1088
-
#194
Köszi, nem volt most időm képbe hozni magam. Akkor gyakorlatilag ugyanúgy volt mesterségesen magasan tartva a zloty, mint a mi forintunk, csak durvább mértékben. -
Gábor #193 Módosítás
Max nem arra megyünk? És meddig parkol a komplett nemzetgadzaság? Mennyi idő amíg találsz egy másik valutát? Mivan akkor, ha már félig beszálltunk, a piac megneszeli -hogy szavaiddal éljek- és ellenünk dolgozik? A fél nemzetgazdaság addig áll egy helyben? Nem állít elő terméket és nem fogyaszt, mert nem ismeri a pénze értékét? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#192
Az utolsó mondatban a lényeg. ;) -
Gábor #191 Nem az a baj, hogy gondolkozol alternatívákon, hanem az, hogy nincs ismeredet a témakörben!
"Arra gondolj, hogy ez a 10 milliós ország nem sok pénzt használ."
A magyar GDP 2008-ban a worldfactbook szerint 209 milliárd dollár! Szerinted ez nem sok egy spekulációs pozícióra? Van fogalmad arról milyen limitek vannak a piacon kereskedési volumenekben?
"Mire észre veszik a milliárdos tranzakciókat, addigra már benne vagyunk egy másik ország pénzébe.
Az az ország amelynek erősítjük a pénzét a mi extra keresletünkkel, nem fog interveniálni, éphogy örülni fog annak,hogy mi erősítjük a pénzüket"
A fenét nem veszik észre! A volumeneket azonnal látja MINDEN kereskedő! Olyan ellenpozíciókat nyitnak rád, hogy öröm lesz nézni! Gyakorlatilag egy ilyen tranzakcióval megkurtítod a teljes nemzetgazdaságot! Arról nem is beszélve, hogy a külkereskedelmünk a folyamatos elszámolásbeli változások miatt képtelen lenne működni! Azzal, hogy erősíted a pénzét rögtön az infláció környezetét is változtatod adott országnak!
"Amikor beszállunk egy másik ország pénzébe, az az ország, széttárt karokkal fog minket üdvözölni, mert a mi extra keresletünk hatására, az hogy felszívjuk az adott ország pénzét, tovább növeljük az adott ország pénzének az árfolyamát. A felszívott pénz helyébe az ország meg újabb pénzt bocsáthat ki."
Széttárt karok? Van fogalmad róla mi történik annak az országnak az exportőreivel? Tudod, hogy japán mesterségesen gyengíti a jent évtizedek óta, hogy versenyképes maradjon?
"Ha megpróbálnak elgáncsolni, az úgy is látszani fog az árfolyamon, és max, nem arra megyünk"
Max nem arra megyünk? És meddig parkol a komplett nemzetgadzaság? Mennyi idő amíg találsz egy másik valutát? Mivan akkor, ha már félig beszálltunk, a piac megneszeli -hogy szavaiddal éljek- és ellenünk dolgozik? A fél nemzetgazdaság addig áll egy helyben? Nem áll és nem fogyaszt, mert nem ismeri a pénze értékét?
"Emelgethetik ahogy akarják, ha már kiszálltunk a rendszerből minket az már nem érint. Egy olyan piacon, ahol napi több ezer milliárd dollár a forgalom, egy olyan kis ország mint mi, percek alatt ki tudja cserélni a pénzét."
Te nem érted! Egy jegybank feladata a pénzügyi stabilitás! Azonnal észreveszi, ha megindulnak a devizájára! Nincs olyan, hogy későn ébred! Látja a forgalmat, látja azt is, hogy honnan nyitják a pozíciót!
Amiről Te beszélsz az a világ legnagyobb spekulánsának a létrehozása!
-
#190
Ezzel röviden azt fogod elérni, hogy senki nem fog veled kereskedni.
Még mindig nem mondtad meg, hogy mit adsz fedezetül a devizáért amit tartalékként felhalmozol...
A napi többezer milliéárd dolláros forgalom pedig sántít... Az az off the counter piac. azok csak opciók. valós kötés nem történik. a valós valutapiac sokkal kisebb... -
#189
Az unió megpróbálta már a valutakosár alapú rendszert. ECU-nak hívták. nem működött. nem épült rá pénzpiac. pedig majd 20 évig próbálkoztak... azért az nem kicsi idő.
Joebácsi kérdezte mi a gond a zloty-val. Na kicsit utánanéztem és felrémlett, hogy mit sikerült ott elkúrni nagyon.
