475
-
#35
jesszus te mennyire buta vagy. :O -
droidka #34 Mondjuk szerintem ezen totál feleslegesen húzod fel magadat, hogy van aki nem képes felfogni, hogy a valóságot a fraktálgeometria jellemzi a legvalószínűbben.És hogy a Planck-hossz az csak azért kell, hogy egy vonatkoztatási rendszert lehessen rá építeni , amihez viszonyítani lehet, hogy a gyakorlati életben is el lehessen igazodni.És hogy végső soron a szó szerinti, a kézzel fogható valóságot, minden skalármennyiséget fraktálként lehet csak felfogni! [Mondjuk én ezt nem ötévesen, hanem csak kb. tizenhét éves koromban kezdetem el kapiskálni, minden iskolai hazugság, félremagyarázás, magoltatós agymosás ellenére.]
A médiában az újságírók meg néha nem feltétlenül a saját véleményüket közlik, gondolom ’’felfelé’’ is alkalmazkodni kell…
Annyit tehetsz, hogy néha kimondod amit gondolsz. (Bár a zsidózásodat mélyen elítélem és attól elhatárolódom!) És reménykedhetsz, hogy lesz akinek segítettél jobban megérteni.
Éppen ezért én ezt még egy párszor elismétlem (mint egy magnó:), de aztán lexarom): hogyha valaki arról papol, hogy szerinte egy adott kísérlet a világegyetem másik végében is ugyanazzal a végeredménnyel zárulna, mint amit itt, a Földön megtapasztalunk, akkor azt csak akkor vagyok köteles elhinni, ha az illető elment oda és ott helyben is tesztelte ugyanazokat a kísérleteket!
Hogy onnantól kezdve az már nem TUDOMÁNY, hanem (egy gusztustalan) V.A.L.L.Á.S!!!… Mert addig minden más csak üres duma, akármennyire is okosan hangzik! Hogy csak a két szép szeméért, meg a húsz diplomájáért én ugyan senkinek nem hiszem el, mert 50-50 százaléknál nincs több esélye az igazára, mintha valaki annak a TOTÁL az ellenkezőjét állítaná adott esetben! Hogy az egész csak üres SPEKULÁCIÓ, nem több! Az csak az ő egyéni hite, és nem megcáfolhatatlan T.É.N.Y!
Mert állítólag az oktatott tudomány az mindig a széleskörűen megalapozott kísérleti eredményekre, soha nem a tekintélyre épül, igaz:)??? ÁÁÁÁÁÁÁÁ, dehogy!:)
Jöhet az anyázás, meg a blablablabla!
-
who am I 7 #33 Nem tetszik a gombos hasonlat..Az túl személyes.Szerintem ez az univerzum nem valaminek a része, hanem egy külön álló kis "tenyészet" jah.Én inkább egy végtelen folyosót tudnék elképzelni tele ajtóval (1 ajtó egy un.), mint hasonlat. -
who am I 7 #32 privit nézzel már nigger :) Faxomat, osztod itt a hülyeséget :D , szal, h valami hasznosat is csinálj ebben a végtelen világban, szal go go.
Amúgy vicces..végtelen.Mivan, ha végtelen számú világ/univerzum létezik?Párhuzamos univerzum a saját mintánkra létezik vajon?Olyan ahol teljesen más irányban cselekszünk?Vagy csak teljesen különböző kultúrák léteznek univerzumonként?És a mi világunk egyedi velünk?khm-khm.Egyáltalán, ha csak különböző kultúrájú un.ok léteznek, azok kommunikációját meg tudnánk érteni?Vagy az agyunk felfogná azt a dimenziót?yeah
-
Zero Albedo #31 roliika! Tetszik és elgondolkodtató a hozzászólásod.
darph! Valahol olvastam, hogy pénzérme nagyságúnak gondolják a tudósok a Világunk kezdeti méretét. De lehetett pl. közel nulla vagy éppen 2000 km, a rendkívül gyors felfúvódás során a végső mérettel összevetve talán nincs jelentősége. Lehet, hogy a felfúvódás kezdetén nem tudjuk értelmezni a tér-időt, de a felfúvódás során ! már létezett tér-idő és anyag, mert mi a fene fúvódott fel, ha nem anyag, térben- és időben.
A kérdésem ettől még ugyanaz: a felfúvódás rendkívül rövid ideje alatt hogyan távolodhattak el egymástól a Világ részei gyorsabban, mint a fénysebesség, ha a fénysebbesség maximuma 3*10^8 km/sec?
Üdv: Z.A.
