213
-
polarka #93 Amúgy már megvizsgáltattad magad? Lehet nem ártana... -
szasz85 #92 Nem feltétlenül.
Bár én kétlem hogy az univerzum végtelen lenne.
Gondolj bele ha volt ősrobbanás akkor az egész univerzum egy szingularitásból kezdett tágulni, létrehozva a teret és az időt.
Ezek szerint viszont a korai állapotában volt 1nm, 1mm, 1km .... átmérőjű, tehát nem volt végtelen és ma sem az, csupán nem látjuk a szélét.
Vagyis ha az ősrobbanásban jött létre akkor véges, legyen bármekkora, táguljon bármilyen gyorsan.
Ha végtelen akkor viszont nem az ősrobbanás hozta létre. -
szasz85 #91 Természetesen a nagyon távoliakból nagyon kevés fény jönne, úgyhogy egy bizonyos távolságon túl már lényegtelen az univerzum kora.
Egyébként pontosan emiatt nem hiszem hogy létezhet fényes éjszaka.
Bár arra nagyon kíváncsi lennék vajon hogyan nézhet ki az ég egy olyan bolygón ami egy gömbhalmaz közepén van. -
johnsmitheger #90 toto66 : "Nagyszerű, már kapisgálod! Ezért marhaság az a tétel, hogy a fény minden vonatkoztatási rendszerben azonos sebességel halad!"
Ma azt a feladatot kaptam, hogy állítsak fel hipotézist az ellenkezőjére, ezért picit magam ellen írok. Próbálom a mai betevő teóriát röviden leírni:
A fény képes lehet tetszőleges sebességgel mozgó fényforrásból tisztán fénysebességgel terjedni, függetlenül a fényforrás sebességétől. Ha a fény a forrásból nem kilövésre kerül, hanem megteremtésre, akkor megoldható. 'A' test elfelé mozog 'B'-től és világít B felé. Még ha A fénysebességgel is távolodik B-től, akkor is a fény ezek alapján aktuális A-B távolságot tisztán fénysebességgel teszi meg, és nincs közben relatív sebesség különbség (itt soha nem érhetné el B-t). Így sem a fényforrás, sem a megfigyelő sebessége nem számít.
A kérdés "csak", hogy a csillagokban pl. a fény atomi szinten "kilövődik" (nincs rá jobb hasonlatom), vagy a fényforrás megteremti azt adott pontban, ahonnan a fény fénysebességgel indul el a születési irányába függetlenül a teremtő forrás sebességétől? Olyan mintha gyalog vagy futva tennél le a földre (oda teremted) egy távirányítású autót, ami adott sebességgel elindul. Az hogy gyalog vagy futva teremtetted oda a kisautót, az nem változtat annak a sebességén. Hangsúlyozom, hogy nem ledobod a cuccot, hanem teremted.
Ha a fény színe a távolodás/közeledés függvényében változik, de a sebessége nem, akkor a megteremtett fény/foton frekvenciájára van csak hatással a mozgás a sebességére értelemszerűen nem. -
johnsmitheger #89 Kelta : egyetértek! Én is hiszek abban, hogy az egyszerűbb a valószínűbb. Az általad leírt dolog egyszerű és ezért nekem a legvalószínűbb. -
johnsmitheger #88 Az én értelmezésemben a 2D-s lény 2D-ben is létezik, ami esetleg egy sík. A sík és a gömb érintkezése egyetlen pont. Ezért a 2D-s lény el sem indul soha, mert egyetlen pontot lát... Nem hogy végtelennek, hanem éppen a legvégesebbnek látja a lehetőségeit. Vagy egy lépésnyit lát 3D-ben is? -
Anotino #87 Ha anyag csak egy pontban letezett, a ter kifejezes lenyegeben ertelmet vesziti. Az hogy sok ilyen anyaghalmaz van es ezek pulzalnak, hasrautesszeru megallapitasok. Az pedig hogy "ösrobbanás nem a teret hanem csak a most benne lévö anyagot hozta létre" mar onmagaban ellentmond az altalad eddig felvazoltaknak.
Nem mond ellent a "divatos" elmeleteknek, mert nem is egy elmelet. Sorry. -
#86
Egyik elmélettel sem értek egyet. szerintem a tér végtelen és mindig is létezett, nem az ösrobbanás hozta létre..a tér üres és kiterjedésében végtelen, Az anyaghalmaz, amit mi az univerzumunknak hivunk, az ösrobbant bele, és tágult szét, kb 20milliárd fényév távolságra.
véleményem szerint végtelen sok ilyen anyaghalmaz létezik, és folyamatosan pulzál a végtelen térben.
