Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"

Idézet a wikipédiából amit nem töröltem ki, csak hozzá írtam és azt mások törölték ki akik szintén annyit tudnak gondolkodni amennyi elég a mai modern középkorhoz :) :

Ha
1. a Világegyetem végtelen,
2. végtelen számú <b>egyenletesen</b> elhelyezkedõ csillagot tartalmaz,
akkor bármely irányba is nézünk, csillagra kellene rálátnunk. A fényesség független a távolságtól, emiatt az éjszakai égboltnak olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillag felszíne.

Tanulj meg olvasni, avagy nem nagy bûn a dislexia csak ne dicsekedj vele

-Olvasd el az én hozzászólásomat is mégegyszer hátha észreveszed hogy semmiféle szinonímát nem írtam, a vesszõk a felsorolás elemeit választják el te szegény ember.

-Mivel Epikurosszal egyetemben semmiféle ellenérvet nem tudtatok felhozni a világ végtelenségét illetõen, csak ezt az egy szegény olbersparát, amit sikeresen megcáfoltam, további kötekedéseid is a semmivel egyenlõk, vagyis a fény igenis tud ütközni és az abszolút vákuum se létezik. Köszönöm.

- Az Olbers-paradoxon nem követeli meg hogy a csillagok egyenletesen oszoljanak el a térben. Amikor a Wikipédiában kontárkodtál, valószínûleg ezt a részt is olvasás nélkül törölted ki... ekkora vehemenciával támadsz valamit, amirõl fogalmad sincs? <#wilting>

- A csillagok fénye nem tud "ütközni" egymással <#falbav>

- A sötét anyag és az antianyag(egybe kell írni) nem szinonimák. Nézz picit utána, hogy melyik mit jelent, mielõtt hivatkozol rájuk <#gonosz3>

- Abszolút vákuum: általános relativitáselméletben van, kvantummechanikában nincs, és mindkettõ elfogadott tudományos modell. Ez hogy lehetséges? Ez csak annak paradoxon, aki nem érti a tudományos elmélet fogalmát <#ejnye1>

Ne haragudj de én nem fogok neked érdemlegeset írni, túl sokáig éltél sötétségben ahhoz hogy meglásd a fényt. Aki nem tudja magát túl tenni az Olbers paradoxonon az nem a valósághoz, hanem dogmákhoz ragaszkodik amiket készséggel meg is fog kapni élete végéig. Talán még Olbers is elgondolkodott amikor belevette azt a kitétet elméletébe, hogy a csillagok egyenletessen elhelyezkedve töltik ki a végtelen teret. Jó hogy ekkor nem lennének galaxisok, de sebaj :) És mégegyszer a gyenge tanulóknak nincs abszolút vákum, de ha lenne is az nem az ûr lenne ahol a csillagok fényei minimum ütköznek egymással. Bár ez az elméletre nem cáfolat, azonban a sötét anyag, anti anyag, stb gondolatok mind arra utalnak, hogy olyan sûrû közegben élünk ami csakis a végtelennel magyarázható.

Technikai malõr, íme a Feynman-gráf:

Cáfolni nem fogok, mert nincs mit, csak javítani:

- kevered a Planck-hosszt és a Planck-állandót. Az utóbbi csak SI mértékrendszerben létezik, viszont a Planck-hossz egy invariáns létezõ hosszúság, errõl volt szó eddig a hozzászólásokban.

- Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév. A Wikipédia cikk részletezi a téves értékek eredetét (köztük a tiedet) is.

- Nem Doppler-eltolódás miatt nem látunk a kozmikus horizonton túl, hanem a kozmikus vöröseltolódás miatt, ami az Univerzum tágulásának a következménye (ez is egy tipikus félreértés), a horizont távolodási sebessége jelenleg 3,2-szerese a fénysebességnek.

- Az igaz, hogy a tenzorok nem látszanak, de a gravitációs lencsék már sokkal inkább, a téridõ görbülete történetesen tényleg "látszik", ezen kívül a testek mozgásában, forgásában is kimutatható. Ez sokkal kézzelfoghatóbb jelenség, mint sokan hiszik.

