Földönkívüli élőlények

Ennek, amit itt leírtál, a nagyobb elsõ részének az égvilágon semmi értelme, a második része meg hülyeség, szimplán nem igaz. De végre valami konkrétum. Most már kezdem érteni, miért beszélsz hülyeségeket. Azért, mert nem érted, de valami borzalmasmód.

A modellek csak és kizárólag arra valók, hogy teszteljék õket, és következik belõlük, hogy mit és milyen pontosan kell mérni az igazoláshoz illetve cáfolathoz. Különben nem tudományos modell.

Az akkupunktúra meg sehogy nem mûködik. A tudomány semmit nem csinál az akkupunktúrával, csak megvizsgálja. Ha azt mondod, hogy az akkupunktúrának ez és ez a hatása, akkor a labor fog 1000 embert, 500-at kezel akkupunktúrával, 500-at végigszurkál tûvel teljesen véletlenszerûen, aztán összehasonlítja a két csoport eredményét.
Az ilyen teszteken nem volt különbség az akkupunktúra és a tûvel szurkálás közt, mindkettõ hatástalan volt, bármilyen hatást is vizsgáltak, egyetlen egyet kivéve, a krónikus hátfájást. Ott mindkét módszer kicsit csillapította a fájdalmat.
De totál el vagy tévedve, ha azt hiszed, hogy bármit is csináltak az akkupunktúrával. Csak megnézték, hogy létezik-e az a hatás, amit állít, hogy létezik.
De sajnos nem.

Nem elég az, ha a tudományág "egzakt", mint pl. a matematika. Minden egyes esetben, mikor a tudományos munka magában foglal emberi döntéseket, a hiba lehetõsége fennáll. Egy dolog az, pl. lemérek valamit, és ha annyit mértem amennyit akartam, akkor rámondom hogy igazam volt. Ez egy egzakt dolog. De azt ki határozza meg, hogy mit kell mérni, hogyan, mikor, milyen eszközzel, milyen pontossággal, és fõleg azt ki határozza meg, hogy milyen adatokat kell megszerezni ahhoz, hogy egy válasz megadható legyen. Mert mi van, ha nem azt mérjük amit kell, mert tévedünk akkor, mikor felállítjuk a modellt? A modellfelállítás nem egzakt dolog, emberi döntésektõl, azaz attól függ, hogy ki a modellfelállító. Ezért lehet az, hogy ugyanazon adatokból más következtetést von le két kutató. Az adatgyûjtésük egzakt volt, de aztán az adatokat egy EMBER értelmezte, és egy EMBER vont le belõlük következtetést.
Rengeteg példa van erre, ott van az akupunktúra például. Amikor "egzakttá" tették az akupunktúrát, akkor tévesen ítélték meg azt, hogy "mit kell mérni", azaz hogy mi alapján kell meghatározni a tûk helyét. Eredmény? A "tudományos akupunktúra" nem mûködik, és csak fájdalomcsillapításra jó, a tradicionális akupunktúra viszont ennél többre.

Ez az egzakt tudományoknál mûködik, de a történelemtudománynál már sok esetben nem, mert az érdekek felülírják a józan észt...

A cikk is felhoz példákat arra az esetre, hogy "kipróbálták és mûködik" majd még egyszer kipróbálták és rájöttek hogy tévedtek.
Errõl beszélek - te meg nem -, hogy annak a két dolognak, hogy "kipróbálták, mûködik, ja mégsem" és a "kipróbálták és tényleg mûködik", mi az aránya. Kutatták-e ezt? Vannak publikációk ezzel kapcsolatban?

#2663 az eddigi beszélgetés hiányos összefoglalása volt. Miután jelezted - a magad sajátos módján -, hogy az összefoglaló érthetetlen, megadtam a hsz-t, amiben részletesen ki van fejtve, hogy mirõl van szó. Cukizhatsz ezek után, de ebbõl csak az derül ki hogy nem érted, de nem is akarod érteni, hogy mirõl van szó.

Engem is érdekelne!

A fórumon már két napja este (sötét) van. Kezdj el írni! 😊

Este írok róla egy kicsit.