Az ösrobbanás nem a teret hanem csak a most benne lévö anyagot hozta létre, és dobta szét..
persze ez ellentmond a most divatos elméletekkel, de én igy gondolom.
semmi nem mond ennek ellent... -
Legendary #85 Hi Mindenki!
Szerintem ti nagyon rosszul értelmezitek a "végtelen univerzum" fogalmát. Az univerzum számunkra végtelen, de mégis véges. Olyan mint egy felfújt lufi a 2D-s lényeknek. A lufi ugye 3D-s, de a 2D-s lények számára végtelen, mert bármerre is indulnak el, mivel csak a felületén tudnak mozogni, sose érnek a "végére". -
WoodrowWilson #84 De ha időben véges, akkor térben is véges. -
brueni #83 vagy inkább túl idős az univer. nem? a távolodó autó fénye is egyre halványabb, nem?
vagy ha van olyan galaxis, ami közeledik hozzánk, akkor az egyre fényesebb lenne...vagy nem?
hm.. -
#82
miért nem repülnek ők ide, hozzám, adják át a nóbel díjat, és miért nem rögtön hozzám jött az egész pereputtyuk interjúra: szabad a gazda?
mert nekem még megvan az a bőrdarab ami nekik már nincsen
-
brueni #81 tudsz egyszerüsíteni a végtelennel és egyszerűbb a képleted.
de a kérdés, hogy végtelen/végtelen az mennyi? 1? -
brueni #80 miért nem?
az első scifi filmkészítők is csak humanoid űrlényeket tudtak elképzelni.
honnan tudjuk, hogy nem maninblackelsőrészvége? -
brueni #79 miért egyértelmű: -
brueni #78 na most akkor magyarul lécci.
mi történt a nagy bada bumm előtt?
-
#77
Olyan okos vagy, de tényleg! Miért nem repülsz oda azonnal és baszod le őket, hogy mekkora hülyék, hadd legyen újabb magyar Nobel-díjasunk! Eszem megáll, komolyan... -
johnsmitheger #76 Deloi: Lehetséges, de magát a fórumot tekintem a cikk értelmezési folyamatának, hiszen egymagam messze nem érthetem a cikket. Bár néhány mondat arra utal, hogy találgatnak és egy kísérleti állapotban lévő modellről van szó. A vakon lövöldözök, hátha bejön egyébként nem rossz módszer...
Legjobb kutatási iránynak azt tartom, amikor számítógépes modell segítségével modellezzük a legapróbb alkotó elemeket (kvark, húr, stb.) iszonyatos mennyiségben persze, amelyekből hagyjuk kialakulni magát az anyagot illetve azok tulajdonságait. Ha ennek hatására megjelenik a gravitáció, fény, mágnesesség, stb. akkor jó az alap, addig nem. Olyan, mintha az alap "legót" keresnénk, de lehet, hogy ez csak gyermeteg gondolkodásom szülötte... Vélemyényem szerint egy összefogó modellben nem szereplet eleve a gravitáció, csak következmény lehet. Kizárólag az alap legó(k?) tulajdonságait lehet felírni, lehetőleg ne 26 dimenziós modellel :D -
mcninja #75 az univerzum legkorábbi időszakáról rendelkezésre álló "lenyomat"
"Többé már nem teljes őrültség azt kérdezni, hogy mi történt az ősrobbanás előtt"
"A felfúvódás írja le a világegyetem tágulását"
"Mindezt észlelésileg egy lepel borítja"
Ja, és mindezért fizetést kap... Gratulálok. Meg mindenkinek aki bekajázza ezt a sok baromságot.
Kíváncsi lennék, hogy ha megkérdeznénk a professzor urat, meg a bandáját, hogy mit csináltak mondjuk 10 évvel ezelőtt ugyan ezen a napon ugyan ebben az órában, akkor el tudnák-e mondani???
De nagy valószínűség szerint nem sikerülne nekik... De akkor meg hogy a fenében merik etetni a jónépet a spekulációikkal, hogy mi volt x millió évvel ez előt...
Feltételezéseket cáfolnak újabb feltételezésekkel és ez a tudomány? Ez nem tudomány, ez átverés...
