Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#225
Köszönjük szépen, igazán didaktikus volt a magyarázat. Okosabbak lettünk. Fõleg az a mondat volt megható, mely szerint: "Tehát a gravitáció nem más mint a különféle (anyag vagy energia, ahogy tetszik) szerkezetek egymásra hatása."
Az ökölvívás pedig nem más, mint két ember, azaz négy ököl vívása.
Az ökölvívás pedig nem más, mint két ember, azaz négy ököl vívása.
Kara kánként folytatom tanításom.
#224
Nem zöldség csak próbálom egyszerûen, és közérthetõen elmondani mi az amit nem értetek. A dolog iróniája az ha képletekkel és nevekkel dobálóznék a fizikában elismert szaktekintélyekre hivatkozva már rég azt állítanátok hogy megértettétek 😊
#223
benne->bennem
Kara kánként folytatom tanításom.
#222
"Ahhoz hogy meglássuk isteni muslincánkat, fel kéne zabálnunk a galaxisokat hogy megnõjünk akkorára 😊" - de akkor mi lennénk a rákos daganat szegény lábán...
#221
gybfefe semmit sem írt eddig.
Megemlítette a végtelent és Gödelt, oszt csókolom, lehet rágódni.
Nem mintha én nagy szakértõje lennék a témának, ó dehogy, de legalább megvan benne az érzék, hogy mivel érdemes foglalkozni. Szimfóniát sem tudnék írni egyébként, de mindjárt megérzem, ha egy zenei mû értéket képvisel vagy sem.
A lényeg amire szeretném felhívni a figyelmet: a mûvészet, a filozófia, a teológia, a sport, a politika (aszem nem felejtettem ki semmit), ja a tõzsdézés, a szerencsejáték nagy-nagy teret enged a l'art pour l'artnak. A tudomány nem ilyen. Itt elég pontosan lehet látni, hogy melyek a steril elmélkedések. gondolok például az olyan steril vitákra, hogy milyen az angyalok neme: hím-e vagy nõstény. Nos, ilyenekkel el lehet tölteni az idõt, okozhat is valamiféle élvezetet, de nem viszi elõre a tudományt. Pedig kellene elõre haladni. Különben az emberekben, egy részükben, megvan a hajlam a pótcselekvésekre. Most hirtelen (amúgy nem véletlenül) eszembe jut a Mohácsot megelõzõ korszak. Mindenki ûzte a maga kisded játékait, és sajnos csak nagyon kevesek voltak képesek helyesen felmérni a helyzetet, meghatározni a prioritásokat, és ténylegesen tenni valamit a katasztrófa megelõzése érdekében.
Természetesen nem azt akarom erõltetni, hogy az ember mindig, minden körülmények között csak valami hasznosat tegyen. Az agynak, és a társadalomnak szüksége van lazításra, kikapcsolódásra, játékra, ezotériára, de meg kell találni a helyes arányokat. A helyes arányokhoz tartozik az is, hogy ne akarjunk egyszerre nagyot markolni. Alig vagyunk a világegyetem megismerésének a kezdetén, csecsemõk vagyunk, de máris végleges válaszokat, mindent egyesítõ elméleteket akarunk és a végtelenekkel dobálózunk. A fene ezt a nagyzolást. Vállalni kell egy-egy apró részletkérdés megoldását, már ha van hozzá kellõ IQ, idõ, pénz stb. Majd utána lehet dobálózni a ∞-nel, de inkább még akkor sem.
Megemlítette a végtelent és Gödelt, oszt csókolom, lehet rágódni.
Nem mintha én nagy szakértõje lennék a témának, ó dehogy, de legalább megvan benne az érzék, hogy mivel érdemes foglalkozni. Szimfóniát sem tudnék írni egyébként, de mindjárt megérzem, ha egy zenei mû értéket képvisel vagy sem.
A lényeg amire szeretném felhívni a figyelmet: a mûvészet, a filozófia, a teológia, a sport, a politika (aszem nem felejtettem ki semmit), ja a tõzsdézés, a szerencsejáték nagy-nagy teret enged a l'art pour l'artnak. A tudomány nem ilyen. Itt elég pontosan lehet látni, hogy melyek a steril elmélkedések. gondolok például az olyan steril vitákra, hogy milyen az angyalok neme: hím-e vagy nõstény. Nos, ilyenekkel el lehet tölteni az idõt, okozhat is valamiféle élvezetet, de nem viszi elõre a tudományt. Pedig kellene elõre haladni. Különben az emberekben, egy részükben, megvan a hajlam a pótcselekvésekre. Most hirtelen (amúgy nem véletlenül) eszembe jut a Mohácsot megelõzõ korszak. Mindenki ûzte a maga kisded játékait, és sajnos csak nagyon kevesek voltak képesek helyesen felmérni a helyzetet, meghatározni a prioritásokat, és ténylegesen tenni valamit a katasztrófa megelõzése érdekében.
Természetesen nem azt akarom erõltetni, hogy az ember mindig, minden körülmények között csak valami hasznosat tegyen. Az agynak, és a társadalomnak szüksége van lazításra, kikapcsolódásra, játékra, ezotériára, de meg kell találni a helyes arányokat. A helyes arányokhoz tartozik az is, hogy ne akarjunk egyszerre nagyot markolni. Alig vagyunk a világegyetem megismerésének a kezdetén, csecsemõk vagyunk, de máris végleges válaszokat, mindent egyesítõ elméleteket akarunk és a végtelenekkel dobálózunk. A fene ezt a nagyzolást. Vállalni kell egy-egy apró részletkérdés megoldását, már ha van hozzá kellõ IQ, idõ, pénz stb. Majd utána lehet dobálózni a ∞-nel, de inkább még akkor sem.
Kara kánként folytatom tanításom.
#220
Ennyi zöldséget, hogy tudtál összehozni? <#ijedt>
#219
Elolvastam a hozzászólásokat (a cikket még mindíg nem 😊) és kissé kezdem magam papagájnak érezni, vagy varlyúnak 😊, szóval leszállok hozzátok verebecskéim csipogni, ne mondjátok hogy csak huhogok és különben is akkora fejem van mint nektek 😊 Õszinte kérdésem, hány oldal irodalom lenne esztétikailag meggyõzõ érvelés számotokra? Logikai meggyõzésrõl - már tanúbizonyságát adtátok - nem érdemes beszélni 😊 Jómagam, mondom nem gyártottam képleteket, lehet annak is eljön az ideje, de ha esztétikailag megfelel beszkennelhetek pár oldalnyit megérteeni úgy se fogjátok. Jólehet már leírtam én se vagyok az a nagytudású, de tudok gondolkodni és ez még nem metafizika. Majd ha megtanultok logikusan gondolkodni legalább akkora energiabefektetéssel ahogy berepültetek Olbers papa szárnya alá, szerintem többet tudunk megérteni a világból. Igen, a többes szám annak szól aki nem szirént vagy szatírt lát bennem, hanem érti amirõl beszélek. Némi ag(gp)ressziót azért kellett alkalmaznom, hogy görbe tükröt tartsak itt jópár embernek. Szerintem megérdemlik, szerinted?