- Más dolgok éternek nevezésérõl írtam, nem az éter átnevezésérõl.

- A tenzormezõ 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor.
Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.
Teljesen hibás következtetés, az általános relativitáselmélet klasszikus modell abban az értelemben, hogy a benne értelmezett vákuum teljesen üres, ezt az jelzi, hogy az energia-impulzus tenzora nulla. Tehát fény terjedéséhez sincs szükség közvetítõ közegre.

- A kvantum elektrodinamika NEM részecskeszemléletû. Íme egy Feynman gráf:

Hol látsz te rajta pontszerû részecskéket? Természetesen mindent hullámként kezelnek benne. A hétköznapi kvantummechanikáról is elég pongyolán írtál, de mindegy.

- A 19. századi definíció szerinti éter márpedig nincs. Én nem vagyok minden jónak ellensége, ha valaki mindenáron ki akarja tölteni valami közeggel a vákuumot, hát tegye, de ne nevezze éternek, mert az a szó mást jelent. Ez nem fizikai hanem magyar nyelvi probléma. Ha meg akarja értetni magát, úgy kell használnia a szavakat, ahogy abban 14 millió ember megállapodott.

Ha komolyan érdekel a fizika, sajnos a nehezével, a számolásokkal is foglalkozni kell, nem lehet ellustálkodni...

Fogadjunk, hogy már fel vagy készülve a cáfolatok megcáfolására!

Várom a cáfolatokat..

Szép volt, de jobb szerettem volna egy hozzászólásban látni. Amúgy bátran lehet használni az aláírásomban lévõ szimbólumokat. Most még ingyen adom õket. :-)
(Lehet, hogy az SG is egyszer, a távoli jövõben frissíti a hozzászólás-szerkesztõ ablakát, és ad ilyen fícsöröket, de az odébb van, sztem.)

"Éternek tényleg az elektromágneses hullám terjedési közegét hívták a 19. században, ennek bárhol utánanézhetsz, ez tudománytörténeti tény. Einstein relativitáselmélete megcáfolta a létezését, tehát ilyen éter nincs."

Megcáfolta?

"Larmor, Lorentz, Poincaré és Einstein azonban megmutatta, hogy
az elmélet egyenleteiben a tér koordináták és az idõ olyan módon válthatók át különbözõ
vontkoztatási rendszerek között, mely szerint az abszolút mozgásnak az elektrodinamikában
sincs értelme. Következésképpen az éter elõbbi felfogásában az "abszolút" jelleg nem
tartható, sõt, Einstein szerint maga az éter egyáltalán nem is létezik."


"éter .... az "abszolút" JELLEG nem tartható"
"Einstein SZERINT maga az éter egyáltalán nem is létezik."
http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf

A kvantummechanika megjelenésekor volt olyan elképzelés, hogy az elektron amikor elnyel vagy kisugároz egy fotont, akkor 'kvantumugrás' történik.
A foton kisugárzásához idõ kell, már ez gyanussá teszi a kvantumugrást. Vannak egyatomos interferencia kisérletek, ahol nagyszögû interferencia jön létre, itt a koherenviahossz 1 méter is lehet, ami azt jelzi, hogy a kisugárzás legalább annyi ideig tart, ameddig a fény megtesz ekkora távolságot.

A hullámcsomagot csakis folyamatos frekvenciaátmenettel lehet létrehozni. Például v1 és v2 frekvenciájú pályák közt az elektron egyszerre minden energiaszinten jelen van, akkor hullámcsomag jön létre, ami dv=v2-v1 frekvenciával vibrál.
innen a hullámhossz l=c/dv.
Tehát nem diszkrét energiaszinteken van az elektron. A Schrödinger- egyenlet is több különbözõ impulzusú hullámból építi fel az elektront. A kvantummechanika részecske szemléletü megközelítése,mint a QED hibás olyan szempontból, hogy nem megfelelõ irányba viszi tovább az intuiciót. Mint matematikai modell természetesen teljesen korrekt, hiszen az egyik legpontosabb eredményt adta a fizika történetében.

http://www.kislexikon.hu/ekvivalens.html
ekvivalens = AZONOS

A tenzormezõ 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor.
Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.

