6569
-
Saintgerman #2400 Igaz, Dänicken már kiöregedett, meg már nem is annyira napra kész, de vannak itt aktuálisabb kutatók is. Pl. (de ha a mesét jobban szereted ne nézd meg)
Did Enki give humans knowledge aganstAnunnaki Law ? -
savaz #2399 Egyiptom történetében 30 dinasztia váltotta egymást 3000 év alatt, sokszor erőszakkal. Az istenek tisztelete a vallás is sokat változott ezen időszak alatt. Simán elhagyhattak templomokat, piramisokat, amelyeket a természet és az emberek elhordtak építőanyagnak. KB úgy hogy később Caligula elvitetett egy obeliszket rómába, Nero feállíttatta a cirkuszába, Bramante meg beépítette a Szent péter tér közepére. Úgyhogy most egy egészen másik isten templomát díszíti.
A piramisokat sohasem lepte be teljesen a homok, de a szfikszet betemette a nyakáig, mivel lejjeb van a piramisoknál. Az újbirodalom fáraói közül többen is próbálták kiásatni, az ősök előtti tiszteletből.
Wiki
Az angol verzióban több is van a kiásásról. -
Zero 7th #2398 Tekintve, hogy az egyiptomiak jelentős része áttért a keresztény hitre, így a régi, ősi egyiptomi vallású szent helyeik épp annyira maradtak szentek, mint mondjuk egy istálló. Ők voltak azok, ugye, akik fűtésre használták a múmiákat.
Másik fele, hogy már az egyiptomi vallás sem volt teljesen egységes, pl a Rá-kultusz monoteizmust akart csinálni belőle, csak nem jött össze.
Aztán azt sem kéne elfelejteni, hogy a piramisok építés és a betemetődésük közt eltelt néhány ezer év, amíg mindenki szart rá. Volt az ókori Egyiptomban polgárháború, gazdasági összeomlás, ilyesmi.
Na meg egyiptom egyébként elég zsíros falat volt sokáig, és eléggé meg is baszták őket a környező népek szépen sorban. Asszírok, hettiták, rómaiak... -
savaz #2397 Thor Heyerdahl további érdekes kísérletei:
Épített Egyiptomban papirusznádból egy hajót (RA II), amivel átkelt az Atlanti óceánon Amerikába, ezzel bizonyítva, hogy elvileg lehetséges volt a kapcsolat a két nagy piramisépítő kultúra között.
Ugyanő épített egy nádhajót Babilon mellett és áthajózott vele az arab tengeren, bizonyítva, hogy létezhetett tengeri kereskedelmi útvonal Mezopotámia és Egyiptom között. Marha jó könyvekben írta meg ezeket a sztorikat, inkább azt érdemes elolvasni, mint Danikent. -
gogandmagog #2396 Áhá! Lehet az () exodusz után nem maradt utcaseprő, elhanyagolták az oly fontos területek napi szintű takarítását, s ezért a kegyetlen, semmi szépérzékkel nem rendelkező szél belepte több tíz méter vastag homokkal a szent kegyhelyeket...
Ugyan olyan naplopók lakták a nagy munka korszaka után Egyiptomot is, mint akik hagyták lepusztulni az ősi templomokat, hogy régi romokként mutogathassák. Hiába maradt lakott a terület, már nem értettek később a javítás mikéntjéhez sem, nem ismerték szerkezetét, nem tudták miért és kiknek épült, hogyan kell használni rendeltetésszerűen.
Ha visszajönnek az "istenek" lesz itt nemulass... -
uwu400 #2395 Vaslogika XD -
Zero 7th #2394 Szélről hallottál-e már? -
gogandmagog #2393 Mennem kell, legközelebb folytathatjuk.
:) Globális vízözönnek márpedig lennie kellett, különben hogyan fedhette volna be a piramisokat, a Szfinx-et a homok? Vagy direkt ráhordták, mint Göbekli Tepe esetében? :) -
Zero 7th #2392 Nincs értelme a kérdésnek. Az emberi civilizációk fejlődése mindig azzal jár, hogy a létfenntartás egyre kevesebb energiába kerül. Egyéni szinten egyre több a szabadidő, a közösségnek egyre több erőforrás áll rendelkezésére. És aztán ez az erőforrás felhasználásra is kerül.
Amikor erre a szintre eljut egy civilizáció, akkor jönnek a "csoda" építések, piramis, bábel tornya, akropolisz, colosseum, nagy fal, satöbbi. És semmi más oka nincs, csak az alapvető, emberi "kiafaszagyerek" hozzáállás.
