Láthatóvá válhat mi történt az ősrobbanás előtt
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
toto66 hozzászólását olvasva jöttem rá: a fény sebessége nem lehet minden inerciarendszerben ugyanakkora, mert a sebesség irányt is meghatároz! Minden esetben ugyanarra megy a fény???? Na eeeeeezz 😄D
Elolvastam az angol wiki-s Olbers' paradoxont és ennyire gyermeteg hozzáállást még nem láttam. Végtelen csillógó mûtyûrök mindenfelé és a matematikai háttér 😄DD Késõ esti viccnek is gyenge!
If the universe is assumed to contain an infinite number of uniformly distributed luminous stars, then:
(Hát ezt meg honnan vette, már az elsõ "ha" hibás és végtelen naív!)
1. The collective brightness received from a set of stars at a given distance is independent of that distance; (mondjuk, hogy a foton nem fárad el soha. Ezzel nem is volt baj.(eddig😊)
2. Every line of sight should terminate eventually on the surface of a star;
(Olbers gondolom 6 évesen álmodta ezt karácsonykor, ez egyszerûen hamis)
3. Every point in the sky should be as bright as the surface of a star.
(Ez részben igaz, amikor pont belenézel a napba 😄 )
Ezt a srácot mindig beküldték, amikor a hold az égen volt???? Már a szomszédban sem mûködik...
Szóval hibás feltételezésekbõl indul ki és nem jut sehova. A magyar szó erre a balfasz! (elnézést, de az elõzõ hozzászólásomért intést kaptam, ezért ez még a mérsékelt volt)
Azt hittem egy axiómákból álló rendszer gyermekeként megszületett paradoxont találok erre egy gagyi gyermekmesét. Ezzel óvodában lehetne villogni, de inkább bölcsõdében. Olbers nevét törlöm a kontakt listámról...
A végtelen számú világító és végtelen számú nem világító test hol ad teljes fényt? Másfelõl legyen. Dõljön be a fullos fényáradat, még akkor sem tudok elképzelni teljes fehérséget, ha csak egy pici esély is van az interferenciára, akkor már beérkezés elõtt szétinterferálják egymást a nyalábok. Kis esélye van, de a végtelenben ugye 😊
If the universe is assumed to contain an infinite number of uniformly distributed luminous stars, then:
(Hát ezt meg honnan vette, már az elsõ "ha" hibás és végtelen naív!)
1. The collective brightness received from a set of stars at a given distance is independent of that distance; (mondjuk, hogy a foton nem fárad el soha. Ezzel nem is volt baj.(eddig😊)
2. Every line of sight should terminate eventually on the surface of a star;
(Olbers gondolom 6 évesen álmodta ezt karácsonykor, ez egyszerûen hamis)
3. Every point in the sky should be as bright as the surface of a star.
(Ez részben igaz, amikor pont belenézel a napba 😄 )
Ezt a srácot mindig beküldték, amikor a hold az égen volt???? Már a szomszédban sem mûködik...
Szóval hibás feltételezésekbõl indul ki és nem jut sehova. A magyar szó erre a balfasz! (elnézést, de az elõzõ hozzászólásomért intést kaptam, ezért ez még a mérsékelt volt)
Azt hittem egy axiómákból álló rendszer gyermekeként megszületett paradoxont találok erre egy gagyi gyermekmesét. Ezzel óvodában lehetne villogni, de inkább bölcsõdében. Olbers nevét törlöm a kontakt listámról...
A végtelen számú világító és végtelen számú nem világító test hol ad teljes fényt? Másfelõl legyen. Dõljön be a fullos fényáradat, még akkor sem tudok elképzelni teljes fehérséget, ha csak egy pici esély is van az interferenciára, akkor már beérkezés elõtt szétinterferálják egymást a nyalábok. Kis esélye van, de a végtelenben ugye 😊
#61
A tér görbülésérõl.
Nagyon jó lenne a tér görbülésének bizonyítására az elõbbi kisérlet, mert ha a Napot vesszük mozdulatlannak akkor a Földön a kisérletben szereplõ fénysugár egyszer görbült a Föld pályájának megfelelõen, és görbült a Föld forgásának megfelelõen. Egyébként nem találkozott volna a két fénysugár. Ami azt bizonyítaná, mivel az elméletben a fény egyenesen terjed, hogy a tér görbül és ezt követi a fény.
Nahát egy frászkarikát!
Ha ez így lenne akkor nem lenne holdfogyatkozás! Azt könnyû belátni, ha a tér görbül a Föld körül, és ezt a fény követi (mint a kisérletben gondolhatjuk) akkor a Hold pályáján lévõ fény a Föld körül meggörbült tér miatt egyenesen a holdat világítaná meg holdfogyatkozáskor, mégpedig minden oldalról!
Mint egy hagymát lehet elképzelni a jelenséget. a hagyma rétegei összeérnek a másik végén. De ez nem így van.
Tehát mi történik mégis a kisérletnél, bizony hozzáadódik minden sebesség a fény indulásának pillanatában, és nem is veszti el!
Innen kezdeve megcáfolható, a világegyetem keletkezésére vonatkozó néhány elmélet....
Nagyon jó lenne a tér görbülésének bizonyítására az elõbbi kisérlet, mert ha a Napot vesszük mozdulatlannak akkor a Földön a kisérletben szereplõ fénysugár egyszer görbült a Föld pályájának megfelelõen, és görbült a Föld forgásának megfelelõen. Egyébként nem találkozott volna a két fénysugár. Ami azt bizonyítaná, mivel az elméletben a fény egyenesen terjed, hogy a tér görbül és ezt követi a fény.
Nahát egy frászkarikát!
