Új kozmikus rejtély, itt a "sötét áramlás"

az a kicsi eltérés nem számít.

Bocs Bvalek2 ezt írta:
"Rosszul számolsz, az Univerzum sugara 46 milliárd fényév."
ez nem 42! C:

Bár az is igaz baromi érdekesen állapítják meg a csillagok távolságát. A relatív fényességük és az abszolút fényesség eltérésébõl. Az abszolút fényességet meg a távolság és a relatív fényességbõl... C: (persze azért azt lehet tudni hogy milyen nagyságú életkorú tipusú égitestnek milyen nagyából az
abszolút fényessége)
A távolodás és a közeledés már könnyebb mert azoknak a fránya gázoknak állandó a színképük és ha egy kissé eltolódnak valamely irányba már pontosan kiszámítható az égitest sebessége hozzánk képest...
Minden esetre a távolság kiszámítása egy bizonyos határon túl már elég nehéz lehet (vagy inkább pontatlan), de ekkorát nem tévednek hogy 13,7 milliárd vagy 42....

42 fényév és 5000 éves, valamint hetedik nap pihent C:
A legközelebbi csillag valamivel több mint 4 fényévre van... Akkor hogy fér el benne (mást ne mondjak) a Tejútrendszer? Ja persze görbül a tér és fel hajtódik mint a beigli. C:

Jha, nem mindegy ki vonja vissza korábbi elméletét, teszem azt én akkor arra senki rá se bagózik (ez így van jól)...C:
Én inkább arra lennék kiváncsi, lesz olyan aki ebben a cikkben leírtakat visszavonja (meg a többi sötét anyag elméletet)...C:

"Nem mndenki vonta volna vissza..."

Én is visszavontam volna. Akkor most nagy vagyok? :-)
A mérettel kapcsolatban: nem olvastad el bvalek2 korábbi hsz-eit. Õ elmagyarázta, hogy valójában 42 fényév lehet a VE sugara, az átm. meg ennek duplája, de én sem értem most, hogy miért, bár akkor azt hittem, hogy valamennyire értem.:-)

" A látható világegyetem alatt nem csupán az értendõ, ameddig a szem vagy akár a legnagyobb teljesítményû teleszkópok ellátnak, valójában van egy alapvetõ korlátja az általunk észlelhetõ univerzumnak, függetlenül mûszereink fejlettségétõl. Az elméletek szerint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelõtt jött létre, tehát ha a fény rögtön az õsrobbanás után elindult felénk, a legnagyobb távolság, amit megtehetett, 13,7 milliárd fényév."
Akkor most mi a helyzet?
Arról tudjuk, hogy 13,7 milliárd éve volt az õsrobbanás, hogy ilyen távolságra látunk el, vagy ilyen távolságra láthatunk el, mert 13,7 milliárd éve volt az õsrobbanás.
Ez látszólag ugyanaz, csak hogy nem mindegy mit mivel bizonyítunk! Ha az okot okozattal és fordítva is, akkor bizony lehet tévedni (nem azt írtam hogy biztos, csak a lehetõségét).
Ebben az esetben akkor bizony nincs bizonyítva, hogy az univerzum 13,7 milliárd éves, csak annyi hogy legalább 13,7 milliárd...

"A tudós egy másik téren is lelohasztotta a kedélyeket, amikor 2005-ben visszavonta elméletét a fekete lyukakról (a fûtõanyagukat teljesen elégetõ és ezért összeomló csillagokról) és leszögezte: az ezekben eltûnõ anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba"
Ez azért a nagyság jele. Nem mndenki vonta volna vissza...

<#eljen>
Tehát ez az!
Az egyes pontot cáfolná az Olbers-paradoxon, de az marhaság (mint lentebb kifejtettem)...
A többi meg evidens...
Így nem vonhatom kétségbe egyiket sem!
Csak még annyit, hogy a fiatalság és a szépség relatív (mint a fényesség)C:

No, de beszéljünk a lényegrõl!
Nyugdíjba ment Stephen Hawking.<#worship>
Csak pár alaptétel tõle:
1. mind a tér, mind az idõ véges, de semmilyen határuk vagy szélük nincs,
2. az idõutazás nem lehetséges,
3. a fekete lyukakban eltûnõ anyag nem kerül át párhuzamos univerzumokba,
4. az emberi faj nem éli túl a következõ ezer évet, ha nem terjeszkedik a világûrben.

Nem sok, meg lehet jegyezni.

Ha csinos vagy és fiatal, akkor a gazdagság még megszerezhetõ. :-)

jé, én is. bár annyira nem vok dúsgazdag 😄DDDD

Én is 20 éves, dúsgazdag és nagyon csinos pasas vagyok, de azok a buta liba csajok ezt nem látják.