-
#30
és hogy egy kicsit most kötöszködjek én is.. ott van a rész amelyet belátnak a tudósbácsik... gondolom én , hogy az a lapos ellipszoid alakú buborék az az akar lenni ott az ábrán... namármost.. hacsak nem a nagy bumm (!????!) középpontjában van a naprendszerünk, de még akkor is (!) a buborék széle felé haladva egyre csökkenni kellene a csillaghalmazok számának és a sűrűségük intenzitásának.. értelemszerűen nem a nagy bumm közepén sem a világegyetem szélén nem vagyunk hanem valahol a kettő között féluton, esetleg háromnegyed, vagy negyed úton... de minden esetben az egyik irányban ritkulniuk kellene s végül elfogyniuk a galaxisoknak és egyáltalán minden anyagnak.. csakhogy NEM ezt látom ott azon az ábrán ! vannak ugyan ritkásabb foltok, de megszűnni az anyag nem szűnik meg...
egyébiránt elhiszem hogy vannak nagy bummok, meg kis bummok is, de mint alább írtam a méret nem létező fogalom a végtelenben és nem tartomk kizártnak hogy most éppen úgy tűnik az okostojásoknak hogy ez az egy a mi nagy bummunk az egyetlen és az igazi és a netovább de száz nagy bummnyival odébb van egy másik nagy bumm és egy még nagyobb és így tovább és ez megy az idők végezete óta és amíg nekem egy okotojás nem mutatja meg a világ végét addig nekem végtelen is marad. Köszönöm a figyelmet ! -
roliika #29 Közgazdaságtanból mondanék egy idézetet, szerintem nagyon találó. Egy orosz emberke monda ezt 1920 körül:
"A technoevolúció több rosszat okoz mint jót. Az ember rabjává lesz annak amit megalkotott, olyan lénnyé lesz, mely tudása növekedésének mértékében, egyre kevesebb szerepet vállalhat saját sorsának irányítása felett. "
Lefordítva: A technika nagyban befolyásolja a döntéseinket, és végül már nem is nekünk kell dönteni, sőt nem is dönthetünk!!!
Kivéve akkor persze ha alkotunk egy olyan gépet ami elhiteti velünk, hogy van döntési jogunk(szerintem ebben élünk most)...de mivel mi alkottuk rá fogunk ismét jönni, hogy nem. -
darph #28 Sok közöm nincs hozzá, de sztem az elméletben nincs szó 2cm es gömbről, csak simán robbanásról. A robbanás következtében alakult ki az 'anyag'. Az anyag nem értelmezhető idő és tér nélkül, ezért vele együtt alakult ki az idő és a tér is és még ki tudja mi. A semmin nem lehet értelmezni a gömb, a két centi, és a felfúvódás ideje fogalmakat. szerintem... -
#27
Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"
Hát elég nagy a sötét áramlás...
Jelentkezz a sakkszövetségnél ! Elveszett egy sötét paraszt ...
-
#26
mint tudjuk a tudósok nem bölcsek és a bölcsek nem tudósok. én is csak akkor lennék bölcs, ha meg sem szólaltam volna. -
#25
pontosan ugyanakkora káosz uralkodik az egyik pontján mint egy másikon, és hiába is tanulmányoznak akármeddig akármekkora részeket belőle sosem fognak rájönni arra amire én már 5 éves koromban rájöttem, mert egyszerűen hiányzik belőlük a legalapvetőbb logika. -
#24
én ostoba felvetések helyett magyarázatot adtam nektek az egész univerumra vonatkozóan.. egy irányvonalat, amelyet egy 5 éves gyerek meg tud érteni, mit nem lehet ezen megérteni :
végtelen időben és térben, az a rész amelyet most belátnak az okostojások pontosan ugyanakkora mint az a rész amelyet most a búra fejedből bámulsz a monitorra, mivel a végtelennek nincsen legkisebb és legnagyobb mértéke és mértékegysége. -
roliika #23 A válasz egyszerű. Az ősrobbanás nem volt más mint a létrehozás pillanata. Onnan áradt ki az információ feltöltve a virtuális pendrive egy részét.
Csak egy lokális csomópont, valószínűleg rengeteg ilyen jön létre ebben a pillanatban is, mert a mi ősrobbanásunk ugyan mitől lenne egyedi? Az meg hogy ennyi lenne a mindenség ami ebből a "feltöltésből" származik, elég kósza gondolat.
A drive többi részén régóta vannak adatok ezek dinamikus adatok. És hát sikerült egy ilyen régi halmaznak találkoznia a mi új halmazunkkal, és nem értjük mi lehet ez...hiszen mi a megismerhető maximumban élünk, és kiderült hogy még azon túl is van valami.