Az "Ezekután nekiállnék megmagyarázni, hogyan is 'mûködik' az ember." analógia azért nem jó érv mert egy: kevés dolgot soroltál fel és szerintem jópár ember él aki pont ezeket szakérti 😊 kettõ: a szakértõk,- jelen esetben a témmát illetõen - a fizikusok közt is vannak olyanok akik ugyanazon méréseket teljességgel másként magyarázzák. Ezt hívják véleménykülönbségnek és nem dilettantizmusnak. Ami pedig a szakértõkkel még gyakran megesik, az a nem látják a fától az erdõt címû eset. Mégegyszer leírom a gravitációt mert megértem ha elveszel ebben a betûrengetegben. Tehát a gravitáció nem más mint a különféle (anyag vagy energia, ahogy tetszik) szerkezetek egymásra hatása. Végtelen sûrûségben örvénylenek a bolygók és aki okos azt is tudja mért melegebb a belsejük. Ott van a legtöbb ütközés. Jóval több mint mondjuk a sztratoszférában ütközõ anyagoknak. Megpróbálom vizualizálni. Két bolygó két pitypang, elhúzod egymás mellett õket és beleakadnak a vékony vitorlák egymásba. Ez a gravitáció. Lehet vizes példával is. Ha a vízbe gyorsan elhúzod a kezed a gumikacsa mellett nem csak lökést kap, hanem õrvényléssel megmozdul a kezed irányába. Ez a gravitáció. Megszámlálhatatlanul sok "részecske" egymásra hatása, melyet ütközéssel, vagy sûrûségkülönbségekkel lehet leírni avval a kiegészítéssel, hogy ezt csak a végtelen mint paraméter alkalmazásával lehet megtenni. Mivel se fizikus, se matematikus nem vagyok ennek leírására még nem tettem kísérletet, de szerintem ezért még nem kéne tojással dobálni 😊 A végtelen számú csillagokról még annyit, hogy ha elképzeljük hogy kinézünk egy magasabb világba, mondjuk egy muslinca lábának atomjaival keringünk galaxisainkkal, akkor sem tudunk ránézni a muslincánkra, mert mi csak csillagokat látunk. 😊 Ahhoz hogy meglássuk isteni muslincánkat, fel kéne zabálnunk a galaxisokat hogy megnõjünk akkorára 😊
Muslinca muslica.
Az "Ezekután nekiállnék megmagyarázni, hogyan is 'mûködik' az ember." analógia azért nem jó érv mert egy: kevés dolgot soroltál fel és szerintem jópár ember él aki pont ezeket szakérti 😊 kettõ: a szakértõk,- jelen esetben a témmát illetõen - a fizikusok közt is vannak olyanok akik ugyanazon méréseket teljességgel másként magyarázzák. Ezt hívják véleménykülönbségnek és nem dilettantizmusnak. Ami pedig a szakértõkkel még gyakran megesik, az a nem látják a fától az erdõt címû eset. Mégegyszer leírom a gravitációt mert megértem ha elveszel ebben a betûrengetegben. Tehát a gravitáció nem más mint a különféle (anyag vagy energia, ahogy tetszik) szerkezetek egymásra hatása. Végtelen sûrûségben örvénylenek a bolygók és aki okos azt is tudja mért melegebb a belsejük. Ott van a legtöbb ütközés. Jóval több mint mondjuk a sztratoszférában ütközõ anyagoknak. Megpróbálom vizualizálni. Két bolygó két pitypang, elhúzod egymás mellett õket és beleakadnak a vékony vitorlák egymásba. Ez a gravitáció. Lehet vizes példával is. Ha a vízbe gyorsan elhúzod a kezed a gumikacsa mellett nem csak lökést kap, hanem õrvényléssel megmozdul a kezed irányába. Ez a gravitáció. Megszámlálhatatlanul sok "részecske" egymásra hatása, melyet ütközéssel, vagy sûrûségkülönbségekkel lehet leírni avval a kiegészítéssel, hogy ezt csak a végtelen mint paraméter alkalmazásával lehet megtenni. Mivel se fizikus, se matematikus nem vagyok ennek leírására még nem tettem kísérletet, de szerintem ezért még nem kéne tojással dobálni 😊 A végtelen számú csillagokról még annyit, hogy ha elképzeljük hogy kinézünk egy magasabb világba, mondjuk egy muslinca lábának atomjaival keringünk galaxisainkkal, akkor sem tudunk ránézni a muslincánkra, mert mi csak csillagokat látunk. 😊 Ahhoz hogy meglássuk isteni muslincánkat, fel kéne zabálnunk a galaxisokat hogy megnõjünk akkorára 😊
Muslinca muslica.
#218
Köszi, nem állt szándékomban, pláne, hogy nem is értema az énekét. 😊 De mint írtam is, nem biztos, hogy õ érti. Úgy írkál, mintha azt hinné, hogy a stílusa és elhallgatásai miatt azt hiszik / hisszük, hogy ért hozzá és van egy átfogó (pláne helyes) világképe.
#217
Kedves gybfefe! Ha jól utána olvasol már a Maják többet tudtak a csillagászatról, mint mi néhány évtizeddel ezelõtt. Nézd meg csak a naptáraikat! Amiket utóbbi idõben megtudtunk a mûholdjaink és teleszkópjaink révén, a Maják már megfigyelték. Igaz nem univerzum méretben, csak a mi világunk, a naprendszer és a bolygómozgások tekintetében. Mi meg most a korszerû eszközeinkkel konstatáljuk a tényt, hogy a régi korok embere alig vagy nem is tévedett.
#216
Kedves gybfefe! Csak egy kis magyarázatot kértem a gravitációra. (ha már két kézzel osztottad az észt) Az a sok-sok minden amit leírtál, abban nem mondtál semmit. Szerintem állj be inkább politikusnak! <#nevetes1>
Csatlakoznék egyébként Epikuroszhoz. Õ járhatott legközelebb az igazsághoz a húrelmélettel. Eddig szerettem volna eljutni elõbbi mondanivalóimmal. Ez több magyarázattal szolgál, mint az eddigi fizikai tanulmányaink. Elég régen láttam a TV-ben, de meghökkentõ volt az eddigi, iskolában tanult fizikánk után. Igaz ez is egy teória, amit egy matematikai képlettel le lehet írni, de azt a képletet többféleképpen leírhatod és még akkor is igaz!
Még mindig várom azt a választ!<#worship>
Csatlakoznék egyébként Epikuroszhoz. Õ járhatott legközelebb az igazsághoz a húrelmélettel. Eddig szerettem volna eljutni elõbbi mondanivalóimmal. Ez több magyarázattal szolgál, mint az eddigi fizikai tanulmányaink. Elég régen láttam a TV-ben, de meghökkentõ volt az eddigi, iskolában tanult fizikánk után. Igaz ez is egy teória, amit egy matematikai képlettel le lehet írni, de azt a képletet többféleképpen leírhatod és még akkor is igaz!