A foton nem ballisztikusan terjed, ami egy közegben terjedõ rezgés sajátossága. Lehet próbálni tagadni, de ez egy ráutaló jel, hogy korai volt kidobni az étert.

"Az éteren az nem fog segíteni, ha valami egész mást nevezel ezentúl annak"

hmmm Higgs-tér?
xd

"A "téridõ" mely vektorai görbülnek?"

A téridõ ha görbült, akkor egy tenzormezõ. Ha felnézel az égre, nem valószínû, hogy látni fogod a tenzorokat.
Ez egy matematikai modell.

Visszatérve a Planck-állandóra, a Heisenberg határozatlansági reláció az
dx dp >= h vonás/2


A hullámcsomag szélessége mindig dx=2c/dv
(a hullámhossza l=c/dv és ennek a kétszerese,)
és adott a E=hv egyenlõség, ahol v a frekvencia

Ebbõl össerakható, hogy dx=2c/ (dE/h) a hullámcsomag szélessége energiakülömbséggel kifejezve.
Átrendezés után a
dxdE = h2c kapjuk.
Ha az elemi hullám fázissebessége c, akkor E=mc2 p=mc alapján kapjuk a
(dx/c) dp = 2h
Amint látható a Heisenberg határozatlanság ténylegesen a hullámcsomag sajátossága, nem valami fizikai törvény, mert a hullámcsomag leírható egyszerû matematikával.

Ha már kozmológia, hogy lehet kiszámolni a megismerhetõ univerzum méretét?
Ugye adva van a Hubble állandó.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble's_law
72km/s/Mpc = 72000 m/s/Mpc
Az Mpc az 30.857e15 *1e6 méter,mert ugye M=mega
A fényév, mint távolság pedig 3e8*3600*24*365 méter.

Ekkor az a távolság ahol már a tér fénysebességgel tágul hozzánk képest, az

fényév=3e8*3600*24*365
x=3e8/72000 * 30.857e15 *1e6 / fényév
ami 1.358e10 fényév, vagyis 13.6 milliárd fényév.
Ennél tovább nem fogunk sohasem látni(jelenlegi tudásunk szerint), mert a Doppler miatt az érkezõ fotonok energiája extrém kicsi.

A Planck állandó is ilyen szám, valójában lehet hogy 1, ahogy 1-nek szokás a fénysebességet is a geometrikus modellekben választani.

A Planck konstans csak egy korrekció két mérhetõ érték közt.
Mint ismert a tömeg ekvivalens az energiával. Ez tömören az E=mc2 képlet írja le. Itt a c2 ahogy az egyik professzor az egyik elõadásában említette csak egy korrekciós érték, mert rosszul választottuk meg a mértékegységeket. Ha c=1 akkor E=m képletet kapjuk.

Ennyi?
Ha vmi még eszedbe jut, nyugodtan írd be, én nem sürgetlek. Kivárom, ráérek. Hátha, összejön vmi érdemleges. :-)

