Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#275
:-)
Én egyébként töredelmesen bevallom, hogy halvány lila miniszteri gõzöm sincs Gödel munkásságáról, ezért jó nagyot néztem, amikor a magyar Wikin azt olvastam, hogy:
„Minden idõk egyik legnagyobb logikusa volt. Amikor az amerikai Time hírmagazin 1999. március 29-én különszámot jelentetett meg a 20. század száz legfontosabb tudósáról, két matematikusról írtak cikket: egy hosszút Gödelrõl és egy rövidet Erdõs Pálról.”
Ez azért valami!
Nos, mivel gybfefe dobálózott Gödel nevével, titokban reméltem, hogy beír ide pár ismeretet Gödeltõl, de harapófogóval sem lehetne kihúzni belõle semmit. Ergo, nem is ismeri a matematikus munkásságát, csak általánosságokat.
Kiábrándító!
Én egyébként töredelmesen bevallom, hogy halvány lila miniszteri gõzöm sincs Gödel munkásságáról, ezért jó nagyot néztem, amikor a magyar Wikin azt olvastam, hogy:
„Minden idõk egyik legnagyobb logikusa volt. Amikor az amerikai Time hírmagazin 1999. március 29-én különszámot jelentetett meg a 20. század száz legfontosabb tudósáról, két matematikusról írtak cikket: egy hosszút Gödelrõl és egy rövidet Erdõs Pálról.”
Ez azért valami!
Nos, mivel gybfefe dobálózott Gödel nevével, titokban reméltem, hogy beír ide pár ismeretet Gödeltõl, de harapófogóval sem lehetne kihúzni belõle semmit. Ergo, nem is ismeri a matematikus munkásságát, csak általánosságokat.
Kiábrándító!
Kara kánként folytatom tanításom.
#274
Szegény Gödelt meg folyton félreértik, találtam egy képregényt, ami jól elmagyarázza a teljességi tételek lényegét 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#273
Éternek tényleg az elektromágneses hullám terjedési közegét hívták a 19. században, ennek bárhol utánanézhetsz, ez tudománytörténeti tény. Einstein relativitáselmélete megcáfolta a létezését, tehát ilyen éter nincs.
Továbbá éterrel altatni szoktak az orvosok, de az egy másfajta éter 😊
Ha te, vagy valaki kitalált valami új közeget, hajrá, szeretjük az új elméleteket megcáfolni, de akkor tessék saját nevet adni neki, az "éter" már foglalt, pl lehetne Kvintesszencia.
Továbbá éterrel altatni szoktak az orvosok, de az egy másfajta éter 😊
Ha te, vagy valaki kitalált valami új közeget, hajrá, szeretjük az új elméleteket megcáfolni, de akkor tessék saját nevet adni neki, az "éter" már foglalt, pl lehetne Kvintesszencia.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#272
Hagyjad, gybfefe egy kisfiú vitakészségével rendelkezik. Jómagam akkor adtam fel, amikor rámutattam egy hülyeségére, és kisóvodás stílusban azt válaszolta, hogy "csak viccelt". Látom azóta rátett egy lapáttal, Ctrl-C Ctrl-V abból a csúnya Wikipédiából megy neki, viszont az "ly" és a "j" helyesírása már nem... Csodálkozom, hogy ennyien próbálnak szót érteni vele (teljesen hiába).
Egyébként a fraktálszerkezetû világmodellt próbálja kinyögni, kevés sikerrel, vagyis eszerint a világban az egyre nagyobb és egyre kisebb mérettartományokban további struktúrákat találunk, és ennek nincs határa. Persze még ez sem jelent végtelent, dehát aki nem fogja fel a különbséget a végtelenség és a határtalanság között, az hiába olvas filozófiai könyveket...
A Planck-hossz mellesleg igen fontos az ilyen modellekben, pl. a skálarelativitás elméletében, szóval a "kisfiú" pont azt a fogalmat söpörte le az asztalról, ami segített volna neki a vitában. Persze aki csak a szavakkal dobálózik, anélkül hogy felfogná õket... 😊
Egyébként a fraktálszerkezetû világmodellt próbálja kinyögni, kevés sikerrel, vagyis eszerint a világban az egyre nagyobb és egyre kisebb mérettartományokban további struktúrákat találunk, és ennek nincs határa. Persze még ez sem jelent végtelent, dehát aki nem fogja fel a különbséget a végtelenség és a határtalanság között, az hiába olvas filozófiai könyveket...
A Planck-hossz mellesleg igen fontos az ilyen modellekben, pl. a skálarelativitás elméletében, szóval a "kisfiú" pont azt a fogalmat söpörte le az asztalról, ami segített volna neki a vitában. Persze aki csak a szavakkal dobálózik, anélkül hogy felfogná õket... 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#271
'éter azon "részecskékbõl áll mik itt is jelen vannak '
nem részecske,elektromágneseshullámok energia halmaza.
'és legnagyobb erõhatásuk ami megnyilvánul a gravitáció.'
mind a 4 kölcsönhatás értelmezhetõ vele nem csak a gravitáció.
mellesleg az a leggyengább.
nem részecske,elektromágneseshullámok energia halmaza.
'és legnagyobb erõhatásuk ami megnyilvánul a gravitáció.'
mind a 4 kölcsönhatás értelmezhetõ vele nem csak a gravitáció.
mellesleg az a leggyengább.
Infinitum non creata.
#270
„A halmazelmélet ma általánosan elfogadott ún. Zermelo-Fraenkel-féle axiómarendszere viszont – nem-matemetikusoknak talán meglepõ módon – tartalmazza a végtelen halmaz axiómáját is. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk bizonyítani végtelen számosságú halmaz „létezését”, ezt fel kell tételeznünk! És azzal hogy az elvont matematika tárgyainak, a halmazoknak, pontoknak, egyeneseknek, számoknak a létezésén kezdünk gondolkodni, eljutottunk a matematika és a filozófia határára.