Nos a vállalati szektor a Zloty növekvő értékére játszva elkezdett euro opciókat felvenni. Azaz megpróbálta hedge-elni az árfolyam veszteségét ha volt. Ez azzal járt, hogy a Zloty irreálisan erősödött (lufit fújt belőle a belső kereslet) ami most kidurrant.
Vajon ki a hibás a zloty lufiban?
Azaz a lufi kipukkanása után a vállalatoknak iszonyatos méretű árfolyamveszteségeket kell leírniuk. látható, hogy nem csak a bankok a hülyék.. -
#188
Nekem sem tűnik reális lehetőségnek ez az ugrálás semmilyen szinten. 0 stabilitása van a dolognak.
A többi meg egy olyan portfolióban, devizákban, opciókban, összeválogatva, amelyek árfolyama folyamatosan nő.
Ilyen meg csak a mesékben van szerintem. -
#187
Szerintem meg jó megoldás.
Amikor rászállunk egy másik ország pénzére, percek alatt át tudunk állni.
Arra gondolj, hogy ez a 10 milliós ország nem sok pénzt használ.
Mire észre veszik a milliárdos tranzakciókat, addigra már benne vagyunk egy másik ország pénzébe.
Az az ország amelynek erősítjük a pénzét a mi extra keresletünkkel, nem fog interveniálni, éphogy örülni fog annak,hogy mi erősítjük a pénzüket.
Morogni majd csak akkor fog, amikor lelépünk. De már kifejtettem,hogy akkor már későn.
Hogy valaki ezt megértse, ahhoz gyakorlatilag kell érteni a kereskedéshez. Mert elméletben minden lehetséges a gazdaságban, ez nem egy természettudomány. Itt nincsenek kötött törvények.
Lehet még mindig nem érted.
Amikor beszállunk egy másik ország pénzébe, az az ország, széttárt karokkal fog minket üdvözölni, mert a mi extra keresletünk hatására, az hogy felszívjuk az adott ország pénzét, tovább növeljük az adott ország pénzének az árfolyamát. A felszívott pénz helyébe az ország meg újabb pénzt bocsáthat ki.
A szentségelés majd akkor kezdődik, amikor a felszívott pénzt, kiengedjük a szabadba, hirtelen túl sok lesz belőle, inflációt okoz, és leértékelődik. De minket ez már nem érint, mert addigra már régen egy másik ország pénzrendszerében fogunk ülni.
Ha az ország megneszeli, hogy épp most szállunk ki az ő pénzükből, mit tehet? Ellenlépésként megpróbálja emelni saját pénzének az értékét, hogy mesterséges keresletet hoz létre rá.
De nekünk, ez megint csak nem probléma, hiszen, ez tovább növeli az adott valuta értékét, és magasabb áron tudjuk eladni a piacon, amikor kiszállunk belőle. Sőt, ha meg annyira megnöveli a saját pénzét az ország, megállítjuk a tranzakciót, és nem folytatjuk a tömeges eladásokat.
Akár mit lépnek a spekulánsok, az ország, mi csak olyan lépéseket teszünk meg amelyekkel nyereségesen szállunk ki.
Ha megpróbálnak elgáncsolni, az úgy is látszani fog az árfolyamon, és max, nem arra megyünk.
Mindig a legoptimálisabb lépést tesszük meg.
"A legkevesebb, hogy az alapkamatot megfelelően megemeli azonnal vagy csökkenti a tulajdonos jegybank, pont mint az MNB októberben! Vajon az mennyire borítaná meg az árfolyamodat Frayer?"
Emelgethetik ahogy akarják, ha már kiszálltunk a rendszerből minket az már nem érint. Egy olyan piacon, ahol napi több ezer milliárd dollár a forgalom, egy olyan kis ország mint mi, percek alatt ki tudja cserélni a pénzét.
Nehéz megérteni, tudom, mert még új a dolog, és ehhez is kell egy szemlélet mód. Ez a rendszer egy flegma, mindenkit kihasználó, mindenkit leszaró rendszer. Mindig oda áll ahol a legtöbbet fizetik. Tehát még lojálisnak sem mondható. Áruló pénzrendszer.
De a használójának rengeteg hasznot hoz. -
Gábor #186 Cifu!
Magyarul az arbitrazsőrök úgy megkopasztják a rendszert ahogy annak rendje és módja! Ráadásul egy komplett gazdaság devizaigényét elkezdeni kereskedni iszonyatos árfolyamlengéseket okozna! Nem véleltlen, hogy például banki termékek létrehozásánál, ha szükség van devizára azt közel titkosszolgálati titoktartás mellett csinálják!