Bizony, ez így van, ahogy írod.
Ugyanis a tudományos módszer még mindig a "kipróbálom, mûködik?" elv formalizált változata. MINDEN tudás, az õskortól kezdve ezen elv alapján gyûlt össze, csak sok idõ telt el, míg meg is fogalmazták konkrétan.
Az összes többi módszer csõdöt mondott, mindig, mindenhol.

Majd ha nem adsz rá okot, gerincet növesztesz, ilyesmi. Azért ez elég szaremberség, amit mûvelsz, és kikívánkozik.

Ja értem, amíg nem volt tudományos módszer, addig senki se tudott semmit és semmi se mûködött. Okos...
(Személyeskedést mikor hagyod már abba?)

Hát kérlek mint ahogy azt mindenki láthatja a #2663-ban, te arról beszélsz, hogy megkritizálod valaminek az elvét és az eredményét, miközben szerinted nem is azzal van baj.
Most akkor sírjunk vagy nevessünk?

Mivel máshogy egész egyszerûen NEM MÛKÖDIK, így ez már felvetés szinten is hülyeség.

De azért aranyos, hogy tényleg, soha, egyetlen tudományos cikket sem olvastál még, de azért határozott véleményed van a dologról. Szánalmas?

Hogy lehetõséged legyen huszadszorra is leírni, hogy fogalmad sincs, hogy mirõl beszélek. <#nevetes1>

Cuki vagy mikor magyarázod hogy tulajdonképpen mit is írtál le<#nyes>

A wki írja hogy valami tisztsége volt, de nekem nem egyértelmû mirõl is mondott le és hogy tulajdonképen most mit is csinál.
Ha van róla ifód, pár sorban összefoglalnád miket csinál, meg hogy mit akar elérni?
Nem értem miért jó ha nem tárnak fel valamit rendesen.

Nem a felvetésemre reagálsz, hanem személyeskedsz. Látszólag nem érted hogy mit jelent az a felvetés, hogy vajon vizsgálták-e már, hogy a tudomány mennyiben mûködik az alapját képezõ elvek szerint. Attól hogy valamihez van "irodalom és hivatkozásjegyzék", attól az még nem biztos hogy a tudományos módszer szerint mûködik. Az ún. "konteós oldalaknak" is van irodalom és hivatkozásjegyzéke, mégse tekinted tudománynak... <#nevetes1>

És? #2663-ban se az van, hogy a "tudományos módszer szar", hanem az ami #2650-ben is, hogy nem tudjuk biztosan, hogy a tudomány valóban az alapját képezõ elvek és módszerek szerint mûködik-e. Az "alapját képezõ elvek és módszerek" alatt pontosan a tudományos módszert értem.

Elõször ezt írtad: "Mi a bánatot akarsz te azon kritizálni, hogy feltételeznek valamit, és aztán utánajárnak hogy úgy van-e?" Majd ezt: "Leírod hogy a tudományos módszer egy szar..."

Tehát se azt nem mondom, hogy a tudományos MÓDSZER az szar, mert arra végig azt írom, hogy az jó (látom nem olvasod amit írok), se azt nem kritizálom, hogy "feltételeznek valamit, és aztán utánajárnak hogy úgy van-e". Érthetõ?

Viszont legalább benyelte az összes konteós faszságot ami ízlett neki mikor elkezdett rajta nyáladzani.
Ez az eredménye mikor a hülyeség szorgalommal párosul.

Az ÖSSZES tudományos munkának van irodalom és hivatkozásjegyzéke, meg az összefoglalóban leírja, hogy ha valami más cikk igazolása/cáfolata.

A nagy kutatásodban, tudáskeresésedben EGYETLEN EGY rohadt tudományos tanulmányt nem olvastál még, de úgy az egész életedben.

Ehhez engedd meg, hadd gratuláljak. Új rekord született az ignoráns fasz kategóriában. Majd alkalomadtán vedd át az oklevelet.

Attól még amit a #2663-ban, szerencsére ott ragadt.

