
remark #216 "Rosszul tudod. a FEd-et 1913-ban hozták létre a federal reserve actal."
Nem állítottam az ellenkezõjét. Lásd: az egyetlen kartell melyet hasonló módon hoztak létre
"A Public kartelleket pedig egy adott cél elérésére hozzák létre mesterségesen majd a cél elérésekor feloszlatják a célból származó összes előnyből részesülnek a volt kartell tagok."
Az nem cáfolat ha leírod ugyanazt mint én. Azt írtam hogy kartelleket hoztak létre állami támogatással (~public kartell), melyeket késõbb megtámadtak és feloszlattak. Ez miben különbözik attól amit te írsz? Semmiben. Akkor mit tudok rosszul? Semmit.
Az egyetlen dolog miben nem voltam biztos az az, hogy a New Deal idején hozták-e létre ezeket a kartelleket melyekrõl beszélek. A többi tény.
A felvetésem így ugyanaz mint eddig: a FED az egyetlen "public" (állam beleegyezésével létrehozott) kartell melyet még nem oszlattak fel. -
Thanatos #215 ahogy ez megtörtént már épületeknél is :) -
#214
Ez szerintem olyan volt, hogy sokan egy darabig, míg rájuk nem került a sor, csak kárörvendően dörzsölgették a kezüket a konkurrencia bukását látva... Nem hiszem, hogy bármikor is előfordulna az az eset, hogy látom, hogy csődbe fogok menni, tehetnék is ellene, de mégis szándékosan megvárom...
Azért azt ne felejtsük el, hogy az egy dolog, hogy az egész világot nehezebb anyagi helyzetbe hozták, de közben saját magukat meg katasztrofálisba. -
#213
Csak éppen az út ami elvezetett oda nem két nap volt. Évek. Mégsem húzta meg senki sem a féket, sem a vészféket. Mindenki szépen ölbe tett kézzel várta a véget. Király.. -
#212
Építési hatóság is van, mégis dőlhetnek össze házak tervezési hibából adódóan. Azért mondjuk ez ritka... Világválság is relatíve az... :) -
#211
Nono. Van olyan, hogy pénzügyi felügyeleti szerv. Ne vegyék sértésnek, de mi a túrót csináltak mikor ilyen hitelkonstrukciókat engedetek amiről még én is beláttam gyakorlatilag 0 tudással, hogy ez állatság? Milyen iskolát végeztek ezek? Vagy a józan ész az kizáró ok az alkalmasságin ilyen helyeken?
Bezzeg a mérnök meg 1000000 szabvány meg előírás között kell, hogy dolgozzon. Őket mi gátolja meg az aboszúlt felelőtlen manőverek végrehajtásában? Semmi!
Tehát egyszerűen. Szabvány, előrírás, stb. ---> A fakezű mérnököt segítik (vagy éppen akadályozzák).
Pénzügyi világban hol van ilyen biztonsági háló? Amíg ilyen nincs addig csak nevetni tudok azon, hogy felelősségteljes meló meg pénzügy (nem mindenkire mondom ezt, de valaki csak összehozták a mai helyzetet).
A mérnök sokszor úgy tervez, hogy figyelembe veszi, hogy nem agysebészek fognak egy rendszert vagy bármit használni. Talán nem szabadna olyan hitelkonstrukciót nyújtani amit az IQnuku brika felveszi és beledől a fél világ a saját hülyeségébe, de engem is veleránt. Kedves... -
#210
"Az esetben pont ez a lényeg, hogy bármikor jöhet egy olyan esemény, katasztrófa (mint az ázsiai börzék esetén volt pl. a Kobei földrengés), vagy akármi, ami miatt az előzetesen megállapított modell nem fog működni. Ez az, amit nem tudsz kivédeni egy modellben, ez a rizikófaktor."