Volt olyan, hogy adott időpontban több különböző banknak különböző munkatársak telefonáltak és adtak utasítást eladásra! Mire a piac megneszelte a több millió eurós mozgás mögötti bankot, addigra a tranzakció lement, és nem tudták kihasználta az arbitrázs lehetőségét vele szemben!
Frayer
Mit gondolsz mi történik, ha egy jegybank érzékel egy gazdaságnyi mértékű keresletet vagy kínálatot a saját devizájával szemben? Nem fog neki örülni, a pénzügyi stabilitását fenyegeti egy ilyen tranzakció! Mikor 2005-ben a forintot kilengették februárban (ott is banki termék "összeszerelést" gyanítottak), a jegybank interveniált a spekulációval szemben (akkor ráadásul még lebegtetett árfolyam volt) és milliárdos kárt okozott! Vajon mi történik mikor egy másik jegybank próbál meg annyi pénzt elszívni vagy beönteni a piacra, amennyi a gazdaságának kell? A legkevesebb, hogy az alapkamatot megfelelően megemeli azonnal vagy csökkenti a tulajdonos jegybank, pont mint az MNB októberben! Vajon az mennyire borítaná meg az árfolyamodat Frayer?
Az ötleted ilyen formában nem kivitelezhető! -
#185
Azért magyaráztam egy valutára az egészet, mert így könnyen érthető.
Már az elején is mondtam,hogy portfolióban kell gondolkodni, nem csak egy valutában, hanem többen.
És a spekulánsok hiába hajtják fel az árat. Hiába vásárolnak be belőlle.
Legfeljebb annyi történik majd hogy nem veszünk belőle, veszünk valami mást. Azt hogy mikor mit veszünk, az meg nem nyilvános információ. -
#184
Az EURO-t egyoldalúan bevezették, de éppen ezért nincsen sok lehetőségük önálló fiskális politikára sem monetáris politikára. Nem tudnak pénzt nyomtatni és államkötvényt euróban kibocsátani. Értelme volt, de kötvényt akkor is csak a nemzeti fizetőeszközben bocsáthatnak ki amit át kell váltaniuk valahogy euro kötelezettségre. -
#183
Nem vagyok gazdasági szakértő, de nekem ez a rendszer nagyon sérülékenynek tűnik a valutaügyletekben utazó kereskedők részéről. Ha megneszelik, hogy te jelentős mennyiségű X valutát akarsz eladni, majd Y valutát vásárolni, akkor elég, ha bevásárolnak az Y valutából, majd mikor kibocsátod az X valutát a piacra, bevásárolnak belőle, és eladnak Y valutát. Neked rossz, mert felhajtja az Y valuta árát, ő meg jelentős profitot generál belőle... -
#182
Montenegró egyoldalúan vezette be az Eurót, egy EU tagország ezt nem teheti meg, előtte meg kell felelnie az előírt gazdasági kritériumoknak. Mivel Montenegró jelenleg is szándékozik csatlakozni az EU-hoz, ez a kérdés ha jól rémlik már évekkel ezelőtt felmerült. A legszélsőségesebb lehetőség, hogy az EKB megtiltja az országnak az Euró használatát, de ennek nem lenne sok értelme, ha úgy is csatlakozni kívánna. Ha jól rémlik Montenegró többek között még ezért is van csak az EU tagsághoz "ígéret" távolságra, és nem kapta meg a tagjelölt státuszt, mivel a felvételekor meg kell felelnie az Euroövezetre vonatkozó előírásoknak. -
#181
A mindenkori árfolyam szerint lenne átszámolva.
Ha a japán jen éppen a fedezete a koronának, akkor a dollárt átváltom japán jenbe, és nem annyi koronát adok érte, mint amennyi számszerűleg van japán jenben.
NEM
Hanem az arányoknak megfelelően adnék,hogy a forgalomban lévő korona értéke annyi legyen mint amennyi az összes japán jenünk értéke.
Amikor például fedezet váltás történik, jenről dollárra, akkor eladjuk a jent és dollárt veszünk rajta.
Természetesen ilyenkor abban a pillanatban, ugyan annyi értékünk van.
De számszerűleg kifejezve, 3 szor kevesebb dollárunk van. De ez ugyan annyit ér.
Ha mondjuk egy dollárra jut 5 korona, akkor úgy váltom be a valutákat, hogy ha koronát kérnek az 1/5 dollárt ér. Ha valaki behoz svájci frankot, azt előbb átváltom dollárba, a dollárt letétben tartom a központi bankban, majd helyette kibocsátok koronát, úgy hogy egy dollárért 5 koronát adok. Amíg dollárban van a fedezet, addig mindig ez az arány fog fennálni.