Még mindig várom azt a választ!<#worship>
#215
Ne dõlj be a szirénnek!
Kara kánként folytatom tanításom.
#214
Igazad van (mint mindenben, haha), bár inkább azt mondanám: ezen a szinten már nem megy a gondolkodás. Tényleg nem kötekedni akarok, és elhiszem, hogy rengeteget olvastál, és meg is értetted azokat. Azért kérd(õjel)eztem meg, hogy érted is, amit mondasz, merthogy 'laikusok' számára átadni nem tudod (vagy nem akarod), az biztos. Körülbelül olyan, mintha azt mondanám, hogy rengeteget olvastam a belsõégésû motorokról, fölszívtam szinte az össze tudást kibernetikából, rengeteget tanultam a vezetéknélküli hálózatokról és nagyon érdekel a Fuzzy logika is. Ezekután nekiállnék megmagyarázni, hogyan is 'mûködik' az ember. És amikor kiderül, hogy némelyik állításom ellenkezik egy neves neurológus többévtizedes kutatómunkájának eredményével, akkor egyszerûen lehülyézem. Szóval nagyon szép, hogy 'filozófiai úton' szeretnéd megmagyarázni a világegyetem mûködését, de azért néhány alap(?) fizikai törvényszerûséget nem kellene a szõnyeg alá söpörni, vagy legalább illene ismerni. És tényleg nem kötözködni szerettem volna. 😊
#213
Hm. Könnyûnek találtattál 😊
#212
hüje.
Kara kánként folytatom tanításom.
#211
Ajánlom elmeorvos látogatását, lehet istenként fognak tisztelni. Te el tudod képzelni a végtelent? De jó neked! Vagy nem. 😊
#210
de tudjuk, nem marad örökké fekete lyuk, hanem a hawking-sugárzásnak nevezett jelenség következtében folymatosan elpárolog, aztán egyszer csak eltûnik.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#209
Akkor írogathatnak nagyobb publicitást megérõ elméleteket, ha jól lehet velük számolni. Ez van, a fizika nyelve még mindíg inkább a matematika mint a filozófia, és ez praktikus is eladdig míg olyan dolgokba nem ütközünk ahol egész emberi lényünket bele kell adni a megoldásba. Tudniillik míg a matematikában és a filozófiában is igyexünk önreflexív igazsághalmazokat gyártani a filozófia sokkal nagyobb fluxust kap az élet, a szemlélõdõ ember vonatkozásában mint a matematika ahol az egzaktság jóval magasabb fokon van jelen, ugyanakkor folyamatosan interpretálni kell. Olyan elidegenítés (ti.:a matematika) amivel a filozófia csak foglalkozik, de nem abban él.
Egyébként ha már többször említettem Gödel nevét, remélem valakinek kedvet csináltam alaposabb tanulmányozásához, és a matematikai filozófia világához, amit már én se könyvbõl olvastam. Kárpótol a fórum ahol az ember a társaival együtt írja a könyvet és jobb esetben választ kap egyéni kérdéseire is, meginterjuvolhatja a szerzõket.
Egyébként ha már többször említettem Gödel nevét, remélem valakinek kedvet csináltam alaposabb tanulmányozásához, és a matematikai filozófia világához, amit már én se könyvbõl olvastam. Kárpótol a fórum ahol az ember a társaival együtt írja a könyvet és jobb esetben választ kap egyéni kérdéseire is, meginterjuvolhatja a szerzõket.
#208
totó!
Annyit okoskodsz, hogy még úgy maradsz.
Ráadásul még helyesen sem tudsz írni. Akkor meg?
Hogyan várja el az ember valakitõl, hogy bemagolja a fizika alaptörvényeit, ha a nyelvtani szabályokat nem magolta be?
Nem újra feltalálni kell a világot, hanem az elõdök munkáját tovább vinni. Ja, hogy ehhez elõször meg kellene ismerni az elõdök munkáját... Ez olyan nyûgös.
Annyit okoskodsz, hogy még úgy maradsz.
Ráadásul még helyesen sem tudsz írni. Akkor meg?
Hogyan várja el az ember valakitõl, hogy bemagolja a fizika alaptörvényeit, ha a nyelvtani szabályokat nem magolta be?
Nem újra feltalálni kell a világot, hanem az elõdök munkáját tovább vinni. Ja, hogy ehhez elõször meg kellene ismerni az elõdök munkáját... Ez olyan nyûgös.
Kara kánként folytatom tanításom.
#207
olvasd el a #188-at!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#206
A Húr elmélet egy kalap ....
Meg a dimenziosdi...<#wave>
Akkor meg mi ez a fekete anyag marhaság?
Eh.. össze-vissza hordanak mindenfélét elmélet címén azt meg én is tudok, épp azért írtam, hogy ezt meglásd!<#eplus2>
Meg a dimenziosdi...<#wave>
Akkor meg mi ez a fekete anyag marhaság?
Eh.. össze-vissza hordanak mindenfélét elmélet címén azt meg én is tudok, épp azért írtam, hogy ezt meglásd!<#eplus2>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#205
"Ha megszabadulunk a részecske elkézeléstõl"
Már, rég megszabadultak, csókolom! Errõl szólt a húrelmélet, és már azon is túl vagyunk.
Pálinkás jó reggelt!
Már, rég megszabadultak, csókolom! Errõl szólt a húrelmélet, és már azon is túl vagyunk.
Pálinkás jó reggelt!
Kara kánként folytatom tanításom.
#204
Azt nem tudjuk, hogy a fekete Lyuk örökké fekete lyuk marad vagy se (szerintem nem valószínû) Egyébként ezt idéztem gybfefe-tõl...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#203
„egy ilyen fekete lyuk felhalmoz, idõ után ismert és ismeretlen energia formákban kilövésre van ítélve tengelyirányban”
Nem igaz. Ez a γ-sugárzás, és nem a fekete lyuk (FL) sugároz, hanem a környezete.
A FL sugárzása, a Hawking-sugárzás, az más tészta, az az eseményhorizonton túl keletkezõ virtuális részecskepárok keletkezése miatt történik, és irdatlan hosszú idõ után (ha jól emlékszem 10˄105 év) elfogyasztja a FL-at.
Ne keverjük a pennát a ---val.
Nem igaz. Ez a γ-sugárzás, és nem a fekete lyuk (FL) sugároz, hanem a környezete.
A FL sugárzása, a Hawking-sugárzás, az más tészta, az az eseményhorizonton túl keletkezõ virtuális részecskepárok keletkezése miatt történik, és irdatlan hosszú idõ után (ha jól emlékszem 10˄105 év) elfogyasztja a FL-at.
Ne keverjük a pennát a ---val.
Kara kánként folytatom tanításom.
#202
Te Isten barma!
Nem az a kérdés, hogy azzal a tökéletes eszeddel mit tudsz kitalálni, hanem, hogy milyen a világ.