Még egy apróság, amiért "megköveznek": az univerzum "fényes" csak nem látod!
<#vigyor1>

Viszont ha helyesnek vesszük az Olbers-paradoxont akkor pont annak a lehetõségét cáfolná, hogy a tér véges és nincs határa.
Mert mindkét feltétel együttes teljesülésekor a fény nem tudna "elszökni" az univerzumból és valóban fényesnek kellene látnunk azt...
Na ezt nagyon leegyszerûsítettem... de gondold csak végig... ha valami véges csak akkor nincs határa, ha összes összetevõje önmagába vissza tér...
tehát valamiféle hurkot alkot... egyébként a végesnek lenne határa...
Ezért legalább egyik feltevés hamis a háromból (Olbers-paradoxon biztosan)...

"valóban, csak pontosítottam a fogalmazását"
Persze apróság, csak hogy ezen bukik a dolog.
Mert az "égbolt fényességét" a látásunk számára a csillagok relativ "fényessége" határozza meg...
az "abszolút magnitúdó" kiszámítható a látszólagosból és a távolságból (nem azt látod).
De ez nem jelenti, hogy a világegyetem végtelen, csak hogy nem jó a bizonyítása az ellenkezõjének.<#awink>

valóban, csak pontosítottam a fogalmazását, de aki veszi magának a fáradtságot és elolvassa a wikis magyar cikket, ott meg van magyarázva (általam is (szerény pislogás)).

Tele van a padlás paradoxonokkal, magyarul képtelenségekkel.

"Az éternek nem az a definíciója"

Hanem ha beszívod, elalszol.<#nyes>

szerintem epi nem az olberst magyarázza 429-ben. epi?

Ja egy új paradoxon:
Ha a tér véges, és nincs határa és az Olbers-paradoxon elsõ megoldása az igaz akkor a világûrnek olyan fényesnek kellene lennie, mint egy csillagnak (gondolj bele miért) Tehát az Olbers-paradoxon valóban paradoxon ebben az esetben! (a másik esetben pedig, csak egy téves megállapítás)<#vigyor2>

Az én véleményem: nem bizonyítható, hogy a világegyetem végtelen! (sõt az ellenkezõje sem)<#awink>

"semmilyen paradoxon nem dõlt meg...ugyanis a paradox nem egy elmélet vagy modell ami megdõlhet, hanem egy látszólagos ellentmondás. egy paradoxonnak vagy van megoldása vagy nincs.az olbers-paradoxonnak a megoldása az, hogy a világegyetem véges (bár nincs határa) és a kozmikus vöröeltolódás. "
Ez az egyik lehetséges megoldás. A másik nem véletlen az amit a #429-hozzászólásban írt Epikurosz?
Ha egy dolognak két megoldása is lehet, akkor nem bizonyító erejû (abban az esetben ha az egyik megoldás megengedi az állítás ellenkezõjét)...
Remélem érthetõ?<#wave>

Ha nem is ismered a keltõ operátort és eltüntetõ operátort, hogyan tudsz nyilatkozni a Feynman-gráfokról, vagy a részecske kvantum-elektrodinamikai értelmezésérõl?

Amikor már nem tud konkrétumot kinyögni, akkor jön a mellébeszélés. Köszönjük hogy megpróbálta, nem hatódtunk meg <#mf1>

Nem adok olyannak a véleményére, aki azt sem tudja, hogy egy vonal mit reprezentál egy adott ábrázolási módban.

Az, hogy újra leírta a téveszméit, engem nem zavar.

14½!

Most aztán megkaptad. :-)

Új nick? Nocsak, kidobattad magad az elõzõvel? 😊

- Ha nem beszéltél a Planck-hosszról, akkor a hozzászólásod offtopik. Kijelentetted hogy léteznek fekete macskák, köszönjük, ezt mindenki tudta. Az összes többi dolog amit írtál, tele volt hibákkal, tárgyi tévedésekkel, de már részleteztem õket.

- A hozzászólásod folyamatosan az Univerzum méretérõl szólt, és nem a koráról, egyértelmû hogy nem azt írtad el. Ilyen alapon bár nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem mercédeszeket hanem zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak, azért a hír lényegében igaz, nemigaz? 😄

- Próbálkozott vele Nordström és sokan mások, hogy téridõgörbület helyett sík térbeli mezõt vezettek be, még az általános relativitáselmélet elõtt, és lényegében fénytöréssel magyarázták a fényelhajlást. Az elméletük rossz értéked ad a Merkúr pályájának precessziójára, és sokminden másra. Egyedül Einstein elmélete képes egyetlen egyenletbõl minden ismert gravitációs jelenséget megmagyarázni, ebben a vákuum üres, és a téridõ görbült.