Ha a matematika sokmindent tisztázott is a maga szempontjából a végtelenrõl, ez sem azt nem jelenti, hogy a már felvetett kérdései mind meg lennének válaszolva, sem azt, hogy nem merülnének fel újabb és újabb problémák. De ha ezeket sorra meg is tudnánk oldani, ami egyébként adott axiómarendszeren belül egyáltalán nem biztos, a matematika válaszai valószínûleg nem nyugtatnák meg a nem csak matematikai absztrakciókban gondolkodó embert. Biztosan mindenkit elfogott már nyugtalanság a csillagos eget nézve: van-e határ, meddig tart térben, mióta és meddig idõben? A modern fizika tudja, hogy térrõl és idõrõl csak az anyaghoz kapcsoltan beszélhet. A matematika szeretne az anyagtól függetlenül létezni, s bár nyilvánvalóan sem a filozófusok által a „határtalanság” és „korlátozottságnélküliség” fogalmaival leírni próbált végtelent, sem az általunk elérni vágyott Végtelent meg nem ragadhatja, a róluk való gondolkodásunkat mégis alakíthatja. ”
Ittzés András matematikus (Budapest): A végtelen és a matematika
(mert én meg szoktam adni a forrásaimat! kivéve, ha magam vagyok a kútfõ)
Ha a matematika sokmindent tisztázott is a maga szempontjából a végtelenrõl, ez sem azt nem jelenti, hogy a már felvetett kérdései mind meg lennének válaszolva, sem azt, hogy nem merülnének fel újabb és újabb problémák. De ha ezeket sorra meg is tudnánk oldani, ami egyébként adott axiómarendszeren belül egyáltalán nem biztos, a matematika válaszai valószínûleg nem nyugtatnák meg a nem csak matematikai absztrakciókban gondolkodó embert. Biztosan mindenkit elfogott már nyugtalanság a csillagos eget nézve: van-e határ, meddig tart térben, mióta és meddig idõben? A modern fizika tudja, hogy térrõl és idõrõl csak az anyaghoz kapcsoltan beszélhet. A matematika szeretne az anyagtól függetlenül létezni, s bár nyilvánvalóan sem a filozófusok által a „határtalanság” és „korlátozottságnélküliség” fogalmaival leírni próbált végtelent, sem az általunk elérni vágyott Végtelent meg nem ragadhatja, a róluk való gondolkodásunkat mégis alakíthatja. ”
Ittzés András matematikus (Budapest): A végtelen és a matematika
(mert én meg szoktam adni a forrásaimat! kivéve, ha magam vagyok a kútfõ)
Kara kánként folytatom tanításom.
#269
Egyébként örülök, hogy parnasszus hegyének említése színesebb mondatokra sarkallt 😊
#268
Köszönöm kérdését kellemes tokaji aszu törköllyel öblögetek kezdõdõ náthát ûzvén. Fején találtad a szöget Istent illetõen, mivel hogy Isten maga a végtelen, legalább is az én vallásomban. Merthogy az egyistenhit, monoteizmus, nem a sztereó áldásos hatásától akar minket megfosztani, csupán annyit tisztáz, hogy kihez imádkozzunk. Emberhez aképp hasonlító szellemekhez kik egymás közt rangsorolva élik örök(ös) életüket, (politeizmus) vagy pedig a lényével felölelõhöz, aki nem valamiféle Zeusz ki fõnök az istenek között.
Ami pedig a tudomány megállását illetti, az jóval inkább a te szerencsétlenséged, mivel véges világodban bizony a tudománynak is vége van, de sajnos ki kell ábrándítsalak, az én tudományom nem áll meg a végtelen világban, maximum ismétli mintáit. Csókolom. 😊
Ami pedig a tudomány megállását illetti, az jóval inkább a te szerencsétlenséged, mivel véges világodban bizony a tudománynak is vége van, de sajnos ki kell ábrándítsalak, az én tudományom nem áll meg a végtelen világban, maximum ismétli mintáit. Csókolom. 😊
#267
Kapis, pontosan ugyan úgy ahogy a végtelenbe távozó energia is megmarad
#266
Aszem, olyan neked ez a végtelen fogalom, mint a vallásosoknak Isten. Amikor megáll a tudományod, akkor elõkapod, mint bûvész a nyuszit a kalapból, oszt ezzel minden le van tudva. Bravó! Szép mutatvány volt.
Velem kapcsolatban nagyot tévedsz, pedig kismillió jelét érzékelheted eddig, ha figyeltél volna, hogy teljesen más megközelítésem van, mint neked. Engem különösebben nem izgat a végtelen, akárcsak az Isten fogalma. Tudod, régen az emberekben megvolt a jóérzés, az arányok érzete - ha érted mirõl beszélek - és nem akarták mindenáron megmondani a tutit. A zsidók, például, sokáig le sem írták Isten nevét. Rokonaink, a manysik nem ejtették ki a medve nevét. A székely nem vágta nehéz fába fejszéjét, és úgy általában a magyar ember tudta, hogy akkor van rend a világban, ha a szarka annyit vállal, amennyit elbír a farka. Milyen igazuk volt...
Nekem pedig van józan paraszti eszem. Ez egyfajta totemmé kezd válni, amely megvéd a gonoszságoktól, ráadásul segít is, ha kell.
Nos, ez a JPÉ nekem azt mondja, hogy ne próbáljam túlfeszíteni a húrt, sõt a húrelméletet sem, mert nincs annál rosszabb, mint amikor az ember sokat markol, mert akkor biztos keveset fog fogni. Ilyenkor szokott beütni a krach, és lesz gebasz, majd gáz. Egyik sem jó. Sokkal jobb az apró lépések taktikája, mert végülis még a te végtelened is ilyen kis ebek harmincadjából tevõdne össze, már ha létezne, úgy istenigazából. Azt mondom tehát, láss az orrodig, esetleg nézz az orrod elé. Mert, ha megbotlasz, az orrod elõtt fogsz megbotlani, hiába réved szemed a kék messzeségbe. Utána meg ráncigálhatod a hajad, mint báró Münchausen, és hamarabb utol fognak érni téged is, mint a sánta kutyát.