És egy utolsó furcsa gondolat. Az egyik ismerősöm mostanában olyan dolgokat álmod meg melyek bekövetkeznek, hihetetlen részletességgel, a szeretteire vonatkozóan, az is látta előre hogy mit fog gondolni az illető.
Előtte hitt benne, hogy ő alakítja a sorsát. A lapok le vannak osztva a feladatunk a lapok megértése.
Ugye egy részecske mozgása igen nagy valószínűséggel megmondható hogy hol fog tartózkodni x idő múlva. Ez még inkább igaz az összetett rendszerekre. Tehát tudjuk mi fog következni, csak még nem látjuk.
Attól tartok egy olyan univerzumban élünk amit létrehoztak egyfajta "nevelde" ként, nem fogjuk megérteni a teljességet, bár törekedhetünk erre, de minél több információnk lesz annál több kérdést fogunk kapni.
Szemléltetve a dolgot...mi egy ruhán egy gombon belül a gomb egyik atomján éldegélünk...a gomb pereméig még el is látunk, de a ruhát nem látjuk, és pláne nem a szobát. -
meteoreső #22 Itt látom sokan személyes indítatásból írnak mást próbálva alázgatni.
De azért van egy cikk is. :)
Ez esetben egyetértek egyébként a cikkel.
Felesleges olyan dolgokkal foglalkozni amit semmilyen módszerrel nem érzékelhetünk.
Ha erre következtetéseket alkotunk azért azok inkább csak elméletek maradnak.
Már az is jó ha valaki azt felteszi magának hogy hogyan lehetséges az hogy a fény sebességénél nagyobb sebességgel megy anyag...
Ugye ha két atom fény-1 el megy egymástól ellenkezőleg, már akkor sem érheti el soha az egyikről érkező fény a másikat, ráadásul mint tudjuk az univerzum két széle nem ennyivel hanem sokkal többel távolodik egymástól.
Ez meg úgy lehet hogy nem a Newtoni rendszerben kell gondolkodni hanem a relativitás elméletét figyelembe véve...
Arról meg hogy hogyan torzul a tér és az idő még sokat fogunk beszélgetni.
De beszélgetni és ne veszekedni !
És ehhez semmi köze hogy ki mosogat a fekete mosókban...
szerintem... -
Zero Albedo #21 Ismét hibajavítás: a cikkben 3,2 Millió km/óra szerepel, nem mint ahogy írtam az előbb 3,2 milló km/s, de a hozzászólásom többi része helytálló(nak tűnik). Ettől még hiba lehet a számvetésekben, de a hibákért a felelősség kizárólag az enyém. -
Zero Albedo #20 A másik, kicsit gyakorlatiasabb számvetésem után: a cikkben szereplő 3,2 millió km/s-ot "egy rendkívül jelentős sebességnek" kellene tekintenünk Kashlinsky véleménye szerint. Ez a sebesség a fénysebességnek kb. a 340-ed része, azaz kb. 890 km/sec. Picivel nagyobb távolságot tesz meg az objektum másodpercenként, mint Magyarország szélessége. Ez földi mértékkel nézve tényleg szép sebesség, de pl. egy 150 000 fényév átmérőjű átlagos Galaxis ezzel a sebességgel haladva kb. 50 Millió év alatt teszi meg a saját átmérőjével azonos távolságot.
Még inkább elgondolkodtató a cikkben bemutatott és a csillagászok által vizsgált térrész (700 Galaxis halmaz, 6 Milliárd fényév nagyságban), mely ezzel a "rendkívül jelentős sebességgel" :) csak önmaga méretét több, mint 2000 Milliárd év alatt teszi meg, azaz kb 150-szer annyi idő múlva, mint amióta egyáltalán létezik. V.ö. a Világegyetemünk becsült kora 13,7 Milliárd év.