- Nem gondolatmenetet írtam le, hanem tényeket. Az Einstein-egyenletnek az energia-impulzus tenzor nem a geometriai hanem a fizikai része, és vákuum esetén minden komponense nulla, tehát a tény továbbra is tény marad.

- Te pedig bizonyíték vagy rá, hogy az ignorancia kortalan. Az Internetet nem csak a pornó kedvéért találták ki, mûvelõdni is lehet vele. Ott a Wikipédia, tessék olvasgatni: a részecske fogalma, kvantum elektrodinamika. Mondok két varázsszót: keltõ operátor és eltüntetõ operátor, ha nem tudod mik ezek, ne is szólj bele.

- Az éternek nem az a definíciója, hogy "bármely izé ami kitölti a teret", hanem az, hogy "elektromágneses hullámok abszolút közvetítõ közege". Az éter szóról ez utóbbi jut az olvasott ember eszébe (vagy a dietil-éter), és megcáfolták a létét. Juss már túl rajta, 100 éve senkit sem érdekel.

- Ráadásul az egyik elektron visszafele halad az idõben. Ugye micsoda botrány? A tájékozatlanság nem mentség. Tessék olvasgatni, ez laikusoknak készült:


- Az hogy melyik értelmezés logikus, és melyik nem, azt szerencsére nem te döntöd el a minimális ismereteid alapján, hanem majd a kísérletek.

- Nem csak az általános relativitáselmélet nem teljes, hanem egyik sem az. Akit ez zavar, az nem érti a tudományos elmélet fogalmát. Továbbá nem ok nélkül nem foglalkozik senki a Lorentz-elmélettel, a megfigyelésekkel ellentétes eredményeket ad. Miért kapaszkodnak egyesek ennyire többszáz éve megcáfolt elméletekbe?

Új Galaxis science-fiction antológia... elhiszem hogy élvezetesebb ezt olvasni mint egy egyetemi tankönyvet ami tele van kriksz-kraksz képletekkel, de sajnos az igazság az utóbbiban van...

kifejlesztett

" Az a tény, hogy Einstein általános relativitáselméletébõl következik a szingularitások létezése, válsághelyzetet hozott létre a fizikában. Az általános relativitáselmélet egyenletei, amelyek a téridõ görbületének összefüggését írják le a tömeg és energia eloszlásával, a szingularitásokban nem értelmezhetõk. Ez azt jelenti, hogy az általános relativitáselmélet nem tudja elõre jelezni, mi történik a szingularitással. Vagyis semmiféle elõrejelzést nem tud adni arról, hogy az õsrobbanással hogyan keletkezett a világegyetem. Tehát az általános relativitáselmélet nem teljes elmélet. Kiegészítésre szorul ahhoz, hogy meg tudja határozni, hogyan keletkezett a világegyetem és mi történik akkor, ha az anyag saját gravitációs vonzásának hatására összeroppan. "


_nem teljes elmélet_, nem én mondom, Stephen Hawking

http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/einstein/nter1113.htm

Ugyhogy legközelebb lehet mellõzni az olyan érveket a speciális relativitás mellett, hogy az abból kinfejlesztett általános relativitás leírja a gravitációt, amíg a Lorentz-elméletnél ilyen nincs.
Van ott is gravitációs modell, csak senki nem foglalkozik vele.

univerzum

A logikus hullámokat elvetjük, a teljesen értelmetlen multiunuverzumokat meg nem?
Valaki nagyon vicces kedvében van.

A válasz a pozitivizmus. Nem kimutatható az 'anyaghullám' emiatt nem vesszük reálisnak. Ez a modern fizika nézete. Ugyan ez történt az éterrel. Nem kimutatható, tehát nincs.
De azért a QM-ben is szemrebbenés nélkül lehet használni a Schrüdinger-egyenletet, ha valakinek nem áll kézre a mátrixokkal való számolás.
Ez ám a fizika.-

Ráadásul az egyik elektron visszafele halad az idõben. Ugyan már, ébresztõ. Mennyi ennek a valóságtartalma?

A QED az egyik legpontosabb jóslatokat adó modellje a modern fizikának. Rendben. De nem ez az egy rajz a lényege, hanem az, hogy úgy számolunk ki valamely valószínûséget, hogy az összes lehetséges ilyen elágazást belevesszük.
Emiatt alakult ki a multiuniverzum értelmezése a kvantummechanikának.
Érdekes, hogy ezt az elsõ hallásra crackpot elméletnek tünõ valamit elfogadják, ameddig Schrödinger hullámmechanikáját, ami teljesen ekvivalens a mátrixmechanikával, azt nem. Pedig Schrödinger hullámai sokkal érthetõbbek, mint az idõben oda-vissza kóborló elektron.

"Technikai malõr"

Na ja, még a t idõkoordináta is fel van tüntetve.
Csak nem két pont mozgása van a rajzon?
Asszem ez már általános iskolai tananyag.