Na de ez nem egy elvi probléma, ami lehetetlenné teszi a dolgot, hanem egy gyakorlati kockázat, ami viszont kezelhető. Viszont itt is bejön az időtényező, sőt, talán ebből a szempontból az a legfontosabb. Mert azért az nem mindegy, hogy évente csinál 5 trédet a rendszer, vagy hetente. Nyilván, ha heti 5 tréded van, akkor hamarabb észreveszed, ha bukóba fordul. Azt le lehet reagálni. Az ember ismeri a saját rendszerét, tudja, hogy milyen drawdown van még a rendszer hibahatárán belül, és mi az, ami már azt jelenti, hogy megváltoztak a piaci viszonyok. Természetesen nagy tétekkel, hosszú távon ugyanez hamarabb juttat az utcára, minthogy kiderülne, hogy bedőlt a modell... De még ez sem törvényszerű...
Ha majd lesz alkalmad, kérdezz már rá ismerősödnél plíz! :) -
Thanatos #209 egyszerűen nehezebb valakire rábizonyítani ezt konkrétan mint egy építkezésnél
egy építkezésnél hány ember felelős az épületélt? van egy darab építészmérnök, de nagy épületnél legyen több, még akkor is megszámolod egy kezeden, és akik építik azok is relatíve kevesen vannak, kivitelezésnél egy nagyobb épületen is kétlem hogy pár száz vagy ezer embernél többen dolgoznának (ráadásul általában elég könnyen behatárolható hogy kinek a sara volta katasztrófa pl)
azok viszont akik a pénzpiacon játszadoznak sokkal többen vannak, még ha csak egy országot nézünk is és nem az egész világot, ráadásul sokkal nagyobbak az áthatások, ami miatt pillanatok alatt visszakövethetetlen lesz hogy kinek a hibája valami (ami legtöbbször nem is egy-két ember hibája ugye)
ha megépítesz egy 10 emeletes irodaházat pl amin dolgoztak 1000-en, és az összedől akkor igen hamar visszakövethető ki vagy mi okozta a szerencsétlenséget, de ettől még nem fog összedőlni egy több ezer km-re lévő másik épület, gazdasági kérdésekben viszont ez még csak nem is különleges esemény, ergo ha összedől az "épületed" nem tudhatod hogy az a tervező hibája-e vagy az hogy valami más "összedőlt" x ezer km-re egy teljesen másik "mérnök" hibájából... -
Thanatos #208 kivédeni nem lehet, igen, de a matematikai modelleknek nem is ez a célja
mivel pénzfeldobással az esélyed pl legyen 50-50%, ha egy matematikai modellel csak 51%-ra nő az esélyed már akkor megérheti hosszú távon, akik a modelleket készítik azok tudják legjobban hogy tökéletes modell-t sose fognak csinálni, ehhez egyszerűen túl sok a változó, aminek ráadásul az összefüggéseit még csak megbecsülni se tudják kb-ra se
viszont a "bajt" nem is ők okozzák, hanem azok akik a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyva "csodaszernek" hiszik az ilyen gazdasági vagy egyéb modelleket, és nem mellesleg a szerencsejátékokat is lehet ugyan ilyen módszerekkel modellezni és kalkulálni velük, lásd a mostanában olyan népszerű texas hold'em és társait (kicsit gyanús hogy a "nagyágyúk" között túl sok a matematikus, nem? :P)
az meg hogy miért akarják sokan mégis a "csodaszert" a pénzügyi kalkulációikhoz? mert emberek, ez ugyan olyan mint a lotto, ott van az esély a nagy nyereségre, ilyenkor hajlamosak figyelmen kívül hagyni bizonyos kockázatokat, attól még hogy mi a szakmájuk ők is emberek, ráadásul az ilyen modellek használatáról a döntést pont nem azok szokták hozni akik értik is, hanem akik előtt csak annyi lebeg hogy x% nőtt az esély, jó akkor az kell...
a cikk is leírta hogy David X. Li nem tévedett, nem csinált gyk semmi rosszat, csak a figyelmeztetések ellenére mások rosszul használták fel az egyenletét...
szóval a pénzügyi dolgokra is lehet készíteni egyre jobb és jobb matematikai modelleket, csak azokat ésszel kéne használni, de az hogy valaki nem ezt teszi nem jelenti hogy ettől még ne lehetne javítani az esélyeken ilyen módszerekkel :) -
#207
Csalásért. Az bűncselekmény. Tiszta sor.