Ha ez így lenne akkor nem lenne holdfogyatkozás! Azt könnyû belátni, ha a tér görbül a Föld körül, és ezt a fény követi (mint a kisérletben gondolhatjuk) akkor a Hold pályáján lévõ fény a Föld körül meggörbült tér miatt egyenesen a holdat világítaná meg holdfogyatkozáskor, mégpedig minden oldalról!
Mint egy hagymát lehet elképzelni a jelenséget. a hagyma rétegei összeérnek a másik végén. De ez nem így van.
Tehát mi történik mégis a kisérletnél, bizony hozzáadódik minden sebesség a fény indulásának pillanatában, és nem is veszti el!
Innen kezdeve megcáfolható, a világegyetem keletkezésére vonatkozó néhány elmélet....
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#60
Szóval Olbers paradoxont és egy sor kisérletet rosszul értelmeznek egyesek:
Olbers megcáfolva, mert igaz hogy végtelen sok foton érkezik, de a megfigyelésre véges az idõ. Ajánlom figyelmedbe amit már eegyszer leírtam a szorzások és osztások nem csak szorzás végtelennel!
Ezután például a kedvenc rosszul értelmezett kisérletem:
A kisérlet amely megváltoztatta... Ezt keresd meg! Olvasd el figyelmesen! És pontososan az ellenkezõjét bizonyítja mint amit leírtak benne! És mind ez egy profán hiba miatt, ami csoda hogy nem verte ki a szemüket!
És pedig az a hiba, hogy az interferométerhez is valamint a 90 fokkal elforgatott fényhez is és az egész hóbelebanchoz hozzáadódott a Föld sebessége. Ha ez nem így lett volna akkor jelent volna meg az interferrencia.
Magyarán a Földet ilyenkor állónak tekinthetjük. De ha egy olyan vonatkoztatási rendszerbe helyezzük, ahol a nap a mozdulatlan, akkor ez a fény egyszer haladt fénysebességel, +Föld napkörüli sebességével +Föld tengelye körüli sebességgel.
Csak itt van a csavar, (és nem kell hozzá az idõvel manipulálni!) ezek nem minden esetben azonos irányú sebességek.
És ebben a rendszerben ha belegondolsz csak így lehetséges, hogy nem volt interferrencia, sõt mi több a fénysugarak csak így találkozhattak egymással, akkor ez azt bizonyítja, hogy a fénynek nem állandó a sebbesége minden vonatkoztatási rendszerben. Pedig pont ennek ellenkezõjének bizonyítására használják ezt a kisérletet.
Miért írtam ezt ide?
Mert teli vagyunk olyan kisérletekkel, amelyek alátámasztják az elméleteket, és ezeket senki nem meri megkérdõjelezni. Nem is gondolkodnak rajta, ha már a könyvekben benne van, hogy bizonyíték erre meg arra.
Egészen addig nem fognak megfelelõ elméletet találni, amig ezekkel a szent tehenekkel le nem számolnak. A relativitás elmélete nagyon jó! De saját maga ellen szól, mikor a fénnyel idõvel hókuszpókuszol! Mert pont a relativitás elméletében van megfogalmazva ennek a kisérletnek az az értelmezése amit én adtam!
Ameddig nem pontos (pontosabb) elmélettel látunk neki az olyan dolgok vizsgálatának, amelyeket ez a cikk is ír, addig csak sötétben tapogatózunk.
A kevesebb több lenne, tehát meg kell hagyni az elméletbõl azt, és csak is azt ami igaz, a többit úgy kell kezelni mintha soha nem is létezett volna. Mert nem születnek új Einstein-ek, illetve ne várjuk. A 21. század már megteremtette, annak a lehetõségét, és szükségességét hogy nem egy ember kell az elõrelépéshez.
Tehát nem rossz ez a vita itt sem, de úgyan így vitáznak azok is akik értenek hozzá? Napi szinten edzik a gondolataikat? Akkor mégis miért nem indulnak el valamilyen jó úton? Ahelyett hogy hókuszpokuszolnak fekete energia, meg egyébb sületlenségek segítségével, ráadásul egymásnak ellentmondó publikációkban. Bár igaz ez itt csak bulvár, de én mindig megnézem létezik-e az a személy akire hivatkozva írják a cikket. Az egyetemek honlapján többnyire megtalálhatóak.
Olbers megcáfolva, mert igaz hogy végtelen sok foton érkezik, de a megfigyelésre véges az idõ. Ajánlom figyelmedbe amit már eegyszer leírtam a szorzások és osztások nem csak szorzás végtelennel!
Ezután például a kedvenc rosszul értelmezett kisérletem:
A kisérlet amely megváltoztatta... Ezt keresd meg! Olvasd el figyelmesen! És pontososan az ellenkezõjét bizonyítja mint amit leírtak benne! És mind ez egy profán hiba miatt, ami csoda hogy nem verte ki a szemüket!
És pedig az a hiba, hogy az interferométerhez is valamint a 90 fokkal elforgatott fényhez is és az egész hóbelebanchoz hozzáadódott a Föld sebessége. Ha ez nem így lett volna akkor jelent volna meg az interferrencia.
Magyarán a Földet ilyenkor állónak tekinthetjük. De ha egy olyan vonatkoztatási rendszerbe helyezzük, ahol a nap a mozdulatlan, akkor ez a fény egyszer haladt fénysebességel, +Föld napkörüli sebességével +Föld tengelye körüli sebességgel.
Csak itt van a csavar, (és nem kell hozzá az idõvel manipulálni!) ezek nem minden esetben azonos irányú sebességek.
És ebben a rendszerben ha belegondolsz csak így lehetséges, hogy nem volt interferrencia, sõt mi több a fénysugarak csak így találkozhattak egymással, akkor ez azt bizonyítja, hogy a fénynek nem állandó a sebbesége minden vonatkoztatási rendszerben. Pedig pont ennek ellenkezõjének bizonyítására használják ezt a kisérletet.
Miért írtam ezt ide?