Én nem beszéltem a Planck-hosszról, emiatt nem is keverek semmit.

Amit kiszámoltam az helyes, csak elírtam, ez az univerzum életkora.
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20031030felfedeztek.html
Csak ennyit is képtelen vagy észrevenni, mint a válaszoló robotok általában.

A gravitációs lencsék sokkal inkább a gravitáció fénytöréssel közeli rokonságát bizonyítják, mint valami nemlétezõ geometriai modell görbületét.

Teljesen hibás gondolatmenet. Az einsteini gravitációs modellben nincs vákum, az egy geometriai modell. Hiányosak az ismereteid,

A QED részecskékkel dolgozik, a gráf az téridõ grafikon, ami annyit jelent, hogy egy pontszerû részecske világvonalát mutatja. Látszik hogy még fiatal vagy, nagyon kevered a dolgokat.

Éter nincs, de a vákum nem üres. Oké adjunk másik nevet a gyereknek.
Csak attól kinek lesz jobb, hogyha hazudunk-?

"Na elszálltam "
na most énis <#wilting>

E ho ö ie a vöös eoóás? És nem emléxem hogy bárki bármiféle számítással vagy egyéb módon bebizonyította volna (a két végtelen) a csillagok és a köztük elterülõ tér közötti relációt mely valami létjogosultságot adhatna az olbinak. Epi pedig pihenjen, ráfér! 😊 Hátha újult erõvel képes lesz valamit ide csipogni nem csak károgni, azt hívén õ itt a fórum baglya 😊 Na elszálltam

semmilyen paradoxon nem dõlt meg...ugyanis a paradox nem egy elmélet vagy modell ami megdõlhet, hanem egy látszólagos ellentmondás. egy paradoxonnak vagy van megoldása vagy nincs.az olbers-paradoxonnak a megoldása az, hogy a világegyetem véges (bár nincs határa) és a kozmikus vöröeltolódás.

Fifike!

Nagyon hallgatunk, de nem azért mert megdõlt volna bármiféle paradoxon, egyszerûen nem volt idõm rád. Amúgy most sincs, mert élni is kellene.

Valahogy nagyon hallgattok 😊 Ennyi? Csak a személyeskedés? Ezexerint megdöbbentett benneteket hõn szeretett Olbers paradoxonotok megdõlése 😊
Nekem nincs szükségem Nóbel díjas pszichológusra, hogy idézetet találjak rátok. A kényszeredetten vakaródzó kamasz képe tárul elénk epi és bé vali személyében. 😊

fifike!
Hiányoztál.
:-)

Érdekes hogy érdemben nem tudsz vitázni és még te küldözgetsz ilyeneket 😊

Ez pont rólad szól: Dunning-Kruger hatás

Szerintem könnyebbet kérdezz, de ha az én véleményemre vagy kíváncsi, igen, a megfigyelhetõ VE gömbszimmetrikus. Legalábbis a WMAP térképrõl, ahol az ellipszis alakot - mint bvalek2-tõl megtudtam a térképészeti projekció adja - ez tûnik ki.

Teljesen jogos az észrevételed, a wikipédiás szócikk nem pontos. Régóta tervezem kijavítani akár magam is, de nem volt idõm utánajárni ennek.

Valójában az abszolút magnitúdó az a paraméter, amely független a távolságtól, de a csillag általunk észlelt fényessége, a látszólagos magnitúdó a távolsággal egyenesen arányosan csökken (elhalványulás).
Sajnos nem találtam magyarul ezzel kapcsolatos kifejtést, de íme az angol Wikipédia szócikke:
"Extinction is a term used in astronomy to describe the absorption and scattering of electromagnetic radiation emitted by astronomical objects by matter (dust and gas) between the emitting object and the observer. The concept for interstellar extinction is attributed to Robert Julius Trumpler<1>. For Earth-bound observers, extinction arises both from the interstellar medium (ISM) and the Earth's atmosphere; it may also arise from circumstellar dust around an observed object. The strong atmospheric extinction in some wavelength regions (for example X-ray, ultraviolet, and infrared) requires the use of Space-based observatories. Since blue light is much more strongly attenuated than red light in the optical wavelength regions, resulting in an object which is redder than expected, interstellar extinction is often termed reddening."

Kérdés: a világegyetem gömbszimetrikus?

Bocs! "Napunknál" (a gépeléskor mindig vétek hibákat, kár, hogy nem lehet javítani)
Csak azért mert mindig belekötnek... C:

Tulajdonképpen benne van a hiba:
"A fényesség független a távolságtól,"
Ez nem igaz! Hiszen egy távoli galaxis legfényesebb csillagát fényesebbnek kellene látnunk a napunknál, mutass egyet!C: