475
-
Epikurosz #435 Fifike!
Nagyon hallgatunk, de nem azért mert megdőlt volna bármiféle paradoxon, egyszerűen nem volt időm rád. Amúgy most sincs, mert élni is kellene.
-
gybfefe #434 Valahogy nagyon hallgattok :) Ennyi? Csak a személyeskedés? Ezexerint megdöbbentett benneteket hőn szeretett Olbers paradoxonotok megdőlése :)
Nekem nincs szükségem Nóbel díjas pszichológusra, hogy idézetet találjak rátok. A kényszeredetten vakaródzó kamasz képe tárul elénk epi és bé vali személyében. :) -
Epikurosz #433 fifike!
Hiányoztál.
:-) -
gybfefe #432 Érdekes hogy érdemben nem tudsz vitázni és még te küldözgetsz ilyeneket :) -
bvalek2 #431 Ez pont rólad szól: Dunning-Kruger hatás -
Epikurosz #430 Szerintem könnyebbet kérdezz, de ha az én véleményemre vagy kíváncsi, igen, a megfigyelhető VE gömbszimmetrikus. Legalábbis a WMAP térképről, ahol az ellipszis alakot - mint bvalek2-től megtudtam a térképészeti projekció adja - ez tűnik ki. -
Epikurosz #429 Teljesen jogos az észrevételed, a wikipédiás szócikk nem pontos. Régóta tervezem kijavítani akár magam is, de nem volt időm utánajárni ennek.
Valójában az abszolút magnitúdó az a paraméter, amely független a távolságtól, de a csillag általunk észlelt fényessége, a látszólagos magnitúdó a távolsággal egyenesen arányosan csökken (elhalványulás).
Sajnos nem találtam magyarul ezzel kapcsolatos kifejtést, de íme az angol Wikipédia szócikke:
"Extinction is a term used in astronomy to describe the absorption and scattering of electromagnetic radiation emitted by astronomical objects by matter (dust and gas) between the emitting object and the observer. The concept for interstellar extinction is attributed to Robert Julius Trumpler[1]. For Earth-bound observers, extinction arises both from the interstellar medium (ISM) and the Earth's atmosphere; it may also arise from circumstellar dust around an observed object. The strong atmospheric extinction in some wavelength regions (for example X-ray, ultraviolet, and infrared) requires the use of Space-based observatories. Since blue light is much more strongly attenuated than red light in the optical wavelength regions, resulting in an object which is redder than expected, interstellar extinction is often termed reddening."
-
toto66 #428 Kérdés: a világegyetem gömbszimetrikus? -
toto66 #427 Bocs! "Napunknál" (a gépeléskor mindig vétek hibákat, kár, hogy nem lehet javítani)
Csak azért mert mindig belekötnek... C: -
toto66 #426 Tulajdonképpen benne van a hiba:
"A fényesség független a távolságtól,"
Ez nem igaz! Hiszen egy távoli galaxis legfényesebb csillagát fényesebbnek kellene látnunk a napunknál, mutass egyet!C: -
gybfefe #425 Idézet a wikipédiából amit nem töröltem ki, csak hozzá írtam és azt mások törölték ki akik szintén annyit tudnak gondolkodni amennyi elég a mai modern középkorhoz :) :
Ha
1. a Világegyetem végtelen,
2. végtelen számú <b>egyenletesen</b> elhelyezkedő csillagot tartalmaz,
akkor bármely irányba is nézünk, csillagra kellene rálátnunk. A fényesség független a távolságtól, emiatt az éjszakai égboltnak olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillag felszíne.
Tanulj meg olvasni, avagy nem nagy bűn a dislexia csak ne dicsekedj vele
-Olvasd el az én hozzászólásomat is mégegyszer hátha észreveszed hogy semmiféle szinonímát nem írtam, a vesszők a felsorolás elemeit választják el te szegény ember.