Há' persze, hogy metafizikailag el tudom én is képzelni a végtelen teret, a végtelen idõt, sõt még egy 16 éves szûzleányt is az ágyamban, de „száraz minden elmélet, de zöld az élet aranyfája, barátom”. (Ezt amúgy Gõte mondta, de, hogy egy aranyfa hogy lehet zöld, máig nem értem. A rézfán fütyülõ, na az lehetne zõd (ha roszdás). Persze, mint idézet jó, lehet vele villogni.<#mf2>)
Nem az a kérdés, hogy azzal a tökéletes eszeddel mit tudsz kitalálni, hanem, hogy milyen a világ.
Há' persze, hogy metafizikailag el tudom én is képzelni a végtelen teret, a végtelen idõt, sõt még egy 16 éves szûzleányt is az ágyamban, de „száraz minden elmélet, de zöld az élet aranyfája, barátom”. (Ezt amúgy Gõte mondta, de, hogy egy aranyfa hogy lehet zöld, máig nem értem. A rézfán fütyülõ, na az lehetne zõd (ha roszdás). Persze, mint idézet jó, lehet vele villogni.<#mf2>)
Kara kánként folytatom tanításom.
#201
Sõt lehet hogy igazából nincs is lényegi átalakulás. Ha megszabadulunk a részecske elkézeléstõl (hiszen csak mi érzékeljük részecskének az anyagot) akkor csak az energia, hullám, anyag közötti különbség a térbeni elhelyezkedés (mozgás).
A kicsiny gömb elképzelésünket a részecskéket illetõen az okozhatja, hogy bizonyos hullámhosszú állóhullámok csak bizonyos nagyságú térben jöhetnek létre, és ezen a téren belül nem lehetnek más azonos hullámhosszú állóhullámok, mert akkor megváltozna a hullámhossz. Ezért csak ezen a pici térben érzékelhetjük a létüket. Valószínünek tartom, hogy egyes hullámhosszú ilyenformán keletkezett "részecskék" kombinációjának kisebb az energiája, mint a magányos "részecskének" (ez hullámoknák nagyon elképzelhetõ) és ez szolgáltatja például a magerõt. Még arra is gondoltam, hogy hasonló okból a nagy anyagsürûségnek kisebb az energiája, ezzel már a gravitációt is magyaráztuk. Az energia megléte, és hogy egyik rendszer csak a másiknak tudja átadni, valamint az energia leadásának kényszere magyarázhatná a világegyetem rendszereinek "pulzálását"
A kicsiny gömb elképzelésünket a részecskéket illetõen az okozhatja, hogy bizonyos hullámhosszú állóhullámok csak bizonyos nagyságú térben jöhetnek létre, és ezen a téren belül nem lehetnek más azonos hullámhosszú állóhullámok, mert akkor megváltozna a hullámhossz. Ezért csak ezen a pici térben érzékelhetjük a létüket. Valószínünek tartom, hogy egyes hullámhosszú ilyenformán keletkezett "részecskék" kombinációjának kisebb az energiája, mint a magányos "részecskének" (ez hullámoknák nagyon elképzelhetõ) és ez szolgáltatja például a magerõt. Még arra is gondoltam, hogy hasonló okból a nagy anyagsürûségnek kisebb az energiája, ezzel már a gravitációt is magyaráztuk. Az energia megléte, és hogy egyik rendszer csak a másiknak tudja átadni, valamint az energia leadásának kényszere magyarázhatná a világegyetem rendszereinek "pulzálását"
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#200
" igen minden relatív, így is lehet mondani a dolgot, azonban gondolom hallottad már, hogy az iszonyatos energia amit egy ilyen fekete lyuk felhalmoz, idõ után ismert és ismeretlen energia formákban kilövésre van ítélve tengelyirányban.
"
No ezen már el lehet indulni...
1. Tehát Létezik az anyagnak egy törekvése, hogy szabaduljon az energiától.
2. Az anyag= energia
3. anyag= elektomágneses hullámok
4. elektomágneses hullámok = anyag
Ha a gravitáció az energiaminimura való törekvés akkor egyrészrõl a fekete lyuk annak közlítése, de van ha egy pont amikor az anyagsûrûség olyan nagy, hogy az anyag energiává alakul ez az energia kilövõdhet (ez is az energiaminimura törekvés), pl: elektromágneses hullámok formályában. Ha az anyag képes energiává alakulni (márpedig képes) akkor elképzelhetõ a fordítotja is, tehát az energia lehet a kavics. Az elektromágneses hullámok a víz...
De mivel a kavicsot valahonnan dobni kell (magyarán az energiát csak másik rendszerbõl kaphatta a mostani ezért a világegyetem végtelen, még akkor is ha nem ismerhetjük meg)
Tehát az ismert világegyetemünk akkor fog elcsendesedni ha az energiájától megszabadul, de ezt csak egy másik rendszerbe való energia átadással teheti meg. Tehát a ténylegeses világegyetem idõben is végtelen...
Na fogadjunk, ha vége lesz te nyertél!C:
"
No ezen már el lehet indulni...
1. Tehát Létezik az anyagnak egy törekvése, hogy szabaduljon az energiától.
2. Az anyag= energia
3. anyag= elektomágneses hullámok
4. elektomágneses hullámok = anyag
Ha a gravitáció az energiaminimura való törekvés akkor egyrészrõl a fekete lyuk annak közlítése, de van ha egy pont amikor az anyagsûrûség olyan nagy, hogy az anyag energiává alakul ez az energia kilövõdhet (ez is az energiaminimura törekvés), pl: elektromágneses hullámok formályában. Ha az anyag képes energiává alakulni (márpedig képes) akkor elképzelhetõ a fordítotja is, tehát az energia lehet a kavics. Az elektromágneses hullámok a víz...
De mivel a kavicsot valahonnan dobni kell (magyarán az energiát csak másik rendszerbõl kaphatta a mostani ezért a világegyetem végtelen, még akkor is ha nem ismerhetjük meg)
Tehát az ismert világegyetemünk akkor fog elcsendesedni ha az energiájától megszabadul, de ezt csak egy másik rendszerbe való energia átadással teheti meg. Tehát a ténylegeses világegyetem idõben is végtelen...
Na fogadjunk, ha vége lesz te nyertél!C:
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#199
Tényleg a cikket még el se olvastam! 😊
#198
"fekete lyuk" közelít az energiaminimumhoz - igen minden relatív, így is lehet mondani a dolgot, azonban gondolom hallottad már, hogy az iszonyatos energia amit egy ilyen fekete lyuk felhalmoz, idõ után ismert és ismeretlen energia formákban kilövésre van ítélve tengelyirányban.
Igen, a világot örökmozgónak tekintem, azzal a kiegészítéssel, hogy nem mechanikai örökmozgóról van szó. - szinte fölösleges kitét mivel a mechanika energia, és amit eddig is bizonyítottam a klasszikus fizika végtelenben való életképességével, vica versa. Tehát az energia mechanika. Szerintem egy szép rávezetõ gondolat, hogy a végtelenben eltûnik a tömeg. Egyre kissebb és kisebb anyagokat mérhetnénk a köztük lévõ mozgási törvényekkel és neveznénk anyagnak, aminek tömege van. Azonban ha megvizsgálod a mozgásukhoz szüséges tereket ami köztük van, kiderül ezeket is hasonló mozgások alkotják 😊 Ezt írtam röviden úgy, hogy végtelen sûrûségben élünk végtelen világunkban. A végtelen determinálja magát, másként nem lehetne végtelen.
Abszolút, metafizikai idõben természetesen végtelennek tartom én is a létet, de nem a mi világegyetemünket, amely elpusztul, majd újjászület. - No de kérem, hol a határ a világegyetem és a lét között? Mért kellett belém kötni amikor azt mondtam a világ végtelen? 😊 És akkor nem tudom emléxel -e rá amikor Heideggerrõl és a hermeneutikáról tettem említést. (És hogy mindenkit megnyugtassak olvastam pár könyvet életemben 😊) Úgy tudnám röviden kifejteni mit akarok mondani, hogy Heidegger Lét és Idõ valamint más mûveíbõl való szemelgetés közben volt elég "szórakoztató", az ahogy küzdött a szavak jelentéséért. A hermeneutikában ugyan ez a harc folyik tovább a kontextusok elkülönítéséért. Éérti itten ezt valaki vagy csak én olvastam filozófiai könyveket? 😊 Szóval logikánkal, ami a lehetõ "legszuperfolyékonyabb anyag" 😊 megpróbálunk mindent eláztatni, hogy fölérjük ésszel mi folyik itt 😊
Well, ha érti még valaki mirõl beszélek felvetném azt az analógiát ami a világegyetem kutatását a logika különféle irányaiból próbálja felfeszíteni. Itt van pl. Heidegger, õ a filozófia nagy ütköztetõjében dolgozó fizikus aki az atomokat, vagyis a szavakat veti górcsõ alá, és itt van a hermeneutika ami Hubble távcsõvel próbálja felfedezni mi is az amiben ezek az atomok mozognak.
A szingularitást nem értjük, így én sem fogom tudni neked megmagyarázni. Még Hawking is visszahõkölt. Elképzelhetõ, hogy véges agyunkkal nem is fogjuk tudni soha felfogni ezt. Ugyanis, ha végtelenségre vágysz, a szingularitás tényleg a megtestesült végtelenség, persze nem kifelé, hanem befelé - Ajjaj asszem gyõztem 😊 A világ épp olyan végtelen mint amilyen véges az értelmünk (és ha azt hiszed véges az értelmünk nagyot tévedsz 😊) csupán a két végtelen között óriási különbség van, mint a csillagok energiája és az õket körülvevõ más energiák között, mint az Olbers paradoxon és az igazság között 😊
Persze nem kifelé hanem befelé - mi vagy te proktológus? 😊 Segítsünk már annak a székrekedésnek, és szüljük meg az elméletet, hogy aztán a sok ülés után végre megkaphassuk azt az olimpiai aranyeret! Azt mondod a végtelennek iránya van? Ebben az esetben én körkörösségre szavaznék mert ha azt mondod csak befelé végtelen a végtelen akkor ezexerint kifelé van egy vége nekije, már nem végtelen 😊
Igen, a világot örökmozgónak tekintem, azzal a kiegészítéssel, hogy nem mechanikai örökmozgóról van szó. - szinte fölösleges kitét mivel a mechanika energia, és amit eddig is bizonyítottam a klasszikus fizika végtelenben való életképességével, vica versa. Tehát az energia mechanika. Szerintem egy szép rávezetõ gondolat, hogy a végtelenben eltûnik a tömeg. Egyre kissebb és kisebb anyagokat mérhetnénk a köztük lévõ mozgási törvényekkel és neveznénk anyagnak, aminek tömege van. Azonban ha megvizsgálod a mozgásukhoz szüséges tereket ami köztük van, kiderül ezeket is hasonló mozgások alkotják 😊 Ezt írtam röviden úgy, hogy végtelen sûrûségben élünk végtelen világunkban. A végtelen determinálja magát, másként nem lehetne végtelen.
Abszolút, metafizikai idõben természetesen végtelennek tartom én is a létet, de nem a mi világegyetemünket, amely elpusztul, majd újjászület. - No de kérem, hol a határ a világegyetem és a lét között? Mért kellett belém kötni amikor azt mondtam a világ végtelen? 😊 És akkor nem tudom emléxel -e rá amikor Heideggerrõl és a hermeneutikáról tettem említést. (És hogy mindenkit megnyugtassak olvastam pár könyvet életemben 😊) Úgy tudnám röviden kifejteni mit akarok mondani, hogy Heidegger Lét és Idõ valamint más mûveíbõl való szemelgetés közben volt elég "szórakoztató", az ahogy küzdött a szavak jelentéséért. A hermeneutikában ugyan ez a harc folyik tovább a kontextusok elkülönítéséért. Éérti itten ezt valaki vagy csak én olvastam filozófiai könyveket? 😊 Szóval logikánkal, ami a lehetõ "legszuperfolyékonyabb anyag" 😊 megpróbálunk mindent eláztatni, hogy fölérjük ésszel mi folyik itt 😊
Well, ha érti még valaki mirõl beszélek felvetném azt az analógiát ami a világegyetem kutatását a logika különféle irányaiból próbálja felfeszíteni. Itt van pl. Heidegger, õ a filozófia nagy ütköztetõjében dolgozó fizikus aki az atomokat, vagyis a szavakat veti górcsõ alá, és itt van a hermeneutika ami Hubble távcsõvel próbálja felfedezni mi is az amiben ezek az atomok mozognak.
A szingularitást nem értjük, így én sem fogom tudni neked megmagyarázni. Még Hawking is visszahõkölt. Elképzelhetõ, hogy véges agyunkkal nem is fogjuk tudni soha felfogni ezt. Ugyanis, ha végtelenségre vágysz, a szingularitás tényleg a megtestesült végtelenség, persze nem kifelé, hanem befelé - Ajjaj asszem gyõztem 😊 A világ épp olyan végtelen mint amilyen véges az értelmünk (és ha azt hiszed véges az értelmünk nagyot tévedsz 😊) csupán a két végtelen között óriási különbség van, mint a csillagok energiája és az õket körülvevõ más energiák között, mint az Olbers paradoxon és az igazság között 😊
Persze nem kifelé hanem befelé - mi vagy te proktológus? 😊 Segítsünk már annak a székrekedésnek, és szüljük meg az elméletet, hogy aztán a sok ülés után végre megkaphassuk azt az olimpiai aranyeret! Azt mondod a végtelennek iránya van? Ebben az esetben én körkörösségre szavaznék mert ha azt mondod csak befelé végtelen a végtelen akkor ezexerint kifelé van egy vége nekije, már nem végtelen 😊
#197
Már csak egyet, mi a kavics?
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#196
szingularitás=sima víz?<#fejvakaras>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#195
A szingularitásban újra születik nem csak az energia/anyag és a téridõ, hanem a természeti törvények is. Így az entrópia sem okoz gondot.
Kara kánként folytatom tanításom.
#194
vagy, ha nagyon akarod: a szingularitás az a pont, amikor az összeomló VE átfordul táguló VE-mé. Az oszcilláció metszéspontja ez, a zérus amplitúdó helyzete.
Kara kánként folytatom tanításom.
#193
"elektománeses" így jár aki lusta gépelni a hibákat is beilleszti!<#beka3>
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#192
1. Tény: A foton elektromágneses hullám, részecske tulajdonságát csak azért tapasztaljuk, mert az észleléséhez felhasználjuk az energiáját (a teljeset) és csak 1db elektron tudja átvenni 1 foton energiáját.
2. Tény: a többi részecskének is van elektromágneses hullám tulajdonsága. Kérdés: mi okozhatja a részecske tulajdonságukat, amennyiben csak az észlelés (valahogy hasonlóan a fotonhoz) akkor az anyag elektromágneses hullám.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám, nincs szükség a "sötét anyag" fogalmára.
3. tény minden "anyagi" rendszer az energia minimumra törekedik.
Ha az anyag (ha) elektromágneses hullám akkor az energiaminimumra való törekvés a hullám energiájának csökkenésére irányul.
4. tény az anyag és energia ekvivalencia.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám akkor ez az energia a hullám energiája.
Szemléltetés:
Most képzelj el egy tükör sima víz felületét, bele dobsz egy kavicsot hullámok keletkeznek (illetve a 0 frekvencia valamennyire megváltozik). Ezek a hullámok egy idõ után kialszanak (energiaminimura törekvés)Dobj sok kavicsot a vízbe! a hullámok az interferencia miatt helyenként sok kis csúcsot alkotnak, ezek összeomolva újabb hullámokat hoznak létre ezek újból csúcsokat. De az egész rendszer a sima víz irányába törekszik.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám akkor a gravitációt okozhatja az energiaminimumra törekvés (ezekszerint akkor a "fekete lyuk" közelít az energiaminimumhoz)
Ez csak felvetés, de legalább önnáló gondolat, nem a dogmák szajkózása...
2. Tény: a többi részecskének is van elektromágneses hullám tulajdonsága. Kérdés: mi okozhatja a részecske tulajdonságukat, amennyiben csak az észlelés (valahogy hasonlóan a fotonhoz) akkor az anyag elektromágneses hullám.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám, nincs szükség a "sötét anyag" fogalmára.
3. tény minden "anyagi" rendszer az energia minimumra törekedik.
Ha az anyag (ha) elektromágneses hullám akkor az energiaminimumra való törekvés a hullám energiájának csökkenésére irányul.
4. tény az anyag és energia ekvivalencia.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám akkor ez az energia a hullám energiája.
Szemléltetés:
Most képzelj el egy tükör sima víz felületét, bele dobsz egy kavicsot hullámok keletkeznek (illetve a 0 frekvencia valamennyire megváltozik). Ezek a hullámok egy idõ után kialszanak (energiaminimura törekvés)Dobj sok kavicsot a vízbe! a hullámok az interferencia miatt helyenként sok kis csúcsot alkotnak, ezek összeomolva újabb hullámokat hoznak létre ezek újból csúcsokat. De az egész rendszer a sima víz irányába törekszik.
Ha az anyag (ha) elektománeses hullám akkor a gravitációt okozhatja az energiaminimumra törekvés (ezekszerint akkor a "fekete lyuk" közelít az energiaminimumhoz)
Ez csak felvetés, de legalább önnáló gondolat, nem a dogmák szajkózása...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#191
"Ha te azt állítod a világ véges, avval azt is állítod, hogy vége lesz egyszer, vagyis megáll benne az utolsó részecske is."
Nem. Az a bizonyos grafikon, amelyik a lambdától függ, 3 verziót sorol fel. Tehát, az, hogy a véges világnak egyszer vége lesz, csak az egyik lehetõség.
"Ha ezt nem állítod, akkor nem marad más hátra mint hogy a világot örökmozgónak tekintsd mint legnagyobb egészt, mivel az energia benne nem vész el csak átalakul."
Igen, a világot örökmozgónak tekintem, azzal a kiegészítéssel, hogy nem mechanikai örökmozgóról van szó. A világegyetem energiája állandó, adott értékû, a különbözõ energiaformák azonban átalakulnak egymásba, ez tartja örök mozgásban a rendszert.
"Vajon mit takar az örökmozgó kifejezés? Még egy mondat? Akkor megmondom: VÉGTELENSÉGET."
Abszolút, metafizikai idõben természetesen végtelennek tartom én is a létet, de nem a mi világegyetemünket, amely elpusztul, majd újjászület.
"de kérdem én a nagy semmi közepén mibõl lett a lét? Tán nem épp semmibõl?"
A szingularitást nem értjük, így én sem fogom tudni neked megmagyarázni. Még Hawking is visszahõkölt. Elképzelhetõ, hogy véges agyunkkal nem is fogjuk tudni soha felfogni ezt. Ugyanis, ha végtelenségre vágysz, a szingularitás tényleg a megtestesült végtelenség, persze nem kifelé, hanem befelé.
Nem. Az a bizonyos grafikon, amelyik a lambdától függ, 3 verziót sorol fel. Tehát, az, hogy a véges világnak egyszer vége lesz, csak az egyik lehetõség.
"Ha ezt nem állítod, akkor nem marad más hátra mint hogy a világot örökmozgónak tekintsd mint legnagyobb egészt, mivel az energia benne nem vész el csak átalakul."
Igen, a világot örökmozgónak tekintem, azzal a kiegészítéssel, hogy nem mechanikai örökmozgóról van szó. A világegyetem energiája állandó, adott értékû, a különbözõ energiaformák azonban átalakulnak egymásba, ez tartja örök mozgásban a rendszert.
"Vajon mit takar az örökmozgó kifejezés? Még egy mondat? Akkor megmondom: VÉGTELENSÉGET."
Abszolút, metafizikai idõben természetesen végtelennek tartom én is a létet, de nem a mi világegyetemünket, amely elpusztul, majd újjászület.
"de kérdem én a nagy semmi közepén mibõl lett a lét? Tán nem épp semmibõl?"
A szingularitást nem értjük, így én sem fogom tudni neked megmagyarázni. Még Hawking is visszahõkölt. Elképzelhetõ, hogy véges agyunkkal nem is fogjuk tudni soha felfogni ezt. Ugyanis, ha végtelenségre vágysz, a szingularitás tényleg a megtestesült végtelenség, persze nem kifelé, hanem befelé.
Kara kánként folytatom tanításom.
#190
Ha nem tudsz gondolkodni mért nem azt írod, hátha téged is megsasjnál valaki a fórumon és segít mint én Epikúrósznak 😊
#189
Eddig azt hittem, hogy csak elmagyarázni nem tudod. Most már abban is kételkedem, hogy te érted-e egyáltalán. Bocs, de amatõr vagyok. 😊 Szerintem olvass sokat, ne csak 'filozofálj'.
#188
<#eljen>
Én meg nem írok semmit! Aki gondolkodik, esetleg kételkedik az már egyeseknek nem is vitapartner... "Éljen a sötét anyag" tömjük vele tele a fejeket!
OFF: Felhívnám a figyelmet arra, hogy "neves" szakértõk (többek között Vekerdi Tamás) a nevelés káros hatásairól beszélt! Idézek: "Az iskola árt a gyermeknek"
Tehát szerintem hülyítenek minket ("nem kicsit, nagyon")...
Én meg nem írok semmit! Aki gondolkodik, esetleg kételkedik az már egyeseknek nem is vitapartner... "Éljen a sötét anyag" tömjük vele tele a fejeket!
OFF: Felhívnám a figyelmet arra, hogy "neves" szakértõk (többek között Vekerdi Tamás) a nevelés káros hatásairól beszélt! Idézek: "Az iskola árt a gyermeknek"
Tehát szerintem hülyítenek minket ("nem kicsit, nagyon")...
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#187
Na akkor segítek még egy kicsit, mert megérdemled 😊 Ha te azt állítod a világ véges, avval azt is állítod, hogy vége lesz egyszer, vagyis megáll benne az utolsó részecske is. Ha ezt nem állítod, akkor nem marad más hátra mint hogy a világot örökmozgónak tekintsd mint legnagyobb egészt, mivel az energia benne nem vész el csak átalakul. Remélem evvel a dilemmával sikerült agyad száraz cserjéjére némi értelmet csöpögtetni, hogy lombozzon, kivirágozzék 😊 De ha esetleg túl rövidnek tartod akkor segíthetek még egy mondatot. Vajon mit takar az örökmozgó kifejezés? Még egy mondat? Akkor megmondom: VÉGTELENSÉGET.
Folytassam? Na jó. Ha ide már nem mersz voksolni akkor marad az hogy vége lesz a világnak (az még az én filozófiámba is bele fér hogy az általunk ismertnek lehet hogy vége lesz) de kérdem én a nagy semmi közepén mibõl lett a lét? Tán nem épp semmibõl? Miféle semmi lehet ez a semmi amibõl csak úgy lesz valami? Csak nem egy végtelen kontinuum, egy borzasztó bitsor egyik nullájáról beszélünk? 😊 Mi marad még? Ja ha azt mondod hogy az örökmozgó nem egyenlõ a végtelennel. Nos ez legalább olyan egyszerû dolog mint az hogy nincs értelme háromnál kevesebb elembõl "építkezni" (ebbõl az "építkezés" az egyik elem a háromból (ha kell kifejtem)) ti. nem nagyon tudod elválasztani a mozgást az energiától és a tértõl ui. az idõtõl se de ez csak azt bizonyítja, hogy a három tag mindegyike a végtelenségig bontható mivel abból való. Értem már? 😊
Folytassam? Na jó. Ha ide már nem mersz voksolni akkor marad az hogy vége lesz a világnak (az még az én filozófiámba is bele fér hogy az általunk ismertnek lehet hogy vége lesz) de kérdem én a nagy semmi közepén mibõl lett a lét? Tán nem épp semmibõl? Miféle semmi lehet ez a semmi amibõl csak úgy lesz valami? Csak nem egy végtelen kontinuum, egy borzasztó bitsor egyik nullájáról beszélünk? 😊 Mi marad még? Ja ha azt mondod hogy az örökmozgó nem egyenlõ a végtelennel. Nos ez legalább olyan egyszerû dolog mint az hogy nincs értelme háromnál kevesebb elembõl "építkezni" (ebbõl az "építkezés" az egyik elem a háromból (ha kell kifejtem)) ti. nem nagyon tudod elválasztani a mozgást az energiától és a tértõl ui. az idõtõl se de ez csak azt bizonyítja, hogy a három tag mindegyike a végtelenségig bontható mivel abból való. Értem már? 😊
#186
Fintorogj csak...
Kara kánként folytatom tanításom.
#185
Érdemes észre venni hogy a matematikát se tudták három elemnél kevesebbõl összetenni. Ha háromnál kevesebb elemet használunk az mindig egy elemet jelent.
#184
Annyiban korrigálnék, hogy ez nem nagyon nagy, hanem épp ellenkezõleg nagyon kicsi energia. Csupán az ütköztetéséhez szükséges energia óriási a mi léptékeinkehez mérten. És nem vagyok benne biztos, hogy szét kéne bombáznunk az alattunk elhelyezkedõ világokat mégha nekünk ez csupán pár atomot is jelent 😊
Valamint megkérdõjelezném én azt az egydimenziós voltát bármit is találtak az inkább tûnik matematikai találmánynak. A világ 3 dimenzióban végtelen és passz! 😊 Persze hogy mentes a végtelenektõl, habár még teljes bizonyítás se született rá, de majd pont ez a bonyolult bizonyítás lesz mentes a Gödel tételtõl 😊
Valamint megkérdõjelezném én azt az egydimenziós voltát bármit is találtak az inkább tûnik matematikai találmánynak. A világ 3 dimenzióban végtelen és passz! 😊 Persze hogy mentes a végtelenektõl, habár még teljes bizonyítás se született rá, de majd pont ez a bonyolult bizonyítás lesz mentes a Gödel tételtõl 😊
#183
Kara kánként folytatom tanításom.
#182
„Szuperhúr elmélet (superstring theory)
A fundamentális kölcsönhatásoknak a szuperszimmetriát is tartalmazó egyik egyesített elmélete, melyben az alapegységek egydimenziós kiterjedt objektumok (szuperhúrok). Úgy gondolják, hogy a szuperhúrok hosszúságskálája körülbelül 10˄-35 m, és így, mivel a nagyon kicsi távolságokhoz nagyon nagy energiák tartoznak, energiaskálájuk körülbelül 10˄19 GeV, ami jóval túl van bármelyik elképzelhetõ gyorsító által elérhetõ energiánál.
A bozonokhoz kapcsolódó húrok kvantumelmélete csak 26 dimenziós téridõben, míg a fermionokhoz kapcsolódó kvantumelmélet 10 dimenziós téridõben konzisztens. Úgy gondolják, hogy négy makroszkopikus dimenzió megmarad a Kaluza–Klein elméletnek megfelelõen, a többi pedig ’felcsavarodik’, és nagyon kicsi lesz.
A szuperhúr elmélet egyik legvonzóbb jellegzetessége, hogy 2 spinû részecskékre vezet, melyeket gravitonként azonosíthatunk. így a szuperhúr elmélet automatikusan tartalmazni fogja a gravitációs kölcsönhatás kvantumelméletét. Úgy gondolják, hogy a szuperhúr elméletek mentesek az olyan végtelenektõl, melyeket nem lehet az elméletbõl renormálással eltávolítani. Ez mindezidáig gyötrõ gondja volt azoknak a próbálkozásoknak, hogy olyan kvantumtérelméletet konstruáljanak, amely tartalmazza a gravitációt. Van bizonyos fokú evidencia arra, hogy a szuperhúr elmélet mentes a végtelenektõl, de teljes bizonyítás még nem született rá.