Egyébként meg próbálkozással ment a dolog az ókorban, nem előre megtervezve, számítással alátámasztva. Csináltak valamit, egymásra pakolták a köveket, aztán ha megállt, akkor örültek, ha nem, akkor kezdték előröl. -
Zero 7th #2391 Egyébként a vízözön a jelenlegi legjobb tippek szerint a Boszporusz átszakadása, és a Földközi-tenger vizének a Fekete-tengerbe ömlése volt. Az egy kicsit messze van Mezopotámiától is, meg Egyiptomtól is ahhoz, hogy bármi hatása legyen rá. -
gogandmagog #2390 Csak azt szeretném tudni, véleményed szerint, melyik területen alakult ki korábban a "magasépítészet"? Mert ez a két terület nincs túl messze egymástól, s ezért kellett volna lennie építészeti tudás-kapcsolatnak is a két terület között. Azért nem is említettem ide a többi piramisépítő kultúrát. -
Zero 7th #2389 Ha a Bibliát szó szerint akarod értelmezni, teremtéssel, vízözönnel, kutyafaszával, akkor részemről véget ért a beszélgetés. -
gogandmagog #2388 Hagyjuk ezt a Däniken dolgot, itt igazad van.
De járjuk körül Babilont. Ezt Nimród alapította, s a tornyot ő kezdte építtetni, tehát a vízözön után közvetlenül. Igazi építési okát nem ismerjük, csak azt tudni, hogy nem hegy tetején épült, de igen magasra tervezték. Ha ebből indulunk ki, s téglából akarnánk egy ilyet építeni, kár is lenne hozzáfogni. Ezt bizonyára tudták azok is, akik téglát használtak más épületekhez. Akkor most szerinted melyek voltak a korábban építettek? A piramisok világszerte, vagy a közvetlen vízözön után épült torony? Ha a piramisok, akkor azok túlélték a vízözönt. -
Zero 7th #2387 Ha lusta lennél a korábbi hozzászólásokhoz visszamenni, akkor azért azt elmondom, hogy a "hegyek félbevágása" már felvetés szinten is elbaszott durva ostobaság, a helyzet teljes, nagyon vad félreértése. Däniken egy idióta, kár rá szót vesztegetni. -
Zero 7th #2386 Ha hihetünk a Bibliának, akkor Bábel tornya téglából készült. Akkor viszont teljesen egyértelmű, hogy _kisebb_ volt, mint a piramisok. A tégla sokkal kisebb teherbírású építőanyag, mint a szikla. Nem csoda, ha összedőlt, ha mégis megpróbáltak belőle valami magasat építeni. -
#2385
-
gogandmagog #2384 Túl nagy volt már ahhoz képest, ami megengedhető volt a "teremtő" számára,
ezért kellett abbahagyatni az építését... tudod hogyan.
A piramisok ma is állnak, az még belefért a méretkorlátozásba :)
Meg az is furcsa, hogy a Bábel tornyot nem egy közeli hegy tetején, hanem annak lábainál kezdték felhúzni, s mégis az "égig érőnek" tervezték az "Úr" szerint. Égig pedig csak úgy érhetett volna, ha onnan egy járművet indítanak, vagy valamilyen technológiával (pl. lézer) elérhetővé válik az "ég".
Klónoznak! :) -
Zero 7th #2383 Ha soha nem készült el, akkor értelmes dolog azt az első nagy építménynek nevezni? -
Zero 7th #2382 Jaj már. Ugyanaz, mindig ugyanaz. Hol klónoznak titeket?
#981
#988
#1005
#1023
#1025 -
gogandmagog #2381 Én meg azt hittem, a bábolnai (babiloni) Bábel-torony volt az első igazán monumentális építmény, s azt is félbehagyták, lerombolták.
-
uwu400 #2380 Az emberek egyébként mióta tudnak, építkeznek.
Minden korban találunk hihetetlen teljesítményt mutató építményeket, manapság is, a középkorban is, és az ókorban is.
Mivel a piramis forma a legegyszerűbb ami megáll és nagy, nem kéne rajta meglepődni hogy ezzel kezdtük. -
uwu400 #2379 LOL
Amelyik hegynek "hiányzik" a teteje azt fennsíknak hívják. -
Zero 7th #2378 Miért vállalna egy kőfaragó ilyesmit? Nem ez a munkája. Kis köveket faragnak, políroznak, párszáz kilósakat maximum. Más nagyságrend. Nyilván senkinek nem lesz kedve csak úgy, poénból nekivágni egy több hónapos munkának úgy, hogy senki nem fizeti ki.
Az meg, hogy nem tudjuk, hogy _konkrétan_ milyen technikával készült, az csak azt jelenti, hogy több lehetséges módja is van, csak nem tudjuk, ezek közül ténylegesen melyiket használták. Nem azt, hogy tippünk sincs, hogy lehetne ekkora követ mozgatni. -
gogandmagog #2377 Közelítsülk meg más oldalról a hegy tetején levő, vagy az onnan kifejtett kövek kérdését.