Ez csak pár borsószem volt, melyeket most eldobáltam. Nem muszáj felszedned, de hátha nem taposod meg õket.
Ön dönt! Iszik vagy vezet?
Velem kapcsolatban nagyot tévedsz, pedig kismillió jelét érzékelheted eddig, ha figyeltél volna, hogy teljesen más megközelítésem van, mint neked. Engem különösebben nem izgat a végtelen, akárcsak az Isten fogalma. Tudod, régen az emberekben megvolt a jóérzés, az arányok érzete - ha érted mirõl beszélek - és nem akarták mindenáron megmondani a tutit. A zsidók, például, sokáig le sem írták Isten nevét. Rokonaink, a manysik nem ejtették ki a medve nevét. A székely nem vágta nehéz fába fejszéjét, és úgy általában a magyar ember tudta, hogy akkor van rend a világban, ha a szarka annyit vállal, amennyit elbír a farka. Milyen igazuk volt...
Nekem pedig van józan paraszti eszem. Ez egyfajta totemmé kezd válni, amely megvéd a gonoszságoktól, ráadásul segít is, ha kell.
Nos, ez a JPÉ nekem azt mondja, hogy ne próbáljam túlfeszíteni a húrt, sõt a húrelméletet sem, mert nincs annál rosszabb, mint amikor az ember sokat markol, mert akkor biztos keveset fog fogni. Ilyenkor szokott beütni a krach, és lesz gebasz, majd gáz. Egyik sem jó. Sokkal jobb az apró lépések taktikája, mert végülis még a te végtelened is ilyen kis ebek harmincadjából tevõdne össze, már ha létezne, úgy istenigazából. Azt mondom tehát, láss az orrodig, esetleg nézz az orrod elé. Mert, ha megbotlasz, az orrod elõtt fogsz megbotlani, hiába réved szemed a kék messzeségbe. Utána meg ráncigálhatod a hajad, mint báró Münchausen, és hamarabb utol fognak érni téged is, mint a sánta kutyát.
Ez csak pár borsószem volt, melyeket most eldobáltam. Nem muszáj felszedned, de hátha nem taposod meg õket.
Ön dönt! Iszik vagy vezet?
Kara kánként folytatom tanításom.
#265
ja....., vagyúgy? de az energiája megmarad neki, az nem vész el...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#264
bizony jó, ha meggondolod bármely ûreszköz amit a lehetõ legtávolabbi területek feltérképezésére küldünk, miután elvesztjük vele a kapcsolatot számunkra semmivé lesz
#263
a végtelenbe távozik, ez jó<#taps><#vigyor2>
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#262
gója respect
#261
Nincs mese, ma nagyon pihent vagyok 😊
#260
gója
#259
Ja és a madaraimat se lõtted le, pedig a bagjot még textuálisan meg se röptettem, ezért most megadom az esélyt hogy mindhárom madárra rálõhessél
Mert papagáj módjára ismétlem a "tanultakat" és varlyú módjára károgok a tanultakon 😊
Mert papagáj módjára ismétlem a "tanultakat" és varlyú módjára károgok a tanultakon 😊
#258
Ne mondd hogy nem reméled egyszer húzóágazattá emeled az Epikúrosz fogalmát 😊
#257
-Most komolyan nem érted? Ha kocsival ütközöl te is ütközöl, mert benne vagy. Más kérdés, hogy (ha vannak húrok) azok ahhoz képest ahogy te lefejeled a légpárnát, jóval kisebb mértékben fognak bármit is átvenni egy gyorsítóban történõ ütközésbõl mert annyira nagy ütközés kéne nekik.
-Elvezeti az energiát alatt azt értem hogy a végtelenbe távozik.
-A sûrûséget a wikipédiából kaptam, le ne szúrj hogy nem szóltam 😊
-Gizike, gõzeke, gyõzike
-A fizikai modellek valóban nem tartalmaznak végtelent, pedig ezen a szemléleten kéne változtatni. Elsõ körben az összes állandót limeselni kéne 😊
No de jöjjön egy kis emlékeztetõ, min is vitázunk:
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Max Planck-ról elnevezett Planck-korszak az Univerzum történetének legkorábbi idõszaka, nullától 10^−43 másodpercig (egy Planck-idõ), ami alatt mind a négy alapvetõ kölcsönhatás egyesítve volt, és nem léteztek elemi részecskék.
A kvantummechanika szerint értelmetlen a Planck-idõnél rövidebb idõtartamról, vagy a Planck-hossznál rövidebb távolságról beszélni. A fény egy Planck-idõ alatt tesz meg ilyen távolságot, azaz mintegy 1,616 × 10^−35 métert. Ennek megfelelõen az Univerzum történetét nem nullától, hanem egy Planck-idõtõl kell mérni. Hasonlóan az Univerzum kezdeti mérete egy Planck-hossz átmérõnél kezdõdik, és ezért sosem volt szingularitás, azaz végtelen sûrûség. 2006-ig még nincs elfogadott egyesített elmélete a kvantummechanikának és a relativisztikus gravitációnak.
-És nem is lesz, mert van végtelen sûrûség, és a relativisztikus gravitáció is fölösleges mátézis, de nehogy megkérj hogy átírjam végtelen paraméteres egyenletre mert mint említettem nem matematika fizika szakon végeztem.
Amin mi vitázunk az az hogy szerinted a világ 10^−43 másodpercekbõl áll szerintem meg jóval ezalatt is történnek események csak talán soha nem fogjuk õket megragadni. A végtelenben minta ismétlések vannak és ezt nagyon jól tükrözi a bolygók és a részecskék mozgásának analógiája is. Ami érveinket két oldalról egymásnak feszíti az talán az a felfogásbéli különbség ki mit tart lehetetlennek. Ti azt tartjátok lehetetlennek hogy valamit nem lehet megnevezni - mert ugye a végtelent hiába nevezed meg szóval, behatárolni nem tudod mint minden mást. Én meg azt tartom értelmetlennek, hogy valami csak úgy van a semmibõl, már pedig a végtelen erre ad magyarázatot.