Mert teli vagyunk olyan kisérletekkel, amelyek alátámasztják az elméleteket, és ezeket senki nem meri megkérdõjelezni. Nem is gondolkodnak rajta, ha már a könyvekben benne van, hogy bizonyíték erre meg arra.
Egészen addig nem fognak megfelelõ elméletet találni, amig ezekkel a szent tehenekkel le nem számolnak. A relativitás elmélete nagyon jó! De saját maga ellen szól, mikor a fénnyel idõvel hókuszpókuszol! Mert pont a relativitás elméletében van megfogalmazva ennek a kisérletnek az az értelmezése amit én adtam!
Ameddig nem pontos (pontosabb) elmélettel látunk neki az olyan dolgok vizsgálatának, amelyeket ez a cikk is ír, addig csak sötétben tapogatózunk.
A kevesebb több lenne, tehát meg kell hagyni az elméletbõl azt, és csak is azt ami igaz, a többit úgy kell kezelni mintha soha nem is létezett volna. Mert nem születnek új Einstein-ek, illetve ne várjuk. A 21. század már megteremtette, annak a lehetõségét, és szükségességét hogy nem egy ember kell az elõrelépéshez.
Tehát nem rossz ez a vita itt sem, de úgyan így vitáznak azok is akik értenek hozzá? Napi szinten edzik a gondolataikat? Akkor mégis miért nem indulnak el valamilyen jó úton? Ahelyett hogy hókuszpokuszolnak fekete energia, meg egyébb sületlenségek segítségével, ráadásul egymásnak ellentmondó publikációkban. Bár igaz ez itt csak bulvár, de én mindig megnézem létezik-e az a személy akire hivatkozva írják a cikket. Az egyetemek honlapján többnyire megtalálhatóak.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#59
Ha én egy véges életû személynek fogom fel önmagamat, akkor nyilván egy véges világot látok magam körül. De ha úgy, hogy végtelen lehetõség áll elõttem arra, hogy milyen formában létezzek, akkor lehet a világ végtelen számomra.
A semmi az minden lehetõséget magába foglal.
A semmi az minden lehetõséget magába foglal.
A közbeszerzés lényege, hogy közbe szerezzünk is valamit.
Viszont akkor idõben nem végtelen az univerzum, ami a térbeli végtelenséget is megkérdõjelezi.
#57
A problémára az lehet a válasz leginkább, hogy a látóhatárunkon lévõ csillagok már fénysebességgel távolodnak tõlünk, ezért nem fényes az égbolt.
ajánlott forrás
ajánlott forrás
A közbeszerzés lényege, hogy közbe szerezzünk is valamit.
#56
"mi az élet értelme", "mi volt az õsrobbanás elött" stb... Asszem már leírta valaki, de csak ismételni tudom:42! Ez a válasz, a végsõ válasz a kérdésre - Az élet, a világmindenség meg minden. Mert lehet ugyan, hogy Douglas Adams poénnak szánta, ennyi erõvel éppen neki is lehet igaza. Sok sok elmélet van - ezeknek a "tudósoknak" is meg kell tudni indokolni a létjogosultságukat, - de ez még nem jelenti azt, hogy egy szemernyivel is komolyabban kéne venni, mint mondjuk itt a fórumon bárki vad ötletét.
A szenvedés az az, amitől az ember jobbá válik. Csak túl kell élni.
#55
"Mi van ha dinamikus egyensúly van?"
A sztatikus világegyetemre gondolsz?
1. Ilyen lehet ha végtelen sok anyag egyenletesen oszlik el. Ilynekor egyforma vonzóerõ hat mindenre minden irányban. Régen (Newton) ilyennek képzelték el, de az egészet elrontotta az Olbers paradoxon.
2. Másik egyensúly, ha nincs végtelen sok anyag, de van vmi taszító erõ (mint a kozmológiai konstans). De ebben az esetben az egész rendszer gravitációsan instabil, ez csak egy matematikailag lehetséges megoldás, mint egy hegyére állított ceruza.
A csillagok energiája véges idõ alatt elfogy. Az hogy jelenleg világítanak csillagok azt jelentni, hogy vagy nemrég keletkezett az egész, vagy már végtelen ideje folyamatosan új anyag termelõdik, amibõl új csillagok lesznek.
Mi a megoldás? Végtelen ideje végtelen sok csillag nem világíthat, mert akkor már a csillagok több ezer fokos fekete test sugárzása töltené be a teret és minden egyéb energiát nem termelõ égitest is felmelegedett volna erre a hõmérsékletre. Marad az, hogy végtelen sok csillag világit nem régóta, vagy véges sok világít nem régóta. A galaxisok vöröseltolódása, háttérsugátzás stb pedig nem a sztatikus világegyetem képét erõsíti meg bennünk.
A sztatikus világegyetemre gondolsz?
1. Ilyen lehet ha végtelen sok anyag egyenletesen oszlik el. Ilynekor egyforma vonzóerõ hat mindenre minden irányban. Régen (Newton) ilyennek képzelték el, de az egészet elrontotta az Olbers paradoxon.
2. Másik egyensúly, ha nincs végtelen sok anyag, de van vmi taszító erõ (mint a kozmológiai konstans). De ebben az esetben az egész rendszer gravitációsan instabil, ez csak egy matematikailag lehetséges megoldás, mint egy hegyére állított ceruza.
A csillagok energiája véges idõ alatt elfogy. Az hogy jelenleg világítanak csillagok azt jelentni, hogy vagy nemrég keletkezett az egész, vagy már végtelen ideje folyamatosan új anyag termelõdik, amibõl új csillagok lesznek.