"Ok. Játszunk.
Légy szíves definiáld nekem az idõt, amely ugye szerinted nem függ semmitõl.
No, kíváncsi vagyok." - mitõl függne te fõokos!? :) Ha lenézhetnél a mikro világba ott a polgártárs órája lehet hogy milliószor gyorsabban ketyeg mint
a tiéd de ez nem változtat azon hogy te is ugyan azt az idõt méred, csak
jóval nagyobb egységekben. Fölfele a makrovilágba meg vica versa, neked van
jóval érzékenyebb órád az óriásokhoz képest. Ami ennél meghökkentõbb lehet
az az a predikátum hogy ha végtelen a világ, akkor kell lennie benne
végtelen sebességnek, de ez is egyszerû. Van benne végtelen sebesség,csak
épp ez is relatív. Amint mész lefelé a mikrovilágba egyre nagyobb
sebességeket találhatsz, aképp viszonyítva a dolgokat, hogy mi minden
megtörténik egy minutum alatt, galaxisok keletkeznek és omlanak össze,
civilizációk háborúznak és békülnek ki, elméletek születnek és bizonyulnak
hamisnak, stb. Azonban mindez ha a sebesség szigorú meghatározását veszed
egyáltalán nem gyors, mert kérdem én, hát mekkora utat tett meg ez az
aprócska mindenség a mi világunkban? Nem sokat. Ebbõl is látszik mennyire
egyszerû az egész csak olyan okos emberek állhatnak a legtávolabb
megértésétõl mint bvalek-6 :) De hogy õt is vigasztaljam valamivel elárulom,
hogy mostantól már csak offline fórumozok, pihentetem egy kicsit a netezést,
szóval aki gyors válaszokat vár tõlem, ne várja, hanem örüljön hogy nem kapja meg :)
"(reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele)" - reméljed hogy
belevandálkodok, mert ökörsütés a köbön :)
Kedves bvalek-7 "Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel
matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent
leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a
teljességi tételek szerint nem lehetséges." -Ha sokat olvasol ilyeneket még a
végén megtanulsz gondolkodni. No nem azért mert teljes mértékben egyetértek
az idézettel, hanem mert végre olyat idézel amit ha valamelyest föl is
fogsz, talán elkezdesz gondolkodni, de erre nem mernék megesküdni :)
" Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb
ember..." -de gondoltam. Sõt én arra is gondoltam hogy pár butább is. De ez
nem függ össze avval amit most mondok. A gondolkodás folyamatában van egy
olyan tényezõ amit úgy hívnak szelekció, meg van egy olyan is hogy rálátás.
Ha majd elkezdesz foglalkozni a gondolkodással rájössz milyen hasznos dolgok
ezek. Ami a pszichémet illeti azt leginkább a tükör effektussal tudnám
leírni, nézz bele nyugodtan, remélem tanulsz belõle. Olvasási és helyesírási
készségem pedig hidd el jóval magasabb szintû mint a te humorérzéked. Nem
tetszik a szóhasználatom? Írj precízebben mint én, s ha helyes dolgokat is
írsz, hidd el lesz értelme vitáznunk. De mondom mégegyszer a
személyeskedéseket nyugodtan kihagyhatod mondadódból, ha nem akarod
visszaolvasni magadra. Ja nehogy kihagyjak bármit is még a végén azt hiszed
igazad van bármibe is :) (csak ne lenne ilyen fárasztó)
Elmagyarázom mégegyszer annak a sületlen fejednek mi száraz tökként lóg alá
nyakadról, hogy miket írtam, amiket megpróbálsz hülyeségeknek beállítani.
Vegyük a megszámlálható és megszámlálhatatlan számok közötti
különbségtételt. Azt mondod alkotható két ilyen számhalmaz, mindkét
számhalmaz végtelen. Na már most vegyük a megszámlálhatatlant elébb. Mondjuk
azt hogy szeretnénk alkotni még egy számhalmazt. Miért ne, hamár a hülyeség
is végtelen. Álljon ez a számhalmaz a megszámlálhatatlan végtelen, osztópár
elemeibõl, vagyis osztogassunk a végtelenségig az elemeibõl ha van értelme
(nincs). Mit mondhatunk ekkor? Lett három halmazunk amelyek úgy viszonyulnak
egymáshoz, hogy van a megszámlálható, a megszámlálhatatlan, meg a
mégmegszámlálhatatlanabb. Tudom hogy innen már többen rájönnek miért is
hülyeség, és miért is mondtam helyesen hogy nincs értelme külön foglalkozni
evvel, de adjunk bvaleknek pár nap gondolkodási idõt, hátha megindul az
indexe pozitív irányba. Remélem a jóindulatot is ellesed tõlem :)
A másik a pi, na ott meg az az érdekes, hogy szintén elmagyaráztam mirõl van
szó, de vagy nem olvastad, vagy ami még valószínûbb többszöri olvasás után
se értetted meg, ezért igyexem mindenféle matematikai kifejezés nélkül
megismételni. Van 10 darab számjegyed, ezeket különféle sorrendben rakod le
egymás mellé és folytatod ezt a végtelenségig. Kérdés: Vajon hány ismétlõdõ
szakasz lesz benne? Bevallom én nem tudom, de ha te megmondod akkor
megköszönöm. Ehhez képest viszont hogy régen valakitõl félreinformálódtam
szerintem nem akkora bûn, de legyél te szigorú bírám, máshoz úgy se értesz.
A relativitás elmélet tényleg örök abban az értelmében, hogy minden relatív,
de ezt nem kell szerintem elméletnek nevezni, elég nemes egyszerûséggel
tételnek mondani.