Igen, jópár folyosó/terem van még ami nyitásra vár, de egyelõre még ezeket a torlaszos termeket, illetve azok számított helyék (ismét, a folyosón meglévõ kövek elrendezésébõl és repedésekbõl kiindulva mérik ki pontos helyüket) sem engedik megbontani.

Hogy miért nem engedélyezik a munka folytatását, már egy fokkal összetettebb történet, központjában Hawass SCA és MSA kinevezésével, általa a fennsík megrögzött védelmezésével és az egyiptológia iránt táplált "érdekes" és megkérdõjelezhetõ érzelmeivel.

Én tiszteletben tartom a véleményedet, de attól az még csak egy vélemény marad.

#2676

Imádom ezt a topikot, itt nem törlõdnek a hsz-ek<#hawaii>
Ne zárjuk le osszuk még!

Leírtam részletesen, hogy mit kifogásolok, legutóbb itt: #2650. Nem az áll ott, hogy "a tudományos módszer egy szar". A közember számára érthetõen fogalmazva: nem azzal van a bajom, hogy "feltételeznek valamit, és aztán utánajárnak hogy úgy van-e", hanem azzal, hogy ez csak egy elmélet, egy elv, egy iránymutatás, és nem találok arról információt, kutatásokat, publikációkat, hogy ez a gyakorlatban mégis mennyiben van így?
Mert a feltételezés, hogy "dehát ez nyilvánvalóan így van", ez kevés. Lehet feltételezni, de akkor hívjuk feltételezésnek, és ne használjuk perdöntõ argumentumként a vitákban!

Leírtad a #2663-ban.
Nem olvasod amit írsz? Vagy az ufók írták esetleg?

Ott az elsõ kézbõl származó információ a dolgok menetérõl, egy gyakorló kutatótól. Te mégis három mondatán rágod a szart. Nem tudni akarsz te, hanem a hitedet igazolva látni, ami a tények fényében nem fog menni, csak így, ha elzárkózol minden elõl, meg kötekszel lényegtelen részleteken.

Ezzel tényleg le is zárhatjuk a vitát.

Ez olyan igazi remarkos fordulat.
Leírod hogy a tudományos módszer egy szar, aztán leírod hogy nem azzal van bajod. Erre is van szakkifejezés, retardáltkodásnak hívják, de gondolom te a retardáltkodást is másképp értelmezed.

Nem hinni akarok, hanem tudni. Gondoltam segítetek, de nem tudtok. Ezzel le is zárhatjuk a vitát.

Bár nem érted hogy mirõl beszélek (lásd. #2669), azért elfogadom az álláspontodat, és megértem hogy zavar ez az egyébként valóban offtopik vita. Na de annyira ne zavarjon már, hogy valótlanságokat kezdj el állítani a vitával kapcsolatban!

Akkor még mindig van esély arra hogy új dolgokat találjanak?
Csak mert ezek szerint nincs még feltárva minden. De ha így van miért nem ásnak?

"Mi a bánatot akarsz te azon kritizálni, hogy feltételeznek valamit, és aztán utánajárnak hogy úgy van-e?"

Nem ezt kritizálom, de hagyjuk, valóban off ide ez a beszélgetés.

Ezek a kis kamrák kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a bennük található homoktömb eltorlaszolja a mögöttük található nagyobb kamrák bejáratát.

Valóban, minden ilyen homokkamra mögött van egy nagyobb terem is, az már más kérdés, hogy egyik-egyik szolgált-e valamilyen különleges célt, vagy csak a rablóknak szánt megtévesztésként egy ún. vakkamra található-e ott. Mindegyik homokkamránál mindkettõre van esély.

Én elhiszem hogy meg vagy elégedve magaddal, és jogosnak érzed ha állást foglalsz olyan témában amirõl fingod nincs a vélemény-nyilvánítás szabadságára hivatkozva, látom nap mint nap ahogy gyakorlod.
De tudnod kell, hogy amit csinálsz azt szarrágásnak hívják, és mint ilyen tök felesleges, és attól hogy te hiszel benne, mert kevés a tudásod ahhoz hogy belásd a tévedéseidet, attól még nem ér semmit amit csinálsz. Viszont az általad kritizált emberek raknak is le valamit az asztalra. Kicsit talán hasznosabb mint a hõbörgés meg az okoskodás.