Mi a megoldás? Végtelen ideje végtelen sok csillag nem világíthat, mert akkor már a csillagok több ezer fokos fekete test sugárzása töltené be a teret és minden egyéb energiát nem termelõ égitest is felmelegedett volna erre a hõmérsékletre. Marad az, hogy végtelen sok csillag világit nem régóta, vagy véges sok világít nem régóta. A galaxisok vöröseltolódása, háttérsugátzás stb pedig nem a sztatikus világegyetem képét erõsíti meg bennünk.
#54
Köszi, pont most akartam belinkelni, hogy inkább ezt olvassa, akit érdekel: angol wiki. Van a magyar wikin is róla, de az elég rövid.
#53
A "miért van éjszaka sötét", vagy ha úgy tetszik, "miért nincs éjszaka világos" kérdéskörben tessék gúglizni "Olbers paradoxon" ügyben.
#52
Szerintem Isten is hisz egy Istenben, és Isten a saját termtett világába kisérletezik a termtményeivel (velünk, pontosan úgy mint mi az egerekkel), és számunkra lehetetlennek tûnõ rejtvényeket ad fel nekünk 😊 "mi az élet értelme", "mi volt az õsrobbanás elött" stb...
És hogy a témához is hozzászóljak, mielött leszidnak.
A végtelen csillag elmélet ott bukik meg, hogyha végtelen csillag lenne, akkor azoknak a helykitöltése is végtelen lenne, még akkor is ha minden csillag 1 atom méretû lenne, végtelen számú csillagnak, végtelen mennyiségû hely kéne, namost ez akkor is kitöltené az univerzumot ha az végtelen lenne, nem?. Ezzel szembe még mi, a föld 3. leginteligensebb lényei is csak a legközelebbi égetitestre tudtunk eljutni, mert maradt némi hely az égitestek között.
És hogy a témához is hozzászóljak, mielött leszidnak.
A végtelen csillag elmélet ott bukik meg, hogyha végtelen csillag lenne, akkor azoknak a helykitöltése is végtelen lenne, még akkor is ha minden csillag 1 atom méretû lenne, végtelen számú csillagnak, végtelen mennyiségû hely kéne, namost ez akkor is kitöltené az univerzumot ha az végtelen lenne, nem?. Ezzel szembe még mi, a föld 3. leginteligensebb lényei is csak a legközelebbi égetitestre tudtunk eljutni, mert maradt némi hely az égitestek között.
#51
Ugye tudod hogy ez a végtelen sor pont nem konvergens ? 😄
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#50
"A fényük 0-hoz közelít, de végtelen számú 0-hoz közelítõ ici-pici mennyiség is végtelen lesz."
Ismered a 1+1/2+1/3+1/4+1/5+1/6... végtelen sort? 😄
Ismered a 1+1/2+1/3+1/4+1/5+1/6... végtelen sort? 😄
"Szerintem a tér maga végtelen, és "ebbe" tágul bele a mi kis univerzumunk a maga 15-20milliárd fényévnyi méretével.
szerintem a végtelen térben, végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, egymástól függetlenül,és ezek a maguk periodusában tágulnak, összemennek stb.."
Nem a meglevõ végtelen térbe robbant bele az anyag az õsrobbanáskor, hanem ekkor jött létre a tér és az idõ is az anyag mellett.
Az miért lenne valószínûtlenebb, hogy az univerzumon kívûl nincs tér, mérete véges, és az pedig nulla. Nem az univerzum tágul, hanem a benne lévõ dolgok "mennek" össze. Tehát nem az õsrobbanásnál robbant bele a térbe a nulla kiterjedésû pontból az anyag, hanem ez a nulla kiterjedésû univerzum kezdett saját magán belül részletezõdni, és valójában most is akkora, azaz nulla kiterjedésû. És ez a nulla kiterjedés maga az univerzum.
szerintem a végtelen térben, végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, egymástól függetlenül,és ezek a maguk periodusában tágulnak, összemennek stb.."
Nem a meglevõ végtelen térbe robbant bele az anyag az õsrobbanáskor, hanem ekkor jött létre a tér és az idõ is az anyag mellett.
Az miért lenne valószínûtlenebb, hogy az univerzumon kívûl nincs tér, mérete véges, és az pedig nulla. Nem az univerzum tágul, hanem a benne lévõ dolgok "mennek" össze. Tehát nem az õsrobbanásnál robbant bele a térbe a nulla kiterjedésû pontból az anyag, hanem ez a nulla kiterjedésû univerzum kezdett saját magán belül részletezõdni, és valójában most is akkora, azaz nulla kiterjedésû. És ez a nulla kiterjedés maga az univerzum.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#48
Ja persze. A józan paraszti elgondolás és a végtelen fogalma... Ez már önmagában paradoxon.
Azzal, hogy kijelented, hogy az univerzum végtelen és ezért nem kell keresni a határait nem azt jelenti, hogy igazad van, csak azt, hogy nem vagy hajlandó foglalkozni az eméletedben lévõ hiányosságokkal.
Azzal, hogy kijelented, hogy az univerzum végtelen és ezért nem kell keresni a határait nem azt jelenti, hogy igazad van, csak azt, hogy nem vagy hajlandó foglalkozni az eméletedben lévõ hiányosságokkal.
#47
Tudtam, hogy ez lesz a következõ érv. Lehet, hogy van olyan csillag, mely olyan messze van, hogy egész életében egy árva fotonja se jut el a földre, de a valószínûsége megvan, hogy akár csak egy foton is eljut ide, még ha elképzelhetetlenül kicsi is. De ez az elképzelhetetlenül kicsi valószínûség is elég ahhoz, hogy végtelen számú csillag esetén már fényár legyen. Érted, a végtelen csillag végtelen fotont is jelent. Akármilyen kicsit is az esélye, hogy pont ide jön egy foton, ha egyszer végtelen van, akkor mégis özönleniük kellene. Ilyenkor nem számít az, hogy egy csillagból 10 milliárd év alatt 1 db foton jut ide, ha egyszer végtelen van belõlük, már rég elégtünk volna a ránk zúduló végtelelen energiamennyiségtõl. Na de asszem már túlragoztuk, kvark szintre ne menjünk le légyszi😊
Én valahogy úgy képzelem el, hogy van a galaxisokból álló univerzumunk a téridõben (akár több is), de valahol vége van, akár a téridõnek is, vagy visszahajlik magába, vagy ki tudja (és akár téridõbõl is lehet több is, fogalmunk sem lehet róla), ezen kívül meg a semmi, vagy vmi olyan, amit esélyünk sincs most elképzelni. De az egész nyilván végtelen, hiszen minden 'után' lehet vmi más. De ez csak egy nagyon szubjektív vélemény, mert ez már túlmutat a legnagyobb tudósaink képzelõerején is.