Én mindig is csak annyit szerettem volna elérni, hogy ne "kinyilatkozatásként" kezeljük az elméleteket, hiszen azok csak részben írják le a valóságot, és van mikor ellentmodásokba is ütköznek... De ezt már Te leírtad...

Szegény fifike el lesz keseredve hogy te is csatlakoztál a Sötét Oldalhoz <#vigyor>

Teljes az egyetértés!
<#worship>

A fizikai elméletek gyártása olyan mint a modellezés. Ha mondjuk a valóságban a gravitációnak az óceánjáró hajó felel meg, akkor a newtoni gravitációs erõ elmélete egy gyufaszálakból összerakott hajómodellnek felel meg. Olyan alakja van mint a nagynak, épphogy fennmarad a vízen, de a vitorlái nem jók semmire, a tõkesúly nincs kiegyensúlyozva, stb. (például megmagyarázza a bolygók ellipszispályáit, de a pályák precesszióját már nem tudja, túl pontatlan hozzá).

Az einsteini görbült téridõ elmélete egy mûanyag távirányítható hajómodellnek felel meg. Annyival pontosabb modell mint az elõzõ, hogy még kis motorja is van, ki van egyensúlyozva hogy ne bukjon fel a hullámzásban, de az utasai kis mûanyag bábuk, és 10 perc után lemerül az eleme (például megmagyarázza a pályák precesszióját, sõt a gravitációs hullámokat is, de nem tud mit kezdeni a fekete-lyukak hõmérsékletével, párolgásával, stb.)

Ez van más fizikai elméletekkel is, egyre pontosabb gondolati modelljei a valóságnak, pl. kinetikus gázelmélet -> kvantummechanika -> kvantumtérelmélet. És ezért nem lehet a relativitáselméletet megcáfolni, hiszen attól hogy végül megépítjük az óceánjárót, letagadhatatlan, hogy a kis modellhajó tudott úszni a vízen. Lesz egy jobb modellünk, a régit pedig múzeumba tesszük, de attól még arra mindig is jó lesz, amire kitalálták. És ne felejtsük el, hogy az új hajómodellnek mindent tudnia kell mint a régieknek!

Vannak azért megbízható fizikai modellek, amik már régóta segítik az eligazodásunkat a világban, mint a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Nem véletlenül tanítják õket az iskolákban, az emberiség egyetemes tudásának értékes kincsei. Megcáfolni sosem fogják õket, mert a saját területükön a gyakorlat igazolta õket, más területekre pedig egyszerûen nem vonatkoznak. Szóval ha észreveszünk valami radikálisan új gravitációs jelenséget, a relativitáselmélet attól még megmarad, legföljebb megtudtuk hogy meddig terjed az érvényessége.

A modelleknek érvényességi határai vannak, ezt be kell látni. Itt inkább olyan elméletekrõl szedtem le a keresztvizet, amik megpróbálnak mindenre egy csapásra választ adni. Ha valaki nem látja az ötlete határait, az nem is érti hogy mirõl beszél. Az ilyeneknek nem szabad vakon hinni, akkor sem ha akadémiai berkekbõl jönnek, még kevésbé ha zakkant fórumozók terjesztik... Minden bölcselkedés próbái a kísérlet és a megfigyelés. Ha ezeken elbukik az elmélet, akkor nincs mit tenni, el kell vetni, ez nem filozófia vagy hit kérdése.