De elérhetõ, csak te nem hiszed el. Elég lényeges különbség.

Mi a bánatot akarsz te azon kritizálni, hogy feltételeznek valamit, és aztán utánajárnak hogy úgy van-e?
Szerintem sokkal inkább kritizálni való, hogy egyesek azt hiszik az vinné elõre a világot, ha laikusok ugatnának bele mások dolgába.

Ezt most úgy kell érteni, hogy több helyiség van kialakítva, csak ezek egy részét homokkal töltötték fel?
Ha igen, nem értem miért minõsül torlasznak. Ha kiszednénk a homokot, találnánk még rejtett kamrákat?

Tõlem abbahagyhatjuk, akkor eddig sikerült megtárgyalni, hogy semmilyen információ nem érhetõ el azzal kapcsolatban hogy a "tudomány" mennyire mûködik azon elvek és módszerek alapján amiket bõszen hangoztat, ha valaki meg meri kritizálni a módszereit és eredményeit.

Mer rohadtul nem a témáról beszélsz, mindenki arra vár hogy elhúzzál innen.

Ja, belémkötni lehet, de reagálni a kötözködésre, azt már nem? Tipikus! <#nevetes1>

Ha még mindig a piramisokban található homokról van szó, akkor szeretnék hozzászólni, illetve kiegészíteni Zero írását:

80-as évek végén egy francia csapat kereste, hogy hol lehetnek a piramison belül még rejtett kamrák (egyik, már akkor felfedezett folyósónál a kövek a folyosótól eltérõ elrendezésûek voltak), és pár helyen lyukakat fúrtak a falakba, illetve a padlóba.
Egyik alkalommal meglepõdve tapasztalták, hogy homokot találtak. Szépen kitágították a lyukat, és látták, hogy nem kövek közti töltelékként funkcionál, hanem szabályos homok kamrák léteznek a piramisban.

A homok nem szimpla sivatagi homok volt, hanem szépen finomra volt szitálva, és a környezõ régiók (határon túliak is) ásványainak elegyeivel volt keverve.

Folytatták a munkát, és kiderült, hogy ezek a kamrácskák nem a piramis építésének megkönnyítésére (vagyis nem "kõspórolás" miatt) lettek beépítve, hanem igazából a folyosót és más kamrákat összekötõ kis méretû termek ezek.

Azóta kiderült már egyébként, hogy minden nagyobb kamra elé ehhez hasonló "akadálynak" szánt termeket építettek, valamelyikbe a fenti homok-ásvány keveréket öntve, valamelyiket pedig utólag omlasztott óriás tömbökkel torlaszolva el.

A piramis belsejének körülbelül 15%-a ilyen akadályozó homokkamrákból áll, vagyis azt jelenti, hogy rengeteg olyan kamra van még bent, amit "õrizni" kívántak az építõk.


Félig ide kötõdik még a pár éve elég nagy botrányt kavaró (Hawass és a gipszterem esete) szellõzõjáratok feszegetése is, ott is hasonló torlaszokat állítottak.

😄DD

Megint elveszel a részletekben.

immovable-nam válaszoltam, azt ugye láttad? immovable kérte, hogy "vesszek el a részletekben". Kérte, hogy pontosan mutassam meg, hogy hol csúsznak félre a dolgok.

A liszenkói mezõgazdasággal kapcsolatban...

Igen, erre vonatkozóan az állításom, hogy ez feltételezés, az sztornó, a többi állításom viszont áll, az alábbiakban le is írom, hogy miért.

A "szinte biztosan van" sem feltételezés.

De, feltételezés, mert ha valami csak 95%, akkor ott csak feltételezed, hogy az a valami mindig bekövetkezik. Ha pl. a tudomány csak 95%-ban éri el az ideálist, akkor 5%-a a tudománynak rosszul mûködik. És ez az 5% ez sorban termeli ki a fatális tévedéseket, amelyekbe adott esetben emberek halnak bele.