Üdv: Z.A. -
Zero Albedo #19 Bocsi: a mai Világegyetem "Látható" ! méretének ezred részére tágult állítólag a felfúvódás végén, ami 13,7 Millió fényév körül lenne. -
Zero Albedo #18 Nos ez zavar engem egy kicsit. Mert képzeljünk el egy 2 cm-es átmérőjű térgömböt (a korai Világegyetem kezdeti becsült mérete), ami hirtelen, a másodperc tört része alatt kitágul a mai Világegyetem méretének kb. ezred részére (~1,4*10^9 fényév). A tágulás, avagy a felfúvódás ideje alatt a táguló gömb bármely belső pozíciója bármelyik másikhoz képest a fény sebességénél (kb. 3*10^8m/s)nagyobb sebességgel kellett, hogy mozogjon, hogy ezt a méretet ilyen rövid idő alatt felvegye. Legalábbis a hirtelen felfúvódás idején, mert ma már ugye az objektumok, elemi részecskék, stb. max. sebessége egymáshoz képest a fénysebesség. A fénysebesség maximális értéke a jelenleg elfogadott tudásunk szerint picivel kevesebb, mint 3*10^8m/s. Ez állítólag abszolút, tehát semmilyen körülmények között ettől nagyobb nem lehet. De ezek szerint a tér és a teret alkotó, abban helyet foglaló kozmikus objektumok a felfúvódás idején mégis nagyobb távolságra jutottak egymástól, mint amit a fénysebesség maximális értékének a figyelembe vételével kapnánk. Esetleg ezek szerint a tér önmaga tágulhat a fénynél nagyobb sebességgel, de a benne levő részek viszont nem?
Minden kommentet ehhez szívesen fogadok.
Üdv: Z.A. -
franko2 #17 Polemius köszönöm a választ, nagyon logikus amit irsz így már elképzelhetó hogy nem látjuk az eggyik végét, de mi van a másik végével amerre mi is megyünk? Az elmélet szerint akkor valamerre csak kéne lássük a végét, és eggyeltalán mi hol helyezkedünk el az ősrobbanáshoz képest? a belselyében vagy inkább a széle fele? Ha egy pontból két irányba indul el két valami mondjuk két bolygó vagy két ürhajó és mindkettőnek a fénysebesség fele a sebessége mert ez elképzelhető, akkor ezek egymáshoz képest akkor képesek fénysebességel mozogni? Vagy ha a sebességük nagyobb mint a fénysebesség fele akkor az egymáshoz viszonyított sebességük akár nagyobb is lehet mint a fénysebesség? De mi van akkor ha semmi sincs amihez viszonyítsuk a sebességüket és úgy vesszük hogy az eggyik áll akkor vehetjük úgy is hogy a másiknak nagyobb a sebessége a fénysebessége?
-
#16
megitélésem szerint a végtelen univerzumban végtelen mennyiségü anyaghalmaz létezik (olyan mint a mienk) amelyek végtelen ciklusban kitágulnak(ösrobbanás)és összehuzodnak, és igy tovább, egymásra nagy ritkán hatnak a gravitáciojukkal (lásd a cikk) de a két anyaghalmaz közt nincs és nem is lehet kapcsolat, lévén nem tudják egymást fizikailag érzékelni...más téridöben létezvén.
Ennyi.
persze lehet rajta vitatkozni, de szvsz ez legalább annyira helytálló lehet mint bármelyik más elmélet. -
#15
Nem tudjuk mi volt. Van egy pont, ami előtt nem tudjuk mi volt. Az a jelenlegi tudomány határa. Ha tudomány tovább fejlődik, akkor talán egy picit korábbi időpont lesz, ahonnan nem tudjuk majd, hogy mi volt előtte. Vagy felfedezzük, hogy van egy csomó hasonló univerzum és onnantól az lesz a kérdés, hogy azok honnan vannak. -
n3whous3 #14 Az "egyszerű" válasz az a feltevésedre, hogy a világegyetem körülbelül 1 sec alatt fúvódott fel arra a méretre, amit most kb. belátunk. De ne keverd össze a két sebességet (fény), itt a tér nagyobbodott fel, az széthúzta a dolgokat, elvileg nincs közük egymáshoz, a nagy bumm nem abban az értelemben vett robbanás (sőt), mint amit a tévében látsz egyes akciófilmekben :D -
gasi #13 Nezd meg ezt az oldalt a meretekrol: link -
Polemius #12 Hogy egyszerű és érthető legyen:
Ha egy pontból (ősrobbanás pl) 2 dolog ellentétes irányban távolodik, monjduk fénysebességgel, akkor értelemszerűen nem ér el egyik pontból sem a fény a másikba. Mert ugye nem fogja utolérni a másikat. Sőt.
Nem is kell mindkettőnek fénysebességgel távolodni. Elég, ha egymáshoz képest távolodnak legalább fénysebességgel.
Vagy ha lassul is a sebességük, akkor az átlag legyen ennyi legalább.