-Mivel Epikurosszal egyetemben semmiféle ellenérvet nem tudtatok felhozni a világ végtelenségét illetően, csak ezt az egy szegény olbersparát, amit sikeresen megcáfoltam, további kötekedéseid is a semmivel egyenlők, vagyis a fény igenis tud ütközni és az abszolút vákuum se létezik. Köszönöm. -
bvalek2 #424 - Az Olbers-paradoxon nem követeli meg hogy a csillagok egyenletesen oszoljanak el a térben. Amikor a Wikipédiában kontárkodtál, valószínűleg ezt a részt is olvasás nélkül törölted ki... ekkora vehemenciával támadsz valamit, amiről fogalmad sincs?
- A csillagok fénye nem tud "ütközni" egymással
- A sötét anyag és az antianyag(egybe kell írni) nem szinonimák. Nézz picit utána, hogy melyik mit jelent, mielőtt hivatkozol rájuk
- Abszolút vákuum: általános relativitáselméletben van, kvantummechanikában nincs, és mindkettő elfogadott tudományos modell. Ez hogy lehetséges? Ez csak annak paradoxon, aki nem érti a tudományos elmélet fogalmát -
gybfefe #423 Ne haragudj de én nem fogok neked érdemlegeset írni, túl sokáig éltél sötétségben ahhoz hogy meglásd a fényt. Aki nem tudja magát túl tenni az Olbers paradoxonon az nem a valósághoz, hanem dogmákhoz ragaszkodik amiket készséggel meg is fog kapni élete végéig. Talán még Olbers is elgondolkodott amikor belevette azt a kitétet elméletébe, hogy a csillagok egyenletessen elhelyezkedve töltik ki a végtelen teret. Jó hogy ekkor nem lennének galaxisok, de sebaj :) És mégegyszer a gyenge tanulóknak nincs abszolút vákum, de ha lenne is az nem az űr lenne ahol a csillagok fényei minimum ütköznek egymással. Bár ez az elméletre nem cáfolat, azonban a sötét anyag, anti anyag, stb gondolatok mind arra utalnak, hogy olyan sűrű közegben élünk ami csakis a végtelennel magyarázható. -
bvalek2 #422 Technikai malőr, íme a Feynman-gráf:
-
bvalek2 #421 Cáfolni nem fogok, mert nincs mit, csak javítani:
- kevered a Planck-hosszt és a Planck-állandót. Az utóbbi csak SI mértékrendszerben létezik, viszont a Planck-hossz egy invariáns létező hosszúság, erről volt szó eddig a hozzászólásokban.
- Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév. A Wikipédia cikk részletezi a téves értékek eredetét (köztük a tiedet) is.
- Nem Doppler-eltolódás miatt nem látunk a kozmikus horizonton túl, hanem a kozmikus vöröseltolódás miatt, ami az Univerzum tágulásának a következménye (ez is egy tipikus félreértés), a horizont távolodási sebessége jelenleg 3,2-szerese a fénysebességnek.
- Az igaz, hogy a tenzorok nem látszanak, de a gravitációs lencsék már sokkal inkább, a téridő görbülete történetesen tényleg "látszik", ezen kívül a testek mozgásában, forgásában is kimutatható. Ez sokkal kézzelfoghatóbb jelenség, mint sokan hiszik.
- Más dolgok éternek nevezéséről írtam, nem az éter átnevezéséről.
- A tenzormező 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor.
Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.
Teljesen hibás következtetés, az általános relativitáselmélet klasszikus modell abban az értelemben, hogy a benne értelmezett vákuum teljesen üres, ezt az jelzi, hogy az energia-impulzus tenzora nulla. Tehát fény terjedéséhez sincs szükség közvetítő közegre.
- A kvantum elektrodinamika NEM részecskeszemléletű. Íme egy Feynman gráf:
Hol látsz te rajta pontszerű részecskéket? Természetesen mindent hullámként kezelnek benne. A hétköznapi kvantummechanikáról is elég pongyolán írtál, de mindegy.
- A 19. századi definíció szerinti éter márpedig nincs. Én nem vagyok minden jónak ellensége, ha valaki mindenáron ki akarja tölteni valami közeggel a vákuumot, hát tegye, de ne nevezze éternek, mert az a szó mást jelent. Ez nem fizikai hanem magyar nyelvi probléma. Ha meg akarja értetni magát, úgy kell használnia a szavakat, ahogy abban 14 millió ember megállapodott.