A politikai példája meg olyan, hogy arra meg õ sem mondja ki, hogy tuti, hogy a politikai disznóságok kiderülnek.

Pont ezért rossz példa, ezt mondom! Félrevezeti, legalábbis megpróbálja félrevezetni a tudományban járatlan közembert. Nem szabad ilyen eszközökhöz nyúlni!

De itt jön be az, hogy ignorálod az elõtte lévõ sokezer szavas szöveget, amibõl viszont egyértelmûen kiderül, hogy a tudomány nem politika kategória, sokkal szigorúbb a dolog.

Nem ignorálom. Leírtam erre is a választ már, azaz hogy az, hogy leírjuk, hogy valami azért komolyabb dolog egy valami másik dolognál, ami csak ritkán mûködik, az nem bizonyít semmit. Ebbõl nem következik semmi sem arra vonatkozóan, hogy jó, akkor a demokrácia mondjuk tök szarul, tehát mondjuk 10%-ban mûködik jól, a tudomány ennél jobban, tehát akkor mondjuk hány százalékban is mûködik jól? Tehát pont azzal kapcsolatban nem jelent ki SEMMIT, amivel kapcsolatban ki kellene jelentenie valamit.
Ezért írtam azt, hogy ez egy aranyos cikk, sok elvi dolgot leír, csak épp semmi kézzel foghatót nem hoz. Pár helyes és pár hibás alapfelvetésre épít egy hipotézist. Ennyi történik.

És akkor azt a HÁROM BEKEZDÉST, ami már megint rólam szól, azt most ignorálom. Jó?

Mi lenne ha visszahúznál retardáltkodni a kis topikodba?
Csak egy ötlet.

Nem, te nem ezt mondtad. Azt mondtad, hogy nem mûködik definíció szerûen és nem azt, hogy az a baj, ha valaki azt állítja, hogy de igen, így mûködik. Csúsztatsz.

Nem mondtam, hogy ezt már így leírtam egyszer! Ne forgasd ki amit írok! Az, hogy "már leírtam" az arra a kérdésre vonatkozik, amit most te is újra megfogalmaztál, hogy "Hol a definíció?" Hát ott!
Most pedig újra nekiálltam levezetni neked, hogy mi a kritikám lényege. Leírtam hogy mi az a pont a cikkben, ahol váltás van, és azoktól a dolgoktól, melyekkel egyetértek, átváltunk azokra a dolgokra, melyekkel nem értek egyet. Azért akartam ezt pontosítani, mert úgy vettem észre, hogy ez még mindig nem világos számotokra.

Itt még mindig levezetésért kiállt egy konkrét példán keresztül, hogy miért nem mûködik, úgy mint kellene és miért.

Nem tudom minek a levezetésére vársz példákat, mert azt már szintén leírtam, hogy a demokrácia és a kapitalizmus kérdését érintõ vitát nem szívesen folytatom le itt, offtopik volta miatt. (A jelenlegi vitánk is közel offtopik, valószínûleg sokak szerint pedig az is.)

A cikkben szereplõ szemléltetõ példák pont azért vannak, hogy abból általánosítva tudja a közember átlátni/megérteni a folyamatot és akár maga is megélheti a menetét.

És én pont azt kifogásolom, hogy azok a példák, melyek arra vonatkoznak, hogy a gyakorlatban is az van, ami az elmélet, azok félrevezetõ példák. Leírtam hogy miért gondolom ezt. Az érveim (röviden, felsorolás szerûen) a következõek voltak:
-az, hogy néha kiszûrik a hibát, nem garantálja azt, hogy mindig kiszûrik a hibát,
-olyansmikkel érvel, amik ha igazak lennének, akkor se jelentének biztosítékot, csak valószínûséget,
-a felhozott érvei hamisak, olyan köztudott dolgokra hivatkozik, amely köztudott dolgok szimplán nem igazak, mint pl. hogy a kapitalizmusban a szabad verseny biztosítja az eredményességet és a hatásfokot.
Tehát nincs azzal kapcsolatban semmilyen perdöntõ ténymegállapítás, hogy akkor mi a viszonya a tudomány elméletének a gyakorlathoz. Feltételezések vannak, és feltételezésekbõl történõ levezetés.
És ez fatális hiba, mert amit te is írsz, hogy a közérthetõ példákból majd a közember jól megérti, hogy mirõl is van szó, pont ez a félrevezetés és a becsapás a cikkben, és pont ezért ez nálam a probléma lényege. Mert a példák falsok! (Az a három, amit kiemeltem.) Ha a közember benyeli ezeket a példákat, akkor anélkül hogy megvizsgálta volna a tudomány mûködését, benyeli azt is, hogy a tudomány nyilvánvalóan ugyan olyan jól - ahol "jól" = "a definíció szerint" - mûködik mint a demokrácia (ami nem úgy mûködik) és a kapitalizmus (ami nem úgy mûködik).