Ott van mindjárt a Nasca terület, aholis néhány hegynek hiányzik a teteje, másoknak meg nem. Nem foghatod a természet erőire az ilyen "munkát". Ha pedig arra gondolunk emberek készítették, csak azért, hogy ott a porban ábrákat rajzolgassanak amit nem lehet a felszínről értelmezni, hát ahhoz tényleg nagy eltökéltségre volt szükség. A letermelt anyagmennyiséget pedig biztosan csak lerugdosták a teljesen sík területről, majd azt az időszakos vízfolyások, meg a szél elhordta, mert az az iszonyú nagy mennyiségű kőtörmelék nincs meg a hegyek közvetlen környezetében. A világ más tájain pedig nem a hegyeket vágták derékba, hanem hegyeket (piramisokat) építettek szintén őrült nagy izomerő befektetésével. El kellett foglalni munkával az embereket, mert nem volt TV-jük? Unatkoztak? Ha valaki hegyek közé vágyik, ne lakjon sík területen, sivatagba, és viszont. De mi a helyzet ott, ahol hegyek vannak, s mégis ezek közé építettek piramisokat? Keveselték a meglévőek számát? Miért kellett olyan nagy méretekben gondolkodni a mai értelemben fejletlen kultúráknak, hogy anyagi javakat, életeket sem sajnálva olyat alkossanak, amire igazából nincs is szükségük? S miért nem az utakat, lépcsőket építették meg úgy, hogy akár alapot is készítettek volna hozzá, már csak a hosszabb használhatóság érdekében? Olyan épületeket minek építettek, amiben helyiségek ugyan vannak, azokat viszont nem használta senki semmire? Csak azért, hogy kívülről nagyobbnak tűnjön az egész? -
Zero 7th #2376 Nincs. A hit felesleges, sőt káros. -
Zero 7th #2375 A leírás és a kép szöges ellentétben áll egymással. Innentől kezdve nincs mit vizsgálódni. Keress jobb minőségű forrást, ez hiteltelen. -
Zero 7th #2374 Azért titkolóznak, hogy a sok paraszt odamenjen és tátsa a száját. Egyébként az egyiptomiak régóta tudják, hogyan készült és miből van a piramis, de nem kötik az orrodra, mert akkor nem mész tátani a szád, meg nem filózol hülyeségeken internetes fórumokban.
Kívül kövekből rakott külső fal, belül a kamrák kövekből szintén, a két kőréteg közt meg homokkal van feltöltve. Nem az egész kő, nehogy azt hidd.
Egyébként meg még mindig kövekről beszélünk. Kőről. Nem valami hájtech cucc az azért. Fogsz egy másik követ, azt' elkezded húzogatni a másik kövön. Ha elég kitartó vagy, lecsiszolhatod síkra. Azért ez nem agysebészet, egy hülye is képes rá, csak elszántság kell hozzá meg idő. Nem tudom, mire csodálkoztok rá ennyire. Igen, régen volt az embereknek ideje meg elszántsága köveket csiszolni kézi módszerrel. Ezen mi a hihetetlen?
Miért kell lenézni az ókoriakat? Miért nem lehet elfogadni, hogy a kőkorban meg közvetlen utána értettek a kőmegmunkáláshoz? Miért kell hülyeséget habosítani eköré a téma köré? -
Zero 7th #2373 Egy hegy tetején hová akarsz követ szállítani, úgy mégis? Nem kell vinni sehová, lekanyarintod a hegy anyagából, odébb viszed ahová a falat akarod, és formára csiszolod.
Az meg, hogy a régi a jobb, simán annyi, hogy akkor volt rá idejük. Aztán meg elkezdtek háborúzni, és nem volt rá ember, hogy egy életen keresztül csiszolja azt az egy kövét. Ez sem olyan rettentő misztikus dolog még mindig. -
uwu400 #2372 Keress más forrást, ott rengeteget hazudnak. Az ilyen oldalak semmire se jók, ennyi erővel csillagok háborúját is készpénznek vehetnéd. -
uwu400 #2371 Az út más szerkezet mint egy fal. Kőből ugyanazt a felületet produkálni csak akkor lehetne ha ugyanolyan merev alapozása lenne mint egy falnak. A különbségnek műszaki okai vannak.
-
#2370
Ez más téma. Nem 40-50 tonnás kövek. Ezek azokhoz képest "gyufaszálak" és a bonyolult térbeli csapolásokról, tökéletesen sík lapokról és 90 fokos hibátlan bemetszésekről, mélyesdésekről nem is beszélve. Egyébként óriási emberi teljesítmény és csodálatra méltó ez is a szememben 
De ehhez nem fogható.