Remélem még izginek tartjátok a témát 😊
-Elvezeti az energiát alatt azt értem hogy a végtelenbe távozik.
-A sûrûséget a wikipédiából kaptam, le ne szúrj hogy nem szóltam 😊
-Gizike, gõzeke, gyõzike
-A fizikai modellek valóban nem tartalmaznak végtelent, pedig ezen a szemléleten kéne változtatni. Elsõ körben az összes állandót limeselni kéne 😊
No de jöjjön egy kis emlékeztetõ, min is vitázunk:
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Max Planck-ról elnevezett Planck-korszak az Univerzum történetének legkorábbi idõszaka, nullától 10^−43 másodpercig (egy Planck-idõ), ami alatt mind a négy alapvetõ kölcsönhatás egyesítve volt, és nem léteztek elemi részecskék.
A kvantummechanika szerint értelmetlen a Planck-idõnél rövidebb idõtartamról, vagy a Planck-hossznál rövidebb távolságról beszélni. A fény egy Planck-idõ alatt tesz meg ilyen távolságot, azaz mintegy 1,616 × 10^−35 métert. Ennek megfelelõen az Univerzum történetét nem nullától, hanem egy Planck-idõtõl kell mérni. Hasonlóan az Univerzum kezdeti mérete egy Planck-hossz átmérõnél kezdõdik, és ezért sosem volt szingularitás, azaz végtelen sûrûség. 2006-ig még nincs elfogadott egyesített elmélete a kvantummechanikának és a relativisztikus gravitációnak.
-És nem is lesz, mert van végtelen sûrûség, és a relativisztikus gravitáció is fölösleges mátézis, de nehogy megkérj hogy átírjam végtelen paraméteres egyenletre mert mint említettem nem matematika fizika szakon végeztem.
Amin mi vitázunk az az hogy szerinted a világ 10^−43 másodpercekbõl áll szerintem meg jóval ezalatt is történnek események csak talán soha nem fogjuk õket megragadni. A végtelenben minta ismétlések vannak és ezt nagyon jól tükrözi a bolygók és a részecskék mozgásának analógiája is. Ami érveinket két oldalról egymásnak feszíti az talán az a felfogásbéli különbség ki mit tart lehetetlennek. Ti azt tartjátok lehetetlennek hogy valamit nem lehet megnevezni - mert ugye a végtelent hiába nevezed meg szóval, behatárolni nem tudod mint minden mást. Én meg azt tartom értelmetlennek, hogy valami csak úgy van a semmibõl, már pedig a végtelen erre ad magyarázatot.
Remélem még izginek tartjátok a témát 😊
#256
„mérhetetlen becsvágy”
Mégis mibõl sütötted ki, hogy mérhetetlen, netán ∞ a becsvágyam? Egyáltalán, milyen becseket remélhetek én itt?
(Különben rosszul írtad, mert Parnasszus.)
Mégis mibõl sütötted ki, hogy mérhetetlen, netán ∞ a becsvágyam? Egyáltalán, milyen becseket remélhetek én itt?
(Különben rosszul írtad, mert Parnasszus.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#255
és hogyan akarod a húrokat felgyosítani? ágyúból kilövöd?
mit értesz az alatt a fogalom alatt h "elvezeti az energiát"?
és azt a sûrûséget meg hogy kaptad?
az Olbers paradoxonnak a megoldása meg nem az hogy az univerzum végtelen, hanem, az hogy határtalan. de ezt már megbeszéltuk, nem?
a végtelennel kapcsolatban pedig: azt mondtam, h a fizikai modellek nem tartalmaznak végtelen paramétereket. ha mégis, akkor mondj példát, tudtommal ilyen nincs.
mit értesz az alatt a fogalom alatt h "elvezeti az energiát"?
és azt a sûrûséget meg hogy kaptad?
az Olbers paradoxonnak a megoldása meg nem az hogy az univerzum végtelen, hanem, az hogy határtalan. de ezt már megbeszéltuk, nem?
a végtelennel kapcsolatban pedig: azt mondtam, h a fizikai modellek nem tartalmaznak végtelen paramétereket. ha mégis, akkor mondj példát, tudtommal ilyen nincs.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#254
Mivel a húroknak (ha vannak) mindenben benne kell lenniük, ezért bármit ütköztetsz, azokat is ütközteted, csak épp óriási energia kéne néki hogy kiütközzenek.
De ha csak a te véges világodat vesszük: Azt mondod a planck állandó szab neki határt, nos lássuk az azt mondja hogy a maximum sûrûség a te világodban 1,61624·10^−35 m távolságokat jelent és ezekben az egységekben laza 1,41679 × 10^32 K hõmérséklet uralkodik. A sûrûsége 5.1 × 10^96 kg/m3. Azt mondd meg akkor nekem vajon hova s mi vezeti el ezt az energiát ha nem a VÉGTELEN!?
Ismét kérdés a tudás annya. Mert ugye érdekes de mintha az Olbers paradoxonja ebben a kérdésben épp az ellentettjét jelentené, vagyis ha véges kicsi világunk akkor el kéne égnie. Javallok érdekegyeztetõ tárgyalásokat Epikurosszal aki a befelé való végtelent el tudná képzelni 😊 Arra meg hogy mi tartalmazhat és mi nem végtelent mint paraméter, nagyon röviden reagálnék: Vajon a matematika mit használ amikor azt mondja lim? Szóval azt mondod a matematika ami a fizika nyelve, bizonyos szavakra lim itált módon támaszkodhatik. Értem én ezt ha mesterséges világokat alkotunk matematikába, no de itt épp a valós világ megértésérõl van szó. Szerintem.