De így amikor a dollár értéke növekszik, növekszik a mi énzünk értéke is.
Gyakorlatilag, ez azt jelenti,hogy egy másik ország pénzrendszerét vesszük át 100% osan.
De miért nem lehet mondjuk japán jent, vagy dollárt használni akkor közvetlenül?
Azért nem ha pénzrendszert akarunk váltani, nagyon macerás lenne kivezetni a jent, és bevezetni a dollárt. Minden egyes személynek áttérni akár havonta, egyszerűen kivitelezhetetlen.
Helyette kitalálunk egy jelet, ami mögé VALÓDI értéket teszünk.
Ennek a jelnek, elég csak a fedezetét váltogatni, a jel mindig annak az értéknek a tulajdonságát veszi fel, amely fedezetként van mögötte.
Tehát amikor használod a koronát, te igazából dollárt használsz.
De lehet egy hét múlva már fontot használsz.
A korona csak egy ruha, egy másik pénz számára.
Elég mindig csak abba a pénzbe belebújtatni a koronát, amely pénz a legjobb formában van, amely növekvőben van.
Ezzel minden pénzügyi problémát, lepasszolunk arra az országra aminek a pénzét éppen használjuk.
Ha problémába kerül, majd ő megoldja, az ő pénzrendszere.
Mi csupán annyit teszünk,hogy flegma módon egy pillanat alatt átnyergelünk, egy másik pénzre. És, ott hagyjuk a szarba az előző országot, aminek a pénzét használtuk. Szó szerint ott hagyjuk, mert amikor kilépünk belőle, megindul a gyengülés.
Abba az országba ahol erős a pénz, oda belépünk, és tovább erősítjük a pénzüket, a mi extra keresletünkkel.
De amikor kiszállunk, ebből majd valamikor, már a mi általunk felerősített árfolyamon passzoljuk majd le ezt a pénzt is.
Ha mindig a jó helyre ugrálunk, ha kell naponta, vagy hetente.
Itthon csak annyit lehet majd látni,hogy a korona árfolyama folyamatosan stabilan emelkedik, mindig olyan ütemben, arányban, mint a legerősebb deviza, vagy nemesfém amiben éppen a korona van.
Ebben a rendszerben, korona hitelt is lehet adni, kamatmentesen.
Mert ugyan a hitel, pénztöbbletet hoz létre a rendszerben, mikor kibocsátják, de egyben egy hosszú távú keresletet is csinál.
Hiszen az adósnak koronában kell visszafizetnie a hitelét, és ezért ő keresni fogja a koronát, azaz annyi + keresletet fog csinálni, mint amennyivel megnőtt a forgalomban lévő korona mennyisége.
Természetesen a hitel formájában kibocsátott koronának nincs fedezete, de ugyan úgy át lehet váltani, mint az összes többit.
Ennek a koronának a fedezete, az a munka, vagy érték, amivel a hitel felvevő előállítja a jövőbeni visszafizetendő korona mennyiséget.
A visszafizetéskor ez a korona megsemmisül, hogy újra ki lehessen bocsátani más hitelfelvevőkenk.
-
#180
de nem elfogadják hanem a hivatalos, én fogalmaztam rosszul, sztem az lesz amit Gábor mondd, kár hogy Magyarország nem csinálja ugyan ezt meg. -
Gábor #179 Eurót használnak de nem a monetáris unió tagjai, ha az emlékezetem nem csal. -
#178
Az, hogy mit fogadnak el ott az emberek annak nincs köze ahhoz, hogy mi a hivatalos fizetőezköz. Szerintem kevés olyan hely van a világon ahol nem fogadják el az USD-t. A '90-es évekban a jugó utódállamokban meg a német márka volt az isten. -
#177
érdekes majd Bucser megírja mit gondol szerintem nem megvalósítható mivel ekkora ugrálás, lehet félreértettem, de akkor 1 magyar korona lenne 1 dollár aztán meg ha menne fel pl a dinár akkor 1 korona 1 dinár lenne, de 1 dollár az 50 dinár, tehát ha eddig keresett valaki 10 magyar koronát egy nap (ergó tíz dollárt) az ezután fog 500 koronát keresni egy nap mert most a koronának épp dinár fedezete van? érdekes lenne elképzelni hogy a szuper marketbe fél óránként cserélik az árakat :D
nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy Montenegró tagja az euró zónának vagy sem? 1 et tudok biztosan hogy euróval fizetnek mindenhol, de hogyan teljesítették a feltételeket a tagsághoz azt nem tudom, meg még az únióban sincsenek ha jól emlékszem. -
#176
Mit adsz a dollárért cserébe? Majd később a váltás során esetleg az euroért cserébe? -
#175
Azt hiszem félre értettél.