A cikk nem egy tudományos, lektorált dolgozat, ergo nem fogja minden állítását számításokkal, logikai levezetésekkel igazolni. Az az olvasó dolga, már ha akarja.

Én nem a cikket kritizálom, hanem leszögezem, hogy a cikk nem tartalmaz elegendõ információt a felmerült kérdéssel kapcsolatban. Tehát Zero valóban sok érdekes dolgot bemutatott, csak a vitánkban nem jutunk elõrébb, mert valamiért nem érti, hogy mit kellene pontosan alátámasztania. Nem érti, hogy mit kritizálok. Azt hiszi, hogy a tudomány elméletét, de nem, én a gyakorlatát kritizálom. De õ ezt nem érti meg, mert szerinte az elmélet és a gyakorlat az egy! De nem az! Ahogy a kapitalizmus elmélete és gyakorlata SEM egy! Sokan mégis azt hiszik!

Szerinted feltételezés amit állít. A kapitalisták hülyék lettek volna nem átvenni a liszenkói mezõgazdaságot, ha mûködik.

A liszenkói esettel kapcsolatos álláspontomat majd pontosítom, Zero-nak írt hsz-ben. Valóban elkövettem egy hibát, jó is hogy szóltatok, de ez a lényegen nem változtat sokat.

Oké, köszi. Érdekes.

Rákérdeztem, lett egy pár új részlet, amit eddig nem írtam.

Dr. Kékedi Pálnak hívják az illetõt, aki kint járt. Széchenyi-díjas mérnök.

A cikk egy kairói kiadású tudományos lapban jelent meg francia nyelven, 1988-ban.
Konkrétan a turizmus miatt kérték az egyiptomiak, hogy ez ne legyen nagydobra verve, ha minden igaz, ez benne van a cikkben is.

Az elõzménye az volt, hogy Eötvös-ingával (még egy magyar vonatkozás) megvizsgálták a piramis tömegét, és kevesebb volt, mintha teljesen kõbõl épült volna. Az egyiptomiak kértek bizonyítékot, akkor fúrták meg.

A homok, ami kipergett, enyhén radioaktív volt.
Ha jól rémlik (ezt a múltkor mondta még), a környéken van egy tó (vagy csak egy mélyedés?), ahol szintén enyhe radioaktivitást lehet mérni, jó eséllyel onnan termelték ki a tölteléket.

Nem perdöntõ, persze, de ez alapján el lehet indulni.
Én tutira lusta leszek ennél jobban utánajárni, könyvtárba, irattárba, plusz nem beszélek franciául. Úgyhogy szerintem ez a vita itt most megáll, én többet hozzátenni nem tudok.

Leírtam stationx-nek is, Zero-nak is, így most neked is, hogy ott a definíció a cikkben. Leírja részletesen, hogy hogyan mûködik a tudomány. Hogyan szerez információkat a világról, hogyan szûri ki a hibákat, stb. A tudományos metódus is egy definíció, nézd meg a wikipédiában.

Ezt a definíciót nem fogom szétszedni, mert már számtalanszor leírtam, hogy ez így szép és jó, és ezzel semmi gondom nincs. A gond ott kezdõdik, mikor valaki azt kezdi el állítani, hogy ez pontosan így megy a gyakorlatban is.