Továbbá minden új elméletnek elõször is magyarázatot kell adnia a már megismert kísérleti eredményekre. Ha ez nem megy, kár a gõzért... Lehet itt hülyézni, meg pocskondiázni a tudósokat, ha a mûszer 42-õt mutat, meg kell tudni mondani, hogy miért. Nem lehet letagadni, meg összeesküvés-elméleteket gyártani, mert a mûszert bárki a kezébe veheti, a kísérletet elvégezheti, az eredmény 42 lesz. Ez a szép a tudományban, olyan mint a bûnügyi nyomozás, csak bizonyítékok alapján lehet elítélni a bûnöst, nem "hiszem" meg "gondolom", meg "biztos úgy van" alapon.

<#taps><#taps><#taps>
Csak ennyit akartam!

A mindenség elméleteibõl Dunát lehet rekeszteni, ezen kívül van skálarelativitás elmélete (scale relativity), Heim-elmélet (Heim theory), Húrelméletek (string-theory), brán-elméletek, stb. A gravitációnak is van egy csomó változata, Brans–Dicke elmélet, Einstein-Cartan elmélet, Loop quantum gravity, Skalár-vektor-tenzor elmélet, stb. És ezek mind helyesen írják le az ismert természeti jelenségeket!

Ezért szerintem csak akkor lesz továbblépés, ha több kísérleti adatunk lesz, illetve további megfigyeléseket végzünk. Az LHC-nál jövöre indul be a nagyüzem, 2013-ban lövik fel a James Webb ûrteleszkópot, 2018-ban juttatják fel az ûrbe a LISA-t (Laser Interferometer Space Antenna) ami egy gravitációs hullámdetektor lesz. Az új adatok nyilván ellent fognak mondani a helytelen elméleteknek, és kiválasztják azt, amelyik helyesen tudta megjósolni az eredményeket. Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a teljességi tételek szerint nem lehetséges.

Jaj, már megint az a csúnya rossz lexikális tudás. Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb ember, aki rájöhetett erre-arra, talán érdemes megismerni az eredményeiket, nemdebár? És akkor nekünk nem kell mindent nulláról kezdeni.

Következõ fázis, amikor már minden harmatgyenge érvedet lelõtték, az összeesküvés! Nyilván 5-6 álnéven vagyok fent, egy sötét szervezet megbízásából, csak azért, hogy az emberiséget megfosszam a bölcsességedtõl... fifike, bevette ma már a gyógyszerét?

A Plank-hosszra pedig neked van szükséged nem nekem, hogy hogy ezt nem tudtad? Még azokat az elméleteket sem vagy képes felfogni, amiket védelmezel! Én legalább utánaolvastam annak is, amivel nem értek egyet, de te azt sem olvastad el rendesen, amit itt majmolsz.

Ami a pszichét illeti, ömlik a hozzászólásaidból a nagyzolási mánia, és az önteltség. Beállítasz ide, kijelented, hogy neked kell tanítanod minket, minden tudós hülye vagy szélhámos rajtad kívül, aztán bejelented hogy a pi hirtelen racionális szám lett attól, mert más számrendszerben ábrázoljuk? Osztod az észt a végtelenrõl, amikor azt sem tudod hogy a megszámlálható végtelen azt jelenti, hogy léteznek végesen közeli elemek, el lehet számolni az egyiktõl a másikig, pl 3-tól 8-ig (a megszámlálhatatlanul végtelen sorokban minden elem között végtelen sok másik helyezkedik el, 3 és 8 között végtelen sok racionális szám van)? Filozófiai magasságokban szeretnél repkedni anélkül hogy értenéd a határtalanság és a végtelenség közötti különbséget? Nem találod a fraktál szót egy fraktál szerkezetû univerzumról szóló Wikipédia cikkben? Nem vagy képes írásban kifejezni magad, még a magyar helyesírás is gondot okoz? Soroljam még amivel eddig égetted itt magad, vagy ennyi elég volt példának?