Nem olyan rendszerre gondolok, mint amilyen már ma is van minden felé, sok helyen.
Mint például Magyarországon a forint árfolyamát 100%-ban az euróhoz kötik. Mégis lebegtetős a szabad piaci árfolyama.
Jobban megfogalmazom, lehet én voltam a hibás.
A folyamat az elején úgy indul meg, hogy létrejön a pénzrendszer.
Egyetlen központ bankkal. Nincsenek kereskedelmi bankok, megszűnik a pénz multiplikátor folyamata. Tehát csak egy bank van, az országban több fiókkal.
Valaki behozza a forintját, dollárját, vagy egyébb pénzét.
Ezt a behozott forintot, vagy más valutát, a bank, elcseréli a napi árfolyamon, egy olyan valutára, amely a szakértők szerint növekedésben van, és stabilan abban is marad. Tehát amelyik a leggyorsabb kocsi.
Tehát, nem résztartalék lesz a fedezet. Hanem 100 %-ban egy idegen ország valutája. Így tesz egyre több mindenki, ennek a folyamatnak az lesz a következménye,hogy a forint stabil gyengülésbe kezd, mely felerősíti azt a folyamatot,hogy a forinttal rendelkező állampolgárok beváltsák a pénzüket, az új rendszer valutájára, mondjuk a magyar koronára. Hívjuk így.
Még jobb a helyzet, ha akkor történik meg a váltás, amikor bevezetik az eurót. Mert az euro elég stabil, hogy ne veszítse el értékét, így ha nem értéktelenedik le, akkor az állampolgárok, annyi eurojukat váltják be amennyit csak akarnak, úgy hogy a nem beváltott eurojuk nem veszít az értékéből. Vagy csak annyit,hogy észre se lehet venni. Még akkor sem ha mind a 10 millió ember így tesz.
Ennek a rendszernek nagyon komoly előnyei vannak.
Mindjárt megérted,hogy miért.
Amikor valaki jön, és be akarja váltani a koronáját, mondjuk dollárra, akkor az történik,hogy a központi bank, a beváltani váltó korona mögött lévő valutát, legyen mondjuk japán jen. A korona mögött lévő 100% japán jent beváltja dollárra, a napi árfolyamon.
Ugyan ez fordítva. Ha valaki dollárt hoz, vagy frankot, azt az egyedüli állami központi bank beváltja japán jenre, ha éppen az erősödik a legjobban, és a beváltás után, kibocsátja az illető számára a magyar koronát.
Jöhetnek a spekulánsok, akár tucatjával is, akár hogyan próbálnak meg manipulálni, mindig csak annak az ország pénzzével játszanak majd amelyik ország valutájában van a mi pénzünk fedezete.
Így nem kell semmi féle kényszer intervenciót alkalmazni.
A financiális gondokat terheket, egy húzással lepasszoljuk arra az országra, amely ország valutájában van a korona fedezete.
Amint meginog az ország, és elkezd leértékelődni, mi pár perc alatt, lovat tudunk váltani, ilyen kis ország mint mi, könnyen megteheti, világ viszonylatban, nem sok pénze van az országnak.
Ezt a kis pénzt, percek alatt át tudjuk váltani.
Mondok egy nagyon fontos eredményt, ami ennek a rendszernek a vele járója.
Képzeljük el azt a szituációt, hogy a szakemberek jelzik,hogy stagnál, vagy csökken a japán jen, amiben éppen a magyar korona van.
Tehát fedezeti valutát kell váltanunk.
Egy jó pillanatban, elkezdünk vásárolni, mondjuk dollárt.
Mert általánosságban éppen az kezd el növekedni a legjobban, tegyük fel.
Abban az időpillanatban, amikor az általánosan növekvő árfolyam, egy meredek növekvő szakasz után, korrigálódik, azaz időlegesen csökkenésbe megy át. Mi szépen elkezdünk lassan, de folyamatosan dollárt vásárolni.
Tehát a mi keresletünk a dollárra, nem engedi, hogy korrekció végbe menjen. Ilyenkor akkumulálódik a piac. Egy szűk szinten kezd el rezegni az árfolyam, egy ideig. Ebben az kis időben, a japán jenünket, átváltjuk dollárra, még alacsony dollár árfolyamon. A megnövekedett dollár kereslet nem fogja növelni a dollár árfolyamát, mert éppen a negatív korrekciós fázisban kezdünk el dollárt vásárolni.