Sajnos sosem ismerhetjük meg, mert az nagyon igaz, hogy a világegyetem számunkra véges.
Én valahogy úgy képzelem el, hogy van a galaxisokból álló univerzumunk a téridõben (akár több is), de valahol vége van, akár a téridõnek is, vagy visszahajlik magába, vagy ki tudja (és akár téridõbõl is lehet több is, fogalmunk sem lehet róla), ezen kívül meg a semmi, vagy vmi olyan, amit esélyünk sincs most elképzelni. De az egész nyilván végtelen, hiszen minden 'után' lehet vmi más. De ez csak egy nagyon szubjektív vélemény, mert ez már túlmutat a legnagyobb tudósaink képzelõerején is.
Sajnos sosem ismerhetjük meg, mert az nagyon igaz, hogy a világegyetem számunkra véges.
"A fényük 0-hoz közelít, de végtelen számú 0-hoz közelítõ ici-pici mennyiség is végtelen lesz. Lehet, hogy van olyan csillag, melynek egyetlen fotonja se találja el a földet egy évig, de ha végtelen! csillag van, akkor mindenképpen végtelen mennyiségû fotonnak kell befutnia. Mert akármilyen kis értéket szorzol is a végtelennel, az végtelen lesz."
Ez ok, de a minden irányból felénk érkezõ fotonokkal egyetlen probléma van, hogy így nem is lehetne:
- a könnyeimet morzsoltam, amikor megtudtam, hogy nem minden csillag világít, sõt van, amelyik elnyeli a fényt.
- vannak nem csillag alapú létformák az ûrben, amin sajna nem megy át a fény. A szomszédban hiába vakuznak, nekem nem okoz problémát.
- Másféle létforma az energia, amely szintén nem világít annyira (pl. gravitációs erõtér, stb.)
A végtelen sok kis mennyiségõ fényforrás a fenti okok miatt, nem létezik, de ettõl még lehet végtelen a világmindenség.
Az elmélet kitalálói komolyan azt hitték, hogy a mi kis szaros bolygónkig szabadon, akadálytalanul eljut az univerzum összes (persze fényesen ragyogó anyagából) a fény??? Bakker, el vagyunk veszve, ha ezek alkotják majd meg a fizikát. Otthon gondolom, nézett kifelé, és kédezte, hogy aminek sötétnek kell lennie, az miért sötét? Jobb, egy óvodást megkérdezni inkább, hátha egy vad ötlettel megoldja 😄 Vagy egyszerûen nem értem az elméletet, és nekem belül van sötét! 😊
Ez ok, de a minden irányból felénk érkezõ fotonokkal egyetlen probléma van, hogy így nem is lehetne:
- a könnyeimet morzsoltam, amikor megtudtam, hogy nem minden csillag világít, sõt van, amelyik elnyeli a fényt.
- vannak nem csillag alapú létformák az ûrben, amin sajna nem megy át a fény. A szomszédban hiába vakuznak, nekem nem okoz problémát.
- Másféle létforma az energia, amely szintén nem világít annyira (pl. gravitációs erõtér, stb.)
A végtelen sok kis mennyiségõ fényforrás a fenti okok miatt, nem létezik, de ettõl még lehet végtelen a világmindenség.
Az elmélet kitalálói komolyan azt hitték, hogy a mi kis szaros bolygónkig szabadon, akadálytalanul eljut az univerzum összes (persze fényesen ragyogó anyagából) a fény??? Bakker, el vagyunk veszve, ha ezek alkotják majd meg a fizikát. Otthon gondolom, nézett kifelé, és kédezte, hogy aminek sötétnek kell lennie, az miért sötét? Jobb, egy óvodást megkérdezni inkább, hátha egy vad ötlettel megoldja 😄 Vagy egyszerûen nem értem az elméletet, és nekem belül van sötét! 😊
#45
Végtelen csillag * végtelen foton / végtelen távolság / végtelen idõ mennyi?
Tehát csak véges térbõl és idõbõl kapunk fotonokat!
Ez sem meg nem erõsíti , hogy véges a világegyetem, sem meg nem cáfolja!
Tehát csak véges térbõl és idõbõl kapunk fotonokat!
Ez sem meg nem erõsíti , hogy véges a világegyetem, sem meg nem cáfolja!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
Valszeg a stõtétebb csillagok (SW) takarják a fényadó csillagokat 😄, ezért van este sötét...
Abszorohattul egyetértek!
#42
Csak ott sántít a dolog hogy egy foton alá esik az egy csillagról hozzánk eljutó fénymennyiség, akkor valójában már 0 lesz, mert 1 fotonnál kevesebb fény nincs. De a távolság növekedésével a relatív fényesség tovább csökken, és az egy foton határ után már nem látható! a 0-át meg akár végtelennel is szorozhatod!
Egyezzünk meg a világegyetem számunkra véges!
Egyezzünk meg a világegyetem számunkra véges!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
De miben hisz Isten?