És a folgalkozás körében elkövetett hanyagság vagy (különösen) nagy értékű károkozás az milyen kategória a pénzügyre nézve? -
#206
Emellett nem mindegy, hogy milyen távra szól a trade, és az sem, hogy milyen a risk/reward arány. Pl mutathatok neked 99%-os win/loss arányú, mégis bukós stratégiát is, meg 50-50%-os exponenciálisan gyarapodót is(kár, hogy csak 2008.04-ig nyer, onnantól buktázik, csúnyán...)
Az esetben pont ez a lényeg, hogy bármikor jöhet egy olyan esemény, katasztrófa (mint az ázsiai börzék esetén volt pl. a Kobei földrengés), vagy akármi, ami miatt az előzetesen megállapított modell nem fog működni. Ez az, amit nem tudsz kivédeni egy modellben, ez a rizikófaktor.
Itt válik a dolog egyfajta szerencsejátékká, mint a kockadobás.
Sajnos már nem emlékszem pontosan milyen kontextusban vizsgálta a diplomamunka a dolgot, anno részletesen elmagyarázta nekem, de szó mi szó, tényleg jó, ha a harmadát megértettem. Tehát a tévedés és félreértés jogát fenntartom. :) -
#205
Azért nem érted, mert nem pontosak az információid.
Eleve a technikai kereskedés leszarja a sok változót, meg leszarja az egyéneket, meg a szubjektivitást. Pont ez a lényege, a technikai kereskedés egy _EGYváltozós_ függvény, és ez az egy változó az árfolyam.
És az egészben pont az az érdekes, hogy a sok-sok különálló egyéni döntés összességében mégis szabályosnak tűnik.
A matematikai bűvészkedés meg csak annyi, hogy mik azok a feltételek, amiknek a teljesülése esetén nagyobb az esély a számodra pozitív kimenetelre, mint a negatívra. Viszont ez nem egyszerű.
Diplomamunkának persze, fel lehet venni olyan kiindulási feltételeket, amikor igaz lesz, amit "bebizonyított", de ez a kijelentés általánosságban egyszerűen nem igaz. Eszerint _képtelenség_ a pénzfeldobástól szignifikánsan eltérő matematikai modell szerint működő stratégiát írni. Ez egyszerűen nem igaz, percek alatt írok neked olyan stratégiát, ami nem működik, konstans bukik, margin call-ig. Myth busted. :)
Emellett nem mindegy, hogy milyen távra szól a trade, és az sem, hogy milyen a risk/reward arány. Pl mutathatok neked 99%-os win/loss arányú, mégis bukós stratégiát is, meg 50-50%-os exponenciálisan gyarapodót is(kár, hogy csak 2008.04-ig nyer, onnantól buktázik, csúnyán...)
Érdekelnének az egyéb bemenő adatai a diplomának, mert ez így nokedli, meg nem is igaz. -
#204
Azért a pénzügyi csalásokért sok ember került már bíróságok elé, és nem egy került börtönbe hosszabb-rövidebb időre. :) -
#203
Na ez benne a durva. Millók életével játszanak áttételesen és semmiféle felelősség nem terheli ebben a szakmában dolgozókat. Ehhez képest, ha vétesz egy olyan tervezési hibát vagy karbantartási hibát amiben valaki meghal akkor jaj neked. Pedig azok akik a pénzpiacon "játszadoznak" ők is embert ölnek, csak nem olyan gyorsan és látványosan. -
#202
Ez az a helyzet, amikor egy ország gazdasága nagyon függő lesz valamitől. Legyen az export vagy import alapú, vagy egy adott ágazatra épülő. Ha az adott kulcsfontosságú gazdasági rész nehézségekkel küzd, akkor az egész ország megsínyli.