Egy ilyen manőver a korrekció ellen hat, azaz, amíg a gazdaság más szereplői, a korrekciót megpróbálja létrehozni, tömeges eladással, mi, magyarok, a japán jenünket elcseréljük dollárra, abban az ütemben, ahogy a dollár korrekcióját folytatják.
Ilyenkor kialakul az akkumuláció.
Mire már lecseréljük a jenünket dollárra, a korrekciós folyamat gátlását észre veszi a piac, és ezt látván, hogy a tömeges eladások ellenére sem csökken az árfolyam, mások is elkezdenek vásárolni, ezért a dollár elkezd felértékelődni. Pont azután, hogy kimentettük magunkat dollárba.
Mi a helyzet a japánoknál?
Ahogy gyorsan rövid idő alatt szabadulunk meg a japán jentől, a jen árfolyama zuhanásba kezd. Persze nem nagyon. Ez egy természetes reakciója a piacnak, amikor többlet eladás van jelen, azaz túlkínálat.
De ezek a hatások mindig késésben vannak. Nem azonnaliak. Mert a piacnak van egy reagálási ideje.
Tehát, az történik,hogy az országból és értékeiből, egy hatalmas nagy spekulációs gépezetet hozunk létre.
Ha beszállunk egy valutába, az extra keresletünk hatására, annak a valutának az árfolyama emelkedik, de a reakció késés miatt, csak azután,hogy már beszálltunk. Ellenben amikor kilépünk a valutából, ott nagyfokú leértékelődés lesz. De már csak azután,hogy kiszálltunk onnan. Azaz pont attól a ponttól.
Ha kellően nagy tőkét forgatsz a deviza piacon, irányítani tudod az árfolyamokat is.
Amikor tömegesen veszel, az árfolyam növekszik, tehát a mi koronánk fedezetének az árfolyama megnövekszik.
Amikor kiszállunk belőle, lecsökken, de az már minket nem érint, mert addigra már megint egy másik valutában vagyunk.
A folyamat különbözeteként meg jó nagy hasznot realizál az ország, az miatt,hogy változásokat hozott létre az árfolyamokban, amikor valutát cserél. Belépés - emelkedés a belépés után. Kilépésnél - csökkenés a kilépés után.
-
#174
Bretton woods végén mikor a dollár aranyhoz peggelését befejezték akkor pont a hsz-ed első felében megvalósuló katyvasz jött létre.
Bretton woods folyományaként a dollár volt a legjelentősebb tartalékvaluta hisz mindenki abban interveniált a piacon (azaz a dollár volt a legkeresettebb). Afféle világpénzként működött.
Az összes ország a valutáját a dollárhoz kötötte és a bretton woods után is ahhoz kötve hagyta majd szépen lassan elkezdett szakadozni a rendszer.
Ennek az állapotnak a tartós fenntartásának akkor van értelme ha a kereskedelme nagy részét azzal az országgal folytatja és abban a devizában realizálja a kereskedelmi bevételei és kiadásai nagy részét amihez kötötte a pénzét. Ezzel szűri ki az árfolyamveszteséget.
De árfolyamot kötni csak úgy tudsz egy valutához, ha adott valutából rengeteg tartalékként felhalmozol, hogy esetleges árfolyameltolódás esetén interveniálnod kell legyen azt mivel végrehajtanod.
Pont ezen tartalékolási kényszer miatt szinte lehetetlen az általad felvázolt kötésről kötésre ugrálás. Mert a kereskedelmed nem képes átállni egyik devizában való exportról a másik devizában való exportra 2 ugrás miatt. hisz az azt jelentené, hogy ilyen gyorsan kellene piacot váltania a gyártóidnak kereskedőidnek.
(arról nem beszélve, hogyha egy országról kiderül, hogy védi az árfolyamát azt ízekre szedik a spekulánsok a jegybank szabadpiaci intervencióira játszva. lásd black wednesdayt és UK-t.)
Azt hogy ilyen módon egy nemzet gyarapodni tud-e nem tudom. Nem vagyok gazdaság és társadalomtudós, de véleményem szerint ha az ugrálás során nemesfémet is vásárolsz és a tartalékaid nagy része nemesfémben van akkor nem valutához láncolod magad hanem a nemesfém értékéhez. Márpedig ha nemesfémhez kötöd magad akkor a gazdaságod értéke csak a nemesfém mennyiségének/világpiaci értékének növekedésével fog nőni.