-
szasz85 #74 "Jelenleg a megfigyelhető univerzum mérete körülbelül 13,72 milliárd fényév, azaz elvileg ilyen messzire lehetséges ellátni (abban az értelemben, hogy legfeljebb ilyen távol lehetnek most azok a pontok, amelyeknek a korábban kibocsátott fényét ma látjuk)."
Azért nincs világos éjszaka mert nem elég idős hozzá az univerzum.
Lehetnek tőlünk több billiárd fényévnyire is galaxisok, de egyszerűen még nem ért ide a fényük, és minél messzebb vannak annál kevesebb fény érkezik hozzánk. -
Pares #73 "Ő szerintem a lelke mélyén nagyon is jól tudta, hogy az ő elméletei ezer sebből véreznek, csak eddig még mindenki készpénznek vette"
Már rég van ezeregy elmélet a relaitivtáselmélet megcáfolásásra, csakhát amit ennyire készpénznek vettek, azt nehéz csak ugy pikk-pakk eldobni.
Én pl.: valamelyik könyvemben, asszem Michio Kaku: Hipertér c. könyvében olvastam olyat is, hogy a fény könnyen lehet a 4. dimenzió rezgése. -
toto66 #72 Kedves Deloi, értelmes vitapartnerek vitáznak, méghozzá úgy, hogy érvelnek.
Én állítok valamit, lehet megcáfolni!
Egyébként Ge3lan hogy lehet lejáratni egy témát, azzal, ha valaki nem a te véleményeden van? Netán olyan kérdés hangzott el amire nem tudod a választ?
Egyébként a dolog hasonlít a hit vitára.
Én nem tudom mi az igazság, csak gyanítom mi nem az!
„Szeresd, aki az igazságot keresi!
De óvakodj attól, aki már megtalálta!”
A lentebb linkelt könyvből idéztem!
B0nFire!
Azzal kisérlettel bizonyították a fénysebesség állandóságát, amelyről lentebb kiderült, hogy rosszul értelmezett!
Lehet, hogy Einstein is úgy járt, hogy a kisérlet következtetéseit nem ellenőrízte le, hogy helyesek vagy hibásak, csak elfogadta és ehhez kreált egy jó elméletet? Pedig pont azt a részt igazolja a relativitás elméletéből ami a leg szeniálisabb, hogy szabadon lehet vonatkoztatási rendszert választani!
-
Fregat #71 Nem tudom valaki arra gondolt-e, hogy ha mi egy nezopontbol vizsgaljuk a vilagurt akkor lehet hogy a mi nezopontunkbol vegesnek fog latszani mert a vegtelen targyak egymast fedik. Egyszeru pl ra ha valamit szemem elott tartok akkor az a hata mogott levo reszbol eltakar egy bizonyos reszt. Igy lehet ez a kinti egitestekkel is azok a hatalamas napok bolygok mind takarnak valamit amit mi nem latunk meg hiaba gorbul el a feny vagy megtor valahol olyan pontba jut ami nekunk nem lathato mert eltakarja valami. Mert mi barmerre is nezunk egy bizonyos tavolsagon tul mar nem jutunk el. Mert a latoter betelitodik a sok apronak tuno targyakbol es befedik az egesz latomezot. -
#70
Hű, látom egy kissé elborultak a dolgok, azt hiszem, akkor én itt abba is hagyom. Azt hittem, ennél értelmesebb vitapartnerek vannak, de amit a relativitáselmélet körül levágtak páran, az ütős, vagy inkább szomorú. Johnsmitheger, te meg nem is tudod rendesen értelmezni a cikket, majd, ha sikerül, akkor irkálj róla. -
#69
A nagy vicc pont az, hogy bármilyen irányba is mozogsz, a feléd érkező fény sebessége ugyanakkora. Kerekítve 300 000 km/s. Az ember ugye úgy okoskodik, hogy ez akkor annyi, ha én is és a fényforrás is nyugalomban vagyunk egymáshoz képest. Na, ha én most 120 km/h sebességgel mozgok a fényforrás felé, akkor a felém érkező fény sebessége a fent említett 300 000 km/s+ a 120 km/h. Pedig nem lesz több akkor sem, mivel ezt a sebességhatárt nem lépheti át semmi. Ugyanez az inverzére is vonatkozik. Ha 120 km/h sebességgel távolodok a fényforrástól, akkor a hozzám érkező fény sebessége ugye fény-120 km/h. A gyakorlati mérések erre is rácáfoltak. Akkor is 300 000 km/s a fény sebessége, függetlenül attól, hogy közeledem, távolodom vagy éppen nyugalomban vagyok a fényforráshoz képest. A fénynek ez a furcsa tulajdonsága rendkívüli módon zavarta Einsteint, mert ez ugye fizikai képtelenség, ennek ellenére mégis így van. Aztán Einstein összehajigált egy relativitás elméletet, sőt kettőt, az általánosat meg a speciálisat, meg bevezette az elméletébe a "kozmológiai állandót", mert sehogy sem akart az univerzum úgy viselkedni, ahogy ő szerette volna. Ő szerintem a lelke mélyén nagyon is jól tudta, hogy az ő elméletei ezer sebből véreznek, csak eddig még mindenki készpénznek vette, és meg sem próbál vitába szállni vele. Holott ő tudta, hogy ez így nem gömbölyű. Lehet, hogy azóta egy felhő szélén ül, és röhög rajtunk. 