Ugyanakkor én személy szerint nem vagyok biztos benne, hogy bölcs dolog a nemzetközi kereskedelmi gyengélkedést állami szinten kezelni. Nem az USA, mint állam kereskedett Kínával és Indiával, hanem az állampolgárai, amelyek most nem rendelnek olcsó árút és szolgáltatást (India és Kína is erős például a kihelyezett telefonos és internetes szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálatok) terén), mert költségcsökkentés van. -
#201
Nehezen tudom megérteni, hogy a pénzügyi befektetéseket miért akarják olyan sokan precíz matematikai alapokra fektetni. Ez nem valami mérnöki tudomány, ahol biztosan ismert minden részadat, ez egy sokváltozós téma, amely nagyban függ az egyénektől, amelyek meg amint tudjuk, esendőek, és nem feltétlenül gondolkoznak logikusan.
Kedvenc (bár elcsépelt) példám gyerekkori jó barátom esete, aki külkeresként diplomázott, és a diplomamunkájának témája az volt, hogy a tőzsdei befektetések terén gyakorlatilag mindegy, hogy véletlenszerű (mondjuk kockadobás alapúan) vagy valamilyen modell szerint hozza a döntéseket. -
horthy #200 Szerintetek az eladosodott USA ki tudja fektetni Kinát meg Indiát ?
Van reális alapja ennek az origó-s ciknek ?
http://www.komment.hu/tartalom/20090227-velemeny-az-amerikai-protekcionizmus-a-feltorekvo-piacokat-fenyegeti.html?cmnt_page=1 -
#199
A formula, ami megölte a Wal Streetet.
Érdekes cikk, David X. Li felmenői most sokat csuklanak ha még élnek :D -
#198
Kissé vicces, hogy a spekulációk jutattak minket ebbe a válságba, te pedig egy még nagyobbat ajánlasz kiútként.
Egyfajta ál-függetlenségnek látom a rendszeredet. A világgazdaság egy eléggé összefonódott rendszer, ilyen típusú mozgolódást megrezné. De ha nem megyek el rendszerszintre, csak az egyes lehetséges valutaháttér országokat nézem, akkor is gond van, hiszen nincs belőlük olyan sok. Mondjuk 10-15. Mi van ha ezeken végigmentél? Az eléleted alapján úgy tűnik, mintha mindenki állna a piacon (mint a szamár :) ) te meg kedvedre ugrálsz ők meg lassan bámészkodnak. Elég vicces. Arról nem is beszélve, hogy katonai intervencióval nem is számoltál, amint eljátszod ezt egy nagyobb (erősebb) állammal úgy jönnének ránk, hogy azt szép lenne nézni... -
#197
Én ezekre csak annyit mondok,hogy léteznek sokkal nagyobb tranzakciók, mint amennyi pénze van magyarországnak.
Azért is mondta,hogy ez a rendszer csak egy ilyen kis ország számára működőképes mint amilyen mi is vagyunk.
Gondoljunk csak bele mondjuk a magyar gdp nél sokszorta nagyobb megtakarítási alapokra, nyugdíj alapokra, melyeket szintén a tőzsdén és a bankközi piacokon, devizákban, részvényekben, ritkán nemesfémekben helyeznek el. A megtakarításokat ilyen alapokban szokták forgatni, hiszen a pénz amelyik nem forog, veszít értékéből.
Ha a több ezer milliárdos nyugdíj alapok sikeresen beépülnek a világgazdaságba, akkor nehogy már egy ilyen kis országnak mint amilyen miénk, ne tudna beépülni.
Egyébként meg, nem muszáj azonnal valutát cserélnie az országnak, úgy is működhet a dolog, ha a pénzt egy olyan iramban csorgatja, hogy az elfogadható legyen.