Ez esetben viszont minden egyes deviza tranzakció során amikor neked a devizatartalékodból kéne adnod (és helyette aranyad van) akkor aranyat adsz el a szabadpiacon, hogy a cserevalutát megvedd. ergó csökkenni fog az arnyad mennyisége. Ha negatív a kereskedelmi mérleged akkor szép lassan elfogy az aranyad (ezért szűntették be anno a dollár aranyhoz pegelését a természetesen következő leértékelés helyett). Ha meg pozitív a ker. mérleged nem tök mindegy miben halmozod fel a tartalékot? hisz te leszel a vevőpziban a piacon, te döntöd el, hogy mit veszel. -
#173
Elgondolkodtató... -
#172
Természetesen, ez a dolog csak egy olyan kis ország számára működő képes mint a miénk, mivel csak 10 millióan vagyunk, és így könnyen megoldható a tartalékunk, azonnali átváltása. -
#171
Bucser.
Egy fontos kérdésem lenne.
Kikérem a véleményedet.
Szerinted, milyen lenne egy olyan pénzrendszer, ahol, egy ország belső valutája, azaz pénze, mögött egy másik ország devizája lenne.
Nem állandóan, hanem mint mozgó tartalék.
Azaz, eredetileg a pénzrendszer az aranyra mint fedezetre építene, de erről a fedezetről rögtön áttérne egy olyan értékhordozóra, amelynek a kereslete, árfolyama éppen növekvőben van. A fedezet, 5%-a mindig aranyban lenne, a biztonság kedvéért.
A többi meg egy olyan portfolióban, devizákban, opciókban, összeválogatva, amelyek árfolyama folyamatosan nő.
Tehát ha íj módon a belső használatú valutát, mint egy ruhaként használjuk az idegen devizákra, esetleg nemesfémekre ráhúzva.
Magyarul, a belső használatú pénz árfolyamát HOZZÁRAGASZTJUK az idegen devizák árfolyamához. Amint a fedezeti és tartaléki értékek árfolyama bestagnál, vagy csökkenésbe kezd, kiszáll az ország belőle, és átváltja egy olyan ország fizető eszközére ami éppen feljövőben van a többihez képest.
Én ezt úgy hívom,hogy mozgó-fedezetű pénzrendszer.
Ilyen ha jól tudom még nincs sehol megvalósítva.
Hogy a kis ember is megértse.
Mintha az autosztrádán egy madár rájönne arra, ha rászáll egy gyors kocsira, ott erőfeszítés nélkül, gyorsan tud haladni a megfelelő irányba.
Amint meglát egy gyorsabb autót közeledni, ráugrik arra, és ott utazik tovább. Ha az auto elkezd lassítani, és van olyan kocsi, ami gyorsabban halad, akkor arra szál át. Ha lekanyarodik, vagy megfordul az auto, a madár mindig arra a kocsira száll át, amelyik a leggyorsabban a megfelelő irányba tart.
Így ha mondjuk minden egyes létező forint mögött egy dollár lenne, akkor a forint nem lenne más mint egy ruhába öltöztetett dollár.
Akár mit csinálunk vele, az árfolyama követi a dollárét.
Ha a dollár hanyatlóba kezd, akkor arról leszáll a forint, és mondjuk átszáll a fontra, vagy svájci frankra éppen attól függően,hogy mozognak az árfolyamok.
Természetesen, komoly szakemberekre van szükség az ilyen manőverekhez, de hosszú távon megoldható az, hogy egy ilyen pénzrendszer értéke, az idő múlásával folyamatosan növekedjen, ha olyan emberek döntenek akik sikeresen tudnak kereskedni a devizapiacon, és nemesfém piacon. Én így gondolom.
Neked mi a véleményed Bucser?
-
#170
cifunak nem rémlett, arra válaszoltam. de előttem is írták. szóval... -
#169
Igen csak annyi összefüggést kell látni amennyi van és nem többet pár összeesküvéselmélettel.. -
#168
Argentína egy államszövetség.
Az államszövetség egyik tagja moratóriumot kért a kifizetésre váró állampapírok rendezésére (csak 15 napot).
Erre elindult az országból kifelé a tőke dollárban. A dollárhoz pegelt (kötött) reál meg elkezdett zuhanni mígnem a sorozatos leértékelések után le kellett választani a dollárhoz kötéstől és innentől szabadon lebegővé vált. csakhogy a sorozatos leértékelések miatt a dollárban felvett ám reálban nyílvántartott államadósság 35%-ról 52%-ra nőtt. kb 4 hét leforgása alatt.
Az IMF ezután jött be a képbe. -
#167
Hol hasonlítunk a szovjetekhez? Milyen hasonlóságot tudsz köztünk és a szovjetek között felmutatni?
Tudod van egy nagyon jó vicc.
Kisverébnek a fejére csinál egy tehén. Kisveréb elvan a tehénszarban ugrál és csiripel. erre jön a macsaka kiveszi megtisztítgatja, majd megeszi.