De ha csak a te véges világodat vesszük: Azt mondod a planck állandó szab neki határt, nos lássuk az azt mondja hogy a maximum sûrûség a te világodban 1,61624·10^−35 m távolságokat jelent és ezekben az egységekben laza 1,41679 × 10^32 K hõmérséklet uralkodik. A sûrûsége 5.1 × 10^96 kg/m3. Azt mondd meg akkor nekem vajon hova s mi vezeti el ezt az energiát ha nem a VÉGTELEN!?
Ismét kérdés a tudás annya. Mert ugye érdekes de mintha az Olbers paradoxonja ebben a kérdésben épp az ellentettjét jelentené, vagyis ha véges kicsi világunk akkor el kéne égnie. Javallok érdekegyeztetõ tárgyalásokat Epikurosszal aki a befelé való végtelent el tudná képzelni 😊 Arra meg hogy mi tartalmazhat és mi nem végtelent mint paraméter, nagyon röviden reagálnék: Vajon a matematika mit használ amikor azt mondja lim? Szóval azt mondod a matematika ami a fizika nyelve, bizonyos szavakra lim itált módon támaszkodhatik. Értem én ezt ha mesterséges világokat alkotunk matematikába, no de itt épp a valós világ megértésérõl van szó. Szerintem.
#253
pontosan, véges számú feketelyuk létezik. húrokat meg bizti nem fognak ütköztetni, mert azoknak nincs töltésük...lol
de ha lenne is... a húrelmélet még nem bizonyított, szóval nem tuom milyen húrokról beszélsz. ami pedig a végteleneket illeti, az elfogadott fizikai modellek (a jelenlévéok és az elkövetkezendõk) NEM tartalmazhatnak végtelen mennyiségeket, különben semmire sem lennének jók.
de ha lenne is... a húrelmélet még nem bizonyított, szóval nem tuom milyen húrokról beszélsz. ami pedig a végteleneket illeti, az elfogadott fizikai modellek (a jelenlévéok és az elkövetkezendõk) NEM tartalmazhatnak végtelen mennyiségeket, különben semmire sem lennének jók.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#252
Ja és javítsd ki léci a parnasszust mert nagyon helytelenül írtam most is 😊
#251
Tudom hogy magadból indulsz ki, a mérhetetlen becsvágyadból, de hidd el nekem itt nem az a célom hogy mások tudását a magaménak tüntessem föl, sõt ha jól meggondolod épp arról vitázunk, hogy milyen alapon vannak olyan gondolataim amik vannak. Ha nem tudsz többé érdemben vitázni kérlek kímélj meg kicsinyeskedéseidtõl, csak rontja helyzetedet ott azon a qrva magas parnasszuson. 😊
#250
Nem. Csaltál.
Nem raktál ki idézõjeleket, a Wikipédia szövegét jól összekeverted a saját dumáddal. Pókerben biztos jó lennél.
Nem raktál ki idézõjeleket, a Wikipédia szövegét jól összekeverted a saját dumáddal. Pókerben biztos jó lennél.
Kara kánként folytatom tanításom.
#249
Valóban nem írtam oda minden idézethez csak egyszer írtam le hogy WIKIPEDIA de lehet hogy kapitalizálnom kellett volna mint most, hogy a te savanyú lelked legalább ebbe ne kössön bele 😊
#248
Annyira örültem ennek a bejegyzésednek, aztán kiderült, hogy majdnem szó szerint beidézted a Wikipédiát, persze forrást nem méltóztattál megjelölni. Pedig, már azt hittem, megjött az eszed.
Kara kánként folytatom tanításom.
#247
Érdekes gondolatok. De azzal kapcsolatban hogy miért is csak eddig meg addig lehet ellátni (noha az univerzum állítólag jóval nagyobb), valahogy senki sem említette meg hogy az õsrobbanás utáni idõkben állítólag cirka 380E évig nem volt 'átlátszó' a frissen keletkezett anyag. Bár az univerzum akkor is szép tempóval tágult, de a fotonok kapásból elnyelõdtek - így lópikulát sem láthatunk ebbõl az idõbõl, bárhogy erõlködünk is. Állítólag ez neveztetik "sötét korszaknak".
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#246
az éter "régi"(?, ezek szerint van új is) definícíója szerint az elektromágneses hullám terjedési közege (aminek létezése cáfolva van).
Ki? <#conf> Mikor? <#conf> Hogyan?<#conf>
Ki? <#conf> Mikor? <#conf> Hogyan?<#conf>
Infinitum non creata.
#245
Pedig így van.
A kvantumelmélet szerint minden kölcsönhatásnak van egy közvetítõ ügynöke. Az egyetlen, amire nem sikerült rábukkanni, a graviton.
BTW: örülök, hogy gybfefe kezd felhagyni a cinizmusával.
Majd, ha pihentebb leszek, reagálok egy-két megjegyzésére, most sajnos fáradt vagyok, hosszú vasárnapom volt.
A kvantumelmélet szerint minden kölcsönhatásnak van egy közvetítõ ügynöke. Az egyetlen, amire nem sikerült rábukkanni, a graviton.
BTW: örülök, hogy gybfefe kezd felhagyni a cinizmusával.
Majd, ha pihentebb leszek, reagálok egy-két megjegyzésére, most sajnos fáradt vagyok, hosszú vasárnapom volt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#244
"A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítõ, feltételezett elemi részecske."
Nahát ezt még nem hallottam sehol! A húrokat meg nem ütköztetni szokták, hanem pengetni. <#crazya>
Nahát ezt még nem hallottam sehol! A húrokat meg nem ütköztetni szokták, hanem pengetni. <#crazya>
#243
kvarkbezárás: a kvarkok közötti színkölcsönhatás a távolság növelésével nem csökken, ezért végtelen sok energia lenne szükséges két kvarkot eltávolítani egymástól, „a kvarkok a hadronok börtönébe vannak zárva”. - VÉGTELEN SOK ENERGIA!? Köszönöm a visszaigazolást! Akkor mégse olyan nyilvánvaló ama végesség melyet te emlegetsz.