-
ge3lan #68 Bizony volna mit rendberakni a relativitás elmélet tájékán, de ilyen kijelentések meg egyéb hozzád hasonló pionírok olyan szinten lejárattátok már a témát, hogy már szégyen akár foglalkozni is vele.
Tényleg kár, hogy ez a színvonal, és ez jut el az emberek nagy részéhez. -
WoodrowWilson #67 Bár igazából a többire se írtad le, hogy miért hibás, csak odavágtad, hogy nem nevetséges. -
toto66 #66 Nagyszerű, már kapisgálod! Ezért marhaság az a tétel, hogy a fény minden vonatkoztatási rendszerben azonos sebességel halad! -
toto66 #65 Bocs, hogy még látszólag off-olok! De szerintem a téves bizonyítékok leleplezése nagyon is illik egy ilyen cikkhez!
A műholdak pályját szokták említeni, mint amikor a tér megörbül a Föld körül, okozván a gravitációt!
Ebben az esetben azt szokták mondani az objektum egyenletes egyenesvonalú mozgásban van és nem hat rá erő. viszont a tér görbül és ezt követi.
Na de ha egy egyenesvonalú mozgást gyorsítok annak az iránya nem változik! Viszont a műholdé igen, ugyanis az emelkedik. Ha tehát a gravitáció görbült tér lenne akkor ez nem következne be!
Persze azt tudom ez csak modell és lehet bizonyos dolgokat kiszámolni vele. De minek ha épp úgy a valósággal is számíthatunk! Meg a modell nem is azonos a valósággal.
Az 1, 2 szám egy modell. Hasonlóan viselkedik néhány esetben mint a valóság. például: van két alma ezt el lehet felezni és egy egy almát kapunk, mint a számok esetében, és ezt remekül használhatjuk, de próbáljunk almát hatványozni almával, na az nem megy, még a számok esetében ez működik.
Ezt azért írom, hogy nem szabad kidobni az elméletet, csak javítani, a hibákat kiszedni... -
WoodrowWilson #64 Mi bajod az első ha-val? -
johnsmitheger #63 toto66 hozzászólását olvasva jöttem rá: a fény sebessége nem lehet minden inerciarendszerben ugyanakkora, mert a sebesség irányt is meghatároz! Minden esetben ugyanarra megy a fény???? Na eeeeeezz :DD -
johnsmitheger #62 Elolvastam az angol wiki-s Olbers' paradoxont és ennyire gyermeteg hozzáállást még nem láttam. Végtelen csillógó műtyűrök mindenfelé és a matematikai háttér :DDD Késő esti viccnek is gyenge!
If the universe is assumed to contain an infinite number of uniformly distributed luminous stars, then:
(Hát ezt meg honnan vette, már az első "ha" hibás és végtelen naív!)
1. The collective brightness received from a set of stars at a given distance is independent of that distance; (mondjuk, hogy a foton nem fárad el soha. Ezzel nem is volt baj.(eddig:))
2. Every line of sight should terminate eventually on the surface of a star;
(Olbers gondolom 6 évesen álmodta ezt karácsonykor, ez egyszerűen hamis)
3. Every point in the sky should be as bright as the surface of a star.
(Ez részben igaz, amikor pont belenézel a napba :D )
Ezt a srácot mindig beküldték, amikor a hold az égen volt???? Már a szomszédban sem működik...