Ha komolyan érdekel a fizika, sajnos a nehezével, a számolásokkal is foglalkozni kell, nem lehet ellustálkodni... -
Epikurosz #420 Fogadjunk, hogy már fel vagy készülve a cáfolatok megcáfolására! -
tizennegy #419 Várom a cáfolatokat.. -
Epikurosz #418 Szép volt, de jobb szerettem volna egy hozzászólásban látni. Amúgy bátran lehet használni az aláírásomban lévő szimbólumokat. Most még ingyen adom őket. :-)
(Lehet, hogy az SG is egyszer, a távoli jövőben frissíti a hozzászólás-szerkesztő ablakát, és ad ilyen fícsöröket, de az odébb van, sztem.) -
tizennegy #417 "Éternek tényleg az elektromágneses hullám terjedési közegét hívták a 19. században, ennek bárhol utánanézhetsz, ez tudománytörténeti tény. Einstein relativitáselmélete megcáfolta a létezését, tehát ilyen éter nincs."
Megcáfolta?
"Larmor, Lorentz, Poincaré és Einstein azonban megmutatta, hogy
az elmélet egyenleteiben a tér koordináták és az idő olyan módon válthatók át különböző
vontkoztatási rendszerek között, mely szerint az abszolút mozgásnak az elektrodinamikában
sincs értelme. Következésképpen az éter előbbi felfogásában az "abszolút" jelleg nem
tartható, sőt, Einstein szerint maga az éter egyáltalán nem is létezik."
"éter .... az "abszolút" JELLEG nem tartható"
"Einstein SZERINT maga az éter egyáltalán nem is létezik."
http://www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf
-
tizennegy #416 A kvantummechanika megjelenésekor volt olyan elképzelés, hogy az elektron amikor elnyel vagy kisugároz egy fotont, akkor 'kvantumugrás' történik.
A foton kisugárzásához idő kell, már ez gyanussá teszi a kvantumugrást. Vannak egyatomos interferencia kisérletek, ahol nagyszögű interferencia jön létre, itt a koherenviahossz 1 méter is lehet, ami azt jelzi, hogy a kisugárzás legalább annyi ideig tart, ameddig a fény megtesz ekkora távolságot.
A hullámcsomagot csakis folyamatos frekvenciaátmenettel lehet létrehozni. Például v1 és v2 frekvenciájú pályák közt az elektron egyszerre minden energiaszinten jelen van, akkor hullámcsomag jön létre, ami dv=v2-v1 frekvenciával vibrál.
innen a hullámhossz l=c/dv.
Tehát nem diszkrét energiaszinteken van az elektron. A Schrödinger- egyenlet is több különböző impulzusú hullámból építi fel az elektront. A kvantummechanika részecske szemléletü megközelítése,mint a QED hibás olyan szempontból, hogy nem megfelelő irányba viszi tovább az intuiciót. Mint matematikai modell természetesen teljesen korrekt, hiszen az egyik legpontosabb eredményt adta a fizika történetében.
-
tizennegy #415 http://www.kislexikon.hu/ekvivalens.html
ekvivalens = AZONOS
-
tizennegy #414 A tenzormező 'görbületét' a tér(vákum) energiatartalma határozza meg. Ezért a neve energia-impulzus tenzor.
Tehát a vákum nem üres tér, hanem energiát tartalmaz.
A foton nem ballisztikusan terjed, ami egy közegben terjedő rezgés sajátossága. Lehet próbálni tagadni, de ez egy ráutaló jel, hogy korai volt kidobni az étert. -
tizennegy #413 "Az éteren az nem fog segíteni, ha valami egész mást nevezel ezentúl annak"
hmmm Higgs-tér?
xd -
tizennegy #412 "A "téridő" mely vektorai görbülnek?"
A téridő ha görbült, akkor egy tenzormező. Ha felnézel az égre, nem valószínű, hogy látni fogod a tenzorokat.
Ez egy matematikai modell.