A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítõ, feltételezett elemi részecske. Létezését még nem sikerült kimutatni. Ha létezik, akkor (a gravitáció végtelen hatótávolsága miatt) tömegtelennek és (mivel a gravitáció másodrangú tenzormezõ) 2-es spin-ûnek kell lennie. VÉGTELEN HATÓTÁVOLSÁG? Egy újabb végtelen, te úgy néz ki ezek a fizikusok kezdenek megbarátkozni a végtelen gondolatával. 😊
A Standard modell gravitonokkal való kiegészítése nagy, a Planck-skála nagyságrendjébe esõ energiákon súlyos elméleti nehézségekbe ütközött, mivel kvantumeffektusok miatt végtelen mennyiségek léptek fel (szaknyelven a gravitáció nem renormálható). A kvantumgravitáció egyes, még nem elfogadott elméletei, például a húrelmélet megoldják ezt a problémát. Mondom és mi van ha majd húrokat ütköztetünk? 😊 Newton gravitációját Einstein pontosította, és Einsteinét ki fogja? És az övét és az övét és az övét...stb a végtetelenségig.
De ha csak a te véges világodat vesszük: Azt mondod a planck állandó szab neki határt, nos lássuk az azt mondja hogy a maximum sûrûség a te világodban 1,61624·10^−35 m távolságokat jelent és ezekben az egységekben laza 1,41679 × 10^32 K hõmérséklet uralkodik. A sûrûsége 5.1 × 10^96 kg/m3. Azt mondd meg akkor nekem vajon hova s mi vezeti el ezt az energiát ha nem a VÉGTELEN!?
A mikro fekete lyuk Hawking számításainak eredményeként vonult be a tudományba. A részecske m nyugalmi tömege 3.78963 * 10^12 kg. Ahogy a wikipedia is írja egy kisebb hegy tömege. Nos ezek után érdemes volna elgondolkozni azon vajon mi lehetséges és mi nem. Vajon nem volna érdemes egy viszonylag egzakt Végtelenségi elméletet kidolgozni mindenféle Olbers hülyeségek helyett?
A részecskefizikában a graviton a gravitációs kölcsönhatást közvetítõ, feltételezett elemi részecske. Létezését még nem sikerült kimutatni. Ha létezik, akkor (a gravitáció végtelen hatótávolsága miatt) tömegtelennek és (mivel a gravitáció másodrangú tenzormezõ) 2-es spin-ûnek kell lennie. VÉGTELEN HATÓTÁVOLSÁG? Egy újabb végtelen, te úgy néz ki ezek a fizikusok kezdenek megbarátkozni a végtelen gondolatával. 😊
A Standard modell gravitonokkal való kiegészítése nagy, a Planck-skála nagyságrendjébe esõ energiákon súlyos elméleti nehézségekbe ütközött, mivel kvantumeffektusok miatt végtelen mennyiségek léptek fel (szaknyelven a gravitáció nem renormálható). A kvantumgravitáció egyes, még nem elfogadott elméletei, például a húrelmélet megoldják ezt a problémát. Mondom és mi van ha majd húrokat ütköztetünk? 😊 Newton gravitációját Einstein pontosította, és Einsteinét ki fogja? És az övét és az övét és az övét...stb a végtetelenségig.
De ha csak a te véges világodat vesszük: Azt mondod a planck állandó szab neki határt, nos lássuk az azt mondja hogy a maximum sûrûség a te világodban 1,61624·10^−35 m távolságokat jelent és ezekben az egységekben laza 1,41679 × 10^32 K hõmérséklet uralkodik. A sûrûsége 5.1 × 10^96 kg/m3. Azt mondd meg akkor nekem vajon hova s mi vezeti el ezt az energiát ha nem a VÉGTELEN!?
A mikro fekete lyuk Hawking számításainak eredményeként vonult be a tudományba. A részecske m nyugalmi tömege 3.78963 * 10^12 kg. Ahogy a wikipedia is írja egy kisebb hegy tömege. Nos ezek után érdemes volna elgondolkozni azon vajon mi lehetséges és mi nem. Vajon nem volna érdemes egy viszonylag egzakt Végtelenségi elméletet kidolgozni mindenféle Olbers hülyeségek helyett?
#242
"A Planck-részecske egy hipotetikus szubatomi részecske, aminek tulajdonságait a Planck-egységekbõl vezethetjük le. Ez egy olyan kis fekete lyuk, aminek a Compton-hullámhossza ugyanaz, mint a Schwarzschild-sugaráé és amik definíció szerint a Planck-hosszal egyeznek meg. Tömege így definíció szerint a Planck-tömeg." - tehát azt állítod a z sok fizikussal egyetemben, hogy véges számú fekete lyuk vesz körbe. Vagy nem?
#241
Az ojektum máá' áárpi bátyánk is memonta kellõ alkohol fogyasztása után kettõslátással tovább bontható. Továbbá ha kiveszed belõle a vizet, meg az agyadból a zoknigént akkor megnyílnak ama metafizikai terek melyek csak kellõ delíriumos állapotban nyílhatnak meg halandó ember elõtt. 😊
Mi nem mérhetõ? És amikor majd húrokat fogunk ütköztetni!? 😊
Nincs állandó se a végtelenbe, a planck állandó se állandó, csak állandóan aszongyák 😊 De most már látom fel kell szerelkeznem valami laborral, hogy eredményesen vitába szállhassak. Tehát kissebb technikai szünetet kérnék tartani a témában 😊
Mi nem mérhetõ? És amikor majd húrokat fogunk ütköztetni!? 😊
Nincs állandó se a végtelenbe, a planck állandó se állandó, csak állandóan aszongyák 😊 De most már látom fel kell szerelkeznem valami laborral, hogy eredményesen vitába szállhassak. Tehát kissebb technikai szünetet kérnék tartani a témában 😊
#240
én úgy gondolom, és velem együtt számos fizikus is, hogy a világ nem bontható a végtelenségig kisebb és kisebb részekre. van egy ún. Planck-hossz, amely hossznál kisebb hosszak nem léteznek (illetve nem mérhetõek, de az ugyanaz), tehát két objektum távolsága is annál nagyobb vagy már nem 2 objektumról beszélünk hanem egyrõl.