#40
De ez így nem helyes. A végtelen fogalmát próbáld megérteni. A fényük 0-hoz közelít, de végtelen számú 0-hoz közelítõ ici-pici mennyiség is végtelen lesz. Lehet, hogy van olyan csillag, melynek egyetlen fotonja se találja el a földet egy évig, de ha végtelen! csillag van, akkor mindenképpen végtelen mennyiségû fotonnak kell befutnia. Mert akármilyen kis értéket szorzol is a végtelennel, az végtelen lesz.
És ugyanez igaz a por elnyeli-kisugározza dologra is, akkor meg a háttérsugárzásnak kéne végtelennek lennie, de nem az ugye.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az általunk ismert (ebben benne vannak a még sosem látott, ismeretlen részei is) anyagi világ véges, tehát az Univerzum a galaxisokkal, meg minden nyavalyájával, de attól még lehet végtelen a világegyetem. És remélem itt egyezik az álláspontunk 😊
Az általunk megismerhetõ rész pedig nyilván véges, hiszen nem vagyunk képesek végtelen mennyiségû információt befogadni.
És ugyanez igaz a por elnyeli-kisugározza dologra is, akkor meg a háttérsugárzásnak kéne végtelennek lennie, de nem az ugye.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az általunk ismert (ebben benne vannak a még sosem látott, ismeretlen részei is) anyagi világ véges, tehát az Univerzum a galaxisokkal, meg minden nyavalyájával, de attól még lehet végtelen a világegyetem. És remélem itt egyezik az álláspontunk 😊
Az általunk megismerhetõ rész pedig nyilván véges, hiszen nem vagyunk képesek végtelen mennyiségû információt befogadni.
#39
Az egész cikk érdektelen semmiség a benne lévõ "kincshez" képest
!!!KAMIONKOWSKI!!!
Hát nem gyögyörû betûhalmaz?
!!!KAMIONKOWSKI!!!
Hát nem gyögyörû betûhalmaz?
#38
Jo kerdes.😊 Mit kell istennek hinni az itt a kerdes.😊
Olyan meg, hogy vegtelen szerintem nincs. Adott dolognak mindig vege van, csak onnan kezdodik vmi mas... 😊
Bar ezt mi soha sem tudjuk meg.😊
Olyan meg, hogy vegtelen szerintem nincs. Adott dolognak mindig vege van, csak onnan kezdodik vmi mas... 😊
Bar ezt mi soha sem tudjuk meg.😊
#37
Kell léteznie, hiszen ha feltételezzük, hogy az ösrobbanás elött nem volt se tér, se idõ, és valahogy mégis a nagy semmibõl létrejött az univerzum, az nem hiszem hogy bárhol is megállja a helyét.
(Lehet Isten 0-val osztott???)
(Lehet Isten 0-val osztott???)
#36
Létezik, a hívõk agyában, ha jól tudom.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#35
hisztek istenben?<#idiota><#idiota><#banplz>
...
#34
"Ebben az értelemben az õsrobbanás kifejezés is helytelen. "
Ebben egyetértünk!
De ez csak elnevezés, ami rossz!
De sajnos én az elméletet sem látom bizonyítottnak, itt is ezt tudom mondani van egy elmélet, és még nincs jobb...
Mert azt nem engedheti meg magának a tudomány (illetve annak képviselõje), hogy elmélet nélkül szálljon szembe a dogmatizmussal
Ebben egyetértünk!
De ez csak elnevezés, ami rossz!
De sajnos én az elméletet sem látom bizonyítottnak, itt is ezt tudom mondani van egy elmélet, és még nincs jobb...
Mert azt nem engedheti meg magának a tudomány (illetve annak képviselõje), hogy elmélet nélkül szálljon szembe a dogmatizmussal
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#33
Mi van ha dinamikus egyensúly van?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#32
Miért?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#31
Ezt már egy párszor megvitattuk itt a fórumon. Lényeg a látszólagos fényessége egy csillagnak, a távolságától függ. Az egyre távolabbi csillagoké a 0-hoz közelít! Még azt szokták mondani, ha útközben por, vagy egyébb elnyeli azt újra kisugározva (más hullámhosszon) látnánk. Na kérem láthatjuk is, háttérsugárzás formájában például... Persze a háttérsugárzás mástól is van...
Ez nem bizonyíték.
Az igaz, hogy az általunk megismerhetõ univerzum véges, ezt nem kell bizonyítani ez biztos!
Ez nem bizonyíték.
Az igaz, hogy az általunk megismerhetõ univerzum véges, ezt nem kell bizonyítani ez biztos!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#30
önmagába visszahajló tér? Anti-anyag tükörképpel?😛 ...
#29
Bárhogy is nézzük a jelenlegi fizikai modellek nem adnak választ arra a kérdésre, hogy egy fénysebességgel szerteszét rohanó végtelenül homogén anyagból hogyan is jönnek a létre a nagy léptékû struktúrák, rendszerek az élet maga. Amikor egy termodinamikai szempontból maximális entrópiájú anyagból a tért tágulásának következtében még a kezdeti állapothoz képest is sokkal kevésbé komplex rendszerekhez, relatíve még nagyobb entropiájú állaptba kéne eljutni.
A valóság ugye az, hogy volt egy kezdeti magas entrópiájú (rendezetlen) állapot és onnan jutottunk el egy struktúrált, komplex állapothoz, miközben a tér is tágult, ami ha a kezdeti rendezetlenséget õrizzük meg, akkor is a rendszer egészének entrópiájának növekedését kéne hogy jelentse. Ebben az értelemben az õsrobbanás kifejezés is helytelen. Fizikai értelemben ez nem robbanás, mert sokkal inkább komplex rendszerek hihetetlen burjánzásához hasonlít, amire szintén használhatjuk a robbanás kifejezést, de nem fizikai, hanem inkább biológiai értelemben.