Szóval hibás feltételezésekből indul ki és nem jut sehova. A magyar szó erre a balfasz! (elnézést, de az előző hozzászólásomért intést kaptam, ezért ez még a mérsékelt volt)
Azt hittem egy axiómákból álló rendszer gyermekeként megszületett paradoxont találok erre egy gagyi gyermekmesét. Ezzel óvodában lehetne villogni, de inkább bölcsődében. Olbers nevét törlöm a kontakt listámról...
A végtelen számú világító és végtelen számú nem világító test hol ad teljes fényt? Másfelől legyen. Dőljön be a fullos fényáradat, még akkor sem tudok elképzelni teljes fehérséget, ha csak egy pici esély is van az interferenciára, akkor már beérkezés előtt szétinterferálják egymást a nyalábok. Kis esélye van, de a végtelenben ugye :) -
toto66 #61 A tér görbüléséről.
Nagyon jó lenne a tér görbülésének bizonyítására az előbbi kisérlet, mert ha a Napot vesszük mozdulatlannak akkor a Földön a kisérletben szereplő fénysugár egyszer görbült a Föld pályájának megfelelően, és görbült a Föld forgásának megfelelően. Egyébként nem találkozott volna a két fénysugár. Ami azt bizonyítaná, mivel az elméletben a fény egyenesen terjed, hogy a tér görbül és ezt követi a fény.
Nahát egy frászkarikát!
Ha ez így lenne akkor nem lenne holdfogyatkozás! Azt könnyű belátni, ha a tér görbül a Föld körül, és ezt a fény követi (mint a kisérletben gondolhatjuk) akkor a Hold pályáján lévő fény a Föld körül meggörbült tér miatt egyenesen a holdat világítaná meg holdfogyatkozáskor, mégpedig minden oldalról!
Mint egy hagymát lehet elképzelni a jelenséget. a hagyma rétegei összeérnek a másik végén. De ez nem így van.
Tehát mi történik mégis a kisérletnél, bizony hozzáadódik minden sebesség a fény indulásának pillanatában, és nem is veszti el!
Innen kezdeve megcáfolható, a világegyetem keletkezésére vonatkozó néhány elmélet.... -
toto66 #60 Szóval Olbers paradoxont és egy sor kisérletet rosszul értelmeznek egyesek:
Olbers megcáfolva, mert igaz hogy végtelen sok foton érkezik, de a megfigyelésre véges az idő. Ajánlom figyelmedbe amit már eegyszer leírtam a szorzások és osztások nem csak szorzás végtelennel!
Ezután például a kedvenc rosszul értelmezett kisérletem:
A kisérlet amely megváltoztatta... Ezt keresd meg! Olvasd el figyelmesen! És pontososan az ellenkezőjét bizonyítja mint amit leírtak benne! És mind ez egy profán hiba miatt, ami csoda hogy nem verte ki a szemüket!
És pedig az a hiba, hogy az interferométerhez is valamint a 90 fokkal elforgatott fényhez is és az egész hóbelebanchoz hozzáadódott a Föld sebessége. Ha ez nem így lett volna akkor jelent volna meg az interferrencia.
Magyarán a Földet ilyenkor állónak tekinthetjük. De ha egy olyan vonatkoztatási rendszerbe helyezzük, ahol a nap a mozdulatlan, akkor ez a fény egyszer haladt fénysebességel, +Föld napkörüli sebességével +Föld tengelye körüli sebességgel.
Csak itt van a csavar, (és nem kell hozzá az idővel manipulálni!) ezek nem minden esetben azonos irányú sebességek.
És ebben a rendszerben ha belegondolsz csak így lehetséges, hogy nem volt interferrencia, sőt mi több a fénysugarak csak így találkozhattak egymással, akkor ez azt bizonyítja, hogy a fénynek nem állandó a sebbesége minden vonatkoztatási rendszerben. Pedig pont ennek ellenkezőjének bizonyítására használják ezt a kisérletet.
Miért írtam ezt ide?
Mert teli vagyunk olyan kisérletekkel, amelyek alátámasztják az elméleteket, és ezeket senki nem meri megkérdőjelezni. Nem is gondolkodnak rajta, ha már a könyvekben benne van, hogy bizonyíték erre meg arra.