Nem, te nem ezt mondtad. Azt mondtad, hogy nem mûködik definíció szerûen és nem azt, hogy az a baj, ha valaki azt állítja, hogy de igen, így mûködik. Csúsztatsz.

Itt még mindig levezetésért kiállt egy konkrét példán keresztül, hogy miért nem mûködik, úgy mint kellene és miért. Hisz neked ismerned kell példákat, hisz szilárdan állítod, hogy Le van írva, hogy mit kellene hoznia. Definiálva van az, hogy mi az a demokrácia, mi az a tudomány, és mi az a kapitalizmus. Szerinted melyik mûködik a gyakorlatban a definíció szerint? Mert Zero szerint a tudomány az igen, sõt, hozott egy cikket, ami párhuzamot von a tudomány és a másik kettõ között, és azt bizonygatja, hogy a demokrácia is és a kapitalizmus is a definíció szerint mûködik.

Ez viszont nyilvánvaló képtelenség


A cikkben szereplõ szemléltetõ példák pont azért vannak, hogy abból általánosítva tudja a közember átlátni/megérteni a folyamatot és akár maga is megélheti a menetét. A cikk nem egy tudományos, lektorált dolgozat, ergo nem fogja minden állítását számításokkal, logikai levezetésekkel igazolni. Az az olvasó dolga, már ha akarja.

Szerinted feltételezés amit állít. A kapitalisták hülyék lettek volna nem átvenni a liszenkói mezõgazdaságot, ha mûködik.
Mivel egy múltbani, elképzelt szituációról(nem fizikai dologról) van szó, nehéz lenne más tenni mint feltételezni.

Megint elveszel a részletekben.

A liszenkói mezõgazdasággal kapcsolatban sajnos a magyar nyelv ismeretének hiánya a baj, már megint remarkul akarsz olvasni magyar helyett.
Az egy feltételes mondat. HA mûködött volna, AKKOR átvették volna. Nem mûködött, nem vették át. Ez nem feltételezés, ez ténymegállapítás.

A "szinte biztosan van" sem feltételezés.
Mondjuk vegyük azt a kijelentést, hogy "a tudományterületek 95%-át biztosan egynél több labor kutatja". Ha azt a maradék öt százalékot ugyanebbe a mondatba akarod bevenni, akkor beleteszed a "szinte" szót, és kiveszed a 95%-ot.
Ez megint csak nem feltételezés, csak pontos és korrekt fogalmazás.

A politikai példája meg olyan, hogy arra meg õ sem mondja ki, hogy tuti, hogy a politikai disznóságok kiderülnek. Mert az a kijelentés nem lenne igaz. De itt jön be az, hogy ignorálod az elõtte lévõ sokezer szavas szöveget, amibõl viszont egyértelmûen kiderül, hogy a tudomány nem politika kategória, sokkal szigorúbb a dolog.

És akkor még fel vagy háborodva, hogy felhozom, hogy te vagy a hiba a képletben. Pedig az történik, hogy ezek teljesen korrekt mondatok, csak egész egyszerûen NEM AZT JELENTIK, amit te bele akarsz látni.
És már megint itt tartunk, általános iskola második osztály, értõ olvasás. Mindig itt kötünk ki veled, neked egy magyar mondat nem azt jelenti, amit bármelyik másik, magyarul beszélõ embernek. Mert mást AKARSZ beleerõltetni, mint amit mond.

Csodálkozol, hogy nem tudunk megbeszélni dolgokat. Hát ezért. Szándékosan félreértelmezel mindent, ami nem illik bele a kis hitvilágodba, csak hogy kötekedhess.
Továbbra sem érvelsz, hanem szavakon lovagolsz. Nem az érdemi résszel foglalkozol, hanem három kifejezéssel.

És csodálkozol, hogy ha ez záros határidõn belül felkúrja az emberek agyát. Szerintem ha ezt élõben játszod el valakivel, akkor az illetõ a harmadik szándékos félremagyarázás után pofán vág. Ez nem vitakultúra, ez szarrágás.

Ne trollkodj! <#nevetes1>