Relativitáselmélet fifikei leírása: "Az idõ egységét mindenféle torzulásoknak kitenni" haha ez jó :D kb egy 8 éves szintjén vagy szellemileg, nekik vannak hasonló beszólásaik a világról (de a helyesírásod, és az olvasási készséged is hasonló szintû). Ami a "szöveg bemásolást" illeti, eddig csak te próbáltál idegen tollakkal ékeskedni ezen a fórumon. Direkt félreértelmezni pedig csak azután lehet, ha megtanultál olvasni...

(reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele)

Légy szíves olvasd el az Olbers-paradoxon szócikket a magyar Wikipédián. Utána beszélünk.

Holnap lesz idõm, válaszolok és köszönöm a kultúrált hangvételt.

szerintem arra gondolt h miert lenne minden fenyes, ha a vilagito objektumok mondjuk relative ritkan helyezkednek el a terben, a feny pedig elnyelodhet sok anyagban is.. v eppen energiat veszit, mint a hattersugarzas, v a sotet anyag learnyekolja, ill az Univerzum mas reszei tan nem olyanok mint a mienk..

Ki mondta neked, hogy én mindent kritika nélkül bekajálok?
2. Az origo-s hír linkjét az olyan laikusoknak tettem be, mint te is, mert a szagértõk a szakmai oldalakról letölthetik az elmélet részletes levezetését, amely egyébként nem lehet annyira bonyolult (lásd az elmélet címét).
3. Az egész emlékeztet az elemek periódusos táblázatára, az is egy ilyen tapasztalati úton elkezdett, majd elméletileg kibõvített, és késõbb kísérletileg igazolt esztétikus modell.
Kapiskó?

"Ha az E8 elmélet valóban a mindenség elmélete, akkor világunk alakja különlegesen szép."
Ha
Minden elmélet eddig csak "Ha" egy bizonyos szinten (minden elméletnek lehetnek igaz részei, tehát ettõl nyugodtan pötyögök a kvantumechanika e csodáján)<#nevetes1>
Én azt szeretném csak, hogy ami elmélet ne gondolkozás nélkül fogadd el, mert egyrészt több elmélet létezik, másrészt ha nem látod az ellentondásokat akkor hívõ leszel...
Harmadrész ez egy bulvár oldal, itt leírják neked a sötét energiát stb. és lehet, hogy valami marhaság az egész...

Az E8xE8 elmélet nagyon rövid ismertetése az Origo.hu-n.

Annak aki esetleg nem ismeri:
A. Garett Lisi: A mindenség kivételesen egyszerû elmélete

persze nem az idõ, mint - szerinted - "referenciapont" definícióját kérem, hanem az idõtartamét, mert ugye ez az érdekes.

helyesen: játsszunk

Ok. Játszunk.
Légy szíves definiáld nekem az idõt, amely ugye szerinted nem függ semmitõl. No, kíváncsi vagyok.

A másik félreértelmezõ bajnok, sebaj türelmünk végtelen. Javasolnék azonban egy merõben más hozzáállást. Próbáljuk úgy kezdeni a mondatokat még ha valamivel nagyon nem is értünk egyet, hogy te azért gondolod ezt, vagy te úgy gondolod hogy, vagy miért gondolod ezt amikor etc. etc.
No, tetszik valakinek a felvetés rajtam kívül?
Ja, és többekkel ellentétben nekem nincs szükségem több névvel regisztrálni egy fórumra mert vállalom a gondolataimat.

Szegény bvalek0, vajon rájön valaha is arra hogy a lexikális tudás soha nem fogja megtanítani gondolkodni, ha arra rest? Az idõ állandóságát arra értettem hogy mivel csupán referencia pont, teljesen fölösleges az egységét - ami bvalek-1 szerint planck állandóval meghatározható - különféle torzulásoknak kitenni, vagyis egyre apróbb egységeit lehet venni és ezek között az egységek között megtartani az állandó mértéket.
A további szerencsétlen megjegyzéseire asszem fölösleges reagálnom, de azért megteszem hátha itt éli ki idegbaját és nem az utcán akkor már sokat segítettem a világnak :)
Tehát kedves bvalek-2, ha a matematikai tudásom alatt a megszámlálható és megszámlálhatatlan végtelen közötti különbség ismeretére gondolsz nem tudom jó pont -e nálad de természetesen tanultam én is. Azonban veled szöges ellentétben én tisztázni akarom a dolgokat nem pedig a tankönyvet bemásolni ide. Lenne még egy kérdésem is: Milyen közép iskolába vehették föl bvalek-3-at? Az is lehet hogy ama gazdag suttyók gyermeke akinek megvették a könyveket és azóta az a hobbija, hogy másolgatja õket, de iskolába nem járt soha. :) Jó ez? Élvezed? Szerintem ez az amire vágysz, ezért fórumozol. Ne hagyjuk abba a személyeskedést teljességgel fölösleges. Ha direkt félreértelmezzük a másik mondanivalóját attól csak hosszabb lesz a hozzászólási szám a korrigálásokkal, de még mindíg több értelme van mint meghatározni a másikról hogy vajon tovább engedték -e az óvodából anno, avagy írástudó nagycsoportosként osztja az észt mint bvalek-4 kinek indexét nekem kell itt meghatároznom hozzászólásai alapján :)
Nos kedves bvalek-5, akarsz -e játszani? Szerintem se akarjál :)
Elég ha tudásodat beleadod, nem kell pszichédet is tálalni mellé, azt már ismerjük!

Juj, elfelejtettem megjegyezni, hogy a
"a tér és idõ esetleg olyan együttes felületet alkot, amelynek mérete véges, de nincs határa, sem pereme" <- "csak javaslat!"

idézetet gybfefe Úrnak küldöm, nagy szeretettel. ;-)

Ismétlés a tudás anyja. :-)

Sõt, van egy magyar "Inflációs kozmológia" címû könyv is, talán még mostanában is elõfordul a könyvesboltokban, szép zöld Typotex kiadás. Én megvásároltam, de nagyon nehezen emészthetõ, sajnos még kevés hozzá az elõzetes tudásom. Ezek szerint kár elolvasni? :)

Persze vannak ebben a könyvben más gyöngyszemek is.

Például, ezt az ide néha be-betévedõ hitgyülis agitátoroknak szúrom be:
"a VE általunk lakott részének kezdeti állapotát nem kellett különös gonddal kiválasztani"

vagy:
"a tér és idõ esetleg olyan együttes felületet alkot, amelynek mérete véges, de nincs határa, sem pereme" <- "csak javaslat!"

No, remélem kedvet csináltam másoknak is e remek könyvhöz.

Nekem a megfogalmazásból úgy tûnik, hogy az ötlet maga nem új, de továbbfejlesztették, és érdekes dolgokra jöttek rá, amire korábban nem gondoltak. Milyen szép is lenne, ha ingyen el lehetne olvasni az eredeti cikket... miért ezen akarnak kaszálni? Közben visszatartanak fontos tudományos eredményeket a közönségtõl <#kuss><#fejvakaras><#falbav>

Hawking:
"személyes véleményem szerint az inflációs modell, mint tudományos elmélet már kimúlt, bár a jelek szerint többen még nem értesültek elhalálozásáról, és úgy irkálnak cikkeket róla, minta élne és virulna. 1983-ban Linde jobb modellt terjesztett elõ, a kaotikus inflációs modellt."

különben,

Külön SH említett könyvének 135. oldalán ezt írja: "1981-ben Moszkvában jártam....Linde, egy fiatal orosz, a moszkvai Lebegyev Intézettõl...megjegyezte, hogy a buborékok egyesülésével kapcsolatos nehézség elkerülhetõ..."

Nem is értem, hogy akkor mi ebben az új?