-
tizennegy #411 Visszatérve a Planck-állandóra, a Heisenberg határozatlansági reláció az
dx dp >= h vonás/2
A hullámcsomag szélessége mindig dx=2c/dv
(a hullámhossza l=c/dv és ennek a kétszerese,)
és adott a E=hv egyenlőség, ahol v a frekvencia
Ebből össerakható, hogy dx=2c/ (dE/h) a hullámcsomag szélessége energiakülömbséggel kifejezve.
Átrendezés után a
dxdE = h2c kapjuk.
Ha az elemi hullám fázissebessége c, akkor E=mc2 p=mc alapján kapjuk a
(dx/c) dp = 2h
Amint látható a Heisenberg határozatlanság ténylegesen a hullámcsomag sajátossága, nem valami fizikai törvény, mert a hullámcsomag leírható egyszerű matematikával. -
tizennegy #410 Ha már kozmológia, hogy lehet kiszámolni a megismerhető univerzum méretét?
Ugye adva van a Hubble állandó.
http://en.wikipedia.org/wiki/Hubble's_law
72km/s/Mpc = 72000 m/s/Mpc
Az Mpc az 30.857e15 *1e6 méter,mert ugye M=mega
A fényév, mint távolság pedig 3e8*3600*24*365 méter.
Ekkor az a távolság ahol már a tér fénysebességgel tágul hozzánk képest, az
fényév=3e8*3600*24*365
x=3e8/72000 * 30.857e15 *1e6 / fényév
ami 1.358e10 fényév, vagyis 13.6 milliárd fényév.
Ennél tovább nem fogunk sohasem látni(jelenlegi tudásunk szerint), mert a Doppler miatt az érkező fotonok energiája extrém kicsi. -
tizennegy #409 A Planck állandó is ilyen szám, valójában lehet hogy 1, ahogy 1-nek szokás a fénysebességet is a geometrikus modellekben választani.
-
tizennegy #408 A Planck konstans csak egy korrekció két mérhető érték közt.
Mint ismert a tömeg ekvivalens az energiával. Ez tömören az E=mc2 képlet írja le. Itt a c2 ahogy az egyik professzor az egyik előadásában említette csak egy korrekciós érték, mert rosszul választottuk meg a mértékegységeket. Ha c=1 akkor E=m képletet kapjuk.
-
Epikurosz #407 Ennyi?
Ha vmi még eszedbe jut, nyugodtan írd be, én nem sürgetlek. Kivárom, ráérek. Hátha, összejön vmi érdemleges. :-) -
gybfefe #406 "Ok. Játszunk.
Légy szíves definiáld nekem az időt, amely ugye szerinted nem függ semmitől.
No, kíváncsi vagyok." - mitől függne te főokos!? :) Ha lenézhetnél a mikro világba ott a polgártárs órája lehet hogy milliószor gyorsabban ketyeg mint
a tiéd de ez nem változtat azon hogy te is ugyan azt az időt méred, csak
jóval nagyobb egységekben. Fölfele a makrovilágba meg vica versa, neked van
jóval érzékenyebb órád az óriásokhoz képest. Ami ennél meghökkentőbb lehet
az az a predikátum hogy ha végtelen a világ, akkor kell lennie benne
végtelen sebességnek, de ez is egyszerű. Van benne végtelen sebesség,csak
épp ez is relatív. Amint mész lefelé a mikrovilágba egyre nagyobb
sebességeket találhatsz, aképp viszonyítva a dolgokat, hogy mi minden
megtörténik egy minutum alatt, galaxisok keletkeznek és omlanak össze,
civilizációk háborúznak és békülnek ki, elméletek születnek és bizonyulnak
hamisnak, stb. Azonban mindez ha a sebesség szigorú meghatározását veszed
egyáltalán nem gyors, mert kérdem én, hát mekkora utat tett meg ez az
aprócska mindenség a mi világunkban? Nem sokat. Ebből is látszik mennyire
egyszerű az egész csak olyan okos emberek állhatnak a legtávolabb
megértésétől mint bvalek-6 :) De hogy őt is vigasztaljam valamivel elárulom,
hogy mostantól már csak offline fórumozok, pihentetem egy kicsit a netezést,
szóval aki gyors válaszokat vár tőlem, ne várja, hanem örüljön hogy nem kapja meg :)
"(reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele)" - reméljed hogy
belevandálkodok, mert ökörsütés a köbön :)
Kedves bvalek-7 "Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel
matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent
leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a
teljességi tételek szerint nem lehetséges." -Ha sokat olvasol ilyeneket még a
végén megtanulsz gondolkodni. No nem azért mert teljes mértékben egyetértek
az idézettel, hanem mert végre olyat idézel amit ha valamelyest föl is
fogsz, talán elkezdesz gondolkodni, de erre nem mernék megesküdni :)
" Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb
ember..." -de gondoltam. Sőt én arra is gondoltam hogy pár butább is. De ez
nem függ össze avval amit most mondok. A gondolkodás folyamatában van egy
olyan tényező amit úgy hívnak szelekció, meg van egy olyan is hogy rálátás.
