Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#325

Kara kánként folytatom tanításom.

#324
Vitáznék én több pontban is csak napolnom kéne a dolgot mert elég sok idõt töltök már evvel asszem. Hogy mért nem ezért kapom a fizetésem nem is értem!
Gödel bebizonyította, hogy a matematikai logika is ugyan úgy sérülékeny mint bármely más logika. Nem csak a filozófusok beszélnek a végtelenrõl. Stb.
Amit már szintén leírtam de leírom mégegyszer mert választóvíznek érzem a vitánkban az az hogy a semmibõl nem lehet csak úgy valami. Erre ad választ a végtelen ami semmi is és minden is egyszerre. Nekem ez logikus, kollegáknak itten meg ez maga a megtestesült alogika, vagyis illogikus 😞
Sarokba vagyok szorítva, most mondd meg, és még fizeztést se kapok érte, nem hogy becsekre vadászhatnék. Áhh nem jól van ez így.
#323
én csak segíteni akartam...<#nemtudom>

Kara kánként folytatom tanításom.

#322
Azt ne mondd hogy végére értek a számlálásnak. Amit nem látsz az nincs. Jól van te õs vogon. Ha te nem látsz akkor én se látlak téged.
#321
a megismeres sajnos neha aldozattal jar.

szerintem nem haragudnanak rank hiszen nem akarunk semmi rosszat sem.
a te nezeted gybfele szep es "egeszseges" de sajnos az embernek kell valami kezzelfoghato a mai vilagban a mindennapok sokadalmaban.
igenis vannak mas galazisok, oke kezzelfoghato, igenis vannak kvarkok, szinten kezzelfogahato, az emberek elhiszik, de nem allhatsz elebbuk egy vegtelennel, egy olyannal hogy egy ruhan a gomb egyik atomjanak a reszei vagyunk az egesz univerzumunkkal!
mert az emberi elme ezt nem fogadja be, nem ilyenre vagyunk felkeszitve
az ufos dolgokat kezdjuk mar befogadni, de be tudjuk-e talan a vegtelen fogalmat is valamikor?
nem arrol a vegtelenrol beszelek a 90fokban elforditott 8asrol vagy a leirt vegtelen szorol, arrol mar hallott mindenki, hanem ami valojaban is, amit jelent, lehet hogy emg a legnagoybb gondolkodok se mfogjak fel a jelenteset

es igenis mi emberek a kezzelfoghato dolgokat szeretjuk, van reszecske nevezzuk el atomnak...oke lassuk van egy ketyerenk amivel kiderithetjuk tenyleg van-e
hurrra oke ottvan igazunk volt ... oke mgyunk tovabb, van ennel is kisebb reszecske...oke ott van be van bizonyitva, az tudomanyt ez viszi elore a sikerelmeny
a tudos nem fogja bebizonyitani hogy letezik a valos vilagban vegtelen, az hogy valamit vegtelennek titulalunk, az csak lehet a tudasunk korlatozottsaga vagy a nylev illetve matematika probelmaja
a filozofusok pedig beszelnek a vegtelenrol, mert ok megtehetik, mert csak a tiszta logikat es az ervelest hasznaljak, viszont bizonyossagot nem lehet vele szerezni.
nem szabad osszegubancolni a ket szakot a filozofiat es a matekot illetve fizikat
..es megsincs meg egyik masik nelkul
regebben ugyanazon emberek voltak mindketto

..oda szuletni kell...

#320
Amit mi õsrobbanásként észlelünk az a végtelenben egy õsrobbanás, de asszem valaki már kifejtette az álláspontomat mégegyszer, én meg még egyszer. 😞
Ha valaki azt mondja minek ennél kijjebb vizsgálódni, meg ahogy a cikk taglalja mi nem is tudunk, azt megértem, de ettõl még a világ végtelen és erre nem érv az hogy de mi ezt soha nem fogjuk megtapasztalni, mert ahhoz képest már jócskán elrugaszkodtunk és jópár olyan dologról beszéltünk a végtelenen kívül evidenciaként amit a mi századunkban nem fognak kísérleti úton bizonyítani.
#319
Oh akkor talán válaszolhatnál a többi felvetésre is ebben a nagy kegyben.
Vagy avval kiderülne mekkora igazam van? 😊
qetuol
#318
de õ mégis abban hisz... most mondd meg..<#falbav><#conf>

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

qetuol
#317
nem látjuk csillagok végtelenjét. én legalábbis nem. a szomszéd bácsi sem (megkérdtem) , pedig van jó klafa távcsöve. a hubble sem, legalábbis ha hihetünk a tudósításoknak. te talán igen? nem hiszem...

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#316
de nem hihet egy vegtlen univerzumban gybfele, mert akkor elveti az osrobanas elmeletet, elveti azt hogy az univerzumunk tagul, vagy pulzal?

mert ha hisz az osrobbanasban kell higyjen a az univerzum makro univerzum vegletessegeben is. hiszen ha abobl indultunk ki oda is jutunk vissza
ez mar lehet vegtelenseg, DE.!!! meg ez sem biztos
mert lehet hogy egy ez a ki-be, felfuvodas-osszeomlas dolog is periodikusan valtozik, es a periodus akarnhanyszorosa szinten... es igy tovabb...
visoznt akkor nem vegtelen kiterjedesu az univerzumunk, a vilagunk lehet azt jobabn le tudom kepzelni, de az univerzumunkat inkabb egy nagy "gombnek" tudnam elkepzelni, aminek persze van hatara, de lehet hogy ezt a hatart mi belulrol vegtelennek talaljuk, mivel egy ido utan mar nem kifele tartunk belole hanem a feluleten boklaszunk, viszont egy kulso szemelelo szamara az univerzumunk egy gombnek felelne meg...
szoval ha volt egy szingularitas vagy egy planckt tavolsag vagy barmi akkor a kulso hatar is korlatos kell legyen. ha csak....
szerintem azert kell hataros legyen mert egy "jol meghatarozott" meretbol indult ki.
ha csak...

..oda szuletni kell...

#315
Ha érdekel a téma matematikai és filozófiai vonatkozása, ajánlom figyelmedbe Bíró Béla: Véges végtelen címû könyvét a Fríz gondozásában.
Kérdésedre elõbb is megpróbáltam válaszolni, hogy ti. a makró világba nem fogsz különösebb határokat találni, maximum sûrûsödnek, illetve ritkulnak a galaxisok.
Lefelé a mikrovilágba azért ütközünk bonthatatlan egységekbe, mert rálátunk az egészre, és hidd el a mi tejút rendszerünk is képviseli azt a hatalmas energiát amit makrovilágunkból lenézõ értelmes lényeknek ugyan olyan nehéz lenne szétütköztetni mint nekünk most a kvarkokat. De persze pontosan nem tudjuk az arányokat, mindensetre jó volna minnél hamarább megfejteni õket nehogy még a mi univerzumunkban élõ más civilizációk galaxistömeggyikosoknak bélyegezzenek 😊
#314
Az aláírásomban szereplõ honlapom magyar egyetemi tanárok és diákok tankönyvei, jegyzetei találhatók, de egyik másik elég tömény, lehet hogy nem a legjobb velük kezdeni. Mindenesetre Hraskó Péter írásait tudom javasolni, van köztük filozófiai jellegû is.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#313
Az angol wikipédia meglepõen jó ebben a témakörben. Szerintem indulj ki a http://en.wikipedia.org/wiki/General_relativity szócikkbõl, kicsit sok lesz így az olvasnivaló, de érdemes innen kezdeni, mert ez a cikk minden itt felvetett kérdést érint.

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#312
Kezdünk gondban lenni az oszthatatlan részecske fogalmával, mert pl. a proton kvarkokból áll, és kvark nem létezik szabadon önmagában. Mert ha szétbombázzuk a protont, a ahhoz akkora energiát kell befektetni, ami kb. annyi mint az õt alkotó kvarkok nyugalmi tömege, és új kvarkok keletkeznek, tehát egy csomó új proton, neutron, és egyéb járulékos részecskék. Egyébként nem sok elemi részecske van, és nagy részüknek nagyon hasonló tulajdonságaik vannak, lehet hogy még egyszerûbb részecskék alkotják õket, nem tudni. LHC-val majd kiderítik:


Az Univerzum határának a kérdésérõl Lucretius (i.e. 97-55) paradoxona jut eszembe: ha az elhajított dárda átmegy a világ határán, akkor azon túl is van valami; ha nem megy át, akkor beleütközik valamibe. Lehet így érvelni hogy az Univerzumnak nincs határa, de ettõl még nem biztos hogy végtelen, a kettõ fogalom nem azonos. Az általunk látott Univerzum határán ugyanolyan csillagok és galaxisok vannak mint itt, azon túl nem látunk, mert onnan nem ért ide fény, szóval konkrét megfigyeléssel még nagyon sokáig nem tudunk errõl mit mondani. Az egyre biztosabb, hogy az általunk látott térrész térideje sík, de hogy azon túl milyen a világegyetem alakja, nem tudjuk, van több elmélet persze...

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#311
Ezexerint csak elvégezted azt az általános iskolát! Pedig már majdnem megtréfáltál 😊
#310
igen olvastam az egesz forumreszt az elso irastol vegig es olvasom mindig is minden ehhez kapcsolodo temat
az hogy gomb vagy kor szinte mindegy, a lenyeg amit mondani akartam vele ugyanaz.
de mi tortenhet ha kifele megyunk az univerzum pereme fele? mi trotenik az anyaggal? mi tortenik az idovel? valtoznak-e az altalunk ismert fizikai torvenyek? meddig tudnank kifele tekinteni. tudnek ennek valahol utanna olvasni? (angol magyar roman ezek jo nyelvek😊

ne vegyuk most figyelembe azt hogy csak maximum fenysebesseggel(vagy alatt) lehet haladni tomeggel rendelkezo testnek.
kepzeljuk el hogy barhova eljuthatunk az univerzumunkban csak pusztan a gondolattal, es kepzeljuk amgunkat a peremhez, mar ha beszelhetunk peremrol. Errol eleg keveset olvastam sajnos, az osrobbanasrol mar eleget es az az elotti problemakrol is, de mi van kifele
uljunk be egy vendeglobe a vilag vegere, es gondoljuk at a dolgokat...

..oda szuletni kell...

#309
Nem kell elnézést kérni, itt mindannyian gondolkodunk, tisztelet a kivételnek kettõspont zárójel. De mint az elõbb írtam, nyilván közben írtad te is ezt, igazából nincsenek számunkra felfogható határok és így teljes a végtelenség mint azt a matekra ráfekvõ kollegák is hamarosan befogják látni, nagy különbség a végtelen tizedes tört és a végtelen szakaszos tizedes tört között sincs, csupán a szakaszok mérete. Ilyetén mondhatjuk, hogy ha végtelen tizedes törtekrõl beszélünk, csak szakaszos végtelen tizedes törtek vannak. Ez pedig a tized következménye, no nem azé melyet az egyház vetett ki ránk anno. Ugyan is a végtelenben a tíz számjegy nem tud úgy permutálni hogy ne legyen ismétlése. Csupán párhuzamost húzhat a végtelennel, de mi azt már nem fogjuk megszámolni.
#308
fifike!

„Az, hogy különbözõ végtelenek vannak, és az irracionális számok számossága túlmegy a racionális számokén, az így megsejtett igazság pontosabbá tétele. Az már az általános iskolain túlmenõ ismeretanyag.” (forr)

Kara kánként folytatom tanításom.

#307
"jo ez lehet hulyeseg....
elnezest kerek"

Nem történt semmi.

Kara kánként folytatom tanításom.

#306
Nem jól érted.
gybfefe csak egy univerzumban hisz, amely végtelen úgy térben (felfelé és lefelé, a mikrokozmosz felé is), mint idõben. tér és idõ persze sima, mint Newton ágyán a lepedõ.

Kara kánként folytatom tanításom.

#305
Örülök hogy mások is csatlakoznak a vitához. Nem tudom mennyire olvastad vissza de ha rákeresel a muslincára megtalálod azt a részt ahol leírom, hogy mi csak a csillagok végtelenjét látjuk, ahhoz hogy felfedjük a minket magábafoglaló makro világot fel kéne zabálnunk azt az energiamennyiséget amivel kinõhetnénk bele 😊 remélem értehetõ 😊 már unom ezt a sok kettõspont zárójelet, nem vagyok én joker 😊 még ha epike szerint jól is kártyáznék.
Egyébként ne kõrben gondolkozzál, hanem gömbben. Ismételten felhívnám a figyelmet rá, nincs valóság 3 paraméter alatt, vagyis 3d-ben élünk. Elvonni lehet, de az elvont is marad és több köze nincs a valósághoz mint egy nézõpontnak. De jó hogy ezt nem kell kifejtenem 😞
#304
az en szereny velemenyem szerint letezik egy "atom" egy oszthatatlan "reszecske" energia vagy akarmi. ami talan alkotja az egesz nagy hobelebancot.
a masik vegletrol meg eleg ketesek az elkepzeleseim, mi van ha tehetnenk es elrepulnenk az univerzumunk hatarahoz? biztos nem utkozunk egy nagy falba mint a legballon belsejeben, igaz?
a kerdes, hogy meddig lehet kifele elmenni? es mi gatol meg ott minket hogy tovabb haladjunk. valoszinu hogy ritkulnak a galakszisrendszerek.
a kerdesem hogy hol lehet az a hatar ahol mar nem beszelunk arrol hogy ebben az univerzumban vagyunk
nem jo. nem jo a kerdes! mivel persze hogy ebben vagyunk hiszen ebbol indultunk.
vagy talan ahogy ritkul a ter ugy valtozik az idotorzulas is ahogy haladunk kifele, vagyis minel kintebb vagyunk annal kisebb utat teszunk meg ugyanannyi energiabevitellel, es elobb utobb, egy kulso szemlelo szamara mozdulatlannal valnank, mig mi az urhajoban azt ereznenk hogy haladunk elore? de kozben csak a mi valos idonk lassul le?
jo ez lehet hulyeseg....
elnezest kerek

..oda szuletni kell...

#303
lehet hogy sok ember nem jol fogja fel a vegtelen jelenteset
hogy valahonnan indul es tart valahova...
ahogy a minusz vegtelen tart a plusz vegtelen fele az origon keresztul, mondjuk az x tengely menten😊
nem biztos hogy sikban kell gondolkodni, az origot vagyis kiindulasi pontot lehet barhova tenni, ez a vegtelen ertelme, vagyis barhonan van tovabb es ugyanannyi az "ut" is a vegtelenig, en a vegtelent egy kor keruletenek kepzelem el, vagy mint egy rogu ami egy kor keruletenek a formajat veszi fel

a kerdes viszont megvalaszolatlan, hogy a mi univerzumunk veges vagy vegtelen
ha a vilagunkra ertjuk es nem korlatozodunk az univerzumra, akkor nem tudunk csak filozofalni rola mivel nem eleg a tudasunk hozza.
az univerzumbol mar talan megismertunk egy szeletet, amit talan tudasunknak mondhatunk, ezert tudunk rola tudomanyosan "is" beszelni

..oda szuletni kell...

#302
szoval ha jol ertem gybfele arrol probal meggyozni minket hogy a vilag vegtelen.
Az o nezopontja nem korlatozodik a megismert(erzekelt) univerzumunkra, tudasunkra hanem tovabb lat annal.
Vagyis feltetelezi hogy annal komplikaltabbak es kiteljesedettebbek a dolgok minthogy csak egy univerzumra korlatozodjon a vilag. o egy vegtelen vilagot gondol, ami all a mi univerzumunkbol es mas univerzumokbol, vagy ki tudja mibol amit jelenelg nem ismerunk. A lenyeg hogy vegtelen a szamuk.

A masik csapat meg ugy veli hogy igenis korlatos az univerzumunk amiben elunk, korlatos galazisokkal rendelkezik es biztosan nem vegtelen. A masik csapat nem taglalja azt a nezetet hogy letezik a "mienk" mellett egy masik egy tobb kulso vilag(univerzum) is. Ha beszelnenek is rola valosiznu annak is veges szamot adnanak, vagyis nem tekintenek vegtelennek.
De az is lehet hogy tobb univerzum alkot egy macrovilagot, es vannak tobb makrovilagok is es azok osszessege megint mast.

A kerdes, hogy meddig lehet novelni felfele (nagyitani) illetve kicsinyeteni a dolgokat? Tegyuk fel hogy megtehetunk barmit es nem korlatoz minket az eddigi tudasunk, tehnikank, kepzeljuk "istennek" magunkat.

a vegtelen fogalmat azt hiszem az emberi alem(vagy csak az enyem) nem kepes felfogni, en inkabb ugy kepzelem mint egy Moebiuszi szallagot aminek elindulunk az egyik oldalan es vegigmenve az egesz szalagon, mindket oldalan, ugyanoda jutunk vissza.
Egy kor kerulten ha elindulunk akkor szinten nem erunk sose a vegere igy van? mert visszajutunk a kiindulo pontba. most ha a vegtelent felfogjuk egy oriasi nagy kor keruletenek es elindulunk rajta akkor persze egyenesnek latjuk, es nem erzekeljuk a gorbuletet, de hogyha eleg sokat megyunk rajta, szamunkra vegtelen sok idot, de elobb utobb visszajutunk a kezdetekhez.

..oda szuletni kell...

#301
Végtelen türelmem végtermékei vagytok ez már világos. 😊
Amit te emlegetsz kedves Epekúró az pont az amin elbukott az Olbers paradoxon, vagyis hogy két végtelen között lehet reláció, csak épp nem tudjuk rendezni mert relatív. Nem várom hogy teljességgel megértsétek 😊 Vagyis amikor azt mondtam hogy Olbers csillagainak az energiáját képes átalakítani a köztes tér energiája ami egy nagyobb végtelen a csillagok végtelenjéhez képest, nos nem emléxem hogy akár hümmögtetek volna rá valamit. Most meg itt kakaskodtok kedveskéim? 😊 Tehát akkor hogy is van ez a végtelenek közti reláció? Szerintem tanuljatok meg gondolkozni, aztán próbáljatok erõsebb hangot megütni 😊
Mért mondtam hogy hülyeség a megszámlálható végtelen? Mert az. Ha csöpp eszetek lenne ti is belátnátok, de hát mit is várhatnék tõletek, azon rendszer rabszolgái vagytok amibõl én szeretnék kitörni. Ezért nem kéne irígykednetek. Csatlakozni még lehet, de több tisztelet uraim! 😊
A végtelen azért végtelen mert megszámlálhatatlan, ha nagyon ragaszkodtok hozzá elkezdhetitek számolni 😊 😊 😊 Nyelvtanilag hónotok alá nyúlhatok és elmondhatom csak egy igekötõn buktatok el 😊
Az oktális számrendért elnézést kérek ha, de még mindíg nem néztem utánna, nagyon régen hallottam valakitõl és kész voltam elfogadni. Tõletek viszont egyszer nem hallottam, hogy bármit is beismertetek volna tévedésként vitáink során holott... 😊
bvalek1, ha tovább folytatod szerintem indexed a minusz végtelen felé tart 😊
viszont mivel epikurosznak is lágy szíve van megadom az esélyt hogy végezz pár mûveletet a végtelenekkel hiszen erre törexünk, hogy logikát varázsoljunk a végtelenbe, vagy nem?
#300
Nagyon nincs fogalmad a számokról, ha azt hiszed hogy a pi szakaszos tizedes tört bármely természetes számon alapuló számrendszerben. Ilyen minimális matematikai alapmûveltség mellett nem csoda hogy csak hápogsz, konkrétumot a végtelenrõl nem sikerült kinyögnöd. Nem csoda hogy nem érted a megszámlálható és a megszámlálhatatlan végtelen közötti különbséget...

Ha lenne bármi fogalmad az egészrõl, tudnád, hogy a megszámlálhatóan végtelen halmazok számossága aleph 0, a megszámlálhatatlanoké aleph 1, és képzeld van még aleph 2, 3, 4, stb. És a matematikusok még mûveleteket is képesek végezni velük! fifike, nagyon le vagy te maradva... <#vigyor>

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#299
OFF:
Ilyen lehet a sátán arca. Tönkretett egy pénzintézetet, és közben 10 év alatt hazacipelt 360 millió dolcsit.

Kara kánként folytatom tanításom.

#298
"A természetes számok halmazának számosságát 0 („alef null”😉-al jelöljük.
0 végtelen számosság (Bizonyítása házi feladat!)
Egy halmaz megszámlálható, ha véges, vagy 0 számosságú."
(Sali Attila: végtelen szálloda.ppt <- Gúgli)

Kara kánként folytatom tanításom.

#297
De azért segítek, mert ilyen lágy szívem van:

Ha a természetes számok halmaza része a valós számok halmazának, akkor mégiscsak különbséget kell tenni a megszámlálhatatlanul sok és a végtelen között, nem?

Kara kánként folytatom tanításom.

#296
fifike!

sarokba vagy szorítva :-))

Kara kánként folytatom tanításom.

#295
Igen, ha jól emléxem a nyolcas számrendszerben már szakaszos tizedes tört, de ennek most nem néztem utánna. És mit se változtat a tényen, hogy csupán közelítõ érték és a végtelenségig lehet közelíteni. Maximum annyit mondhatunk esetleg érdemes volna áttérni az oktális számrendszerbe, mivel ott a végtelen ismétlési mintái kör esetén hamarabb bekövetkeznek, kvázi tökéletesebb nyelvezetrõl beszélhetnénk mint a decimális. -Igen létezik a végtelen a matematikában, azonban lássuk be ez a megszámlálható és megszámlálhatatlan különbségtétel teljességgel értelmetlen. Ne féljünk megszabadulni a hamis tételektõl, csak így haladhatunk elõre (lásd Olbers paradoxon 😊)
#294
Bizony nem mert hogy a kvantum csomagokat is további "kvantum csomagok" alkotják 😊
#293
A gravitációt a tér görbülésével magyarázóknak meg üzenem: azt állítják, hogy a föld nem gömb, hanem sík... C:

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#292
A PI nem végtelen szám, csak az egyik leírási módjában a (tizes számrendszerbeli tizedestört alakjában)a tizedesjegyek száma...
Viszont a matematikában létezik a végtelen, méghozzá legalább kétféle ( a megszámlálható, és a nem megszámlálható)Pl.: a természetes számok halmaza megszámolhatóan végtelen, a valós számok halmaza nem megszámlálhatóan végtelen...

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#291
Bocsi, ezt ki kell javítani:
" kvantumcsomagok közlekednek, ezek sûrûsödése és ritkulása adja a "hullámok" tulajdonságait mint frekvencia és amplitudó"
Ez így biztosan nem igaz, mert egyetlen kvantumcsomagnak is hullámtulajdonságai vannak...
A foton képes önmagával interferálni... De ezzel nem cáfoltam meg a mondanivalód...

Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:

#290
Nincs baj a fogalmakkal. Amikor azt mondod közelítesz valamihez de el sose éred akkor egy végtelenrõl beszélsz, matekba a limesz formájában találkozhattál vele.
És igen a fraktálok is errõl szólnak.
Itt is rengeteg dolgot félre lehet érteni de látom ti már direkt csináljátok.
Amikor megbeszéltük hogy a végtelenben a részecskéket alkotó tömeg a végtelenségig felosztható akkor persze hogy nem beszélhetünk részecskékrõl se csak akkor meg oda jutunk hogy semmirõl nem tudunk beszélni.
#289

Kara kánként folytatom tanításom.

#288
Nem azt írtam hogy vicceltem, de mivel te még soha nem gondolkodhattál annyit, hogy azt ne tudnád pár mondatban leírni, nem is értheted miként lehetséges az, hogy tudod, nem tudsz mindent egyszerre leírni, kifejteni és ezért eleve logikai hibákra kényszerülsz de legalább is olyan hiányosságok elkövetésére melyekbe aztán könnyû belekötni. Arról nem is beszélek, hogy valószínû észre se vetted azt a logikai hibát amit akkor elkövettem, persze nevezhetném cselnek is de akkor nagyon dühös lennél 😊 ha gondolod olvasd vissza hátha rájössz mirõl beszélek. A linkedet csak átfutottam de nem látom a fraktálgeometriát benne viszont lehet hogy veszem a fáradtságot és elolvasom rendesen ahelyett hogy azon sopánkodnék hogy esetleg "csalsz mert nem is érted" 😊
A humorérzéked viszont valószínûleg csapnivaló lehet. Hamár személyeskedünk kisfiam.
qetuol
#287
úgy látom baj van a fogalmakkal. végtelen paramétereken olyan számokat értünk, amelyek NAGYSÁGA végtelen. a pi szám nem végtelen.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#286

Kara kánként folytatom tanításom.

#285
ajaj.
Amúgy dolgoznom kell, így ezen a héten már csak apró poénokra lesz erõm. :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

#284
Én amikor azt mondtam egyénnek legalább van valami fogalma a gravitációról azért mondtam mert az éter elmélet közel áll hozzá, jómagam nem a 19. sz.-ban meghatározott éterelmélet híve vagyok, hanem azt mondom, hogy a végtelen közege lehet hasonló. Ami az elektromágneses hullámokat illeti, szeretném leszögezni a valóságban kvantumcsomagok közlekednek, ezek sûrûsödése és ritkulása adja a "hullámok" tulajdonságait mint frekvencia és amplitudó. A fizika azért használja a hullámokat mert jól lehet számolni velük és megcáfolnám elõzõ kijelentésünket is miszerint a fizika ne használná a végtelent. Valójában jópár állandó elismerten közelítõ érték csupán és az meg a végsõ bizonyíték hogy tiszta logikának hitt nyelve a matek ide vonatkozó része is tartalmaz egy végtelent, tudniillik a 3.14és végtelen számsort. Bármely hullámfüggvénnyel leírt fizikai esemény tartalmazza tehát ezt a végtelent.
Valóba a gravitáció gyenge hatás egyfelõl, másfelõl nagyon is erõs ha utána olvasol meglátod, most válaszolok inkább pár hülyegyereknek mert azt hiszik a játszótéren vannak.
#283
aha, értem, köszi.

Kara kánként folytatom tanításom.

#282

Kara kánként folytatom tanításom.

#281
Ez egy projekciós vetület, olyan mint ez:

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

#280
"A Standard modellben a spontán szimmetriasértést a Higgs-bozon viszi végbe, és õ felelõs a W- és Z-bozonok tömegéért, valamint a fermionok tömegéért is egy-egy Yukawa-kölcsönhatáson keresztül." (Wikipédia)
Nem csoda, hogy ennyire vadásznak rá, ugye?

bvalek2, ha már itt vagy, kérdeznék valamit: Miért van az, hogy az ismert világegyetem térképén nem gömböt, hanem ellipszoidot rajzoltak?

Kara kánként folytatom tanításom.

#279
Ha már magyarítunk, akkor teljesen, az illetõ neve legyen Solymász István 😊

Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/

qetuol
#278
ugy olvastam, hogy spontán szimmetriasértés az inflációs szakasz alatt alakult ki.
az, hogy a szingularitásbol milyen univerzum alakul ki, a kezdeti feltetelktol függ, amiket nem ismerunk pontosan.

: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant

#277
vagy: a pontszerû õsi világegyetem esetében akkor lehet szimmetriasértés, ha feltételezzük legalább két, független univerzum létét. De ha ezek hatnak egymásra, akkor már nem függetlenek, legfeljebb ugyanannak a világegyetemnek a kölcsönható buborékjai, és megint ott vagyunk, ahol a part szakad.

Kara kánként folytatom tanításom.

#276
Egyébként teljes mértékben megértem Hawking Istvánt, amiért felhagyott a kezdeti szingularitás elméletével.
Leírtam én is már korábban, de lehet, hogy nem az én eredeti ötletem, hogy a szingularitásból (egy pontból) csak homogén, centrifugális erõk által dominált világegyetem alakulhat ki, tehát az asszimetria nem tud megjelenni.

Persze, ha a szingularitást nem pontként képzeljük el - de akkor mire fel nevezzük szingularitásnak? - az más. A fekete lyukak is ilyen kvázi-szingularitások lehetnek, az összenyomódás véges (talán az a bizonyos Plank-hossz).

Kara kánként folytatom tanításom.