3 óriási tanúlsága van a dolognak.
1.: Nem biztos, hogy ellenséged aki szarik a fejedre.
2.: Aki szarban van ne ugráljon.
3.: Aki kihúz a szarból nem mindig a barátod.
Asszem kellően adekvát a mostani helyzethez ez az ősrégi kis vicc. -
#166
Nem is képesek a tagállamok hátat fordítani egymásnak hisz a közös valuta előtt is nemzetközi gazdasági tevékenységeik 75%-át az EU-n belül végezték és azóta ez az együttműködés sokkal szorosabbá vált. -
#165
Az FT-ben megjelent egyetlen cikk arról, hogy lehetséges az EuroZóna szétesése. Az is csak egy eszmefuttatás volt. ahogy az is, hogy mi lenne ha középeurópában mevezetnék gyorsan az Euro-t..
Egyébként az angolok soha nem is rajongtak az euroért ellenben ha most eurójuk lenne nem bukták volna el fizetéseik reálértékének 30%-át az árfolyamzuhéban...(a fonthoz azért ragaszkodtak, mert a commonwealth-en belül tartalékvalutaként funkcionált még a 90-es évek végén is. Szerintem mostan ára a font ezen szerepe hanyagolható.) -
Gabyee #164 Ezért nem kellenek a politikusok mert csak a pénzt viszik de a kapa valszeg kifordulna a kezükből.
Argentína megoldotta mi miért nem tudjuk????Talán korlátoz bennünket valaki,valakik?Mondjuk olyan emberek akiket ezért fizetünk,ez lenne a dolga??
Nem csinálja,nem próbál tárgyalni,inkább még nagyobb bajba sodorja az országot?
Argentínában is a nép oldotta meg,itt is az fogja! -
#163
Hogy kifizetik-e valaha, nos, ez sok mindentől függ, de attól még egy létező tartozás. :) -
#162
Azt azért már ne kenjük másra, hogy a saját politikusaink elszúrtak valamit, ez a mi hibánk, mi tartozunk érte felelősséggel, bármennyire is fájdalmas.
Argentína esetében mire gondolsz? Ők 2002-ben képtelenek voltak fizetni az állami hiteleket, ezért felfüggesztették azok kifizetését. 2005-től viszont leültek tárgyalni az IMF-el, és átütemezték a hiteleiket. Nem szabadultak meg a hiteleik kötelékéből tehát, csak lazítottak rajta. -
#161
Naná, hogy számon van tartva. Kifizetik valaha is? Erősen kétlem.
Van valami középkori család akik hiteleztek a Habsburgoknak. Mai szinte a család kb. 15 milliárd euróval lóg. Gondolod valaha is visszafizetik?
-
#160
Nyilván politikai alkuk is zajlottak, és tippre nem számoltak semmiféle kamatot rá, ahogy a pénzromlás sincs beleszámolva. Viszont ez esetben én konkrétan arra céloztam, hogy a lend lease még ennyi év után is számon van tartva, és elszámolandó pénzmennyiség. -
#159
1972-ben 722 milla? 1990-ig fizettek annyit, hogy infláció után is csak 674 milla?
Ilyen kevés szumma? A háború alatt milliárdos nagyságrendű volt. Az meg nagyon erős dollár volt még a 30 évvel későbbihez képest is.
Vagy lealkudtak belőle? -
#158
szovjetek a lend lease-t? -
Gabyee #157 azért az összefüggéseket nem árt átlátni... -
Gabyee #156 Nincs elfelejtve egyik hitelünk sem,lehetne róla tárgyalni ha lenne olyan politikus vezető személy az országban aki ezt fel merné vállalni vagy pedig érdek fűzné hozzá.
Sajnos egyik sem:(
A "rendszerváltáskor" Európa több országa is tárgyalt,felezte vagy megpróbálta valahogy csökkenteni a visszafizetést de a magyarok túl büszkék voltak és bevállaltuk hogy majd jól visszafizetjük kamatostul azt amit fizikailag képtelenség(mostmár pláne)
De nincs itt semmi gond van aki már látja a 10-20év múlva esedékes fellendülést.Túl sok ebben az országban a mentalista,látnok(műsor után szabadonsz)
Argentínáról kellene példát venni,egy darabig szar lenne de hosszú távon jobb mint ez az adósságcsbda amiben vagyunk.3 hónapot ingyen dolgozunk csakhogy ehhez a bandához tartozzunk -
#155
Mert a nem-EU tagország Ukrajna, Szerbia, Macedónia és társaik jobban állnak, mint az EU-tagok? Tényleg? :)