Ha majd elkezdesz foglalkozni a gondolkodással rájössz milyen hasznos dolgok
ezek. Ami a pszichémet illeti azt leginkább a tükör effektussal tudnám
leírni, nézz bele nyugodtan, remélem tanulsz belőle. Olvasási és helyesírási
készségem pedig hidd el jóval magasabb szintű mint a te humorérzéked. Nem
tetszik a szóhasználatom? Írj precízebben mint én, s ha helyes dolgokat is
írsz, hidd el lesz értelme vitáznunk. De mondom mégegyszer a
személyeskedéseket nyugodtan kihagyhatod mondadódból, ha nem akarod
visszaolvasni magadra. Ja nehogy kihagyjak bármit is még a végén azt hiszed
igazad van bármibe is :) (csak ne lenne ilyen fárasztó)
Elmagyarázom mégegyszer annak a sületlen fejednek mi száraz tökként lóg alá
nyakadról, hogy miket írtam, amiket megpróbálsz hülyeségeknek beállítani.
Vegyük a megszámlálható és megszámlálhatatlan számok közötti
különbségtételt. Azt mondod alkotható két ilyen számhalmaz, mindkét
számhalmaz végtelen. Na már most vegyük a megszámlálhatatlant elébb. Mondjuk
azt hogy szeretnénk alkotni még egy számhalmazt. Miért ne, hamár a hülyeség
is végtelen. Álljon ez a számhalmaz a megszámlálhatatlan végtelen, osztópár
elemeiből, vagyis osztogassunk a végtelenségig az elemeiből ha van értelme
(nincs). Mit mondhatunk ekkor? Lett három halmazunk amelyek úgy viszonyulnak
egymáshoz, hogy van a megszámlálható, a megszámlálhatatlan, meg a
mégmegszámlálhatatlanabb. Tudom hogy innen már többen rájönnek miért is
hülyeség, és miért is mondtam helyesen hogy nincs értelme külön foglalkozni
evvel, de adjunk bvaleknek pár nap gondolkodási időt, hátha megindul az
indexe pozitív irányba. Remélem a jóindulatot is ellesed tőlem :)
A másik a pi, na ott meg az az érdekes, hogy szintén elmagyaráztam miről van
szó, de vagy nem olvastad, vagy ami még valószínűbb többszöri olvasás után
se értetted meg, ezért igyexem mindenféle matematikai kifejezés nélkül
megismételni. Van 10 darab számjegyed, ezeket különféle sorrendben rakod le
egymás mellé és folytatod ezt a végtelenségig. Kérdés: Vajon hány ismétlődő
szakasz lesz benne? Bevallom én nem tudom, de ha te megmondod akkor
megköszönöm. Ehhez képest viszont hogy régen valakitől félreinformálódtam
szerintem nem akkora bűn, de legyél te szigorú bírám, máshoz úgy se értesz.
A relativitás elmélet tényleg örök abban az értelmében, hogy minden relatív,
de ezt nem kell szerintem elméletnek nevezni, elég nemes egyszerűséggel
tételnek mondani. -
toto66 #405 Én mindig is csak annyit szerettem volna elérni, hogy ne "kinyilatkozatásként" kezeljük az elméleteket, hiszen azok csak részben írják le a valóságot, és van mikor ellentmodásokba is ütköznek... De ezt már Te leírtad... -
bvalek2 #404 Szegény fifike el lesz keseredve hogy te is csatlakoztál a Sötét Oldalhoz
-
toto66 #403 Teljes az egyetértés!