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#239
Mivel nem reagált senki piszkálódásomra - pedig Epikurosztól nagyon vártam valami megoldást - megpróbálom én szemléltetni a helyzetet. Van ugye a mérnöki diplomával turbózott hozzá állás és van az én mezei programozói diplomám, ami leginkább egy papír, diploma felirattal okj számmal ellátva. Hogyan áll hozzá a két fél a probléma megoldásához? A mérnök elõveszi hatalmas képleteit, függvényeit, analizál, derrivál, integrál, meg amit akartok. Mezei programozó fogja és azt mondja, ha nekem van egy szuperszámítógépem, akkor elsõlépésben letapogatom vele az összes homokszemet, kiszámolom tömegüket, elmentem alakjukat és elhelyezkedésükett a térben (a végtelenben csak rugalmas ütközés van) s lehetne még pár paramétert felvenni (végtelent😊) de még így is jóval pontosabban írom, avagy másolom le a folyamatot ami a vasgolyó becsapódásával indul, mintha bármiféle függvényanalízist alkalmaztam volna. Más kérdés, hogy számítás után azt is kideríthetjük milyen függvényeket lehetett volna használni, és mely elemekre, vagyis matematikai tömörítést alkalmazunk a kapott adatokra.
#238
Nem ez nem a sci-fi topik, mellesleg ez se volna sértõ, ha belegondolsz Verne hány akkor sci-fi-nek nevezhetõ (csak akkor nem volt még a kifejezés) ötlete nyert bizonyságot. Az éter elmélet nem az enyém de közelebb áll a végtelenhez mint bármi más elmélet. Az ágyas paródiádra meg csak annyit, hogy írtam is hogy ez hülyeség, hogy a legnagyobb erõhatásuk a gravitáció, mivel ebbõl vannak. De elég ügyefogyott még mindíg, megpróbálom érthetõbben.
Van -é olyan dolog szerinted ami homogén ezen a világon? Látsz egy betonfalat, azt mondod ez tiszta beton, közelebb mész azt mondod kõ és cement, még közelebb, kiderül mennyi egyéb szennyezõdés van benne, megvizsgálod tudományosan, azt mondod atomok alkotják, beveted a legújabb technikákat kvarkokat és bozonokat látsz. Miért lenne kétséges számodra hogy minden tovább bontható? S ha ez így van, valószínûleg hülyének kell lenni ahhoz hogy ne lássuk be minõ sûrûségekrõl beszélhetünk itt. Azt hittem tovább tudunk lépni, de látom ez egyre kevésbé valószínû.
Van -é olyan dolog szerinted ami homogén ezen a világon? Látsz egy betonfalat, azt mondod ez tiszta beton, közelebb mész azt mondod kõ és cement, még közelebb, kiderül mennyi egyéb szennyezõdés van benne, megvizsgálod tudományosan, azt mondod atomok alkotják, beveted a legújabb technikákat kvarkokat és bozonokat látsz. Miért lenne kétséges számodra hogy minden tovább bontható? S ha ez így van, valószínûleg hülyének kell lenni ahhoz hogy ne lássuk be minõ sûrûségekrõl beszélhetünk itt. Azt hittem tovább tudunk lépni, de látom ez egyre kevésbé valószínû.
#237
nincs igazad. az éter "régi"(?, ezek szerint van új is) definícíója szerint az elektromágneses hullám terjedési közege (aminek létezése cáfolva van). namármost ezt az "új" definíciót most hallom elõször. ezt te találtad ki? nyilván.
"az éter azon "részecskékbõl áll mik itt is jelen vannak és legnagyobb erõhatásuk ami megnyilvánul a gravitáció"
értem, ezek szerint az ágyam, ami itt van mellettem is éter, hiszen részecskékbõl áll és a legnagyobb erõhatása ami megnyilvánul a gravitáció.<#wow1> aztaaaa....
méghogy végtelen anyagsûrûség? ejha, nem is tudtam hogy végtelen sok feketelyuk vesz körül végtelenül sûrûn elhelyezkedve a végtelen térben... ez nem a sci-fi topic véletlenül?
"az éter azon "részecskékbõl áll mik itt is jelen vannak és legnagyobb erõhatásuk ami megnyilvánul a gravitáció"
értem, ezek szerint az ágyam, ami itt van mellettem is éter, hiszen részecskékbõl áll és a legnagyobb erõhatása ami megnyilvánul a gravitáció.<#wow1> aztaaaa....
méghogy végtelen anyagsûrûség? ejha, nem is tudtam hogy végtelen sok feketelyuk vesz körül végtelenül sûrûn elhelyezkedve a végtelen térben... ez nem a sci-fi topic véletlenül?
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
#236
Nincs tömege, nyomása van. Az adja a tömeget a részecskéknek.
Infinitum non creata.
#235
Persze olvastam azt, hogy az egységnyi Éter tömege sokszorosan nagyobb mint azt eddig sejtettük. De ezt sem bizonyította semmi és senki. Azok a fránya kis részecskék amik az ûrben vannak és belemosnak a Földbe! Ez elég bizarr...
#234
"Kik a király új ruhájába hisznek, azoknak kevésbé érdekes lenne a FIZIKA. De érthetõ akár a hétköznapi embereknek is." Nem semmi. 😊 Örülök egyén jelenlétének neki van fogalma a gravitációról, nem úgy mint egyeseknek 😊
"A gravitáció mint 'árnyékhatás' éter nélkül nem értelmezhetõ." Tehát hogy eloszlassuk a zûrt a zûrbõl és kilássunk a kicsiny ûrbõl elmondanám az éter azon "részecskékbõl áll mik itt is jelen vannak és legnagyobb erõhatásuk ami megnyilvánul a gravitáció. De persze ez is hülyeség mert úgy helyes mondani, hogy az éterbõl áll minden ha már behoztuk ezt az új (régi) kifejezést. A végtetlen anyagsûrûség maga. Igazam van?