És másik nem "látni el" egyikből a másikba. -
#11
Én meg azt imádom ,amikor valaki leparasztozza a másikat és nem ír semmi magyarázatot csak egy rém egyszerű példát aminek se vége se eleje.Ami még íróniKUSabb pontosan ezt tanítják az általános iskolában amit te írsz.... -
franko2 #10 "mi viszont nem látunk tovább annál, mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt"
Ez a mondat engem is elgondolkodtatott, én úgy tudim hogy volt egy marha sürü szósz ami egyszer csak berobbant és abból alakült ki a világmindenség, csillagok bolygók galaxisok. De ha az univerzum nagyobb annál mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt az aszt jelenti hogy az anyag gyorsabban mozog mint a fény, vagy hogy van ez?
Adenoma szerintem valaki akkor ért valamit amikor egy tanyasi parasztnak is eltudja úgy magyarázni hogy megértse, a tudósok akkor szeretnek mindenféle bonyolult matematikát és szakkifejezéseket használni mikor valamit már jól ismernek de azért mégse tudják pontosan hogy is müködik, ilyenkor szeretik az okost játszani azzal leplezve azt hogy ők se értik. Az természetes hogy "tanyasi paraszt" nem fog othol a sufniba atombombát készíteni de attól még ha nem is részletbemenően de a lényeget megtudná ő is érteni ha érthetően elmondják neki. -
Adenoma #9 imádom, mikor a tanyasi paraszt középiskolai fizikát sem tanult, és okoskodik.
kérlek, hiszem te olyan okos kisfiú vagy, anya szeme-fénye, definiáld az egyenest. -
AranyKéz #8 Olbers paradox, ülj le fafej.
-
#7
és az hogy beszélnek itt mindenféle nagy bummokról meg ilyen hülye ellipsziseket rajzolgatnak, mintha az volna a teljes univerzum, amit kontrollálni tudnak az nemcsak begyöpösödött idiótaságról vall teljes tanubizonyságot, amit ha beadnának egy 5 évesnek megveszne, de hataloméhségről is, hogy uccu neki csak ekkora ? akkor ideje már elfoglalni az egészet !
(p*csába, f*szfej, mondaná Ford Fairlaine, majd rálegyintene) -
Polemius #6 A logikád szerint nincs szükségünk diplomásokra, csak konyhai segédmunkásokra? -
#5
azt még csak-csak megértem hogy a teret mint olyan nem tudják megéretni a tudósok, hogy végtelen, de azt semmiképpen nem értem hogy az időt hogyan magyarázzák a nagy bumm előtt??? 
és einstein ugyan hóbortos volt és ráadásul még másvallású is, de azt legalább sikerült belevernie még az ún. tudósok fejébe is (!) hogy nem lehet csak térről vagy csak időről beszélni, csak téridőről lehet beszélni, mert pontosan 4 dimenzóban élünk se többen se kevesebben. Ezenfelül nem úgy kell elképzelni hogy van 3 egymásra merőleges Euklidészi koordinátatengely plusz egy független időtengely , oszt jónapot, ami csak egy irányba halad, hanem -és ezt még a drágalátós tudós kollegák is elfogadják- mind a 4 tengely egymásbacsavarodva egymásbagörbülve tekereg olyan cifrán hogy senki sem érti maximum az atyaúristen de minimum egy 5 dimenzóban élő lény. Ezt spékelem én meg azzal, hogy az a tekergés végtelen térideje megy már és sosem lesz vége. -
#4
"Egy ilyen koherens folyam létrehozásához valamilyen egészen különleges szerkezetre lenne szükség, talán egy meggörbült tér-időre, ez azonban pusztán csak spekuláció"
Ebből a spekulációból és a meggörbült orrukkal azért milyen jól elvannak ezek az okostojások, amíg itt Magyarországon éheznek a frissdiplomás nagytudású emberek és feketemosogatóban találnak maximum munkát. -
#3
"mi viszont nem látunk tovább annál, mint amit a fény meg tud tenni az univerzum teljes kora alatt"
de te és az okostojás tudós barátaid, tovább láthatnál az orrodnál és beláthatnád végre valahára, hogy az univerzum térben és időben végtelen, mert minden más magyarázat : negatív. Ez a magyarázat viszont egyben válasz minden további kérdésre is. Ez az amit már az ókori bölcsek is megértettek és ez az amit te és a hozzád hasonlóak sosem fognak megérteni azzal a búra/sisak fejükkel.
-
roliika #2 Wuhhúú..ezek a fizikusok eléggé besötétültek. -
endale #1 Ücsörgünk egy teherhajó rakterében egy zárt konténerben, kavicsokat dobálva a sötétbe és a visszaverődő zajokból próbálunk következtetni az uticélra.