-
bvalek2 #402 A fizikai elméletek gyártása olyan mint a modellezés. Ha mondjuk a valóságban a gravitációnak az óceánjáró hajó felel meg, akkor a newtoni gravitációs erő elmélete egy gyufaszálakból összerakott hajómodellnek felel meg. Olyan alakja van mint a nagynak, épphogy fennmarad a vízen, de a vitorlái nem jók semmire, a tőkesúly nincs kiegyensúlyozva, stb. (például megmagyarázza a bolygók ellipszispályáit, de a pályák precesszióját már nem tudja, túl pontatlan hozzá).
Az einsteini görbült téridő elmélete egy műanyag távirányítható hajómodellnek felel meg. Annyival pontosabb modell mint az előző, hogy még kis motorja is van, ki van egyensúlyozva hogy ne bukjon fel a hullámzásban, de az utasai kis műanyag bábuk, és 10 perc után lemerül az eleme (például megmagyarázza a pályák precesszióját, sőt a gravitációs hullámokat is, de nem tud mit kezdeni a fekete-lyukak hőmérsékletével, párolgásával, stb.)
Ez van más fizikai elméletekkel is, egyre pontosabb gondolati modelljei a valóságnak, pl. kinetikus gázelmélet -> kvantummechanika -> kvantumtérelmélet. És ezért nem lehet a relativitáselméletet megcáfolni, hiszen attól hogy végül megépítjük az óceánjárót, letagadhatatlan, hogy a kis modellhajó tudott úszni a vízen. Lesz egy jobb modellünk, a régit pedig múzeumba tesszük, de attól még arra mindig is jó lesz, amire kitalálták. És ne felejtsük el, hogy az új hajómodellnek mindent tudnia kell mint a régieknek! -
bvalek2 #401 Vannak azért megbízható fizikai modellek, amik már régóta segítik az eligazodásunkat a világban, mint a relativitáselmélet és a kvantummechanika. Nem véletlenül tanítják őket az iskolákban, az emberiség egyetemes tudásának értékes kincsei. Megcáfolni sosem fogják őket, mert a saját területükön a gyakorlat igazolta őket, más területekre pedig egyszerűen nem vonatkoznak. Szóval ha észreveszünk valami radikálisan új gravitációs jelenséget, a relativitáselmélet attól még megmarad, legföljebb megtudtuk hogy meddig terjed az érvényessége.
A modelleknek érvényességi határai vannak, ezt be kell látni. Itt inkább olyan elméletekről szedtem le a keresztvizet, amik megpróbálnak mindenre egy csapásra választ adni. Ha valaki nem látja az ötlete határait, az nem is érti hogy miről beszél. Az ilyeneknek nem szabad vakon hinni, akkor sem ha akadémiai berkekből jönnek, még kevésbé ha zakkant fórumozók terjesztik... Minden bölcselkedés próbái a kísérlet és a megfigyelés. Ha ezeken elbukik az elmélet, akkor nincs mit tenni, el kell vetni, ez nem filozófia vagy hit kérdése.
Továbbá minden új elméletnek először is magyarázatot kell adnia a már megismert kísérleti eredményekre. Ha ez nem megy, kár a gőzért... Lehet itt hülyézni, meg pocskondiázni a tudósokat, ha a műszer 42-őt mutat, meg kell tudni mondani, hogy miért. Nem lehet letagadni, meg összeesküvés-elméleteket gyártani, mert a műszert bárki a kezébe veheti, a kísérletet elvégezheti, az eredmény 42 lesz. Ez a szép a tudományban, olyan mint a bűnügyi nyomozás, csak bizonyítékok alapján lehet elítélni a bűnöst, nem "hiszem" meg "gondolom", meg "biztos úgy van" alapon. -
toto66 #400
Csak ennyit akartam! -
bvalek2 #399 A mindenség elméleteiből Dunát lehet rekeszteni, ezen kívül van skálarelativitás elmélete (scale relativity), Heim-elmélet (Heim theory), Húrelméletek (string-theory), brán-elméletek, stb. A gravitációnak is van egy csomó változata, Brans–Dicke elmélet, Einstein-Cartan elmélet, Loop quantum gravity, Skalár-vektor-tenzor elmélet, stb. És ezek mind helyesen írják le az ismert természeti jelenségeket!
Ezért szerintem csak akkor lesz továbblépés, ha több kísérleti adatunk lesz, illetve további megfigyeléseket végzünk. Az LHC-nál jövöre indul be a nagyüzem, 2013-ban lövik fel a James Webb űrteleszkópot, 2018-ban juttatják fel az űrbe a LISA-t (Laser Interferometer Space Antenna) ami egy gravitációs hullámdetektor lesz. Az új adatok nyilván ellent fognak mondani a helytelen elméleteknek, és kiválasztják azt, amelyik helyesen tudta megjósolni az eredményeket. Bár van egy olyan vélemény ami kiterjeszti Gödel matematikai felismerését a fizikai világra, és eszerint nem létezhet mindent leíró elmélet, hiszen az egy zárt axiomatikus rendszer lenne, ami a teljességi tételek szerint nem lehetséges. -
bvalek2 #398 Jaj, már megint az a csúnya rossz lexikális tudás. Arra nem gondoltál hogy pár ezer év alatt élhetett néhány nálunk okosabb ember, aki rájöhetett erre-arra, talán érdemes megismerni az eredményeiket, nemdebár? És akkor nekünk nem kell mindent nulláról kezdeni.
Következő fázis, amikor már minden harmatgyenge érvedet lelőtték, az összeesküvés! Nyilván 5-6 álnéven vagyok fent, egy sötét szervezet megbízásából, csak azért, hogy az emberiséget megfosszam a bölcsességedtől... fifike, bevette ma már a gyógyszerét?
A Plank-hosszra pedig neked van szükséged nem nekem, hogy hogy ezt nem tudtad? Még azokat az elméleteket sem vagy képes felfogni, amiket védelmezel! Én legalább utánaolvastam annak is, amivel nem értek egyet, de te azt sem olvastad el rendesen, amit itt majmolsz.
Ami a pszichét illeti, ömlik a hozzászólásaidból a nagyzolási mánia, és az önteltség. Beállítasz ide, kijelented, hogy neked kell tanítanod minket, minden tudós hülye vagy szélhámos rajtad kívül, aztán bejelented hogy a pi hirtelen racionális szám lett attól, mert más számrendszerben ábrázoljuk? Osztod az észt a végtelenről, amikor azt sem tudod hogy a megszámlálható végtelen azt jelenti, hogy léteznek végesen közeli elemek, el lehet számolni az egyiktől a másikig, pl 3-tól 8-ig (a megszámlálhatatlanul végtelen sorokban minden elem között végtelen sok másik helyezkedik el, 3 és 8 között végtelen sok racionális szám van)? Filozófiai magasságokban szeretnél repkedni anélkül hogy értenéd a határtalanság és a végtelenség közötti különbséget? Nem találod a fraktál szót egy fraktál szerkezetű univerzumról szóló Wikipédia cikkben? Nem vagy képes írásban kifejezni magad, még a magyar helyesírás is gondot okoz? Soroljam még amivel eddig égetted itt magad, vagy ennyi elég volt példának?
Relativitáselmélet fifikei leírása: "Az idő egységét mindenféle torzulásoknak kitenni" haha ez jó :D kb egy 8 éves szintjén vagy szellemileg, nekik vannak hasonló beszólásaik a világról (de a helyesírásod, és az olvasási készséged is hasonló szintű). Ami a "szöveg bemásolást" illeti, eddig csak te próbáltál idegen tollakkal ékeskedni ezen a fórumon. Direkt félreértelmezni pedig csak azután lehet, ha megtanultál olvasni... -
Epikurosz #397 (reméljük, hogy gybfefe nem vandálkodik megint bele) -
Epikurosz #396 Légy szíves olvasd el az Olbers-paradoxon szócikket a magyar Wikipédián. Utána beszélünk.