"A gravitáció mint 'árnyékhatás' éter nélkül nem értelmezhetõ." Tehát hogy eloszlassuk a zûrt a zûrbõl és kilássunk a kicsiny ûrbõl elmondanám az éter azon "részecskékbõl áll mik itt is jelen vannak és legnagyobb erõhatásuk ami megnyilvánul a gravitáció. De persze ez is hülyeség mert úgy helyes mondani, hogy az éterbõl áll minden ha már behoztuk ezt az új (régi) kifejezést. A végtetlen anyagsûrûség maga. Igazam van?
#233
http://www.indavideo.hu/video/Vasgolyo_homokba_huppan
Szerintem még ezen kevés homokszem mozgását se tudnám pontosan leírni, de hogy a matematikus kollega se az biztos 😊
Szerintem még ezen kevés homokszem mozgását se tudnám pontosan leírni, de hogy a matematikus kollega se az biztos 😊
#232
'Hogyan várja el az ember valakitõl, hogy bemagolja a fizika alaptörvényeit, ha a nyelvtani szabályokat nem magolta be?'
A nyelvtanhoz segg kell, a fizikához elég ész is.
A nyelvtanhoz segg kell, a fizikához elég ész is.
Infinitum non creata.
#231
A gravitáció mint 'árnyékhatás' éter nélkül nem értelmezhetõ.
Kik a király új ruhájába hisznek, azoknak kevésbé érdekes lenne a FIZIKA. De érthetõ akár a hétköznapi embereknek is.
Kik a király új ruhájába hisznek, azoknak kevésbé érdekes lenne a FIZIKA. De érthetõ akár a hétköznapi embereknek is.
Infinitum non creata.
#230
Elnézést, nem állt szándékomban. Azért tágul mert a végtelenben van hely az energiának bõven. És a lét maga a tágulás, különben hogy lett a semmibõl valami?
#229
Mezei programoló vagyok, de leginkább az se, ezért is volt idõm olyan dolgokon gondolkodni ami a te satubaszorított fejednek soha nem árthatott 😊
És mégegyszer a gravitáció csak azért meghökkentõ egyeseknek mert nem tudják elképzelni, hogy az nem valamiféle vonzás, hanem ütközések tömkelege. Amikor te a földön jársz és nem az ûrben, az egymásba ütközõ részecskék folyamatosan belemosnak a földbe, nem egyenlítik ki egymás ütközését, mint az ûrben. Ez pedig az anyagszerkezetek különbözõségének a következménye.
És mégegyszer a gravitáció csak azért meghökkentõ egyeseknek mert nem tudják elképzelni, hogy az nem valamiféle vonzás, hanem ütközések tömkelege. Amikor te a földön jársz és nem az ûrben, az egymásba ütközõ részecskék folyamatosan belemosnak a földbe, nem egyenlítik ki egymás ütközését, mint az ûrben. Ez pedig az anyagszerkezetek különbözõségének a következménye.
#228
Ha majd megértjük, hogy mitõl mûködik a gravitáció (tömegvonzás). Akkor többet fogunk tudni azokról a lila foltokról is odafönt a képen.
Ha minden anyag vonz minden anyagot, akkor miért tágul a világegyetem? Lehetne egy egyenletes maszlag, amiben nincs ûr.
Ha minden anyag vonz minden anyagot, mi szükség a természet alkotta mágnesra? Az alapjai teljesen mások.
A tömegvonzás törvényszerûségeit leírták már az igaz. Azt már senki nem írta le, hogy mitõl állnak össze különbözõ anyagok, mondjuk bolygóvá, és miért vonzza magához a rajta kifejlõdõ szerves anyagokat, pl. állatokat vagy az embert?
Kifárasztottál gybfefe! Megyek aludni.
Ha minden anyag vonz minden anyagot, akkor miért tágul a világegyetem? Lehetne egy egyenletes maszlag, amiben nincs ûr.
Ha minden anyag vonz minden anyagot, mi szükség a természet alkotta mágnesra? Az alapjai teljesen mások.
A tömegvonzás törvényszerûségeit leírták már az igaz. Azt már senki nem írta le, hogy mitõl állnak össze különbözõ anyagok, mondjuk bolygóvá, és miért vonzza magához a rajta kifejlõdõ szerves anyagokat, pl. állatokat vagy az embert?
Kifárasztottál gybfefe! Megyek aludni.
#227
Na látod ilyen eccerû ez és mégis, a fától nem látod az erdõt. Vagy legalább is nem olvastam, hogy írtad volna valahol mi is az a gravitáció.
#226
Különben, mint írod, kedves gybfefe, nem vagy sem fizikus, sem matekos. Mondjuk, erre magamtól is rájöttem, de kíváncsi lennék, hogy milyen alapképzettséged van, nem másért csak tudjam, hogy hogyan közelítsek hozzád.
Elárulom, nekem van egy mérnöki és egy posztgraduális mérnöki diplomám, de elég komolyan foglalkoztam filozófiával is, és gimnazista szinten nagyon jó voltam matekbõl és fizikából. A matektanárom igazából hülyének tartott, hogy nem matekosnak készültem tovább. Õszintén szólva, én is megbántam azóta, mert most úgy érzem, hogy a matematika sok mindenért kárpótolt volna az életben. Na, mindegy.
Elárulom, nekem van egy mérnöki és egy posztgraduális mérnöki diplomám, de elég komolyan foglalkoztam filozófiával is, és gimnazista szinten nagyon jó voltam matekbõl és fizikából. A matektanárom igazából hülyének tartott, hogy nem matekosnak készültem tovább. Õszintén szólva, én is megbántam azóta, mert most úgy érzem, hogy a matematika sok mindenért kárpótolt volna az életben. Na, mindegy.
Kara kánként folytatom tanításom.