Persze lehetséges, hogy amennyivel tágul a tér annyival válnak rendezettebbé a rendszerek így az univerzum egészének entrópiája állandó. De szerintem nem az. A felfúfódás elmélet is ellentmond ennek. A felfúvódás makrofizikai szinten csak úgy lehetne igaz, ha nem nagyítódnának fel a vákuumfluktuáció okozta eltérések, amik alapját jelenthetik a nagy léptékû kozmikus struktúráknak. De akkor viszont az egésznek nem lenne értelme.
A valóság ugye az, hogy volt egy kezdeti magas entrópiájú (rendezetlen) állapot és onnan jutottunk el egy struktúrált, komplex állapothoz, miközben a tér is tágult, ami ha a kezdeti rendezetlenséget õrizzük meg, akkor is a rendszer egészének entrópiájának növekedését kéne hogy jelentse. Ebben az értelemben az õsrobbanás kifejezés is helytelen. Fizikai értelemben ez nem robbanás, mert sokkal inkább komplex rendszerek hihetetlen burjánzásához hasonlít, amire szintén használhatjuk a robbanás kifejezést, de nem fizikai, hanem inkább biológiai értelemben.
Persze lehetséges, hogy amennyivel tágul a tér annyival válnak rendezettebbé a rendszerek így az univerzum egészének entrópiája állandó. De szerintem nem az. A felfúfódás elmélet is ellentmond ennek. A felfúvódás makrofizikai szinten csak úgy lehetne igaz, ha nem nagyítódnának fel a vákuumfluktuáció okozta eltérések, amik alapját jelenthetik a nagy léptékû kozmikus struktúráknak. De akkor viszont az egésznek nem lenne értelme.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#28
Najó, de az a kozmikus háttérsugárzás, az más. De a fénnyel igaznak kéne lennie, ha végtelen lenne az univerzum.
Amúgy más a világegyetem, meg az általunk ismert Univerzum. A világegyetemrõl fogalmunk sincs, de sztem is nehét elképzelni, hogy valahol vége lenne. Én csak azt mondtam (illetve nem én, hanem akik ezt kutatják), hogy az általunk ismert Univerzum véges elvileg. Tehát a csillagok, galaxisokból álló "anyagfelhõ", és nem tudjuk, hogy azon túl mi van.
Amúgy más a világegyetem, meg az általunk ismert Univerzum. A világegyetemrõl fogalmunk sincs, de sztem is nehét elképzelni, hogy valahol vége lenne. Én csak azt mondtam (illetve nem én, hanem akik ezt kutatják), hogy az általunk ismert Univerzum véges elvileg. Tehát a csillagok, galaxisokból álló "anyagfelhõ", és nem tudjuk, hogy azon túl mi van.
#27
Végtelen univerzumban már vagy kihûlt volna minden és sötétség lenne, vagy folyamatos anyagkeletkezés esetén már minden több ezer fokon izzana minden irányból. Most láthatóan egyik sem történik.
#26
Itt fõleg a videóra gondoltam, de az a Neil Adams féle elmélet is elég érdekes. Elég összehasonlítani egy fekete lyuk, meg egy csillag tömegét. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy egy csillag folyamatosan nõne, legfeljebb a "halálakor" (de akkor sem a tömege). Ha meg ez olyan kis mértékben történne, hogy eddig senki sem gyanította, ahhoz meg kicsit sok lenne egy fekete lyuk, na mindegy is.
#25
Én nem állítom, hogy végtelen a világegyetem, csak azt ,hogy lehetetlen bizonyítani az ellenkezõjét... Legalább is azokkal a "bizonyítékokkal amelyeket eddig hallotam!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#24
Írtam mellé, hogy ez nem pont így igaz!
Csak szemléletes!
"Régebben nagy problémája volt a tudósoknak, hogy miért nincs világos éjszaka."
Erre viszont a válasz az, hogy de igen világos az éjszaka:
"Ha a szemünk képes lenne észlelni a rádiófrekvenciát, az egész égboltot egy ragyogó egységként látnánk. Ezt látja a WMAP is" - magyarázta Kamionkowski."
Csak szemléletes!
"Régebben nagy problémája volt a tudósoknak, hogy miért nincs világos éjszaka."
Erre viszont a válasz az, hogy de igen világos az éjszaka:
"Ha a szemünk képes lenne észlelni a rádiófrekvenciát, az egész égboltot egy ragyogó egységként látnánk. Ezt látja a WMAP is" - magyarázta Kamionkowski."
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#23
Hát köszi a választ, bár nem tudom, mire jött, mert nem is kérdeztem 😊 Amúgy pont a végtelen mennyiségû anyag elméletének cáfolatát írtam a hsz-ben...
A #13-ra: mindig elszomorít, hogy a mai világban ennyire népszerûek az ilyen totális sületlenségeket állító hipotézisek. Melyeket egy átlag ember(sajnos már ebben is kételkedem) saját eszével is meg tud cáfolni, mégis ezrek hisznek benne, hiába röhög rajta minden tudós. Persze a tudósok meg minden tudást el akarnak titkolni elõlünk, mert olyan fertelmesen gonoszak...
Nem számítanak a tények, nem számítanak a mérések, meg a legtisztább logika, hajtják a hülyeséget (ilyen az evolúciótagadás is, meg ezer más...), és olyan buta államokban, mint Amérika rengetegen hisznek benne. És már Eu-ra is kezd átragadni. Komolyan ennyire süllyed az emberiség, vagy azért annyira nem is népszerûek ezek, vki nyugtasson meg plz! <#szomoru1>
A #13-ra: mindig elszomorít, hogy a mai világban ennyire népszerûek az ilyen totális sületlenségeket állító hipotézisek. Melyeket egy átlag ember(sajnos már ebben is kételkedem) saját eszével is meg tud cáfolni, mégis ezrek hisznek benne, hiába röhög rajta minden tudós. Persze a tudósok meg minden tudást el akarnak titkolni elõlünk, mert olyan fertelmesen gonoszak...