Egészen addig nem fognak megfelelő elméletet találni, amig ezekkel a szent tehenekkel le nem számolnak. A relativitás elmélete nagyon jó! De saját maga ellen szól, mikor a fénnyel idővel hókuszpókuszol! Mert pont a relativitás elméletében van megfogalmazva ennek a kisérletnek az az értelmezése amit én adtam!
Ameddig nem pontos (pontosabb) elmélettel látunk neki az olyan dolgok vizsgálatának, amelyeket ez a cikk is ír, addig csak sötétben tapogatózunk.
A kevesebb több lenne, tehát meg kell hagyni az elméletből azt, és csak is azt ami igaz, a többit úgy kell kezelni mintha soha nem is létezett volna. Mert nem születnek új Einstein-ek, illetve ne várjuk. A 21. század már megteremtette, annak a lehetőségét, és szükségességét hogy nem egy ember kell az előrelépéshez.
Tehát nem rossz ez a vita itt sem, de úgyan így vitáznak azok is akik értenek hozzá? Napi szinten edzik a gondolataikat? Akkor mégis miért nem indulnak el valamilyen jó úton? Ahelyett hogy hókuszpokuszolnak fekete energia, meg egyébb sületlenségek segítségével, ráadásul egymásnak ellentmondó publikációkban. Bár igaz ez itt csak bulvár, de én mindig megnézem létezik-e az a személy akire hivatkozva írják a cikket. Az egyetemek honlapján többnyire megtalálhatóak.
-
exatly #59 Ha én egy véges életű személynek fogom fel önmagamat, akkor nyilván egy véges világot látok magam körül. De ha úgy, hogy végtelen lehetőség áll előttem arra, hogy milyen formában létezzek, akkor lehet a világ végtelen számomra.
A semmi az minden lehetőséget magába foglal. -
WoodrowWilson #58 Viszont akkor időben nem végtelen az univerzum, ami a térbeli végtelenséget is megkérdőjelezi. -
exatly #57 A problémára az lehet a válasz leginkább, hogy a látóhatárunkon lévő csillagok már fénysebességgel távolodnak tőlünk, ezért nem fényes az égbolt.
ajánlott forrás -
#56
"mi az élet értelme", "mi volt az ősrobbanás elött" stb... Asszem már leírta valaki, de csak ismételni tudom:42! Ez a válasz, a végső válasz a kérdésre - Az élet, a világmindenség meg minden. Mert lehet ugyan, hogy Douglas Adams poénnak szánta, ennyi erővel éppen neki is lehet igaza. Sok sok elmélet van - ezeknek a "tudósoknak" is meg kell tudni indokolni a létjogosultságukat, - de ez még nem jelenti azt, hogy egy szemernyivel is komolyabban kéne venni, mint mondjuk itt a fórumon bárki vad ötletét. -
ge3lan #55 "Mi van ha dinamikus egyensúly van?"
A sztatikus világegyetemre gondolsz?
1. Ilyen lehet ha végtelen sok anyag egyenletesen oszlik el. Ilynekor egyforma vonzóerő hat mindenre minden irányban. Régen (Newton) ilyennek képzelték el, de az egészet elrontotta az Olbers paradoxon.
2. Másik egyensúly, ha nincs végtelen sok anyag, de van vmi taszító erő (mint a kozmológiai konstans). De ebben az esetben az egész rendszer gravitációsan instabil, ez csak egy matematikailag lehetséges megoldás, mint egy hegyére állított ceruza.
A csillagok energiája véges idő alatt elfogy. Az hogy jelenleg világítanak csillagok azt jelentni, hogy vagy nemrég keletkezett az egész, vagy már végtelen ideje folyamatosan új anyag termelődik, amiből új csillagok lesznek.
Mi a megoldás? Végtelen ideje végtelen sok csillag nem világíthat, mert akkor már a csillagok több ezer fokos fekete test sugárzása töltené be a teret és minden egyéb energiát nem termelő égitest is felmelegedett volna erre a hőmérsékletre. Marad az, hogy végtelen sok csillag világit nem régóta, vagy véges sok világít nem régóta. A galaxisok vöröseltolódása, háttérsugátzás stb pedig nem a sztatikus világegyetem képét erősíti meg bennünk. -
#54
Köszi, pont most akartam belinkelni, hogy inkább ezt olvassa, akit érdekel: angol wiki. Van a magyar wikin is róla, de az elég rövid.