-
savaz #2369 Itt megint a szó értelmezése tér el. Az hogy nem tud tudományosan bizonyított magyarázatot adni, az nem jelenti azt, hogy nem tudja elképzelni. Thor Heyerdal húsvét szigeteki kísérlete is csak azt bizonyítja, hogy kezdetleges eszközökkel is meg lehet valósítani, de nem bizonyítja, hogy pontosan így volt. Bár nem igazán kérdőjelezik meg az elméletét, csak az asztro paleontológusok, de azok nem tudnak legalább hasonló erejű kísérletet sem letenn az asztalra :-).
Ez németül van, de kb a felétől látszik, hogyan csinálták.
-
savaz #2368 A hit és a tudás nem zárja ki egymást, inkább más a módszertana. Azokon a területeken, amit nem tudnak bizonyítani ott elméletek vannak, amelyeknek van valószínűsége.
Például a tudomány a mai ismeretek szerint meg tudja magyarázni az általunk ismert univerzum keletkezését az első másodperc töredékéig. De nem tudja mi volt 0. másodpercben, vagy azelőtt. Ide simán befér hogy Isten azt mondta "Legyen világosság...", de az is, hogy a nagy spagetti szörny fingott egyet.
Tradicionális okokból az első változat szimpatikusabb, de ha valaki hoz egy bizonyítékot akkor az lesz a tuti:
A nagy spagettiszörny -
#2367
:)
Nem érted mire akarok kilyukadni. A mai tudomány, beleértve a fősodratú "elit" régészeket, történészeket sem tud magyarázatot adni arra, hogyan rakták össze, hogyan mozgatták, szállították azokat a 40-50 tonnás köveket, amik komolyabb megmunkálást kívánnak, mint amit ma egy csúcstechnológiás profi bevállalna. Sőt a hivatalos álláspont szerint a kereket sem ismerték arrafelé. (Bár ennek ellentmond pár Közép és dél-amerikai lelet gyermekjátékokról, amik tengelyen lévő kerekeken gurulnak.) No mindegy, csak egy érdekesség, amin nem is rugóznék tovább. -
savaz #2366 Szerintem ballagj ki a temetőhöz és kérdezz meg egy sírkövest, hogy mit, mennyiért vállal. Komolyan el fogsz csodálkozni. Persze ma már nem kell ötezer kenderkötél gerenda és csiga, mert a drótkötélnek nagyobb a teherbírása, ahhoz kevesebb csiga kell, amit egy sokkal vékonyabb rácsos acél szerkezet tart meg, és így nem olyan látványos.
Egyszerűen megváltozott a technológia és másfajta tudás kell hozzá. Régen szépírást oktattak és a másoló külön szakma volt, ma meg gépírást tanítanak helyette. -
#2365
:)
Azért még a szállítás kérdése nyitva van a mai napig.
Nem hagy nyugodni az sem, hogy a profi kőfaragó, profi szerszámaival sem szívesen vágna bele egy ilyen melóba. Tisztelem-becsülöm azokat a régi embereket.
Akkoriban az emberiség még nem volt olyan hülye, mint most. :D
-
gogandmagog #2364 Én tudom, hogy a pesszimista, az a jól értesült optimista, de van olyan dolog a világon, amit nem láttál, nem tudsz bizonyítani, mégis hiszel benne? -
savaz #2363 Bocsi az elütésekért.
Homog=homok,
Felciszik=felviszik -
savaz #2362 Itt is csak beszél róla, de nem mutatla meg. Amúgy az ókortól máig a nagyon kemény köveket Kvarchomokkal, vagy hasonlóval munkálnak meg. A kvarc , vagy ma inkább korund és ipari gyémánt, szemcséket azaz homogot valamilyen kötőanyaggal összetapasztják és felciszik egy korongra (flex), vagy szálra (van ilyen kő fűrész is) és azt mozgatják az anyagon. A vágószerszám ugyan baromi gyorsan kopik, de közben megmunkálja a követ is. Így pl. egy kifeszített zsinórral nagyon egyenes is lesz a vágás.
Modern vágás dróttal -
#2361
Nem mennék bele a földönkívüli témába, inkább csak szemlélem ezeket a dolgokat, videókat. Nem gyártok elméleteket sem, mindenesetre érdekes és a fősodratú történelem nem akarja ezeket a dolgokat "agyonreklámozni":
44:36-tól Puma Punku.
Halovány elképzelés sincs, nemhogy magyarázat, hogyan szállítottak 40-50 tonnás kőtömböket. Hogyan munkálták ennyire pontosan. A mai profi kőfaragó "vállalkozó" sem vállalná el a mai csúcstechnológiás szerszámaival. Egyébként egy simára csiszolt kő simán képes vágni (44:30) A csiszolt kőkorszaki pengék is bizonyítják.