Bár nincs közvetlen bizonyíték a szuperhúrok létezésére, a szuperhúrok néhány jellegzetessége összefér az elemi részecskék kísérletekben észlelt bizonyos tulajdosságaival, nevezetesen azzal, hogy lehetõséget ad olyan részecskék létezésére, melyek nem õrzik meg a paritást, amint azt a gyenge kölcsönhatásban találták. Az összes életképes szuperhúr elmélet ugyanúgy, mint a szupergravitáció elmélete dualitással kapcsolódik egy ezt megalapozó egyesített elmélethez, a 11 dimenziós úgynevezett M-elmélethez. A fekete lyukak entrópiáját és a Hawking sugárzást a szuperhúr elmélet segítségével is sikerült értelmezni.”
(http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10119/ch02.html#szuperhur-elmelet)
Érdekes, mi?
A fundamentális kölcsönhatásoknak a szuperszimmetriát is tartalmazó egyik egyesített elmélete, melyben az alapegységek egydimenziós kiterjedt objektumok (szuperhúrok). Úgy gondolják, hogy a szuperhúrok hosszúságskálája körülbelül 10˄-35 m, és így, mivel a nagyon kicsi távolságokhoz nagyon nagy energiák tartoznak, energiaskálájuk körülbelül 10˄19 GeV, ami jóval túl van bármelyik elképzelhetõ gyorsító által elérhetõ energiánál.
A bozonokhoz kapcsolódó húrok kvantumelmélete csak 26 dimenziós téridõben, míg a fermionokhoz kapcsolódó kvantumelmélet 10 dimenziós téridõben konzisztens. Úgy gondolják, hogy négy makroszkopikus dimenzió megmarad a Kaluza–Klein elméletnek megfelelõen, a többi pedig ’felcsavarodik’, és nagyon kicsi lesz.
A szuperhúr elmélet egyik legvonzóbb jellegzetessége, hogy 2 spinû részecskékre vezet, melyeket gravitonként azonosíthatunk. így a szuperhúr elmélet automatikusan tartalmazni fogja a gravitációs kölcsönhatás kvantumelméletét. Úgy gondolják, hogy a szuperhúr elméletek mentesek az olyan végtelenektõl, melyeket nem lehet az elméletbõl renormálással eltávolítani. Ez mindezidáig gyötrõ gondja volt azoknak a próbálkozásoknak, hogy olyan kvantumtérelméletet konstruáljanak, amely tartalmazza a gravitációt. Van bizonyos fokú evidencia arra, hogy a szuperhúr elmélet mentes a végtelenektõl, de teljes bizonyítás még nem született rá.
Bár nincs közvetlen bizonyíték a szuperhúrok létezésére, a szuperhúrok néhány jellegzetessége összefér az elemi részecskék kísérletekben észlelt bizonyos tulajdosságaival, nevezetesen azzal, hogy lehetõséget ad olyan részecskék létezésére, melyek nem õrzik meg a paritást, amint azt a gyenge kölcsönhatásban találták. Az összes életképes szuperhúr elmélet ugyanúgy, mint a szupergravitáció elmélete dualitással kapcsolódik egy ezt megalapozó egyesített elmélethez, a 11 dimenziós úgynevezett M-elmélethez. A fekete lyukak entrópiáját és a Hawking sugárzást a szuperhúr elmélet segítségével is sikerült értelmezni.”
(http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10119/ch02.html#szuperhur-elmelet)
Érdekes, mi?
Kara kánként folytatom tanításom.
#181
-35
Kara kánként folytatom tanításom.
#180
Nem magyarázkodom, mert nem az én véleményem, amit beidéztem, hanem a csillagász úré. Én egyébként egyelõre maradok a Nagy Bumm mellett, ellenkezõ bizonyítékig. Szerény, nagyon szerény véleményem szerint, mivel nem tudta megmagyarázni a szingularitást, ezért Hawking egyszerûen elvetette. A táguló világegyetem modellje továbbra is megmaradt, de nem egyetlen pontból indult ki az egész, hanem egy nagyobb gomolyagból. Hát így könnyû! De, várjuk ki a végét. Én egyébként nem hiszek különösebben egyik teóriában sem, óvatos vagyok, de ez magánügy, és nem is nyom semmit a latban.
Kara kánként folytatom tanításom.
#179
Így most te kerülnél abba a melós helyzetbe, hogy magyarázz egy keveset, de nem is merlek megkérni rá 😊 Mellesleg az õsrobbanásról az a véleményem, hogy a fizikában ez az ami a biológiában a megtermékenyítés, vagyis ebbõl is több van. Hogy tovább fokozzam az érdeklõdést 😊 figyelmedbe ajánlanám azt a koncepciót miszerint az õsrobbanás még mindíg tart, mert ugye minden relatív. Meddig tart egy robbanás? Ha egy gránátot dobnak tõled tisztes távolba, úgy vélheted egy másodperc se volt az egész, viszont ha annak a gránátnak egyik vasatom univerzumában élõ lakos vagy, a folyamat több emberöltõn keresztül megy végbe. Az egyszerû képi érzékeltetés kedvéért nem törekedtem tudományos pontosságra, de ha szükségeled megteszem 😊
#178
esedékesség -> esetlegesség
Kara kánként folytatom tanításom.
#177
No ne szerénykedjünk kollega! 😊
#176
Azért szeretnék felvillantani számodra egy reménysugarat, persze nem a VE végtelensége, hanem az õsrobbanás esedékessége kapcsán:
„Végsõ soron tehát általánosan elfogadták elméletünket, és ma már szinte mindenki úgy vélekedik, hogy a világmindenségnek õsrobbanás jellegû szingularitással kellett kezdõdnie. Eléggé ironikus tehát, hogy miután meggondoltam magam, most éppen én szeretném meggyõzni a többi fizikust, hogy valójában nem is volt szingularitás a világegyetem kezdetén - mint késõbb látjuk majd, ez a kvantum-jelenségek figyelembevételével kiküszöbölhetõvé válik.”
(Hawking István: Az idõ rövid története)
„Végsõ soron tehát általánosan elfogadták elméletünket, és ma már szinte mindenki úgy vélekedik, hogy a világmindenségnek õsrobbanás jellegû szingularitással kellett kezdõdnie. Eléggé ironikus tehát, hogy miután meggondoltam magam, most éppen én szeretném meggyõzni a többi fizikust, hogy valójában nem is volt szingularitás a világegyetem kezdetén - mint késõbb látjuk majd, ez a kvantum-jelenségek figyelembevételével kiküszöbölhetõvé válik.”
(Hawking István: Az idõ rövid története)
Kara kánként folytatom tanításom.