Akárhogyan is, de én úgy vélem,hogy működő képesen meg lehet oldani egy ilyen rendszert.
Persze teljes bizonyosságot csak akkor nyernénk, ha valóban ki próbálhatnánk a gyakorlatban.
Ha jól tudom, ilyen pénzrendszer ma nem üzemel.
Persze, hogy sérti a nemzetközi bankárok érdekeit.
Mivel ezzel a rendszerrel be lehet bújni, más pénzrendszerekbe.
Ha gebasz van, annak a pénznek a központi bankja kényszerül interveniálásra, amelyben éppen vagyunk. Egy ilyen rendszerrel, mi nem vállalunk kockázatot, de viszont kedvünkre élvezhetjük egy másik pénzrendszer pénzének az árfolyam emelkedését, ami ugyan úgy kihat ránk is. Mivel szabad piac van, szabadon ugrálhatunk egyik pénzről, a másikra, attól függően, melyiknek megy jobban a sora.
Persze, ez igazságtalan mások pénzrendszerével szemben, dehát igazságtalan az egész világ. Én önző módon, kihasználnám más országok pénzrendszerét, és azt a gyümölcsöt szüretelném le amiért a másik ország megdolgozott.
Ha meg szarba kerül a másik ország, egyszerűen áruló módon, eladjuk a romlásba forduló valutájukat, még ésszerű időben, ezzel egy hatalmasat lökve a másik országon, beletaszítva a szarba, ahogy magára hagyjuk.
Spekuláció? Igen. Igazságtalan? Igen.
Mindig az erősebb kutya baszik.
Mindig az a spekuláns fog nyerni aki több pénzt forgat, és aki a leginformáltabb.
Ha mi nyitunk poziciókat erős pénzekkel, az meghatározza az árfolyamokat, tehát nemhogy mi leszünk a leginformáltabbak, hanem egyenesen mi irányíthatjuk az árfolyamot. Akik ellenünk próbálnak spekulálni, azoknak is el tudjuk venni a pénzüket.
Mert ők soha nem tudhatják,hogy amikor poziciót nyitunk, mikor fordulunk meg, egy pillanat alatt, és amikor ők ellenünk vesznek fel poziciókat, mi azonnal kiszálhatunk, és mire észbe kaptak, már mi nyitottunk ellenük poziciót, olyan volumennel, hogy minden pénzüket ott hagyják a kezünkben.
Megoldható, ha van egy olyan kereskedési rendszered, amelyik bizonyítottan hosszú távon verhetetlen.
Ez a kulcsa az egésznek. Egy kereskedő rendszer, hatalmas emberi szakértői erőforrással megtámogatva. -
#196
Pontosan. +Az opciós zárások folyamatos lejtmenetbe vágták a zloty-t egyfajta lavinaként elindulva. (hisz a margin callal le is zárják a pozit tehát nem lehet továbbgörgetni). -
Gábor #195 Annyiban kiegészíteném, hogy a zloty erősödésekor az exportőrök egy logikus lépéssel védték magukat a további erősödés ellen, ezért opciókat és határidős ügyleteket kötöttek. Azonban a megugró kockázatkerülés miatt gyengült a zloty, ami két módon befolyásolta az exportőrök eredményét:
1. nem tudták érvényesíteni a gyengébb zloty előnyét, hiszen a nyári árfolyamokhoz képest előnyösebben kaptak eurót, de a piac elment mellettük ezért a piacihoz képest rosszabb áron van eurójuk.
2. a számlákon minden nap záráskor a pozíciónak fedezve kell lennie, ha nincs akkor jön az ún margin call, tehát pénzt kell a számlára tolni. Ez ugye azért veszteség a cégnek, mert azt nem az üzletre fordítja, hanem egy számlán fedezetként tartja, ami a jelenlegi körülmények között egyre több és több.