Nem számítanak a tények, nem számítanak a mérések, meg a legtisztább logika, hajtják a hülyeséget (ilyen az evolúciótagadás is, meg ezer más...), és olyan buta államokban, mint Amérika rengetegen hisznek benne. És már Eu-ra is kezd átragadni. Komolyan ennyire süllyed az emberiség, vagy azért annyira nem is népszerûek ezek, vki nyugtasson meg plz! <#szomoru1>
#22
Szerintem meg a tér maga nem konstans, sem az idõ, persze ezt már Einstein is megmondta, én inkább arra gondolok, hogy a tér tömegét, térfogatát, energiáját, a részecskékhez hasonlóan nem lehet pontosan meghatározni, egy adott idõben.
A tér létrejöhet, eltûnhet függõen attól, hogy ki van-e használva, vagy nincs. Ergo sosem végtelen, de nem is véges. Ha egy ûrhajóval eljutnánk a jelnelegi világegyetemünk végéig, akkor sem lenne vége, mert az ûrhajó, mint anyga a "nem teret" elkezdené kitölteni, teret hozva létre, tehát akármilyen irányban haladunk, akármikor, mindig végtelennek tûnik, de csak a mi szeszögünkbõl.
Hát ennyi.
A tér létrejöhet, eltûnhet függõen attól, hogy ki van-e használva, vagy nincs. Ergo sosem végtelen, de nem is véges. Ha egy ûrhajóval eljutnánk a jelnelegi világegyetemünk végéig, akkor sem lenne vége, mert az ûrhajó, mint anyga a "nem teret" elkezdené kitölteni, teret hozva létre, tehát akármilyen irányban haladunk, akármikor, mindig végtelennek tûnik, de csak a mi szeszögünkbõl.
Hát ennyi.
#21
a válasz nagyon egyszerû:
a végtelen mennyiségû anyag idõtlen idõk óta tartó (s talán soha nem ismétlõdõ) burjánzását hívjuk univerzumnak, amely e pontján ahonnan itt és most szemléljük éppen így néz ki...
a végtelen mennyiségû anyag idõtlen idõk óta tartó (s talán soha nem ismétlõdõ) burjánzását hívjuk univerzumnak, amely e pontján ahonnan itt és most szemléljük éppen így néz ki...
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#20
<#crazya>
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#19
Olyan nincs, hogy végtelen távolságban. Akármilyen messze is van, kell tudni mondani egy számot, ami megadja a távolságot közte és köztünk.
Régebben nagy problémája volt a tudósoknak, hogy miért nincs világos éjszaka. Hiszen, ha a végtelen univerzum végtelen csillaga akármilyen messze is van, egy pici fényt eljuttatna hozzánk. (távcsövekkel még a 13milliárd fényévre lévõ galaxisokat is látjuk) Végtelen mennyiségû pici fény pedig hatalmas fényesség lenne éjjel is. Saját szemeddel is láthatod éjszaka a legegyszerûbb bizonyítékát annak, hogy az univerzumunk nem végtelen. A világ persze lehet az, de az általunk ismert univerzum biztos nem. (ahogy #8-ban is írták)
Régebben nagy problémája volt a tudósoknak, hogy miért nincs világos éjszaka. Hiszen, ha a végtelen univerzum végtelen csillaga akármilyen messze is van, egy pici fényt eljuttatna hozzánk. (távcsövekkel még a 13milliárd fényévre lévõ galaxisokat is látjuk) Végtelen mennyiségû pici fény pedig hatalmas fényesség lenne éjjel is. Saját szemeddel is láthatod éjszaka a legegyszerûbb bizonyítékát annak, hogy az univerzumunk nem végtelen. A világ persze lehet az, de az általunk ismert univerzum biztos nem. (ahogy #8-ban is írták)
#18
42
#17
Szerintem a tér maga végtelen, és "ebbe" tágul bele a mi kis univerzumunk a maga 15-20milliárd fényévnyi méretével.
szerintem a végtelen térben, végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, egymástól függetlenül,és ezek a maguk periodusában tágulnak, összemennek stb..
szerintem a végtelen térben, végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, egymástól függetlenül,és ezek a maguk periodusában tágulnak, összemennek stb..
Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...
#16
Szerintem meg minden erõnek van egy ellenpárja, így az univerzumnak is van egy antiverzuma. 😊 -> 8
#15
szorosan ide kapcsolódik a TAO is !
A végtelen és a semmi egymásban léteznek. A végtelen téridõnket körülveszi a semmi és a végtelenben pedig törvényszerûen minden létezik , akármennyire is elképzelhetetlen, így maga a semmi is létezik benne és körülötte.
A végtelen és a semmi egymásban léteznek. A végtelen téridõnket körülveszi a semmi és a végtelenben pedig törvényszerûen minden létezik , akármennyire is elképzelhetetlen, így maga a semmi is létezik benne és körülötte.
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s
#14
természetesen ez nem zárja ki a hagyományos csillagkeletkezést sem, hiszen a végtelen ûrben törvényszerû, hogy minden elképzelhetõ és elképzelhetetlen dolog lejátszódik, lejátszódott és le fog játszódni mindig is, sõt nem zárja ki azt sem, hogy néhány égitest mégsem növekszik, vagy egész más úton jött létre. Ugyanakkor e teória nem zárja ki , sõt , alátámasztja az Isten, a dimenziók, az istenek, a démonok, a szellemek és a túlvilág létét is (többek között)
TomcatIVD TYAN board,2xP1 Tillamook 166MMX,48MB RAM,Matrox G550 32MB VGA, 4.3 IBM SCSI HDD,Hitachi SCSI DVDRW,SB16+Gravis Ultrasound,Realtek8019 LAN, Adaptec PCI2SCSI2 card,XP Pirate,bootup: 33s